• end3
    #14
    Sajnos hosszú leszek:

    A levelezés módját az életmód szerint választhatod. (Az anyós személye bizonyos döntésekkel együtt jár.) Ha szükség van az álandóan váltott "lovas" internetelérésre nem kérdés, a postafiók Gmail. Minden más csak kevesebb erőforrást tud öszpontosítani a kiszolgálásodra. A szolgáltatás fenntartásához pénz, pénz, pénz kell. Éppen ott túl ma több van, - úgy tűnik holnap is.

    DE, ha valaki egy géppel, legtöbbször az otthona körül mozogva éli az internetes életét is. Annak messze nem a Gmail a legjobb választás. Már csak egy fiók-regisztráció is elvihet egy jó, "keserves" órát az életéből, ha a nevével, születési adataival, jelszó választással nincs szerencséje elsőre.

    Sokan nem gondolnak arra, hogy odaát milyen gigantikus adatbázisok épülnek és nap-mint-nap, finomodnak, a föld lakosságának egyre jelentősebb részét bevonva, ráadásul követve a mindennapjaikat valós időben. Hosszútávon kiválóan lehet optimalizálni az emberiség fogyasztását, életkörülményeit. Nem mindegy, hogy ebbe lesz-e beleszólásunk vagy csak elszenvedjük mindezt.

    Vegyük észre, Amerikában nem csak üzlet, de stratégiai kérdés is az internet, a web alapú levelezés, közösségi oldalak használatának "erőltetése". (Majd a végén a "kegyelem döfés" a web-operációs rendszerek, applikációk használata, valamint a felhő alapú személyes adattárolás elterjesztése.) Az információ szűrésével hatalmas előnyökhöz jutnak, akik ezt saját szervereiken adott időben megtehetik. Nem ingyenes szolgáltatás ez Európának, "nyugodjunk meg". Az operációs rendszerek, a közösségi portálok nincsennek uniós kezekben. Pedig de..., erre is kellene versenyképes megoldás.

    A mai gazdasági szívásoknak (és lehet szivatásoknak) is jó okkal feltételezhetően van köze az internet (és a Google, Microsoft, stb.) mind nagyobb igénybevételéhez. Az egyes ember döntései, hogy milyen szolgáltatást kíván igénybe venni, kitől, nagymértékban kiszolgáltatják az egész lokális társadalmát olyan globális erőknek, amelyek végén visszahatva már egyáltalán nem az eredeti kis döntést hozó egyes ember érdekében állnak. Még véletlenül sem az ő érdekeit, kényelmét szolgálják majd, de rövidtávon biztosan nem. Dönteni dönthet, - "mit számít, hogy a barátnőjével miről levelezik, neki nincs titkolni valója". Közben amikor tízezrek teszik ugyanezt naponta, annak már nagyon komoly információértéke, mellette pénzügyi értéke lehet. Nem csak ő használja a szolgáltatást de őt használják, ráadásul éppen akár önmaga ellen. Vagy, Ha az embernek szüksége van valamire körülnéz az interneten, hol mennyiért kapja. Választja a legolcsóbbat, ha nincs ingyenes. Sokszor olvasom. Olcsóbb az Amazonnál, megrendeltem, de van fogalmunk arról, hogy ilyenmódon mennyi dollár megy naponta kifelé az országunkból, Európából? És áramlik oda, ahol soha nem a mi életkörülményeinkért dolgoz(tak)nak, maximum "segítségként" kemény kamatokkal kapjuk vissza hitel formájában.

    Az emberek elég okosak soha nem lesznek, hogy a választásaikkal a kényelmük ellen döntsenek. Persze az életükben a folyamatosan elvesző gazdasági lehetőségek, a csökkenő munkahelyek már nem annyira tetszenek. Mondhatjuk, a sorsunk ellen nem tehetünk semmit. Sajnos a "sors" kialakulását okos és oktalan döntések sorozata előzi meg. Korunkban már nem csak egy nemzetet vezető erő befolyásolja az életünket. A választásokon a helyi társadalmat vezető erőket választhatjuk meg. Csak éppen ők nem vezet(het)nek. (Lásd pl. Orbán kontra Unio) Akik meg megtehetik, azok válsztásához nem sok közünk van.

    (Egy fikció: Az amerikai a gazdasági válság megoldásához a világon lehet néhány dollárja mindannyiunknak. - Kétlem, hogy visszautasítanák. Segítünk vele. - De a sajátunkat csak az övék után kezdhetjük megoldani? De meddig tartható fenn az elszívós, elsajátítós kultúra? A nagy ókori, ázsiai öntözéses kultúrák mintájára mondhatjuk, megfelelően optimalizálva akár ezer évig is. - Persze ehhez akkor is aszisztált a földműves gondolkodásmód, pedig még nem is volt internet.

    Nos, ide jutottunk egy postafiók megválasztásától. Internetet érintő, mindennapos döntéseinknél a "vészjelzőnek" mostanában egyfolytában csilingelni kellene. Egy olyan gigantikus hálózati rendszer fejlődik ki a "vak" szemünk előtt, amely általunk nem kontrollálható prioritásokra épül, és végül életünket teljesen meghatározó erővé válhat. - Valamilyen szinten már most is az! Sajnos ez akár negatív erővé is lehet. A történelmünk folyamán az erős centralizáció sokszor torkollott katasztrófába. - Az emberiség, az egyes emberek akár globálisan is értékelhető életét a decentralizáció, a sokféleség szolgálná, szolgálta eddig is a legjobban. Manapság minden erő ez ellen hat. /A centralizációt erősítő döntéseinkkel a helyi a lokális forrásokat gyengítjük, ami sokszor szolgálhatná a jobb megélhetésünket és munkahelyeket nekünk jelentene, HELYBEN./

    Az egyes ember mindennapi döntéseivel szavazhat ez mellett és ellene is. Legyünk nagyon okosak! (HÁT NEM LESZÜNK!!!!?) :( :(