209
-
#169
Szegény srácnak már agyára mentek a konteósok. Teljesen megszállott, mindenhova őket vizionálja. Mondhatni ő itt a helyi Don Quijote, aki bátran és rettenthetetlenül küzd a konteóhívőkkel. 
-
Irasidus #168 Jaj, már megint az öngyilkos lemmingek legendája. Unalmas. A lemmingek (speciel itt a norvég lemmingről van szó) jó úszók, és nyaranta vízi állatokká válnak - és élelmet keresnek a vízben, pont. A legendás szirtugrásaik ijesztőek ugyan, de kis állatok lévén, nagy magasából vízbe pottyanva sem lesz bajuk. Anno (cirka 150 éve) ezt gondolták öngyilkosságnak... Ő, ha nem igaz akkor ugye ugrott az elméleted?
Itt egy link, Geo , de egy perc gugliva többet is megtudhatsz róluk. -
#167
De pont, hogy nem a fiziológiájuk akadályozza meg őket, hanem a viselkedés.
A lemmingnél a helyzet: "Te is szaporodsz, én is szaporodok és versenyzünk, hogy ki tudja a fennálló összes erőforrás nagyobb részét a saját utódaiba juttatni amíg el nem fogy mind. Akkor majd az utódaink legnagyobb része meghal, de azok akiknek e legtöbb utódjuk lett több túlélőt is hagynak maguk után."
Az elefántnál viszont: "Én elfogalalom az erőforrást magamnak, és én szaporodok, te viszont nem fogsz, mert nem engedem, hogy hozzáférj. Ha az utódaim túl sokan lesznek akkor ők is majd versenyeznek egymás között, és közülük is csak a legjobbak fogják kisajátítani magunknak az erőforrást és csak ők fognak szaporodni. A populációnk nagyjából állandó szinten marad minden külső behatás nélkül is, mert mi magunk megakadályozzuk a túlszaporodást."
Ezt régen r és K stratégiának nevezték a populációgenetikában/viselkedési ökológiában -
#166
Senkit nem moderálnak ki azért, mert felemlegeti a cigány népesség bizonyos problémáit. -
figyu #165 Esetleg kifejtenéd pár érvvel, hogy miért alaptalan a félelme? -
#164
Jaj, megint egy önjelölt magát féltő konteómessiás... -
notarius1234 #163 Igen, szándékosan nem akartam említeni bizonyos társadalmi rétegeket, ahol az utódok nemzése (nem a felnevelése) jelenti a "munkát", mert még itt rám fognák, hogy terrorista vagyok. -
#162
Az a két példa amit említesz a teljes populáció kb. 0,001%, nem ettől száll el az emberi populáció mérete. Erőforrásokat visz el az ő életben tartásuk, de azért lássad már be, hogy nem ők fogyasztanak mértéktelenül és ezen csoport egy része nem is reprodukálja magát... -
notarius1234 #161 ott a pont:) -
#160
Bármelyik apró rágcsáló... -
Árnyvadász #159 Patkány több van. -
notarius1234 #158 Éppen az a probléma az emberiségnél, hogy a természetes szelekciót képes volt látványosan kiküszöbölni. Ha nem lenne ilyen intelligens, akkor kíváncsi lennék, ma hány ember élne a földön. Mutass már még egy olyan emlős fajt, ahol több, mint 7 milliárdan vannak. Pont ezért fog lassan telítődni a bolygó, mert az emberek képtelenek arra, hogy egy adott esetben életképtelen utódot kiszelektáljanak. Lehet, hogy ez kissé morbid, de például milyen életre számíthat egy 800 grammos koraszülött, akit nagy nehezen lehet csak életben tartani? Vagy a súlyos bűncselekményt elkövetőket például miért kell mindenáron életben tartani? Itt látszik legjobban az egyensúly hiánya, ami az állatoknál jobbára megvan. -
#157
Na, de az miféle egyensúly, hogy a populáció komoly része megurdel? Ha az emberi civilázició ilyen "egyensúly" alapján működne, akkor ma nem lenne civilizáció... -
#156
Mint mondtam egyes fajokat a saját fizológiájuk akadályoz meg abban, hogy ennyire gyorsan szaporodjanak. Ha kellően kis életterük lenne, akkor az elefánt is lehet, hogy így viselkedne. A saját élettér felélése a gyorsan szaporodó fajoknál lehetséges, ahol a populációnak hatalmas kilengései vannak. -
neszeneked20 #155 ez nem lep meg -
#154
De bizony hogy egyensúly, csak éppen hosszú távon az. Ha megnézed akkor a lemmingek populációmérete ezer év alatt viszonylag állandó lesz. (legalábbis a jelenlegi adatainkból jósolva) Ha tíz év alatt nézed akkor lesznek extrém kilengések. De egyensúly mindig van, ha az egyensúly megszűnik akkor annak mindig kihalás a vége.
És igen, ahol ilyen kilengések sincsenek ott pedig nagyon sok esetben az állat viselkedése a gát. Sok állat egyáltalán nem szaporodik akkor sem ha elméletileg tehetné, ha nincsenek megfelelő körülmények az utódok neveléséhez. (például kevés az élelem, a fészkelőhely, a terület).
Egyáltalán nem csak az van, hogy eszünk, szaporodunk aztán ha valami ki nem irt minket akkor mindent elhasználunk és megdöglünk. Ilyen "mentalitás" azoknál az állatoknál van, ahol ez a veszély nem merül fel külső tényezők miatt. (mint mondjuk az említett lemmingek) -
nlght #153 érdekes h pl. azoknál akik egérrel és billentyűzettel játszanak rendszeresen FPS-eket nagy mértékben javul a reakció idő btw... a régi kolis időkben (a counter-strike időszakban) tesztelgettem magam egy reakcióidőmérő progival és 0,18-as volt, ma már sztem örülnék ha meglenne 0,24-0,25 sec (főleg hétfő reggel)
szóval a lényeg h a reakcióidő is javítható gyakorlással, koncentrálással -
#152
"Szóval de. A természetnek nincs semmiféle hippik és zöldbalfaszok által vízinoált egyensúlya. Az állatok addig terjeszkednek, ameddig tudnak és akkor a populáció összeomlik és keződik elölről..."
Ez sem igaz. Bizonyos állatok valóban így tesznek, mások viszont nem. Különböző fajok különböző stratégiákat alkalmaznak ennek a problémának a kezelésére. Különösen a csoportban élő intelligens állatok (de sok másik is) nagyon is hatékonyan szabályozzák azt, hogy hogyan osszák be a forrásokat. A "felesleges" egyedeket elűzik, sőt ha erre nincs lehetőség meg is ölik a fajtársaik, és még bőven nem azon a ponton amikor éheznek, hanem már amikor elér a létszám egy bizonyos küszöböt. (Ez az alapja minden territoriális viselkedésnek)
Ha beteszel 10 pockot egy lezárt gabonamagtárba akkor megtörténik amit mondtál, de ha beteszel 10 elefántot egy lakatlan szigetre akkor nem. Ha igaz lenne amit írtál akkor az elefántok már régen felzabáltak volna mindent afrikában aztán kihalnak. (Az ember előtt gyakorlatilag nem volt lényeges természetes ellenségük)
-
inkvisitor #151 Vagy a lemmingek kilengése egy már kipusztult (jégkorszaki?) ragadozó, esetleg gyakori ínséges időket követő táplálékbő periódusokra adott válasz. Sok faj viselkedésének okairól egyszerűen nem tudunk eleget.
Ha meg a sáskára gondolsz, egy sáskajáráshoz olyan időjárási körülményekre van szükség a szaporodóterületen, ami évtizedenként vagy ritkábban fordul elő. -
#150
Csak itt nem egyensúlyról van szó. Irgalmatlan nagy kilengésekről. Lásd pl. lemmingeket. Persze ez nem általnos jelenség, de nem azért, mert az állat viselkedése a gát, hanem a környezet és az állat szaporodásának együttesen nem teszi lehetővé. -
inkvisitor #149 Ez inkább olyan állatok esetében van így, amelyeknél a táplálékbőség szezonális. Ezeknek tartalékokat kell felhalmozni, hogy átvészeljék az ínséges időket, hát persze hogy esznek, amikor tudnak, mivel a zsírréteg vastagsága határozza meg, hogy túlélik-e a telet/aszályos időszakot.
Amúgy meg ha tényleg addig hajlamosak terjeszkedni, amíg valami korlátot nem szab nekik, de ezt nem egyéni étkezéssel, hanem létszámnöveléssel oldják meg. De inden faj arra törekszik, hogy az ökológiai fülkéjét betöltse. A létszám a szaporulat és az elhullás hányadosa. Ha olyan környezetbe kerül, ahol van elég táplálék, de nincs ragadozó, akkor addig terjeszkedik, míg az éhezés egyensúlyba nem hozza a populációt. -
#148
Pedig így van. Számtalan állat az egyik évszakban degeszre tömi magát, aztán adott estben fél évig éhezik. Bár a krill nem növény, de jellegében ahhoz közel áll egy bálnát nézve. Nézd meg, hogy mennyi ideig zabál, aztán mennyi ideig koplal.
Szóval de. A természetnek nincs semmiféle hippik és zöldbalfaszok által vízinoált egyensúlya. Az állatok addig terjeszkednek, ameddig tudnak és akkor a populáció összeomlik és keződik elölről... -
#147
Bizony volt jó pár, bár kutya csak másnál a családban, de ilyent annál sem tapasztaltam.
Személyes tapasztalatok:
- Ragadozó ízeltlábúak: (Madárpókok, skorpiók, ostorlábúak, scolopendra): Csak akkor esznek, ha éhesek. Ha nem azok, akkor nem törődnek a közelükben lévő táplálékkal sem, esetleg ha nagyon zavarja őket akkor megölik, de nem fogyasztják el.
- Kígyók: Csak akkor esznek ha éhesek. Ha nem, akkor semmiféle reakciót nem vált ki belőlük akár a rajtuk átmászó táplálékállat sem.
- Gekkók: Ha éhesek vadásznak, ahogy jóllaknak, egyre kevésbé hajlandóak megmozdulni a táplálékért. Ha teljesen jóllaktak, akkor nem érdekli őket.
- Hörcsög: Ő az itteniek közül a kivétel, mindig elfogadta a kaját, bár ő is inkább "harácsolt" és csak a pofáját/búvóhelyét tömte vele degeszre, nem magát.
- Patkányok: Ez érdekes, nekik már egyértelműen van fogalmuk arról, hogy mi "finom" Nálam folyamatosan előttük volt a kaja, de a "sima" tápból csak annyit ettek amennyi kellett. Sajtból, tejfölből, főtt húsból, joghurtból viszont ettek volna amennyi beléjük fér.
A tehén felfúvódása rendszerint nem attól van, hogy túl sokat evett, hanem hogy nem megfelelően van összeállítva az amivel etetik.
Ráadásul a háziállatok ahogy más is írta nem igazán mérvadóak a kérdésben. A legtöbb haszonállatot arra tenyésztették, hogy minél hamarabb minél nagyobbra nőjön, természetes, hogy azokat válogatták ki amelyek minél többet esznek. -
WoodrowWilson #146 Érdekes egy kutya lehet, nekünk elég sok kutyánk volt már, és sose csináltak ilyet, sőt akár egy napig is ott tud lenni előttük a kaja. -
notarius1234 #145 Én nem azt írtam, hogy a többi élőlény jobb, mint az ember. Arra akartam kilyukadni, hogy egyedül az ember képes tudatosan szabályozni a környezet folyamatait, de csak arra használja ezt a szabályozási lehetősséget, hogy minél többet birtokoljon. A cipős példáddal élve egy cipő birtoklása úgymond szükséges az életed fenntartásához (ne fázz fel, stb.), viszont 5 cipő birtoklása már nem létfontosságú, de átlagban sokaknak még ennél is több van. -
notarius1234 #144 Nem tudom, milyen kutyád van, de az én kutyám, ha nem éhes, akkor egész nap ott lehet előtte a kaja, kb leszarja.
Egyébként a "fogságban" tartott állatoknál szerintem nem annyira példa értékű, hogy mennyit esznek, mivel itt általában akkor kapnak enni, amikor te enni adsz nekik, nem akkor, amikor ők enni akarnak. Ebből pont, hogy következik az állítás, hogy annyit eszik, amennyit bír, mert nem ő szabályozza, mikor, mennyit ehet. -
blitzkrieg1 #143 Neked volt mar allatod?
A kutyam ele barmennyi kajat teszek, megeszi, akkor is, ha 10 perc mulva kihanyja, mert mar nem fer bele. Sot, ha kihanyta, ujra fog enni, ha van meg mit.
De mar nyullal is jartam ugy, hogy tul sokat adtam neki es beteg lett a sok kajatol.
Jah, tehenrol hallottad mar, hogy ha nagyon telezabalja magat, akkor felfujodik es megdoglik, ha nem lekelik meg a gyomrat? -
notarius1234 #142 Kb. összefoglaltad, amit mondani akartam!:) -
#141
Kicsit csiszolhatnál a stílusodon...
Ráadásul amit írsz az nem igaz. A növényevő állatok, főleg ha van elég élelem nem addig esznek amíg van, hanem amíg éhesek. Az már más kérdés, hogy jóval többet esznek, mint a ragadozók vagy a mindenevők, mivel a növényi táplálék tápértéke jóval kisebb, és nehezebben is emészthető.
Teljesen értelmetlen lenne az, hogy egy állat annyit egyen amennyi előtte van, sokkal hasznosabb (evolúciósan) ha annyit eszik amennyi kell neki, és aztán a fennmaradó idejét energiáját más dolgokra fordítja. Például megpróbál előbbre jutni a rangsorban, megjelöli a területét, hogy másokat távolt tartson, vagy csak szimplán figyeli a környezetét, hogy nincs-e veszélyben. (Ne feledjük, hogy a legtöbb növényevő evés közben folyamatosan nagy veszélynek teszi ki magát)
A ragadozókra már inkább áll az állítás, ők tényleg annyit esznek amennyi beléjük fér, mivel nem lehetnek biztosak benne, hogy mikor lesz rá lehetőségük legközelebb. De itt is állata válogatja, a kisragadozók (mondjuk egy menyét vagy egy cickány) sokszor inkább kevesebbet esznek-vadásznak, hogy kevesebb veszélynek tegyék ki magukat, a csúcsragadozók (mondjuk az oroszlán) pedig inkább őrzik a zsákmányukat ha már jóllaktak.
Azok az állatok "harácsolnak" amelyek tartalékokat halmoznak fel- és közéjük tartozunk mi is. -
ostoros #140 De ami a legfőbb, nem tudtak mit tenni ellene. Talán mondtak volna le a szexről? Na azt már nem! -
ostoros #139 Egyébként az emberek tudták, hogy dugásból lesz a gyerek, csak azt is tudták, hogy az az élet része, nem pedig valami üldözendő, sőt megvetendő dolog. -
ostoros #138 Egyébként az első nagy csökkenés még az előtt következett be, vajon mikor? Amikor engedélyezték az abortuszt. -
ostoros #137 Nem értek egyet. Igen is a fogamzásgátlás az ami számít, azon belül is elsősorban a gyógyszeres. http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Hungary_vital_stat.png
A fenti képen Magyarország születési statisztikáit láthatjuk. Magyarországon 1975-ben kezdett csökkenni a születésszám, miután bevezették a fogamzásgátló szereket 1973-ban. -
Katalizátor #136 Ez a cikk egy nagyon jó alibi, hogy mindenki hülye, ez veszélyes, de hálistennek Én normális vok! -
Vol Jin #135 Nem, nem ez az intelligencia. Súgok, az sem, hogy milyen gyakran jár valaki az operába. -
Vol Jin #134 "A növényevős példádnál maradva egy állat megéhezik, eszik, de csak annyit, amennyi az éhségét kielégíti. "
Ismét egy baromság.
Egy növényevő bazd meg egyfolytában eszik. Addig zabál, amíg csak tud. Egy elefánt például egy nap 20 órát zabál. Az élővilágban nincs olyan, hogy eszünk, és már nem vagyunk éhesek. Nem baszod, addig zabálnak, amíg beléjük fér. Nincs olyan, hogy azt mondja a nyuszi, hogy megeszem ennek a répának a negyedét meg majd holnap is, meg így négy napra elég. Fogja azt a kurva répát, és addig zabálja, amíg ki nem dülled a szeme. -
halgatyó #133 Igen fontos és érdekes a cikk, de nem azért, amit leír. Azt ugyanis már régóta tudjuk.
Az érdekes és fontos az, hogy ez a cikk -- nemcsak itt -- megjelenhetett. Gondoljunk csak bele, hogy ez mekkora tabutéma, a belőle levont nyilvánvaló következtetések miatt.
Az intelligencia fogalmába és mérésébe persze bele lehet kötni, és a kételyeknek van is alapjuk. A 105-ös és a 95-ös IQ közötti különbség SOKKAL a "mérési" (meghatározási) bizonytalanságon belül van.
Vagyis itt nem az az igazi kérdés, hogy a viktoriánus kor emberének esetleg 3 %-kal magasabb volt-e az IQ-ja.
Hanem az a napjainkban igencsak észrevehető tendencia és döbbenetes különbség, ami a kb. 10-es IQ-jú, a szomszéd szobába szaró népesség és a dolgozó emberek (pékek, mérnökök, orvosok, buszsofőrök, stb) között akkora, hogy az már IQ méricskélések meg fogalmi viták nélkül is igencsak szembeötlő.
Nomeg a nagyon szembeöltő IQ különbségek mellett a szaporaságbeli eltérések is szembeötlőek.
És ha ezeket a tendenciákat a jövőre extrapoláljuk, akkor még szembeötlőbb következtetéseket vonhatunk le. Ezért nagy csoda, hogy ez a cikk meg merészelt jelenni.
A többi csak körítés. A viktoriánus korok emberének a reflexei... nem fontosak. -
Vol Jin #132 "Persze, igazad van, némileg át kell fogalmaznom az állítást. Az ember egy harácsoló faj, akinek a birtoklási vágya szinte minden másnál előrébb való. Igaz, hogy minden élőlény legelemibb ösztöne a létfenntartás, és szaporodás, ám az embernek a birtoklás talán még ezeknél is fontosabb."
Nem leszel okosabb, illetve nem nézel ki okosabbnak, ha üres frázis-szerű hamis hippi közhelyeket puffogtatsz.
Minden rossz tulajdonság, amit az embernek tulajdonítasz, az összes élőlény jellemvonása. Ráadásul a birtoklás, amit annyira stilizálsz, az kibaszottul hasznos, és az erőforrások hatékonyabb felhasználását ösztönzi, azaz pazarlásellenes.
Példa. Ha nem akarnál birtokolni, akkor nem tartanád meg a cipődet, hanem fognád és kibasznád a véres gecibe, ha egy kicsit is büdös. Hogy birtokolni akarod, ezért ezt nem teszed, hanem kimosod. -
Vol Jin #131 +1 -
Deus Ex #130 Az intelligencia csak részben örökletes jellemző. A viktoriánus korban sok tudomány gyerekcipőben járt, viszonylag könnyű volt jelentős haladást elérni, kis túlzással, amit akkor felfedeztek, azt egy általános iskolás is megérti és alkalmazza. A reakcióidő és az intelligencia között valóban van több-kevesebb összefüggés, de annak mértéke és jellege függ a mérési módtól. Tanulmány.
IQ Térkép_1
IQ Térkép_2
IQ Térkép_3
Fentiek alapján nehezen hiszem el, hogy a részben írástudatlan, részben valláskárosult átlag társadalom IQ szintje magasabb lett volna a mainál.