Berta Sándor

Szorosabban együttműködik Tajvannal Litvánia

A köztük lévő távolság ellenére ugyanabban a cipőben járnak: mindkét kis országot a mellettük lévő nagyhatalom fenyegeti.

Litvánia azt tervezi, hogy szeptemberben kereskedelmi képviseletet nyit Tajpejben, új lendületet adva a kétoldalú együttműködésnek az üzleti élet, a kutatás és innováció, a kultúra és a közlekedés területén. Agne Vaiciukeviciute litván közlekedési miniszterhelyettes a héten Tajvanra látogat egy helyi üzletemberekből álló küldöttséggel, hogy megvitassák a lehetséges együttműködési lehetőségeket. A politikus és a kísérői a szigetország fővárosában találkoznak Tajvan közlekedési és kommunikációs miniszterhelyettesével, valamint a gazdasági és külügyminiszterrel.

"A Litvánia és Tajvan közötti együttműködési lehetőségek a félvezetőgyártástól és az elektromos autók gyártásától kezdve a fejlett technológiák fejlesztéséig terjednek. Együtt talán könnyebb lesz kezelni a közlekedési ágazat éghajlatváltozással és geopolitikai fejleményekkel kapcsolatos problémáit és kihívásait" - idézte Vaiciukeviciute szavait a litván közlekedési minisztérium sajtóközleménye.

A küldöttségben a Klaipeda tengeri kikötő, az elektromos buszokat gyártó Vejo Projektai, az Altas Auto és az Elinta Robotics képviselői is részt vesznek. A Vejo Projektai és a Tangeng Advanced Vehicles Co, amely Tajvan vezető személy- és haszongépjármű gyártója szándéknyilatkozatot ír alá. Ezenkívül a China Airlines képviselőivel a Litvánia és Tajvan közötti járatokon történő utas- és teherszállítás lehetőségeiről is tárgyalnak majd. A két ország februárban megállapodott megállapodott egymással egy közös félvezető-fejlesztő központ létrehozásáról.

Litvánia tavaly engedélyt adott Tajvannak, hogy az saját nevén nyisson nagykövetséget Vilniusban. Megtorlásként Kína leállította a litván vízumok kiadását és kereskedelmi korlátozásokat vezettek be a litván vállalatokkal szemben. Kína a saját területének tartja az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező szigetet, és ellenzi a tajvani vezetők kapcsolatait külföldi politikusokkal. Kína nagyon szoros figyelemmel követi Oroszország küzdelmét Ukrajnában annak érdekében, hogy becsléseket és elemzéseket készíthessen, hogy Tajvan esetleges kínai katonai megszállása milyen kül- és biztonságpolitikai fejleményekkel járhatna. A CIA szerint Hszi Csin-ping kínai elnök egyértelműen azon dolgozik, hogy a hadsereg képes legyen a kínai partoktól alig 160 kilométerre fekvő demokratikus berendezkedésű sziget sikeres katonai megszállására.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)