273
-
Sequoyah #233 Megkoszonnem, ha nem a sajat oldaladat linkelned, mert beleolvastam, es hihetetlenul hianyos es osszecsapott oldal, szoval referenciakent ertekelhetetlen.
BTW ez a kiserlet azota tobbszor is meg lett ismetelve szamos kutatocsoport altal, es barmikor ujraismetelheto. Szoval akkor most az osszes kiserletet tagadod, vagy csak 1-et a sok kozul?:) -
#232
Senki nem tiltotta meg, hogy a wikit használd, én is belenézek néha.
Az én véleményemet nem találod ott, azt ne ott keresd, így már érthető? Nem végtelen a türelmem, próbáld azt kiolvasni amit írok.
Azt mondtam egy kérdést tegyél fel, nincs erőm tíz kérdésre kimerítően válaszolni amikor téged nem érdekel a válasz.
Legyen az első: "csak kijelented, hogy a kisérlet biztos csalás." Akkor ez a HK kisérlet lesz, itt van ezt olvasd el: Hafele Keating
De leírtam elég részletesen 217-ben, magadnak kell eldöntened, hogy ha valaki
+166ns -ről átkozmetikázza az eredményt -55ns -ra, akkor az csalás vagy sem.
Plusz 166 -ról mínusz 55 -re, érted? Akkor mi a kérdésed?
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2015.09.02. 21:00:59 -
Sequoyah #231 De ne a wikipédiában keresd, ott tényleg nincs, mert ott a hivatalos álláspont van.
Mar megbocsass, de azt varod tolunk, hogy valami mas alternativ elmeletre mutogassunk, amit nem tamogatunk?:D A hivatalos allaspont jol megmagyarazott, dokumentalt es alatamasztott, tudomanyos igenyessegu cikkek armadajaval, ami segitheti a megertesedet. Ez nagyon gyerekes, ha epp a hivatalos allaspontra valo hivatkozast tiltod meg:D
Ez olyan, mintha azt mondanam hogy autoversenyezzunk, de megtiltom, hogy autoval gyere, csak biciklit hasznalhatsz:D -
Sequoyah #230 Bocs, de nem en kritizalok, te kritizalod a hivatalos allaspontot. Viszont a kritikak melle semmilyen komolyabb magyarazatot nem mellekelsz. Csak kijelented, hogy a kiserlet biztos csalas, meg hogy szerinted hulyeseg.
pl "egyetlen müon szabad úthossza sem 600 m"
vagy "A GPS korrekció nem véletlen hanem a látszó eltérés korrekciója"
vagy "Nincs olyan, hogy összehúzza teret, mert nincs tér"
Ezzel az erovel a Matrix az dokumentumfilm, es a kanal sincs ott:D Ezek igy nagyon kevesek, hogy csak ugy allitasz valamit, illetve tagadsz valamit a semmibol. Igy barki barmit tagadhat, komolytalan...
En boven megelegszek, ha ezen allitasaidat tudomanyos igenyesseggel kifejted, hogy az ertheto, ellenorizheto es kritizalhato legyen. Tudod, ahogy minden komolyabb tudomanyos elmelettel is teszik. Ez esetben kijelenteseid tullephetnek a bibliai szinvonalon, es parbeszed kezdemenyezheto.
De akar egy referenciat is idebiggyeszthetsz, ha mas mar kifejtette ugyanezeket.
-
Nos #229 És ugyanígy te is idetehetsz egy választ a #223 hsz-re. -
#228
Mondtam már neked, vegyél elő egyetlenegy kérdést amihez értesz és azt az egyet tedd ide. Így általában semmit nem ér a kritikád, csak annyi, hogy jól megmondtad neki. Csak egyet mondj ami simán nem létező dolog pl.
De ne a wikipédiában keresd, ott tényleg nincs, mert ott a hivatalos álláspont van.
"Ezt a latszo vilagot mi ugy hivjuk, hogy a valosag" Értem, akkor szerinted a hajó tényleg összemegy? -
Nos #227 Hagyjuk már egy kicsit kibontakozni :) Szerintem ti is tudtok tőle kérdezni. -
Sequoyah #226 Igaza van, mi, es a tudomanyos vilag valoban a LATSZO vilagot akarja megmagyarazni. Ami nem is hulyeseg, mert mindannyian ebben a LATSZO vilagban elunk, es a LATSZO vilag problemaira keressuk a megoldasokat. Ezt a latszo vilagot mi ugy hivjuk, hogy a valosag. Ezzel szemben Astrojan egy nem latszo, merhetetlen, tapasztalhatatlan, csak a fantaziajaban letezo vilagot probal megmagyarazni:) -
Sequoyah #225 Hagyjad, nem hogy az elmeletei, hanem mar maguk a leirt mondatai is onellentmondoak.
Ha tanultal ervelestechnikat, es elemzed vele az Astrojan altal leirtakat, akkor mar kiderul, hogy ertelmetlen az egesz, fuggetlenul attol, hogy mirol beszel egyaltalan. Kvazi bullshitgenerator, okosnak hangzo szavak egymas melle halmozasa.
Az altala felhozott "tenyek" nagy resze pedig siman nem letezo dolog, most itt helyben talalja ki. Hasrautesszeruen letagad dolgokat, akiket rajta kivul senki mas nem tudott meg cafolni, es kitalal helyette mas dolgokat, amikkel senki mas nem jott meg elo, sehol mashol nincs ra referencia, senki mas nem figyelte meg meg.
Szoval Astrojan lehet, hogy egy korszakalkoto zseni, mert kizarolag o latja ezeket a dolgokat. De akkor nem ertem miert egy ilyen sokadrangu forumon osztja az eszt, miert nem tudomanyos folyoiratokban publikal...
-
gforce9 #224 Ezek a mondatok egy nagy nullák mindenféle alátámasztás nélkül. Azért van így mert te mondod? Hazudozol össze vissza, miközben semmivel nem támasztasz alá semmit. Nem, a tudományoskodásnak szánt mondataid nem alátámasztások. -
Nos #223 De hat ezekkel az orakkal vegeztek is kiserleteket. Most nem vagyok gepnel, de biztos talalsz rola leirast. Nezd, filozofalgatni lehet, latszo vilag, valos vilag, szkepticizmus . . . elobb utobb el lehet jutni addig, hogy mindent tagadunk. De azert igazi valaszt eddig nem adtal, csak jol hangzo mondatokat dobaltal ossze. Szoval van egy elmelet, ami egyebkent a lenti dolgokat magyarazza. Ettol meg nem ez a vegso magyarazat, de jobb, mint az eddigiek, foleg h elore is jelzi ezeket a viselkedeseket. Te pedig beszelsz veletlen es latszo elteresekrol, latszo vilagrol . . . Szoban meg lehet jol is hangzik, de jo lenne tudni, h ez a te definiciodban mit jelent. Meg azt is, hogy akkor hol vannak az osszefuggeseid, amik cafoljak a relelmet, mikozben jobban, vagy tudod mit, csak megkozelitoleg olyan jol, es hasonloan keves ellentmondassal leirjak a vilagot, es benne ezeket az esemenyeket. Varom a leirast, vagy a linket, ahol atnezheto az allitasaid megalapozottsaga. -
#222
A GPS korrekció nem véletlen hanem a látszó eltérés korrekciója. Ha ezzel visszaszámolsz akkor megkapod a valóságot. Mi elégedettek vagyunk a látszó világgal hiszen mindig csak ezt látjuk.
A müon bomlás szintén egy hatalmas baki, a fizikusok úgy képzelték, hogy a müonok életideje kb 2 mikrosec és ezért csak 600 méter utat tudnak megtenni.
Csakhogy ez rendkívüli melléfogás, mert egyetlen müon szabad úthossza sem 600 m. A müonok túlnyomó többsége a sztratoszférában keletkezik, ez igaz.
De minket az a kisebbik rész érdekel ami NEM ott fenn, hanem itt a tengerszinten keletkezik, mivel a kozmikus protonsugárzás egy kis része leér a földfelszínre és itt kelti a müonokat. Ezeket számolták össze.
Nem kell a földfelszínre sem leérni a protonoknak, néhány km magasság is elegendő, hiszen a müonok egy nagyobbik része ugyan átlag 600 m utat tesz meg, de egy kisebbik része akár több kilométer távolságot is befuthat.
Semmiféle relativisztikus hűhó nem kell ahhoz, hogy müonok jelenjenek meg a földfelszínen.
A pontosabb atomórákkal gondos kisérleteket lehetne végezni, de amíg eszükbe sem jut, hogy az órákat vissza kell hozni (nem pedig frekvenciát figyelni távolról) addig marad az idődilatációs hülyeség.
HK visszahozta az órákat, nem véletlenül, csakhát ők csalók voltak. -
Nos #221 Te egy művész vagy, komolyan mondom :)
"A relelm a LÁTSZÓ világot írja le jól-rosszul, a valóság más." - Na ezzel szerintem az itt hozzászólók 90 százaléka egyetért, valószínűleg ez a valaha megalkotásra kerülő összes elméletre igaz lesz. Csak nem mindegy, hogy hol kezd el rossz lenni.
Az hogy pár gyakorlatban alkalmazott műszer csak akkor működik rendesen, ha a relelmből következő idődilatációt korrigálják, még lehet, hogy nem kellő bizonyíték. Bár ezeken a műholdakon az órákat épp olyan mértéken kell korrigálni, ami a relelmből is adódik. Persze ez csak véletlen egybeesés.
Az általad is említett, lassan 50 évvel ezelőtt végzett kísérlet is hasonló következtetésre jutott, de ott tényleg elég nagy volt a bizonytalanság.
Azóta próbálkoztak a müon bomlás segítségével kimutatni az idődilatációt, és ugyan sikerült, de biztos más ok is lehet a háttérben.
Egy ideje már nem csak a régi céziumos atomórákat használják, hanem a lényegesen pontosabb optikai órákat, amivel egészen hétköznapi helyzetekben is kimutatható a sebességből adódód és a gravitációs idődilatáció is, de ez meg csak kamu, mert pl nincs még ilyen órám nekem sem. -
#220
Csak egy durva példa, ha egy hajó kifut a tengerre és már jó messze van a látóhatáron, akkor a hajó kicsi lesz? Vagy csak kisebbnek látszik, látszólag kisebb.
A GPS műholdak (vannak 24-en), mindenféle irányban, összevissza keringenek, mozgásban vannak. Ezenkívül a Föld forog alattuk, nem láthatsz ugyanolyan ütemet mintha a GPS óra itt lenne melletted az asztalon.
Ráadásul nem közvetlenül sugározza az órajelét, hanem egy program optimalizálja a jeleket úgy, hogy a felszínre érkezéskor a lehető legpontosabb eredményt adjon. A GPS-t nem a relativitáselmélet bizonyítására találták fel hanem a pontos helymeghatározás a célja, ennek van alárendelve minden.
A relelm a LÁTSZÓ világot írja le jól-rosszul, a valóság más. A hajó esetében sem gondolod, hogy a valóság az amit látsz, mérsz, megfigyelsz. -
Nos #219 Csak kérdés, tényleg kiváncsi vagyok: a te elméletedben a "Menetközben természetes, hogy másnak látod." eltérés miből adódik? -
#218
![]()
-
#217
Igen, ez nagyon fontos kérdés, jól látod és elméletileg bizonyították. Elméletileg.
Elméletileg én is minden állításomat bizonyítottam már, a gyakorlatban egy kicsit kevesebbet :)
Jó, szóval NEM bizonyítottak semmit ebből a szörnyű ostobaságból.
Volt egy kisérlet, a Hafele Keating repülőgépes atomóra röptetés ami egy jókora hazugságba torkollott. A használt atomórák olyannyira rosszul jártak, hogy az egész kisérletet értékelhetetlennek kellett volna nyilvánítani.
Ehelyett azt tették, hogy a 4 db órát minden leszállásnál egymáshoz igazították, kb 15 ször szálltak le, fel a repülőgépekkel. Ezt úgy tették, hogy azt az órát amelyik a legjobban eltért a másik háromtól azt mindig korrigálták a többséghez. Minden alkalommal másik órát, éppen amelyik jobban eltért. Ezt nyilván nem lett volna szabad csinálni. Ennek az lett a vége, hogy pl. a
clock 408 (Eastward) 'corrected' from +166ns to -55ns;
clock 361 (Westward) 'corrected' from -44ns to +284ns.
A négyből az egyik óra amely egy kicsit normálisabban járt (és nem is mutatott relativisztikus eltérést) azt beleátlagolták a három másik szarba. Így jött ki egy a vártnak pontosan megfelelő (csalás)eredmény.
Eztán egy következő kisérletben azt hazudták (és hazudják ma is), hogy megismételték a HK kisérletet. Csakhogy ez nem igaz, nem 4 órát vittek hanem csak egyet, nem körbe oda-vissza a Földön hanem csak egy tengerentúli útra és semmiféle előzetes és utólagos órakontroll nélkül.
Mindezt azzal a felkiáltással, hogy ez az egyetlen atomóra már sokkal pontosabb mint amit HK-ék szállítottak.
Csakhogy, egy atomóra sohasem pontos még labor körülmények között sem. Így a szállítással járó megpróbáltatásokat nem kontrollálta senki.
Csináltak még talán kétszer ilyen jellegű (rövidített idejű) kisérletet mindig egyetlen atomórával, ami teljesen abszurd az előbbiek alapján, közlemény ezekből nem lett.
A Mount Everestre meg ha felvittek volna, mondom volna, de nem vittek, így ez nem kisérlet.
Amit egy hegyre vittek az egy hátizsákban felvitt egyetlen atomóra szintén komolytalan, egynapos kisérlet.
Van még a Chou Al órája, ami nemis óra hanem egy metronóm frekvencia jeladó amit nem hoztak vissza, tehát menetközben hasonlították össze a frekvenciákat, ami természetesen változni látszik menet közben. De a beütéseket nem számolták, mert az eszköz nem is volt egy tiktakkot számláló óra. Kb ennyi.
Szóval ezt úgy lehetne kimutatni ha igaz lenne pl, ha visszahoznának a földre néhány 10 éve működő GPS atomórát és itt lenn a Földfelszínen hasonlítanák össze a beütések számát (az össz eltérés így is csak kb 0.1 sec lenne, ha lenne)
De ilyen kisérlet nem történt, mivel mindenki úgy képzeli, hogy a távolról, menetközben látható eltérések a valóságban is megtörténnek.
De ez tévedés. Menetközben természetes, hogy másnak látod. A kérdés az, vajon ha visszahozod az órát, akkor is megvan-e az eltérés a földi etalon atomóraparkhoz képest. Nincs. -
gforce9 #216 Nem elméletileg bizonyították, hanem gyakorlatilag. Olyannyira, hogy a gps helymeghatározásnál használt műholdak serbességéből adódó időeltérés eleve be van programozva a rendszerbe, különben téves koordinátákat adnának a gps-ek. Amit Astrojan ír, az csak a saját meséje. Bővebben a az einsteini elméletről:
https://www.youtube.com/watch?v=NFLtRjcJPlU -
#215
Még jó, wifi mindenhol van. :))
Definiáljuk a te máskép látod az időt. Mert szerintem itt van a lényeg.
Elméletileg ezt már bizonyították, hogy az idő másképp halad egy külső szemlélődő számára. Valahol olvastam, ha a mounteverest tetejére feltettek volna egy órát a föld születésekor, az mára 39 órával korábbi időt mutatna, mint az az óra ami a tengerszinten van. -
#214
Nálad még a wc-n is van net? Csak van egy apró bibike, a lukban ugyanúgy telik az idő mint nálad, ami különbség van az annyi, hogy te másként látod.
Nincs olyan, hogy összehúzza teret, mert nincs tér, az egy kitalált fogalom. Annyira megszoktuk, hogy a gyengeelméjű fizikusok egy része valóságosnak éli meg a teret, mi több a téridőt és elkezdi hajtogatni: van téridő, van téridő. Később aztán el is hiszi és képes arról győzködni, hogy a matematikai pont fizikailag létezik a természetben, mega tér hajtogatható és a férgek ezzel az origamival közlekednek.
Ezzel szemben ami működik: létezik a természetben egy nagyon erős, végtelen mennyiségű, nagysebességű sugárzás ami fókuszálható. Ezzel lehet közlekedni a csillagok között.
Hú szekója212, te aztán nem vagy csicska, jól megmondtad a semmit. Válassz ki egyetlen kérdést ha kemény legény vagy, mert ebből a kis szösszenetedből csak annyi látszik, hogy a világon semmit nem értesz. -
#213
Figyelem wall of text mennyiségű agyalás baromság jön tőlem. Kéretik nem komolyan venni, csak megindította a fantáziám. :)
Teljesen laikusként gondolkodva, mindenféle matematikai, és fizikai dolgot félretéve, elkezdtem agyalni a fekete lyukak és gravitációs dolgokról.
A fekete lyukban számunkra telik az idő rendesen. Legyen 1 másodperc az 1 másodperc. Kívülről nézve legyen 100 millió év az egy másodperc. Tehát ha látnánk ami "rajta (és nem bent)" történik akkor egy helyben állnánk. (relative) De mivel a fény sem jut ki, ezért "nem látjuk, hogy mi van van rajta" kintről.
Szerintem a fekete lyukba nem tudsz "be" kerülni, csak "rá".
Úgy gondolom a fekete lyuk rétegekből áll, olyan nagyon nagyon nagyon vékony rétegekből amelyet nem tudunk magyarázni. Ezek a rétegek (anyagi/informació/teddymaci dolgok) egymásra rakódva növelhetik a gravitációs hatást, és így "növekedhet". Növekedés is érdekes dolog, mert nem úgy növekedik, mint ahogy mi elképzeljük egy pl egy sárgolyóról. Valójában szerintem csak "teret nyer/összehúzza a teret". Abban a térben pedig ott vannak a gázok, csillagok, <insertrandommatter> és az idő. De mivel minden más is aminek tömege van "teret nyer=gravitáció" így nem feltétlenül zuhannak bele a fekete lyukba.
Talán az egész blackhole mizéria a térrel és az idővel magyarázható, az hogy milyen anyag van ott, talán kurvamindegy. :D
Az alapvető gond az lehet, hogy a teret és az időt nem értjük hogyan működik az univerzumban. (nem tudjuk egyszerűen elképzelni)
Ebből pedig jön a féreglyukas teória, hogyan is működhet. A fentiekből látva, hogy minél messzebb vagyunk a féreglyuktól annál nagyobb az időeltolódás. Ez ok.
Ez egy újabb agymenésem, talán a nagy távolságok közti utazáshoz, a fekete lyukak, és az idő a lényeg. Szeretnénk a fekete lyukak hatalmas gravitációját, összehozni a ránk NEM ható időeltolódással.
Gondoljatok bele, ha fognánk két pontot az űrben, és egy fekete lyuk méretű gravitációval össze"húznánk", és ha kivonnánk az egyetlenből az ránk ható időt eltolódást (pl ugyanúgy hatna ránk, mint a 100 fényévre lévő egyénre) voala kész a "féreglyuk".
Szerintem a fekete lyuk féreglyuk dolog hasonlóan működhet. Nagyon nagy gravitációt kellene létrehoznunk 2 pont között. Pl. egy fekete lyukat elliptikusan összenyomnánk olyan vékonykára, hogy az millió fényévre kiterjedjen. Ekkor rátérnénk az egyik pontjára, és hagynánk, hogy a hatalmas gravitáció által összehúzott tér "relative" összeér, és rajta (nem benne) odautaznánk.
Kéretik nem lehurrogni, csak wc-n ülve agyaltam. :) -
Sequoyah #212 Jajj, megneztem a weboldaladat. Hat sajnos tudomanyos szempontbol ertekelhetetlen, mindenfele kijelentesek halmaza barmifele alatamasztas, erveles es logika nelkul.
Amig a tudomanyos elmeletek es publikaciok legalapvetobb szabalyaival sem vagy tisztaban es alkalmazod azt, addig inkabb tanulj, minthogy masokra erolteted a nagyon gyenge labakon allo kis elmeleteidet... Amig nem beszelsz egy nyelvet a tudomanyos vilaggal, sajnos nem tudsz reszt venni benne. -
gforce9 #211 Színes karikák képe az alátámasztásod? :D Ú ez ám a megalapozás. Te közveszélyes vagy. -
#210
Nyilván senki nem látott még bele a fekete lyukba és nagyon úgy tűnik, hogy nem is fog. De nem szükséges mindenhova belenézni ahhoz, hogy csaknem teljesen biztos információd legyen róla. Ilyen pl a közelmúlt hozzászólások tárgya, gravitáció a Föld középpontjában. Ehhez nem kell lefúrni a Földbe, elég ha néhány tesztobjektumon megméred a gravitációs hatást mondjuk a felszínén és aztán a középpontjában. Így kisérletileg kimutathatod, hogy a felszínen van némi gravitációs gyorsítóerő, a közepében meg nincs, mert ott nulla a gravitáció.
Igen, a fekete lyuk eseményhorizontján belül létezhet egy szilárd, neutroncsillaghoz nagy valószínűséggel hasonlító égitest, a fekete lyuk semmiképpen nem azonos egy matematikai szinguláris ponttal mert ez a világ végtelenül buta félreértése, vakon követve Einstein geometrizált leírását, ami természetszerűen végtelenbe szökő hibához vezet.
A neutroncsillag protonokból áll, semmi sem történik a protonokkal, amelyek nagyon stabil, kettő (nem három!) részecskéből álló tóruszok.
A neutroncsillag másik alkotórésze az atommagba bepréselődött elektronok, amelyek nagyon stabil, kettő (nem elemi részecske!) részecskéből álló tóruszok.
Ezek a tóruszok alkotják a neutroncsillag neutronláncait.
A normál atommag is így néz ki, csak itt a magban még több a proton mint a magelektron. Igen, a magban elektronok vannak, ezek ragasztják össze a magot, nincsenek külön magerők vagy gluonok, az erős kölcsönhatás egy fikció, tévedés.
![]()
N17 atommag
Azért látszik erős kölcsönhatásnak, mert a magelektronok sokkal, sokkal közelebb kerülnek a protonokhoz mint a héjelektronok, amik "bolygónyi" távolságban vannak a maghoz képest.
A fekete lyuk sűrűsége azért lehet nagyobb mint a neutroncsillagé, mert a neutroncsillag anyaga olyasmi szerkezetű lehet mint a vatta, neutronláncokból álló szálak. Egy ilyen szerkezet még tovább összenyomható, lévén a gravitációs nyomóerő irtózatosan nagy. Nem irtózatosan a négyzeten, hanem irtózatosan a nagyvenedik hatványon, ha megengedsz egy ilyesmi hasonlatot.
Ez a vatta természetesen már maga is egy rendkívül rigid szerkezet, de az óriási erők hatására mégis mozog, földrengések (= csillagrengések) lehetnek rajta ami meg is figyelhető.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2015.08.31. 17:22:59 -
gforce9 #209 Ja tényeg erre gondoltam, csak nem ugrott be a neve. -
Irasidus #208 Sötét csillag - John Michell 1783. Pontosan ez a fekete csillag a jóslat. A fekete lyukak szempontjából teljesen irreleváns, hogy miből van a fény. Itt gravitációt és tömeget számoltak. És persze, hogy a mai fekete lyukak leírása más, mivel relativitás elmélettel számolnak.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.31. 16:58:35 -
gforce9 #207 Azért a newtoni fizika idejében a fényt golyócskának gondolták és a szökési sebességgel számoltak. Ha az meghaladja a fény terjedési sebességét, akkor feketének látszik. Illetve nem látszik semmilyennek sem. Mert nem tud elszökni a fény. A jelenlegi fekete lyuk leírás azért ettől jóval összetettebb. Jól mondja teljesen, hogy newtonival nem lehet megmagyarázni maximum a "fekete csillagot". -
Irasidus #206 Azért ne mennyünk át a másik végletbe. A Newtoni fizika már megjósolta ilyen objektum létezését, a Einsteinből meg következik. Egy fekete lyuk csak is relativitás elmélettel érthető, magyarázható meg. -
Ragnaar #205 Köszönöm, gondoltam valahol kódolva van benne a feketelyuk felszínére vonatkoztatva valami, de akor ezekszerint nem, csak annyit tudunk, hogy valahol az eseményhorizont mögött van. nem ? De a fekete lyuk sűrűsége még nagyobb, mint a neutroncsillagé ahol nincsenek már protonok se pl. az hogyan lehet ?
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.08.31. 16:30:30 -
Sequoyah #204 Az a baj, hogy kb Newtoni fizikaval, es kozepiskolas fizikaval probalsz olyan dolgokat megmagyarazni, amikrol mar bebizonyosodott hogy nem lehet igy megmagyarazni, mert a fekete lyukaknal mar a relativitas egyenletei sem feltetlenul mukodnek.
.
Amiket te allitasz, azt se az elmeletek, sem a megfigyelesek, sem a kiserletek nem tamasztjak ala. Egy parhuzamos univerzumban, lehet hogy igy mukodnek a dolgok, de mi most a sajat univerzumunkrol beszelunk, es ebben az univerzumban a te fantazialasodnak nulla alapja van. -
gforce9 #203 "neutronláncok egymásrafeküdve szoros illeszkedésű neutronkristályt alakítanak ki akkor tovább már nem nyomhatók össze és az összeesési (összenyomódási) folyamat megáll." Már a neutronlác is hajmeresztő, mert mi a fene kötné össze őket lánccá, de hogy megállna az összenyomódás az egyszerűen hazugság a tények elhallgatása. Ugyanis több részecskébő összeolvadt kvarkzacsit már gyorsítókban is sikerült előállítani. Nem áll meg az összenyomódás. Ennyire kurvajó a szemellenződ, hogy a kísérletileg igazolt dolgokat se látod? -
#202
Muszáj ilyen butaságokat kérdezned? De rendben lefordítom neked az ábrát:
Jupiter = Jupiter
Saturn = Szaturnusz
Uranus = Uránusz
Neptune = Neptunusz
Earth = Föld
Egyik sem fekete lyuk.
A fekete lyuk azért nem neutroncsillagként jelenik meg (annak ellenére, hogy neutronokból áll) mert sokkal sűrűbbre van összenyomva és amint írtam 191-ben, a neutroncsillag neutronláncai szálas szerkezetűek ami a gravitációs nyomóerő növekedésével tovább tömörödik. Ezáltal a gravitációs nyomóerő tovább nő. A szupernova robbanását is ez a megszaladó, öngerjesztő folyamat indítja be. Minél nagyobb a sűrűség annál nagyobb lesz a nyomóerő és fordítva, minél nagyobb a nyomóerő annál sűrűbbé válik a neutroncsillag. Ha a neutronláncok egymásrafeküdve szoros illeszkedésű neutronkristályt alakítanak ki akkor tovább már nem nyomhatók össze és az összeesési (összenyomódási) folyamat megáll.
Semmiképpen nem nyomódik össze egy matematikai ponttá és a gravitációs nyomóerőnek van korlátja is, ami nem lehet nagyobb mint a DVAG gravitonsugárzás nyomóereje, = 1.2 x 10^44 newton.
Jinny, ne marhulj, kevered a fekete lyukat a szingularitásnak vízionált ostobasággal. A fekete lyuk nem egy pont hanem egy (neutron)csillagszerű csillagászati objektum. -
Irasidus #201 Off: Szétesik az az anyag, és újra rendeződik, tökéletes kristályrácsot alkotva - és itt a tökéletes az nem túlzás. Itt mágneses, gravitációs és magerők egyvelege teszi ezt. Nem egyszerű a történet. A neutroncsillag belseje még bonyolultabb, héjas szerkezetűek, és ott biztos nincs vas amúgy is könnyebb a vas, de egy rétegig esetleg lejuthat, ezen felül van még egy pár méteres plazma légkör, szintén rétegződve. Sajnos ennél többet nem tudok mondani most. Erről matematikai modellek vannak... -
Ragnaar #200 Lehet, hogy rosszul emlékeztem. -
gforce9 #199 Szerintem a kék. -
Ragnaar #198 Melyik pontosan egy fekete lyuk ábrája ezek közül ? -
gforce9 #197 Hogy maradhat szilárd? Egyátalán hogyan lehet a felszínén vasatomrács? Mert azt el tudom képzelni hogy X mélységben vagy épp pont a felszínén a vas fúziója zajlik, aztán elfogy az anyag (mosthirtelenpassz mi is van előtte) és csak a vas marad. De hogy szilárd lenne, ráadásul rácsformában? -
Irasidus #196 A neutroncsillag egy összefoglalónév sok csillagtípusra, egyes neutroncsillag-típusoknak a felszínét szilárd vasatomkából álló kristályrács kéreg alkot-hatja, másokét meg csépfolyós illetve szilárd hidrogén vagy hélium (ez utóbbi hőmérséklettől függően). De ez nem bizonyított.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.30. 22:22:07 -
VolJin #195 Kiterjedés nélküli.... -
Ragnaar #194 Akkor miért nem neutroncsillag ?
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.08.30. 22:19:27
