Tudósok számos technológiát ötvöznének a hatékonyabb protézisek megalkotásáért.

Dr. Christian Klaes, a Bochumi Ruhr Egyetem professzora és kutatócsoportja olyan fejlett protéziseket és más eszközöket fejleszt, amelyek segítségével a súlyosan lebénult emberek újra önálló életet tudnak élni. A csapat tagjai ehhez ötvözik az idegtudományokat, az idegsebészetet, a gépi tanulást és a virtuális valóságot. Az egyik megalkotott megoldásuk egy agy-számítógép interfész (BCI), amely lehetővé teszi az agy és a számítógépek közötti kommunikációt, s képes kikerülni a sérült gerincoszlopot. A rendszer kiolvassa az agyból az idegi jeleket, majd azokat egy különleges szoftverrel dekódolja. Az így megfejtett jeleket azután arra használják fel, hogy azok segítségével gépeket, protéziseket vagy külső vázakat irányítsanak.

Klaes kiemelte, hogy e cél eléréséhez jobban meg kell érteniük, hogy az agy miként dolgozza fel a különböző jeleket. Válaszokat keresnek olyan kérdésekre, hogy az agy miként vezérel egy BCI-rendszert; az egyes neuronok hogyan válogatnak az új feladatok megtanulása során; s miként hoz döntést az agy arról, hogy hogyan válasszon ki egy bizonyos objektumot több másik közül.


A kutatók a nagy felbontású virtuális valóság szemüvegek és vezérlőegységek segítségével az egészséges embereket olyan környezetekbe helyezhetik, amelyeket csak nehezen lehetne a valóságban megvalósítani. A tudósok egy nemrég nyilvánosságra hozott tanulmányban be tudták mutatni, hogy az egészséges kísérleti személyekkel a virtuális valóságban szimulálhatók az idegi protézisekkel kapcsolatos problémák azért, hogy jobban megértsék, hol alakulhatnak ki vezérlési nehézségek. Mivel a kérdések nagyon összetettek, így azok megválaszolásához a gépi tanulásra is szükség van.

Klaes hangsúlyozta, hogy nagyon intenzíven kutatják a mesterséges intelligencia alkalmazását az egészségügyi területen. A professzor úgy vélte, hogy a jövőben minden bizonnyal a hibrid rendszerek és a nagy mennyiségű egészségügyi adatok kielemzése lesznek a meghatározók. Ők ehhez akarnak hozzájárulni és ezért dolgoznak együtt számos partnerrel. A tudós rámutatott, hogy őt mindig is az agyat akarta jobban megérteni és azt részben vagy egészben lemodellezni. Az álláspontja az, hogy a technológia és a tudomány egymást teszi gazdagabbá. Amennyiben egy új technológiát fejlesztenek ki a neurális adatok feljegyzésére, akkor abból az idegtudományok ugyanúgy profitálnak, mint ahogy az aktuális mesterséges intelligenciák is profitáltak az alapvető idegtudományi ismeretekből.