SG.hu
Visszaszorulóban az online kalózkodás Magyarországon és Európában
Jelentősen csökkent a jogtalan letöltések száma Magyarországon, 12 százalékkal kevesebb tartalmat töltenek le illegálisan. Az adatok szerint hazánkban a filmek és a zene esetében 30-30 százalékkal szorult vissza a kalózkodás – tájékoztatott Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke.
Folyamatosan csökkent Magyarországon a kalózkodó, jogtalan letöltések száma az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának felmérései szerint. Pomázi Gyula arra felhívta a figyelmet, hogy hazánkban 2017-ben és 2018-ban összességében mintegy 12 százalékkal csökkentek a jogellenes letöltések.
A kimutatás szerint a magyar internetezők havonta átlagosan 12 alkalommal használnak fel jogellenesen védett online tartalmat. Legtöbbször tv-műsorokhoz (sportközvetítések, sorozatok, stb.) férnek hozzá ilyen módon a felhasználók, havonta majdnem 8 alkalommal. Ezen a területen a vizsgált időszakban 2,8 százalékkal emelkedett az online jogsértések aránya, ezzel szemben a filmek és a zene esetében jelentősen nagyobb mértékben 30-30 százalékkal esett vissza a kalózkodás.
A kalóz tartalmakhoz való hozzáférés összességében 15 százalékkal csökkent Európában, ezen belül pedig a legjelentősebb csökkenés a zenék esetében történt (32 százalék), míg a tévéműsoroknál ez az arány jóval kisebb, csupán 8 százalék – áll az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala online szerzői jogi jogsértésekről szóló új jelentésében. A tanulmány a 2017 januárja és 2018 szeptembere közötti időszakban 28 tagállamból gyűjtött adatok alapján vizsgálta, hogy milyen módon alakult a szerzői jog által védett tévéműsorok, zeneszámok és filmek jogosulatlan felhasználása különböző digitális hozzáférési módszerekkel, mint például a streamelés, torrentezés és letöltés.
A kalózkodás tagállamonként eltérő mértékben ugyan, de továbbra is komoly problémát jelent Európa szerte – hangsúlyozta a hivatal elnöke. Az egyes országok között nagy a szórás: míg egy átlagos lettországi internethasználó havonta csaknem 26 alkalommal vett igénybe kalóztartalmakat, addig ez a szám Finnországban mindössze 4 alkalom. A tanulmány szerint a tagállamok közötti eltéréseket főként az egy főre jutó jövedelem szintje, az egyenlőtlenségek mértéke, az adott nemzeti piac jellemzői, a törvényes kínálat köre és elérhetősége okozza.
Folyamatosan csökkent Magyarországon a kalózkodó, jogtalan letöltések száma az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának felmérései szerint. Pomázi Gyula arra felhívta a figyelmet, hogy hazánkban 2017-ben és 2018-ban összességében mintegy 12 százalékkal csökkentek a jogellenes letöltések.
A kimutatás szerint a magyar internetezők havonta átlagosan 12 alkalommal használnak fel jogellenesen védett online tartalmat. Legtöbbször tv-műsorokhoz (sportközvetítések, sorozatok, stb.) férnek hozzá ilyen módon a felhasználók, havonta majdnem 8 alkalommal. Ezen a területen a vizsgált időszakban 2,8 százalékkal emelkedett az online jogsértések aránya, ezzel szemben a filmek és a zene esetében jelentősen nagyobb mértékben 30-30 százalékkal esett vissza a kalózkodás.
A kalóz tartalmakhoz való hozzáférés összességében 15 százalékkal csökkent Európában, ezen belül pedig a legjelentősebb csökkenés a zenék esetében történt (32 százalék), míg a tévéműsoroknál ez az arány jóval kisebb, csupán 8 százalék – áll az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala online szerzői jogi jogsértésekről szóló új jelentésében. A tanulmány a 2017 januárja és 2018 szeptembere közötti időszakban 28 tagállamból gyűjtött adatok alapján vizsgálta, hogy milyen módon alakult a szerzői jog által védett tévéműsorok, zeneszámok és filmek jogosulatlan felhasználása különböző digitális hozzáférési módszerekkel, mint például a streamelés, torrentezés és letöltés.
A kalózkodás tagállamonként eltérő mértékben ugyan, de továbbra is komoly problémát jelent Európa szerte – hangsúlyozta a hivatal elnöke. Az egyes országok között nagy a szórás: míg egy átlagos lettországi internethasználó havonta csaknem 26 alkalommal vett igénybe kalóztartalmakat, addig ez a szám Finnországban mindössze 4 alkalom. A tanulmány szerint a tagállamok közötti eltéréseket főként az egy főre jutó jövedelem szintje, az egyenlőtlenségek mértéke, az adott nemzeti piac jellemzői, a törvényes kínálat köre és elérhetősége okozza.