Csökken a nyugati nemzetek IQ-ja
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#159
Patkány több van.
#158
Éppen az a probléma az emberiségnél, hogy a természetes szelekciót képes volt látványosan kiküszöbölni. Ha nem lenne ilyen intelligens, akkor kíváncsi lennék, ma hány ember élne a földön. Mutass már még egy olyan emlõs fajt, ahol több, mint 7 milliárdan vannak. Pont ezért fog lassan telítõdni a bolygó, mert az emberek képtelenek arra, hogy egy adott esetben életképtelen utódot kiszelektáljanak. Lehet, hogy ez kissé morbid, de például milyen életre számíthat egy 800 grammos koraszülött, akit nagy nehezen lehet csak életben tartani? Vagy a súlyos bûncselekményt elkövetõket például miért kell mindenáron életben tartani? Itt látszik legjobban az egyensúly hiánya, ami az állatoknál jobbára megvan.
#157
Na, de az miféle egyensúly, hogy a populáció komoly része megurdel? Ha az emberi civilázició ilyen "egyensúly" alapján mûködne, akkor ma nem lenne civilizáció...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#156
Mint mondtam egyes fajokat a saját fizológiájuk akadályoz meg abban, hogy ennyire gyorsan szaporodjanak. Ha kellõen kis életterük lenne, akkor az elefánt is lehet, hogy így viselkedne. A saját élettér felélése a gyorsan szaporodó fajoknál lehetséges, ahol a populációnak hatalmas kilengései vannak.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#155
ez nem lep meg
#154
De bizony hogy egyensúly, csak éppen hosszú távon az. Ha megnézed akkor a lemmingek populációmérete ezer év alatt viszonylag állandó lesz. (legalábbis a jelenlegi adatainkból jósolva) Ha tíz év alatt nézed akkor lesznek extrém kilengések. De egyensúly mindig van, ha az egyensúly megszûnik akkor annak mindig kihalás a vége.
És igen, ahol ilyen kilengések sincsenek ott pedig nagyon sok esetben az állat viselkedése a gát. Sok állat egyáltalán nem szaporodik akkor sem ha elméletileg tehetné, ha nincsenek megfelelõ körülmények az utódok neveléséhez. (például kevés az élelem, a fészkelõhely, a terület).
Egyáltalán nem csak az van, hogy eszünk, szaporodunk aztán ha valami ki nem irt minket akkor mindent elhasználunk és megdöglünk. Ilyen "mentalitás" azoknál az állatoknál van, ahol ez a veszély nem merül fel külsõ tényezõk miatt. (mint mondjuk az említett lemmingek)
És igen, ahol ilyen kilengések sincsenek ott pedig nagyon sok esetben az állat viselkedése a gát. Sok állat egyáltalán nem szaporodik akkor sem ha elméletileg tehetné, ha nincsenek megfelelõ körülmények az utódok neveléséhez. (például kevés az élelem, a fészkelõhely, a terület).
Egyáltalán nem csak az van, hogy eszünk, szaporodunk aztán ha valami ki nem irt minket akkor mindent elhasználunk és megdöglünk. Ilyen "mentalitás" azoknál az állatoknál van, ahol ez a veszély nem merül fel külsõ tényezõk miatt. (mint mondjuk az említett lemmingek)
Sooner or later all our games turn into Calvinball...
#153
érdekes h pl. azoknál akik egérrel és billentyûzettel játszanak rendszeresen FPS-eket nagy mértékben javul a reakció idõ btw... a régi kolis idõkben (a counter-strike idõszakban) tesztelgettem magam egy reakcióidõmérõ progival és 0,18-as volt, ma már sztem örülnék ha meglenne 0,24-0,25 sec (fõleg hétfõ reggel)
szóval a lényeg h a reakcióidõ is javítható gyakorlással, koncentrálással
szóval a lényeg h a reakcióidõ is javítható gyakorlással, koncentrálással
#152
"Szóval de. A természetnek nincs semmiféle hippik és zöldbalfaszok által vízinoált egyensúlya. Az állatok addig terjeszkednek, ameddig tudnak és akkor a populáció összeomlik és kezõdik elölrõl..."
Ez sem igaz. Bizonyos állatok valóban így tesznek, mások viszont nem. Különbözõ fajok különbözõ stratégiákat alkalmaznak ennek a problémának a kezelésére. Különösen a csoportban élõ intelligens állatok (de sok másik is) nagyon is hatékonyan szabályozzák azt, hogy hogyan osszák be a forrásokat. A "felesleges" egyedeket elûzik, sõt ha erre nincs lehetõség meg is ölik a fajtársaik, és még bõven nem azon a ponton amikor éheznek, hanem már amikor elér a létszám egy bizonyos küszöböt. (Ez az alapja minden territoriális viselkedésnek)
Ha beteszel 10 pockot egy lezárt gabonamagtárba akkor megtörténik amit mondtál, de ha beteszel 10 elefántot egy lakatlan szigetre akkor nem. Ha igaz lenne amit írtál akkor az elefántok már régen felzabáltak volna mindent afrikában aztán kihalnak. (Az ember elõtt gyakorlatilag nem volt lényeges természetes ellenségük)
Ez sem igaz. Bizonyos állatok valóban így tesznek, mások viszont nem. Különbözõ fajok különbözõ stratégiákat alkalmaznak ennek a problémának a kezelésére. Különösen a csoportban élõ intelligens állatok (de sok másik is) nagyon is hatékonyan szabályozzák azt, hogy hogyan osszák be a forrásokat. A "felesleges" egyedeket elûzik, sõt ha erre nincs lehetõség meg is ölik a fajtársaik, és még bõven nem azon a ponton amikor éheznek, hanem már amikor elér a létszám egy bizonyos küszöböt. (Ez az alapja minden territoriális viselkedésnek)
Ha beteszel 10 pockot egy lezárt gabonamagtárba akkor megtörténik amit mondtál, de ha beteszel 10 elefántot egy lakatlan szigetre akkor nem. Ha igaz lenne amit írtál akkor az elefántok már régen felzabáltak volna mindent afrikában aztán kihalnak. (Az ember elõtt gyakorlatilag nem volt lényeges természetes ellenségük)
Sooner or later all our games turn into Calvinball...
#151
Vagy a lemmingek kilengése egy már kipusztult (jégkorszaki?) ragadozó, esetleg gyakori ínséges idõket követõ táplálékbõ periódusokra adott válasz. Sok faj viselkedésének okairól egyszerûen nem tudunk eleget.
Ha meg a sáskára gondolsz, egy sáskajáráshoz olyan idõjárási körülményekre van szükség a szaporodóterületen, ami évtizedenként vagy ritkábban fordul elõ.
Ha meg a sáskára gondolsz, egy sáskajáráshoz olyan idõjárási körülményekre van szükség a szaporodóterületen, ami évtizedenként vagy ritkábban fordul elõ.
#150
Csak itt nem egyensúlyról van szó. Irgalmatlan nagy kilengésekrõl. Lásd pl. lemmingeket. Persze ez nem általnos jelenség, de nem azért, mert az állat viselkedése a gát, hanem a környezet és az állat szaporodásának együttesen nem teszi lehetõvé.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#149
Ez inkább olyan állatok esetében van így, amelyeknél a táplálékbõség szezonális. Ezeknek tartalékokat kell felhalmozni, hogy átvészeljék az ínséges idõket, hát persze hogy esznek, amikor tudnak, mivel a zsírréteg vastagsága határozza meg, hogy túlélik-e a telet/aszályos idõszakot.
Amúgy meg ha tényleg addig hajlamosak terjeszkedni, amíg valami korlátot nem szab nekik, de ezt nem egyéni étkezéssel, hanem létszámnöveléssel oldják meg. De inden faj arra törekszik, hogy az ökológiai fülkéjét betöltse. A létszám a szaporulat és az elhullás hányadosa. Ha olyan környezetbe kerül, ahol van elég táplálék, de nincs ragadozó, akkor addig terjeszkedik, míg az éhezés egyensúlyba nem hozza a populációt.
Amúgy meg ha tényleg addig hajlamosak terjeszkedni, amíg valami korlátot nem szab nekik, de ezt nem egyéni étkezéssel, hanem létszámnöveléssel oldják meg. De inden faj arra törekszik, hogy az ökológiai fülkéjét betöltse. A létszám a szaporulat és az elhullás hányadosa. Ha olyan környezetbe kerül, ahol van elég táplálék, de nincs ragadozó, akkor addig terjeszkedik, míg az éhezés egyensúlyba nem hozza a populációt.
#148
Pedig így van. Számtalan állat az egyik évszakban degeszre tömi magát, aztán adott estben fél évig éhezik. Bár a krill nem növény, de jellegében ahhoz közel áll egy bálnát nézve. Nézd meg, hogy mennyi ideig zabál, aztán mennyi ideig koplal.
Szóval de. A természetnek nincs semmiféle hippik és zöldbalfaszok által vízinoált egyensúlya. Az állatok addig terjeszkednek, ameddig tudnak és akkor a populáció összeomlik és kezõdik elölrõl...
Szóval de. A természetnek nincs semmiféle hippik és zöldbalfaszok által vízinoált egyensúlya. Az állatok addig terjeszkednek, ameddig tudnak és akkor a populáció összeomlik és kezõdik elölrõl...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#147
Bizony volt jó pár, bár kutya csak másnál a családban, de ilyent annál sem tapasztaltam.
Személyes tapasztalatok:
- Ragadozó ízeltlábúak: (Madárpókok, skorpiók, ostorlábúak, scolopendra): Csak akkor esznek, ha éhesek. Ha nem azok, akkor nem törõdnek a közelükben lévõ táplálékkal sem, esetleg ha nagyon zavarja õket akkor megölik, de nem fogyasztják el.
- Kígyók: Csak akkor esznek ha éhesek. Ha nem, akkor semmiféle reakciót nem vált ki belõlük akár a rajtuk átmászó táplálékállat sem.
- Gekkók: Ha éhesek vadásznak, ahogy jóllaknak, egyre kevésbé hajlandóak megmozdulni a táplálékért. Ha teljesen jóllaktak, akkor nem érdekli õket.
- Hörcsög: Õ az itteniek közül a kivétel, mindig elfogadta a kaját, bár õ is inkább "harácsolt" és csak a pofáját/búvóhelyét tömte vele degeszre, nem magát.
- Patkányok: Ez érdekes, nekik már egyértelmûen van fogalmuk arról, hogy mi "finom" Nálam folyamatosan elõttük volt a kaja, de a "sima" tápból csak annyit ettek amennyi kellett. Sajtból, tejfölbõl, fõtt húsból, joghurtból viszont ettek volna amennyi beléjük fér.
A tehén felfúvódása rendszerint nem attól van, hogy túl sokat evett, hanem hogy nem megfelelõen van összeállítva az amivel etetik.
Ráadásul a háziállatok ahogy más is írta nem igazán mérvadóak a kérdésben. A legtöbb haszonállatot arra tenyésztették, hogy minél hamarabb minél nagyobbra nõjön, természetes, hogy azokat válogatták ki amelyek minél többet esznek.
Személyes tapasztalatok:
- Ragadozó ízeltlábúak: (Madárpókok, skorpiók, ostorlábúak, scolopendra): Csak akkor esznek, ha éhesek. Ha nem azok, akkor nem törõdnek a közelükben lévõ táplálékkal sem, esetleg ha nagyon zavarja õket akkor megölik, de nem fogyasztják el.
- Kígyók: Csak akkor esznek ha éhesek. Ha nem, akkor semmiféle reakciót nem vált ki belõlük akár a rajtuk átmászó táplálékállat sem.
- Gekkók: Ha éhesek vadásznak, ahogy jóllaknak, egyre kevésbé hajlandóak megmozdulni a táplálékért. Ha teljesen jóllaktak, akkor nem érdekli õket.
- Hörcsög: Õ az itteniek közül a kivétel, mindig elfogadta a kaját, bár õ is inkább "harácsolt" és csak a pofáját/búvóhelyét tömte vele degeszre, nem magát.
- Patkányok: Ez érdekes, nekik már egyértelmûen van fogalmuk arról, hogy mi "finom" Nálam folyamatosan elõttük volt a kaja, de a "sima" tápból csak annyit ettek amennyi kellett. Sajtból, tejfölbõl, fõtt húsból, joghurtból viszont ettek volna amennyi beléjük fér.
A tehén felfúvódása rendszerint nem attól van, hogy túl sokat evett, hanem hogy nem megfelelõen van összeállítva az amivel etetik.
Ráadásul a háziállatok ahogy más is írta nem igazán mérvadóak a kérdésben. A legtöbb haszonállatot arra tenyésztették, hogy minél hamarabb minél nagyobbra nõjön, természetes, hogy azokat válogatták ki amelyek minél többet esznek.
Sooner or later all our games turn into Calvinball...
#146
Érdekes egy kutya lehet, nekünk elég sok kutyánk volt már, és sose csináltak ilyet, sõt akár egy napig is ott tud lenni elõttük a kaja.
#145
Én nem azt írtam, hogy a többi élõlény jobb, mint az ember. Arra akartam kilyukadni, hogy egyedül az ember képes tudatosan szabályozni a környezet folyamatait, de csak arra használja ezt a szabályozási lehetõsséget, hogy minél többet birtokoljon. A cipõs példáddal élve egy cipõ birtoklása úgymond szükséges az életed fenntartásához (ne fázz fel, stb.), viszont 5 cipõ birtoklása már nem létfontosságú, de átlagban sokaknak még ennél is több van.
#144
Nem tudom, milyen kutyád van, de az én kutyám, ha nem éhes, akkor egész nap ott lehet elõtte a kaja, kb leszarja.
Egyébként a "fogságban" tartott állatoknál szerintem nem annyira példa értékû, hogy mennyit esznek, mivel itt általában akkor kapnak enni, amikor te enni adsz nekik, nem akkor, amikor õk enni akarnak. Ebbõl pont, hogy következik az állítás, hogy annyit eszik, amennyit bír, mert nem õ szabályozza, mikor, mennyit ehet.
Egyébként a "fogságban" tartott állatoknál szerintem nem annyira példa értékû, hogy mennyit esznek, mivel itt általában akkor kapnak enni, amikor te enni adsz nekik, nem akkor, amikor õk enni akarnak. Ebbõl pont, hogy következik az állítás, hogy annyit eszik, amennyit bír, mert nem õ szabályozza, mikor, mennyit ehet.
#143
Neked volt mar allatod?
A kutyam ele barmennyi kajat teszek, megeszi, akkor is, ha 10 perc mulva kihanyja, mert mar nem fer bele. Sot, ha kihanyta, ujra fog enni, ha van meg mit.
De mar nyullal is jartam ugy, hogy tul sokat adtam neki es beteg lett a sok kajatol.
Jah, tehenrol hallottad mar, hogy ha nagyon telezabalja magat, akkor felfujodik es megdoglik, ha nem lekelik meg a gyomrat?
A kutyam ele barmennyi kajat teszek, megeszi, akkor is, ha 10 perc mulva kihanyja, mert mar nem fer bele. Sot, ha kihanyta, ujra fog enni, ha van meg mit.
De mar nyullal is jartam ugy, hogy tul sokat adtam neki es beteg lett a sok kajatol.
Jah, tehenrol hallottad mar, hogy ha nagyon telezabalja magat, akkor felfujodik es megdoglik, ha nem lekelik meg a gyomrat?
#142
Kb. összefoglaltad, amit mondani akartam!:)
#141
Kicsit csiszolhatnál a stílusodon...
Ráadásul amit írsz az nem igaz. A növényevõ állatok, fõleg ha van elég élelem nem addig esznek amíg van, hanem amíg éhesek. Az már más kérdés, hogy jóval többet esznek, mint a ragadozók vagy a mindenevõk, mivel a növényi táplálék tápértéke jóval kisebb, és nehezebben is emészthetõ.
Teljesen értelmetlen lenne az, hogy egy állat annyit egyen amennyi elõtte van, sokkal hasznosabb (evolúciósan) ha annyit eszik amennyi kell neki, és aztán a fennmaradó idejét energiáját más dolgokra fordítja. Például megpróbál elõbbre jutni a rangsorban, megjelöli a területét, hogy másokat távolt tartson, vagy csak szimplán figyeli a környezetét, hogy nincs-e veszélyben. (Ne feledjük, hogy a legtöbb növényevõ evés közben folyamatosan nagy veszélynek teszi ki magát)
A ragadozókra már inkább áll az állítás, õk tényleg annyit esznek amennyi beléjük fér, mivel nem lehetnek biztosak benne, hogy mikor lesz rá lehetõségük legközelebb. De itt is állata válogatja, a kisragadozók (mondjuk egy menyét vagy egy cickány) sokszor inkább kevesebbet esznek-vadásznak, hogy kevesebb veszélynek tegyék ki magukat, a csúcsragadozók (mondjuk az oroszlán) pedig inkább õrzik a zsákmányukat ha már jóllaktak.
Azok az állatok "harácsolnak" amelyek tartalékokat halmoznak fel- és közéjük tartozunk mi is.
Ráadásul amit írsz az nem igaz. A növényevõ állatok, fõleg ha van elég élelem nem addig esznek amíg van, hanem amíg éhesek. Az már más kérdés, hogy jóval többet esznek, mint a ragadozók vagy a mindenevõk, mivel a növényi táplálék tápértéke jóval kisebb, és nehezebben is emészthetõ.
Teljesen értelmetlen lenne az, hogy egy állat annyit egyen amennyi elõtte van, sokkal hasznosabb (evolúciósan) ha annyit eszik amennyi kell neki, és aztán a fennmaradó idejét energiáját más dolgokra fordítja. Például megpróbál elõbbre jutni a rangsorban, megjelöli a területét, hogy másokat távolt tartson, vagy csak szimplán figyeli a környezetét, hogy nincs-e veszélyben. (Ne feledjük, hogy a legtöbb növényevõ evés közben folyamatosan nagy veszélynek teszi ki magát)
A ragadozókra már inkább áll az állítás, õk tényleg annyit esznek amennyi beléjük fér, mivel nem lehetnek biztosak benne, hogy mikor lesz rá lehetõségük legközelebb. De itt is állata válogatja, a kisragadozók (mondjuk egy menyét vagy egy cickány) sokszor inkább kevesebbet esznek-vadásznak, hogy kevesebb veszélynek tegyék ki magukat, a csúcsragadozók (mondjuk az oroszlán) pedig inkább õrzik a zsákmányukat ha már jóllaktak.
Azok az állatok "harácsolnak" amelyek tartalékokat halmoznak fel- és közéjük tartozunk mi is.
Sooner or later all our games turn into Calvinball...
#140
De ami a legfõbb, nem tudtak mit tenni ellene. Talán mondtak volna le a szexrõl? Na azt már nem!
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#139
Egyébként az emberek tudták, hogy dugásból lesz a gyerek, csak azt is tudták, hogy az az élet része, nem pedig valami üldözendõ, sõt megvetendõ dolog.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#138
Egyébként az elsõ nagy csökkenés még az elõtt következett be, vajon mikor? Amikor engedélyezték az abortuszt.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#137
Nem értek egyet. Igen is a fogamzásgátlás az ami számít, azon belül is elsõsorban a gyógyszeres. http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Hungary_vital_stat.png
A fenti képen Magyarország születési statisztikáit láthatjuk. Magyarországon 1975-ben kezdett csökkenni a születésszám, miután bevezették a fogamzásgátló szereket 1973-ban.
A fenti képen Magyarország születési statisztikáit láthatjuk. Magyarországon 1975-ben kezdett csökkenni a születésszám, miután bevezették a fogamzásgátló szereket 1973-ban.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#136
Ez a cikk egy nagyon jó alibi, hogy mindenki hülye, ez veszélyes, de hálistennek Én normális vok!
#135
Nem, nem ez az intelligencia. Súgok, az sem, hogy milyen gyakran jár valaki az operába.
#134
"A növényevõs példádnál maradva egy állat megéhezik, eszik, de csak annyit, amennyi az éhségét kielégíti. "
Ismét egy baromság.
Egy növényevõ bazd meg egyfolytában eszik. Addig zabál, amíg csak tud. Egy elefánt például egy nap 20 órát zabál. Az élõvilágban nincs olyan, hogy eszünk, és már nem vagyunk éhesek. Nem baszod, addig zabálnak, amíg beléjük fér. Nincs olyan, hogy azt mondja a nyuszi, hogy megeszem ennek a répának a negyedét meg majd holnap is, meg így négy napra elég. Fogja azt a kurva répát, és addig zabálja, amíg ki nem dülled a szeme.
Ismét egy baromság.
Egy növényevõ bazd meg egyfolytában eszik. Addig zabál, amíg csak tud. Egy elefánt például egy nap 20 órát zabál. Az élõvilágban nincs olyan, hogy eszünk, és már nem vagyunk éhesek. Nem baszod, addig zabálnak, amíg beléjük fér. Nincs olyan, hogy azt mondja a nyuszi, hogy megeszem ennek a répának a negyedét meg majd holnap is, meg így négy napra elég. Fogja azt a kurva répát, és addig zabálja, amíg ki nem dülled a szeme.
#133
Igen fontos és érdekes a cikk, de nem azért, amit leír. Azt ugyanis már régóta tudjuk.
Az érdekes és fontos az, hogy ez a cikk -- nemcsak itt -- megjelenhetett. Gondoljunk csak bele, hogy ez mekkora tabutéma, a belõle levont nyilvánvaló következtetések miatt.
Az intelligencia fogalmába és mérésébe persze bele lehet kötni, és a kételyeknek van is alapjuk. A 105-ös és a 95-ös IQ közötti különbség SOKKAL a "mérési" (meghatározási) bizonytalanságon belül van.
Vagyis itt nem az az igazi kérdés, hogy a viktoriánus kor emberének esetleg 3 %-kal magasabb volt-e az IQ-ja.
Hanem az a napjainkban igencsak észrevehetõ tendencia és döbbenetes különbség, ami a kb. 10-es IQ-jú, a szomszéd szobába szaró népesség és a dolgozó emberek (pékek, mérnökök, orvosok, buszsofõrök, stb) között akkora, hogy az már IQ méricskélések meg fogalmi viták nélkül is igencsak szembeötlõ.
Nomeg a nagyon szembeöltõ IQ különbségek mellett a szaporaságbeli eltérések is szembeötlõek.
És ha ezeket a tendenciákat a jövõre extrapoláljuk, akkor még szembeötlõbb következtetéseket vonhatunk le. Ezért nagy csoda, hogy ez a cikk meg merészelt jelenni.
A többi csak körítés. A viktoriánus korok emberének a reflexei... nem fontosak.
Az érdekes és fontos az, hogy ez a cikk -- nemcsak itt -- megjelenhetett. Gondoljunk csak bele, hogy ez mekkora tabutéma, a belõle levont nyilvánvaló következtetések miatt.
Az intelligencia fogalmába és mérésébe persze bele lehet kötni, és a kételyeknek van is alapjuk. A 105-ös és a 95-ös IQ közötti különbség SOKKAL a "mérési" (meghatározási) bizonytalanságon belül van.
Vagyis itt nem az az igazi kérdés, hogy a viktoriánus kor emberének esetleg 3 %-kal magasabb volt-e az IQ-ja.
Hanem az a napjainkban igencsak észrevehetõ tendencia és döbbenetes különbség, ami a kb. 10-es IQ-jú, a szomszéd szobába szaró népesség és a dolgozó emberek (pékek, mérnökök, orvosok, buszsofõrök, stb) között akkora, hogy az már IQ méricskélések meg fogalmi viták nélkül is igencsak szembeötlõ.
Nomeg a nagyon szembeöltõ IQ különbségek mellett a szaporaságbeli eltérések is szembeötlõek.
És ha ezeket a tendenciákat a jövõre extrapoláljuk, akkor még szembeötlõbb következtetéseket vonhatunk le. Ezért nagy csoda, hogy ez a cikk meg merészelt jelenni.
A többi csak körítés. A viktoriánus korok emberének a reflexei... nem fontosak.
#132
"Persze, igazad van, némileg át kell fogalmaznom az állítást. Az ember egy harácsoló faj, akinek a birtoklási vágya szinte minden másnál elõrébb való. Igaz, hogy minden élõlény legelemibb ösztöne a létfenntartás, és szaporodás, ám az embernek a birtoklás talán még ezeknél is fontosabb."
Nem leszel okosabb, illetve nem nézel ki okosabbnak, ha üres frázis-szerû hamis hippi közhelyeket puffogtatsz.
Minden rossz tulajdonság, amit az embernek tulajdonítasz, az összes élõlény jellemvonása. Ráadásul a birtoklás, amit annyira stilizálsz, az kibaszottul hasznos, és az erõforrások hatékonyabb felhasználását ösztönzi, azaz pazarlásellenes.
Példa. Ha nem akarnál birtokolni, akkor nem tartanád meg a cipõdet, hanem fognád és kibasznád a véres gecibe, ha egy kicsit is büdös. Hogy birtokolni akarod, ezért ezt nem teszed, hanem kimosod.
Nem leszel okosabb, illetve nem nézel ki okosabbnak, ha üres frázis-szerû hamis hippi közhelyeket puffogtatsz.
Minden rossz tulajdonság, amit az embernek tulajdonítasz, az összes élõlény jellemvonása. Ráadásul a birtoklás, amit annyira stilizálsz, az kibaszottul hasznos, és az erõforrások hatékonyabb felhasználását ösztönzi, azaz pazarlásellenes.
Példa. Ha nem akarnál birtokolni, akkor nem tartanád meg a cipõdet, hanem fognád és kibasznád a véres gecibe, ha egy kicsit is büdös. Hogy birtokolni akarod, ezért ezt nem teszed, hanem kimosod.
#131
+1
#130
Az intelligencia csak részben örökletes jellemzõ. A viktoriánus korban sok tudomány gyerekcipõben járt, viszonylag könnyû volt jelentõs haladást elérni, kis túlzással, amit akkor felfedeztek, azt egy általános iskolás is megérti és alkalmazza. A reakcióidõ és az intelligencia között valóban van több-kevesebb összefüggés, de annak mértéke és jellege függ a mérési módtól. Tanulmány.
IQ Térkép_1
IQ Térkép_2
IQ Térkép_3
Fentiek alapján nehezen hiszem el, hogy a részben írástudatlan, részben valláskárosult átlag társadalom IQ szintje magasabb lett volna a mainál.
IQ Térkép_1
IQ Térkép_2
IQ Térkép_3
Fentiek alapján nehezen hiszem el, hogy a részben írástudatlan, részben valláskárosult átlag társadalom IQ szintje magasabb lett volna a mainál.
#129
Ismerem az oldalt, köszönöm. A cracked újságírói pont a humoros hatás végett hajlamosak túlozni, ill. egy-egy dolgot kiragadni a környezetükbõl - ezt spec. pont a magyar vonatkozású cikkeknél elég jól látni.
De amúgy természetesen nem vonom kétségbe, hogy voltak olyan hiedelmek, amiket leírt (az Amazonas-menti törzsekben, meg a Tikiwiki szigeteken), viszont ezek egyáltalán nem támasztják alá a te teóriádat, miszerint a középkori Európa alsóbb rétegei számára ne lett volna tökéletesen egyértelmû az összefüggés a szexelés és a gyerek létrejötte közt (pl. hogy egy középkorban különösen népszerû mûvet hozzak, Szûz Mária fogantatását hogy tarthatták volna csodának, ha nem tudták volna, hogy a dugástól lesz terhes az ember?).
De hát ezt nyilván te is tudod, hiszen nem vagy annyira hülye, hogy ezt ne lásd be, csak hát ugye ez a fránya kognitív disszonancia megakadályoz annak leírásában, hogy "ok, tévedtem" :)
De amúgy természetesen nem vonom kétségbe, hogy voltak olyan hiedelmek, amiket leírt (az Amazonas-menti törzsekben, meg a Tikiwiki szigeteken), viszont ezek egyáltalán nem támasztják alá a te teóriádat, miszerint a középkori Európa alsóbb rétegei számára ne lett volna tökéletesen egyértelmû az összefüggés a szexelés és a gyerek létrejötte közt (pl. hogy egy középkorban különösen népszerû mûvet hozzak, Szûz Mária fogantatását hogy tarthatták volna csodának, ha nem tudták volna, hogy a dugástól lesz terhes az ember?).
De hát ezt nyilván te is tudod, hiszen nem vagy annyira hülye, hogy ezt ne lásd be, csak hát ugye ez a fránya kognitív disszonancia megakadályoz annak leírásában, hogy "ok, tévedtem" :)
#128
A rómaiak is hegyi forrásokból nyerték az ivóvizet, szóval kemény vizet vezettek a vízvezetékekben.
#127
A helyi források pont kemény vizûek, csak késõbb, a vizek alsó folyásán lágyulnak meg, mert idõ kell, hogy kicsapódjon a vízbõl a mészkõ.
Persze a vízkeménység részben a hegy ásványianyag-összetételétõl is függ, a Mátrában kevésbé, a Bükkben viszont jobban kemény az ivóvíz.
Persze a vízkeménység részben a hegy ásványianyag-összetételétõl is függ, a Mátrában kevésbé, a Bükkben viszont jobban kemény az ivóvíz.
#126
A görögök a bort vízzel hígítva itták, amit egy ólombevonatú vödörszerûségben kevertek hozzá a borhoz. Ezt a módszert a rómaiak is átvették, és mivel így a borban lévõ sav kismértékben oldotta a keverõedény falából az ólmot, természetesen meg is itták. Ezért kaptak a gazdagok enyhe, de krónikus ólommérgezést.
Késõbb már ez nem volt, mert egyrészt nem keverték a bort vízzel, másrészt a bort inkább fa, vagy cserépedényben tárolták.
Késõbb már ez nem volt, mert egyrészt nem keverték a bort vízzel, másrészt a bort inkább fa, vagy cserépedényben tárolták.
#125
Ha elolvasnád a tanulmányt, amit linkeltem, ott is explicite leírják, hogy leginkább karsztvizet vezettek a rómaiak is.
Konkrétan van korabeli idézet Frontiustól, aki azon panaszkodik, hogy a vízkõ csökkenti az átfolyási keresztmetszetet.
Konkrétan van korabeli idézet Frontiustól, aki azon panaszkodik, hogy a vízkõ csökkenti az átfolyási keresztmetszetet.
#124
A cracked valóban nem tudományos oldal, viszont profi újságírók. Mindenre találsz forrást, ha van türelmed végigklikkelni, akkor száraz, tudományos cikkekben is elolvashatod ugyanazt.
#123
Azon karsztvíz folyt át. Teli van kalcittal, oldott mészkõvel. Mit gondolsz, a budai cseppkõ-barlangok mibõl alakultak ki?
#122
Mert régen csapvízzel töltötték fel a központi fûtés rendszerét, és azzal is pótolták az esetleges veszteségeket is. Így volt olcsóbb, mert a különlegesen kezelt ioncserélt víz( amilyen a kocsik hûtõvizéhez is kell) ekkora mennyiségben drága.
A csapvíz meg többnyire tartalmaz kalcitot, vagy hasonló anyagokat. Nemrég kíváncsiságból megnéztem, nálunk itt kb. 40 német keménységi fokú a csapvíz, ami elég sok. Kevésbé kemény víz csak az Alföldön van, de ott sem mindenütt.
A csapvíz meg többnyire tartalmaz kalcitot, vagy hasonló anyagokat. Nemrég kíváncsiságból megnéztem, nálunk itt kb. 40 német keménységi fokú a csapvíz, ami elég sok. Kevésbé kemény víz csak az Alföldön van, de ott sem mindenütt.
#121
Én láttam, fogtam kezemben kb harminc centiméter átmérõjû csõ pár centi hosszú kivágott szakaszát, amin kettõ centiméteres lyuk volt, a többi mészkõ. Mondjuk az egy kb száz éves csõ volt a Gellért-szállóból. Szerintem BME mérnökgeológia tanszékén megmutatják bárkinek szívesen...
#120
Bocs az OFF-ért, de rájöttem az ellentmondás feloldására:
Zárt csõben akkor alakul ki, ha ott a víz hõmérséklete CSÖKKEN. Alacsonyabb hõmérsékleten kevesebb oldott anyagot tud felvenni, tehát a felesleg kicsapódik.
Szóval -szerintem- a radiátor vízkövesedik, de a vízvezeték hállózat nem (/nem nagyon). Budapesten 100-éves vezetékek is vannak. Szerintem sose vízkötlenítik. A rozsda miatt szokott gond lenni velük.
Zárt csõben akkor alakul ki, ha ott a víz hõmérséklete CSÖKKEN. Alacsonyabb hõmérsékleten kevesebb oldott anyagot tud felvenni, tehát a felesleg kicsapódik.
Szóval -szerintem- a radiátor vízkövesedik, de a vízvezeték hállózat nem (/nem nagyon). Budapesten 100-éves vezetékek is vannak. Szerintem sose vízkötlenítik. A rozsda miatt szokott gond lenni velük.
#119
A fûtési rendszerekben szó nincs párolgásól, oszt mégis vízkövesednek. A régi sulimban a csõ átmérõjének kb. a fele volt meg 35+ év után, mikr szétszedték...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#118
Engem nem nyugtatna meg a vízkõ:
1. Nem mindenhol kemény a víz, egy hegyi patak esõ/olvadékvize szerintem lágy víz. Ott nem lesz vízkõ.
2. A vízkõ tipikusan ott alakul ki ahol a víz elpárolog/elforr. Zárt csõben nincs különösebb oka kiválni. Ha olyan gyorsan kialakulna rendszeresen vízkõteleníteni kéne a csõvezetéket. Én kb. 15 év után szétszedtem az átfolyós vízmelegítõt, hogy már biztos vízköves. És semmit se találtam.
1. Nem mindenhol kemény a víz, egy hegyi patak esõ/olvadékvize szerintem lágy víz. Ott nem lesz vízkõ.
2. A vízkõ tipikusan ott alakul ki ahol a víz elpárolog/elforr. Zárt csõben nincs különösebb oka kiválni. Ha olyan gyorsan kialakulna rendszeresen vízkõteleníteni kéne a csõvezetéket. Én kb. 15 év után szétszedtem az átfolyós vízmelegítõt, hogy már biztos vízköves. És semmit se találtam.
#117
Mindenesetre ha már odáig süllyedt a társalgás, hogy az emberek véleményük igazolása végett cracked.com cikkekkel jönnek, akkor ezt is el lehet olvasni:
http://www.cracked.com/article_20186_6-ridiculous-myths-about-middle-ages-everyone-believes.html
http://www.cracked.com/article_20186_6-ridiculous-myths-about-middle-ages-everyone-believes.html
#116
"hiába dug meg más, mindenképp a férjem lesz az apa"...
Az apa az, aki fel fogja nevelni. A megdugó meg röhög a markába.
Az apa az, aki fel fogja nevelni. A megdugó meg röhög a markába.
#115
Ezek csak extra hiedelmek, ráadásul a 6-ból 5 ilyen szigeten élõ népecskék meg Amazonas-menti törzsek, 5 esetben tök nyilvánvaló, hogy tudják, hogy szexbõl lesz a gyerek, csak még hozzárakják a maguk hiedelmét vagy rituáléját (pl. "a pasinak elõtte sokat kell gyerekre gondolni", vagy "sokat kell dugni", vagy "hiába dug meg más, mindenképp a férjem lesz az apa"), ebbõl csak az derül ki, hogy a pontos hatásmechanizmust nem értik. Ettõl még jól látják az összefüggést a szex és a gyerek közt.
Ezzel szemben te ezt írtad:
"Kb az európai értelmiséget (ókor: görög, római polgárok, középkor: arisztokrácia, papság) leszámítva az embereknek a leghalványabb fogalmuk sem volt arról, hogy mitõl születik a gyerek, sokszor még a szexszel sem sikerült összekötniük a dolgot."
Nyilván ezt te is látod, hogy ez nem pont ugyanaz, csak hát ugye... a kognitív disszonancia nagy úr! :)
Ezzel szemben te ezt írtad:
"Kb az európai értelmiséget (ókor: görög, római polgárok, középkor: arisztokrácia, papság) leszámítva az embereknek a leghalványabb fogalmuk sem volt arról, hogy mitõl születik a gyerek, sokszor még a szexszel sem sikerült összekötniük a dolgot."
Nyilván ezt te is látod, hogy ez nem pont ugyanaz, csak hát ugye... a kognitív disszonancia nagy úr! :)
#114
http://www.mult-kor.hu/20120229_nem_az_olom_okozhatta_a_romai_birodalom_veget
A császárkorben eszerint mégis magas volt az ólomszint a városlakók vérében. Persze lehet, hogy nem pont a vízvezetékektõl, de rengeteg ólmot használtak a gazdagok is. Ha máshol nem, az ólomfehér név mond valamit? (kozmetikum)
A császárkorben eszerint mégis magas volt az ólomszint a városlakók vérében. Persze lehet, hogy nem pont a vízvezetékektõl, de rengeteg ólmot használtak a gazdagok is. Ha máshol nem, az ólomfehér név mond valamit? (kozmetikum)
#113
Hmm. Mondjuk belegondolva, ha a szexuális felvilágosítást is belevesszük, valszeg az a legerõsebb születésszabályozó tényezõ. Már azok közt, akik egyszerû oksági viszonyt föl tudnak fogni.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#112
Mivel a monogám pár nem volt annyira elterjedt az õsközösségben, inkább az volt a menet szerintem, hogy a kívánós idõszakban összegabalyodott a nõ a kívánatosabb pasikkal (akiknek a génkészlete távolabb állt a sajátjától, tehát idegenekkel vagy legalább nem közelebbi ismerõsökkel), amikor pedig a megtermékenyült, akkor meg a rokonságot kereste, tehát az boldog tudatlanságban leledzõ apát elhajtották a vérrokonok. Ezt az elméletet a fogamzásgátlók egyik mellékhatása is támogatja. Fogamzásgátló alatt a nõk szívesebben veszik az olyan férfiak közelségét, akik genetikailag közelebb állnak hozzájuk, míg a tablettáról lejõve hirtelen a férfiasabb, és genetikailag jobban eltérõ férfiak kezdenek jobban tetszeni nekik.
#111
Amit linkeltem tanulmányt, az szinte teljesen elveti a csõvezetékekbõl beoldódó ólmot, azon egyszerû oknál fogva, hogy a lerakódó vízkõ igen hamar elszigeteli a vizet a csõtõl.
Olvasd el, esetleg...
Olvasd el, esetleg...
#110
Fogalmam sincs, valószínûleg Hippokrátesz volt, aki le is írta. De milyen szerencse, hogy mi vagyunk a borg, kaptártudattal, és ha valaki valamire rájött egyszer valaha, akkor azt már mindenki tudja!
Itt egy aranyos gyûjtés a témában, forrásokkal.
Nyilván kultúránként és társadalmi csoportonként eltérõ mértékben voltak tudatában az emberek a dolognak.
Itt egy aranyos gyûjtés a témában, forrásokkal.
Nyilván kultúránként és társadalmi csoportonként eltérõ mértékben voltak tudatában az emberek a dolognak.