A Kaliforniai Egyetemen végzett kutatás szerint van alapja a "Csak a szépre emlékszel" mondásnak, hiszen az agy prioritással kezeli a jó emlékeket.

Bizonyára mindenki tapasztalta már azt, hogy bizonyos emberek folyamatosan régi emlékeken "lovagolnak", azokat mesélik és ezáltal élik át újra és újra. Nos, a Kaliforniai Egyetem ma publikált kutatása alapján mindennek tudományos alapja is van. "A pozitív eredmények, jutalmak segítenek emlékezni bizonyos dolgokra, mert a jövőben is hasonló eredményeket szeretnénk elérni" - állítja Charan Ranganath, a Kalifornia Egyetem idegrendszereket kutató professzora. "Az agy sorrendbe helyezi az emlékeket és előre veszi, prioritással kezeli azokat, melyek hasznosak lehetnek a jövőbeni döntéseinkben."

Éppen ezért van, hogy az adott napnak is csak bizonyos részei élnek élénken az emlékeinkben. Azon emberek akik remek memóriával rendelkeznek sem tudnak mindenre emlékezni, hiszen az agy náluk végképp sorba rendezi ezeket. Mindezt egy érdekes tesztsorozattal próbálták alátámasztani. Az egyetemen az önkénteseket MRI-be fektették és az agyműködésüket vizsgálták, miközben egyszerű kérdéseket tettek fel nekik. Például: "ezek a tárgyak nehezebbek egy kosárlabdánál?" És persze ehhez képeket is mutattak, majd a kérdéseket pénzzel is jutalmazták.


Az MRI-t használta a Kaliforniai Egyetem idegrendszert vizsgáló professzora és így képes volt egy pozitív eredményhez kapcsolódó emlék jelét kimutatni a hippokampuszban - jelen esetben egy képet egy kosárlabda pályáról

Egyes válaszok többet, míg mások kevesebbet értek, a sorozat végén pedig elárulták minden jelentkezőnek, mennyi pénzt kaptak. Ezután alvás közben is megvizsgálták az agyműködésüket, majd napokkal később, immáron a hétköznapi életüket élő alanyokat meglepetésszerűen felkeresték és megpróbálták felidéztetni velük a kérdéseket. Mint kiderült, a több pénzt érő kérdésekre adott válaszokat fel tudták idézni, míg a többire nem igazán emlékeztek.

A kutatók szerint az is érdekes, hogy az alvás közben vizsgált alanyok agya éppen olyan aktivitást mutatott, mint amikor a nagy jutalommal járó kérdésekre kellett válaszolni. Ez azt bizonyítja, hogy pihenés közben az alanyok agya újra "átélte" a pozitív élményeket és ezzel úgymond berögzítette azokat a megfelelő helyre. Akik több ilyen fázisban is átélték ezen emlékeket, azok jobban teljesítettek a "meglepetésszerű" teszteken is. Ráadásul nagyobb aktivitás volt észlelhető a feketeállomány és a hippokampusz között és ennek köszönhetően dopamin szabadult fel az agyban.

"Biztosan emlékszünk arra amire kell?" - teszi fel a végén a kérdést Ranganath. "Nos, ez nagyban függ attól, hogy az agyunk éppen mit csinál pihenés közben." Természetesen további kutatások és vizsgálatok szükségesek, amit az egyetem el is fog végezni és a későbbi eredményeket is publikálják majd.