MTI

Agykárosodást okozhat a Marsra utazás

A kozmikus sugárzásnak való kitettségük miatt fennállhat a hosszú távú agykárosodás, de akár még a demencia kialakulásának veszélye is a Marsra utazó űrhajósoknál egy frissen ismertetett tanulmány szerint.

A Kaliforniai Egyetem Irvine-i részlegének (UCI) a "space brain" vagyis az "űragy" nevű jelenséget kutató tudósai rágcsálókat tettek ki nagyenergiájú töltött részecskéknek - teljesen ionizált oxigénnek és titánnak - az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA űrsugárzási laboratóriumában New Yorkban. Ezek a részecskék nagyban hasonlítanak a kozmikus sugárzásban lévőkhöz, amelyek bombázni fogják az asztronautákat a hosszú űrutazásokon - olvasható a Scientific Reportsban ismertetett tanulmányban. Charles Limoli, az UCI orvosi karának sugárterápiás onkológiával foglalkozó professzora szerint fél évvel később még mindig jelentős mértékű gyulladást és idegsejt-károsodást észleltek az állatok agyában.

Képalkotó eljárások feltárták, hogy az állatoknál romlott az agyi ideghálózat állapota az idegsejtek dendrit nevű nyúlványai és az ezeken elhelyezkedő "tüskék" számának csökkenése miatt, ami megzavarta az agysejtek közötti jelátvitelt. A tudósok az állatok tanulási és emlékezőképességét vizsgálva gyenge eredményeket mértek, és azt is észlelték, hogy a sugárzás hatással volt a rágcsálóknál a félelem felszámolására, vagyis arra a folyamatra, amelynek során az agy elnyomja a korábbi kellemetlen és stresszes képzettársításokat. Ez a képesség teszi lehetővé például, hogy valaki újra örömmel menjen vízbe, miután korábban majdnem belefulladt.


A legegyszerűbb védelem a lakórészlegek vízzel való körbevétele lenne

"Nem jó hírek ezek az űrhajósoknak, akiket két 2-3 évig tartó utazásra küldenének a Marsra és vissza" - fogalmazott Charles Limoli. A tudós szerint az űrbéli környezet páratlan kockázatokat jelent az asztronauták számára. A kozmikus sugárzásnak való kitettség zavarok egész sorához vezethet a központi idegrendszerben a küldetés alatt, és ezek jóval az űrutazás után is fennállhatnak - mondta. E zavarok között említette a memóriaromlást, a szorongást, a depressziót és a döntésképesség romlását. Charlies Limoli részleges megoldásként olyan Mars-űrhajók tervezését javasolta, amelyeknek egyes - például az alvásra és a pihenésre szánt - helyiségeit megerősített pajzs védi a kozmikus sugárzástól. "Bár ezek a nagyenergiájú részecskék így is, úgy is áthatolnak a hajón, nincs igazán mód elbújni előlük."

Az Egyesült Államok legkorábban a 2030-as évek elejére embert akar küldeni a Marsra, ezt Barack Obama elnök legutóbb épp tegnap, a CNN hírtelevízió honlapjára írt vezércikkében nyomatékosította.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • bunny #38
    Ez a Han Solo vízjégbe fagyasztás elég magas labda volt ...
  • ostoros #37
    :)
    Ettől függetlenül az amerikai hadsereg dolgozik a hibernáción, és volt is már sikeres kísérletük. Talán két napig volt hibernálva egy emberük. Ez persze még kevés, és a sugárzástól ugyanúgy nem véd meg, de hatalmas mennyiségű infrastruktúra spórolható meg az űrhajón, ha csak mondjuk 5 ember életben tartásához kell az élelem és a víztisztítás, miközben 50 másik szunyál.
  • NEXUS6 #36
    Ja, sőt lehetne olyat, hogy jégtömbbe fagyasztjuk (mint Hanszólót, ebből is látható hogy ez már gyakorlatilag lehetséges, mert ez meg a SW filmben volt XD), a vízjég úgy is véd a sugázástól. Aztán egy lineáris gyorsítóval kilőjük a Mars felé (maglev vasutat is tudunk építeni, szal ez sem kérdés), ott meg elkapdossuk őket, vagy inkább csak eleve direkt belőjük az atmoszférába az majd lefékezi, amikor meg leolvad róla a jég akkor kinyílik egy ejtőernyő és csak össze kell szedni, meg reanimálni őket, már amelyiket érdemes.

    Szal már is kész az olcsó marsutazás, gyakorlatilag!
    XD
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.10.17. 15:07:27
  • ostoros #35
    Majd hibernálják az utasokat és mennek kofferban :)
  • NEXUS6 #34
    Őöööö, nem akarok kötözködni, de nem erre mondják, hogy elméletileg lehetséges, nem pedig hogy gyakorlatilag!?

    Bussard-ramjetet még nem csináltak még prototípus szintjén sem, sem az űrben sem a Földön.
    A 2 hónap alatt Marson levő VASIMR rakétához 200 MW elektromos teljesítmnyű atomreaktor kéne. Az oroszok jövőre, vagy utána, vagy talán azután, (vagy ahogy szokták, soha), mutatják be az 1 MW-teljesítményű űrben is működő reaktort. (Az amcsik még itt sincsenek). Ha csak az lenne hogy 200 ilyet össze kell építeni az is dúrva, de egy 200X teljesítményűhöz inkább egy teljesen más technológia kell a megvalsóíthatósághoz, mintsem csak összedobálni. Ja és a VASIMR-t sem tesztelték még a nagyteljesítményű változatban.

    30, sőt 300 fős űrhajó!? Jézus! A legtöbb amikor egy légtérben tartózkodott több űrhajós az 13 volt, amikor az űrrepülő meglátogatta az ISS-t. 30 fő egyszerűen elképzelhetetlen szintű technológiát jelent, nem építettünk még ilyen rendszert! Az űrrepülő 1 heti tartalékot tudott biztosítani 7 embernek, az ISS-létszáma meg 6 ember, de mekkora egy bazi létesítmény de még így sem önellátó, havi egy kargó megy fel hozzá. Szal 30 jelenleg erősen emélet, szintén csak.

    "A fentiek utan marad az a par semleges toltesu, nagy energiaju atommag es szabad neutron, ami mindenkeppen eltalalja a hajo falat. "
    Ez így elég pongyola, a neutronon kívül nincs semleges (ja az meg nem sok van az űrben, mert 15 perc idővel átalakul protoná, elektronná, meg neutrínóra) a proton gyak H atommag értelemszerűen nem semleges, a nehezebbek dettó. Igaz, bizonyos szempontból azokkal nincs is gond, mert a vékony alumíniumfóliányi űrhajófal is megfogja, vagy ha az nem pár cm levegő a faltól. A gond az, amikor becsapódik elég dúrva másodlagos sugárzást ad le, pl gamma sugarakat is, az meg lehet hogy dúrvább hatású, mint a proton önmagában , mert nagyobb az áthatoló képessége.

    Szal szerintem, még rengeteg dolgot kell kifejleszteni egy 2 hónapos Mars-utazást biztosító 30 emberes űrhajóhoz, ha a jelenlegi fejlesztési ütemet nézzük, akkor még +100 év!

    Ja és most nézem a cikkhez kísértetiesen hasonló jelent meg 215 májusában, pl az Indexen, szal ez valami újrahasznosítás részeként kerülhetett ide:)
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.10.17. 13:56:28
  • VolJin #33
    Gravitációt az űrben gyorsulással vasimirrel?
  • kvp #32
    Mar a 60-as evekbeli star trek-ben is volt egy olyan technologia hogy navigacios pajzs. Ez gyakorlatilag a sorozathoz felhasznalt es a valosagban is letezo Bussard ramjet technolgia reszekcsekollektor reszenek a magneses mezoje. Ilyen mezot viszonylag konnyu letrehozni es az osszes toltott reszecsket eltereli vagy kivansag szerint begyujti. Utobbit mar a NASA is hasznalta egy kiserlethez. A megoldas hatso reszet vegul VASIMR neven keszitettek el es van urbeli tesztekre alkalmas prototipusa. A ketto kozze eredetileg fuzios reaktor kerult volna, de mukodik fisszios aramforrassal is vagy kis teljesitmenyen jo nagy meretu napelemekkel is. A fentiek utan marad az a par semleges toltesu, nagy energiaju atommag es szabad neutron, ami mindenkeppen eltalalja a hajo falat. Ezek ellen viszont egy viszonylag vekony vizreteg is eleg, tehat ha a viztartalyokat a Nap es az utasok kozze helyezik, akkor ez ellen is vedettek lesznek. (meg teljes korbevetel sem kell, mivel a legtobb ilyen reszecske a napbol jon, az meg alapvetoen egy kisebb, de nagyon vilagos folt a Foldrol es az ujhajorol is, igy eleg ha a jarmu egy kvazi tavolabbi reszen van egy kisebb tartaly aminek az arnyeka befedi az utasteret)

    Gyakorlatilag a problema megoldott mar a 60-as evek ota, csak viszonylag nagy meretu jarmuvet es jellemzoen nuklearis meghajtas igenyel. Ez az ahol a 3 fos es a 30 fos urhajo kozott mar nem igazan van gazdasagossagi kulonbseg, sot a nagyobb jarmuben fajlagosan egy utasra kevesebb extra feleszereles kell. Musk szerint 100 fonel van az idealis koltsegpont, 300 fo folott pedig relativ olcsova valik az egy fore eso koltsegek fuggvenyeben. A megoldas elonye, hogy ha ra tudjak szanni magukat a nuklearis hajtasra, akkor a menetido is lecsokken atlag 1 honapra, tisztan a ma elerheto technologiat hasznalva (2 het Fold-Mars kozelseg eseten) es meg a mesterseges gravitacio problemajat is megoldja. (gyorsulo, majd feluttol lassulo raketaval eloallithato 0 es 10 g kozott barmi, ebbol a 0.25 lenne az idealis, ami egy relativ szolid ertek)
  • codaco #31
    Szerintem a magyar politikusok nagy része már járt a Marson.
  • gaszton421 #30
    Elviekben elég de a gyakorlatbn nem tudnak egyelűre olyan kis, kmpakt, de erős mágnesesteret is generálni ami elég lenne rá. A Napból érkező töltött részecskék eltérítését ezzel a módszerrel meg lehet oldani. A Föld esetében ez amágneses tér nemnagyonerős de nagyon kiterjedt tehát a töltött részecskékkel nagyobb úton tud kölcsönhatásba kerülni és pályát módosítani. Elviekben megoldható egy nagyméretű szupravezető hurokkal, de az a méret ami már hatásos kilométeres méretű kábelhurkokat feltételez. Emellett viszont okosan használva akár az űrhajó pályáját is lehetne vele módosítani, ekkora méretnél ugyanis a napszél már mérhető eröt fejtene ki rá.
  • NEXUS6 #29
    A kozmikus sugárzás 90%-a protonokból áll. Ezek átmehetnek az űrhajó falán és roncsolhatják a szöveteket, ezen belül is kifejezetten a genetiaki állományt. A maradék 90% (gyak a teljes 9%-a) alfa részecske, gyak He atommag. A teljes maradék 1% lehet más, nehezebb atommag. Azok és az alfarészecskék is azonban valszeg az űrhajó falán fennakadnak, igaz nagy energiájú elektromágneses sugárzást bocsájtanak ki közben (ez is dns roncsoló), ahogy a protonok egy része is kibocsájt ilyet a falban történő lefékeződése során.

    Szóval szakmai szempontból, hogy miért pont viszonylag nagy atommagokkal szimulálják a kozmikus viszonyokat számomra kérdéses.
    Hacsak nem eszi meg, lélegzi be a jószág ezeket (inkorporáció), akkor valszeg nem fog velük az űrben találkozni.