SG.hu·

Metánnal hajtanák a jövő rakétáit

A Naprendszer kutatásának egyik legnagyobb kerékkötője az üzemanyag. Ezt a problémát küszöbölné ki egy új rakétahajtómű, ami két olyan gázt éget, melyekből bőséges készletek vannak más bolygókon is. Ez a metán és az oxigén.

A metángáz hallatán nem feltétlenül ugrik be az embereknek az űrkorszak, sokkal inkább egy természetes gáz, amit egyesek akár a felfúvódott tehenekkel is társíthatnak. Az XCOR Aerospace első szuperszonikus metán rakétahajtóművének tesztjei azonban azt bizonyítják, hogy a jó öreg mocsárgáznak igenis lehetnek bolygóközi alkalmazásai. "Nem olyan jó mint a kerozin, de megtalálható a Marson és a Naprendszer más részein is" - taglalta a cég képviseletében Aleta Jackson a Discoverynek.

A hajtóanyag rendelkezésre állása más bolygókon rendkívül fontos, ha valaha is el akarunk szakadni a földi üzemanyagoktól és emellett még viszonylag tempós utazósebességre is szert szeretnénk tenni. Az XCOR 5M15 hajtóműve folyékony oxigént és folyékony metánt vegyítve ér el szuperszonikus sebességet, égése során 34 kN tolóerőt generál. A legtöbb rakéta folyékony oxigént és hidrogént, vagy szilárd hajtóanyagokat használ.


Keskeny kék lángcsóva keletkezik az égéskor, ugyanez a világűrben esernyőszerű alakot venne fel

Felmerülhet a kérdés, hogy eddig miért nem vették észre a Naprendszer leggyakoribb szénhidrogénjében rejlő lehetőségeket. A metán jelenlétét kimutatták a Mars légkörében, de emellett több másik világban is észlelték vagy biztosra veszik a létezését, ilyen a Titán és a Jupiter.

A metán emellett biztonságosabb is az emberekre nézve, a legtöbb rakéta hajtóanyag ugyanis kifejezetten mérgező. Egy másik előnye, hogy jóval magasabb hőmérsékleten is cseppfolyós marad, az űrsiklók kilövéséhez használt hidrogén folyékonyan tartásához -253 Celsiusos hőmérsékletre van szükség, a folyékony metánhoz elegendő -162 fok is. Az XCOR prototípusának tesztje (video) azt bizonyítja, hogy a metán meghajtási elv a gyakorlatban is működőképes.

A következőkben a hajtómű tökéletesítésén kell dolgozni a mérnököknek, az egyik első számú feladat a hűtés megoldása, ami nélkülözhetetlen az élettartam növeléséhez. Ha a hajtómű képes önmaga hűtésére, akkor elkezdhetnek gondolkozni a súlycsökkentésen, ami szintén nem egy utolsó szempont ha űrrepülésről van szó.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© janez1322007. 05. 26.. 12:20||#131
Nem lobog.
A felsõ szélén van egy vizszintes pálca,amely az összegöngyölt zászlót ,miután kivetták a tokjából,lazán kifesziti.A gyûrötséget nem szüntette meg,igy a hullámos zászló nem sima,hanem a domborulatok a lobogás látszatát kelti,a légüres Hold felszinen.
© Epikurosz2007. 05. 19.. 00:41||#130
© Epikurosz2007. 05. 19.. 00:39||#129
© Epikurosz2007. 05. 19.. 00:38||#128
Repülj madár, repülj!
© Nabukonodozor2007. 05. 17.. 19:49||#127
Valószínüleg igaza van Cifu-nak, csak én a Földhöz vagyok hozzászokva és nem a Holdhoz és annak gravitációjához meg a zászló könnyedségéhez.
© Nabukonodozor2007. 05. 17.. 19:43||#126
Ki elõtt égtem be?<#buck>Õszíntén szólva nagyon nem érdekel mit gondolsz rólam.
© Nabukonodozor2007. 05. 17.. 19:36||#125
Igazatok lehet.
© mrzool2007. 05. 17.. 18:26||#124
LOL, te egy állóképrõl megállapítod, hogy vmi mozog/lobog.😊 Hát gratula.😊 A holdraszállásról és úgy általában az ûrkutatástól pedig szerintem 'picit' többet tudok, mint te, szóval a saját érdekedben ne menjünk bele.😊 A jövõben inkább nézz utána a dolgoknak, mielõtt a zászlóshoz hasonló módon beégedet magad.
© Dj Faustus2007. 05. 17.. 17:28||#123
A zászlóhoz szólva: tessék.
Mellesleg feltettek a Holdra egy tükröt is, amivel mérhetõ a Föld-Hold távolság (#2).
De ez a téma ezerszer le lett rágva. Ajánlom figyelmedbe a Holdra szállás-mi az igazság? címû topikban Cifu hozzászólásait (õ írja a haditechnikai cikkeket az SG-n, eléggé fel van készülve a témából).
© Nabukonodozor2007. 05. 17.. 16:08||#122
Szerintem nem rekononstruálták, mert az onnantól kezdve nem a holdraszállást ábrázolja...