SG.hu
A mesterséges intelligencia beruházási boomja vált a globális infláció új motorjává
A 2026 elején tapasztalható tőzsdei optimizmus mögött egyre több befektető lát egy komoly, de alulértékelt kockázatot, amely könnyen véget vethet az MI körüli eufóriának. Ez a veszély nem más, mint az infláció újbóli felerősödése, amelyet részben éppen a technológiai és különösen a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházási hullám táplálhat. A globális részvénypiacok az év elején történelmi csúcsok közelében járnak, ám egyre több piaci szereplő figyelmeztet arra, hogy az MI által hajtott növekedésnek komoly árnyoldalai is lehetnek.
Az amerikai részvényindexek 2025-ben kétszámjegyű emelkedést produkáltak, és új rekordokat döntöttek, miközben az MI iránti lelkesedés és a monetáris lazítás reménye Európában és Ázsiában is csúcsra emelte a részvénypiacokat. Az Egyesült Államokban mindössze hét technológiai cég adta az összes piaci nyereség mintegy felét, ami jól mutatja, mennyire koncentrált lett a növekedés. A kötvénypiacok is erőre kaptak, miután az infláció mérséklődése és a kamatcsökkentési várakozások az amerikai államkötvények befektetőinek az elmúlt öt év legjobb éves teljesítményét hozták. Mindez azonban úgy történt, hogy az infláció továbbra is a jegybanki cél fölött maradt, hiszen az amerikai jegybank, a Federal Reserve hosszú távú célja átlagosan 2 százalék.
A 2026-os kilátások első ránézésre kedvezőek. Az Egyesült Államokban, Európában és Japánban újabb állami ösztönzőcsomagok érkezhetnek, miközben az MI-beruházások további lendületet adhatnak a globális gazdasági növekedésnek. A pénzügyi alapok egy része azonban már most arra készül, hogy ez a kombináció újraéleszti az inflációt, ami végső soron arra kényszerítheti a jegybankokat, hogy lezárják a kamatcsökkentési ciklust, vagy akár újra szigorítsanak. Ez pedig hirtelen elvághatja az olcsó pénz áramlását az MI-vezérelt piacok felé.
Trevor Greetham, a Royal London Asset Management többeszközös befektetésekért felelős vezetője úgy fogalmazott: „Kell egy tű, ami kipukkasztja a buborékot, és ez nagy valószínűséggel a szigorúbb pénzügyi feltételek révén jön el.” Bár jelenleg még tartja pozícióit a nagy technológiai részvényekben, nem lepődne meg azon, ha 2026 végére világszerte újra megugrana az infláció. Véleménye szerint a szigorúbb monetáris politika csökkentené a befektetők étvágyát a spekulatív technológiai részvények iránt, megdrágítaná az MI-projektek finanszírozását, és rontaná a technológiai vállalatok nyereségességét és árfolyamát.
Elemzők szerint az inflációs nyomást tovább fokozza a felhőcégek, például a Microsoft, a Meta és az Alphabet több ezermilliárd dolláros versenye az új adatközpontok kiépítéséért. Ezek a beruházások hatalmas mennyiségű energiát és fejlett chipeket igényelnek, ami felfelé hajtja az árakat. Andrew Sheets, a Morgan Stanley stratégája szerint „a költségek nem csökkennek, hanem emelkednek az előrejelzéseinkben, mert infláció van a chipárakban és infláció van az energiaárakban is”. Véleménye szerint az amerikai fogyasztói árindex részben az intenzív vállalati MI-beruházások miatt 2027 végéig a Federal Reserve 2 százalékos célja felett maradhat.
Hasonlóan látja a helyzetet Fabio Bassi, a J.P. Morgan piaci stratégiáért felelős vezetője is. Szerinte az erősödő amerikai munkaerőpiac, az ösztönző költségvetési kiadások és a már végrehajtott kamatcsökkentések együttese „függetlenül a chipek árától” is magasan tarthatja az inflációt. Az Aviva Investors 2026-os piaci kitekintésében szintén arra figyelmeztetett, hogy az egyik legnagyobb kockázat az lehet, ha a jegybankok kénytelenek lesznek véget vetni a kamatcsökkentéseknek, vagy akár újra emelni a kamatokat az MI-beruházások és az európai és japán állami költekezés által gerjesztett árnyomás miatt.
Julius Bendikas, a Mercer európai közgazdasági és dinamikus eszközallokációs vezetője ennél is élesebben fogalmazott. „Ami igazán nem hagy minket aludni éjszaka, az az, hogy az inflációs kockázat újra felbukkant” - mondta. A Mercer közvetlenül 683 milliárd dollárnyi vagyont kezel, és összesen 16,2 ezermilliárd dollárnyi intézményi vagyon kezeléséhez ad tanácsot. Bendikas egyelőre nem számít tőzsdei összeomlásra, de fokozatosan csökkenti kitettségét azokon az adósságpiacokon, amelyeket egy inflációs sokk különösen érzékenyen érinthetne.
A piacok már most is mutatják az idegesség első jeleit a költségek emelkedése és az MI-beruházások esetleges túlfűtöttsége miatt. Az Oracle részvényei jelentősen estek, miután a cég elismerte, hogy kiadásai meredeken megugrottak. Hasonló reakciót váltott ki a Broadcom figyelmeztetése is, amely szerint a magas profitmarzsokat nyomás alá helyezik a növekvő költségek. A személyi számítógépeket gyártó HP szerint 2026 második felében az emelkedő memóriachip-árak miatt árazási és nyereségességi nyomással kell számolnia, elsősorban az adatközponti kereslet felfutása miatt.
Kevin Thozet, a Carmignac befektetési bizottságának tagja és portfóliómenedzsere úgy látja, hogy „az infláció az, ami elkezdheti megijeszteni a befektetőket, és repedéseket okozhat a piacokon”. Szerinte a gyorsuló gazdasági növekedési ciklus mellett „az inflációs kockázat továbbra is erősen alulértékelt”, ezért növelte kitettségét az inflációkövető amerikai államkötvényekben. Úgy véli, hogy a kamatemelési kockázatok erősödésével csökkenni fognak azok az árfolyam-nyereség szorzók is, amelyeket a befektetők jelenleg a nagy MI-részvényeknek tulajdonítanak.
A Deutsche Bank elemzői arra számítanak, hogy az MI-adatközpontokba irányuló beruházások 2030-ra akár 4 ezermilliárd dollárt is elérhetnek. A projektek gyors ütemű megvalósítása azonban szűk keresztmetszeteket okozhat a chipellátásban és az áramtermelésben, ami tovább növeli a beruházási költségeket. George Chen, az Asia Group tanácsadó cég partnere, aki korábban a Metánál is vezető szerepet töltött be, úgy véli, hogy a költségek elszállása és a fogyasztói árak emelkedése idővel átgondolásra készteti a befektetőket. Szerinte „a memóriachipek árának inflációja felhajtja az MI-cégek költségeit, csökkenti a befektetők hozamát, és végül mérsékli a pénz beáramlását ebbe a szektorba”.
Az amerikai részvényindexek 2025-ben kétszámjegyű emelkedést produkáltak, és új rekordokat döntöttek, miközben az MI iránti lelkesedés és a monetáris lazítás reménye Európában és Ázsiában is csúcsra emelte a részvénypiacokat. Az Egyesült Államokban mindössze hét technológiai cég adta az összes piaci nyereség mintegy felét, ami jól mutatja, mennyire koncentrált lett a növekedés. A kötvénypiacok is erőre kaptak, miután az infláció mérséklődése és a kamatcsökkentési várakozások az amerikai államkötvények befektetőinek az elmúlt öt év legjobb éves teljesítményét hozták. Mindez azonban úgy történt, hogy az infláció továbbra is a jegybanki cél fölött maradt, hiszen az amerikai jegybank, a Federal Reserve hosszú távú célja átlagosan 2 százalék.
A 2026-os kilátások első ránézésre kedvezőek. Az Egyesült Államokban, Európában és Japánban újabb állami ösztönzőcsomagok érkezhetnek, miközben az MI-beruházások további lendületet adhatnak a globális gazdasági növekedésnek. A pénzügyi alapok egy része azonban már most arra készül, hogy ez a kombináció újraéleszti az inflációt, ami végső soron arra kényszerítheti a jegybankokat, hogy lezárják a kamatcsökkentési ciklust, vagy akár újra szigorítsanak. Ez pedig hirtelen elvághatja az olcsó pénz áramlását az MI-vezérelt piacok felé.
Trevor Greetham, a Royal London Asset Management többeszközös befektetésekért felelős vezetője úgy fogalmazott: „Kell egy tű, ami kipukkasztja a buborékot, és ez nagy valószínűséggel a szigorúbb pénzügyi feltételek révén jön el.” Bár jelenleg még tartja pozícióit a nagy technológiai részvényekben, nem lepődne meg azon, ha 2026 végére világszerte újra megugrana az infláció. Véleménye szerint a szigorúbb monetáris politika csökkentené a befektetők étvágyát a spekulatív technológiai részvények iránt, megdrágítaná az MI-projektek finanszírozását, és rontaná a technológiai vállalatok nyereségességét és árfolyamát.
Elemzők szerint az inflációs nyomást tovább fokozza a felhőcégek, például a Microsoft, a Meta és az Alphabet több ezermilliárd dolláros versenye az új adatközpontok kiépítéséért. Ezek a beruházások hatalmas mennyiségű energiát és fejlett chipeket igényelnek, ami felfelé hajtja az árakat. Andrew Sheets, a Morgan Stanley stratégája szerint „a költségek nem csökkennek, hanem emelkednek az előrejelzéseinkben, mert infláció van a chipárakban és infláció van az energiaárakban is”. Véleménye szerint az amerikai fogyasztói árindex részben az intenzív vállalati MI-beruházások miatt 2027 végéig a Federal Reserve 2 százalékos célja felett maradhat.
Hasonlóan látja a helyzetet Fabio Bassi, a J.P. Morgan piaci stratégiáért felelős vezetője is. Szerinte az erősödő amerikai munkaerőpiac, az ösztönző költségvetési kiadások és a már végrehajtott kamatcsökkentések együttese „függetlenül a chipek árától” is magasan tarthatja az inflációt. Az Aviva Investors 2026-os piaci kitekintésében szintén arra figyelmeztetett, hogy az egyik legnagyobb kockázat az lehet, ha a jegybankok kénytelenek lesznek véget vetni a kamatcsökkentéseknek, vagy akár újra emelni a kamatokat az MI-beruházások és az európai és japán állami költekezés által gerjesztett árnyomás miatt.
Julius Bendikas, a Mercer európai közgazdasági és dinamikus eszközallokációs vezetője ennél is élesebben fogalmazott. „Ami igazán nem hagy minket aludni éjszaka, az az, hogy az inflációs kockázat újra felbukkant” - mondta. A Mercer közvetlenül 683 milliárd dollárnyi vagyont kezel, és összesen 16,2 ezermilliárd dollárnyi intézményi vagyon kezeléséhez ad tanácsot. Bendikas egyelőre nem számít tőzsdei összeomlásra, de fokozatosan csökkenti kitettségét azokon az adósságpiacokon, amelyeket egy inflációs sokk különösen érzékenyen érinthetne.
A piacok már most is mutatják az idegesség első jeleit a költségek emelkedése és az MI-beruházások esetleges túlfűtöttsége miatt. Az Oracle részvényei jelentősen estek, miután a cég elismerte, hogy kiadásai meredeken megugrottak. Hasonló reakciót váltott ki a Broadcom figyelmeztetése is, amely szerint a magas profitmarzsokat nyomás alá helyezik a növekvő költségek. A személyi számítógépeket gyártó HP szerint 2026 második felében az emelkedő memóriachip-árak miatt árazási és nyereségességi nyomással kell számolnia, elsősorban az adatközponti kereslet felfutása miatt.
Kevin Thozet, a Carmignac befektetési bizottságának tagja és portfóliómenedzsere úgy látja, hogy „az infláció az, ami elkezdheti megijeszteni a befektetőket, és repedéseket okozhat a piacokon”. Szerinte a gyorsuló gazdasági növekedési ciklus mellett „az inflációs kockázat továbbra is erősen alulértékelt”, ezért növelte kitettségét az inflációkövető amerikai államkötvényekben. Úgy véli, hogy a kamatemelési kockázatok erősödésével csökkenni fognak azok az árfolyam-nyereség szorzók is, amelyeket a befektetők jelenleg a nagy MI-részvényeknek tulajdonítanak.
A Deutsche Bank elemzői arra számítanak, hogy az MI-adatközpontokba irányuló beruházások 2030-ra akár 4 ezermilliárd dollárt is elérhetnek. A projektek gyors ütemű megvalósítása azonban szűk keresztmetszeteket okozhat a chipellátásban és az áramtermelésben, ami tovább növeli a beruházási költségeket. George Chen, az Asia Group tanácsadó cég partnere, aki korábban a Metánál is vezető szerepet töltött be, úgy véli, hogy a költségek elszállása és a fogyasztói árak emelkedése idővel átgondolásra készteti a befektetőket. Szerinte „a memóriachipek árának inflációja felhajtja az MI-cégek költségeit, csökkenti a befektetők hozamát, és végül mérsékli a pénz beáramlását ebbe a szektorba”.