Berta Sándor
Az autók jelezhetnék a dugókat
Hiába van gazdasági világválság, az utakon nem jár kevesebb autó, ezáltal a dugók száma sem csökkent. Éppen ezért lenne mielőbb szükség hatékony előrejelző megoldásokra.
A szakemberek már régóta előálltak egy nagyon egyszerű ötlettel: az egyes járművekben elhelyezett fedélzeti modulokból egy hatékony, olcsó és megbízható dugóelőrejelző rendszert lehetne létrehozni. Az egyes autók kommunikálhatnának egymással és a vezetők még időben értesülnének a már meglévő vagy kialakuló torlódásokról, balesetekről. Az előnyök egyértelműek: kevesebb dugó, gyorsabb, biztonságosabb és hatékonyabb közlekedés, kisebb környezetszennyezés. Ráadásul a rendőrségek és a közlekedésfelügyeletek a jelenleginél jóval pontosabb képet kaphatnának az egyes utak állapotáról.
A Biztonságos intelligens mobilitás nevű programot tavaly év végén indította el a német gazdasági, a közlekedési és a kutatási minisztérium. A hivatalos ismertető szerint ez a világ legnagyobb járművek közötti kommunikációval foglalkozó kísérlete. A projekt megoldásait a következő négy évben egyaránt tesztelni fogják autópályákon, első- és másodrendű főútvonalakon, valamint mellékutakon.
A teszt során több száz gépkocsit szerelnek fel fedélzeti berendezésekkel, amelyek nem csak érzékelik az adott jármű jellemzőit (sebességét, fékezési gyakoriság stb.), hanem feldolgozzák, majd továbbítják is az adatokat. A dugókkal kapcsolatos riasztást például minden, a környéken lévő autó vezetője megkapja, ezáltal elkerülheti a problémás szakaszt. Emellett az adatokat továbbítják a kihelyezett átjátszóknak is. Ilyen egységeket helyeznek majd el az autópályák felüljáróin.
Ingo Totzke, a Würzburgi Egyetem Közlekedéstudományi Interdiszciplináris Központjának (IZVW) kutatója elmondta, hogy elsősorban pszichológiai kérdésekre keresik a választ. Kíváncsiak például arra, hogy miként reagálnak a vezetők egy dugóval kapcsolatos figyelmeztetésre és az hogyan befolyásolja, biztonságosabbá teszi-e a vezetési stílusukat. A tesztben résztvevő autósok reakcióit videokamerák, illetve az anyósülésen helyet foglaló tudósok segítségével figyelik meg. Az emberek különbözően reagálnak a stresszhelyzetekre, így a torlódásokra is. Éppen ezért lehetnek fontosak ezek a vizsgálatok, hiszen így modellezhető, hogy milyen figyelmeztetések (hang, fény stb.) milyen reakciókat váltanak ki az autósokból.
Eddig számos hasonló projektet indítottak a kontinensen. Ilyen volt 2006-ban a Co-operative Systems for Intelligent Road Safety (Coopers) program, valamint a European Large-Scale Field Operational Tests on In-Vehicle Systems (euroFOT) európai uniós projekt, amelyben összesen 28 cég, illetve intézmény vesz részt.
A SIM-TD program költségvetése 53 millió euró, ebből 30 millió eurót biztosított a német gazdasági, illetve az oktatási és kutatási minisztérium, 8-8 millió euró adott a közlekedési minisztérium és Hessen városa. A SIM-TD program fő szereplői az Audi, a BMW, a Daimler, a Ford, az Opel, a Volkswagen, a Bosch, a Continental, a Deutsche Telekom, valamint Frankfurt am Main városa és a Hesseni Út- és Közlekedési Hivatal. A projektben részt vesznek még a Német Mesterséges Intelligencia Kutatóközpont, a Fraunhofer Társaság, a Saar-vidéki Gazdasági és Műszaki Főiskola, a Berlini Műszaki Egyetem, a Müncheni Műszaki Egyetem és a Würzburgi Egyetem munkatársai.
A szakemberek már régóta előálltak egy nagyon egyszerű ötlettel: az egyes járművekben elhelyezett fedélzeti modulokból egy hatékony, olcsó és megbízható dugóelőrejelző rendszert lehetne létrehozni. Az egyes autók kommunikálhatnának egymással és a vezetők még időben értesülnének a már meglévő vagy kialakuló torlódásokról, balesetekről. Az előnyök egyértelműek: kevesebb dugó, gyorsabb, biztonságosabb és hatékonyabb közlekedés, kisebb környezetszennyezés. Ráadásul a rendőrségek és a közlekedésfelügyeletek a jelenleginél jóval pontosabb képet kaphatnának az egyes utak állapotáról.
A Biztonságos intelligens mobilitás nevű programot tavaly év végén indította el a német gazdasági, a közlekedési és a kutatási minisztérium. A hivatalos ismertető szerint ez a világ legnagyobb járművek közötti kommunikációval foglalkozó kísérlete. A projekt megoldásait a következő négy évben egyaránt tesztelni fogják autópályákon, első- és másodrendű főútvonalakon, valamint mellékutakon.
A teszt során több száz gépkocsit szerelnek fel fedélzeti berendezésekkel, amelyek nem csak érzékelik az adott jármű jellemzőit (sebességét, fékezési gyakoriság stb.), hanem feldolgozzák, majd továbbítják is az adatokat. A dugókkal kapcsolatos riasztást például minden, a környéken lévő autó vezetője megkapja, ezáltal elkerülheti a problémás szakaszt. Emellett az adatokat továbbítják a kihelyezett átjátszóknak is. Ilyen egységeket helyeznek majd el az autópályák felüljáróin.Ingo Totzke, a Würzburgi Egyetem Közlekedéstudományi Interdiszciplináris Központjának (IZVW) kutatója elmondta, hogy elsősorban pszichológiai kérdésekre keresik a választ. Kíváncsiak például arra, hogy miként reagálnak a vezetők egy dugóval kapcsolatos figyelmeztetésre és az hogyan befolyásolja, biztonságosabbá teszi-e a vezetési stílusukat. A tesztben résztvevő autósok reakcióit videokamerák, illetve az anyósülésen helyet foglaló tudósok segítségével figyelik meg. Az emberek különbözően reagálnak a stresszhelyzetekre, így a torlódásokra is. Éppen ezért lehetnek fontosak ezek a vizsgálatok, hiszen így modellezhető, hogy milyen figyelmeztetések (hang, fény stb.) milyen reakciókat váltanak ki az autósokból.
Eddig számos hasonló projektet indítottak a kontinensen. Ilyen volt 2006-ban a Co-operative Systems for Intelligent Road Safety (Coopers) program, valamint a European Large-Scale Field Operational Tests on In-Vehicle Systems (euroFOT) európai uniós projekt, amelyben összesen 28 cég, illetve intézmény vesz részt.
A SIM-TD program költségvetése 53 millió euró, ebből 30 millió eurót biztosított a német gazdasági, illetve az oktatási és kutatási minisztérium, 8-8 millió euró adott a közlekedési minisztérium és Hessen városa. A SIM-TD program fő szereplői az Audi, a BMW, a Daimler, a Ford, az Opel, a Volkswagen, a Bosch, a Continental, a Deutsche Telekom, valamint Frankfurt am Main városa és a Hesseni Út- és Közlekedési Hivatal. A projektben részt vesznek még a Német Mesterséges Intelligencia Kutatóközpont, a Fraunhofer Társaság, a Saar-vidéki Gazdasági és Műszaki Főiskola, a Berlini Műszaki Egyetem, a Müncheni Műszaki Egyetem és a Würzburgi Egyetem munkatársai.