Berta Sándor
Egyre fontosabbá válik a műholdas internet
Az űrbeli lézeres adatátvitel nagyobb kapacitású és sokkal olcsóbb, mint optikai kábeleket ásni a föld alá.
A Google, a Facebook vagy éppen a SpaceX új globális kommunikációs infrastruktúrát akarnak felépíteni, amely a jelenlegi mobilhálózatokat és optikai kábeleket egészítheti ki, miután az utóbbiak kapacitása korlátozott. Az űrben a kábel nélküli adatátvitel ezerszer gyorsabb. Az ehhez szükséges technológiát a Mynaric nevű startup biztosítja. A kifejlesztett földi állomások és lézerterminálok kapcsolatot hoznak létre a műholdak, a repülőterek és a sztratoszférában lévő ballonok között.
A vállalkozás egyik alapítója Markus Knapek, aki hisz abban, hogy 5-10 év múlva megváltozhat a jelenlegi helyzet, addigra ugyanis a lézeres kommunikáció kiválthatja a felszíni adatátvitelt. Az internethozzáférés akkor annyira magától értetődő lesz, mint a levegő. Feleslegessé válnak majd a WLAN-hálózatok és a SIM-kártyák, az adattovábbítás gyorsabb lesz, míg a kommunikáció biztonságosabb. A nagy techcégek már régen felismerték az ebben rejlő potenciált és ezért a világűrben terjeszkednek. Knapek szerint a SpaceX a jövőben szinte kizárólag a műholdas internetből tudja majd biztosítani a bevételeit. A kifejlesztett rakéták csak arra szolgálnak, hogy a műholdakat Föld körüli pályára állítsák.
Az adatátvitel kiértékeléséből nem csupán a mobiltelefon-használók profitálhatnak, hiszen a technológia elengedhetetlen a dolgok internetéhez. Az egyik alkalmazási terület a mezőgazdaság lehet. Rövid időn belül és pontosan felmérhetővé válhatnak a szántóföldek, a rovarrajok és a szárazság által sújtott területek. Ez a precíziós mezőgazdaság, amelynek a segítségével hatékonyabb a trágyázás és a vegyszerek használata. Az űrből óránként 160 000 négyzetméter szántóföldet lehet feltérképezni és elemezni. A jelenlegi megoldásokkal ekkora adatmennyiséget soha nem lehetne továbbítani. Knapek közölte, hogy ők tömegtermékként akarják elérhetővé tenni a műholdas internetet és nemrég elindították a szükséges földi állomások sorozatgyártását. Ezek lehetővé teszik a lézeres kommunikációt a légi és űrjárművek, valamint a felszín között.
Az első kísérletek egyébként nagyon biztatóak. A lézersugarak egyik előnye a nagyobb adatátviteli kapacitás. A rádióhullámok esetén jelenleg 36 Gbps a világrekord, a lézernél 1,72 terabit másodpercenként. Ez utóbbi eredményt a Német Repülési és Űrhajózási Központ (DLR) szakemberei érték el 2016 novemberében. Wolfram Peschko, a DLR-ből kiszervezett Mynaric AG vezetője korábban kifejtette, hogy a lézeres kommunikáció jelentősen olcsóbb az optikai kábelnél. Amennyiben egy vezetéket a felszín alatt kell vezetni, akkor a hálózat kiépítése - elsősorban a földmunkák miatt - nagyon drága lesz. Az ő technológiájuk segítségével létrehozott hálózatok a klasszikus felszín alatti infrastruktúráknál akár tízszer olcsóbbak is lehetnek.
A Google, a Facebook vagy éppen a SpaceX új globális kommunikációs infrastruktúrát akarnak felépíteni, amely a jelenlegi mobilhálózatokat és optikai kábeleket egészítheti ki, miután az utóbbiak kapacitása korlátozott. Az űrben a kábel nélküli adatátvitel ezerszer gyorsabb. Az ehhez szükséges technológiát a Mynaric nevű startup biztosítja. A kifejlesztett földi állomások és lézerterminálok kapcsolatot hoznak létre a műholdak, a repülőterek és a sztratoszférában lévő ballonok között.
A vállalkozás egyik alapítója Markus Knapek, aki hisz abban, hogy 5-10 év múlva megváltozhat a jelenlegi helyzet, addigra ugyanis a lézeres kommunikáció kiválthatja a felszíni adatátvitelt. Az internethozzáférés akkor annyira magától értetődő lesz, mint a levegő. Feleslegessé válnak majd a WLAN-hálózatok és a SIM-kártyák, az adattovábbítás gyorsabb lesz, míg a kommunikáció biztonságosabb. A nagy techcégek már régen felismerték az ebben rejlő potenciált és ezért a világűrben terjeszkednek. Knapek szerint a SpaceX a jövőben szinte kizárólag a műholdas internetből tudja majd biztosítani a bevételeit. A kifejlesztett rakéták csak arra szolgálnak, hogy a műholdakat Föld körüli pályára állítsák.
Az adatátvitel kiértékeléséből nem csupán a mobiltelefon-használók profitálhatnak, hiszen a technológia elengedhetetlen a dolgok internetéhez. Az egyik alkalmazási terület a mezőgazdaság lehet. Rövid időn belül és pontosan felmérhetővé válhatnak a szántóföldek, a rovarrajok és a szárazság által sújtott területek. Ez a precíziós mezőgazdaság, amelynek a segítségével hatékonyabb a trágyázás és a vegyszerek használata. Az űrből óránként 160 000 négyzetméter szántóföldet lehet feltérképezni és elemezni. A jelenlegi megoldásokkal ekkora adatmennyiséget soha nem lehetne továbbítani. Knapek közölte, hogy ők tömegtermékként akarják elérhetővé tenni a műholdas internetet és nemrég elindították a szükséges földi állomások sorozatgyártását. Ezek lehetővé teszik a lézeres kommunikációt a légi és űrjárművek, valamint a felszín között.
Az első kísérletek egyébként nagyon biztatóak. A lézersugarak egyik előnye a nagyobb adatátviteli kapacitás. A rádióhullámok esetén jelenleg 36 Gbps a világrekord, a lézernél 1,72 terabit másodpercenként. Ez utóbbi eredményt a Német Repülési és Űrhajózási Központ (DLR) szakemberei érték el 2016 novemberében. Wolfram Peschko, a DLR-ből kiszervezett Mynaric AG vezetője korábban kifejtette, hogy a lézeres kommunikáció jelentősen olcsóbb az optikai kábelnél. Amennyiben egy vezetéket a felszín alatt kell vezetni, akkor a hálózat kiépítése - elsősorban a földmunkák miatt - nagyon drága lesz. Az ő technológiájuk segítségével létrehozott hálózatok a klasszikus felszín alatti infrastruktúráknál akár tízszer olcsóbbak is lehetnek.