Van kiút a fekete lyukból?

Azért ez a "hazudni próbálsz" elég erős és sértő. Talán tévedsz, vagy nincs igazad. Te sem gondolod komolyan, hogy direkt ír olyanokat, amikkel te nem értesz egyet.
Egyébként meg ki tudod mutatni egy nagyon távoli fekete lyuk hatását. Egyszerű modell: Ha már annyira elfogyott körülötte minden, hogy kb. csak te vagy, meg a fekete lyuk 10000 fényév távolságban, két lehetőség van: vagy elég energiád van ahhoz, hogy folyamatosan távolodj, vagy nincs, és akkor nagyon lassan elkezded elveszíteni a momentumodat a gravitációs hullámok miatt. Nincs stabil pálya még egy ilyen távoli objektum körül sem. Igaz, hogy az ilyen fajta lassulás borzasztóan . . . lassú 😊

Egy "rendes" galaxisban persze a központi fekete lyukon kívül még van akkora tömeg, hogy inkább azt mondjuk, hogy a rendszer nem is a körül, hanem végül is maga körül forog, de a dolog vége mégis az, hogy a távoli anyag jelentős része is oda tendál. A nap 25000 fényévre van a középpontól, mégis akörül forog, és lassan közeledik is. A központi fekete lyuk ugyanúgy elnyelhetné az egész tejútrendszert, mint a közelebbi anyagokat, ha kellő idő állna a rendelkezésre, még a nagyon sok fényévre lévő dolgokat is. Annyi, hogy mi nemsokára karambolozunk az Andromédával, ami kicsit megbonyolítja a dolgot 😊

"Hawking szerint az is elképzelhető, hogy az információ párhuzamos univerzumokba jut vissza." "A dolgok kijuthatnak a fekete lyukból és lehet, hogy egy másik univerzumban bukkannak fel"

- Nagyon érdekes, hogy tudományos alapokról is el lehet jutni a hülyeségig.

Nameg a fekete lyuk az egyetlen ami körül a fény is képes körpályára állni😊

Oke, nincs ezzel gond, lassan összeáll. A feketelyuk pont olyan tömegközéppont, mint mondjuk egy csillag, és gravitáviós szempontból is úgy viselkedik, mindaddig, amíg az adott anyag be nem lép az eseményhorizontra.
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.08.29. 00:37:40

Igen, eredeti, kimért. klik

Wow, ez a modell valodi meresek alapjan keszult es tenyleg kimertek, hogy ezek a csillagok es igy keringenek a fekete lyukunk korul, vagy ez csak egy fantaziarajz szeru pelda, hogy valami ilyesmi?

Az univerzum gyorsulva tagul, szoval biztosan nem fog 1 fekete lyukban vegzodni.

Lehet nem nulla egy fekete lyuk hatasa az univerzum masik vegeben, de olyan merhetetlenul pici, hogy a tagulast nem kepes se megakadalyozni, sem visszaforditani.Ez csak akokr lenne, ha a fekete lyuk gravitacioja lenne az egyetlen kizarolagos ero az univerzumban.

A Galaxisunk közepén lévő fekete lyuk körül így keringenek a csillagok (van ami igen közel, 20-23 csillagászati egységre is megközelíti, ami körülbelül az Uránusz pályájának felel meg):

No, az előbb még azt álítottad az egy fekete lyuk, most viszont már egy galaxis halmaz? Nem azt állítottam, hogy ebben nincsenek fekete lyukak, megint hazudsz! Ugyanis tudom, hogy a galaxishalmazok: csillagok, kompakt égitestek, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött RENDSZERI, a galaxishalmazok meg ezen galaxisok RENDSZEREI! Amik más rendszerekre hatnak, és nem egyes összetevőire, márpedig a kérdése az volt, hogy ki tudod mutatni egy azaz egy darab ezer fényévre lévő fekete lyuk gravitációs hatását a Földre?

Tényleg nem bunkózni akarok, gondolj úgy rá, mint egy marhanagy tömegű csillagra. Mit látsz egy nagytömegű csillag körül? Esetleg az ikercsillagát (amit fekete lyuka környékén is kimutattak. Pályára állt objektumokat a porszemektől a bolygókon keresztül bármi lehet. Gondolj a napunkra. Elég nagy tömegű igaz? Mégsem szívja magához sem a földet, sem a kisbolygókat de még az állatövi fényt sem (ami a naprendszer síkjában lévő por). A fekete lyuk kívülről szemlélve és a gravitációs hatását tekintve semmiben sem különbözik a többi égitesttől. A fekete lyuk körül is keringhet ikercsillag vagy bolygó. Pályára is lehetne állítani körülötte műholdat. Tök úgy viselkedik, mint bármilyen más objektum. A furcsaságok az eseményhorizontján és azon belül kezdődnek.

Ok, ha nem a tömeg az oka, de attól még a galaxisunk középpontjában van egy feketelyuk..

A Great Attractor nem a Shapley. "..we find that the local galaxies and the Great Attractor are moving toward something even larger. It’s known as the Shapley Supercluster"

A Shapley egy mégnagyobb cluster ami ezt a bazinagy konglomerátumot millió fényéveken át a hatása alatt tartja. Tele van fekete lyukakkal. Egy galaxisban számtalan fekete lyuk van, ezek mérete az 1.4 naptömegtől az elképzelhetetlenül nagyig változatos.

Azt állítani, hogy ebben a gravitációs hatásban a fekete lyukak nem vesznek részt, hát enyhénszólva outsider dolog (mivel szerinted a fekete lyukaknak fényévekre sincs hatásuk, nem hogy több száz, vagy millió fényévre..)

A Great Attractor nem fekete lyuk, hanem a Norama galaxis halmaz illetve Shapley szuperhalmaz együttese. Ez már elég régóta köztudott. Most megint hazudni próbálsz, vagy megint csak nem tudsz összetett mondatot olvasni, esetleg angolul nem tudsz? klikk
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.28. 21:47:45

"Ez a fekete lyuk gravitációs hatására vonatkozott: fényévekre meg nincs hatása, nem hogy több száz, vagy millió fényévre." Ezt mondtad.

Erről beszéltem te szerencsés. Annyira van hatása hogy pl a Great Attractornak nevezett fekete lyuk a hatása alatt tartja a környzetünkben lévő clustereket és szuperclustereket, minden cluster (amit összefoglalóan Laniakea Superclusternek hívunk) ekörül kering, majd később összeolvadnak.



A Great Attractor valószínűleg egy óriási fekete lyuk, mert a környezetében nem látható galaxis. Csak a nagy tömege által keltett gravitációs hatás az ami érzékelhető.

Méghogy nincs hatása millió fényévekre, te tényleg sötétebb vagy mint egy fekete lyuk.


Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2015.08.28. 21:34:53

Te nem figyelsz? Nem, 95#

A léptékeket gondoltam rosszul, a feketelyuk tömegnövekedése gyakorlatilag elhanyagolható a távolságokhoz viszonyítva, így nem fogja biztosan elnyelni a galaxist előbbutóbb, csak a tömege köré rendeződött a galaxis, mint a naprendszer a Nap köré.
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.08.28. 21:14:09

Bizony, volt az univerzum korában egy időszak amikor a fekete lyukak híztak mint a disznó, ma egy csendesebb korban vagyunk, és csak elenyésző azon fekete lyukak száma amik nagyobb mennyiségű anyagot nyelnek el. Ez pár naptömeg maximum, több millió év alatt, és egy több millió vagy milliárd naptömegű fekete lyuk esetében ez olyan elenyésző, hogy nem igazán mérhető. A másik, hogy nem csak anyagot nyel el, hanem párolog is, így veszít a tömegéből... De mit akartál ezzel mondani?

Értem, viszont a tömege a fekete lyuknak elvileg minden elnyelt objektummal növekszik ezért azt nem tekinthetjük állandónak. (persze ha 100000 évenként növekszik 1%-al az elég gé elhanyagolhatónak tűnik, és ugye a távolságok miatt is lehet mindegy)
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.08.28. 20:43:40

Nyilvánvalóan megint hazudni próbálsz, vagy tényleg ennyire képtelen vagy szöveget értelmezni. Ez a fekete lyuk gravitációs hatására vonatkozott és nem gravitációra általában. Kérdeztem, ki tudod mutatni, egy ezer fényévre lévő fekete lyuk gravitációs hatását a Földre? Nem jött válasz, ehelyett elsunnyogtál, és most itt tapsikolsz és örülsz magadnak... Bájos.

Ne haragudj, valamit félreértettél a 84. válaszomban. Ezt írtad, "Szóval a végén mégiscsak a gravitácó az, ami fényévek távolságában is meghatározó."

Ezzel értettem egyet, igazad van <#taps>

Radír meg ezt írta 72.ben: "Fényévekre meg nincs hatása, nem hogy több száz, vagy millió fényévre."

ami nyilvánvalóan hülyeség.

Ezért tettem fel a kérdést, akkor most ki a hülye, ő vagy én. (Nem Te, bocs ha félreérthető voltam. De vissza is szívom, mert nem szeretek senkit lehülyézni, mert az emberek ugyan többnyire hülyeségeket állítanak, ilyenek vagyunk. A baj akkor kezdődik ha ezt nem lehet megbeszélni)

Ráadásul azok a testek, amik viszonylag távol vannak egy tömegponttól - legyen az akár egy feketelyuk - nagyon nehezen tudják egyáltalán eltalálni. Ha a két test között húzunk egy tengelyt, akkor a közeledő test sebességének az esetek túlnyomó részében van egy erre az egyenesre merőleges összetevője is, így lényegesen nagyobb annak az esélye, hogy el fog mellette húzni, mint hogy eltalálja. Addig, amig a közelben van egy csomó anyag, addig persze megy a hízás. Nem csak azért, mert nagyobb eséllyel eshetnek be, hanem azért is, mert az egymásra gyakorolt gravitációjuk a stabil pályákról ki tudja őket mozdítani. Később viszont ez már egyre nehezebb. Egész csillagok tudnak ilyenkor bődületes sebességre gyorsulni. Meghintáztatja őket egy feketelyuk, és akár a fénysebességhez mérhető sebességre gyorsulnak. Ezeket hívják rogue starnak, magyarul nem tudom mi a nevük. Egy ilyen csillagból szemlélve az univerzumot azért elég érdekes lehet, hisz a nagy sebesség miatt az ő nézőpontjukban már egészen másképp telik az idő.

Tekintsd úgy a fekete lyukat, mint egy bazinagy tömegű csillagot. Az sem szív magához mindent.

Továbbra is éhezik a fekete lyuk a Tejútrendszer centrumában

"A Chandra röntgenműholddal végzett méréssorozat eredménye szerint a 26 ezer fényévre, a Tejútrendszer középpontjában elhelyezkedő, mintegy 4 millió naptömegnyi fekete lyuk, a Sagittarius A* (röviden Sgr A*) gravitációs csapdájába esett anyag kevesebb mint 1%-a éri csak el az eseményhorizontot – és tűnik el végleg mögötte. A gáz nagyobb része még a kritikus tartományba történő behatolás előtt kidobódik a fekete lyuk veszélyes környezetéből és így természetesen a szörnyeteg táplálásához sem járul hozzá. "

Ami távol van oda már nem ér el a hatása, a gravitáció mértéke a távolság négyzetével csökken, még mindig. Még egyszer mondom ez nem egy porszívó, ahhoz, hogy valami belesen a fekete lyukba energiájából és lendületéből kell veszíteni, mint miden más gravitációval rendelkező égitest esetében. Nem automatikusan esik bele, pályára is állhat, vagy elszáguldhat (hinta-manőver) a végtelenbe. Tessék tanulmányozni Newton törvényeit... Igen, vannak "éhező fekete" lyukak, például a Tejútrendszer központi fekete lyuka is ilyen.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.28. 17:11:51

Akkor elvileg a feketelyuk kialakul, bekebelezi az anyagot amíg van elég gravitációja hozzá, kialakul a tömege, majd beáll egy kvázi nyugalmi állapotba, és csak az eleve eseményhorizont felé mozgó objektumokat nyeli el ?
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.08.28. 17:03:05

Astorjan, most már nem tudlak követni. Szóval akkor szerinted a gravitációnak fényévekre nincs hatása, vagy mi??? Mármint belekötsz a 84-es hsz-be, de nem tudom minek???????????????????????????????????? Kérlek vedd a fáraddságot, hogy ha belémkötsz, akkor nézd meg, hogy miért, mielőtt lehülyézel bárkit.

Nem kell utánanéznem, én is ezt írtam. Igazából elbeszéltünk egymás mellett. Te a fogalomról, én meg a "mérhető" mértékről beszéltem.

"Aki nem jártas a szakmában (nem a tmában!) annak kuss."

Az a baj a hozzád hasonlókkal, hogy a közéleti sárdobáló topicok vitakultúráját próbáljátok áthozni a tudományos fórumokra.
Fel kellene fogni, hogy a tudományos világban nincsenek "vélemények", meg "mindenkinek joga van azt hinni, amit akar".
Persze hihetsz bármiben, meg lehet bármilyen véleményed bármiről, csak az a tudományos kontextusban lényegtelen. Nem azért, mert a szaktekintélyek kiutálnak miatta, hanem mert ezeknek a fogalmaknak egy tudományos vitában nincs értelme.
Na most míg egy politikai fórumban eljátszhatod, hogy addig provokálod a többieket, amíg le nem hülyéznek, majd jól kijátszod a mártír kártyát, hogy itt kérem elnyomják a kisebbségi véleményt, addig ezzel egy tudományos diskurzusban nem mész semmire.
Attól tehát, mert nem vagy jártas a tudományban még nem kell kussolni, csak ha a tudományos elképzeléseidről a témához jobban értők elmagyarázzák, hogy hol és miben téves, akkor nem kommunikációs kibúvókat kell keresni, hogy mindenképpen a tiéd lehessen az utolsó szó (mártírkodás, relativizálás, világnézeti, vallási, politikai témákra terelni a vitát, stb.) hanem utánanézni az elmondottaknak és tanulni belőlük, aztán ha továbbra is ellenérzéseid lesznek, akkor felveheted a kesztyűt és megpróbálhatod tudományos alapossággal cáfolni őket.
Ami a "szakmában jártasok" türelmetlenségét illeti a hozzád hasonlókkal szemben, a magam részéről meg tudom érteni, ha felmegy bennük a pumpa, amikor hosszú évszázadok kutatási és mérési eredményeit, kísérleti bizonyítékait, matematikai levezetéseit a saját, pár perce született agyrémeitekkel egyenértékű "véleménynek" degradáljátok.

"Szerintem is erről van szó,(laikus vélemény) mármint a fekete lyuk tömege folyamatosan növekszik, csak akkora távolságokról van szó, hogy kell idő a feketelyuknak, hogy növekedjen, mégha a gravitáció fénysebességgel terjed is."

Ezt nem úgy képzeld el mint a Naprendszert, nagyjából a központi fekete lyuk körül keringenek (illetve nagyon közel már forog) az égitestek, de nem a fekete lyuk gravitációja miatt. A galaxis test-tömege, perdülete, dagályere és helyi tömegek mozgatják az égitesteket pályájukon. Egy bizonyos távolság után a helyi erők erősebbek mint a fekete lyuk, a gravitáció a távolság négyzetével csökken...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.28. 16:41:35

Te vagy a hülye, mert ez azért van idézőjelben, mert idéztem valakitől. Épp ezt cáfoltam 😊 Semmiféle tévismét nem terjesztettem, cask te nem tudsz értelmezve olvasni.
Utoljára szerkesztette: Nos, 2015.08.28. 16:41:40

Elég fura fény esetében tömegről beszélni, de elhiszem. Gyakorlati példa szerint a földet érő napsugárzás 2kg/sec.

Egy bolygó méretű mágnes erősebb lenne mint gravitáció, feltéve hogy másik égitest valamilyen mágnesezhető anyagból van. De félre a tréfával, a többi kölcsönhatás rövidtávon hat, a gravitáció meg nagy távolságokon. Igaz amit írsz gravitáció tartja egyben az anyag nagy részét, de tovább megyek a gravitáció nélkül testek sem álltak volna össze! Természetesen szerepe van a gravitációnak a világegyetem alakításában, méghozzá igen nagy szerep, ebben azt hiszen nincs vita köztünk.

A tágulásról már Hubble óta tudunk, a gyorsulva tágulásnak az más dolog. Az összezuhanó univerzum elmélet csak abban az esetben lett volna lehetséges, ha elegendő tömeg van jelen a világegyetemben a tágulás megfordításához! Viszont régen sem tudtak több anyagot kimutatni mint ma, ezért ez mindig csak elmélet maradt. Az akkori forgatókönyvek egydimenziósak voltak, maiak kissé bonyolultabb, és bizonyítható. A Precíziós-Kozmológia három különböző mérési eredmény kijelöli nekünk a sok elmélet közül a valódi forgatókönyvet! Ez a Lambda-CDM modell, és szögezzük le ez egy leíró modell - mielőtt belemennék dehát ez csak modell parttalan vitába. Ma már biztosan tudjuk ezt.

"De ha már a tágulás szóba került: ha minden mindentől távolodik, akkor ez vonatkozik pl. a Föld Hold távolságra is, vagy ez inkább csak a galaxisok közti térre igaz? "

A helyi erők erősebbek mint a sötét energia hatása, ezért itt nem tágul, csakis nagy léptékben üres galaxis-halmazok között tudja kifejteni hatását.

Nem távolodik minden mindentől, pl az Andromeda galaxis meg a tejút egymáshoz közeledik. Nagyléptékben, általában távolodnak a csillagászati objektumok egy robbanásnak megfelelően.

A Föld Hold távolság állandóan változik, egyszer nagyobb máskor kisebb egy enyhén elliptikus pályának megfelelően, per pillanat 368036 km a tömegközéppontok távolsága, a két felszín távolsága 360378 km, csökken.

Átlagban a hold némileg távolodik a földtől, olyan 4 cm/év, de ez NEM a nagyléptékű távolodás miatt van, mert az tényleg inkább a galaxisok között értendő.

Nagyban is a gravitáció dominál.

"De ha már a tágulás szóba került: ha minden mindentől távolodik, akkor ez vonatkozik pl. a Föld Hold távolságra is, vagy ez inkább csak a galaxisok közti térre igaz?"

Csak a galaxisok közötti térre, mert "kicsiben" a gravitáció dominál és egyben tartja a galaxisokat.

Szerintem is erről van szó,(laikus vélemény) mármint a fekete lyuk tömege folyamatosan növekszik, csak akkora távolságokról van szó, hogy kell idő a feketelyuknak, hogy növekedjen, mégha a gravitáció fénysebességgel terjed is. Másrészt a galaxisunk összes bolygója is egy feketelyuk körül kering elvileg. Szerintem előbbutóbb el fog tűnni a galaxis anyaga ebben a fekete lyukban.

jogos, sztem rosszul fogalmaztam. Nem egyben tartja mert tény, hogy tágulunk. De a bolygókat a pályán a gravitáció tartja. Pedig egy mágnes sokkal nagyobb erőt képes kifejteni mint a gravitáció. Ugye a mágnes felkapja a fémlemezt az asztalról a gravitáció ellenére.
Az egyben tartás arra értettem, hogy gravitáció nélkül a keringő testek össze vissza repkednének az unvierzumban.
Amíg nem volt a tágulásról fogalmuk, addig az össze zuhanó unvirezum volt az aktuális parát kiváltó elmélet. Ebben ugye az van, hogy elöbb v. utóbb megáll a tágulás és a gravitáció kerekedik felül, és szépen lassan össze esik az egész miskulancia. 😊

De ha már a tágulás szóba került: ha minden mindentől távolodik, akkor ez vonatkozik pl. a Föld Hold távolságra is, vagy ez inkább csak a galaxisok közti térre igaz?

Ki tudod mutatni, egy ezer fényévre lévő fekete lyuk gravitációs hatását a Földre? Kérlek mutasd, különben a kérdésedre a válasz egyértelmű...

Így van, már megint csak az arca volt nagy ennek a tévismeretterjesztőnek.

Szerinte a gravitációnak "Fényévekre ..nincs hatása." Akkor most ki a hülye?

Relatív erőben a legkisebb, vagyis bármilyen EGYSÉGNYI erőben kifejezve a gravitáció kisebb mint bármelyik másik. Így mérve a gyenge magerő 32X erősebb mint a gravitáció. Ha nem hiszed, hasonlítsd össze mondjuk a gravitációs és elektromos állandók arányosságát... persze ha valamiből több van akkor nyilván az az erősebb, de ez így nem összehasonlítás két alapvető erőnek.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.28. 15:43:13

Szóval a végén mégiscsak a gravitácó az, ami fényévek távolságában is meghatározó.

Igen, az intenzitása a legkisebb, de az univerzum egy tetszőleges pontjában valószínűleg a gravitációs erő lesz a legnagyobb (mivel valószínűleg nem fogsz épp valami anyagi részecskét megtalálni.)
Persze, főleg kis távolságoknál a legkisebb a gravitációs erő, de nagy távolságok esetén a magerők lesznek elhanyagolhatók. Az elektromágneses erő meg ugye a töltések eloszlása miatt "nullázza" ki magát viszonylag rövidd távon.

Hogy érted, hogy egyben tud tartani? Csak mert gyorsulva tágul a világegyetem, ami nem éppen egyben tartása az univerzumnak. Másrészt az egyben tartásról a többi alapvető kölcsönhatás is szerephez jut...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.28. 15:15:07

Off.: Nem vagyok zseni, amúgy is a zseni elég szubjektív foglalom. Nem kell kussolni, csak ne állíts olyat ami nem igaz, vagy amiről nem tudhatsz semmit. Pontosan azért vagyok itt, mert van olyan aki ostobaságokat beszél. Ismeretterjesztés a célom. De ezt már számtalanszor leírtam. Megjegyzéseket nem én, hanem te tettél egy egész szakmára és annak művelőire, én csak felvilágosítottalak, hogy kívülről nem láthatod milyen a tudomány művelése, és hogy észre kéne venni, hogy a tudományos fokozatok mögött mennyi munka és tanulás van!

Nem akarom magamat eladni, én a tudományt akarom "eladni" vagyis népszerűsíteni, nálam ez nem kivagyiság kérdése. Tőlem nézhetsz hülyének - ha jól esik, nincs önértékelési gondom, csak közben próbáld meg a valóságot felfogni. Egyszer kértél tőlem hiteles forrásokat ahonnan lehet tájékozódni, és küldtem privátban egy rakattal! Sajnálattal látom nem használod őket. :/ De ha ennyire érdekellek, és szeretnél meggyőződni "rólam", gyere el a Polaris csillagvizsgálóba jövő hónaptól tartok előadást, és megkérdezheted a szakma többi részét, mit gondolnak rólam. Szerelttel várlak! Kovács Gábor
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.28. 15:16:18

Hogy gondolná át? A büdös életben még nem gondolt át semmit ez a wikipédiatudós amatőr csillagász. Itt van pl ez, 72-ből,

(A gravitációnak) "Fényévekre meg nincs hatása."

Hát mi tartja össze a galaxist, de ha ez kevés neked, akkor mi tartja össze a galaxis clustereket ahol a galaxisok távolsága millió fényévekben mérhető te tényleg agyatlan nagyarcú egér?

A gravitáció a legerősebb hatóerő, az akadémia olyan hozzávetőlegesen 80 nagyságrendet téved. A gravitációs nyomóerő 1.2 x 10^44 newton.

De még mindig kisebbet tévednek ebben mint amekkorát a relativisták tévednek a szingularitásnak nevezett ponthoz közelítve.

Ott ugyanis végtelen nagyságrendű hibát vétenek a nulla helyett a végtelen térgörbületű gravitációt vízionálva.


Rufus, neked is igazad van.

azért még is tudhat valamit a gravitáció, ha egy komplett univerzumot egyben tud tartani. meg ha kell fossá tépi az anyagot olyan szinten, hogy csak az információ marad belőle...

OFF igazad van. Aki nem jártas a szakmában (nem a tmában!) annak kuss. :/
Tudod nem mindenki zseni mint te. És nem mindenki keni vágja a csillagászatot mint te. Amit nem értek: miért vagy itt a sok hülye lamer közt, ahelyett, hogy hasonló emberekkel csevegj mint te?
Neked nem itt lenne a helyed, hanem valami komoly tudományos fórumon. Ha meg idejössz, akkor ne tegyél megjegyzéseket ha a hót hülye lamer banda esetleg olyat ír ami neked egyértelmű nekünk meg nem. Bár az is lehet, hogy tematizált csillagász fórumon meg te lennél a lamer, a tényleges profik közt :p és inkább ezért jössz ide. Tudod, vakok közt a félszemű az Isten. :p itt eladod magad mint egy profi. Csak hát a profi nem hurrog le olyat aki esetleg nem jártas abban amiben ő. Lehet nem is mi vagyunk a lamerek, hanem te? :o
On

A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata.

"A gravitációs kölcsönhatás intenzitása a leggyengébb az ismert négy alapvető kölcsönhatás közül"

Itt kicsit bővebben klikk

"a gravitáció meg a legkisebb erő"
Ezt azért gondold át!

"Bár nem vagyok csillagász, de úgy vettem észre"

Ez a legszebb. Ha nem vagy csillagász, ha nem dolgozol tudományos szakában, honnan tudnád mi folyik itt. Ja, az sg.ről meg a médiából... OMG! :/

" De csak a fekete lyukról eddig elképzelt dolgokat egymás mellé teszed és láthatod: ötletelnek. Igazából senkinek nincs még csak lövése sem, hogy mi a fene zajlik ott. "

Én csak azt látom, hogy neked nincs lövésed, és ezt extrapolálod a világra, és tudósokra. Ja, tanulás helyett inkább fikázol. Remek.