Berta Sándor
Csak optikai hálózatokat épít Németország
Megerősítést nyertek a néhány hónappal ezelőtt kiszivárgott információk.
Helge Braun, a kancellári hivatal új vezetője kijelentette, hogy a jövőben kizárólag optikai kábelhálózatok építését akarják támogatni. A tervezett projektekre készek nagyon sok pénzt kiadni, az összeg 10-12 milliárd euró lehet. A politikus hozzátette, hogy az úgynevezett vectoring-eljárást nem fogják támogatni, annak ellenére, hogy műszakilag azon még lehetne javítani. A vectoring-eljárás esetén az optikai kábelek az otthonokhoz közeli az elosztódobozokban végződnek, onnan már a lakásig rézvezetékeket építenek ki. Éppen ezért korlátozott a teljesítmény például az FTTH-hoz (Fiber to the home, azaz amikor a lakásig megy az optika) képest.
Braun ugyanakkor hangsúlyozta, hogy természetesen nem tilthatják meg a piac szereplőinek, hogy a vectoring-eljárást alkalmazzák, viszont azt világossá tette, hogy azokat a projekteket az állam nem támogatja majd. Az elmúlt években főleg a Deutsche Telekom lobbizott a Vectoring-eljárás használata mellett, ami nyilvánvalóan jóval olcsóbb, de a jelenlegi ismereteink szerint rövidlátó megoldás. A kancellári hivatal vezetője kiemelte, hogy az új irány azt jelenti, hogy nem folytatják tovább a korábbi kabinet vectoring-stratégiáját. Amennyiben egy régióban, utcában vagy háztartásban új vezetékeket akarnak közpénzből kiépíteni, akkor azok a hálózatok csak optikai kábeleken alapulhatnak. Nem tartják elfogadhatónak azt, hogy az új hálózatok régi technológiára épüljenek.
Tavaly novemberben a SPIEGEL birtokába jutott koalíciós tárgyalási dokumentumból kiderült, hogy 2025-ig meg kell valósulniuk a gigabites hálózatoknak és az új szakaszok kizárólag optikai kábelekre épülhetnek. A Bertelsmann Alapítvány tanulmánya szerint csak a német háztartások nem egészen 7 százalékában van optikai kábel, vidéken pedig még rosszabb az arány: kevesebb, mint 2 százalék.
Helge Braun, a kancellári hivatal új vezetője kijelentette, hogy a jövőben kizárólag optikai kábelhálózatok építését akarják támogatni. A tervezett projektekre készek nagyon sok pénzt kiadni, az összeg 10-12 milliárd euró lehet. A politikus hozzátette, hogy az úgynevezett vectoring-eljárást nem fogják támogatni, annak ellenére, hogy műszakilag azon még lehetne javítani. A vectoring-eljárás esetén az optikai kábelek az otthonokhoz közeli az elosztódobozokban végződnek, onnan már a lakásig rézvezetékeket építenek ki. Éppen ezért korlátozott a teljesítmény például az FTTH-hoz (Fiber to the home, azaz amikor a lakásig megy az optika) képest.
Braun ugyanakkor hangsúlyozta, hogy természetesen nem tilthatják meg a piac szereplőinek, hogy a vectoring-eljárást alkalmazzák, viszont azt világossá tette, hogy azokat a projekteket az állam nem támogatja majd. Az elmúlt években főleg a Deutsche Telekom lobbizott a Vectoring-eljárás használata mellett, ami nyilvánvalóan jóval olcsóbb, de a jelenlegi ismereteink szerint rövidlátó megoldás. A kancellári hivatal vezetője kiemelte, hogy az új irány azt jelenti, hogy nem folytatják tovább a korábbi kabinet vectoring-stratégiáját. Amennyiben egy régióban, utcában vagy háztartásban új vezetékeket akarnak közpénzből kiépíteni, akkor azok a hálózatok csak optikai kábeleken alapulhatnak. Nem tartják elfogadhatónak azt, hogy az új hálózatok régi technológiára épüljenek.
Tavaly novemberben a SPIEGEL birtokába jutott koalíciós tárgyalási dokumentumból kiderült, hogy 2025-ig meg kell valósulniuk a gigabites hálózatoknak és az új szakaszok kizárólag optikai kábelekre épülhetnek. A Bertelsmann Alapítvány tanulmánya szerint csak a német háztartások nem egészen 7 százalékában van optikai kábel, vidéken pedig még rosszabb az arány: kevesebb, mint 2 százalék.