A szigetországban hamarosan kötelezővé tehetik az internetszolgáltatók és a távközlési vállalatok számára a telekommunikációs adatok megőrzését. Az adatgyűjtés szinte minden forgalmi információra kiterjedne.

A The Telegraph értesülései alapján minden korábbinál szigorúbb rendszert vezethetnek be Nagy-Britanniában. A telefontársaságokat és az internetszolgáltatókat köteleznék többek között az SMS-ek, a telefonszámok, az e-mailek és a meglátogatott honlapok címének tárolására. Mindez azt jelentené, hogy a brit rendőri szervek és a titkosszolgálatok gyakorlatilag bármikor megtudhatnák, hogy ki éppen milyen szolgáltatást használt, kivel tartott kapcsolatot, vagy merre böngészett. Az új szabályozás nem érintené viszont a telefonbeszélgetések, a rövid szöveges üzenetek és az e-mailek tartalmát, viszont a tweeteket és az online játékosok üzenetváltásait igen.

Civil szervezetek máris bírálják a terveket. Jim Killock, az Open Rights Group ügyvezető igazgatója úgy vélte, hogy ha ez megvalósul, akkor gyakorlatilag az emberek teljes digitális kommunikációját kikémlelhetik a hatóságok, és kiemelte, hogy a történelem során egyetlen államnak sem volt lehetősége ilyen széles körű információgyűjtésre.

A törvénytervezetet a titkosszolgálatok nyomására dolgozták ki és fogadnák el. A cél az, hogy a hivatalok munkatársai valós időben férhessenek hozzá az összes telefonos és online adathoz. Az ötletet a brit belső elhárítás (MI5), a külső hírszerzés (MI6), valamint a kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) együtt dolgozta ki. Az elképzelések szerint az internetszolgáltatóknak egy éven át tárolniuk kellene az összes forgalmi információt, tehát a lakossági kommunikációs és internetezési adatokat nem a kormány, hanem a szolgáltató magánvállalatok - például a British Telecom, a Sky, a Virgin Media vagy a Vodafone - tárolnák.

A lap szerint mindez "rendkívül szoros" megfigyelést tenne lehetővé. A mobiltelefonos kommunikáció adatai például néhány méteres pontossággal megmutatják, hogy egy adott hívást honnan kezdeményeztek, az email-üzenetek, illetve az internetes böngészési információk pedig a felhasználók saját IP-címét - vagyis internetes azonosító kódjukat - fedik fel. Hasonló tervet a Munkáspárt vezette előző brit kormány is kidolgozott, de ezt 2009-ben végül elvetette.

A tervezet több okból is meglepő. Egyrészt jelenleg Nagy-Britanniában a távközlési adattárolás nem kötelező jellegű a telekommunikációs piac szereplői számára. Számos szolgáltató ennek ellenére önként vállalta, hogy eltárolja az ügyfelei forgalmi adatait. Másrészt a jelenlegi brit kormánykoalíció még 2010 májusában azt mondta, hogy a szabadságjogokat akarja erősíteni. Viszont 2010 októberére kiderült, hogy mégsem száműzi a távközlési adattárolást a brit kormány.

A brit titkosszolgálatokat aggasztja az a lehetőség, hogy a terroristák a modern technológia felhasználásával ki tudják játszani a hagyományos megfigyelési módszereket. A terrorelhárító hatóságok ezért erőteljesen lobbiztak Theresa May belügyminiszternél a tervezet felélesztése végett, különös tekintettel a közelgő nyári londoni olimpiai játékokra, amelyek a szolgálatok szerint terrortámadási kísérletek célpontjaivá válhatnak. A brit belügyminisztérium szóvivője a lapnak nyilatkozva nem cáfolta a tervezet létezését, sőt "életfontosságúnak" nevezte, hogy a rendőrség és a biztonsági szolgálatok "bizonyos körülmények közepette" hozzáférjenek kommunikációs adatokhoz súlyos bűntények és terrorcselekmények kivizsgálása, valamint a lakosság védelme érdekében.