Gyurkity Péter

Üstökösök tették lakhatóvá a Marsot 

Legalábbis egy rövid időre, mielőtt a bolygó visszasüllyedt volna jelenlegi állapotába.

A Colorado Egyetem honlapján jelent meg nemrég egy érdekes közlemény, amely az intézmény egy jelenlegi, illetve egy korábbi kutatójának munkáját összegzi. Ebből kiderül, hogy a szimulációk szerint egyes becsapódások ideiglenesen felmelegíthették a bolygó légkörét, ezzel pedig alkalmassá tehették azt az élet megőrzésére.

Az egyetem által használt Janus szuperszámítógép segítségével elvégzett szimulációk során kráterek milliót vizsgálták meg, felmérve az egyes becsapódások által okozott változásokat, legalábbis ami a hőmérséklet szintjét illeti. Ebből kiindulva arra a következtetésre jutottak, hogy a Naprendszer formálódásának idején, mintegy 3,9 milliárd évvel ezelőtt, amikor a mainál jóval több üstökös és törmelék volt jelen közvetlen környezetünkben, egyes nagyobb becsapódások helyi hidrotermikus rendszereket hozhattak létre a Marson, amelyek hasonlíthattak a többek között a YellowStone Nemzeti Parkban megfigyelhető jelenségre.

A hőmérséklet, valamint a légnyomás emelkedése lehetővé tette a mélyben meghúzódó jég megolvadását, ezáltal a felszínen is megjelenhetett a folyékony víz, amit a ma látható, régen kiszáradt egykori folyómedrek és erek is tanúsítanak. Egy-egy nagyobb becsapódás néhány millió évre biztosíthatta ezt a felmelegedést, ezt követően azonban a Mars visszasüllyedt a jelenlegi hideg, általunk is jól ismert állapotába, miközben a Földön egészen eltérő helyzet alakult ki, hiszen itt évmilliárdokon keresztül biztosítva voltak a megfelelő körülmények - ebben egyébként szerintük a hatalmas óceánok játszottak döntő szerepet, amelyeket képtelenség volt "befagyasztani".

Konkrét bizonyítékok hiányában ilyen és hasonló szimulációkra vagyunk kénytelenek támaszkodni, érdemes azonban megjegyezni, hogy egyetlen számítógépes modell szerint sem volt lehetséges a melegebb állapot hosszabb ideig való fenntartása, vagyis az élet időközönként jelenhetett meg és tűnhetett el égi szomszédunkon.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #20
    Konnyebb mas csillagrendszert meghoditani, mint egy egesz bolygot megolvasztani. "
    Jelenlegi technikai szintünkön pont a fordítottja az igaz.
  • VolJin #19
    A mag a rádioaktív anyagok bomlása miatt termel hőt. Túl pici a Mars, és túl kevés radioaktív anyag volt benne.
  • VolJin #18
    Okoska!
    Egyik mondat sem helyes, mert egy kibaszott üstökös nem fűt fel a becsapódás hőjével bolygókat, amitől lakhatóvá válik.

    Egy nap alatt kisugározná a becsapódás hőjét, utána meg éppen, hogy hűtené a felszínt a felkavart por.

    Legalább értenéd miről van szó, ha beszólsz másoknak!
  • Sequoyah #17
    Többet mint ami magyarázható radioaktivitással

    Gyors szamolas utan, ha a foldnek csak 1 milliomod resze radioaktiv izotop, akkor az elegendo hot termel.
  • Sequoyah #16
    barna törpe mitől lesz meleg és miért nem hűl ki ha nincs üzemanyag utánpótlása

    A barna torpe eppen attol barna torpe, mert mar kihult, vagy erosen kihuloben van.

    Hidegen soha nem indul be a fúzió.

    A fuzio akkor indul be, amikor egy egitest atlep egy tomeghatart. Minel nagyobb a tomege, annal nagyobb a belso nyomasa. Eleg nagy nyomason pedig a fuzio beindul, es csillagga valik.


    Van üzemanyag utánpótlás, enélkül a fehér törpék is kihűlnének.

    A feher torpe ki is hulik. A fiatalok meg forroak, ami hi az eredeti csillag magjabol szarmazik. Az oregebbek pedig egyre hidegebbek, halvanyabbak, vorosebbek. Aztan ha az osszes uzemanyag elfogy, fekete torpeve valik.

    Az összes bolygó több hőt sugároz ki mint amennyit felvesz a Naptól. Többet mint ami magyarázható radioaktivitással, vagy árapály súrlódással, ami különbenis csak a Jupiter belső holdaknál jelentős.

    Plusz a csillagrendszer keletkezeserol szarmazo maradekho. Ezekkel egyutt mar nagyon is jol magyarazhato. Ezek mind ki lettek szamolva, es kiadtak azt az eredmenyt amit latunk.

    Radioaktivitás meg semmiképpen nem magyarázza a tiszta hidrogéngázból (+ kicsi He) kialakult csillagok magas hőmérsékletét.

    Mivel ezt a fuzio magyarazza. A tiszta hidrogengaz fuzional a legjobban. A helium pedig a fuzio eredmenye. Mondjuk ezt altalanos iskola ota illene tudni.

    A hőmérséklet tömegfüggő.

    Igen, kis tomegu egitestben a nyomas hianya miatt joval kevesebb fele reakcio indul be.


    Szóval van üzemanyag utánpótlás.

    Ez a kijelentesed sehogyan sem kovetkezik a korabban leirtakbol. Mi lenne az az uzemanyag?
  • gforce9 #15
    "Többet mint ami magyarázható radioaktivitással" Ezt támaszd alá.
  • Astrojan #14
    Honnan veszed, hogy nincs "uzemanyag" utánpótlás?

    Egy hideg csillagközi gázokból meg egy kis hideg porból összekompolyodó barna törpe mitől lesz meleg és miért nem hűl ki ha nincs üzemanyag utánpótlása? Egy nagyobb csillag is meleg lesz pedig eredetileg hideg hidrogén és némi hélium gázból alakult ki. Annyira meleg, hogy fúzió indulhat meg benne. Hidegen soha nem indul be a fúzió.

    Van üzemanyag utánpótlás, enélkül a fehér törpék is kihűlnének. A Föld is kihűlne. a Föld egy izzó kőzetlabda egy vékonyka hártyával a felszínén. 12 000 km izzó láva és egy 50 - 100 km -es kéreg. Arányaiban annyi mint egy 12 méter átmérőjű izzó golyó 5 - 10 centiméteres kéreggel. Rég kihűlt volna a Föld ha nem melegíti semmi. Állandó az energiaelnyelés.

    Az összes bolygó több hőt sugároz ki mint amennyit felvesz a Naptól. Többet mint ami magyarázható radioaktivitással, vagy árapály súrlódással, ami különbenis csak a Jupiter belső holdaknál jelentős.

    Radioaktivitás meg semmiképpen nem magyarázza a tiszta hidrogéngázból (+ kicsi He) kialakult csillagok magas hőmérsékletét.

    A hőmérséklet tömegfüggő. Aszteroida hideg, Hold langyos, Föld izzó (belül), Jupiter izzó gáz (belül), barna törpe már világít, a csillagok meg értelemszerűen magas hőmérsékletűek.

    Szóval van üzemanyag utánpótlás.
  • Sequoyah #13
    Azert ez az elmelet eleg stabil labakon all... A mars kihulese teny, a folyamata jellege pedig jol megertett. De biztosra persze csak egy valodi meres utan mehetunk, es mindenkepp szolgalhatna plusz infoval, hogy konkretan milyen a belso szerkezete, mikor is hult ki pontosan es hasonlok.
  • kissssss #12
    " tenyleg annyira kihult-e."

    na erre én is kíváncsi lennék mert az elmélet gyártással már teli a padlás :/
  • Sequoyah #11
    A termodinamika elso fotetele, azaz az energiamegmaradas miatt. Nincs "uzemanyag" utanpotlas, szoval idovel kihulik a mars, a fold es a nap is.
    A mars kisebb, gyorsabban kihulik. Es a kiindulasi allapot is mas lehetett, mint a foldnel.
    .
    Kovetkezo szondaval csinalhatnanak egy szeizmologiai kiserletet egyebkent, hogy lassuk, tenyleg annyira kihult-e.