Berta Sándor

A távközlési adattárolás nem segít a terrortámadások megelőzésében

A Darmstadti Műszaki Egyetem tudósai matematikai szimulációk segítségével vizsgálták a távközlési adattárolást, illetve azt, hogy ez a módszer mennyire hatékony a terrortámadások megelőzésében.

"A tanulmányunk után kérdésessé válik az a gyakran hangoztatott érv, hogy a terroristák már a bűncselekmények elkövetése előtt - vagyis megelőzési céllal - azonosíthatók. Az eddigi feltételezésekkel ellentétben a szimulációink azt mutatták, hogy a terroristák megtalálásának esélye (a távközlési adattárolás miatt) gyakorlatilag nem nőtt" - emelte ki Kay Hamacher professzor, aki kollégájával, Stefan Katzenbeisser professzorral közösen készítette el a tudományos anyagot.

A darmstadti kutatók biológiai és matematikai szimulációk segítségével vizsgálták meg a távközlési adattárolás és a terrorizmus közötti esetleges összefüggéseket. Mindenekelőtt a különböző biztonsági irányelveket vették figyelembe és arra voltak kíváncsiak, hogy milyen esetleges interakciók lehetnek az elkövetők és az állampolgárok között. Olyan kommunikációs mintákat, illetve hierarchiákat is meghatároztak, amelyek eltérnek a hagyományos távközlési viselkedéstől és a terrorista merényletek tervezését tükrözhették. Figyelembe vették például, hogy az emberek milyen időpontokban, milyen hosszú ideig és milyen gyakorisággal telefonáltak.

Hamacher kiemelte: érdekes volt megfigyelni, hogy a parancstovábbítási lánc hasonló módon működött akkor is, ha valaki egy repülőgépet akart említeni, mint amikor egy házat építettek fel. A kommunikációnak nagyon sok tulajdonságát figyelembe kellett venni és amennyiben ezek alapján tovább finomították a szűrőprogramokat, akkor rá kellett jönniük, hogy még nehezebbé vált az átlagostól eltérő távközlési hierarchiák felderítése.

A szakemberek ugyanakkor kiderítették, hogy sokkal hatékonyabb lehet egy 14 napos, vagy három hónapos távközlési adattárolás, mint egy hat vagy 12 hónapos. Ezenkívül szembesültek azzal is, hogy kis csoportok rendkívül egyszerű módon kijátszhatják vagy téves útra terelhetik a nyomozókat. Ehhez elegendő, ha létrehoznak egy árnyékcsoportot, ami pontosan ugyanannyi tagból áll, akik ugyanúgy kommunikálnak.

Azt egyébként a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) is elismerte korábban, hogy a felderítési ráta legfeljebb 0,06 százalékkal nő a távközlési adattárolásnak köszönhetően. A freiburgi Max Planck Büntetőjogi Intézet munkatársai szerint azonban ez a ráta csupán 0,002 százalékkal nőtt. Az AK Vorrat nevű civil szervezet már 2010 szeptemberében azt állította a BKA statisztikáira hivatkozva, hogy a telekommunikációs információk megőrzése nem segíti a bűncselekmények felderítését.

"Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság egyértelműen nagyon sokat foglalkozott az egyes tagországok információgyűjtésének kérdésével, a végül összegyűjtött adatok sem mennyiségükben, sem minőségükben nem megfelelőek ahhoz, hogy azt lehessen mondani, a távközlési adattárolás pozitív eredménnyel zárult" - írta tavaly júniusban Peter Hustinx európai adatvédelmi biztos. A szakember szerint a szabályozás egyaránt sérti a magánélethez és az adatvédelemhez fűződő jogokat, s az egyes európai uniós tagországok az elmúlt években nem tudták minden kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy az irányelvre a jelenlegi formájában mindenképpen szükség van.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #8
    Csak nehogy...
  • zord01 #7
    Azt kéne látni, hölgyek, urak, hogy a megfigyelésnek köze nincs a terrorizmushoz. Az csak a duma, amivel lenyomják a torkodon, hogy meg vagy figyelve...
  • Crane #6
    Alapvetően nem a terrortámadást kéne megelőzni, hanem a terrorizmust szító okokat megszüntetni.
    Persze abba nem lenne biznisz.
  • AgentKis #5
    Az a fő gond ezzel, hogy a cselekvést megfigyelve a gondolatok és szándékok nem derülnek ki, csak már későn.
  • kvp #4
    "Olyan kommunikációs mintákat, illetve hierarchiákat is meghatároztak, amelyek eltérnek a hagyományos távközlési viselkedéstől és a terrorista merényletek tervezését tükrözhették."

    Ezzel az a gond, hogy egy terrorista sejt mukodese nagyjabol hasonlo egy hasonlo meretu barati tarsasaghoz. Ugyanugy szervezik a kovetkezo tamadast, mint amikor par barat egy hetvegi horgaszkirandulast vagy esti sorozest beszel meg. A legtobb _sikeres_ terrorista egyszerun pont ugy viselkedett a tamadas elott, mint azt egy torvenytisztelo allampolgartol elvarjak, csak eppen mas torvenyeket tisztelt nem a megtamadott allamet.

    Az a baj, hogy az automatizalt rendszerek nem eleg intelligensek ahhoz, hogy felismerjek a veszelyes tevekenyseget, de sok esetben az emberi adatfeldolgozok sem szurjak ki, hogy valami nem stimmel. Egyszeruen az erintett allamok nem jo iranybol kozelitenek a problemahoz.
  • torreadorz #3
    De a bibi ott van hogy képtelenek kiszürni a releváns infokat ekkora adatmennyiségből.
  • Cat #2
    szerintem nem is arra való, hogy az _elsőt_ megelőzze, hanem hogy utána felderíthető legyen, hogy mikor mi történt, és megismerjék az adott csapat kommunikációját, esetleges _további_ támadásokat lehetetlenné téve.
  • zord01 #1
    A távközlési adattárolás nem segít a terrortámadások megelőzésében

    Valóban nem segítette, most sem segíti, és soha nem is fogja, csak arra jó, hogy 1984. Oszt pont. Ez a terrorveszély duma csak arra kell, hogy ledugják a sok birka tokán, hogy meg van figyelve. Aki rosszra készül nem küldi el SMS-ben a haverjának.
    Érdelmes ember már az elején tudta, miről szól a történet, a sügérek meg úgysem értik meg soha és/vagy tesznek rá.
    Hol birkaság van, ott birkaság van. Féljetek, mert jönnek a pedofil terroristák, és Darth Vader vezeti őket...