Gyurkity Péter
Hatással van az agyra az űrutazás
Ennek komoly következményei is lehetnek, viszont jóval több vizsgálati alanyra van szükség.
A hosszabb űrutazások, valamint azok egészségügyi hatásai visszatérő témának számítanak a szaksajtóban, ezzel a területtel számos kutató aktívan foglalkozik. Nemrég arról számoltunk be, hogy egyes vizsgálatok alapján egyes negatív hatások évekig tartanak, most pedig egy új tanulmányban vonnak le további következtetéseket az agy tekintetében.
Az Oregon Health & Science University hivatalos oldalán tették közzé a közleményt, amely a saját szakemberek által lefolytatott vizsgálat eddigi eredményeit közli velünk. Ebben arról olvashatunk, hogy az ottani neurológusok összesen 15 asztronauta adataira támaszkodva végezte el a megfigyelést, mégpedig MR-vizsgálatok kielemzésével. Ezen leleteket 6 hónappal a Nemzetközi Űrállomáson való tartózkodást megelőzően, illetve maximum 6 hónappal azt követően rögzítették, a képek algoritmusokkal történt összehasonlításából pedig több következtetést vontak le, bár ezen a területen még jóval több tapasztalatra és páciensre van szükség a részletesebb tudás kialakításához.
Az eddigi eredményekből az tűnik ki, hogy az első alkalommal hosszabb útra indulóknál látszik komolyabb eltérés, mégpedig az agyi erek körüli területek mérete kapcsán. Ez jelentős változásnak tűnik, hiszen ezen terek játszanak szerepet a folyadékok mozgásában, mivel pedig ezen folyadékok megfelelő áramlása kiemelten fontos (többek között az aktív órák alatt felgyülemlett melléktermékek alvás közbeni fokozatos eltávolítása révén), a hosszabb távú negatív hatásokat nem zárhatjuk ki. Könnyen lehet, hogy az űrutazások szerepet játszanak a különböző degeneratív betegségek, így például az Alzheimer-kór kialakulásában, bár az egyelőre nem világos, hogy az agy-gerincvelői folyadék esetében milyen eltéréseket láthatunk.
A veterán űrhajósoknál már nem látszik a fenti jelentősebb változás, viszont a magáncégek térnyerésével jóval gyakoribbá válnak majd az utazások, ez pedig jóval több vizsgálati alanyt is jelentene, ami mindenképpen jól jön majd a kutatóknak.
A hosszabb űrutazások, valamint azok egészségügyi hatásai visszatérő témának számítanak a szaksajtóban, ezzel a területtel számos kutató aktívan foglalkozik. Nemrég arról számoltunk be, hogy egyes vizsgálatok alapján egyes negatív hatások évekig tartanak, most pedig egy új tanulmányban vonnak le további következtetéseket az agy tekintetében.
Az Oregon Health & Science University hivatalos oldalán tették közzé a közleményt, amely a saját szakemberek által lefolytatott vizsgálat eddigi eredményeit közli velünk. Ebben arról olvashatunk, hogy az ottani neurológusok összesen 15 asztronauta adataira támaszkodva végezte el a megfigyelést, mégpedig MR-vizsgálatok kielemzésével. Ezen leleteket 6 hónappal a Nemzetközi Űrállomáson való tartózkodást megelőzően, illetve maximum 6 hónappal azt követően rögzítették, a képek algoritmusokkal történt összehasonlításából pedig több következtetést vontak le, bár ezen a területen még jóval több tapasztalatra és páciensre van szükség a részletesebb tudás kialakításához.
Az eddigi eredményekből az tűnik ki, hogy az első alkalommal hosszabb útra indulóknál látszik komolyabb eltérés, mégpedig az agyi erek körüli területek mérete kapcsán. Ez jelentős változásnak tűnik, hiszen ezen terek játszanak szerepet a folyadékok mozgásában, mivel pedig ezen folyadékok megfelelő áramlása kiemelten fontos (többek között az aktív órák alatt felgyülemlett melléktermékek alvás közbeni fokozatos eltávolítása révén), a hosszabb távú negatív hatásokat nem zárhatjuk ki. Könnyen lehet, hogy az űrutazások szerepet játszanak a különböző degeneratív betegségek, így például az Alzheimer-kór kialakulásában, bár az egyelőre nem világos, hogy az agy-gerincvelői folyadék esetében milyen eltéréseket láthatunk.
A veterán űrhajósoknál már nem látszik a fenti jelentősebb változás, viszont a magáncégek térnyerésével jóval gyakoribbá válnak majd az utazások, ez pedig jóval több vizsgálati alanyt is jelentene, ami mindenképpen jól jön majd a kutatóknak.