• Cuchulainn
    #147
    Bizony volt jó pár, bár kutya csak másnál a családban, de ilyent annál sem tapasztaltam.
    Személyes tapasztalatok:
    - Ragadozó ízeltlábúak: (Madárpókok, skorpiók, ostorlábúak, scolopendra): Csak akkor esznek, ha éhesek. Ha nem azok, akkor nem törődnek a közelükben lévő táplálékkal sem, esetleg ha nagyon zavarja őket akkor megölik, de nem fogyasztják el.
    - Kígyók: Csak akkor esznek ha éhesek. Ha nem, akkor semmiféle reakciót nem vált ki belőlük akár a rajtuk átmászó táplálékállat sem.
    - Gekkók: Ha éhesek vadásznak, ahogy jóllaknak, egyre kevésbé hajlandóak megmozdulni a táplálékért. Ha teljesen jóllaktak, akkor nem érdekli őket.
    - Hörcsög: Ő az itteniek közül a kivétel, mindig elfogadta a kaját, bár ő is inkább "harácsolt" és csak a pofáját/búvóhelyét tömte vele degeszre, nem magát.
    - Patkányok: Ez érdekes, nekik már egyértelműen van fogalmuk arról, hogy mi "finom" Nálam folyamatosan előttük volt a kaja, de a "sima" tápból csak annyit ettek amennyi kellett. Sajtból, tejfölből, főtt húsból, joghurtból viszont ettek volna amennyi beléjük fér.

    A tehén felfúvódása rendszerint nem attól van, hogy túl sokat evett, hanem hogy nem megfelelően van összeállítva az amivel etetik.
    Ráadásul a háziállatok ahogy más is írta nem igazán mérvadóak a kérdésben. A legtöbb haszonállatot arra tenyésztették, hogy minél hamarabb minél nagyobbra nőjön, természetes, hogy azokat válogatták ki amelyek minél többet esznek.