397
-
#37
Sehol. Kurvára elfelejtik az ilyen nagyokosok azt, hogy ha egy fia szélkerék és PV cellát nem raknánk le, akkor is lenne áram.
Tehát ezen szarságok telepítése olyan, mintha a működő autód mellé vennél egy olyat, ami az év 10-25%-ban működik, de azt is totál random módon és hol fel tudnál vele menni egy dombra hol nem. Csak ezért két autót tartasz. Értelme kb. semmi. Se pénzügyileg se környezetvédelem oldaláról. -
#36
Ja, persze. Látjuk mennyire működik Némteországban. A zöld energia büntiadója magasabb, mint a magyar végfogyasztói ár úgy, hogy semmiféle kísérő beruházást nem valósítottak meg, az összes környező ország hálózatán parazitán, francia atom és osztrák vízenergiával balanszolnak. Így is minden évban van olyan, hogy negatív áramár van és döntik ki az árumakat úgy, hogy fizetnek a többi országnak, hogy vegye megy. ----> Ha mindenki akkora fasz lenne, mint a németek akkor Európa nagyságú blackout lenne rendszeres.
Ajánlom olvasd el a hsz gyűjteményt. Akkora téveszméid vannak, hogy szavak nincsenek rá,ű -
bundasjezus #35 Mackay a fizikailag kinyerhető energia alapján vezeti le a számításait szélre, napra és minden másra is. Az, hogy azok az adatsorok, amiket a könyv irásakor összehasonlításként bemutatott, mára elavultak lettek, egyáltalán nem érvényteleníti a mondandóját. Nem a beépített csúcsteljesítmény számít, hanem az éves átlagban rendelkezésre álló teljesítmény. Hiába van 1000 MW beépített teljesítményed, ha ebből évente átlagosan jó ha 100-200 MW-ot tudsz hasznosítani. Ráadásul ez az átlag úgy jön ki, hogy bizonyos szeles napokon akár a teljes csúcsteljesítmény rendelkezésre áll, más szélcsendes napokon pedig 0 (nulla) W teljesítményt ad le a teljes farm. Ezért nem alkalmas alaperőműnek a szélturbina és tök mindegy, hogy hány MW vagy GW beépített teljesítményt írnak az újságok.
Ahogy korábban írtam, a szélenergiából elérhető teljesítménysűrűség nem függ a szélturbinák méretétől és csúcsteljesítményétől. Ez egy fizikai korlát és nem Mackay találta ki. -
bundasjezus #34 Azt csak diagnosztika és teljes átvizsgálás után lehet kijelenteni, hogy egy ilyen vihar után nincs semmi bajuk. -
gforce9 #33 "99% pontossággal tudom" utána ezt írod:
"18-22ktses alapszél lesz, max 30-35ktse" nem jártál általános iskolába? Hány százalékos hibahatárt írtál fel? Te teljesen ignorálod a számokat? -
gforce9 #32 "Sehol se írtam, hogy csak erre legyen bízva. Szelet... nagyon szépen ki lehet egészíteni bioval, gázzal, szénnel."
Hol is szerepel ennek a plusz költsége a statisztikáidban? Ja hogy sehol. Köszi szépen, szép napot. -
fade2black #31 "És a legszomorúbb az, hogy mérnök munkatársaim is megkajálnák már ilyen hülyeségeket."
Sött képzeld vannak olyan országok ahol nem csak megkajálják de még működik is. Tudom lehetetlen mégis így van. Biztos náluk nem érvényes a fizika. :D -
fade2black #30 "Persze persze. Ahogy te azt elképzeled."
Nem elképzelem. Tudom. Sajnos/szerencsére hobbim miatt nekem az hogy holnap fúj e must have infó. 24hra 99% pontossággal tudom, hogy akkor kell e holnapra szabadságot kérnem vagy nem. Reggel amikor fölkelek megnézem mégegyszer és 12hra előre 100ból 100* pontosan tudom max annyi a kérdés, hogy 18kts vagy 22kts lesz és 7.3at vagy 8.0 kell e raknom.
Holnap pl 08:00tól-20:00ig 18-22ktses alapszél lesz, max 30-35ktses lökésekkel. Hude pöffös lesz.
Neked is ilyen sok éves gyakorlat tapasztalatod van széllel kapcsolatban vagy csak beszélsz vmiről mint fotelhuszár? Láthatóan utobbi.
Sehol se írtam, hogy csak erre legyen bízva. Szelet... nagyon szépen ki lehet egészíteni bioval, gázzal, szénnel. Mindegyik messze olcsobb mint nuki.
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2017.10.22. 11:14:37 -
gaszton421 #29 Én viszont olvastam a könyvet és tényleg remeknek tartom mindamellett hogy a legtanulságosabb a könyen az hogy mostanra mennyire elavult, a benne szereplö utolsó adatreferenciák amire alapozza a számításait az 2006-2008 közöttiek, akor még a szélenergia részaránya a bruit energiatermelésben 1% alatt volt és megújulók aránya kb. 5%, most a megújulóké 27-28% és a szélenergiáé 12% feletti. McKay teljesen logikusan levzete hogy az a tervezet ami 2030-ig 33GW teljesítményű szélgenerátor telepítését szorgalmazza teljesen irreális, 2017 októberében 16,6GW-nál tartottak és a jövő év végéig a most építés és átadás alatt levőkkel együtt 20GW felett lesz, most már főleg offshore, nyíltvízi erőműveket építenek, az újaknál már 15MW turbinákkal. jelenleg már 5,5GW a nyílttengeri erőművek teljesítménye.
Volt itt egy olyan megjegyzés hogy a tengeri viharok kegyetlenül megtizedelik a tengeri szélturbinákat. Megkérdezném pontosan mennyire? Mert a mostani rekordvihar egyetlen turbinával sem végzett.
-
#28
A méretnek kurvára semmi köze nincs azok fajlagos teljesítményéhez. Ez is benne van a könyvben. Az alapfogalmakkal nem vagy tisztában.. -
#27
Az. És a legszomorúbb az, hogy mérnök munkatársaim is megkajálnák már ilyen hülyeségeket. Elképesztő. -
gforce9 #26 Persze persze. Ahogy te azt elképzeled. Tudod attól hogy kijelentesz valamit még nem lesz úgy. A légkör viselkedését leíró egyenletek olyanok (amiből a meteorológia is számol), hogy nagyon kicsi eltérésekre nagyon más eredményt hoznak. Ergo csak esélyt tudnak mondani, biztos eredményt nem. Ne zavarjon az sen, hogy 90%-os esélyre sem szokás kulcsinfrastruktúrát bízni. Az erőműveket túl szokták biztosítani, nem pedig alul. De még nem válaszoltál a konkrétumokra, amik felvetődtek: Tárolás? Szélcsend? Miért drágább a fogyasztónál megjelenő áram ára ott, ahol több a megújuló? Nem is lesz rá válaszod. Tudod miért? Mert ezeket a kérdéseket a zöldidiotizmus egyszerűen figyelmen kívül hagyja. -
fade2black #25 "A szélerőműveket viszont kurvára nem tudod megmondani, hogy holnap 5 kor mennyit fog termelni."
Már hogyne tudnám. 24hra előre baromi pontos szélelőrejelzést lehet adni. Meteorolgiának hívják.
-
fade2black #24 Ophelia telibe kapta Írországot. Az elektromos hálózat több helyen 24hra kiesett. A szélturbinák viszont köszönik szépesn semmi bajuk. Ennél nagyobb szél arrafele nem szokott lenni ilyen is 100évente 2*. 190km/hs széllokéseket is mértek... -
fade2black #23 Konkrét pldat hoztam. Te meg bebüfögöd, hogy de nem.
De igen. Azzal a feltétellel vállalta EDF a nuki erőmű megépítését ha 35évig garantálják neki a £92.50/MWh (in 2012 prices) átvételi árat. Rohadt drága a nuki.
Osztrák áramtermelés 70% hydro. Csakhogy a fentivel össze lehessen vetni ~10eur/MWh ért termelnek áramtőzsdén meg 30-35euroért értékesítenek. Igen az Angol nuki 10* drágábban fog termelni dolgozni és 3* drágábban mint ahogy piacról ma áramot lehet venni. A konzum nukiidióták meg mondják, hogy hude olcsó nuki. Hát baromira nem. Veszett drága.
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2017.10.22. 01:24:54 -
gforce9 #22 Tudod az emberek fogyasztása tervezhető. Pontosan meg tudod mondani, hogy holnap mennyit fognak fogyasztani este 5 kor. A szélerőműveket viszont kurvára nem tudod megmondani, hogy holnap 5 kor mennyit fog termelni. Ezért kellenek a kompenzálásra erőművek. Nyugi az atomreaktorokat nem kell fel le kapcsolgatni hirtelen és nem is lehet.
A számokat megnézheted az áramszámlán. A forrásmegjelőölésem az áram fogyasztói ára. A többi az duma.
És igen. A zöldidiotizmus a politikával karoltve tolja a szélkereket és napelemet és olyan statisztikát tesz mellé, ami jó színben tünteti fel, miközben kifelejti "véletlenül" figyelembe venni az irtózatos járulékos költségeket.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2017.10.21. 21:54:32 -
bundasjezus #21 Elég komoly gondot jelent a tengeren is, mert a sós víz kegyetlenül igénybe veszi a technikát. A tengeri viharok pedig megtizedelik a szélturbinákat. Továbbá a karbantartás is problémás, hiszen korántsem jellemző a szélturbinákra, hogy felépítjük és utána rá se kell nézni többet.
Nyilván nem 100 %-ban fogjuk az energiaigényünket szélenergiából fedezni. Azonban a probléma nagyságát jól érzékelteti, hogy a 100 %-ban szélenergia alapú áramtermelés sem megoldható (nemhogy az energiatermelés). -
paragic #20 Ami a tengeren nem jelent gondot. Nem mellesleg senki nem mondta komolyan, hogy 100%-ban szélenergiát fogunk használni. -
bundasjezus #19 2008-óta a szélturbinák csúcsteljesítménye nőtt, de a fizika törvényei nem változtak. A teljesítménysűrűségük változatlan, mivel a nagyobb méretű turbinák értelemszerűen csak távolabb helyezhetőek el egymástól, mint a kisebbek. -
paragic #18 Bár nem ismerem a könyvet, de 2008-ban jelent meg, amikor a szélturbinák 6MW-osak voltak, ma már 10MW-nál járunk és hamarosan jönnek a 15MW-osak. Volt azért némi technológiai fejlődés 2008 óta. -
paragic #17 Az Egyesült Államok Energiainformációs Ügynöksége jelentése zöldstatisztika?
Az atomerőmű mellé nem kell fosszilist tenni? Mit csinálnak az atomerőműben, ha hirtelenmindenki felkapcsolja a villanyt? Megmondom: beindítanak egy pár gázerőművet. Ezt nagyvonalúan kifelejted a statisztikából :D
Mutass már rá valami kimutatást, hogy 3X annyiba kerül a... mi is? Meg mi drágább minél?
Tudsz számokat is mondani, forrásmegjelöléssel, vagy csak kinyilatkoztatni?
Én hoztam számokat, de úgy nehéz vitatkozni, hogy drágább és pont. -
bundasjezus #16 A tisztánlátáshoz ajánlom David Mackay: Fenntartható energia mellébeszélés nélkül című könyvét (Sustainable energy without the hot air), amiben feketén-fehéren, számokkal, adatokkal és tényekkel van alátámasztva minden megújuló energiával kapcsolatos energiatermelési lehetőség.
Szép dolog álmokból és vágyakból várat építeni, de a fizikát nem lehet megerőszakolni. Lehet-e pusztán szélenergiából fedezni a világ energiaigényét? Lehet. De mivel a szélenergia teljesítménysűrűsége (2-3 W/m2) meglehetősen alacsony, ezért országméretű (!) farmokat kellene létrehozni. Hasonló a helyzet a napenergiával is. Ráadásul egy dolog a beépített csúcsteljesítmény (kapacitás) és megint egy másik dolog a ténylegesen felhasználható, átlagosan leadott teljesítmény. A megtermelt energia tárolását pedig meg sem említem. -
paragic #15 Az előállítás költségéről beszéltem, hogy jön ide a fogyasztói árra pakolt áfa meg a többi? Előállítási költség nem egyenlő a fogyasztói árral. Rengeteg kitétel? LCOE=sum of costs over lifetime/sum of electrical produced over lifetime. Kb. ugyanezt írtam. -
subertus #14 Gyerekek ne már megint. Az egyik alma, a másik dinnye, minek összehasonlítani?
fade2, paragic nézzetek utána az alaperőmű fogalmának
Ha van egy szélfarmod, ami nagyteljesítményű, annak nagy szüksége van a hálózatra, át kell alakítani a hálózatot, nem 2 fitying, plusz az áramot mikor nem tudod eladni, mert épp nem fogyasztanak eleget, van úgy, hogy te fizetsz hogy átvegyék. Tehát termel az erőműved de te fizetsz, vicc nem? nem ám. Ahhoz pedig hogy ez a problémád ne legyen, el kell tárolnod az energiát veszteséggel. Na és ezt kiépíteni mibe kerül? Viszont a megfelelő tárolókapacitással már összehasonlíthatod egy alaperőművel. Összegezd, na mi jött ki? majd eccer később, türelem, nem holnap lesz! -
Irasidus #13 Durva lenne, ha az áram árát az "energia előállítási ára egyenlő a beruházási költség plusz karbantartási költség osztva megtermelt energia mennyiségével." alapon számláznák ki. Erre még rájön az áfa, és egyéb járulékok, állami levonások és támogatások különböző formában. Az áram ára sehol a világon nem pusztán piaci alapon finanszírozott, ha szél, ha atom, ha akármi. Mást fizet egy nagyfogyasztó és más a lakosság, az áram árát az állam határozza meg, köztük azt is, hogy mennyit kell fizetned egyes termelőknek. Érdekes az általad említett levelized cost of energy rengeteg kitételt ír, hogy mi határozza meg az áram árát, nem csak az amit te említettél. Ez így érdekes.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.10.21. 20:06:24 -
gforce9 #12 Hülyeséget én is tudok beszélni csak nincs értelme. Ahol részben megújulókból próbálják fedezni az energiaszükségletet, ott drágább az áram. Pont.
Azt meg mórickaképzeli el, hogy az előállítás egyenlő beruházás+karbantartás. A megújulóknak infrastruktúrát is ki kell építeni és mellé fosszilist tenni, hogy kompenzálja amikor épp nem fúj a szél. Ezt nagyvonalúan kifelejtik mindig a a zöldstatidztikákból
A németek ezt basztak kiépíteni és mégis 3x annyiba kerül az áram náluk.
Tudod a számok nem hazudnak. Ha valami 3x annyiba kerül akkor az 3x annyiba kerül. Ha olcsóbb lenne a megújuló akkor olcsóbb lenne a fogyasztó által fizetett ár is. Tökfelesleges linkelgetni ilyen marhaságokat, mert egyoldalú és torz képet mutatnak, fényezik a megújulókat a hátrányokat és a pluszban kiépítendő dolgokat meg elsunnyogják. -
paragic #11 Na és neked muszáj a hülyeséget erőltetni? :D
Allocation of subsidies in the United States (2013):
Renewable energy: $7.3 billion (45 percent)
Energy efficiency: $4.8 billion (29 percent)
Fossil fuels: $3.2 billion (20 percent)
Nuclear energy: $1.1 billion (7 percent)
In the United States, the federal government has paid US$74 billion for energy subsidies to support R&D for nuclear power ($50 billion) and fossil fuels ($24 billion) from 1973 to 2003. During this same timeframe, renewable energy technologies and energy efficiency received a total of US $26 billion.
https://en.wikipedia.org/wiki/Energy_subsidies#Allocation_of_subsidies_in_the_United_States
Utoljára szerkesztette: paragic, 2017.10.21. 19:41:01 -
paragic #10 Milyen átvételi ár meg áramszámla? Az energia előállítási ára egyenlő a beruházási költség plusz karbantartási költség osztva megtermelt energia mennyiségével. Más néven levelized cost of energy. Itt lehet böngészni a számokat:
https://www.lazard.com/media/438038/levelized-cost-of-energy-v100.pdf
https://www.eia.gov/outlooks/aeo/pdf/electricity_generation.pdf
Olcsóbb az atomnál? Igen. Tessék tájékozódni. -
teddybear #9 Mond, muszáj ezt a hülyeséget erőltetni?
"Hát piaci alapon atomerőművet senki se akar építeni mert annyiért nem lehet a megtermelt áramot eladni, hogy a projekt megtérüljön. Nemhogy profitot hozzon."
OK. Tudom hogy ezt a tézist erőltetik a sötétzöld körökben, de ez úgy hamis, ahogy a többi állításuk is.
Minden országban mások a beruházási feltételek. Kínában nagyberuházást például kizárólag az állam kezdeményezhet. De mondjuk az USA már egészen más. Ott maximum az engedélyezésben játszik szerepet a szövetségi államszerv, meg a működtetést is ellenőrzik, de aztán a pénzügyi résznél max. az adóhivatal kerül elő.
Ami meg a gazdaságosságot illeti, hát nem véletlenül köpködnek az osztrákok is Paks2-re. Ha beindul, a kutyának se kell majd a méregdrága megújulós áramuk. A vízerőműveik még csak-csak, de a szélerőműveik elmehetnek majd ventilátornak.
-
fade2black #8 Hát piaci alapon atomerőművet senki se akar építeni mert annyiért nem lehet a megtermelt áramot eladni, hogy a projekt megtérüljön. Nemhogy profitot hozzon.
Ebből lesz aztán az, hogy "EDF has negotiated a guaranteed fixed price – a "strike price"– for electricity from Hinkley Point C of £92.50/MWh (in 2012 prices),[21][68] which will be adjusted (linked to inflation) during the construction period and over the subsequent 35 years tariff period."
Így aztán dotálni kell nukit horror átvételi árakkal ami igen vhol meg fog jelenni. -
gforce9 #7 Nem tudom hogyan lehet olcsóbb bárminél, amikor köztudottan kurvadrága. Ja hogy az átvételi ár kicsi? Az lehet. Csak a gond az, hogy ezt nem így kell számolni, hanem a fogyasztónál megjelenő árámszámlában. Olcsó? Nem. -
fade2black #6 Mihez képest? Mert UKben most úgy áll a dolog, hogy az elinduló offshore farmok TCOra már most olcsobban szolgáltatják az áramot mint a 2020ra tervezett Hinkley. És Hinkley még nagyon nincs kész...
Szóval mihez képest. Atomhoz képest jóval olcsobb.
Természetesen elhiszem, hogy vmi olajos lobbis kutatócsport kihozza, hogy a szél nem környezetbarát. Anno azt is kihozták, hogy a cigi nem okoz rákot, sött egészséges. -
gforce9 #5 /W gyártási és karbantartási költsége iszonyatos és marhára nem környezetbarát az sem. Arról nem is beszélve, hogy TW energiákat kivenni a légkörből megjósolhatatlan hatású. Ökörség ez a legrosszabb fajtából. -
fade2black #4 Ha ennyi összejön:
"az USA közép-nyugati részén felépülő, 2 millió négyzetkilométert lefedő óriási erőmű az amerikai és a kínai igényt is kielégítené"
azzal a két legnagyobb CO2 kibocsátó ország fogyasztása tünne el. Talán nem ökörség ez az egész -
#3
Ez azt jelenti, hogy az egésznek semmi értelme, tehát a cím is ökörség. Kirakni is felesleges volt. -
dyra #2 "A problémát az jelenti, hogy itt nemcsak felépíteni, de védeni és karbantartani is kellene az erőműveket, márpedig az óceánokon uralkodó időjárási viszonyok (és a logisztikai problémák) ezt igencsak megnehezítenék – és akkor még nem beszéltünk a költségekről. A rendelkezésre álló modellek szerint ez ráadásul a klímában is komoly változást okozna, hiszen a sarkvidéken akár 13 Celsius-fokkal is csökkenhetne a hőmérséklet, beláthatatlan következményekkel járva."
Ezt a részt nem olvastad? -
#1
Látom fénysebességgel terjed ez a lökött hír.