209
  • Archenemy
    #129
    Ismerem az oldalt, köszönöm. A cracked újságírói pont a humoros hatás végett hajlamosak túlozni, ill. egy-egy dolgot kiragadni a környezetükből - ezt spec. pont a magyar vonatkozású cikkeknél elég jól látni.

    De amúgy természetesen nem vonom kétségbe, hogy voltak olyan hiedelmek, amiket leírt (az Amazonas-menti törzsekben, meg a Tikiwiki szigeteken), viszont ezek egyáltalán nem támasztják alá a te teóriádat, miszerint a középkori Európa alsóbb rétegei számára ne lett volna tökéletesen egyértelmű az összefüggés a szexelés és a gyerek létrejötte közt (pl. hogy egy középkorban különösen népszerű művet hozzak, Szűz Mária fogantatását hogy tarthatták volna csodának, ha nem tudták volna, hogy a dugástól lesz terhes az ember?).

    De hát ezt nyilván te is tudod, hiszen nem vagy annyira hülye, hogy ezt ne lásd be, csak hát ugye ez a fránya kognitív disszonancia megakadályoz annak leírásában, hogy "ok, tévedtem" :)
  • teddybear
    #128
    A rómaiak is hegyi forrásokból nyerték az ivóvizet, szóval kemény vizet vezettek a vízvezetékekben.
  • teddybear
    #127
    A helyi források pont kemény vizűek, csak később, a vizek alsó folyásán lágyulnak meg, mert idő kell, hogy kicsapódjon a vízből a mészkő.

    Persze a vízkeménység részben a hegy ásványianyag-összetételétől is függ, a Mátrában kevésbé, a Bükkben viszont jobban kemény az ivóvíz.
  • teddybear
    #126
    A görögök a bort vízzel hígítva itták, amit egy ólombevonatú vödörszerűségben kevertek hozzá a borhoz. Ezt a módszert a rómaiak is átvették, és mivel így a borban lévő sav kismértékben oldotta a keverőedény falából az ólmot, természetesen meg is itták. Ezért kaptak a gazdagok enyhe, de krónikus ólommérgezést.
    Később már ez nem volt, mert egyrészt nem keverték a bort vízzel, másrészt a bort inkább fa, vagy cserépedényben tárolták.
  • Zero 7th
    #125
    Ha elolvasnád a tanulmányt, amit linkeltem, ott is explicite leírják, hogy leginkább karsztvizet vezettek a rómaiak is.

    Konkrétan van korabeli idézet Frontiustól, aki azon panaszkodik, hogy a vízkő csökkenti az átfolyási keresztmetszetet.
  • Zero 7th
    #124
    A cracked valóban nem tudományos oldal, viszont profi újságírók. Mindenre találsz forrást, ha van türelmed végigklikkelni, akkor száraz, tudományos cikkekben is elolvashatod ugyanazt.
  • teddybear
    #123
    Azon karsztvíz folyt át. Teli van kalcittal, oldott mészkővel. Mit gondolsz, a budai cseppkő-barlangok miből alakultak ki?
  • teddybear
    #122
    Mert régen csapvízzel töltötték fel a központi fűtés rendszerét, és azzal is pótolták az esetleges veszteségeket is. Így volt olcsóbb, mert a különlegesen kezelt ioncserélt víz( amilyen a kocsik hűtővizéhez is kell) ekkora mennyiségben drága.
    A csapvíz meg többnyire tartalmaz kalcitot, vagy hasonló anyagokat. Nemrég kíváncsiságból megnéztem, nálunk itt kb. 40 német keménységi fokú a csapvíz, ami elég sok. Kevésbé kemény víz csak az Alföldön van, de ott sem mindenütt.
  • Zero 7th
    #121
    Én láttam, fogtam kezemben kb harminc centiméter átmérőjű cső pár centi hosszú kivágott szakaszát, amin kettő centiméteres lyuk volt, a többi mészkő. Mondjuk az egy kb száz éves cső volt a Gellért-szállóból. Szerintem BME mérnökgeológia tanszékén megmutatják bárkinek szívesen...
  • figyu
    #120
    Bocs az OFF-ért, de rájöttem az ellentmondás feloldására:
    Zárt csőben akkor alakul ki, ha ott a víz hőmérséklete CSÖKKEN. Alacsonyabb hőmérsékleten kevesebb oldott anyagot tud felvenni, tehát a felesleg kicsapódik.

    Szóval -szerintem- a radiátor vízkövesedik, de a vízvezeték hállózat nem (/nem nagyon). Budapesten 100-éves vezetékek is vannak. Szerintem sose vízkötlenítik. A rozsda miatt szokott gond lenni velük.
  • Molnibalage
    #119
    A fűtési rendszerekben szó nincs párolgásól, oszt mégis vízkövesednek. A régi sulimban a cső átmérőjének kb. a fele volt meg 35+ év után, mikr szétszedték...
  • figyu
    #118
    Engem nem nyugtatna meg a vízkő:
    1. Nem mindenhol kemény a víz, egy hegyi patak eső/olvadékvize szerintem lágy víz. Ott nem lesz vízkő.
    2. A vízkő tipikusan ott alakul ki ahol a víz elpárolog/elforr. Zárt csőben nincs különösebb oka kiválni. Ha olyan gyorsan kialakulna rendszeresen vízkőteleníteni kéne a csővezetéket. Én kb. 15 év után szétszedtem az átfolyós vízmelegítőt, hogy már biztos vízköves. És semmit se találtam.
  • Archenemy
    #117
    Mindenesetre ha már odáig süllyedt a társalgás, hogy az emberek véleményük igazolása végett cracked.com cikkekkel jönnek, akkor ezt is el lehet olvasni:

    http://www.cracked.com/article_20186_6-ridiculous-myths-about-middle-ages-everyone-believes.html
  • inkvisitor
    #116
    "hiába dug meg más, mindenképp a férjem lesz az apa"...
    Az apa az, aki fel fogja nevelni. A megdugó meg röhög a markába.
  • Archenemy
    #115
    Ezek csak extra hiedelmek, ráadásul a 6-ból 5 ilyen szigeten élő népecskék meg Amazonas-menti törzsek, 5 esetben tök nyilvánvaló, hogy tudják, hogy szexből lesz a gyerek, csak még hozzárakják a maguk hiedelmét vagy rituáléját (pl. "a pasinak előtte sokat kell gyerekre gondolni", vagy "sokat kell dugni", vagy "hiába dug meg más, mindenképp a férjem lesz az apa"), ebből csak az derül ki, hogy a pontos hatásmechanizmust nem értik. Ettől még jól látják az összefüggést a szex és a gyerek közt.

    Ezzel szemben te ezt írtad:
    "Kb az európai értelmiséget (ókor: görög, római polgárok, középkor: arisztokrácia, papság) leszámítva az embereknek a leghalványabb fogalmuk sem volt arról, hogy mitől születik a gyerek, sokszor még a szexszel sem sikerült összekötniük a dolgot."

    Nyilván ezt te is látod, hogy ez nem pont ugyanaz, csak hát ugye... a kognitív disszonancia nagy úr! :)
  • inkvisitor
    #114
    http://www.mult-kor.hu/20120229_nem_az_olom_okozhatta_a_romai_birodalom_veget
    A császárkorben eszerint mégis magas volt az ólomszint a városlakók vérében. Persze lehet, hogy nem pont a vízvezetékektől, de rengeteg ólmot használtak a gazdagok is. Ha máshol nem, az ólomfehér név mond valamit? (kozmetikum)
  • sz4bolcs
    #113
    Hmm. Mondjuk belegondolva, ha a szexuális felvilágosítást is belevesszük, valszeg az a legerősebb születésszabályozó tényező. Már azok közt, akik egyszerű oksági viszonyt föl tudnak fogni.
  • inkvisitor
    #112
    Mivel a monogám pár nem volt annyira elterjedt az ősközösségben, inkább az volt a menet szerintem, hogy a kívánós időszakban összegabalyodott a nő a kívánatosabb pasikkal (akiknek a génkészlete távolabb állt a sajátjától, tehát idegenekkel vagy legalább nem közelebbi ismerősökkel), amikor pedig a megtermékenyült, akkor meg a rokonságot kereste, tehát az boldog tudatlanságban leledző apát elhajtották a vérrokonok. Ezt az elméletet a fogamzásgátlók egyik mellékhatása is támogatja. Fogamzásgátló alatt a nők szívesebben veszik az olyan férfiak közelségét, akik genetikailag közelebb állnak hozzájuk, míg a tablettáról lejőve hirtelen a férfiasabb, és genetikailag jobban eltérő férfiak kezdenek jobban tetszeni nekik.
  • Zero 7th
    #111
    Amit linkeltem tanulmányt, az szinte teljesen elveti a csővezetékekből beoldódó ólmot, azon egyszerű oknál fogva, hogy a lerakódó vízkő igen hamar elszigeteli a vizet a csőtől.

    Olvasd el, esetleg...
  • Zero 7th
    #110
    Fogalmam sincs, valószínűleg Hippokrátesz volt, aki le is írta. De milyen szerencse, hogy mi vagyunk a borg, kaptártudattal, és ha valaki valamire rájött egyszer valaha, akkor azt már mindenki tudja!

    Itt egy aranyos gyűjtés a témában, forrásokkal.

    Nyilván kultúránként és társadalmi csoportonként eltérő mértékben voltak tudatában az emberek a dolognak.
  • sz4bolcs
    #109
    Állattenyésztés elterjedése előtt nem nagyon volt mit megfigyelni. :D
    El tudom képzelni a következő párbeszédet:
    -Gyerekünk lesz.
    -wow, ti meg mit csináltatok??
    -hát, nem is tudom, mi történt.

    Ja nem... beszélni sem tudtak előtte....
  • inkvisitor
    #108
    Ha jól tudom, a patriarchális életmód terjedése furcsamód egybeesett az állattenyésztés elterjedésével. Ott a pásztorok jól megfigyelhették, mi történik az anyaállatok, meg a hímek között, majd rövid matek után egyértelmű volt, hogy mi micsoda. Szex + pár hónap = gyerek.
  • inkvisitor
    #107
    Rómában a házon belüli vízvezetékcsövek voltak ólomból vagy ólombéléssel ("lead (plumbum) was ideal for the production of water pipes"). Meg persze az edények is jó adagot tartalmaztak, a kozmetikumokról nem is beszélve. Az ólom pedig eléggé rossz hatással van a gyereknemzésre.
    A gyenge fizikai állapot meg nem a nemességre volt jellemző, hanem a köznépre. Épp az SG-n volt egy cikk a császárkori (köz)népesség élelmezési állapotáról. Eléggé egyhangú és kevés volt a csontvázak elemzése szerint. Szinte csak növényi, hús és tejtermék alig.
    Tehát: nemesség jó táplálkozás gyenge szaporulat mellett + mentális zavarok, köznép meg gyenge táplálkozás és járványtűrő képesség.
    A szívecskéről meg: Inkább arra gondolj, mi volt a látvány az akkortájt népszerű kutyapóznál :)
  • sz4bolcs
    #106
    Én is guglizok bőszen, mert felkeltette az érdeklődésem a téma, de nem nagyon segít. :D
  • Archenemy
    #105
    Erre hozhatnál valóban némi linket, mert én semmi ilyesmit nem találtam... De ne olyat, hogy valami északangliai skót faluban vagy egy indián törzsben egyszer valaki azt mondta, hogy nem tudja, hanem egy olyat, hogy általánosan nem volt köztudott, hogy dugásból lesz a gyerek...
  • Molnibalage
    #104
    Zero jól írta. A massza nagy része semmit nem tesz hozzá a fejlődéshez, a saját fenntartását biztosítja és kb. ennyi. Ezzel nem azt mondom, hogy irtsuk ki őket, de Zero jól megfogalmazta a lényeget.
  • sz4bolcs
    #103
    Ok. Akkor kérdezek:

    Mikor és ki mutatott ki oksági összefüggést először a sperma hüvelybe kerülése és a gyermeknemzés közt?
  • Zero 7th
    #102
    Ja, hát a kognitív disszonancia nagy úr!
  • sz4bolcs
    #101
    Hát, ezt ha olvasnám történelemkönyvben, sem hinném el. :)
  • Zero 7th
    #100
    Én nem a seggemből rántom elő az információimat.

    Összefoglalva: nagyjából a fructumot is fructummal ették, mindenféle kajához fasza volt. A fructum meg kifejezetten ólomedényekben készült, mert a rézedénytől szar íze lett.

    És emellett tudtak az ólommérgezésről, de minden jel arra mutat, hogy leszarták a dolgot.

    Egyébként akkor szerinted mitől volt általánosan gyenge a fizikai állapotuk? Csak úgy?

    Igen, el kell forgatni, úgy lesz belőle silphium gyümölcs, felül szára, mint a körtének, lent meg két gömbölyű rész, kicsit jobban kidudorodva, mint mondjuk a baracknál. Nem herezacsi, annak amúgy is erősen egészségtelen lenne.
  • Sippie
    #99
    Mérget vehetünk rá, hogy a keleti nemzeteké is csökken...
  • Archenemy
    #98
    Igaz igaz, bár én ebből (majd a válaszod hiányából) azt gondoltam, hogy biztos egyetértesz ezzel, de lehet tévedtem. Mindegy, zero végülis felvette a fonalat, szerintem sikerült kifejteni a gondolataimat, aztán hogy ezzel egyetért-e valaki vagy sem, az már az ő dolga.
  • inkvisitor
    #97
    Ezt az önmérgezést gondold át. A középkori savas borok szerinted mit oldottak ki azokból a divatos ónkupákból?
    Valamint a rómaiak bukásában komoly szerepet játszott egyrészt az, hogy az általános fizikai állapot a császárkorban gyenge volt (a csontvázak vizsgálata alultápláltságot jelzett a népesség nagy részében), másrészt a történelemkönyvek javarészt hanyagolják az időnként brutális járványokat. Róma korában volt az emberiség első olyan világjárványa, ami Kínától az Ibériai félszigetig pusztított. Kínában bele is bukott az emberveszteségbe (30-50% körüli) az aktuális kormányzat.
    A szívecskéről meg úgy tudtam, hogy a valós jelentéshez 180 fokot el kell forgatni :).
  • Molnibalage
    #96
    Kérdeztem, nem állítottam.
  • Zero 7th
    #95
    Vannak persze kirívó esetek, a szívecske szimbólum például a rómaiak által használt és végül _kiirtott_ silphium növény termése. Fogamzásgátlónak használták, teljes sikerrel.

    Mondjuk ami azt illeti, a módszeres önmérgezésük ólommal sem tehetett túl sok jót a szaporulatnak...

    De ez tényleg a kivételes esetek egyike, főleg hogy aztán úgy ezer évre majd' minden tudásuk el is veszett.
  • Zero 7th
    #94
    Aha, akkor olvasgass némi történelmet! Kb az európai értelmiséget (ókor: görög, római polgárok, középkor: arisztokrácia, papság) leszámítva az embereknek a leghalványabb fogalmuk sem volt arról, hogy mitől születik a gyerek, sokszor még a szexszel sem sikerült összekötniük a dolgot.
  • notarius1234
    #93
    Igen, sajnos ez így van!
    Ezért lehet találó a cikk, mert valóban, a butábbakhoz - akik jobb esetben csak haszontalanok is, rosszabb esetben kártékonyak (bűnözők)- , csak annyi jutott el a korábbi évek kormányzatai által (elhibázottan) támogatni próbált gyermekvállalásból, hogy sok gyerek, sok támogatás (sok hülye gyerek még több). Ez szép gyorsan meghonosította a "gyerekből élést", mint állást...
  • sz4bolcs
    #92
    Nehezebb volt, ebben egyetértek, de nekem egy ilyen kijelentés, hogy "régen össze volt kötve a kettő" inkább azt sugallja, hogy a modern fogamzásgátlók előtti embernek nem volt annyi esze, h. kirántsa, mielőtt elmegy, ami azért elég sokat számít. A modern fogamzásgátlás szerintem nem ennyire mérvadó abban, hogy a szex és a gyerekvállalás mennyire válik szét egymástól.
  • Zero 7th
    #91
    A felső öt százalékot kb még 30-35% tartja el, a többi, meg mint a lentebb példaként felhozott kutya, él bele a világba.
  • Archenemy
    #90
    "Értsd: a felső 5% meg fog tudni sütni egy kenyeret, ha a péket vesszük, visszafele ez nem működik..."

    Ez valóban így van, szerintem nem is az a vita tárgya, hogy az emberek felső 5%-a képzettebb vagy hasznosabb. Én az eredeti állítást kifogásoltam, ami azt sugallja szerintem, hogy a társadalom 95%-a jobb esetben haszontalan kolonc, rosszabb esetben élősködő, aki ezen a fantasztikus 5% vérét szíjja galádul.

    Tehát igaz, hogy a felső 5% is tud kenyeret sütni, de ameddig kenyeret süt, addig viszont nem űrhajót tervez. Tehát jó, hogy van kenyérsütő ember is, mert így a hasznosember a hasznosidejét hasznosdolgokra tudja fordítani, és így a kenyérsütő ember (tudom, péknek hívják amúgy, csak a szemléletesség végett használom így...) is részt vesz ennek a hasznosságában - ő süti a kenyeret, hogy a hasznosembernek ne kelljen.

    Neem, nyilván nem önzetlenül csinálja, hanem pénzt kap érte, de akkor is, egyáltalán nem mondhatjuk rá, hogy fölösleges lenne. Nélkülözhetőbb esetleg, de attól még jó, hogy van.

    #63-ban értelmesen is leírtam.

    És nem, ez nem azt jelenti, hogy minden egyes ember hasznos, és soha senki nem ballaszt.