Ötvös Tibor

A cápák között is vannak gyávák


Kutatók megállapították, hogy a cápák között is vannak bevállalósabbak, igazi kemény legények és gyávábbak is.

A cápák a világ egyik legveszélyesebbnek titulált teremtményei és ebben feltehetőn komoly szerepet játszik a Cápa sorozat illetve más hollywoodi filmekben kapott valóban nem pozitív szerepük. Ha ugyanis a számokat nézzük, akkor például tavaly 99 nem kiprovokált cápatámadást rögzítettek az erre jogosult személyek és testületek, ami jelentős emelkedést jelent a 2014-es 72 támadáshoz képest. Ugyanakkor viszont ez a szám eltörpül a rögzített halálos kutyatámadásokhoz képest (25 ezer esetet jelentettek be 2015-ben).

A legtöbben ennek ellenére igazi gyilkológépként tekintenek rá, ám tudósok most bebizonyították, hogy a cápák is összetett személyiséggel rendelkező lények és bizony ahogy emberből, úgy cápából sincs két egyforma. Az ausztrál Macquarie University tudósai a Jackson-öböl cápáin végeztek különböző kísérleteket, melyekkel a viselkedésüket próbálták megfigyelni. Az elsőben egy teljesen új medencébe helyezték az állatokat, melynek alján volt egy búvóhely. Itt azt mérték, hogy mennyi időbe telik, mire az aktuális cápa kijön a menedékből és felfedezi az új helyet.



A második esetben kiemelték a tartályból az állatot majd visszatették. A cél az volt, hogy a megfigyeljék, mennyi időbe telik, míg az állatok lehiggadnak és ismét komfortosnak érzik a környezetet. Az eredmény pedig az, hogy ahogy az embereknél úgy a cápáknál is a személyiségüknek megfelelően dolgozzák fel a történteket. "Izgatottan látjuk az eredményeket, hiszen remekül demonstrálják, hogy a cápák nem agyatlan gépezetek" - árulta el Culum Brown, a csapat vezetője. "Ahogy az emberek úgy a cápák is mind egyedi személyiségek."

"Megérteni azt, hogy a személyiségi jegyek hogyan befolyásolják a viselkedésüket - például az áldozat és a lakóhely kiválasztásánál - fontos, hiszen ezek a csúcsragadozók elengedhetetlen szerepet játszanak a tengerek élővilágában. Az elmúlt évtizedekben a kutatók nagyjából 200 állatfajnál állapítottak meg egyedi személyiségjegyeket. A személyiség így nem emberi sajátosság, hanem inkább evolúciós eredmény."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • yamato41 #12
    És ezt miből gondolod? Te nem tudok elképzelni, mert nem értesz hozzá, de attól még tudósok használhatják az eredményeket.
    Gondolnád, hogy egy középkori mészárosműhely csontmaradványai milyen vizsgálatokra lehetnek jók? Vagy tudod mi a dendrokronológia?
  • Archenemy #11
    " Van alapkutatás, ahol egyáltalán nem cél, hogy az eredmény közvetlenül, vagy akár közvetetten használható legyen."

    Na hát ez itt tökéletesen teljesül.
  • Ender Wiggin #10
    De a cápatámadások túlnyomó többsége nem agresszió csak kiíváncsiság eredménye. Egy harapás, pfujj, és már úszik is tovább. Az áldozatok az idióták (szörfösök pl.).
  • yamato41 #9
    Látom nem igazán vagytok képben a kutatások világában. Van alapkutatás, ahol egyáltalán nem cél, hogy az eredmény közvetlenül, vagy akár közvetetten használható legyen. Ez azért fontos, hogy a kutatást ne befolyásolja semmilyen szinten sem külső tényező. Aztán az elméleti eredményeket az alkalmazott kutatás használja, ahol már csak az a cél, hogy gyakorlatban használható tudás keletkezzék. Alapkutatás nélkül nincs gyakorlati eredmény sem.
    L. pl.: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1400076.TV
    3. § 1. és 2.
  • BCs design #8
    a legkisebb bogarakat leszámítva mindegyik aggyal rendelkező állatnak van valamilyen intelligencia programja, a belső és külső tényezők alapján pedig programozódik valamilyen irányba, ezért lesznek különbözőek az ikrek személyisége is
  • tom_pika #7
    márpedig minden cápa egyforma! buta mind mint a kő, és mind kva éhes...
    Utoljára szerkesztette: tom_pika, 2016.05.31. 21:26:33
  • wraithLord #6
    Már csak azért sem kellene egyformának lenniük, mert nem klónok, tehát nem egyforma a DNS-ük. Ezenkívül pedig rájuk is hat a környezet - gondolom -, és befolyásolja a viselkedési szokásaikat.

    Klónozni kéne őket, eltérő környezetben nevelni, és utána vizsgálni, hogy egyformán viselkednek-e avagy nem. Bár gyanítom, hogy inkább utóbbi.
  • Archenemy #5
    Közben én meg azon gondolkodtam, hogy lehet hogy valami cápacsali vagy cápacsapda vagy cápariasztó fejlesztéséhez talán mégsem egész haszontalan. Talán.

    Vagy pl. arra rámutatni, hogy a jellemzően falkában élő állatok uniformizáltabban gondolkodnak (kisebb a bátor-gyáva eltérés az átlagtól), mint a magányos állatok (ahol ez széles spektrumon mozoghat), vagy ilyesmi. Ez meg akkor egy érdekesség lenne etológusoknak.

    De hát ezek csak ötletek, és elég szegényes ötletek :D
  • gforce9 #4
    Ez nekem is annak tűnik, hogy közpénzből (vagy jobb esetben egy gazdag milliárdos hóbortjából) néhány idióta cápákkal fanolt pár hetet. Mert hogy ennek az eredménynek semmi haszna az is biztos. Ezeket a kísérleteket bármilyen kisméretű hallal egy fürdőkádban el lehetett volna végezni hasonló értékű tudományos eredményekkel 100 dollárból. Igaz akkor nincs kattintás.
  • Archenemy #3
    Oké de attól még remélem, hogy EU-s pénzből is ment, mert így a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásaiból is fogunk részesülni, mint például a....

    hát most így nem jut eszembe hirtelen, de biztos nagyon jó, hogy már egész egzaktul tudjuk, hogy vannak félős meg bátor cápák, és nem csak úgy sejtjük, mint eddig.

    Remélem még akkor mérni fogják, hogy vannak-e félős meg bátor szardíniák, fókák, orángutánok, kenguruk, tengeri kígyók, struccok, lazacok, ráják meg cickányok is.