Gyurkity Péter
Túl drága lenne a légkör lehűtése
Emellett pedig egy ilyen globális program nem sokáig maradna titok.
Az úgynevezett chemtrail-összeesküvésnek számos híve (rajongója) akad világszerte, akik meg vannak győződve a titkos program létezéséről, fő célként pedig az időjárás, illetve egyéb folyamatok ember általi befolyásolását jelölik meg, a nagyközönség teljes kizárása mellett. Az elméletet ugyan a szakértők elvetik, mások azonban komolyan vizsgálják annak lehetőségét, hogy mennyiben lenne értelme egy némileg hasonló projektet kidolgozni.
Az Environmental Research Letters oldalán jelent meg egy részletes tanulmány, amelyben amerikai egyetemi professzorok, illetve egykori cégvezetők munkájának eddigi eredményeit teszik közzé. Eszerint mások, a korábbi hasonló munkákban, releváns következtetésekre jutottak, hiszen valóban viszonylag olcsó lenne egy globális program elindítása és annak üzemeltetése, viszont ez egészen biztosan nem maradna titokban, vagyis az kizárható, hogy egy-két ország, a világ tudta nélkül, be tudna indítani egy ilyen projektet. Néhány tucat állam összefogásával viszont 15 éven belül elindulhatna egy stratospheric aerosol injection (SAI) program, amelynek keretében 20 kilométeres magasságban, külön erre kifejlesztett repülőkkel, valósulhatna meg a szulfátok terjesztése (szórása), amely akár felével csökkenthetné a káros sugárzást.
A repülés területén egykor tevékeny cégvezetők, akik szintén részt vettek az anyag kidolgozásában, kiemelték, hogy nem áll rendelkezésre olyan repülőtípus, amely megfelelne a feladatra. Itt a nagyobb utasszállítók méretével vetekedő, ám jóval keskenyebb törzsű, valamint dupla akkora szárnyfesztávú fejlesztésre lenne szükség, amely ráadásul 4 hajtóművével kétszeres tolóerőre támaszkodhatna, ezt követeli meg ugyanis a nagy magasság. Csak a meglévő hajtóművek módosítása 350 millió dollárba kerülne, a gép szerkezetét mintegy 2 milliárd dollárból lehetne kifejleszteni, ezt követően pedig évente 2-2,5 milliárd dollárba kerülne a program, amely az első évben mindössze 8 géppel és 4 ezer küldetéssel startolna el, ez azonban 15 évvel később már 100 gépre és évi 60 ezer küldetésre növekedne.
Arról nem fejtik ki véleményüket, hogy mennyiben lenne ajánlott egy ilyen program beindítása, a tanulmány készítői pusztán mérnöki szempontokat vettek figyelembe, szerintük ennek alapján lehetséges lenne egy ilyen program.
Az úgynevezett chemtrail-összeesküvésnek számos híve (rajongója) akad világszerte, akik meg vannak győződve a titkos program létezéséről, fő célként pedig az időjárás, illetve egyéb folyamatok ember általi befolyásolását jelölik meg, a nagyközönség teljes kizárása mellett. Az elméletet ugyan a szakértők elvetik, mások azonban komolyan vizsgálják annak lehetőségét, hogy mennyiben lenne értelme egy némileg hasonló projektet kidolgozni.
Az Environmental Research Letters oldalán jelent meg egy részletes tanulmány, amelyben amerikai egyetemi professzorok, illetve egykori cégvezetők munkájának eddigi eredményeit teszik közzé. Eszerint mások, a korábbi hasonló munkákban, releváns következtetésekre jutottak, hiszen valóban viszonylag olcsó lenne egy globális program elindítása és annak üzemeltetése, viszont ez egészen biztosan nem maradna titokban, vagyis az kizárható, hogy egy-két ország, a világ tudta nélkül, be tudna indítani egy ilyen projektet. Néhány tucat állam összefogásával viszont 15 éven belül elindulhatna egy stratospheric aerosol injection (SAI) program, amelynek keretében 20 kilométeres magasságban, külön erre kifejlesztett repülőkkel, valósulhatna meg a szulfátok terjesztése (szórása), amely akár felével csökkenthetné a káros sugárzást.
A repülés területén egykor tevékeny cégvezetők, akik szintén részt vettek az anyag kidolgozásában, kiemelték, hogy nem áll rendelkezésre olyan repülőtípus, amely megfelelne a feladatra. Itt a nagyobb utasszállítók méretével vetekedő, ám jóval keskenyebb törzsű, valamint dupla akkora szárnyfesztávú fejlesztésre lenne szükség, amely ráadásul 4 hajtóművével kétszeres tolóerőre támaszkodhatna, ezt követeli meg ugyanis a nagy magasság. Csak a meglévő hajtóművek módosítása 350 millió dollárba kerülne, a gép szerkezetét mintegy 2 milliárd dollárból lehetne kifejleszteni, ezt követően pedig évente 2-2,5 milliárd dollárba kerülne a program, amely az első évben mindössze 8 géppel és 4 ezer küldetéssel startolna el, ez azonban 15 évvel később már 100 gépre és évi 60 ezer küldetésre növekedne.
Arról nem fejtik ki véleményüket, hogy mennyiben lenne ajánlott egy ilyen program beindítása, a tanulmány készítői pusztán mérnöki szempontokat vettek figyelembe, szerintük ennek alapján lehetséges lenne egy ilyen program.