Dojcsák Dániel
Magyar szélessávú kilátások 2008
Jóideje nem történt sávszélesség emelés, viszont harmadával mégis nőtt a bekötött háztartások száma. A vezetékes mellett a mobil szélessávú szolgáltatások jelentős tényezővé váltak. A netkultúra terjedésében kicsit döcögős, de alapjában véve sikeres 2007. után lássuk, milyen eredményeket várhatunk az idei, 2008-as esztendőtől.
Kivételesen legyünk optimisták az elmúlt év teljesítményének értékelésekor és vessünk egy pillantást a tavaly decemberben bemutatott Eurostat jelentésre, mely az európai internethasználat legfrissebb adatait szolgáltatja. E szerint a kimutatás szerint 2007. év végén hazánkban a háztartások 38%-a rendelkezett interneteléréssel (ebből 33% szélessávú), amivel nem csak a fél szemmel folyton méregetett cseheket előzzük meg, hanem az európai szuperhősnek tartott Írországot is magunk mögé utasítottuk. A felmérés szerint ráadásul a különböző funkciókban, mint keresés, email küldés, telefonálás, fájlcsere és weboldal készítés, nagyjából hozzuk az EU27-ek átlagát, sőt csevegésben felette is vagyunk valamivel. Így az sem igaz, hogy Magyarországon mindenki szellemi termék tolvaj, hiszen ebben is éppen átlagosak vagyunk - a hollandok, luxembourgiak és észtek bőven többet warezolnak, mint mi.
Egy másik, már hazai kimutatás szerint pedig - melyről a közelmúltban szintén beszámoltunk - itthon 33%-kal nőtt a szélessávú elérések száma. AZ NHH jelentése szerint 1,325 millió vezetékes szélessávú előfizetés működött év végén hazánkban (összesen 3,8 millió háztartást tart nyilván a KSH 2006-ban Mo.-n), amihez még hozzá kellene számolni a mobil szélessávú előfizetések számát is, de erről egyelőre nem áll rendelkezésre auditált adat. Az egyetlen információ az NHH felől, hogy tavaly novemberben körülbelül 200 000 felhasználó internetezett 3G modemmel vagy adatkártyával. A pontos számokat viszont mindhárom szolgáltató üzleti titokként kezeli. Amennyiben viszont folytatódik idén is a tavalyi/ tavaly előtti növekedési tendencia, akkor egy év múlva 1,6-1,7 millió vezetékes szélessávú kapcsolat lehet Magyarországon, ami a mobil internettel együtt akár a 2 milliós lélektani határt is könnyen túllépheti majd.
Annyi bizonyos, hogy több cégvezető próbálta meg sajtóeseményeken belénk sulykolni, hogy az év végén már több mobil net-előfizetést kötöttek, mint fix vonalasat. Habár egy kicsit sem bízunk a nem független sugdolózásokban, de a külföldi trendeket figyelembe véve bizonyára szélsebesen terjed majd a mobilinternet itthon is. Az árak vállalható szintre csökkentek, és a Vodafone agresszív politikájának köszönhetően az adatforgalmi korlátok is többször nőttek, és valószínűleg bővülnek majd tovább is. A fix szélessávval szemben - még akkor is ha WiFi kapcsolattal van megerősítve - komoly előnye a mobilinternetnek, hogy valóban szabad. Kicsit maradivá kezd válni az a mondat, hogy "Ok, persze, amint hazaérek átküldöm a fájlokat." A "heavy usereket" leszámítva a mai csomagok szinte tökéletesen fedik egy átlagfelhasználó igényeit, emiatt egy éven belül a három mobilcég a legnagyobb internetszolgáltatók listájára is feliratkozhat.
Ez természetesen főleg a DSL előfizetések növekedése ellen hat, a kábelinternet sávszélesség előnye és többnyire kedvezőbb ára miatt a rézdrótos net kétfrontos háborút vív. A sávszélesség emelés ügyében viszont a tavaly év eleji csatározások óta csend van, leszámítva a még fejlődő mobilinternetet ez valószínűleg így is marad még egy rövid ideig. A UPC számára egyébként is problémákat okoz a csúcsidei forgalom - a p2p letöltések miatt - a gerincvonalakon túli részeken, ezért nem valószínű, hogy még tovább emelnék az egyes előfizetők sávszélességét, habár technikailag lehetséges lenne. A DSL szektorban ugyanakkor komolyabb befektetést igényel egy újabb ugrás, amiről biztosan jó előre tudni lehet majd ismét.
Mivel a 6-8-10-20 Mbit-es sávszélesség otthoni felhasználásra több, mint elég, ezért talán egy időre tényleg vége ennek a háborúnak, viszont egy új terület nyílhat ki. Jelenleg a T-Online hálózatot használó ADSL felhasználók 150 Gbyte, míg a UPC előfizetők 250 Gbyte havi adatforgalom felett extrém felhasználónak minősülnek, viszont az egyre több és jobb minőségű multimédiás tartalom megjelenésével párhuzamosan ez a két szám erősen szűk keresztmetszetnek bizonyulhat.
A legegyszerűbb példa, hogy a legnépszerűbb videómegosztó, a YouTube állítólag rövidesen bevezeti a nagyfelbontású videókat rendszerében, ami önmagában ugrásszerűen növelheti a felhasználók adatforgalmát, de ha az akár illegális, akár legális forrásokat nézzük, tisztán látszik, hogy a HD felbontású tartalmakat egyre többen részesítik előnyben a nagyméretű LCD képernyőkre való áttérés miatt. A szolgáltatókat ez valószínűleg nem hatja majd meg, viszont amint a szűk néhány százalékos "letöltő társadalmon" kívül is látható igény mutatkozik a több adatra, akkor minden bizonnyal tágulnak a keretek.
Idén viszont nagyot szólhat még a különböző jogvédő szervezetek lobbija, akik újabban internetszolgáltatókat fenyegetnek a kalózkodás elősegítése vádjával, illetve az EU hivatalait is bombázzák igényeikkel egy esetleges kötelező p2p forgalom monitorozással kapcsolatban. Annak ellenére, hogy körülbelül annyi értelme lenne a szolgáltatókat bevonni a kalózkodás elleni harcba, mint az Állami Autópálya Kezelőt megbüntetni azért, mert valaki lopott árut szállít a kocsijában, a korábbi tapasztalatok alapján a nemzetközi jogvédő szervezetek addig nem nyugszanak, amíg komolyan nem foglalkoznak az ügyükkel, vagy esetleg határozottan le nem seprik őket az asztalról.
Technikailag a szélessáv kérdéséhez tartozik az IP alapú televíziózás is, ami a T-Online számára 2007-ben nem volt sikertörténet, idén viszont ez változhat. A szolgáltató ugyanis nem köti tovább T-Online ADSL előfizetéshez a T-Home TV csomagját, ami nagyban növeli a potenciális piacot. A cég csomagvariációi sokkal rugalmasabbak a többi televízió szolgáltatóénál, ami szintén csábító lehet. A legnagyobb durranás persze néhány HD minőségű TV csatorna mihamarabbi bevezetése lenne - a technológia hazai élharcosa meglepő módon a Magyar Televízió lesz, hiszen már az olimpiát is nagyfelbontásban fogják közvetíteni.
Kivételesen legyünk optimisták az elmúlt év teljesítményének értékelésekor és vessünk egy pillantást a tavaly decemberben bemutatott Eurostat jelentésre, mely az európai internethasználat legfrissebb adatait szolgáltatja. E szerint a kimutatás szerint 2007. év végén hazánkban a háztartások 38%-a rendelkezett interneteléréssel (ebből 33% szélessávú), amivel nem csak a fél szemmel folyton méregetett cseheket előzzük meg, hanem az európai szuperhősnek tartott Írországot is magunk mögé utasítottuk. A felmérés szerint ráadásul a különböző funkciókban, mint keresés, email küldés, telefonálás, fájlcsere és weboldal készítés, nagyjából hozzuk az EU27-ek átlagát, sőt csevegésben felette is vagyunk valamivel. Így az sem igaz, hogy Magyarországon mindenki szellemi termék tolvaj, hiszen ebben is éppen átlagosak vagyunk - a hollandok, luxembourgiak és észtek bőven többet warezolnak, mint mi.
Egy másik, már hazai kimutatás szerint pedig - melyről a közelmúltban szintén beszámoltunk - itthon 33%-kal nőtt a szélessávú elérések száma. AZ NHH jelentése szerint 1,325 millió vezetékes szélessávú előfizetés működött év végén hazánkban (összesen 3,8 millió háztartást tart nyilván a KSH 2006-ban Mo.-n), amihez még hozzá kellene számolni a mobil szélessávú előfizetések számát is, de erről egyelőre nem áll rendelkezésre auditált adat. Az egyetlen információ az NHH felől, hogy tavaly novemberben körülbelül 200 000 felhasználó internetezett 3G modemmel vagy adatkártyával. A pontos számokat viszont mindhárom szolgáltató üzleti titokként kezeli. Amennyiben viszont folytatódik idén is a tavalyi/ tavaly előtti növekedési tendencia, akkor egy év múlva 1,6-1,7 millió vezetékes szélessávú kapcsolat lehet Magyarországon, ami a mobil internettel együtt akár a 2 milliós lélektani határt is könnyen túllépheti majd. Annyi bizonyos, hogy több cégvezető próbálta meg sajtóeseményeken belénk sulykolni, hogy az év végén már több mobil net-előfizetést kötöttek, mint fix vonalasat. Habár egy kicsit sem bízunk a nem független sugdolózásokban, de a külföldi trendeket figyelembe véve bizonyára szélsebesen terjed majd a mobilinternet itthon is. Az árak vállalható szintre csökkentek, és a Vodafone agresszív politikájának köszönhetően az adatforgalmi korlátok is többször nőttek, és valószínűleg bővülnek majd tovább is. A fix szélessávval szemben - még akkor is ha WiFi kapcsolattal van megerősítve - komoly előnye a mobilinternetnek, hogy valóban szabad. Kicsit maradivá kezd válni az a mondat, hogy "Ok, persze, amint hazaérek átküldöm a fájlokat." A "heavy usereket" leszámítva a mai csomagok szinte tökéletesen fedik egy átlagfelhasználó igényeit, emiatt egy éven belül a három mobilcég a legnagyobb internetszolgáltatók listájára is feliratkozhat.
Ez természetesen főleg a DSL előfizetések növekedése ellen hat, a kábelinternet sávszélesség előnye és többnyire kedvezőbb ára miatt a rézdrótos net kétfrontos háborút vív. A sávszélesség emelés ügyében viszont a tavaly év eleji csatározások óta csend van, leszámítva a még fejlődő mobilinternetet ez valószínűleg így is marad még egy rövid ideig. A UPC számára egyébként is problémákat okoz a csúcsidei forgalom - a p2p letöltések miatt - a gerincvonalakon túli részeken, ezért nem valószínű, hogy még tovább emelnék az egyes előfizetők sávszélességét, habár technikailag lehetséges lenne. A DSL szektorban ugyanakkor komolyabb befektetést igényel egy újabb ugrás, amiről biztosan jó előre tudni lehet majd ismét.
Mivel a 6-8-10-20 Mbit-es sávszélesség otthoni felhasználásra több, mint elég, ezért talán egy időre tényleg vége ennek a háborúnak, viszont egy új terület nyílhat ki. Jelenleg a T-Online hálózatot használó ADSL felhasználók 150 Gbyte, míg a UPC előfizetők 250 Gbyte havi adatforgalom felett extrém felhasználónak minősülnek, viszont az egyre több és jobb minőségű multimédiás tartalom megjelenésével párhuzamosan ez a két szám erősen szűk keresztmetszetnek bizonyulhat.
A legegyszerűbb példa, hogy a legnépszerűbb videómegosztó, a YouTube állítólag rövidesen bevezeti a nagyfelbontású videókat rendszerében, ami önmagában ugrásszerűen növelheti a felhasználók adatforgalmát, de ha az akár illegális, akár legális forrásokat nézzük, tisztán látszik, hogy a HD felbontású tartalmakat egyre többen részesítik előnyben a nagyméretű LCD képernyőkre való áttérés miatt. A szolgáltatókat ez valószínűleg nem hatja majd meg, viszont amint a szűk néhány százalékos "letöltő társadalmon" kívül is látható igény mutatkozik a több adatra, akkor minden bizonnyal tágulnak a keretek.
Idén viszont nagyot szólhat még a különböző jogvédő szervezetek lobbija, akik újabban internetszolgáltatókat fenyegetnek a kalózkodás elősegítése vádjával, illetve az EU hivatalait is bombázzák igényeikkel egy esetleges kötelező p2p forgalom monitorozással kapcsolatban. Annak ellenére, hogy körülbelül annyi értelme lenne a szolgáltatókat bevonni a kalózkodás elleni harcba, mint az Állami Autópálya Kezelőt megbüntetni azért, mert valaki lopott árut szállít a kocsijában, a korábbi tapasztalatok alapján a nemzetközi jogvédő szervezetek addig nem nyugszanak, amíg komolyan nem foglalkoznak az ügyükkel, vagy esetleg határozottan le nem seprik őket az asztalról.
Technikailag a szélessáv kérdéséhez tartozik az IP alapú televíziózás is, ami a T-Online számára 2007-ben nem volt sikertörténet, idén viszont ez változhat. A szolgáltató ugyanis nem köti tovább T-Online ADSL előfizetéshez a T-Home TV csomagját, ami nagyban növeli a potenciális piacot. A cég csomagvariációi sokkal rugalmasabbak a többi televízió szolgáltatóénál, ami szintén csábító lehet. A legnagyobb durranás persze néhány HD minőségű TV csatorna mihamarabbi bevezetése lenne - a technológia hazai élharcosa meglepő módon a Magyar Televízió lesz, hiszen már az olimpiát is nagyfelbontásban fogják közvetíteni.
