20
-
ostoros #20 Konnyebb mas csillagrendszert meghoditani, mint egy egesz bolygot megolvasztani. "
Jelenlegi technikai szintünkön pont a fordítottja az igaz. -
VolJin #19 A mag a rádioaktív anyagok bomlása miatt termel hőt. Túl pici a Mars, és túl kevés radioaktív anyag volt benne. -
VolJin #18 Okoska!
Egyik mondat sem helyes, mert egy kibaszott üstökös nem fűt fel a becsapódás hőjével bolygókat, amitől lakhatóvá válik.
Egy nap alatt kisugározná a becsapódás hőjét, utána meg éppen, hogy hűtené a felszínt a felkavart por.
Legalább értenéd miről van szó, ha beszólsz másoknak! -
Sequoyah #17 Többet mint ami magyarázható radioaktivitással
Gyors szamolas utan, ha a foldnek csak 1 milliomod resze radioaktiv izotop, akkor az elegendo hot termel. -
Sequoyah #16 barna törpe mitől lesz meleg és miért nem hűl ki ha nincs üzemanyag utánpótlása
A barna torpe eppen attol barna torpe, mert mar kihult, vagy erosen kihuloben van.
Hidegen soha nem indul be a fúzió.
A fuzio akkor indul be, amikor egy egitest atlep egy tomeghatart. Minel nagyobb a tomege, annal nagyobb a belso nyomasa. Eleg nagy nyomason pedig a fuzio beindul, es csillagga valik.
Van üzemanyag utánpótlás, enélkül a fehér törpék is kihűlnének.
A feher torpe ki is hulik. A fiatalok meg forroak, ami hi az eredeti csillag magjabol szarmazik. Az oregebbek pedig egyre hidegebbek, halvanyabbak, vorosebbek. Aztan ha az osszes uzemanyag elfogy, fekete torpeve valik.
Az összes bolygó több hőt sugároz ki mint amennyit felvesz a Naptól. Többet mint ami magyarázható radioaktivitással, vagy árapály súrlódással, ami különbenis csak a Jupiter belső holdaknál jelentős.
Plusz a csillagrendszer keletkezeserol szarmazo maradekho. Ezekkel egyutt mar nagyon is jol magyarazhato. Ezek mind ki lettek szamolva, es kiadtak azt az eredmenyt amit latunk.
Radioaktivitás meg semmiképpen nem magyarázza a tiszta hidrogéngázból (+ kicsi He) kialakult csillagok magas hőmérsékletét.
Mivel ezt a fuzio magyarazza. A tiszta hidrogengaz fuzional a legjobban. A helium pedig a fuzio eredmenye. Mondjuk ezt altalanos iskola ota illene tudni.
A hőmérséklet tömegfüggő.
Igen, kis tomegu egitestben a nyomas hianya miatt joval kevesebb fele reakcio indul be.
Szóval van üzemanyag utánpótlás.
Ez a kijelentesed sehogyan sem kovetkezik a korabban leirtakbol. Mi lenne az az uzemanyag? -
gforce9 #15 "Többet mint ami magyarázható radioaktivitással" Ezt támaszd alá. -
#14
Honnan veszed, hogy nincs "uzemanyag" utánpótlás?
Egy hideg csillagközi gázokból meg egy kis hideg porból összekompolyodó barna törpe mitől lesz meleg és miért nem hűl ki ha nincs üzemanyag utánpótlása? Egy nagyobb csillag is meleg lesz pedig eredetileg hideg hidrogén és némi hélium gázból alakult ki. Annyira meleg, hogy fúzió indulhat meg benne. Hidegen soha nem indul be a fúzió.
Van üzemanyag utánpótlás, enélkül a fehér törpék is kihűlnének. A Föld is kihűlne. a Föld egy izzó kőzetlabda egy vékonyka hártyával a felszínén. 12 000 km izzó láva és egy 50 - 100 km -es kéreg. Arányaiban annyi mint egy 12 méter átmérőjű izzó golyó 5 - 10 centiméteres kéreggel. Rég kihűlt volna a Föld ha nem melegíti semmi. Állandó az energiaelnyelés.
Az összes bolygó több hőt sugároz ki mint amennyit felvesz a Naptól. Többet mint ami magyarázható radioaktivitással, vagy árapály súrlódással, ami különbenis csak a Jupiter belső holdaknál jelentős.
Radioaktivitás meg semmiképpen nem magyarázza a tiszta hidrogéngázból (+ kicsi He) kialakult csillagok magas hőmérsékletét.
A hőmérséklet tömegfüggő. Aszteroida hideg, Hold langyos, Föld izzó (belül), Jupiter izzó gáz (belül), barna törpe már világít, a csillagok meg értelemszerűen magas hőmérsékletűek.
Szóval van üzemanyag utánpótlás. -
Sequoyah #13 Azert ez az elmelet eleg stabil labakon all... A mars kihulese teny, a folyamata jellege pedig jol megertett. De biztosra persze csak egy valodi meres utan mehetunk, es mindenkepp szolgalhatna plusz infoval, hogy konkretan milyen a belso szerkezete, mikor is hult ki pontosan es hasonlok. -
kissssss #12 " tenyleg annyira kihult-e."
na erre én is kíváncsi lennék mert az elmélet gyártással már teli a padlás :/ -
Sequoyah #11 A termodinamika elso fotetele, azaz az energiamegmaradas miatt. Nincs "uzemanyag" utanpotlas, szoval idovel kihulik a mars, a fold es a nap is.
A mars kisebb, gyorsabban kihulik. Es a kiindulasi allapot is mas lehetett, mint a foldnel.
.
Kovetkezo szondaval csinalhatnanak egy szeizmologiai kiserletet egyebkent, hogy lassuk, tenyleg annyira kihult-e.
-
kissssss #10 "A Mars magja okkal hult ki. "
magyarázat? miért és hogyan? hallgatunk téged. -
Sequoyah #9 Szerinted felreforditott? Ott van a link, semmi szukseg a velemenyedre, a tenyek egy kattintasra elerhetoek.
Inkabb ird le, hogy melyik mondat van felreforditva, es hogyan helyes. -
Sequoyah #8 Igen okostojas, a cikk is ezzel indit, hogy most mar nem lakhato. -
Sequoyah #7 A Mars magja okkal hult ki. Elfogyott az uzemanyag ami futotte, es a maradek ho is. Konnyebb mas csillagrendszert meghoditani, mint egy egesz bolygot megolvasztani. -
VolJin #6 Ez így sületlenség. Egy becsapódás után pár nappal kisugárzódik a hő. Sőt, a magasba került porszemek pont hogy hűtenék a felszínt. Azt tudom elképzelni, hogy a sorozatos becsapódások miatt lett légköre átmenetileg, amit évmilliók alatt veszít el a Mars.
Szerintem itt félrefordított egy angolszakos egyetemista, aki egy kukkot nem értett az eredeti cikkből. -
dzsagon #5 a mars kurvára nem lakható -
overseer-7 #4 valahogy be kéne indítani a mars magját.
ott is van egy nagy fémgolyó.. valahogy meg kéne olvasztani, és önfentartóvá tenni a folyamatot.. és megint lenne légkör is automatikusan -
Sequoyah #3 Nyilvan Fold minosegu sosem lesz, de azert a legkor vastagitasaval elviselheto szintre lehet hozni. Legalabb a legnyomas legyen a foldihez hasonlo, hogy ne kelljen nehez szkafander.
Gondolom a magneses vedoreteg miatt egy lassu, de folyamatos potlas elkelhet majd. -
Chob #2 Azt hittem már megmagyarázták, hogy azért van a Mars ilyen formájában, mert a a magja megszilárdult, és foszlányokra hullott szét a mágneses védőpajzs, ami miatt a légkörnek is annyi lett. Szóval most ez nekem így nem világos. -
#1
Szerintem meg a zufók.
3,9 M évvel ezelőtt a mainál kb 30%-kal volt alacsonyabb a Nap sugárzásának mértéke. Szal, jó sok üstökös becsapódhatott.