Berta Sándor,MTI

A Deutsche Telekomnak meg kell nyitnia szélessávú hálózatát

Az Európai Unió hajthatatlannak tűnik a kérdésben, így egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a német távközlési konszernnek meg kell nyitnia nagy sávszélességű hálózatát konkurensei előtt.

Az Európai Bizottság meghozta határozátát, amely kötelezi az óriáscéget a piacok megnyitására. Brüsszel áldását adta a német Bundesnetzagentur szabályozási javaslatára, amely megnyitja a Deutsche Telekom szélessávú hálózatát a konkurencia előtt. A felhasználók számára ez örömteli döntés lehet, hiszen még olcsóbbá válhatnak a szélessávú hozzáférések, a vállalat viszont érthetően nincs elájulva a dologtól. A döntés értelmében a Deutsche Telekom minden hálózatát köteles lesz megnyitni, beleértve a jelenlegi DSL- és az új VDSL-rendszereit is.

A Bundesnetzagentur "erős politikai nyomás alatt bizonyította be függetlenségét" - hangsúlyozta az EU médiaügyi biztosa, Viviane Reding. "A német szélessávú internetes piac megnyitása a verseny előtt jobb szolgáltatásokat és alacsonyabb díjakat eredményez majd az internet elérésében." A rendelkezés a Bitsrom szélessávú hálózat elérhetőségét rendezi a felhasználót elérő utolsó szakaszon. A DT konkurensei a jövőben saját feltételeik szerint kínálhatják saját szélessávú internetes szolgáltatásaikat. "Végre lezárulhat ez a kérdés és így mindennek jó a vége" - nyilatkozta Viviane Reding illetékes európai uniós biztos szóvivője.

A DT új üvegszálas hálózata már hosszabb ideje heves vita tárgyát képezte. A német kormány egy meghatározott időre mentesítette volna a hárommilliárd eurós költséggel épült hálózatot a döntés hatálya alól. Reding ezt kategorikusan ellenezte és jogi lépéseket helyezett kilátásba a német kormány ellen. A szakemberek szerint a DT csak akkor menekülhetne meg, ha be tudná bizonyítani, hogy a VDSL egy teljesen új technológia és ezért kiesne a szabályozás hatálya alól. "Kérdéses, hogy az EB szabályozza-e majd a VDSL-piacot is. Mi legalábbis azt szeretnénk, ha ebben a kérdésben csak később születne döntés" - reagált a német Szövetségi Távközlési Hálózatellenőrző Hatóság szóvivője. A német hatóság egyébként már a múlt héten állást foglalt a kérdésben.


A Deutsche Telekom frankfurti hálózatmenedzselő központja

Németországgal ellentétben számos országban jóval előrébb tart a távközlési liberalizáció, viszont a DT nem így gondolja, a cég nemtetszését fejezte ki a döntéssel szemben. "A német piacon még az EU adatai szerint is a legnagyobb ütemben növekszik a szélessávú internetes kapcsolatok száma" - hangsúlyozta ki a DT szóvivője. Mark Nierwetberg a dpa-AFX pénzügyi hírügynökségnek. Közlésük szerint a versenytársak a német piacon nagyobb piaci részesedéssel rendelkeznek az európai átlagnál, és a rendelkezés a túlszabályozás klasszikus esete. A COLT Telecom GmbH (Frankfurt) ezzel szemben Brüsszel döntését "a német szélessávú piac számára égetően fontos kedvező jelnek" értékelte. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy csak működő verseny képes kedvező szélessávú internet elérési díjakat kialakítani.

A Bundesnetzagentur szerint a Brüsszel jóváhagyásával meghozott döntésnek három héten belül érvénybe kell lépnie. A döntés ellen a Deutsche Telekom fellebbezéssel élhet, ennek azonban nem lesz halasztó hatálya. A hozzáférés felszabadítása érvényes a DSL, az ADSL és a VDSL hálózatokra. Az EB szerint a DT a szélessávú piac 60 százalékát birtokolja. Az EU médiaügyi biztosának szóvivője cáfolta a Bundesnetzagentur egy korábbi közleményét, amely szerint a döntés hatálya nem terjedne ki a VDSL hálózatra. A szöveg egyértelműen megfogalmazza, hogy a VDSL szolgáltatáshoz való hozzáférés nem korlátozható. (A VDSL 50 MBit/sec adatátviteli sebességével ötvenszer gyorsabb egy hagyományos DSL kapcsolatnál.)

Magyarország az Európai Unióban második helyen áll az úgynevezett piacelemzési folyamat, azaz a távközlési piac liberalizációs folyamatának megvalósítása terén, és első helyen az új tagállamok között - számolt be 2005 nyarán az Európai Parlament brüsszeli épületében tartott korábbi meghallgatáson egyik vendégelőadóként Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke. Nem sokkal később, tavaly ősszel a magyar távközlési cégek képviselői egyetértettek abban, hogy hazánkban a távközlési piacon még nem mindenhol teljes a verseny, tehát bőven van még tennivaló.

A kérdésben a Gazdasági Versenyhivatal is érdekelt, mely a távközlési szektorról készült múlt havi tanulmányában hangsúlyozta, hogy továbbra is kiemelkedő feladatának tartja a kartellek elleni küzdelmet amellett, hogy a jövőben biztosítani kívánja az erőfölénnyel való visszaélések megítélése során a befektetések védelmét és az innováció ösztönzését. A szervezet annyira elégedett a hazai helyzettel, hogy más liberalizálás alatt álló iparágak szabályozása számára is követendő példának kívánja állítani az európai és magyar elektronikus hírközléspiaci verseny és szabályozás alakulását.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • shabba #48
    Ez az 1 millió a teljes előfizetések száma amiben a dialup+ISDN is benne van. Én broadbrandet írtam, és ott is a jelenlegi - ért e hónapi - számadatra gondoltam.
  • Cat #47
    "Jelenleg lehet úgy cirka 900 ezer broadband előfizetés idehaza, abból úgy 500ezer ADSL, 350 ezer kábel a maradék meg az egyéb, wireless,LAN,3G, bérelt vonal"

    Vannak erre pontosabb adatok: http://www.sg.hu/cikkek/45097/ksh_egymillio_magyar_netezo
  • shabba #46
    Németországban nagyon kevés a kábelnetes előfizető, mert sokáig ez a netezési forma nem fejlődött. Volt már több mint 8 millió ADSL előfizető amikor kábelnetből még a százezret sem érte el. A német kábelszolgáltatók az elmúlt évek során nem igazán költöttek a hálózatok modernizálására, még visszirányúsítva sem voltak így netet sem lehetett rajta szolgáltatni. Szinte csak az elmúlt 1 évben voltak ezirányú fejlesztések a nagyobb német kábeles szolgáltatóknál, azóta némileg nő a kábelesek részaránya de szerintem még most sem éri el a 3%-ot.

    Anno a DT németországban szerintem szádékosan nem foglalkozott a kábelnettel csak az ADSL-re öszpontosította minden erőforrását, később túl is adtak a kábelnetes üzletágukon, ezért ott már jó ideje nincs Tíkábel. Az új tulajdonosok meg nem igazán költöttek fejlesztésre, ezért alakult ki ez az igen nagy aránytalanság az ADSL oldalára.

    Idehaza is az ADSL a domináns broadband forma de azért jóval több van kábelnetből is. Jelenleg lehet úgy cirka 900 ezer broadband előfizetés idehaza, abból úgy 500ezer ADSL, 350 ezer kábel a maradék meg az egyéb, wireless,LAN,3G, bérelt vonal.
  • shabba #45
    UPC most emel egy kisebbet 10 nap múlva. És bevezet egy Light és Classic közötti köztes csomagot, árban és sebességben. De szerintem ez a kis emelés most inkább csak amolyan tapogatózás, hogy ugrassák ki a nyulat a bokorból. Tíkom őszre igérte az IPTV termékének az indulását, nagy valószínűséggel annak bevezetéséhez kötödni fog vagy valami hasonló kisebb emelés, vagy csomagok átrendeződése, új nagyobb sebességű csomag(ok) piacra kerülése. Szerintem UPC most erre vár mit lép Tíkom és majd arra fog igazán reagálni és ahhoz igazodni.

    A kisebb kábeles cégek mint a HDSNET,Fibernet,TvNetwork,stb és a kisebb telekom cégek jellemzően eddig is a két nagyhoz igazodott, már épp bírják a fejlesztést szuflával és nem kell előbb valami nagygenerál a hálózaton.

    Ha ősszel lesznek változások, már ha egyáltalán lesznek akkor szerintem év végéig végigfut a hatása a szolgáltatók zömén.
  • Csukii #44
    Amíg az ADSL sebességét nem kezdik el növelni nálunk, addig a kábelnetnek a sebessége sem fog nőni.

    ez tuti.

    Csak tudnám mit esznek annyira az ADSL-en németországban.
    Szerintem a kábelnet még így is jobb az ADSL-nél. Van mind a kettő... nekem ez jött le.

    Nem tudom, hogy a kábelnetnek hol van a határa, de a VDSL sebessége megkell, hogy mondjam, nagyon csábító.


  • Kacsa_ #43
    Shabba
    Kábel netesekkel mi a helyzet? Azokat miért nem szereti senki? Sávszél emelés sem volt. Semmi hír róla mi lesz vele vagy mi nem. Te tudsz valami infót?
  • sathinel #42
    Ja és nem arra gondoltam hogy mit használnak többen, hanem mit szeretnének fejleszteni. Kábelen elég kihasználatlan. pont ez benne a jó és lehet nagyobb ugrást megtenni mint telefonvonalaknál ahol a régit kell cserélni. És főleg azért mert telefontársaságok beásták magukat rendesen. pl mint itthon a T vagy DT ahogy tetszik egykutya.
  • sathinel #41
    Ok amit írsz, de egy országba ha 1 hálózat elbírja az embereket építsen minden cég +1 saját hálózatot? Ezért ha ők csinálják meg, akkor innentől kezdve nekik fizet mindenki. Ez is üzlet csak hát nekik semmi sem elég. És még sírnak is hogy nincs bevétel stb. Pl.: mikor "alig" volt pénzük pár éve, akkor szépen beruháztak egy szép nagy építkezésbe ahová beköltöztek.
  • bundee #40
    de a dt tulajdona a vonal, a tobbi netszolgatotol kap "berleti" dijat, amiert adja a vonalat - a gond inkabb az, hogy a dt internetszolgaltatojanak pont ugyanannyi eselye lenne, mint a tobbi netszolgaltatonak - ez bassza a csoret a dt-nek

    elvileg a kabelek koltsegeit a berleti dijakbol, es nem az azokon levo szolgaltatasok profitjabol kell fedeznie - dupla profitot akar, de csak szimplat + normalt kaphat (vdsl kabelberleti dij + vdsl "verseny" profit)
  • shabba #39
    EU-ban nem a kábelnet a favorit. A DSL részaránya a broadband elérések között több mint 90%-os. Amcsiknál van több kábelnetes mint DSL-es.

    Itt nem arról van szó hogy fizetni fognak érte a beengedett szolgáltatók vagy sem. A DT azért építne egy fejletebb, jobb szolgáltatásokat kínáló hálózatot hogy jobb termékeket kínálhasson mint a konkurensei. Így az eddig 93%-ról 55%-ra eset piaci csökkenését megállítsa, majd némileg vissza kapaszkodjon. Az új és modernebb hálózat kínálta technológiai előny itt a kérdés amivel vonzóbbá lehet tenni a fogyasztó felé a szolgáltatást.

    Ezt az előnyt nem szándékozik csak úgy átadni a konkurenseinek a DT, hisz akkor a befektetett pénz nem ért semmit, semmiben nem tud különb szolgáltatást nyújtani a DT mint a konkursei. Hisz ha őket kötelező beengednia akkor ugyanazon a hálózaton ők is ugyanazt a szolgáltatást fogják nyújtani de majd 5 euroval olcsóbban ahogy eddig is ezt tették ADSL-nél. Ez pedig a DT-nek nem előnyös mert ennek hatására csak még jobban fel fog gyorsulni a piac vesztése.

    Márpedig miért költsön egy cég arra 3 milliárdot hogy a konkurenseinek hálózatot építsen, amin azok szolgáltatva még gyorsabb ütemben veszik el a piacát. Ez elég logikátlan lépés lenne. Minden cég arra törekszik, azért beruház hogy azzal nagyobb piaci jelenlétet biztosíthasson magának és így nagyobb bevételt és profitot érhessen el.

    Épp ezért lesz az hogy ez az EU szabályozás meg fogja gyilkolni a jővőbeli fejlesztési beruházásokat európa szerte. Mert egyetlen telco sem lesz olyan hülye hogy a konkurensei piaci gyakapodása érdekében pénzt lapátoljon bele egy olyan fejlesztésbe amiből ő maga nem tud jól kijönni. Akkor inkább azt fogja mondani ezt a pénzt elviszi olyan országokba ahol kedvezőbbek a beruházási feltételek: amerikába, dél-amerikába. Vagy csak szimplán berakja a bankba mert még az ottani kamattal is jobban jár.