Alex

Leginkább böngészőn keresztül levelezünk

A rendszeresen e-mailező 18-24 évesek egyharmada használja levelezésre a mobiltelefonját - többek között ez derült ki a KutatóCentrum tanulmányából. A szoftveres levelezőprogramokkal szemben tovább nőtt a webmail szolgáltatások előnye, míg az ingyenes szolgáltatók között a Gmail megközelítette a Freemailt.

Egyre többen használják e-mailezésre a mobiltelefonjukat - mutatott rá a KutatóCentrum évente ismétlődő felmérése, amely a hazai aktív internetezők e-mail használatát vizsgálva átfogó képet nyújt az elektronikus levelezési szokásokról, az ehhez használt eszközökről és szolgáltatásokról, illetve azok ismertségéről. Míg 2009-ben a rendszeresen e-mailezők 9 százaléka levelezett mobiltelefonján keresztül, addig 2010-ben már 11 százalékuk, 2011-ben pedig 18 százalékuk. "Ezen a területen ráadásul további növekedés várható az okostelefonok gyors terjedésének köszönhetően" - mondta el Györfi Anna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere. "Egy másik felmérésünk, a Smartphone Report adatai szerint augusztusban a 18-64 évesek 30 százaléka rendelkezett okoskészülékkel és további 28 százaléka tervezte, hogy fél éven belül beszerez egyet."

A mobil e-mailezés terjedése ellenére a legtöbben továbbra is asztali gépen (83%), illetve laptopon (51%) szoktak levelezni. Jellemzően a fiatalok nyitottabbak az új eszközökre: a rendszeresen e-mailező 18-24 évesek 30 százaléka mobiltelefonján is küld és fogad leveleket, míg ez az arány a 45 év felettiek körében 10 százalék körül alakul. A szoftveres levelezőprogramok (Outlook, Thunderbird, Lotus Notes stb.) helyét egyre inkább átveszi az internetes böngészőkön keresztül történő e-mailezés. Míg két évvel ezelőtt a rendszeresen e-mailezők 46 százaléka használt leggyakrabban valamilyen webes szolgáltatást az e-mailek küldésére és fogadására, ez az arány mostanra 55 százalékra nőtt.


Az internetes levelezést választók körében továbbra is a Mozilla Firefox a legnépszerűbb böngésző, ugyanakkor a Google Chrome megelőzte az Internet Explorert. A Chrome a fiatalok körében a legkedveltebb: a 18-24 évesek 34 százaléka a legtöbb alkalommal ezen keresztül e-mailezik, és mindössze 6 százalékuk első számú böngészője az Explorer. A 45 év felettiek jobban ragaszkodnak az Explorerhez, közel egyötödük ezt a böngészőt használja leggyakrabban levelezéshez, míg a Google böngészőjét valamivel kevesebben választják.

Az ingyenes e-mail szolgáltatók versenyében tovább folytatódott a Gmail diadalmenete: 2009-ben a Gmail-fiókkal rendelkezők 36 százaléka használta aktívan ezt a postafiókját, 2010-ben 42 százalékuk, 2011-ben pedig már 49 százalékuk. "A felmérés eredményei összecsengenek a nemzetközi tendenciákkal. A comScore adatai szerint például a világszinten harmadik legnépszerűbb Gmail felhasználóinak száma egy év alatt 33 százalékkal nőtt, míg a legelterjedtebb Hotmail bázisa 2 százalékkal csökkent, a második helyen lévő Yahoo! Mail pedig mindössze 3 százalékkal tudott növekedni" - jegyezte meg Györfi Anna. Bár hazánkban a Freemail továbbra is őrzi vezető helyét, évről évre veszít pozíciójából. 2009-ben még a Freemail-fiókkal rendelkezők 58 százaléka ellenőrizte rendszeresen ezt a postafiókját, 2010-ben 56 százalékuk, 2011-ben pedig mindössze 52 százalékuk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Madve #22
    "Sajnos hosszú leszek: "

    Én meg megpróbálok röviden válaszolni...

    Az összes komolyabb szolgáltató rendelkezik biztonsági másolattal az e-mailjeidről, bármi komolyabb malőr esetén ebből tudják visszaállítani az e-mailjeidet, Google és a többi esetében annyi a különbség, hogy ő ezt részletesen tudtodra adja, míg a többi nem avat be. Onnantól, hogy valakinek a mailszerverét használod gyakorlatilag lehetőséget adsz neki, hogy az azt csináljon az e-mailjeiddel amit csak akarsz, és valószínű fog is, elvégre másképp nem érné meg neki sem ingyenes szolgáltatást fenntartani. Attól, hogy magyar e-mailszolgáltatót választasz még nem vagy nagyobb "biztonságban" mint tudjuk pl a freemail sem magyar már egy ideje, az adatbiztonságáról "híres" T-csoport tulajdonában áll, a kisebbeknél meg legjobb esetben az üzemeltető rendszergazda fogja unalmában a barátnőd által neked küldött pucér fotókra verni a sötét kis irodájában.

    Ha azt akarod, hogy senki ne férjen hozzá a mailjeidhez, akkor állíts fel egy saját mailszervert nyílt forrású programokat használva a saját otthonodban, és fizesd ki a villanyszámlát a napi 24 órában üzemelő gép után, esetleg olcsóbban megúszhatod, ha sikerül egy komolyabb routerre, vagy nas-ra ráhekkelni valahogyan, elméletileg az is elég, hogy lekezelje a te és a közvetlen családtagjaid levelezését. Innentől a te és közvetlen családtagjaid közötti levelezést rajtad kívül senki nem fogja tudni követni, csak azt amit másoknak küldesz, és másoktól fogadsz, persze nem árt ha a windows-t és az outlook-ot is száműzöd a gépedről...
  • Madve #21
    És eddig minden szolgáltató váltásnál e-mail címet is váltottál? Ha mobilszolgáltatót váltasz, akkor a telefonszámod is megváltozik? És persze minden alkalommal minden regisztrált helyen is kicseréled az e-mailcímet/telefonszámot, és mindenkit kiértesítesz aki a névjegyeid között szerepel? Én azt mondom, hogy a szolgáltatók/munkahely által biztosított e-mail csak az adott szolgáltatón/cégen belüli levelezésre érdemes használni, mivel addig léteznek amíg szerződésben állsz velük, és ráadásul szolgáltatásokban is általában ezek a leggyengébbek (tárhely, spamszűrő, maximális csatolmány méret, stb, stb, stb.) ...
  • Szefmester #20
    Én eddig akármelyik szolgáltatónál voltam onnan kaptam email címet is.. e jelenlegiről akár ötöt is kérhetnék.
  • Zoliz #19
    Ez tul hosszu es diplomatikus (politikai illetve jogvedo jellegu senkit nem erdeklo level). Nem lehet vigyazni mert ha mar kimentel a vilaghalora (rakenyszerultel mert a budos amcsik kiatalatak az internetet) vallalnod kell a kovetkezmenyeit. Bar ezzel az erovel az utcara se menjunk ki mert megkeselnek a belvarosi romak :)
  • nextman #18
    Egy backdoor nem jelenti azt, hogy hasznalja is valaki. Mas az adatbazis, ami mindent elment. Igenis nem szeretnem, hogy a maganjellegu dolgaim, ha en letorlom is a leveleimet, fennmaradjanak egy kozponti adatbazisban. Ha te ezt szeretned, az csak azt jelenti, hogy sikerult veled elhitetniuk, hogy ez neked jo, holott ez csak nekik jo. A reklam ellen alapbol adblockot hasznalok.
    Es mashol nem mennek, vagy ha igen, az torvenyellenes, es nagyot bukhatnak rajta, ha kiderul. A google viszont mar felulemelkedett az ilyen korlatokon, naluk senki sem fog kutakodni vagy kellemetlen kerdeseket feltenni.

    Ez a legszebb, hogy az emberek lassan igenylik, hogy megfigyeljek oket.
    Brave new world.
  • finizlik #17
    Mert máshol természetesen nem mennek..

    Menjenek is az adataim ha ettől nem tampon reklámot kapok a pofámba és ettől jobb lesz a gmail és a google kereső is. Ha az őrületes szupertitkos adataimon és böngészési szokásaimon múlna, akkor én magamtól is küldeném, hogy jobb legyen.


    Mellesleg Windows-t hjasználsz 99%... Nem gondolkodtál rajt, hogy winben akármilyen backdoor lehet úgy hogy a kurva életben nem fogsz tudni róla, mivel nem nyílt forráskódú... Ezen gondolom sosem gondolkodtál..
  • end3 #16
    Éppen kapóra: http://pcforum.hu/hirek/13514/Atfogo+profilt+fog+epiteni+felhasznaloirol+a+Google.html
  • nextman #15
    Tortenelmi tapasztalat, nem leszunk okosak, mert pont most lennenk?
  • end3 #14
    Sajnos hosszú leszek:

    A levelezés módját az életmód szerint választhatod. (Az anyós személye bizonyos döntésekkel együtt jár.) Ha szükség van az álandóan váltott "lovas" internetelérésre nem kérdés, a postafiók Gmail. Minden más csak kevesebb erőforrást tud öszpontosítani a kiszolgálásodra. A szolgáltatás fenntartásához pénz, pénz, pénz kell. Éppen ott túl ma több van, - úgy tűnik holnap is.

    DE, ha valaki egy géppel, legtöbbször az otthona körül mozogva éli az internetes életét is. Annak messze nem a Gmail a legjobb választás. Már csak egy fiók-regisztráció is elvihet egy jó, "keserves" órát az életéből, ha a nevével, születési adataival, jelszó választással nincs szerencséje elsőre.

    Sokan nem gondolnak arra, hogy odaát milyen gigantikus adatbázisok épülnek és nap-mint-nap, finomodnak, a föld lakosságának egyre jelentősebb részét bevonva, ráadásul követve a mindennapjaikat valós időben. Hosszútávon kiválóan lehet optimalizálni az emberiség fogyasztását, életkörülményeit. Nem mindegy, hogy ebbe lesz-e beleszólásunk vagy csak elszenvedjük mindezt.

    Vegyük észre, Amerikában nem csak üzlet, de stratégiai kérdés is az internet, a web alapú levelezés, közösségi oldalak használatának "erőltetése". (Majd a végén a "kegyelem döfés" a web-operációs rendszerek, applikációk használata, valamint a felhő alapú személyes adattárolás elterjesztése.) Az információ szűrésével hatalmas előnyökhöz jutnak, akik ezt saját szervereiken adott időben megtehetik. Nem ingyenes szolgáltatás ez Európának, "nyugodjunk meg". Az operációs rendszerek, a közösségi portálok nincsennek uniós kezekben. Pedig de..., erre is kellene versenyképes megoldás.

    A mai gazdasági szívásoknak (és lehet szivatásoknak) is jó okkal feltételezhetően van köze az internet (és a Google, Microsoft, stb.) mind nagyobb igénybevételéhez. Az egyes ember döntései, hogy milyen szolgáltatást kíván igénybe venni, kitől, nagymértékban kiszolgáltatják az egész lokális társadalmát olyan globális erőknek, amelyek végén visszahatva már egyáltalán nem az eredeti kis döntést hozó egyes ember érdekében állnak. Még véletlenül sem az ő érdekeit, kényelmét szolgálják majd, de rövidtávon biztosan nem. Dönteni dönthet, - "mit számít, hogy a barátnőjével miről levelezik, neki nincs titkolni valója". Közben amikor tízezrek teszik ugyanezt naponta, annak már nagyon komoly információértéke, mellette pénzügyi értéke lehet. Nem csak ő használja a szolgáltatást de őt használják, ráadásul éppen akár önmaga ellen. Vagy, Ha az embernek szüksége van valamire körülnéz az interneten, hol mennyiért kapja. Választja a legolcsóbbat, ha nincs ingyenes. Sokszor olvasom. Olcsóbb az Amazonnál, megrendeltem, de van fogalmunk arról, hogy ilyenmódon mennyi dollár megy naponta kifelé az országunkból, Európából? És áramlik oda, ahol soha nem a mi életkörülményeinkért dolgoz(tak)nak, maximum "segítségként" kemény kamatokkal kapjuk vissza hitel formájában.

    Az emberek elég okosak soha nem lesznek, hogy a választásaikkal a kényelmük ellen döntsenek. Persze az életükben a folyamatosan elvesző gazdasági lehetőségek, a csökkenő munkahelyek már nem annyira tetszenek. Mondhatjuk, a sorsunk ellen nem tehetünk semmit. Sajnos a "sors" kialakulását okos és oktalan döntések sorozata előzi meg. Korunkban már nem csak egy nemzetet vezető erő befolyásolja az életünket. A választásokon a helyi társadalmat vezető erőket választhatjuk meg. Csak éppen ők nem vezet(het)nek. (Lásd pl. Orbán kontra Unio) Akik meg megtehetik, azok válsztásához nem sok közünk van.

    (Egy fikció: Az amerikai a gazdasági válság megoldásához a világon lehet néhány dollárja mindannyiunknak. - Kétlem, hogy visszautasítanák. Segítünk vele. - De a sajátunkat csak az övék után kezdhetjük megoldani? De meddig tartható fenn az elszívós, elsajátítós kultúra? A nagy ókori, ázsiai öntözéses kultúrák mintájára mondhatjuk, megfelelően optimalizálva akár ezer évig is. - Persze ehhez akkor is aszisztált a földműves gondolkodásmód, pedig még nem is volt internet.

    Nos, ide jutottunk egy postafiók megválasztásától. Internetet érintő, mindennapos döntéseinknél a "vészjelzőnek" mostanában egyfolytában csilingelni kellene. Egy olyan gigantikus hálózati rendszer fejlődik ki a "vak" szemünk előtt, amely általunk nem kontrollálható prioritásokra épül, és végül életünket teljesen meghatározó erővé válhat. - Valamilyen szinten már most is az! Sajnos ez akár negatív erővé is lehet. A történelmünk folyamán az erős centralizáció sokszor torkollott katasztrófába. - Az emberiség, az egyes emberek akár globálisan is értékelhető életét a decentralizáció, a sokféleség szolgálná, szolgálta eddig is a legjobban. Manapság minden erő ez ellen hat. /A centralizációt erősítő döntéseinkkel a helyi a lokális forrásokat gyengítjük, ami sokszor szolgálhatná a jobb megélhetésünket és munkahelyeket nekünk jelentene, HELYBEN./

    Az egyes ember mindennapi döntéseivel szavazhat ez mellett és ellene is. Legyünk nagyon okosak! (HÁT NEM LESZÜNK!!!!?) :( :(
  • nextman #13
    A gmail tenyleg kenyelmes, viszont remelem tudjatok cserebe az adataitok mennek az adatbazisba es a keresomotorba.