Berta Sándor
Európai internetfelmérés: Magyarország a középmezőnyben
Az idei esztendő első negyedévében csupán az európai uniós állampolgárok 15 százaléka telefonált a világhálón - derül ki az Eurostat európai statisztikai hivatal legfrissebb felméréséből.
Az uniós, valamint az izlandi és a norvég háztartásoknak jelenleg az 54 százalékában van internethozzáférés, a szélessávú kapcsolatok aránya 42 százalék. A tavalyi év hasonló időszakában ugyanezek az arány 49, illetve 30 százalék volt. A legtöbb nagy sávszélességű internetelérés jelenleg Izlandon van (76 százalék), a második helyen Hollandia (74 százalék), a harmadikon Dánia (70 százalék), a negyediken pedig megosztva Svédország és Norvégia (egyaránt 67 százalék) található. A lista hatodik helyét Finnország (60 százalék), a hetediket Luxemburg (58 százalék), a nyolcadikat Nagy-Britannia (57 százalék), a kilencediket pedig Belgium (56 százalék) szerezte meg. A Top10-be befért még Németország (50 százalék).
Magyarországon az internethozzáférések 33 százaléka szélessávú, ezzel ebben az összehasonlításban hazánk a 18. helyen áll. Megelőz minket többek között Franciaország, Spanyolország, Észtország, Ausztria és Szlovénia, de mögöttünk van Olaszország, Szlovákia, Lengyelország és Portugália. Magyarországon tavaly a háztartások 32 százalékában volt internet, jelenleg ez már a 38 százalékukról mondható el. A szélessávú elérések aránya is nőtt, a tavalyi 22 százalékkal szemben 33 százalékra. Az európai uniós átlag 42 százalék. A legjelentősebben a szélessávú internetkapcsolatok aránya Írországban nőtt 18 százalékkal, de Németországban, Szlovákiában és Svédországban is 16 százalékos volt ez az érték.
Az Eurostat szerint a magyarok 54 százaléka használ rendszeresen online keresőket, 48 százaléka küld e-maileket csatolt fájlokkal, 27 százaléka chatel és látogat fórumokat, 20 százaléka keres a világhálón szoftvereket, amelyeket utána fel is telepít a számítógépére, 13 százaléka telefonál az interneten, 12 százaléka cserél fájlokat és 8 százaléka már létrehozott legalább egy weboldalt. Az ugyanakkor meglehetősen elszomorító, hogy a magyar felhasználók csupán 21 százaléka védi a gépét a kártevőkkel szemben.
A legaktívabb keresőknek és a legtöbb e-mailt küldőknek az izlandiak és a hollandok számítanak (86 és 83, illetve 76 és 75 százalék), a számítógépeiket a legjobban a norvégok védik (68 százalék). Az izlandiak más szempontból is listavezetők: egyharmaduk telefonál rendszeresen VoIP-programokkal és 31 százalékuk hozott létre már legalább egy honlapot. A legaktívabb fájlcserélők a luxemburgiak és a hollandok (egyaránt 24 százalék).
Az uniós, valamint az izlandi és a norvég háztartásoknak jelenleg az 54 százalékában van internethozzáférés, a szélessávú kapcsolatok aránya 42 százalék. A tavalyi év hasonló időszakában ugyanezek az arány 49, illetve 30 százalék volt. A legtöbb nagy sávszélességű internetelérés jelenleg Izlandon van (76 százalék), a második helyen Hollandia (74 százalék), a harmadikon Dánia (70 százalék), a negyediken pedig megosztva Svédország és Norvégia (egyaránt 67 százalék) található. A lista hatodik helyét Finnország (60 százalék), a hetediket Luxemburg (58 százalék), a nyolcadikat Nagy-Britannia (57 százalék), a kilencediket pedig Belgium (56 százalék) szerezte meg. A Top10-be befért még Németország (50 százalék).
Magyarországon az internethozzáférések 33 százaléka szélessávú, ezzel ebben az összehasonlításban hazánk a 18. helyen áll. Megelőz minket többek között Franciaország, Spanyolország, Észtország, Ausztria és Szlovénia, de mögöttünk van Olaszország, Szlovákia, Lengyelország és Portugália. Magyarországon tavaly a háztartások 32 százalékában volt internet, jelenleg ez már a 38 százalékukról mondható el. A szélessávú elérések aránya is nőtt, a tavalyi 22 százalékkal szemben 33 százalékra. Az európai uniós átlag 42 százalék. A legjelentősebben a szélessávú internetkapcsolatok aránya Írországban nőtt 18 százalékkal, de Németországban, Szlovákiában és Svédországban is 16 százalékos volt ez az érték.
Az Eurostat szerint a magyarok 54 százaléka használ rendszeresen online keresőket, 48 százaléka küld e-maileket csatolt fájlokkal, 27 százaléka chatel és látogat fórumokat, 20 százaléka keres a világhálón szoftvereket, amelyeket utána fel is telepít a számítógépére, 13 százaléka telefonál az interneten, 12 százaléka cserél fájlokat és 8 százaléka már létrehozott legalább egy weboldalt. Az ugyanakkor meglehetősen elszomorító, hogy a magyar felhasználók csupán 21 százaléka védi a gépét a kártevőkkel szemben.
A legaktívabb keresőknek és a legtöbb e-mailt küldőknek az izlandiak és a hollandok számítanak (86 és 83, illetve 76 és 75 százalék), a számítógépeiket a legjobban a norvégok védik (68 százalék). Az izlandiak más szempontból is listavezetők: egyharmaduk telefonál rendszeresen VoIP-programokkal és 31 százalékuk hozott létre már legalább egy honlapot. A legaktívabb fájlcserélők a luxemburgiak és a hollandok (egyaránt 24 százalék).