273
-
Irasidus #73 "Bár nem vagyok csillagász, de úgy vettem észre, hogy ők is az esetek nagy részében brainstormingot tartanak. :) csak nekik van phd meg prof. meg dr meg ilyesmi titulusa ezért ők hitelesebbek mint mi."
Még véletlenül sem tudásuk és szakértelmük van, ugye? Mert ezeket a titulusokat a piacon lehet venni, nem sok évnyi tanulással megszerezni? Figyelj, a te tudásod fényévekre van egy phd.-s professzortól, és a te tudásod vagy inkább tudatlanságod nem egyenlő azzal a tudással amit ő birtokol.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.28. 13:33:48 -
Irasidus #72 "ez igaz, de mivel nő a tömege az elnyelt anyagok miatt ezért nő a gravitáció mezőjének is a mérete. Olyan anyagokat is le tud érni, amit régebben nem."
A világegyetem nagyon nagy, a gravitáció meg a legkisebb erő. Tömege nem végtelen, és gravitációja sem. Az eseményhorizont ami mindent elnyel, ami egy 100 milliárd naptömegű fekete lyuk esetében sem haladja meg a pár száz csillagászati egységet. Fényévekre meg nincs hatása, nem hogy több száz, vagy millió fényévre. Gondolkozz már egy kicsit.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.28. 13:28:10 -
Macropus Rufus #71 ez igaz, de mivel nő a tömege az elnyelt anyagok miatt ezért nő a gravitáció mezőjének is a mérete. Olyan anyagokat is le tud érni, amit régebben nem. Az így benyelt anyag tovább növeli a fekete lyuk tömegét, ezáltal a gravitációs erejét is. Ez gy.k. egy önerősítő folyamat.
Természetesen ha nincs a közelben semmi, akkor semmit nem fog benyelni. De elég ha egy kósza valami arra megy, amit elkap. Annak a kósza valaminek a tömegével nő az ő tömege is. És ezzel együtt a gravitációs mezője is. sztem. Bár nem vagyok csillagász, de úgy vettem észre, hogy ők is az esetek nagy részében brainstormingot tartanak. :) csak nekik van phd meg prof. meg dr meg ilyesmi titulusa ezért ők hitelesebbek mint mi. De csak a fekete lyukról eddig elképzelt dolgokat egymás mellé teszed és láthatod: ötletelnek. Igazából senkinek nincs még csak lövése sem, hogy mi a fene zajlik ott. -
Nos #70 Egészen pontosan a világegyetem ciklusos, vagy nem :) -
Macropus Rufus #69 "Ha egy fekete felület a ráeső fényt elnyeli, akkor a fotonelmélet szerint ezt úgy értelmezhetjük, hogy a fotonok a lappal rugalmatlanul ütköztek, így arra nyomóerőt fejtenek ki, akárcsak az esőcseppek az esernyőre. Ha a felület egy tükör, akkor a fotonok visszapattannak a fényes felületről, a lendületváltozásuk és a felületre kifejtett nyomóerő így kétszeresére nő. Ezt a kísérletileg is igazolható jelenséget nevezzük fénynyomásnak."
A foton részecske tulajdonságai -
Sir Cryalot #68
https://en.wikipedia.org/wiki/Optical_tweezers
"Optical tweezers based on Laguerre-Gaussian beams have the unique capability of trapping particles that are optically reflective and absorptive. Laguerre-Gaussian beams also possess a well-defined orbital angular momentum that can rotate particles.[21][22] This is accomplished without external mechanical or electrical steering of the beam.
Both zero and higher order Bessel Beams also possess a unique tweezing ability. They can trap and rotate multiple particles that are millimeters apart and even around obstacles.[23]
Micromachines can be driven by these unique optical beams due to their intrinsic rotating mechanism due to the spin and orbital angular momentum of light."
Utoljára szerkesztette: Sir Cryalot, 2015.08.28. 12:27:40 -
Irasidus #67 Nem. Ez gravitáció, nem porszívó. Ja, a keringés akadályozza meg egy távol testet abban, hogy belezuhanjon, mert ugye minden "A" fekete lyuk körül kering? Egy távolságon túl nincs mérhető hatása, mert a gravitáció még mindig a távolság négyzetével csökken. Idióta vagy.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.28. 12:14:17 -
#66
De igen, ez egy olyan porszívó amibe befelé van nyomva az anyag. Akkor is ha távol van tőle. Ami megakadályozza, pontosabban késlelteti az "elnyelést" az a keringés és a különféle mozgásállapotokból eredő impulzus, lásd Naprendszer.
Ha a keringés valamilyen oknál fogva megállna, akkor a bolygók abban a pillanatban elindulnának a Nap felé és beleesnének.
A fekete lyukkal ugyanez a helyzet. -
Irasidus #65 Egyébként itt van egy bővebben, hogy ez a bejelentés mennyire vehető komolyan. Sajnos ezt eddig, csak ostoba házitorrlunk osztotta meg egyedül, így most megosztom én is, mert jó. klikk -
Irasidus #64 A fekete lyuknak nő a tömege ha anyagot nyel el, viszont a gravitáció a távolság négyzetével csökken. Ha valami nem megy a közelébe akkor nem tudja "elnyelni". Ez nem egy porszívó. -
Irasidus #63 Nincs nyugalmi állapota, és igen a fénynek van nyomása, vagyis tud részecskét mozgatni. -
#62
Pontosan ez történik. Ami bemegy az ki is jön. De nem most, most a fekete lyukak anyaggyűjtése zajlik és ennek a feltűnőbb része az amikor gázokat, csillagokat nyel el a luk. De a gravitonsugárzást is nyelik a tömegek, csak ez nem feltűnő, az elnyelődés nagyon nagyon gyenge.
A fekete lyukak méretének növekedésével azonban lassan az elnyelés is növekszik, tovább növelve a fekluk tömegét és pontosan az történik amit írtál, egy rohadt nagy lyuk uralja a Világegyetem jelentős részét. Innentől felgyorsulnak az események és a fénysebesség millószorosával összeroppan a Világegyetem.
Ezen események vezetnek egy újabb Ősrobbanáshoz, a Világegyetem ciklusos. -
Macropus Rufus #61 fikció. A fekete lyuk kb. olyan mint a matekban a fekete doboz. Itt be megy valami aztán a másik oldalt ki jön valami és a kettő adatból lehet(ne) következtetni arra, hogy mi a fene zajlik bent. Ami hiányzik: nem tudjuk a másik oldalt mi jön ki. Szóval amit tudunk: itt be megy valami és pont. Fogalmunk sincs, hogy a másik oldalt mi jön ki (ha kijön egyáltalán).
Az információ elvesztése/megléte meg egy fikció ami a bonyolult képletekből következik, de nem biztos, hogy ez így is van. Gy.k. akkor az esemény horizonton rengetek információt kellene találni a már belépett anyagokról.
de az is biztos, hogy ami bemegy az ki is jön onnan... már csak az a kérdés, hogy milyen formában teszi ezt. Ha nem jönne semmi ki, akkor a lyukban lévő szuper nehéz valami, még tovább növelné a tömegét ezáltal nőne a gravitációs vonzása és az még több anyagot szívna magába, ergo: a végén valami rohadt nagy lyuk uralná az ismert világegyetem egy jelentős részét, és az még tovább nőne. -
Ragnaar #60 Van a fénynek 'nyugalmi állapota' ? Fura hiszen a fény szinte mindig 'halad valahová' valamilyen közegben, ha nem akkor nincs is jelen és ha a tömege nem lenne nullaközeli akkor csak igen nagy energia közléssel tudna fénysebességgel haladni. És fura, hogy a fotonnak van impulzusa, hiszen a sebessége meghatározott, de ha a tömege akkora sebességnél jelentős lenne akkor bizonyos intenzitású, vagy 'sűrűségű' fénnyel nem kellene tudni részecskéket 'mozgatni' ?
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.08.28. 10:04:26 -
Meridian #59 "Miért teszel rendszeresen minden mondatod után egy üres sor? Ez is valami beteges késztetés?"
...duplaENTER.
-
Irasidus #58 Igen, ezt hívják fotonszférának, ami egyben paradoxont is termet az információ megmaradásának szempontjából. Ez az eseményhorizontra (kívülről) rásimuló orbitális pályán keringő fotonok széférája, a probléma akkor van, ha kettős eseményhorizontja van egy fekete lyuknak, márpedig a fotonszféra csak is Swarchild-megoldás és nem a Kerr-féle. Ezt próbálta Hawking megoldani egy régebbi elméletével, amivel nagyon sokan nem értenek egyet (köztük én sem), és most próbálta a Kerr-féle megoldásra is alkalmazni, miszerint - matematikailag kihozta, hogy - a két horizont szerinte megegyezik. Ez most egy forrongó vita-terület, a fekete lyukakkal foglakozó szakemberek világában. Ha valami nem érthető, kifejtem, de nem zavarsz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.27. 23:30:05 -
halgatyó #57 Ezt úgy kell érteni, hogy ott fotonok vannak a fekete lyuk körül, amelyek nem tudnak belezuhanni? Mert arról volt szó (ha jól értettem), hogy az információt nem nyeli el a lyuk. (Ha viszont elnyeli, akkor az a fény olyan helyre kerül, amiről nincs tapasztalati adat)
(Van még egy gond. Fotonokat akkor tapasztalunk, amikor a fény kölcsönhat. Ha a fény csak a térben mozog, akkor hullámjellege van, tudtommal ezt bizonyítják a kisérletek. No mindegy, ez nekem magas. Bocs hogy zavartalak) -
#56
Azért nem árt más véleményeket is olvasni, mielőtt valaki isteni rangra emelné a bénát, Hó king
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2015.08.27. 21:59:29 -
gforce9 #55 Ja egyébként meg tudod honnan számítható egy új elmélet új elméletnek?
1. Vedd alapul a régit. Tanuld meg. Muszáj, még ha nem is értesz vele egyet, mert különben azt sem tudod, hogy mit is vitatsz.
2. Vedd sorra, milyen megfigyelésekkel egyezik meg a jóslata és mikkel nem.
3. A te elméletednek !!!matematikával leírva!!! az összes eddig kiszámított és megjósolt eredményt reprodukálnia kell legalább olyan pontossággal, mint a régi elmélet. Tehát néhány példa(ennél sokkal több van): Matematikailag vezesd le a fényelhajlást, a Merkúr pályaeltérését, a szükséges energiaszinteket a részecskegyorsítókban, a gps műholdak "késését", stb, stb, stb. Eddig minden stimmel? Akkor már alakul. Hangsúlyozom matekkal megtámogatva! Tehát. itt van a levezetés, ennyi és ennyi jött ki, stimmel az eredmény.
4. Az elméleted tegyen olyan jóslatokat amilyeneket a régi elmélet nem tud !ÉS! amiket a megfelelő eszközökkel ki is lehet mérni.
5. Elmondhatod, hogy egy emberi elméletet kalapáltál össze.
A probléma az, hogy amit te csinálsz az abszolúte nem ez. Egyrészt nem vagy tisztában sem a relativisztikus fizikával, de még a newtonival sem. A képleteid pedig olyan szintűek, hogy egy ősember a barlang falára mamut vadászat után komolyabbat festett. Szóval teljesen mindegy, hogy te miket jelentesz ki. Amíg semmi nincs mögötte és a te esetedben hatványozottan nincs semmi, addig te mégis mit képzelsz magadról, hogy leugatsz többszáz évnyi fizikát és többezer fizikust, matematikust? -
gforce9 #54 "Hányszor magyarázzam el, hogy nem a végtelent közelíti hanem a nullát közelíti a tömegközéppontban."
Nem kell 1x sem elmagyarázni ugyanis baromságot beszélsz újra. Egyrészt a newtoni gravitáció szerint sincs igazad, mert az csak a véges kiterjedésű testekre igaz. Ezt sem sikerült megtanulnod az iskolában úgy látszik. A gravitációnak meg már kb. 100x elmondták már, hogy nincsen szüksége gravitonra. Nem is keresik a gravitont. Semmiféle kutatás nem utal arra, hogy létezne. Az, hogy te olvastál erről valami kamutudósok kamumarhaságát az ezen nem változtat, Az pedig főleg nem változtat rajta, hogy te mit jelentesz ki. Ennyire sötét nem tudom hogyan lehet valaki. Ennyi erővel én meg kijelentem, hogy márpedig lila színű repülő elefántok tartják körpályán a bolygókat. Ugyanannyi valóságalapja van mint a gravitonjaidnak.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.08.27. 18:52:15 -
#53
Hányszor magyarázzam el, hogy nem a végtelent közelíti hanem a nullát közelíti a tömegközéppontban.
Itt az érdemi válasz te együgyű félrebeszélő, erre miért nem válaszolsz? -
Irasidus #52 Ez szómágia a részedről, és ordít róla a tudatlanság. A kvantumgravitáció az elemi részecskék gravitációs kölcsönhatásáról szól. Még egyszer mondom, attól még hogy személyeskedsz, nem lesz a graviton létező részecske, és nem lesz igazad. Egyszer sem kell elmagyarázni semmit, sőt abba kéne hagyni! Hidd el senki nem kíváncsi rád, maximum szórakoztató bohócként, de gondolom ez téged kielégít, főleg ha valakit megvezethetsz a hülyeségeiddel. Észre kéne venni, hogy ez velem nem működik, ja csak az a rohadt grafománia ami írásra késztet téged... Orvos látott már?
Miért teszel rendszeresen minden mondatod után egy üres sor? Ez is valami beteges késztetés?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.27. 17:28:46 -
#51
a kvantumgravitáció kvantuma a graviton.
Ezt az egyetlen, aprócska mondatrészt képes lehetnél kisilabizálni? Vagy csak szeretsz tiltakozni. Ha nem létezik a kvantumgravitáció kvantuma, akkor mit fog megválaszolni a kvantumgravitáció, nagyokos.
Miféle marhaságot vezettél te le? Hogy nem nulla a gravitáció a tömegközéppontban hanem gyakorlatilag nem pontosan nulla?
Hát hányszor magyarázzam el, hogy nem a végtelent közelíti hanem a nullát közelíti a tömegközéppontban.
Itt az érdemi válasz te nagyérdemű, erre miért nem válaszolsz?
Helyette levezetsz egy baromságot, hogy a gyakorlatban nem teljesen nulla a gravitáció egy test középpontjában. Hanem szerinted inkább végtelen. -
gforce9 #50 Nem tudod felfogni, hogy nemlétező agyszüleményeidnek nincs semmiféle alapja? Hiába vergődsz itt, azért mert te valamit kijelentesz (ami mellesleg cáfolva lett már számtalanszor) még nem lesz elmélet de még hipotézis se, mivel semmiféle alapja nincs. -
Irasidus #49 Én csak az ellen titkozom, ha valaki olyat állít, ami tudományosan nincs bebizonyítva, illetve tudománytalan sületlenségeket beszél. A graviton nem létezik, és attól még, hogy azt írod, hogy képtelen vagyok felfogni, rgo személyeskedsz nem lesz valóságosabb az agymenésed. Bár biztos jól érzed magad tőle... Amúgy már leírtam, levezettem neked, hogy nem nulla a gravitáció, de jó szokás szerint elsunnyogtál, érdemi válasz helyet! És ezek után újra, meg újra felhozod, mintha most először írnád le! A memóriáddal is nagy gond lehet, nem csak felfogóképességeddel. Persze miután kiderült, hogy még hazudni is képes vagy, ezek után ne csodálkozzak, hogy még milyen aljasságokra is képes vagy? Mint például ez.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.27. 15:18:58 -
#48
Az nem zavar, hogy a kvantumgravitáció kvantuma a graviton? És mégis kézzel lábbal tiltakozol ellene. A gravitáció okozója a graviton (energia kvantum).
Szingularitás meg nincs, képtelen vagy felfogni három - négy mondatot?
Bármely test tömegközéppontjában nulla a gravitáció, így a fekete lyuk középpontjában is az, a középpont felé haladva a nullát közelíti és NEM a végtelent.
Meridian 45, jó, hogy ezt a hülyeséget csak olvastad és nem magad találtad ki (11dimenziós térzselé féregluk hurok) -
Irasidus #47 Ezeken nem úgy kell gondolkodni, mint a filozófián, hogy leülsz pipázgatni és hasonlatokat gyártasz. Tudod ezek azért hasonlatok, mert semmi közük a valósághoz, csak egy mankó annak, aki nem tud matematika nyelvén. Az előbb rám szóltál, hogy nem vagyok perecíz, magadtól miért nem követeled ezt meg? Miért kell szellemi környezetszennyezést művelni, ahelyett hogy olvasnál, tájékozódnál és tanulnál? Én nagyon nem értelek téged... :O
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.27. 15:11:17 -
Irasidus #46 A szingularitás, leginkább elfogadott nézet szerint valóban pont, ami leginkább úgy jellemezhető, hogy tömeg/térfogat - ahol - a térfogat nulla. Nullát bármivel elosztasz az nulla. Mint, mondtam, hogy ott mi folyik azt nem tudjuk, értelme jelen álláspont szerint fizikailag nincs, de vannak akik szerint vannak kiskapuk, vagy nem is pont, éstaöbb... -
Meridian #45 Egyébként én az ősrobbanást és a kvantumhabzást valahogy úgy tudom elképzelni, mint a borotvahabzselét.
kinyomod, majd ez a zselé kitágul. Miért is? mert a benne megkötött gáz (ami megkötött állapotában pici helyet foglal el) buborékok formájában kitágul (márint amint gáz halmazállapotúvá válik és a körülötte lévőket szétnyomja, azaz egyre nagyobb és nagyobb habtömeg lesz.
A warp hajtómű működésének elvén gondolkodtam, hogy az hogyan is lehetséges. Ugye, ez az az elv, hogy a hajtómű maga előtt összehúzza a teret, aztán áthalad ezen az összegyűrt térelemeken, majd utána maga mögött elengedi a teret, hagyja újból eredeti méretre tágulni. Így látszólag rövid idő alatt nagyon nagy távolságok tehetők meg féreglyuk (ami szinte lehetetlen, és pláne nem lehet irányítani sem) meg hasonlók alkalmazása nélkül.
Kvantumfizikai teóriák közt olvastam, a tér nem más, mint a húrok egyes dimenzióinak terjedelmének megváltozása, kitágulása. A teret a hurok szövete alkotja (nyilván van valami rendszerszerűség, hogyan helyezkednek el egymás mellett, kb 10-11 dimenzióban, amelyből 3 db kiterjedt, megnövekedett), amit legjobban úgy lehet elképzelni, mint a fent említett borotvazselé-hab formációt. A zselé az a tér, amelyet mi nem ismerünk, ebben vannak az elemi húrok szinte nullponti nagyságban. Ebben a zselében egy egy ponton kiszabadulnak a húrok, felfúvódik néhány dimenziójuk, létrehozva azt a teret amit mi is érzékelünk. A hurok egymást is szétlökdösik, nem szeretik egymás közelségét, mint pl az azonos mágneses pólusok... ;) Az anyagi részecskéket egy egy húr vagy húrok halmaza alkotja. Az anyagi mozgás az egyes húrok egymás közti helyének felcserélődése valósítja meg, ez valami ütemező rendszer szerint történik, ami nem más mint az idő. Ugyanígy a fotonok is a húrok által felvett "pozíciókon" vándorol végig, szintén az ütem szerint (amit tekinthetünk rezgésnek is akár - sajnos nem vagyok fizikus a víziómat amit magam előtt látok, nehezen tudom közérthető formába fogalmazni). A húrok dimenziónak kitágulásának mértéke attól is függ, hogy a környezetében mennyi egyszerű és mennyi komplex (összekapcsolódott húr van - komplex alatt értem az olyan anyagi részecskéket mint proton, neutron elektron stb, amelyeket nem egy elemi húr alkot, hanem sok-sok.), de minnél nagyobb méretűre tágult ki, annál hosszabb gyorsabb is az ütemideje (a kisebbeknek meg lassabb, azaz fordított arányosság van a kettő között). A sötét anyag nem más mint az elemi húrok, amelyek szabadon vannak, nem alkottak még komplexebb formákat, azaz érzékelhető anyagi részecskéket. A sötét energia pedig azok a húrok, amelyek még teljes összehúzódott állapotban vannak, ugyanabban a formában, mint az "ősrobbanás előtt", helyet nem foglalnak el, de ettől függetlenül bármikor beékelődhetnek a már meglévő elemi és 3 dimenzióval kitágult húrok közé, és kitágulva a többieket szétlökdösik, "helyet kérve/foglalva" köztük - ez okozza a világegyetem (univerzumunk) folyamatos tágulását, mivel ezek a húrok fokozatosan színre lépnek, azaz a sötét energia fokozatosan sötét anyaggá alakul.
Mivel a húrok tömörülése kihatással van a kitágult méreteikre, minnél több halmozódik fel komplex formában, annál kisebbek lesznek, és az ütemezésük egyre lassul, azaz amikor helyet változtatnak, az egyre hosszabb idő alatt történik meg, ráadásul a "szövetbeli" (a szomszédságbeli kapcsolataik/elrendezésük) elrendeződésük is megváltozik (ez lenne a térszerkezet torzulása, emiatt hajlik meg a fény útja nagy tömegek közelében).
Az eseményhorizontnál a méretük nulla, vagyis pontosabban szólva akkora lesz, mint az ősrobbanás állapota előtt, ami nem biztos hogy teljesen nulla, csak nagyon-nagyon pici (végülis az ősrobbanás teória arról szól hogy egy kis pontból került elő az összes anyag). Az is lehet, hogy egy bizonyos méretre való összehúzódásnál automatikusan lenullázódik a méretük, azaz "összeomlik" a dimenzionális kiterjedésük, alapállapotba kerül ez a méret (alap méret alatt értem ősrobbanás előtti méret). Nevezzük ezt nullponti méretnek (nem biztos hoyg ez helyes megfogalmazás - de nem ragoznám).
Na szóval, a warp hajtóműnél ezt kell megoldani. Az haladási irányban lévő teret alkotó húrokat össze kell nyomni akkorára, hogy azok eltűnjenek, azaz a mozgás közvetítésében már ne vegyenek részt (a nullponti húrok mivel az ütemezésük végtelen hosszúságú, így a mozgás, azaz a húrelemek pozícióinak cserélődésében nem vesznek részt, olyan mintha ott sem lennének - de ott vannak nem vesznek el, nem tűnnek el), majd áthaladni rajtuk (ha egyáltalán ott vannak még - ha nincsenek, akkor ez a látszólagos térhajlítás, mert olyan mintha magunk előtt megszüntetnénk a teret és az utána lévő részt magunkhoz húznánk, ami olyan mintha elhajlana, megnyúlna, elmozdulna a tér), majd utána hagyni, hogy újból kitáguljanak, széttolva a szomszédos elemeket. Megfelelő mennyiségű elemet összenyomva majd elengedve akár a fénysebesség többszörösével is lehet mozogni úgy, hogy valójában csak lassan normálisan kezelhető sebességgel mozgunk a valós (látszólagos, látható) térben...
Ugyanezen elv alapján a fekete lyukban nincs anyag, vagy nem olyan formában ami számunkra értelmezhető... de sztem ott eleve nincsenek húrok amelyek bármiféle teret alkothatnának, így ott a húrok szövete megszűnik, azaz ottani állapot olyan mint a ősrobbanás előtt, amit a fene tudja milyen volt. Viszont a húrok nem szeretnek összehúzódni, inkább tágulni szeretnének, ezért eleve minnél közelebb kerülnek az eseményhorizonthoz, amely egy olyan állapot ami után a dimenzionális kiterjedésük összeomlik nullázódik, annál jobban szeretnének elkerülni ebből az állapotból (lásd borotva hab buborékai sem akarnak visszaalakulni kötött zseléformába) azaz egyre jobban próbálna elkerülni onnan... taszító és vonzó erők hatására kialakul egy örvénylő mozgás amelyből alul és felül kilökődnek az elemei húrokra bomló anyag elemei húrjai.
Na, nyilván sok mindenbe bele lehet kötni a fenti irományba, ez az én elképzelésem, amelyet tudom hoyg pontosan nem tudok leírni, lévén nem ismerem ehhez a szükséges matematikai formulákat és mélyebb szintű fizikai törvényeket sem, stb, stb. Részemről valahoyg így vizionálom az univerzum mechanizmusát. -
cylontoaster #44 Oh. Akkor nem kötekedésként, csak hogy tanuljak: Honnan jön ki, hogy végtelenül nagy? Azt értem hogy ha összeroppan egy pontba, akkor x tömeg lesz végtelenül kicsi helyen, tehát ott lehet mondani, hogy ez az erő végtelenül nagy. (Bár nem jobb azt mondani, hogy nincs értelme ott ilyenekről beszélni?) De ettől a ponttól tetszőleges távolságban már gondolom kisebb és konkrét értékeket kapnánk. Nyilván valahol nem jó a gondolatmenetem, mert különben azt mondanák, hogy a szingularitásban nincs értelme ilyenekről beszélni, mert pontszerű, ettől távolabb viszont marad a normális képlet, ami a távolsággal fordítottan változó erőt ad. -
Irasidus #43 "Ha a feketelyuknak végtelen nagy vonzása lenne, akkor tőle tetszőleges távolságban is az lenne, ergo most is benne csücsülnél."
Ez a fizika egyik megoldandó problémája, a szingularitás értékei végtelenek, viszont távolodva már láthatólag csökken. Ez egy paradoxon aminek a feloldás a jövő zenéje vagyis fizikája, leginkább majd ha kvantumgravitáció fogja megválaszolni, ha végre kidolgozzák, akkor tudni fogjuk az okát.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.27. 14:15:06 -
Irasidus #42 Ha egy gömbszimmetrikus, nem forgó testről beszélünk ideális esetben(!), akkor jó a képletem! Viszont nagyon jól gondolod a valóságban nem ez a helyzet, de ott már differenciálegyenlet szükséges a tértopológia pontos meghatározásához, amit most nem vezetnék le hely, idő, és kedv hiányában, már csak azért sem, mert a lényegen nem változtat, így a számok nagy közelítéssel jók, még ha nem is pontosak! A másik, hogy a gyorsulást összekeverted a szökési sebességgel, az utóbbihoz nem kell fénysebbésséggel haladni, sőt egyáltalán nem kell haladni! Ezt valahogy úgy képzeld el mint egy stoptáblát ami megmondja mennyivel tudsz haladni! Az eseményhorizontot átlépve nulla sebességgel tudsz távolodni a szingularitástól. És természetesen ez is csak gömbszimmetrikus, ideális fekete lyukak esetében, a valóság ennél sokkal bonyolultabb.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.27. 14:09:46 -
cylontoaster #41 A fény vákumbeli sebességénél nem gyorsulhatsz nagyobb sebességre.
Ha a feketelyuknak végtelen nagy vonzása lenne, akkor tőle tetszőleges távolságban is az lenne, ergo most is benne csücsülnél.
Pont a környező csillagokra gyakorolt, közel sem végtelen nagy hatásuk alapján lehet kiszámolni a tömegüket. Ami szintén nem végtelen nagy. Ha valahol mást olvastál, azt mutasd.
Ezen okból a többi amit írtál borul. (És egyébként közegben mehetsz gyorsabban a fénynél.) -
Meridian #40 Ez csak egy olyan teória amely egy dolgot vizsgál, méghozzá azt, hogy mekkora tömegvonzás szükséges ahhoz, hogy a fény mint információhordozó távolodni tudjon az adott tömeg tömegközéppontjából "virtuálisan" nézve...
De azt már nem vizsgálja, hogy egyébként abban a közegben ahol ilyen mérték gravitációs erő van jelen, ott mi történik a térrel és idővel?
A szingularitást az jelképezi, hogy kifejezhetetlenül nagy a gravitációs erő, amit számmal nem lehet leírni (végtelen nagy)... de ott ahol a gravitációs gyorsulás nagyobb, mint a fény szökési sebessége ott máris egy törvény megszűnik, hogy konkrét anyagi részecskék gyorsabban haladjanak a fénynél.... márpedig az sem lehetséges. -
Irasidus #39 "így szvsz olyan hogy "Az eseményhorizont és a szingularitás között milliárd km vagy akár fényévek is lehetnek" szvsz nincs."
De van, és egyszer már kiszámoltam, Schwarzschild sugár ami annak a méretet jelenti, amelynél az égitest vonatkoztatott szökési sebesség már eléri a fénysebességet. rs=(2Gm)/c2. 10 millió naptömegű feketelyukkal, az eseményhorizont sugara: 295118960,783729 km. Durván 295 millió km, ez majdenem 2 AU. És hol van ez még a 100 milliárd naptömegtől? Amiről te beszélsz, az testek szétszakadása amit a Rochel-határral lehet számolni, ami d= R(pMpm)^1/3 képlet adja meg, egy 10 millió naptőegű fekete lyuk esetében, egy embert, a gravitációs erő csak pár ezer km távolságban szakítana szét, a spagetizálódás meg csak ez után, a szingularitáshoz nagyon közel következik be. Amit látod ez két különböző távolságon következik be.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.27. 13:23:53 -
#38
Kérdezzél. -
Meridian #37 Lehet hogy rosszul fogalmazok, de az idővel történik valami az biztos. Mivel a tér nem önmagában van, hanem az idővel együtt, az idő a valódi korlát.
A tömegcsomópontok a teret torzítják, az egyébként egyenes vonalban haladó fotonok pályája is emiatt módosul (látszólag elhajlik - holott a foton csak megy egyenesen előre), így szvsz olyan hogy "Az eseményhorizont és a szingularitás között milliárd km vagy akár fényévek is lehetnek" szvsz nincs.
Mivel ahonnan már a fény nem képes visszatérni, ott olyan mértékű gravitációs erő van, amely a teret annyira összehúzza, hogy ott "rendes" anyag már nem képes létezni - legalábbis olyan formában amilyenben jelenleg ismerjük biztosan nem. Az más kérdés hogy ilyen helyzetbe el lehet jutni úgy is, hogy a középpont felé haladva mondjuk 1 méteren belül nincs 100x-os G növekedés... azaz nem szakasz darabokra még mielőtt oda jutnál. -
Irasidus #36 Ez nem hipotézis, ez a te kitalációd. Látod ezért nem érted a tudományt, hogy eszik vagy isszák! Másrészt ez még mindig elmélet, nem hipotézis... Van különbség! ;) -
cylontoaster #35 Azt kérik tőled, hogy definiálj valamit, erre a választ úgy kezded, hogy "pl" :D:D
A 2. sorban tett megjegyzésed ezek után már nem is meglepő.
Talán ha több közöd lenne a matematikához vagy olyan tudományterületekhez, amik érdemben is használják, akkor kevesebb hülyeséget írnál.. -
asgh #34 Csak hogy tisztán értsünk: pl. az, hogy van-e gravitáció, az hipotézis?