Van kiút a fekete lyukból?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#223
De hat ezekkel az orakkal vegeztek is kiserleteket. Most nem vagyok gepnel, de biztos talalsz rola leirast. Nezd, filozofalgatni lehet, latszo vilag, valos vilag, szkepticizmus . . . elobb utobb el lehet jutni addig, hogy mindent tagadunk. De azert igazi valaszt eddig nem adtal, csak jol hangzo mondatokat dobaltal ossze. Szoval van egy elmelet, ami egyebkent a lenti dolgokat magyarazza. Ettol meg nem ez a vegso magyarazat, de jobb, mint az eddigiek, foleg h elore is jelzi ezeket a viselkedeseket. Te pedig beszelsz veletlen es latszo elteresekrol, latszo vilagrol . . . Szoban meg lehet jol is hangzik, de jo lenne tudni, h ez a te definiciodban mit jelent. Meg azt is, hogy akkor hol vannak az osszefuggeseid, amik cafoljak a relelmet, mikozben jobban, vagy tudod mit, csak megkozelitoleg olyan jol, es hasonloan keves ellentmondassal leirjak a vilagot, es benne ezeket az esemenyeket. Varom a leirast, vagy a linket, ahol atnezheto az allitasaid megalapozottsaga.
#222
A GPS korrekció nem véletlen hanem a látszó eltérés korrekciója. Ha ezzel visszaszámolsz akkor megkapod a valóságot. Mi elégedettek vagyunk a látszó világgal hiszen mindig csak ezt látjuk.
A müon bomlás szintén egy hatalmas baki, a fizikusok úgy képzelték, hogy a müonok életideje kb 2 mikrosec és ezért csak 600 méter utat tudnak megtenni.
Csakhogy ez rendkívüli melléfogás, mert egyetlen müon szabad úthossza sem 600 m. A müonok túlnyomó többsége a sztratoszférában keletkezik, ez igaz.
De minket az a kisebbik rész érdekel ami NEM ott fenn, hanem itt a tengerszinten keletkezik, mivel a kozmikus protonsugárzás egy kis része leér a földfelszínre és itt kelti a müonokat. Ezeket számolták össze.
Nem kell a földfelszínre sem leérni a protonoknak, néhány km magasság is elegendő, hiszen a müonok egy nagyobbik része ugyan átlag 600 m utat tesz meg, de egy kisebbik része akár több kilométer távolságot is befuthat.
Semmiféle relativisztikus hűhó nem kell ahhoz, hogy müonok jelenjenek meg a földfelszínen.
A pontosabb atomórákkal gondos kisérleteket lehetne végezni, de amíg eszükbe sem jut, hogy az órákat vissza kell hozni (nem pedig frekvenciát figyelni távolról) addig marad az idődilatációs hülyeség.
HK visszahozta az órákat, nem véletlenül, csakhát ők csalók voltak.
A müon bomlás szintén egy hatalmas baki, a fizikusok úgy képzelték, hogy a müonok életideje kb 2 mikrosec és ezért csak 600 méter utat tudnak megtenni.
Csakhogy ez rendkívüli melléfogás, mert egyetlen müon szabad úthossza sem 600 m. A müonok túlnyomó többsége a sztratoszférában keletkezik, ez igaz.
De minket az a kisebbik rész érdekel ami NEM ott fenn, hanem itt a tengerszinten keletkezik, mivel a kozmikus protonsugárzás egy kis része leér a földfelszínre és itt kelti a müonokat. Ezeket számolták össze.
Nem kell a földfelszínre sem leérni a protonoknak, néhány km magasság is elegendő, hiszen a müonok egy nagyobbik része ugyan átlag 600 m utat tesz meg, de egy kisebbik része akár több kilométer távolságot is befuthat.
Semmiféle relativisztikus hűhó nem kell ahhoz, hogy müonok jelenjenek meg a földfelszínen.
A pontosabb atomórákkal gondos kisérleteket lehetne végezni, de amíg eszükbe sem jut, hogy az órákat vissza kell hozni (nem pedig frekvenciát figyelni távolról) addig marad az idődilatációs hülyeség.
HK visszahozta az órákat, nem véletlenül, csakhát ők csalók voltak.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#221
Te egy művész vagy, komolyan mondom :)
"A relelm a LÁTSZÓ világot írja le jól-rosszul, a valóság más." - Na ezzel szerintem az itt hozzászólók 90 százaléka egyetért, valószínűleg ez a valaha megalkotásra kerülő összes elméletre igaz lesz. Csak nem mindegy, hogy hol kezd el rossz lenni.
Az hogy pár gyakorlatban alkalmazott műszer csak akkor működik rendesen, ha a relelmből következő idődilatációt korrigálják, még lehet, hogy nem kellő bizonyíték. Bár ezeken a műholdakon az órákat épp olyan mértéken kell korrigálni, ami a relelmből is adódik. Persze ez csak véletlen egybeesés.
Az általad is említett, lassan 50 évvel ezelőtt végzett kísérlet is hasonló következtetésre jutott, de ott tényleg elég nagy volt a bizonytalanság.
Azóta próbálkoztak a müon bomlás segítségével kimutatni az idődilatációt, és ugyan sikerült, de biztos más ok is lehet a háttérben.
Egy ideje már nem csak a régi céziumos atomórákat használják, hanem a lényegesen pontosabb optikai órákat, amivel egészen hétköznapi helyzetekben is kimutatható a sebességből adódód és a gravitációs idődilatáció is, de ez meg csak kamu, mert pl nincs még ilyen órám nekem sem.
"A relelm a LÁTSZÓ világot írja le jól-rosszul, a valóság más." - Na ezzel szerintem az itt hozzászólók 90 százaléka egyetért, valószínűleg ez a valaha megalkotásra kerülő összes elméletre igaz lesz. Csak nem mindegy, hogy hol kezd el rossz lenni.
Az hogy pár gyakorlatban alkalmazott műszer csak akkor működik rendesen, ha a relelmből következő idődilatációt korrigálják, még lehet, hogy nem kellő bizonyíték. Bár ezeken a műholdakon az órákat épp olyan mértéken kell korrigálni, ami a relelmből is adódik. Persze ez csak véletlen egybeesés.
Az általad is említett, lassan 50 évvel ezelőtt végzett kísérlet is hasonló következtetésre jutott, de ott tényleg elég nagy volt a bizonytalanság.
Azóta próbálkoztak a müon bomlás segítségével kimutatni az idődilatációt, és ugyan sikerült, de biztos más ok is lehet a háttérben.
Egy ideje már nem csak a régi céziumos atomórákat használják, hanem a lényegesen pontosabb optikai órákat, amivel egészen hétköznapi helyzetekben is kimutatható a sebességből adódód és a gravitációs idődilatáció is, de ez meg csak kamu, mert pl nincs még ilyen órám nekem sem.
#220
Csak egy durva példa, ha egy hajó kifut a tengerre és már jó messze van a látóhatáron, akkor a hajó kicsi lesz? Vagy csak kisebbnek látszik, látszólag kisebb.
A GPS műholdak (vannak 24-en), mindenféle irányban, összevissza keringenek, mozgásban vannak. Ezenkívül a Föld forog alattuk, nem láthatsz ugyanolyan ütemet mintha a GPS óra itt lenne melletted az asztalon.
Ráadásul nem közvetlenül sugározza az órajelét, hanem egy program optimalizálja a jeleket úgy, hogy a felszínre érkezéskor a lehető legpontosabb eredményt adjon. A GPS-t nem a relativitáselmélet bizonyítására találták fel hanem a pontos helymeghatározás a célja, ennek van alárendelve minden.
A relelm a LÁTSZÓ világot írja le jól-rosszul, a valóság más. A hajó esetében sem gondolod, hogy a valóság az amit látsz, mérsz, megfigyelsz.
A GPS műholdak (vannak 24-en), mindenféle irányban, összevissza keringenek, mozgásban vannak. Ezenkívül a Föld forog alattuk, nem láthatsz ugyanolyan ütemet mintha a GPS óra itt lenne melletted az asztalon.
Ráadásul nem közvetlenül sugározza az órajelét, hanem egy program optimalizálja a jeleket úgy, hogy a felszínre érkezéskor a lehető legpontosabb eredményt adjon. A GPS-t nem a relativitáselmélet bizonyítására találták fel hanem a pontos helymeghatározás a célja, ennek van alárendelve minden.
A relelm a LÁTSZÓ világot írja le jól-rosszul, a valóság más. A hajó esetében sem gondolod, hogy a valóság az amit látsz, mérsz, megfigyelsz.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#219
Csak kérdés, tényleg kiváncsi vagyok: a te elméletedben a "Menetközben természetes, hogy másnak látod." eltérés miből adódik?
#217
Igen, ez nagyon fontos kérdés, jól látod és elméletileg bizonyították. Elméletileg.
Elméletileg én is minden állításomat bizonyítottam már, a gyakorlatban egy kicsit kevesebbet :)
Jó, szóval NEM bizonyítottak semmit ebből a szörnyű ostobaságból.
Volt egy kisérlet, a Hafele Keating repülőgépes atomóra röptetés ami egy jókora hazugságba torkollott. A használt atomórák olyannyira rosszul jártak, hogy az egész kisérletet értékelhetetlennek kellett volna nyilvánítani.
Ehelyett azt tették, hogy a 4 db órát minden leszállásnál egymáshoz igazították, kb 15 ször szálltak le, fel a repülőgépekkel. Ezt úgy tették, hogy azt az órát amelyik a legjobban eltért a másik háromtól azt mindig korrigálták a többséghez. Minden alkalommal másik órát, éppen amelyik jobban eltért. Ezt nyilván nem lett volna szabad csinálni. Ennek az lett a vége, hogy pl. a
clock 408 (Eastward) 'corrected' from +166ns to -55ns;
clock 361 (Westward) 'corrected' from -44ns to +284ns.
A négyből az egyik óra amely egy kicsit normálisabban járt (és nem is mutatott relativisztikus eltérést) azt beleátlagolták a három másik szarba. Így jött ki egy a vártnak pontosan megfelelő (csalás)eredmény.
Eztán egy következő kisérletben azt hazudták (és hazudják ma is), hogy megismételték a HK kisérletet. Csakhogy ez nem igaz, nem 4 órát vittek hanem csak egyet, nem körbe oda-vissza a Földön hanem csak egy tengerentúli útra és semmiféle előzetes és utólagos órakontroll nélkül.
Mindezt azzal a felkiáltással, hogy ez az egyetlen atomóra már sokkal pontosabb mint amit HK-ék szállítottak.
Csakhogy, egy atomóra sohasem pontos még labor körülmények között sem. Így a szállítással járó megpróbáltatásokat nem kontrollálta senki.
Csináltak még talán kétszer ilyen jellegű (rövidített idejű) kisérletet mindig egyetlen atomórával, ami teljesen abszurd az előbbiek alapján, közlemény ezekből nem lett.
A Mount Everestre meg ha felvittek volna, mondom volna, de nem vittek, így ez nem kisérlet.
Amit egy hegyre vittek az egy hátizsákban felvitt egyetlen atomóra szintén komolytalan, egynapos kisérlet.
Van még a Chou Al órája, ami nemis óra hanem egy metronóm frekvencia jeladó amit nem hoztak vissza, tehát menetközben hasonlították össze a frekvenciákat, ami természetesen változni látszik menet közben. De a beütéseket nem számolták, mert az eszköz nem is volt egy tiktakkot számláló óra. Kb ennyi.
Szóval ezt úgy lehetne kimutatni ha igaz lenne pl, ha visszahoznának a földre néhány 10 éve működő GPS atomórát és itt lenn a Földfelszínen hasonlítanák össze a beütések számát (az össz eltérés így is csak kb 0.1 sec lenne, ha lenne)
De ilyen kisérlet nem történt, mivel mindenki úgy képzeli, hogy a távolról, menetközben látható eltérések a valóságban is megtörténnek.
De ez tévedés. Menetközben természetes, hogy másnak látod. A kérdés az, vajon ha visszahozod az órát, akkor is megvan-e az eltérés a földi etalon atomóraparkhoz képest. Nincs.
Elméletileg én is minden állításomat bizonyítottam már, a gyakorlatban egy kicsit kevesebbet :)
Jó, szóval NEM bizonyítottak semmit ebből a szörnyű ostobaságból.
Volt egy kisérlet, a Hafele Keating repülőgépes atomóra röptetés ami egy jókora hazugságba torkollott. A használt atomórák olyannyira rosszul jártak, hogy az egész kisérletet értékelhetetlennek kellett volna nyilvánítani.
Ehelyett azt tették, hogy a 4 db órát minden leszállásnál egymáshoz igazították, kb 15 ször szálltak le, fel a repülőgépekkel. Ezt úgy tették, hogy azt az órát amelyik a legjobban eltért a másik háromtól azt mindig korrigálták a többséghez. Minden alkalommal másik órát, éppen amelyik jobban eltért. Ezt nyilván nem lett volna szabad csinálni. Ennek az lett a vége, hogy pl. a
clock 408 (Eastward) 'corrected' from +166ns to -55ns;
clock 361 (Westward) 'corrected' from -44ns to +284ns.
A négyből az egyik óra amely egy kicsit normálisabban járt (és nem is mutatott relativisztikus eltérést) azt beleátlagolták a három másik szarba. Így jött ki egy a vártnak pontosan megfelelő (csalás)eredmény.
Eztán egy következő kisérletben azt hazudták (és hazudják ma is), hogy megismételték a HK kisérletet. Csakhogy ez nem igaz, nem 4 órát vittek hanem csak egyet, nem körbe oda-vissza a Földön hanem csak egy tengerentúli útra és semmiféle előzetes és utólagos órakontroll nélkül.
Mindezt azzal a felkiáltással, hogy ez az egyetlen atomóra már sokkal pontosabb mint amit HK-ék szállítottak.
Csakhogy, egy atomóra sohasem pontos még labor körülmények között sem. Így a szállítással járó megpróbáltatásokat nem kontrollálta senki.
Csináltak még talán kétszer ilyen jellegű (rövidített idejű) kisérletet mindig egyetlen atomórával, ami teljesen abszurd az előbbiek alapján, közlemény ezekből nem lett.
A Mount Everestre meg ha felvittek volna, mondom volna, de nem vittek, így ez nem kisérlet.
Amit egy hegyre vittek az egy hátizsákban felvitt egyetlen atomóra szintén komolytalan, egynapos kisérlet.
Van még a Chou Al órája, ami nemis óra hanem egy metronóm frekvencia jeladó amit nem hoztak vissza, tehát menetközben hasonlították össze a frekvenciákat, ami természetesen változni látszik menet közben. De a beütéseket nem számolták, mert az eszköz nem is volt egy tiktakkot számláló óra. Kb ennyi.
Szóval ezt úgy lehetne kimutatni ha igaz lenne pl, ha visszahoznának a földre néhány 10 éve működő GPS atomórát és itt lenn a Földfelszínen hasonlítanák össze a beütések számát (az össz eltérés így is csak kb 0.1 sec lenne, ha lenne)
De ilyen kisérlet nem történt, mivel mindenki úgy képzeli, hogy a távolról, menetközben látható eltérések a valóságban is megtörténnek.
De ez tévedés. Menetközben természetes, hogy másnak látod. A kérdés az, vajon ha visszahozod az órát, akkor is megvan-e az eltérés a földi etalon atomóraparkhoz képest. Nincs.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#216
Nem elméletileg bizonyították, hanem gyakorlatilag. Olyannyira, hogy a gps helymeghatározásnál használt műholdak serbességéből adódó időeltérés eleve be van programozva a rendszerbe, különben téves koordinátákat adnának a gps-ek. Amit Astrojan ír, az csak a saját meséje. Bővebben a az einsteini elméletről:
https://www.youtube.com/watch?v=NFLtRjcJPlU
https://www.youtube.com/watch?v=NFLtRjcJPlU
#215
Még jó, wifi mindenhol van. :))
Definiáljuk a te máskép látod az időt. Mert szerintem itt van a lényeg.
Elméletileg ezt már bizonyították, hogy az idő másképp halad egy külső szemlélődő számára. Valahol olvastam, ha a mounteverest tetejére feltettek volna egy órát a föld születésekor, az mára 39 órával korábbi időt mutatna, mint az az óra ami a tengerszinten van.
Definiáljuk a te máskép látod az időt. Mert szerintem itt van a lényeg.
Elméletileg ezt már bizonyították, hogy az idő másképp halad egy külső szemlélődő számára. Valahol olvastam, ha a mounteverest tetejére feltettek volna egy órát a föld születésekor, az mára 39 órával korábbi időt mutatna, mint az az óra ami a tengerszinten van.
#214
Nálad még a wc-n is van net? Csak van egy apró bibike, a lukban ugyanúgy telik az idő mint nálad, ami különbség van az annyi, hogy te másként látod.
Nincs olyan, hogy összehúzza teret, mert nincs tér, az egy kitalált fogalom. Annyira megszoktuk, hogy a gyengeelméjű fizikusok egy része valóságosnak éli meg a teret, mi több a téridőt és elkezdi hajtogatni: van téridő, van téridő. Később aztán el is hiszi és képes arról győzködni, hogy a matematikai pont fizikailag létezik a természetben, mega tér hajtogatható és a férgek ezzel az origamival közlekednek.
Ezzel szemben ami működik: létezik a természetben egy nagyon erős, végtelen mennyiségű, nagysebességű sugárzás ami fókuszálható. Ezzel lehet közlekedni a csillagok között.
Hú szekója212, te aztán nem vagy csicska, jól megmondtad a semmit. Válassz ki egyetlen kérdést ha kemény legény vagy, mert ebből a kis szösszenetedből csak annyi látszik, hogy a világon semmit nem értesz.
Nincs olyan, hogy összehúzza teret, mert nincs tér, az egy kitalált fogalom. Annyira megszoktuk, hogy a gyengeelméjű fizikusok egy része valóságosnak éli meg a teret, mi több a téridőt és elkezdi hajtogatni: van téridő, van téridő. Később aztán el is hiszi és képes arról győzködni, hogy a matematikai pont fizikailag létezik a természetben, mega tér hajtogatható és a férgek ezzel az origamival közlekednek.
Ezzel szemben ami működik: létezik a természetben egy nagyon erős, végtelen mennyiségű, nagysebességű sugárzás ami fókuszálható. Ezzel lehet közlekedni a csillagok között.
Hú szekója212, te aztán nem vagy csicska, jól megmondtad a semmit. Válassz ki egyetlen kérdést ha kemény legény vagy, mert ebből a kis szösszenetedből csak annyi látszik, hogy a világon semmit nem értesz.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#213
Figyelem wall of text mennyiségű agyalás baromság jön tőlem. Kéretik nem komolyan venni, csak megindította a fantáziám. :)
Teljesen laikusként gondolkodva, mindenféle matematikai, és fizikai dolgot félretéve, elkezdtem agyalni a fekete lyukak és gravitációs dolgokról.
A fekete lyukban számunkra telik az idő rendesen. Legyen 1 másodperc az 1 másodperc. Kívülről nézve legyen 100 millió év az egy másodperc. Tehát ha látnánk ami "rajta (és nem bent)" történik akkor egy helyben állnánk. (relative) De mivel a fény sem jut ki, ezért "nem látjuk, hogy mi van van rajta" kintről.
Szerintem a fekete lyukba nem tudsz "be" kerülni, csak "rá".
Úgy gondolom a fekete lyuk rétegekből áll, olyan nagyon nagyon nagyon vékony rétegekből amelyet nem tudunk magyarázni. Ezek a rétegek (anyagi/informació/teddymaci dolgok) egymásra rakódva növelhetik a gravitációs hatást, és így "növekedhet". Növekedés is érdekes dolog, mert nem úgy növekedik, mint ahogy mi elképzeljük egy pl egy sárgolyóról. Valójában szerintem csak "teret nyer/összehúzza a teret". Abban a térben pedig ott vannak a gázok, csillagok, <insertrandommatter> és az idő. De mivel minden más is aminek tömege van "teret nyer=gravitáció" így nem feltétlenül zuhannak bele a fekete lyukba.
Talán az egész blackhole mizéria a térrel és az idővel magyarázható, az hogy milyen anyag van ott, talán kurvamindegy. :D
Az alapvető gond az lehet, hogy a teret és az időt nem értjük hogyan működik az univerzumban. (nem tudjuk egyszerűen elképzelni)
Ebből pedig jön a féreglyukas teória, hogyan is működhet. A fentiekből látva, hogy minél messzebb vagyunk a féreglyuktól annál nagyobb az időeltolódás. Ez ok.
Ez egy újabb agymenésem, talán a nagy távolságok közti utazáshoz, a fekete lyukak, és az idő a lényeg. Szeretnénk a fekete lyukak hatalmas gravitációját, összehozni a ránk NEM ható időeltolódással.
Gondoljatok bele, ha fognánk két pontot az űrben, és egy fekete lyuk méretű gravitációval össze"húznánk", és ha kivonnánk az egyetlenből az ránk ható időt eltolódást (pl ugyanúgy hatna ránk, mint a 100 fényévre lévő egyénre) voala kész a "féreglyuk".
Szerintem a fekete lyuk féreglyuk dolog hasonlóan működhet. Nagyon nagy gravitációt kellene létrehoznunk 2 pont között. Pl. egy fekete lyukat elliptikusan összenyomnánk olyan vékonykára, hogy az millió fényévre kiterjedjen. Ekkor rátérnénk az egyik pontjára, és hagynánk, hogy a hatalmas gravitáció által összehúzott tér "relative" összeér, és rajta (nem benne) odautaznánk.
Kéretik nem lehurrogni, csak wc-n ülve agyaltam. :)
Teljesen laikusként gondolkodva, mindenféle matematikai, és fizikai dolgot félretéve, elkezdtem agyalni a fekete lyukak és gravitációs dolgokról.
A fekete lyukban számunkra telik az idő rendesen. Legyen 1 másodperc az 1 másodperc. Kívülről nézve legyen 100 millió év az egy másodperc. Tehát ha látnánk ami "rajta (és nem bent)" történik akkor egy helyben állnánk. (relative) De mivel a fény sem jut ki, ezért "nem látjuk, hogy mi van van rajta" kintről.
Szerintem a fekete lyukba nem tudsz "be" kerülni, csak "rá".
Úgy gondolom a fekete lyuk rétegekből áll, olyan nagyon nagyon nagyon vékony rétegekből amelyet nem tudunk magyarázni. Ezek a rétegek (anyagi/informació/teddymaci dolgok) egymásra rakódva növelhetik a gravitációs hatást, és így "növekedhet". Növekedés is érdekes dolog, mert nem úgy növekedik, mint ahogy mi elképzeljük egy pl egy sárgolyóról. Valójában szerintem csak "teret nyer/összehúzza a teret". Abban a térben pedig ott vannak a gázok, csillagok, <insertrandommatter> és az idő. De mivel minden más is aminek tömege van "teret nyer=gravitáció" így nem feltétlenül zuhannak bele a fekete lyukba.
Talán az egész blackhole mizéria a térrel és az idővel magyarázható, az hogy milyen anyag van ott, talán kurvamindegy. :D
Az alapvető gond az lehet, hogy a teret és az időt nem értjük hogyan működik az univerzumban. (nem tudjuk egyszerűen elképzelni)
Ebből pedig jön a féreglyukas teória, hogyan is működhet. A fentiekből látva, hogy minél messzebb vagyunk a féreglyuktól annál nagyobb az időeltolódás. Ez ok.
Ez egy újabb agymenésem, talán a nagy távolságok közti utazáshoz, a fekete lyukak, és az idő a lényeg. Szeretnénk a fekete lyukak hatalmas gravitációját, összehozni a ránk NEM ható időeltolódással.
Gondoljatok bele, ha fognánk két pontot az űrben, és egy fekete lyuk méretű gravitációval össze"húznánk", és ha kivonnánk az egyetlenből az ránk ható időt eltolódást (pl ugyanúgy hatna ránk, mint a 100 fényévre lévő egyénre) voala kész a "féreglyuk".
Szerintem a fekete lyuk féreglyuk dolog hasonlóan működhet. Nagyon nagy gravitációt kellene létrehoznunk 2 pont között. Pl. egy fekete lyukat elliptikusan összenyomnánk olyan vékonykára, hogy az millió fényévre kiterjedjen. Ekkor rátérnénk az egyik pontjára, és hagynánk, hogy a hatalmas gravitáció által összehúzott tér "relative" összeér, és rajta (nem benne) odautaznánk.
Kéretik nem lehurrogni, csak wc-n ülve agyaltam. :)
#212
Jajj, megneztem a weboldaladat. Hat sajnos tudomanyos szempontbol ertekelhetetlen, mindenfele kijelentesek halmaza barmifele alatamasztas, erveles es logika nelkul.
Amig a tudomanyos elmeletek es publikaciok legalapvetobb szabalyaival sem vagy tisztaban es alkalmazod azt, addig inkabb tanulj, minthogy masokra erolteted a nagyon gyenge labakon allo kis elmeleteidet... Amig nem beszelsz egy nyelvet a tudomanyos vilaggal, sajnos nem tudsz reszt venni benne.
Amig a tudomanyos elmeletek es publikaciok legalapvetobb szabalyaival sem vagy tisztaban es alkalmazod azt, addig inkabb tanulj, minthogy masokra erolteted a nagyon gyenge labakon allo kis elmeleteidet... Amig nem beszelsz egy nyelvet a tudomanyos vilaggal, sajnos nem tudsz reszt venni benne.
#211
Színes karikák képe az alátámasztásod? :D Ú ez ám a megalapozás. Te közveszélyes vagy.
#210
Nyilván senki nem látott még bele a fekete lyukba és nagyon úgy tűnik, hogy nem is fog. De nem szükséges mindenhova belenézni ahhoz, hogy csaknem teljesen biztos információd legyen róla. Ilyen pl a közelmúlt hozzászólások tárgya, gravitáció a Föld középpontjában. Ehhez nem kell lefúrni a Földbe, elég ha néhány tesztobjektumon megméred a gravitációs hatást mondjuk a felszínén és aztán a középpontjában. Így kisérletileg kimutathatod, hogy a felszínen van némi gravitációs gyorsítóerő, a közepében meg nincs, mert ott nulla a gravitáció.
Igen, a fekete lyuk eseményhorizontján belül létezhet egy szilárd, neutroncsillaghoz nagy valószínűséggel hasonlító égitest, a fekete lyuk semmiképpen nem azonos egy matematikai szinguláris ponttal mert ez a világ végtelenül buta félreértése, vakon követve Einstein geometrizált leírását, ami természetszerűen végtelenbe szökő hibához vezet.
A neutroncsillag protonokból áll, semmi sem történik a protonokkal, amelyek nagyon stabil, kettő (nem három!) részecskéből álló tóruszok.
A neutroncsillag másik alkotórésze az atommagba bepréselődött elektronok, amelyek nagyon stabil, kettő (nem elemi részecske!) részecskéből álló tóruszok.
Ezek a tóruszok alkotják a neutroncsillag neutronláncait.
A normál atommag is így néz ki, csak itt a magban még több a proton mint a magelektron. Igen, a magban elektronok vannak, ezek ragasztják össze a magot, nincsenek külön magerők vagy gluonok, az erős kölcsönhatás egy fikció, tévedés.
N17 atommag
Azért látszik erős kölcsönhatásnak, mert a magelektronok sokkal, sokkal közelebb kerülnek a protonokhoz mint a héjelektronok, amik "bolygónyi" távolságban vannak a maghoz képest.
A fekete lyuk sűrűsége azért lehet nagyobb mint a neutroncsillagé, mert a neutroncsillag anyaga olyasmi szerkezetű lehet mint a vatta, neutronláncokból álló szálak. Egy ilyen szerkezet még tovább összenyomható, lévén a gravitációs nyomóerő irtózatosan nagy. Nem irtózatosan a négyzeten, hanem irtózatosan a nagyvenedik hatványon, ha megengedsz egy ilyesmi hasonlatot.
Ez a vatta természetesen már maga is egy rendkívül rigid szerkezet, de az óriási erők hatására mégis mozog, földrengések (= csillagrengések) lehetnek rajta ami meg is figyelhető.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2015.08.31. 17:22:59
Igen, a fekete lyuk eseményhorizontján belül létezhet egy szilárd, neutroncsillaghoz nagy valószínűséggel hasonlító égitest, a fekete lyuk semmiképpen nem azonos egy matematikai szinguláris ponttal mert ez a világ végtelenül buta félreértése, vakon követve Einstein geometrizált leírását, ami természetszerűen végtelenbe szökő hibához vezet.
A neutroncsillag protonokból áll, semmi sem történik a protonokkal, amelyek nagyon stabil, kettő (nem három!) részecskéből álló tóruszok.
A neutroncsillag másik alkotórésze az atommagba bepréselődött elektronok, amelyek nagyon stabil, kettő (nem elemi részecske!) részecskéből álló tóruszok.
Ezek a tóruszok alkotják a neutroncsillag neutronláncait.
A normál atommag is így néz ki, csak itt a magban még több a proton mint a magelektron. Igen, a magban elektronok vannak, ezek ragasztják össze a magot, nincsenek külön magerők vagy gluonok, az erős kölcsönhatás egy fikció, tévedés.
N17 atommag
Azért látszik erős kölcsönhatásnak, mert a magelektronok sokkal, sokkal közelebb kerülnek a protonokhoz mint a héjelektronok, amik "bolygónyi" távolságban vannak a maghoz képest.
A fekete lyuk sűrűsége azért lehet nagyobb mint a neutroncsillagé, mert a neutroncsillag anyaga olyasmi szerkezetű lehet mint a vatta, neutronláncokból álló szálak. Egy ilyen szerkezet még tovább összenyomható, lévén a gravitációs nyomóerő irtózatosan nagy. Nem irtózatosan a négyzeten, hanem irtózatosan a nagyvenedik hatványon, ha megengedsz egy ilyesmi hasonlatot.
Ez a vatta természetesen már maga is egy rendkívül rigid szerkezet, de az óriási erők hatására mégis mozog, földrengések (= csillagrengések) lehetnek rajta ami meg is figyelhető.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2015.08.31. 17:22:59
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#209
Ja tényeg erre gondoltam, csak nem ugrott be a neve.
#208
Sötét csillag - John Michell 1783. Pontosan ez a fekete csillag a jóslat. A fekete lyukak szempontjából teljesen irreleváns, hogy miből van a fény. Itt gravitációt és tömeget számoltak. És persze, hogy a mai fekete lyukak leírása más, mivel relativitás elmélettel számolnak.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.31. 16:58:35
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.31. 16:58:35
#207
Azért a newtoni fizika idejében a fényt golyócskának gondolták és a szökési sebességgel számoltak. Ha az meghaladja a fény terjedési sebességét, akkor feketének látszik. Illetve nem látszik semmilyennek sem. Mert nem tud elszökni a fény. A jelenlegi fekete lyuk leírás azért ettől jóval összetettebb. Jól mondja teljesen, hogy newtonival nem lehet megmagyarázni maximum a "fekete csillagot".
#206
Azért ne mennyünk át a másik végletbe. A Newtoni fizika már megjósolta ilyen objektum létezését, a Einsteinből meg következik. Egy fekete lyuk csak is relativitás elmélettel érthető, magyarázható meg.
#205
Köszönöm, gondoltam valahol kódolva van benne a feketelyuk felszínére vonatkoztatva valami, de akor ezekszerint nem, csak annyit tudunk, hogy valahol az eseményhorizont mögött van. nem ? De a fekete lyuk sűrűsége még nagyobb, mint a neutroncsillagé ahol nincsenek már protonok se pl. az hogyan lehet ?
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.08.31. 16:30:30
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.08.31. 16:30:30
#204
Az a baj, hogy kb Newtoni fizikaval, es kozepiskolas fizikaval probalsz olyan dolgokat megmagyarazni, amikrol mar bebizonyosodott hogy nem lehet igy megmagyarazni, mert a fekete lyukaknal mar a relativitas egyenletei sem feltetlenul mukodnek.
.
Amiket te allitasz, azt se az elmeletek, sem a megfigyelesek, sem a kiserletek nem tamasztjak ala. Egy parhuzamos univerzumban, lehet hogy igy mukodnek a dolgok, de mi most a sajat univerzumunkrol beszelunk, es ebben az univerzumban a te fantazialasodnak nulla alapja van.
.
Amiket te allitasz, azt se az elmeletek, sem a megfigyelesek, sem a kiserletek nem tamasztjak ala. Egy parhuzamos univerzumban, lehet hogy igy mukodnek a dolgok, de mi most a sajat univerzumunkrol beszelunk, es ebben az univerzumban a te fantazialasodnak nulla alapja van.
#203
"neutronláncok egymásrafeküdve szoros illeszkedésű neutronkristályt alakítanak ki akkor tovább már nem nyomhatók össze és az összeesési (összenyomódási) folyamat megáll." Már a neutronlác is hajmeresztő, mert mi a fene kötné össze őket lánccá, de hogy megállna az összenyomódás az egyszerűen hazugság a tények elhallgatása. Ugyanis több részecskébő összeolvadt kvarkzacsit már gyorsítókban is sikerült előállítani. Nem áll meg az összenyomódás. Ennyire kurvajó a szemellenződ, hogy a kísérletileg igazolt dolgokat se látod?
#202
Muszáj ilyen butaságokat kérdezned? De rendben lefordítom neked az ábrát:
Jupiter = Jupiter
Saturn = Szaturnusz
Uranus = Uránusz
Neptune = Neptunusz
Earth = Föld
Egyik sem fekete lyuk.
A fekete lyuk azért nem neutroncsillagként jelenik meg (annak ellenére, hogy neutronokból áll) mert sokkal sűrűbbre van összenyomva és amint írtam 191-ben, a neutroncsillag neutronláncai szálas szerkezetűek ami a gravitációs nyomóerő növekedésével tovább tömörödik. Ezáltal a gravitációs nyomóerő tovább nő. A szupernova robbanását is ez a megszaladó, öngerjesztő folyamat indítja be. Minél nagyobb a sűrűség annál nagyobb lesz a nyomóerő és fordítva, minél nagyobb a nyomóerő annál sűrűbbé válik a neutroncsillag. Ha a neutronláncok egymásrafeküdve szoros illeszkedésű neutronkristályt alakítanak ki akkor tovább már nem nyomhatók össze és az összeesési (összenyomódási) folyamat megáll.
Semmiképpen nem nyomódik össze egy matematikai ponttá és a gravitációs nyomóerőnek van korlátja is, ami nem lehet nagyobb mint a DVAG gravitonsugárzás nyomóereje, = 1.2 x 10^44 newton.
Jinny, ne marhulj, kevered a fekete lyukat a szingularitásnak vízionált ostobasággal. A fekete lyuk nem egy pont hanem egy (neutron)csillagszerű csillagászati objektum.
Jupiter = Jupiter
Saturn = Szaturnusz
Uranus = Uránusz
Neptune = Neptunusz
Earth = Föld
Egyik sem fekete lyuk.
A fekete lyuk azért nem neutroncsillagként jelenik meg (annak ellenére, hogy neutronokból áll) mert sokkal sűrűbbre van összenyomva és amint írtam 191-ben, a neutroncsillag neutronláncai szálas szerkezetűek ami a gravitációs nyomóerő növekedésével tovább tömörödik. Ezáltal a gravitációs nyomóerő tovább nő. A szupernova robbanását is ez a megszaladó, öngerjesztő folyamat indítja be. Minél nagyobb a sűrűség annál nagyobb lesz a nyomóerő és fordítva, minél nagyobb a nyomóerő annál sűrűbbé válik a neutroncsillag. Ha a neutronláncok egymásrafeküdve szoros illeszkedésű neutronkristályt alakítanak ki akkor tovább már nem nyomhatók össze és az összeesési (összenyomódási) folyamat megáll.
Semmiképpen nem nyomódik össze egy matematikai ponttá és a gravitációs nyomóerőnek van korlátja is, ami nem lehet nagyobb mint a DVAG gravitonsugárzás nyomóereje, = 1.2 x 10^44 newton.
Jinny, ne marhulj, kevered a fekete lyukat a szingularitásnak vízionált ostobasággal. A fekete lyuk nem egy pont hanem egy (neutron)csillagszerű csillagászati objektum.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#201
Off: Szétesik az az anyag, és újra rendeződik, tökéletes kristályrácsot alkotva - és itt a tökéletes az nem túlzás. Itt mágneses, gravitációs és magerők egyvelege teszi ezt. Nem egyszerű a történet. A neutroncsillag belseje még bonyolultabb, héjas szerkezetűek, és ott biztos nincs vas amúgy is könnyebb a vas, de egy rétegig esetleg lejuthat, ezen felül van még egy pár méteres plazma légkör, szintén rétegződve. Sajnos ennél többet nem tudok mondani most. Erről matematikai modellek vannak...
#200
Lehet, hogy rosszul emlékeztem.
#199
Szerintem a kék.
#198
Melyik pontosan egy fekete lyuk ábrája ezek közül ?
#197
Hogy maradhat szilárd? Egyátalán hogyan lehet a felszínén vasatomrács? Mert azt el tudom képzelni hogy X mélységben vagy épp pont a felszínén a vas fúziója zajlik, aztán elfogy az anyag (mosthirtelenpassz mi is van előtte) és csak a vas marad. De hogy szilárd lenne, ráadásul rácsformában?
#196
A neutroncsillag egy összefoglalónév sok csillagtípusra, egyes neutroncsillag-típusoknak a felszínét szilárd vasatomkából álló kristályrács kéreg alkot-hatja, másokét meg csépfolyós illetve szilárd hidrogén vagy hélium (ez utóbbi hőmérséklettől függően). De ez nem bizonyított.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.30. 22:22:07
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.30. 22:22:07
#195
Kiterjedés nélküli....
#194
Akkor miért nem neutroncsillag ?
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.08.30. 22:19:27
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.08.30. 22:19:27
#193
Hát igen.... a szilárd anyag az univerzum tömegének elhanyagolható százalékát teszi ki. Nade persze a neutroncsillag felszíne az szilárd :D Olyan ökörségeket hord össze, hogy elképesztő.
#192
A szilárd szerkezet csak normál, moleuláris struktúrák esetén értelmezhető. A fekete lyukban az óriási nyomás miatt ilyen szerkezet nincsen, így nem lehet szilárd halmazállapotú sem.
A Jupiternek, mint ahogy te is írtad tehát nincs szilárd felszíne, átmenet van. A legbelsejét pedig nem ismerjük, csak valószínűsítjük.
A Jupiternek, mint ahogy te is írtad tehát nincs szilárd felszíne, átmenet van. A legbelsejét pedig nem ismerjük, csak valószínűsítjük.
#191
Nem tudom értetted e a linket, szerintem nem. A Jupiter külső rétegei molekuláris hidrogénből és héliumból állnak. Beljebb ez fokozatosan folyékony állapotba megy át, majd mégbeljebb egy folyékony fémes állapotú közegbe. Egy kb Föld nagyságú központi magot tartalmaz kőzet, vas, nikkel összetétellel.
Semmi jelentősége nincs, hogy van-e éles határfelület a rétegek között, amúgy egy folyadékcseppnek is lehet felszíne, nemcsak szilárd anyagnak.
De ez teljesen irreleváns a fekete lyuk tekintetében, mert a fekete lyuk nem gázbolygó. Legjobban egy neutroncsillaghoz lehetne hasonlítani, aminek a legnagyobb valószínűséggel van szilárd felszíne és a neutroncsillag is réteges felépítésű.
A neutroncsillagban a neutronok kisebb nagyobb hosszuságú láncok fomájában helyezkednek el, köztük nagyobb távolságok lehetnek.
A tömeg növekedésével ezek a távolságok préselődnek össze és akár egy szoros kristályszerkezet alakulhat ki. Ez a maximális sűrűsége az anyagnak, ez már a fekete lyukon belüli állapot, ezért gondolom, hogy szilárd felszín lehet a fekete lyukon belül is.
Kvarkok nincsenek, így kvarkcsillag, meg hasonló exotikus összetevők szerintem nem léteznek.
Semmi jelentősége nincs, hogy van-e éles határfelület a rétegek között, amúgy egy folyadékcseppnek is lehet felszíne, nemcsak szilárd anyagnak.
De ez teljesen irreleváns a fekete lyuk tekintetében, mert a fekete lyuk nem gázbolygó. Legjobban egy neutroncsillaghoz lehetne hasonlítani, aminek a legnagyobb valószínűséggel van szilárd felszíne és a neutroncsillag is réteges felépítésű.
A neutroncsillagban a neutronok kisebb nagyobb hosszuságú láncok fomájában helyezkednek el, köztük nagyobb távolságok lehetnek.
A tömeg növekedésével ezek a távolságok préselődnek össze és akár egy szoros kristályszerkezet alakulhat ki. Ez a maximális sűrűsége az anyagnak, ez már a fekete lyukon belüli állapot, ezért gondolom, hogy szilárd felszín lehet a fekete lyukon belül is.
Kvarkok nincsenek, így kvarkcsillag, meg hasonló exotikus összetevők szerintem nem léteznek.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#190
Igy van, nincs konkrét felszíne, mivel gázbolygó.
Akkor miért is lenne a fekete lyuknak felszíne?
Akkor miért is lenne a fekete lyuknak felszíne?
#189
Bizonyára szilárd felszínre gondolsz, akkor itt..
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2015.08.30. 20:54:07
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2015.08.30. 20:54:07
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#187
"Szinte teljes bizonyossággal van felszíne csak nem látod. "
LOL Astrojan megmondta, biztos úgy van :D
"Eseményhorizontja meg végképp nincs, mert az egy olyan képzeletbeli felszín ahol a DVAG befelé történő áramlása éppen kompenzálja a kifelé tartó fény sebességét, tehát itt a kifelé tartó fény éppen c sebességgel sodródik befelé, látszólag áll. A fénynek itt c sebességnek megfelelő szembeszél fúj."
Ettől még a Grimm fivérek történetei is hihetőbbek.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.08.30. 20:17:58
LOL Astrojan megmondta, biztos úgy van :D
"Eseményhorizontja meg végképp nincs, mert az egy olyan képzeletbeli felszín ahol a DVAG befelé történő áramlása éppen kompenzálja a kifelé tartó fény sebességét, tehát itt a kifelé tartó fény éppen c sebességgel sodródik befelé, látszólag áll. A fénynek itt c sebességnek megfelelő szembeszél fúj."
Ettől még a Grimm fivérek történetei is hihetőbbek.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.08.30. 20:17:58
#186
És a Jupiternek vajon hol van a felszíne?
#184
Honnan veszed ezt a butaságot? Szinte teljes bizonyossággal van felszíne csak nem látod. A fekete lyuk ugyanolyan objektum mint a többi, az anyaga valószínűleg neutron, semmi okunk azt gondolni, hogy ott valami ennél sokkal exotikusabb anyagfajta lenne.
A tömegközéppont egy virtuális, leginkább matematikailag számolható vagy lokalizálható hely egy nagytömegű objektumban.
Eseményhorizontja meg végképp nincs, mert az egy olyan képzeletbeli felszín ahol a DVAG befelé történő áramlása éppen kompenzálja a kifelé tartó fény sebességét, tehát itt a kifelé tartó fény éppen c sebességgel sodródik befelé, látszólag áll. A fénynek itt c sebességnek megfelelő szembeszél fúj.
A fekete lyuk egy nagytömegű égitest, a felszíne az eseményhorizont alatt van.
És szingularitása biztosan nincs, mert a tömegközéppontban a gravitációja nulla (nullához tart, semmiképpen nem tart a végtelenhez, mert a szingularitás egy irtózatos kreténség amilyet csak fizikus tud elkövetni)
A tömegközéppont egy virtuális, leginkább matematikailag számolható vagy lokalizálható hely egy nagytömegű objektumban.
Eseményhorizontja meg végképp nincs, mert az egy olyan képzeletbeli felszín ahol a DVAG befelé történő áramlása éppen kompenzálja a kifelé tartó fény sebességét, tehát itt a kifelé tartó fény éppen c sebességgel sodródik befelé, látszólag áll. A fénynek itt c sebességnek megfelelő szembeszél fúj.
A fekete lyuk egy nagytömegű égitest, a felszíne az eseményhorizont alatt van.
És szingularitása biztosan nincs, mert a tömegközéppontban a gravitációja nulla (nullához tart, semmiképpen nem tart a végtelenhez, mert a szingularitás egy irtózatos kreténség amilyet csak fizikus tud elkövetni)
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#183
És hol a fekete lyuk felszíne ? Csak tömegközéppontja van meg eseményhorizontja, felszíne nincs.
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.08.30. 17:19:48
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.08.30. 17:19:48
#182
"Azért ez a "hazudni próbálsz" elég erős és sértő. Talán tévedsz, vagy nincs igazad. Te sem gondolod komolyan, hogy direkt ír olyanokat, amikkel te nem értesz egyet."
Astrojan egy hírhedt troll, mint wmiki, ha még nem hallottál róla, az jó hír, mert nem mélyedtél el az internet sörtét bugyrában. Elég sok forumot teleszemetelt már, jó néhányszor már komoly hazugságon kapták, nem csak én. Nézd, van az az ember aki téved, és van a troll, utóbbival jó ha az ember tisztában. Jobb helyekről már régen kitiltották, csak is ilyen moderálatlan helyeken tudja osztani az észt.
"Egyébként meg ki tudod mutatni egy nagyon távoli fekete lyuk hatását. Egyszerű modell: Ha már annyira elfogyott körülötte minden, hogy kb. csak te vagy, meg a fekete lyuk 10000 fényév távolságban, két lehetőség van: vagy elég energiád van ahhoz, hogy folyamatosan távolodj, vagy nincs, és akkor nagyon lassan elkezded elveszíteni a momentumodat a gravitációs hullámok miatt. Nincs stabil pálya még egy ilyen távoli objektum körül sem. Igaz, hogy az ilyen fajta lassulás borzasztóan . . . lassú :)"
Mint magad is rájöttél, vannak más tényezők is, azaz más erők amik ezt nem teszik lehetővé, illetve erősebbek.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.30. 12:46:58
Astrojan egy hírhedt troll, mint wmiki, ha még nem hallottál róla, az jó hír, mert nem mélyedtél el az internet sörtét bugyrában. Elég sok forumot teleszemetelt már, jó néhányszor már komoly hazugságon kapták, nem csak én. Nézd, van az az ember aki téved, és van a troll, utóbbival jó ha az ember tisztában. Jobb helyekről már régen kitiltották, csak is ilyen moderálatlan helyeken tudja osztani az észt.
"Egyébként meg ki tudod mutatni egy nagyon távoli fekete lyuk hatását. Egyszerű modell: Ha már annyira elfogyott körülötte minden, hogy kb. csak te vagy, meg a fekete lyuk 10000 fényév távolságban, két lehetőség van: vagy elég energiád van ahhoz, hogy folyamatosan távolodj, vagy nincs, és akkor nagyon lassan elkezded elveszíteni a momentumodat a gravitációs hullámok miatt. Nincs stabil pálya még egy ilyen távoli objektum körül sem. Igaz, hogy az ilyen fajta lassulás borzasztóan . . . lassú :)"
Mint magad is rájöttél, vannak más tényezők is, azaz más erők amik ezt nem teszik lehetővé, illetve erősebbek.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.30. 12:46:58
#181
Marha? Én? Ja értem, tehát ha te nem vagy képben hogy fizikában a végesnek a jelentése az is, hogy nem nulla, akkor én vagyok a marha. Oké :D Gratulálok.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.08.30. 10:27:13
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.08.30. 10:27:13
#180
Végülis igaza volt most az egyszer, ő az egyik.
4U, nem bántottalak, olvasd csak el Te is, azt a marhát szóltam meg aki szerint "a fekete lyuk nem véges" ergo végtelen.
4U, nem bántottalak, olvasd csak el Te is, azt a marhát szóltam meg aki szerint "a fekete lyuk nem véges" ergo végtelen.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#178
#177
Csak a fejedben van zavar. Ezért vagy te az ilyen témákban a legnagyobb troll. Okosokodni azt viszont tudsz a semmin, és a kitalációkat jól tudod megmagyarázni tények nélkül.
#176
Igen sokkal lejjebb, csak zavaros. De akkor az csak egyszerű trollkodás volt, nem valódi kérdések. Értem...
#174
Egyszerűen nincs rá még kiforrott elmélet. Ott a térgörbület végtelenné válik vagy ha úgy tetszik kilukad a téridő szövete. Mindkettő hülye hasonlat, de jobb közelítés nincs, illetve ezzel szokták szemléltetni. Mivel ugye a 3d-s teret illetőleg a téridőt, ami görbül, egyszerűen képtelenek vagyunk elképzelni, ezért vannak amolyan gumilepedős hasonlatok, mert azt el tudjuk. Ez az egyik része. Aztán ugye ott van a kvantummechanika amely a részecskékkel és azok leírásával foglalkozik. Normál körülmények között ahhoz, hogy számolni tudjunk benne, nincs szükség a gravitáció figyelembevételére mert vagy 40 nagyságrenddel kisebb, mint az az erő, ahogy két elektron pl. taszítja vagy egy elektron s egy proton vonzza egymást. Elhanyagolható, nem játszik szerepet a gravitáció. Tök jól működik, jól leírja a részecskéket a kvantummechanika. A relativitás elmélet semmit nem mond a nyüzsgő részecskék mikrovilágára viszont a gravitáció leírására tökéletes. Erre az a bizonyíték, hogy bármilyen jóslatot tett az einsteini elmélet és ki tudták mérni, az stimmelt mindig. Viszont ha megnézünk egy fekete lyukat, ott mindkét hatást figyelembe kellene venni, mert annyira extrém körülmények uralkodnak. Sok részecske összenyomódva egy matematikai pontba vagy épp nem abba, de mindenesetre nagyon kicsibe itt mindkét elméletre szükség lenne. Sajnos ez még nincs meg. Ez lenne a kvantumgravitációs elmélet majd egyszer..... Az, hogy a próbálkozásokkal milyen szinten állnak jelenleg passz. Én meglátok egy ilyen jellegű képletet és az agyam eldobom :) Mindenesetre a kulcs a megoldáshoz ez lesz.