SG.hu
A német igazságügyi miniszter nemet mond a kötelező valódi névre az interneten
Stefanie Hubig igazságügyi miniszter elutasítja a valódi név használatának kötelezettségét az interneten.
Stefanie Hubig igazságügyi miniszter szerint az interneten továbbra is mindenkinek joga kell hogy legyen anoniman közzétenni tartalmakat. A büntetendő megnyilvánulásokat ugyanakkor következetesebben kell üldözni. Bajorországból legutóbb ezzel ellentétes kezdeményezés érkezett. Stefanie Hubig szövetségi igazságügyi miniszter az SPD politikusa határozottan ellenezte a valódi név használatának kötelezővé tételét az interneten. „Az államilag előírt valódi név kötelezettséget az interneten elutasítom. Aki saját véleményét vagy tapasztalatait anoniman vagy álnéven szeretné kifejezni, azért nem tartozik elszámolással” - mondta a Tagesspiegelnek.
Korábban többek között Bajorország digitális minisztere Fabian Mehring a Szabad Választók politikusa valamint a Szövetségi Alkotmánybíróság korábbi elnöke Andreas Vosskuhle is egy ilyen kötelezettség mellett foglalt állást a lapban. Ehhez szövetségi szintű jogszabály-módosításokra lenne szükség.
Hubig hangsúlyozta hogy az „állandó anonimitáshoz fűződő jogos érdek” ott ér véget „ahol bűncselekményeket követnek el”. „A véleménynyilvánítás szabadságának a digitális térben is vannak határai” - mondta Hubig. Éppen ezért fontos hogy „a bűncselekménynek minősülő internetes megnyilvánulásokat üldözzék és az elkövetőket felelősségre lehessen vonni”. Ehhez azonban szerinte nincs szükség valódi név kötelezettségre. Amennyiben a bűncselekmények elkövetőinek kiléte utólag megállapítható az elegendő.
Mehring ezzel szemben azt mondta hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog nem foglalja magában az anonimitáshoz való jogot. „Ki kell állni a saját kijelentéseink mellett analóg és digitális térben egyaránt.” Ami a kocsmai asztalnál bűncselekménynek számít annak az interneten is szankcionálhatónak kell lennie. Véleménye szerint a közösségi médiában bevezetett valódi név kötelezettség civilizálhatná az online vitakultúrát. Aki tudja hogy a cselekedeteinek nem maradnak következmények nélkül azok felelősebben viselkedik. Hasonlóan érvelt Vosskuhle is aki úgy nyilatkozott hogy egy ilyen kötelezettséget „nem tart teljesen egyszerűnek” de „alkotmányjogilag megengedhetőnek” igen.
Hubig végül hangsúlyozta „A büntetőjog értelmezésekor figyelembe kell venni a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő alapjogot.” Az Alaptörvény ugyanis „kifejezetten védi a vitatott véleményt és a polemikus kiélezést is”.
Stefanie Hubig igazságügyi miniszter szerint az interneten továbbra is mindenkinek joga kell hogy legyen anoniman közzétenni tartalmakat. A büntetendő megnyilvánulásokat ugyanakkor következetesebben kell üldözni. Bajorországból legutóbb ezzel ellentétes kezdeményezés érkezett. Stefanie Hubig szövetségi igazságügyi miniszter az SPD politikusa határozottan ellenezte a valódi név használatának kötelezővé tételét az interneten. „Az államilag előírt valódi név kötelezettséget az interneten elutasítom. Aki saját véleményét vagy tapasztalatait anoniman vagy álnéven szeretné kifejezni, azért nem tartozik elszámolással” - mondta a Tagesspiegelnek.
Korábban többek között Bajorország digitális minisztere Fabian Mehring a Szabad Választók politikusa valamint a Szövetségi Alkotmánybíróság korábbi elnöke Andreas Vosskuhle is egy ilyen kötelezettség mellett foglalt állást a lapban. Ehhez szövetségi szintű jogszabály-módosításokra lenne szükség.
Hubig hangsúlyozta hogy az „állandó anonimitáshoz fűződő jogos érdek” ott ér véget „ahol bűncselekményeket követnek el”. „A véleménynyilvánítás szabadságának a digitális térben is vannak határai” - mondta Hubig. Éppen ezért fontos hogy „a bűncselekménynek minősülő internetes megnyilvánulásokat üldözzék és az elkövetőket felelősségre lehessen vonni”. Ehhez azonban szerinte nincs szükség valódi név kötelezettségre. Amennyiben a bűncselekmények elkövetőinek kiléte utólag megállapítható az elegendő.
Mehring ezzel szemben azt mondta hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog nem foglalja magában az anonimitáshoz való jogot. „Ki kell állni a saját kijelentéseink mellett analóg és digitális térben egyaránt.” Ami a kocsmai asztalnál bűncselekménynek számít annak az interneten is szankcionálhatónak kell lennie. Véleménye szerint a közösségi médiában bevezetett valódi név kötelezettség civilizálhatná az online vitakultúrát. Aki tudja hogy a cselekedeteinek nem maradnak következmények nélkül azok felelősebben viselkedik. Hasonlóan érvelt Vosskuhle is aki úgy nyilatkozott hogy egy ilyen kötelezettséget „nem tart teljesen egyszerűnek” de „alkotmányjogilag megengedhetőnek” igen.
Hubig végül hangsúlyozta „A büntetőjog értelmezésekor figyelembe kell venni a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő alapjogot.” Az Alaptörvény ugyanis „kifejezetten védi a vitatott véleményt és a polemikus kiélezést is”.