Informatika és tudomány

Hunter

Új világ a Plútó mögött

A csillagászok egy hatalmas jég- és sziklavilágra bukkantak a Naprendszerben, ami a legtávolabbi bolygónk, a Plútó mögött kering. Az előzetes megfigyelések arra utalnak, hogy átmérője elérheti az 1800 kilométert, ezáltal a legnagyobb Nap körül keringő égitestnek minősíthetik a bolygók után.

A 2004 DW jelzésű objektumot február 17-én fényképezte le egy automata aszteroidakövető távcső Kaliforniában. 1992 óta nagyjából 800 égitestet fedeztek fel a külső Naprendszerben, ezek közül öt mérete lehet nagyobb 1000 kilométer átmérőnél.A 2004 DW-t a Near Earth Asteroid Tracking (NEAT) észlelte, ugyanez a csapat fedezte fel 2002-ben a Quaoart. Becsült méretével, ami 840 és 1800 kilométer között mozog feltehetően nagyobb, mint a Quaoar, ami 1000-1400 kilométer átmérőjű. Ha valóban méreteinek felső határa körül tartózkodik, akkor egyértelműen a legnagyobb Nap körül keringő objektum a Plútó 1930-as felfedezése óta. Pályája jóval nagyobb a Plútóénál, átlagosan 2,4 milliárd kilométerrel esik messzebbre.


Az objektum a kép közepétől egy kicsit balra látható

A csillagászok meggyőződése, hogy még számos "Kuiper-öv objektum" vár a felfedezésre a Naprendszer hideg és sötét külső nyúlványaiban. Az első dolog, amit a csillagászok hangsúlyoznak, hogy a 2004 DW nem bolygó. Bár valószínűleg mérete nagyobb mint a Plútó fele, akadnak olyan hasonló méretű objektumok, amik a jelenlegi meghatározások szerint nem minősülnek bolygónak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Plútó felfedezése után már nem találhatunk új bolygót. A szakértők szerint van még egy Plútó méretű objektum, ami egyelőre a sötétben rejtőzik és várja, hogy felfedezzék.

A 2004 DW pályája

A 2004 DW egy úgynevezett "Plutino" típusú objektum lehet. Ezek az égitestek a Plútó Napkörüli pályájával összefüggő pályával rendelkeznek. A csillagászok archívumaikba visszatekintve egy 2002-ben készült felvételsorozaton is rábukkantak az új objektumra. A mostani és a régi megfigyeléseket felhasználva megpróbálnak pontosabb adatokat kideríteni a távoli világról.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Akitlosz #49
    Amúgy egyáltalán nem véletlen és teljesen logikus, hogy a jégbolygók a csillagoktól távol lelhetöek fel. Napközelben ugyanis megolvadnának és elveszítenék anyaguk jelentös részét.
    Úgyhogy az lenne a furcsa, ha olyan messzeségekben is Föld típusú bolygók lennének.
    "Csillagászok" ezt miért nem tudják felfogni?
  • a_n_d_r_e_w #43
    Miért ne lehetne élet?

    Hol van előírva az, hogy egy, a mienktől teljesen különböző létforma nem alakulhat ki abs 0 fok közelében?
    Erről itt vitázni sztem teljesen értelmetlen. Majd ha a 100. bolygón is életet találunk, akkor már talán lehet kisebb következtetéseket leszűrni azzal kapcsolatban, hogy milyen feltételeknek kell biztosan teljesülniük.
  • Akitlosz #41
    "Gibor Basri, a Kalifornia Egyetem csillagász kutatója egy vitatható ajánlatot kíván benyújtani a Nemzetközi Csillagászati Szövetségnél (International Astronomical Union, IAU) amelyben azt kéri: növeljék a bolygók számát tizenkettőre. Egyedül az IAU-nak van joga elnevezni az űrben található objektumokat, ám a szövetségnek érdekes módon nincs egy épkézláb definíciója a "bolygó" fogalmáról.
    "Az emberek szeretik osztályozni a dolgokat. Egy bolygón élünk; jó lenne tudni, hogy az pontosan micsoda." - írta Basri professzor a Berkeley News egyetemi újságban. Basri szerint a Naprendszer határán felfedezett méretes aszteroidák erősen kikezdték a "bolygó" meghatározását. Ha a 2300 kilométer átmérőjű Plútó - amelyet 1930-ban fedeztek fel - egy bolygó, akkor a hasonló méretű objektumokat ugyanúgy bolygónak kell tekintenünk, mondta. Ezt a méretet a tavaly felfedezett, 1300 kilométer átmérőjű Ouaoar sem közelíti meg, és a Plútó felfedezése óta ennél nagyobb égitestet nem találtak a Naprendszerben.

    Basri professzor definíciója szerint a bolygónak egy csillag körül kell keringenie, nem egy másik bolygó körül, és nagyjából egy gömbre kell hasonlítania. A meghatározás szerint az bolygó átmérője nem lehet 700 kilométernél kisebb, mert a gravitáció csak ekkora méretnél alakítja az égitestet gömbszerűvé. A kisebb objektumok leginkább egy krumplira hasonlítanak. A meghatározás szerint a 900 kilométer átmérőjű Ceres, a Kuiper-övben megtalálható Varuna és az Ouaoar egyaránt bolygónak számít.

    Néhány csillagász ezzel szemben még a Plútót is kihúzná a bolygók listájáról. A New York-i planetárium 1999-ben nem jelölte a Plútót a bolygók között, és néhány kutató is következetesen nem jelöli bolygóként a Plútót. Ross Taylor professzor, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa szintén így gondolkozik, szerinte ugyanis a legtöbb kutató nyolc bolygót ismer el."

    Ők a sarlatánok. Semmilyen fogalmi meghatározást nem képesek produkálni. Így vélekedésük elfogadhatatlan.

    Mi lenne ha felfedeznének a Plutón túl egy 4000-5000km átmérőjű kő és jég Plutóhoz hasonló égitestet? Az sem lenne bolygó mi?
  • Akitlosz #40
    Na mi az? mégsem az a baopmság amit én írtam, hanem amit Te? :-)
    Ender tökéletesen írta le a lényeget.
    Föld - Hold nem kettősbolygó, mert a közös tömegközéppont a földkéreg alatt van.
    Plutó - Charon páros viszont igazi kettősbolygó, mert a közös tömegközéppont kint van a világűrben. Több hasonló égitestet tudtommal még nem ismerünk.
    A "más érvelésed" nevetséges. A kettőscsillagok sem csillagok mi? :-)

    Kisbolygók alatt a Mars-Jupiter közti kisbolygó öv kisbolygóit értettem.

    Úgy tünik nincs semmilyen egyértelmű meghatározás arra, hogy mi bolgyó és mi nem. Úgyhogy addig én tartom magam az enyémhez. Így a Plutó bolygó és marad a Naprendszer 9-ik bolygója.

  • Cat #39
    egy más érvelés szerint ez pont azt mutatja, hogy a plutó maga sem bolygó ;)
  • PREMIERE1 #37
    "Eddig ismeretlen bolygót fedeztek fel magyar csillagászszakos hallgatók. A bolygó az Ikrek csillagképben, a Naprendszertől kb 650 fényév távolságban levő, Napunkhoz hasonló csillag körül kering, tömege az előzetes becslések szerint nyolcszorosa a Jupiterének.

    Jurcsik Johanna, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete tudományos főmunkatársának vezetésével a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem csillagászszakos hallgatói eddig ismeretlen új bolygót fedeztek fel - tudósít a kutatóintézet igazgatója mai közleményében.

    Mint Balázs Lajos írja, a bolygó az Ikrek csillagképben, a Naprendszertől kb 650 fényév távolságban levő, Napunkhoz hasonló csillag körül kering. A bolygó a csillagot 1,56 nap alatt kerüli meg olyan távolságban, amely a Nap-Földének mindössze két százaléka.

    Az új bolygó a csillag előtt áthaladva annak fényességében néhány százalékos csökkenést okoz. Tömege az előzetes becslések szerint a Jupiter bolygóénak nyolcszorosa. Az égitest pontosabb megismerésére a további kutatások folyamatban vannak. A felfedezés az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) támogatásával felújított és automatizált svábhegyi 60cm-es távcsővel történt - teszi hozzá a közlemény." MNO
    \"... népszavazás döntsön a nép szavazásból történő kihagyásáról ...\"
  • Cat #35
    "Mivel a legnagyobb kisbolygó alig több 800 km-nél."

    Ez nem igaz, duplaakkora is létezik.

    A plutóval az a baj, hogy ha ő bolygó, akkor rakat más kuiper övbeli aszteroid is joggal követelheti magának a bolygó címet
    Éppen ezért egyáltalán nem "sarlatán" aki szerint a plutó csak egy nagyobbra sikerült Kuiper objektum.

    "Ráadásul a Plutó az egyetlen ismert kettősbolygó." - ezt a baromságot te hol olvastad?

    Életre alkalmasság valóban hülyeség.
  • Akitlosz #34
    "a jelenlegi meghatározások szerint nem minősülnek bolygónak. "

    Ezek mik? Szerintem csak írnak össze-vissza a semmibe. Bolygó olyan égitest ami egy csillag körül kering és szubjektíven elég nagy méretű. Nekem ami 1000 km átmérőnél nagyobb az már bolygó. Mivel a legnagyobb kisbolygó alig több 800 km-nél.
    Plutót csak a sarlatánok nem tartják igazi bolygónak. Az hol van előírva, hogy egy bolgyó csak úgynevezett Föld típusú, vagy csak Jupiter típusú lehet? Sehol. Plutó típusú bolygók is vannak. Ráadásul a Plutó az egyetlen ismert kettősbolygó. Remélem megy már végre hozzá űrszonda a New Horizons.
    Cat meghatározása a bolygóra nem jó szerintem. Saját légkör nem lehet feltétel. Ilyen alapon a Merkur sem lenne bolygó, pedig a Merkur bolygó státuszát senki sem vitatja. Plutó kisebb mégis van saját légköre, és mégis vitatják bolygó státuszát a sarlatánok.

    Életre alkalmasságról meg eléggé tudománytalan beszélni, ha nem teszitek hozzá, hogy a földihez hasonló életre gondoltok.
    Ugyanis jelenleg csak egyféle életet ismerünk, ezt a földit és nem tudjuk milyenek lehetnek még.
    Szerintem nem valószínű, hogy csak azért mert az emberi élethez feltétel a víz, meg az oxigén légkör attól még ez máshol is így van.
    Élet elméletileg épülhetne akár sziliciumra is, nem csak szénre, mint itt. Persze ugye megint a fogalmak. Mi az az élet?
  • Cat #30
    nincs, de azért alapdolgok vannak, pl. saját légkör, ami bizonyos nagyságot eleve feltételez, aztán belső forró mag (ha idővel kihül az se gond), egy csillag körüli pálya (tehát ne egy bolygó holdja legyen), kb. gömbszerű alak (de ez általában következik a méretből, mivel a gravitáció ilyenné alakítja).
    Kb. ennyi
  • SuD #29
    A mi levegőnkben is vannak baktériumok. Én úgy hallottam, ott gázok is vannak.

    Szerintem mi, az emberel még túl fiatalak (meg hülyék) vagyunk, hogy az ilyeneket kiderítsük.
További bejegyzések a fórumban...