Gyengék az ARM chipes laptopok a Windows 8-hoz

"A tõled idézett mondatok meg nem tõled származnak, vagy ha tõled, akkor is csak engem idéztél, vagyis végsõ soron egészen eddig magammal próbáltam meg értelmesen vitázni. "

Ööö... Nem tõlem származó idézet, amit te idéztél úgy, hogy az én reagálásomra válaszoltál és én tõled idéztem... Ez így baromi kúsza 😄

"Tudod mit, mindenben igazad van! Minden kínai tabletgyártó hülye, hiszen úgyis csak dzsunkaminõségre futja tõlük, és selejtre termelik a tré gépeiket. Nincs kínai dual CPU dual GPU tablet 40 ezerért, nem is létezik, ne olvassak több sci-fit. "

Legalább beismered, hogy a Dual Core CPU-s és Dual Core GPU-s gép 40ezerért hazai kereskedõtõl scifibe illik 😄 Valóban van olyan, amiben mindkét elem megtalálható, ilyen például a Ainol Elf II is, amit te említettél. Csakhogy egy igen fontos szempont is szerepelt az ár mellett: ITTHON beszerezhetõ legyen. Ha egy kereskedõ behozatja ezt a készüléket, mire minden költségét rászámolja (vám, szállítás, áfa, saját haszon), addigra ez a készülék már olyan 70 környékén jön ki a vevõnek. Nem véletlen az sem, hogy nem nagyon kereskednek olyan termékekkel magyar kereskedõk, amik csak a gyártótól beszerezhetõek és nincs sehol se szakszervíz, se képviselet, mivel a magyar törvények szerint kötelesek 1 év garit adni hozzájuk, ami ha csak a gyártónál érvényesíthetõ, akkor baromi macerás és költséges. Egyszerûen nem éri meg. Szóval ha valaki magánemberként nagyon vállalkozó szellemû, akkor a gyártótól beszerezheti ezt a gépet durván 40ezer környékén, de akkor ez a szerencsejáték kategóriába illik, mivel a készülék lehet hibás, sérülhet szállítás közben, stb. Ha valaki közvetlenül a gyártótól rendel, az a saját felelõssége. Ezért is nem egy mûködõképes üzleti modell.

Megjegyzem, itt megint egy olyan állítás szerepel, amit én nem tettem meg. Nem azt állítottam, hogy minden kínai gyártó hülye, sõt, nem is feltétlenül azt, hogy xar a minõségük. Csupán megemlítettem, hogy ezek javarészt noname termékek, nulla terméktámogatással nálunk. Ez pedig igaz is. Lehet, hogy nem rossz maga a minõségük, de ha neadjisten elromlik, nincs szerviztámogatásuk, lehet keresni a gyártót és megpróbálni vele egyezkedni. Ehhez minden vállalkozó szellemû, kidobni való pénzzel rendelkezõnek sok sikert kívánok. Általában az ilyen egyezkedéseknek az a vége, hogy ha a kedves vevõ a saját költségén visszajuttatja a gyártóhoz a hibás készüléket, akkor a gyártó küld neki egy újat vagy megjavíttatja. Ez egy 150 dolláros készüléknél nem reális.

Tudod mit, mindenben igazad van! Minden kínai tabletgyártó hülye, hiszen úgyis csak dzsunkaminõségre futja tõlük, és selejtre termelik a tré gépeiket. Nincs kínai dual CPU dual GPU tablet 40 ezerért, nem is létezik, ne olvassak több sci-fit.

A tõled idézett mondatok meg nem tõled származnak, vagy ha tõled, akkor is csak engem idéztél, vagyis végsõ soron egészen eddig magammal próbáltam meg értelmesen vitázni.

"Nincs AMLogic dual core processzor:"

Ismét egy oléyan dolog, amit én nem is állítottam. Te írtad, hogy A9-es Dual magos procival + MALI 400 többmagos GPU-val szerelt gép kijön már 40ezerbõl. Bedobtad az AMLogic nevét, gondolom mint olyan gyártóét, akinél ez igaz is. Erre írtam, hogy bukta, az egyetlen típusuk tabletbõl, ami kint is van a lapjukon, az ugyan valóban A9-es CPU-val szerelt, de az Single Core-os verzió, bár valóban, a MALI-400-as GPU a gépben Dual Core-os.

Ramos W17pro : valóban, Cortex A9 Dual Core proci, de csak MALI-400 Single Core-os GPU

Az Ainol Elf II valóban teljesíti mindkét kritériumot, nem tagadom, Cortex A9-es Dual Core-os CPU-val és MALI-400 Dual Core-os GPU-val szerelt. Ezt elismerem, hogy teljesíti. Ugyanakkor továbbra is áll, hogy alapvetõ kívánalmakat nem teljesít: nincs megfelelõ támogatása (honlapját pl. lényegében csak rendelni lehet, a letöltési résznél van 2 link, ami kínai oldalakra lök és annyi), ha probléma van, hát rohangálhat a kedves vevõ, mert Magyarországon még márkaképviselet sincs, sõt, hivatalos forgalmazó se, csak olyanok legfeljebb, akik ostoba módon kintrõl berendelik. Megjegyzem, kiszámoltam, szállítással, vámmal, kiskereskedelmi árréssel az életben nem jön ki 40ezerbõl, már csak azért se, mert ha csak a vámig számolom a dolgot, akkor is már majdnem 48ezer forintnál tart a kereskedõ, és akkor még neki nincs is a dolgon haszna... Magánemberként valóban ki lehet hozni 40ezerbõl, de ott meg életbe lép az, amit a gariról meg az esetleges ügyintézésrõl mondtam.

Azért elég érdekesnek találom, hogy te kereskedsz állítólag ezekkel a kínai olcsó cuccokkal, mégis ennyire irreálisan látod a dolgokat.

"Minden programnál eldönthetõ, hogy hova települjön:
Hát nem így van, a cyanogenmod ezért lett népszerû, többek között, mert kiválaszthatóvá vált az alapértelmezett telepítési hely, de csak akkor, ha volt az SD-kártyádon ext partíció akkor, amikor még ezt az Android hivatalosan nem támogatta."
"Itt egy fejlesztõi infó arról, hogy mit lehet és mit nem lehet külsõ helyre telepíteni:
http://developer.android.com/guide/appendix/install-location.html#Compatiblity"


Bizisten, ez már fájt... Megnéztem a listát és mit ad isten, hát nem a rendszerbe beépülõ, ergó rendszereszköznek nevezhetõ elemeket tartalmaz... Azt hittem, az azért elég egyértelmû, hogy a rendszerelemek csakis és kizárólag a rendszert tartalmazó partícióra telepíthetõek, de látom, egyeseknek mégsem volt az. Megjegyzem, visszaolvastam, hátha rájövök, honnan jött ez a "Minden programnál eldönthetõ, hogy hova települjön:" rész, amit ugyan nem idézõ jeleztél, de feltételezve, hogy egybõl cáfoltad is, gondolom idézet akart lenni, de persze már megint nem találtam sehol ilyen állítást...

Megjegyezném, hogy ha ezzel foglalkozol, akkor tudnod kellene, hogy nem csak a rendszer partíció és a bõvítõ kártya létezik, az újabb modelleknél már külön van rendszerpartíció (Installed RAM), van egy külön partíció, ami a programok és az adatok tárolására szolgál (Internal Memory), és van a bõvítési lehetõség, azaz a memóriakártya. Ez nem is annyira új dolog, emlékeim szerint legalább 1-1,5 éve szinte csak olyan tablet volt a kezemben, aminél ez a memóriakiosztás. Valóban, a #31-es hozzászólásomban elírtam, az Installed RAM nem a telepített programokat tárolja, hanem lényegében az a rendszerpartíció. A jelek szerint egy kifejezést félrefordítottam, ez bárkivel megeshet, mea culpa ezért.

"Pl ha már telepítettél Gameloft-os játékot, az sem kérdez semmit, csak azt, hogy letöltheti-e a szükséges játékfájlokat. Ha le van éppen választva a belsõ SD, akkor még csak nem is tudja a rendszerpartícióra telepíteni magát, hibával leáll..."

Android 2.2-es verzió óta tudomásom szerint mindegyik app felméri, hogy a rendelkezésre álló tárhelyre felfér-e. Ezen felül ha jól tudom, az Android 4-esbe már azt is beleépítették, hogy a teljes program ne tudjon a rendszerpartícióra települni, szóval ha az SD esetleg le van választva, nem is fog települni. Szóval ez nem a Gameloft-os játékok érdeme, hogy nem engedik magukat a rendszerpartícióra telepíteni, hanem az oprendszeré. Ez amolyan felhasználó-biztos megoldás.

"Nincs rosszabb, mint amikor valaki hülyeségeket állít, és még csak meggyõzni sem hagyja magát."

Nos, erre csak egy dolgot mondhatok: nincs rosszabb, mintha valaki hozzáértõnek próbálja beállítani magát, ráadásul olyan állításokat cáfol, amik említésre se kerültek és így próbálja a vitapartnert hülyének beállítani... Ismét csak azt mondhatom, hogy ha már valamilyen állítást cáfolsz, legalább olvasd el, hogy tényleg úgy lett-e leírva, ahogy te azt cáfolod...

Ha pedig tényleg kereskedéssel foglalkozol, javaslom, nézz utána, mire is van szüksége a vevõknek. Az ár nem minden, egy eszközt minõsít az is, milyen támogatása van mind szoftveresen, mind pedig hardveresen (vagy ha úgy jobban tetszik, akkor úgy is írhatom, hogy lényeges a szerviz szolgáltatás és a termék szoftveres támogatása is).

Nincs rosszabb, mint amikor valaki hülyeségeket állít, és még csak meggyõzni sem hagyja magát.

Nincs AMLogic dual core processzor:
http://www.marketwire.com/press-release/amlogic-unveils-market-leading-dual-core-armr-cortex-a9-processor-based-socs-next-generation-1641851.htm

Vagy csak keress rá a ramos W17pro-ra, Ainol Elf 2-re... Ezek mind - mind kijönnek 40 ezerbõl postával együtt, ha megrendeled külföldrõl.

Minden programnál eldönthetõ, hogy hova települjön:
Hát nem így van, a cyanogenmod ezért lett népszerû, többek között, mert kiválaszthatóvá vált az alapértelmezett telepítési hely, de csak akkor, ha volt az SD-kártyádon ext partíció akkor, amikor még ezt az Android hivatalosan nem támogatta.

Pl ha már telepítettél Gameloft-os játékot, az sem kérdez semmit, csak azt, hogy letöltheti-e a szükséges játékfájlokat. Ha le van éppen választva a belsõ SD, akkor még csak nem is tudja a rendszerpartícióra telepíteni magát, hibával leáll...

Itt egy fejlesztõi infó arról, hogy mit lehet és mit nem lehet külsõ helyre telepíteni:
http://developer.android.com/guide/appendix/install-location.html#Compatiblity

Én ugyan nem kereskedek kínai tabletekkel, de rendszerinformatikusként van szerencsém néha tesztelni egy társasággal különbözõ eszközöket. Tableteket már többször is teszteltünk, Apple-tõl kezdve Alchor-on át Prestigio-ig és Samsung-ig elég sok típus került így a kezeink közé.

A tapasztalatok elég vegyesek, csak pár általánosság van (ilyen pl. hogy az ARM proci néha nem is olyan akarékos, mint papíron lennie kellene, ahogy az is, hogy az Apple tagadhatatlanul vezetõ helyet élvez energiagazdálkodás terén).

A gépeket többféle teszteknek vetjük alá, természetesen mivel nem egy labor vagyunk, mi a mindennapi használatnál elõforduló helyzetekre teszteljük a készülékeket (úgy mint üzemidõ, WiFi használhatóság, sebesség, stb.)
Emellett elég nagy súlyt helyezünk arra is, hogy adott típusnak milyen a szervízellátása itthon.

Ami szomorú tapasztalat: az olcsóbb gépeknél igen gyakran csak külföldön van szerviz, ez meghosszabbíthatja a javítást. Másik probléma, hogy igen gyakran itthon még ügyfélszolgálat sincs, akiknél érdeklõdni lehetne, szóval a felmerülõ technikai problémákat igen gyakran amolyan próba-szerencse módon lehet megoldani. Elég gyakori az is, hogy a szerviz csak úgy oldható meg, hogy a vevõnek saját költségén kell a készüléket a kereskedõhöz visszajuttatnia (ez mondjuk igazán a webboltoknál érdekes, ahol a futárt a vevõnek kell lerendelnie és fizetnie).

Szóval továbbra is azt kell, hogy mondjam, hogy az olcsó kínai vacakok nem feltétlenül ténylegesen az olcsóbbak, legfeljebb a vételáruk kevesebb.

Csatlakozom narumonhoz, szerencséd volt, hogy még nem akadtál hibás készülékbe. Én üzemeltetõként már belefutottam hibás szériába, mit ne mondjak, nem volt egy leányálom.

"És az AMLogic amerikai cég, csak úgy elárulom..."

No, ez most nem vili, hogy hogyan is került ide ez az AMLogic dolog... Mert ha a dual magos A9-re írtad, akkor bukta, a saját honlapjuk szerint is csak egy hagyományos 1GHz-es A9-es proci van benne. Valóban, a MALI-400 az duálos, de ugye te azt állítottad, hogy A9 Dual ÉS MALI-400 többmagos együtt kapható egy gépben olcsón...

Kapásból mondanám, hogy a 40ezres A9-es még csak Single Core... De kíváncsian várom, melyik, Magyarországon támogatással rendelkezõ típus az, amiben van A9 Dual ÉS MALI-400 Dual, és mindez kijön 40ezerbõl...

"És ugyanúgy, ahogy a Windows sem akar törölni, az Android sem fog felszabadítani találomra appok törlésével helyet a háttértáron...."

Ismét egy olyan állítás, amit én nem is mondtam. Ugyanis törlésrõl szó se volt, pusztán annyit írtam, hogy ha kevesli a szabad memóriát, akkor leállít használaton kívüli appokat. Megjegyzem, ha elolvasd az általad idézett mondatot, ott is az van, hogy BEZÁRJA a nem használt elemeket, nem pedig az, hogy kitörli... Szóval ha már replikázol, sõt, idézed is azt, amire reagálsz, akkor legalább vedd a fáradságot és olvasd már el végig a mondatot, légy oly szíves...

"A játékok vagy naig. programok vehetõk példaként, 5-30MB maga az app, és a szükséges resources-t már eleve az SD-re tölti le elsõ induláskor."

Ez így ebben a formában nem valós. A helyzet az, hogy be lehet állítani, hogy hova kéred a töltést és a telepítést. A probléma nem is ezzel van, hanem azzal, hogy az Android nem direkt tárhelykezeléses, azaz míg a teljes file le nem jött, addig cache folyamatban van a rendszerpartíción. Ugyanez a helyzet a programok futtatásakor is, bizonyos elemek amolyan cache funkcióban szintén a rendszerpartícióra kerülnek. Szóval ez okozza az általam már leírt jelenséget, hogy a rendszerpartíción kevés a hely frissítés telepítésénél és ezt a használaton kívüli appok lezárásával igyekszik orvosolni.

"Kínai tabletekkel kereskedek már egy ideje, és eddig 0 azaz 0 hibás darabot kaptam, és ugyanennyi jött vissza hibával."

Mákod volt nem kicsi. Vagy nem az olcsókkal kereskedsz. Ami 30 alatt jön ki szállítással együtt azokból én már egy rakat szarral találkoztam. A jobb típusok meg olyan gagyik voltak kézbe véve, hogy egy jobb érzésû ember ijedtében elhajítja.

A processzorról beszéltem, az volt 15$, nem a gép 😊
És az AMLogic amerikai cég, csak úgy elárulom...

Kínai tabletekkel kereskedek már egy ideje, és eddig 0 azaz 0 hibás darabot kaptam, és ugyanennyi jött vissza hibával. Amit te is hangoztatsz, a mostani túlárazott tabletforgalmazók egyik leggyakoribb "érve": hülyeség.

"Ezek az olcsó gépek, amikben A9 Dual Core van, mennyinél is kezdõdnek? 100ezer forint környékén? " El vagy tévedve, 40.000-tõl indulnak...

"Hiába bírná az eszköz maga egyéb erõforrásokkal egy app futtatását, ha az nem fér bele a szabad rendszerpartícióba, akkor fújható a dolog, nem fog beindulni."

Jelenleg Androidra nincs olyan app, ami túl nagy lenne egy normál (mondjuk 512M😎 méretû rendszerpartíció számára. Ha már tele lenne, arre amúgy is rengeteg megoldás létezik (app2sd és társai). A játékok vagy naig. programok vehetõk példaként, 5-30MB maga az app, és a szükséges resources-t már eleve az SD-re tölti le elsõ induláskor.

"elég gyakori, hogy a gépek frissítéseket dobnak vissza memóriahiányra hivatkozva. Általában csak itt merült fel ez a probléma, a futtatásoknál, hacsak nem extra méretû hely szükségeltetne a dologhoz, az Android képes saját maga is helyet csinálni a nem használt elemek bezárásával."

Már megint kevered a ramot és a romot, attól még a telepítendõ alkalmazásoknak nem lesz több helyük, ha kevesebb app fut. Ugyanúgy, mint Windows-ban. És ugyanúgy, ahogy a Windows sem akar törölni, az Android sem fog felszabadítani találomra appok törlésével helyet a háttértáron....

http://www.merimobiles.com/Teclast_A10t_ICS_4_0_3_HDMI_1GB_RAM_16GB_9_7_inch_p/meri4419.htm

Haverom megrendelte 60 000 fájt neki. Teljesen elég és még jól is néz ki. A legtöbb ember iPad-nek nézi.

Amikor próbálgattam , bizony azt mondtam nekem teljesen jó lenne, netezgetni olvasgatni játszogatni filmet nézegetni teljesen ok. Mivel céges környezetben nem tudom használni a táblát másra nekem nem is nagyon kellene. Szerintem a userek 90% le tudja fedni a szolgáltatásaival. Na most ha a Win8-as táblák drágák lesznek már el is buktak. Nem tudnak olyan szolgáltatást ami miatt azt venném és nem az olcsóbb táblát.

Nos, erre egyetlen dolgot tudok mondani: aki megveszi a kínai noname eszközt 1 év garival 15$-ért, az meg is érdemli, hogy esetleg szívjon vele, mint a torkosborz.

Ezekrõl a kínai marha olcsó tabletekrõl nekem kapásból az Archos jut eszembe. Tényleg olcsóak, ezt nem is tagadom, sõt, az árukhoz képest marha erõsek is. A probléma nem is itt kezdõdik, hanem ott, hogy ha megnézi valaki a típushoz tartozó véleményeket, hát igen gyorsan meggondolja, hogy mi a jobb, az olcsó és erõs kínai, vagy egy valamivel drágább, de nem kínai gagyi, ami esetleg még gyengébb is, de adnak rá 2 év garit és nem azzal kell kezdeni, hogy esetlegesen még a boltban a 3. gép mûködik csak rendesen, de az se bírja ki a 3 napot, vagy ha azt túl is éli, ha meghibásodik, a szervizelés a gyártónál történik, ami nagyon sokszor nem fér bele a törvényileg meghatározott 30 napba sem.

De tovább mennék: ugye itt felmerült az ár kérdése is. Ezek az olcsó gépek, amikben A9 Dual Core van, mennyinél is kezdõdnek? 100ezer forint környékén? Mindehhez még többmagos MALI-400? Ahogy körbenéztem, az egyetlen, itthon is kapható ilyen gép jelenleg a Samsung Galaxy új szériája, ami 140 ezer forint környékén indul. Az egyik érv az volt az ARM-es gépek mellett, hogy jelentõsen olcsóbbak, mint Inteles társaik. Nos, 140-ért már lehet kapni Inteles gépet is, Tegra 2-es GPU-val, ami valamivel erõsebb, mint egy MALI-400-as...

Azt mondod, hogy az OpenGL miatt a grafikus különbségek nem számítanak annyira. Ebben nincs igazad. Illetve hogy pontos legyek, most még lehet, hogy nem számítanak, de ugye nem véletlenül kezdtek 3D támogatású GPU.kat beépíteni a gépekbe, a grafika egyre inkább elõtérbe kerül a tableteknél is (lásd a játékok fejlõdését). Márpedig ugyebár általában az emberek nem 1 évre vesznek informatikai eszközöket, elõre kell gondolni arra is, hogy milyen eszközöknél kellhet a közeljövõben nagyobb erõforrás. A GPU az egyik ilyen eszköz, a játékokkal illetve az egyre komolyabb oprendszeres grafikákkal elkerülhetetlenül nõ a GPU-k terhelése, ezzel együtt nõ tehát a GPU igény is.

Azt én sehol nem állítottam, hogy a telepített programokat tároló rendszerpartíció bárminek a sebességét is befolyásolná. Sõt, azt sem mondtam, hogy a telepített programok teljesen a rendszerpartícióra kerülnek, sõt, kifejezetten írtam, hogy csak egyes részek kerülnek oda. Az egyetlen állításom az volt, és ez igaz is, hogy a rendszerpartíció mérete sok dologban erõsen befolyásoló tényezõ, ilyen pl. a futtatható alkalmazások száma és a használható frissítések mérete is, illetve az is, hogy mennyi és mekkora alkalmazásokat lehet az eszközre telepíteni és azon futtatni. Hiába bírná az eszköz maga egyéb erõforrásokkal egy app futtatását, ha az nem fér bele a szabad rendszerpartícióba, akkor fújható a dolog, nem fog beindulni. Tekintve, hogy a piacon lévõ legtöbb gép 512MB-os rendszerpartícióval bír, aminek jelentõs részét maga a rendszer használja (átlagosan a felhasználó számára olyan 40MB marad szabadon), elég gyakori, hogy a gépek frissítéseket dobnak vissza memóriahiányra hivatkozva. Általában csak itt merült fel ez a probléma, a futtatásoknál, hacsak nem extra méretû hely szükségeltetne a dologhoz, az Android képes saját maga is helyet csinálni a nem használt elemek bezárásával. De ha rendszerfolyamatról van szó (lásd frissítés), akkor simán kimerülhet az erõforrás, olyankor meg jön a "Sikertelen frissítési kísérlet, memória megtelt" üzenet.

lordsithlord: azért elég durván vagy járatlan az Android oprendszer memóriakiosztásában, és a hardverben egyaránt. Pl. hogy befolyásolná már a telepített programokat tároló rendszerpartíció bárminek a sebességét?

Plusz már kapható kínai Androidos tabletekben is duál magos, 1.5-1.6 Ghz-es kétmagos cortex 9-es (több gyártótól is), kettõ vagy négy magos Mali400-zal. És mindezt 15$-os áron. Mennyibe kerül az atom proci? 45$? És ez csak a proci!
És a tabletek grafikus teljesítménykülönbsége az OpenGL miatt sokkal de sokkal kevésbé gond...

Abban igazad van, hogy az Atomnál az új prociszéria technológiájának a kódneve Cedarview, de alapjaiban ugyanaz a két microarchitectura. Ami különbség a kettõ között, hogy a Sandy Bridge-es procik jelentõsen erõsebbek, de jóval többet is fogyasztanak.

Azt nem egészen értem, hogy ARM-nél vajon milyen beépített GPU-ról beszélsz, mivel ilyen nincs. Pontosan ezért került fejlesztésre a MALI sorozat. Az ARM még messze nem áll azon a szinten, hogy a procijaiba GPU-t integráljon, legalábbis nem a tabletekben használatos Cortex A sorozatú CPU-iknál! Valóban, mikor tavaly bejelentették, hogy a szerver piac felé kacsintgatnak, született egy megállapodás az nVidia és az ARM között integrált GPU-s procik közös fejlesztésérõl, de kész típusuk még nincs. A hírek szerint elõször egy A9-esbe integrálnának GPU-t, illetve kijönne egy 4 magos, kifejezetten szerverekbe szánt, alacsony fogyasztású proci is. Cserébe az nVidia kedvezõ áron licencelheti a Tegra GPU-khoz az A9-es chip technológiáját.

Úgy látom, kicsit félrefogalmaztam, jogos az észrevétel. Valóban, az Atom procik elérhetõ árúak voltak. Akkor hogy érthetõ legyen a mondandóm: végre sikerült az alacsony fogyasztást, a teljesítményt és az elérhetõ árat egy típusban összehoznia az Intelnek és csináltak egy nagy teljesítményû Atom procit, ami végre netbookokba és tabletekbe is elérhetõvé válhat.
Megjegyzem, amit eddig el lehetett érni Atom procit asztaliba, az az n450-es és fentebbi széria volt, Hyper Treathing technológia, több mag és integrált GPU nélkül, tehát nem igazán összehasonlíthatóak az új szériával sem árban, sem pedig teljesítményben.

Nem tudom, hogy mit értesz nem túl fényes teljesítményen, mikor a legkisebb tag is 2*1,6GHz, ez pedig még meg van támogatva HT technológiával is, emellett benne van egy 400MHz-es GPU is. Nem emlékszem, hogy akárcsak hasonló is lenne az ARM kínálatában. Itt jegyezném meg, hogy ha megnézed az általad említett PowerVR SGX545 és a MALI-400 adatait, azt fogod látni, hogy teljesítményben még mindig a MALI a gyengébb.

Az atom egyébként eddig is elérhetõ árú volt... minipc-ket lehet venni már tizen huszonezer forintért, csak egy fos volt mindig is abban a kategóriában, fõleg az amd brazoshoz képest(igaz az drágább).

Az a baj, hogy fogod az intel szép fejlesztéseit, és elég durván összemosod õket, amikor a valóság nem az.

Az atom az atom. Lehet Sandy bridge alap, lehet messzirõl az, de nehogy olyan teljesítményt várj mint egy asztali SB, ez egy végtelenül lebutított dolog lesz. (egyébként a Cedarview kódnevû procikról van szó)
A gpu teljesítményük, egy mai arm procikban közepesnek mondható PowerVR SGX545-nek megfelelõ lesz, ugyan is ezt licenszelték és rakták bele. (HD4xxx) teljesítményrõl ne is álmodozz. És ennek a processzorcsaládnak legkisebb tagja eszik 4W-ot, de a teljesítménye sem valami fényes.
Szóval GPU-ban gyengébb, cpu-ban úgy közepes teljesítményû az armokhoz képest, az egyetlen igazi elõny hogy ez 64bites (ami úgy 5 év múlva talán porfogáson kívül jó is lesz a mobilvonalon 😄)

Fogyasztásuk még mindig nem valami jó, mert 3-4w-al elmegy egy valós 4-5 magos csúcs arm ami így valószínûleg cpu-ban és gpu-ban is gyorsabb

Hogy szerintem lesz rá kereslet. (Csak sorrendben elõbb volt az indok, utána a konklúzió.)

Nos, ekkor kicsit le vagy maradva az Intel procik terén <#nevetes1>

Már lassan 6 éve, hogy kijöttek az elsõ komolyabb ULV-s procik (ez volt az U szériás Intel procik családja), amik a tovább fejlesztett Centrino technológiának köszönhetõen piszok alacsony energiafogyasztással (10W-tal, ami akkor elég szép volt) és a legkisebb is 2 maggal büszkélkedhetett. Ezek teljesítménye messze felülmúlta az elsõ szériás, egy magos Atom procikét, szépséghibájuk azonban az volt, hogy elõállításuk költsége elég magas volt, így nem tudtak eladható netbookot építene rájuk (mivel ugye a netbooknál fontos szempont volt az ár is). Éppen ezért sokáig nem is használták õket netbook-okban, csak üzleti célú subnotikban (pl. rájuk épült a HP EliteBook 2510p is, ami hírhedten sokáig bírta egy aksival). Sajnos az áruk és a célközönségük miatt nem igazán terjedtek el, ráadásul az Intel elkövette azt a hibát, hogy nekiállt a teljesítményt fejleszteni az energiatakarékosság kárára az újabb, SL szériában, így a fogyasztás drasztikusan (közel duplájára) növekedett. Ezt orvosolták ugyan az SU szériával, de ismét túl drága lett a proci, így netbook megint csak nem jött ki vele.

Egyébként az idén megjelenõ Atom procik végre elérhetõ árúnak látszanak (átlagosan 40 és 80 dollár közé van az áruk belõve jelenleg), ráadásul már Sandy Bridge technológiájúak, így van bennük egy nem túl erõs (átlagosan HD4500-asnak megfelelõ) VGA is. A fogyasztásuk elég barátságos, az új N2600-asé például maximumra tekerve is csak 4W környéki (mindez egy 2 magos, HT támogatásos procinál). Õ a legkisebb fogyasztású családtag, de a legnagyobb fogyasztású is olyan 10-11W környéki lesz.

Egyetlen nagyon komoly hátrányuk van: hiába mûködnek együtt a DDR3-as ramokkal, sajnos jelenleg csak 4GB-ot támogatnak maximum (elméletileg ezen hamarosan változtatnak valamilyen módon a hírek szerint).

Az a kérdés, hogy mire megy az MS az egységes dektop-tablet OS-el, ha egyszer sem a desktop userek nem igénylik a tablet kompatibilitást, sem a tablet userek a desktop kompatibilitást, az ennek érdekében hozott kompromisszumokra viszont annál inkább érzékenyek.
Már megy a sírás a desktop felhasználók részérõl a metro gui miatt, a tablet felhasználókat meg a magas ár és a húzós hardver követelmények riasztják.
Az egyetlen extra amit az MS adhat, hogy a desktopon megszokott programokat futtathatják táblán is (már ha sikerül összehozni), viszont ennek nincs túl nagy jelentõsége a lakossági szegmensben. Vállalati szinten már lehet, de nagy kérdés, hogy az elég lesz-e a boldogsághoz.
A másik érdekes probléma, hogy a mobil eszközök gyártói megszokták, hogy eddig az OS-t igazították a hardverhez, most pedig az MS megpróbálja ráerõltetni a PC-s iparban számára elõnyös szabványait a mobil iparágra is, azaz megpróbálja elérni, hogy az OS legyen a konstans és a hardvert kelljen hozzáhangolni. Csakhogy az MS a mobil iparágban egyáltalán nem rendelkezik olyan erõfölénnyel, mint a PC esetében, tehát olyan az egész, mintha a hangya zsarolná az elefántcsordát, hogy arra menjenek, amerre õ akar, különben otthagyja õket.

Ajjaj nagyon meg vagy keveredve.
Az android a ramot ugyanúgy használja mint egy desktop pc.
Benne van a kernel és az éppen futtatott programok bizonyos részei.

Aztán van egy hattértár(amit ROM-nak szoktak hívni) ami több gigabájt szokott lenni, ezen van a rendszer, és a telepített programok, amiket mint írtam 2.2 óta a kártyára is lehet telepíteni. Ezeket egyébként particionálni szokták, néhány régebbi gépen a telepített programok particióját eléggé kicsire vették (és néhány program csak részben hajlandó az sd kártyára települni), mert maga a rom is kicsi volt (zte blade meg a többi nagyon olcsó csodánál) de egy particionálóval megnövelhetõ ez a terület.
Amikor kiírja hogy elfogyott a memória akkor a RAM fogy el, nem a háttértár... és mint mondtam ezt minden OS kiírja ha teleszemeteled a ramot 😊

"Na, erre kapásból mondanám, hogy ha programozó vagy, tudhatnád, hogy egy desktop rendszer nem összehasonlítható egy tablettel!"

Igen tudom! A hasonlítás éppen arról szólt, mert egy desktop disztribúció sokkal több erõforrást zabál mint egy tablet vagy mobil os 😉

"Csakhogy egy desktop rendszernek ott van egy külön rendszerpartíció, amin maga a rendszer van! "
Igen mint minden gépnél 😉 így androidon is. Vannak rá jó kis fájlkezelõk meg nézheted vele a particiókat, sõt módosítgathatod.
Ezt a marhaságot nem tudom honnan vetted hogy androidon a RAM-ban van tárolva az egész OS. Mert ha kikapcsolod a RAM nullázódik, mint minden gépnél 😄

"Egészen más müködési elv, teljesen más adattárolás és futtatási környezet! A rendszermag ugyan hasonlíthat némileg, de ennyivel ki is merül a hasonlóság! Egy PC-s rendszernek egészen más erõforrások kellenek, mint egy tabletes appnak, a kettõ soha nem lesz egymással kompatibilis!"

hát erre csak annyit tudok mondani, hogy BULLSHIT (ezt olvastad valahol vagy így magadtól tévedtél el?). A rendszermag ha linux meg mint írták páran, ugyan az armon, powepc-n, x86-on, x86-64-en, és a többin...

"Nem véletlen, hogy a hordozható eszközökre teljesen különálló oprendszerek jöttek ki eddig." a disztribúció (programkörítés különálló, mert desktopra és érintõképernyõre másfélék illenek), a rendszer maga (kernel) viszont ugyan az.

Éppen a win8-nál más ahol van egy winRT amiben valami win ce leszármazott kernel van(ahogy a wp7-ben is), és van az asztali amiben a win7 kernel tovább fejlesztett változata van (rá is fér).

Na, akkor tartok tõle, hogy nem én keverem a dolgokat <#nevetes1>

A mai Androidos készülékeknél 3 féle memória van: az Installed RAM (erre mennek maguk a programopk), az Internal Memory (ez lesz a gép saját, belsõ adattároló memóriája) és természetesen a Flash Card. Alapvetõen a rendszer és a telepített / futtatott programok az Installed Menory-t használják, ennek mérete a legtöbb típusban 512MB, de valóban, egyre több új típusnál már 1GB. Ezt a memória területet használja maga a rendszer a programok futtatására, illetve önmaga tárolására.

Valóban, elméletileg az appok telepíthetõek a belsõ tárolóra vagy a memóriakártyára is, ebben igazad van. Csakhogy egyes elemeik a rendszerbe épülnek be, tehát az Installed Memory-n is foglalnak bizonyos területet.


"Nekem van egy 10 éves gépem desktop ubuntuval, méghozzá 384 mb SD RAM-al, és köszöni szépen jól megy."

Na, erre kapásból mondanám, hogy ha programozó vagy, tudhatnád, hogy egy desktop rendszer nem összehasonlítható egy tablettel!

Valóban, a memória a gépedben 384MB, oké, ez nem is probléma, egy régi Ubuntu ennél jelentõsen kevesebbel is beérte. Csakhogy egy desktop rendszernek ott van egy külön rendszerpartíció, amin maga a rendszer van! Szóval egészen másként mûködik a két rendszer, hiszen a rendszer a rendszerpartíción foglalja a helyet, a memóriában csak az éppen futó alkalmazások és rendszerelemek vannak!

Egészen más müködési elv, teljesen más adattárolás és futtatási környezet! A rendszermag ugyan hasonlíthat némileg, de ennyivel ki is merül a hasonlóság! Egy PC-s rendszernek egészen más erõforrások kellenek, mint egy tabletes appnak, a kettõ soha nem lesz egymással kompatibilis!

Nem véletlen, hogy a hordozható eszközökre teljesen különálló oprendszerek jöttek ki eddig. Pontosan ezen változtathat a Windows 8, ha sikerül az asztali és a mobil verziót is elfogadtatni, mivel az MS úttörõként elsõnek bevállalta, hogy közös platformot készít mobilokhoz, tabletekhez és PC-khez. Ebbe eddig senki nem ugrott bele, még a sokat dicsért Apple sem mert belevágni, mivel elég komoly technikai problémákat vet fel, költséges, ráadásul ahhoz, hogy be is váltsa a hozzá fûzött reményeket, el kell érni, hogy minden verzió kedvelt legyen. Az persze, hogy közös a rendszer, továbbra sem jelenti azt, hogy egy asztali program el fog futni egy tableten (bár pl. a legújabb Toshiba tablet, ami valamikor õsz végén jön ki, csont nélkül képes lenne ezek futtatására is erõforrásait tekintve), de a tervek szerint minden programnak, ami elkészül asztali gépre, hamarosan lesz tabletes verziója is, így az adatok átjárása problémamentes lesz.

nagyon kevered a dolgokat. A mai androidos mobilcuccokon 512mb RAM az átlag (bár már az 1gb terjed), ami bõven elég asztalra is, linuxal. Nekem van egy 10 éves gépem desktop ubuntuval, méghozzá 384 mb SD RAM-al, és köszöni szépen jól megy.
A háttértár viszont nem 512 mb (csak a pár éves olcsó gépeken), hanem manapság 8Gb környékén mozog a kínai márkák esetén is, + az SD kártya.
Egyébként el kell keserítselek, egy fullos desktop linux elfér 512 megán, nem hogy egy android 😊 másrészt a 2.2-óta lehet bárhova telepíteni, akár sd kártyára is.
Az elfogyó RAM pedig általában a futó programok problémája, és milyen meglepõ rögtön a pc is sokat szídott az adobe programok jönnek elõ 😄

De egyébként ez megint egy olyan dolog aminek köze nincs az armhoz...

Nem értem egyébként miért nem szídod a vindózt. Ha egyszerre futni hagysz egy rakás memóriaigényes, vagy csak simán gagyi programot (pl adobe) akkor az is ki fogja írni hogy elfogyott a ram, zárj be párat, mert a memória az ilyen, el tud fogyni fõleg ha ész nélkül használják.

Mitõl lenne kicsi az armok teljesítménye?

Tudod az lényeg, a teljesítmény/fogyasztás, amiben magasan verik az armok az intelt. Ha egy intel procit olyan fogyasztásra állítasz be mint egy armot, jóval lassabb lesz...
Az arm azért tart 1 ghz-n (egyébként nem tudom feltûnt-e de az órajel architektúrák között semmit sem jelent, lásd a 3+ ghz p4-eket rommáverõ 2- ghz-s athlonok...), mert tabletekbe, mobilokba készül, ahol a kis fogyasztás a lényeg. Egyébként volt már 3 ghz-s arm is, csak nincs igény rá.

Netbook piacon soha nem volt arm(egy kezem sem kell hogy a netbookhype kezdetétõl(kb 2008-tól) hány armos netbookot láttam boltokban vagy embereknél 😊 sõt még kísérleti géprõl se nagyon hallottam ), nem hogy nem kiszorították õket, még bele sem kezdtek, mostanában kezdenek arra felé kacsintgatni.

Netbookban meg nem haladtak sehogy kihozták az atomot, gagyi volt de legalább keveset fogyaszott. Azóta kb nem történt semmi, az amd már rég megelõzte. (persze ettõl függetlenül az atomot veszik, mert hát "a pentium a számítógép, ha nincs pentium jó az intel is" (nem vicc, a laikusoknál 1 processzor létezik, a pentium, a többi olcsó kínai utánzat ami rossz szerintük)).

Nem tudom hogy várhatsz piacképes árat az inteltõl, az intel mindig is arról volt híres hogy DRÁGA és mindig is így volt.

"androidon nyugodtan használhatsz asztali programokat... ha felrakod."

Ezt azért szívesen megnézném, mikor a legtöbb mai tablet 512MB rendszermemóriával szerelt, amibõl a felhasználó használhat átlagosan olyan 30 megát. Hiába van a kártya plusszban, az Android mániákusan a rendszermemóriára telepít, aminek az eredménye, hogy gyakran még a frissítés is komoly problémába ütközik egy 4.0.3-as Android esetén, mert egyszerûen közli az eszköz, hogy nincs elég szabad memória. Ilyenkor persze jöhet az appok lezárása, sõt, némely esetben akár az eltávolítása is, különben hiába jönne akárcsak egy szimpla Flash Player vagy Acrobat Reader frissítés 8ami ugye alapvetõen nem túl nagy), beragad memóriahiány miatt.

"Nem egeszen. Egyszeruen minden program csak max. 4GB memoriat fogalhat le maganak."

Ez sem egészen, AWE-vel többet is lefoglalhatnak, de egyszerre max. 2-4GB-ot használhatnak. Ha egy másik rész kell az alkalmazásnak a lefoglalt xGB-ból, akkor a régit unmappolni kell és az újat meg be kell mappolnia az alkalmazásnak.

Minden nézõpont kérdése.

Azt nem tagadom, hogy az ARM energiagazdálkodásban toronymagasan vezet (bár az új ULV-s Ivy Bridge procik adatai elég bizalomgerjesztõek). Ugyanakkor ha azt nézzük, hogy egy többmagos Intel procinál a magonkénti 1,6 - 2GHz alap az új típusoknál, ezzel szemben az ARM jelenleg a magonkénti 1 - 1,2GHz-nél tart, az azért elég tekintélyes különbség.

Azt azért kapásból megjegyezném, hogy az Intel MedField kifejezetten mobiltelefonokba szánt verzió. Azt az Intel is beismeri, hogy a fogyasztása még túl magas, ugyanakkor tekintve, hogy az elsõ olyan proci, amit direkt mobiltelókba szánnak, nem olyan rossz eredményekkel bír. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az ARM a mobil piacon és a hálózati eszközök piacán igen régóta jelen van, szóval már kifejleszthették az energiatakarékos megoldásaikat, ugyanakkor ha azt nézzük, hogy ennyi idõ után is teljesítményben messze le vannak maradva, az már jelent valamit.

Emlékszem, mikor kijöttek az elsõ netbook-ok, még ARM-es procikkal, mindenki el volt ájulva, hogy mennyivel tovább bírnak üzemelni, mint a hagyományos notik. Aztán jöttek a buktatók, mikor rájöttek, hogy oké, hogy tovább bírják, de kicsit kevés az a 450MHz, amit az elsõ széria tudott. És jött a meglepetés, mikor az Intel is piacra dob dobott egy õsrégi, átdolgozott P2-es 400MHz-es CPU-t a notikba és bár az üzemidõ messze kevesebb volt, a teljesítmény jelentõsen nagyobb volt. Ezután kezdte el az Intel sorra fejleszteni a kifejezetten netbookokba szánt ULV-s procijait és igen hamar (emlékeim szerint alig 1-1,5 év alatt) kiszorította velük a netbook piacról az ARM-et. Akkor piacra dobták az Atom szériát, ma meg már ott tartunk, hogy vannak 2 magos, ULV-s procival szerelt gépek is, amik simán bírják a 4-6 órás használatot, mégis elérhetõ áron kaphatóak. Az ARM-mel szerelt gépek (már amelyik típus még ilyen) ugyan lehet, hogy 1-2 órával többet bírnak, de teljesítményben messze elmaradnak.

Én ebben az egészben azt látom, hogy az Intel ismét belekezdett valamiben, és bár még vannak igen komoly gyerekbetegségei a technikájuknak (ilyen a 1,5-2x akkora fogyasztás is), de ha úgy haladnak, mint anno a netbookok esetén, akkor ismét az erõ fog gyõzedelmeskedni, nem pedig a kedvezõ fogyasztás. Mindehhez persze nem árt meg, ha piacképes árat tudnak megállapítani, mivel az egy igen komoly szempont lehet ebben a versenyben.

Mire kevés a cache? Nem gáz hogy architekúrafüggõ mi kevés meg mi nem? Jó emlékszem amikor már elterjedt a laikusok körében a cache mánia mekkora meglepõdés volt amikor a jóval kevesebb caches amd k7-es k8-as procik péppé verték a p4-eket mindenben...
Aztán ott volt az athlon xp-s idõkben a thoroughbred-b és a barton mag, amik között a különbség mindössze +256kb L2-volt a barton javára, semmi más. Átlagban jelentett úgy 1% gyorsulást neki az a 2x-es méretû L2...
Úgyhogy ennyire számít önmagában a cache.

"Másik érdekes dolog, hogy ugyan az ARM-nek is vannak már többmagos procijai, de ezek sebessége messze elmarad az Inteles vagy AMD-s procikétól."

Ja... meg a fogyasztása is... Aztán meg lehet nézni, az intel medfieldje, mindössze 25%-al ver teljesítményben egy kifutó armot, viszont 50%-al többet fogyaszt.
Szóval azonos fogyasztás és teljesítmény mellett az intel van lemaradva... amd meg még nem igazán csinált mobil/tablet procit.

A konkurens OS-ek, mindenre lettek tervezve. Kvp már leírta, x86-on és armon ugyan az a linux kernel fut, csak más architektúrára forgatva. IOS alapja is az asztali macos, mindössze az alapprogram körítés, a "disztribúció" a különbség. Pl androidon nyugodtan használhatsz asztali programokat... ha felrakod.

Ellenben az armos win8 kernelének kb köze nincs az asztaliéhoz.

Már bocsánat, de szerintem azon nincs mit vitatkozni, hogy egy ARM proci cache memóriája L1 és L2 szinten ma maximum 32-32kB, ami édeskevés, fõleg ha azt nézzük, hogy ezzel szemben az Intel és az AMD már évek óta megákban méri az L2 cache-t, ráadásul már használ L3 cache-t is. Másik érdekes dolog, hogy ugyan az ARM-nek is vannak már többmagos procijai, de ezek sebessége messze elmarad az Inteles vagy AMD-s procikétól.

Szóval igenis igen komoly erõforrásbeli eltérések vannak az architecturák között.

A konkurens OS-ek, amiket emlegetsz, kifejezetten ARM procikra lettek írva. Márpedig ugyebár ha egy erõforrásból több van, az általában nem okoz problémákat, szemben azzal, ha nincs elég. Tehát míg egy Intel procin elméletileg bármi elfut, mivel elég komoly erõforrásokkal rendelkezik (maximum nem lesz lekezelve minden forrás), ami egy ARM-en is megy, addig ugyanez visszafelé nemigazán igaz, hiszen technikailag jóval le vannak maradva az ARM-nél.

Tudom hogy egy alkalmazás csak 4 gigát használhat, de szerinted milyen programnak kell egyedül 4 gigánál több(bár én tudok egy példát, 3ds max render de nem valószínû hogy tableten ilyesmit futtatnának)? A legfullosabb gépzabáló játékoknak is bõven sok. Nemhogy egy tabletpc alkalmazásra.
MacOS-nél nem volt szükség a pae-re, ugyanis az x86-ra való, és a gépeket õk maguk gyártják, és az szinte mind 64bites. Tableten meg valahogy mindenkinek elég a 32bit, és elég is lesz jó pár évig... kivéve a microsoftnak.

Másrészt ha olyan sok program lenne aminek 4 giga nem elég, nehogymár a microsoft sírjon miatta, mert elvileg nem sok közük van hozzá.

"így ugyan a rendszer támogatna 4GB feletti memóriát, de biztonsági okokból a rendszer leválasztja az elsõ 4 gigát és csak annak használatát engedélyezi a programoknak"

Nem egeszen. Egyszeruen minden program csak max. 4GB memoriat fogalhat le maganak. Tehat ha 10 program fut, akkor 40GB a limit es igy tovabb. Egy-egy atlagos felhasznaloi program azert nem szokott 4GB-nal tobbet kerni. (windows esetben folyamatonkent 3GB a limit, de meg az is sok)

Az arm-os es az x86-os linux meg nagyjabol ugyanaz. Ezert is megy el vigan az android barmin es tud teljes koru desktop tamogatast is nyujtani, ha szukseges. Sot android-bol lehet 64 bites verziot is forgatni, persze jelenleg foleg x86-64-re.

Egy atlag high end arm pont megyezik egy atlag alsokategorias intel processzorral, csak sokkal olcsobb es kevesebbet fogyaszt. Ha a az acer is netbook-okat gyartana, akkor adhatnanak ki arm-os gepeket is, persze a teljesitmenyuk tenyleg gyenge lenne a jobb x86-osokhoz kepest, cserebe viszont sokkal olcsobbak lennenek. Egyszeruen csak az a bajuk, hogy a desktop windows 8 nem tamogatja az arm csaladot, csak a tablet verzio, ami viszont marketing okokbol le van butitva.

Akkor viszont fail. Bármennyire is WinRT, a C# és a VB.NET kód mindenféleképp a CLR-ban fut. Ugye mert MSIL-re fordul, nem natív kódra. Mint a bytekód, csak pepitában.
A második mondatodra pedig annyi, hogy a Vista óta jelentõsen nem nõtt a rendszer hardverigénye.

Ha programozó vagy, akkor jó lenne, ha nem csak fél igazságokat mondanál.

Jómagam rendszer-informatikusként találkoztam már jópár PAE támogatású rendszerrel. Ha belenézel a dokumentációjukba, mindben szerepel, hopgy ugyan a rendszer támogatja 32biten akár a 64GB ramot is, de a szoftvereiknek méár komoly problémát okoz a technológia, így ugyan a rendszer támogatna 4GB feletti memóriát, de biztonsági okokból a rendszer leválasztja az elsõ 4 gigát és csak annak használatát engedélyezi a programoknak. Ezt a módszert használja több Linux disztribúció, a FreeBSD és a Haiku is többek között. A MacOS-nél kísérleti jelleggel csináltak PAE támogatást korlátozás nélkül még a Leopard és a Snow Leopard kiadásban, de feladták és a Lion kiadás már csak 64bites verzióban jött ki.

Szóval valóban, az oprendszerek támogatnák 32biten az akár 64Gb ramot, de a rájuk telepítendõ alkalmazások már nem. Ergo hiába van megoldás 32biten a 4+ GB ramra, gyakorlatilag nem használható a megoldás reálisan.

hohó! nem az arm arhitektúra gyengesége, miatt, hanem a windows gagyisága miatt tér el(ami fõleg az elképesztõ erõforráspazarlásban mutatkozik). A konkurens os-eknél nincs ekkora különbség, sõt az egyiknél éppenséggel alig van.

3 féle Win 8 verzió lesz.

1. Az otthoni felhasználóké a sima Windows 8
2. A céges felhasználóké a Windows 8 Professional
3. ARM procikhoz a Windows on ARM (nem véletlenül nem szerepel benne a Windows 8 kifejezés, mivel az ARM architectura gyengesége miatt lényegében a forráskód közel 80%-ban eltér az Inteles gépekre készült verziótól)

Tartok tõle, hogy itt kis tévedés van.

A Win8 külön ki fog jönni egy ARM procikra szánt verzióval, ez pontosan azért készül, mert a sima Win8 nem képes elfutni a jelenlegi teljesítményadatok mellett.

A projekt szépséghibája, hogy az ARM-es Win8 külön nem lesz külön beszerezhetõ, csak a készülékeken lesz rajta, telepítõkészletet a gyártók nem adhatnak ki. Szóval csak az újabb, kifejezetten Win8-cal kijövõ ARM-es gépeken lehet majd a rendszert használni, a korábbi készülékekre nem lesz beszerezhetõ (hivatalosan).

nem sok, csak programozó vagyok (meg mást is csinálok számtech témában) 😉
Azért tudok ezekrõl amirõl te nem tudsz 😄

Hány fajta win8 verzió lesz? Gondolom annyi variáns mint amennyi win7. Tehát lesze olcsó is meg céges ami valszeg drágább.

A mobil eszközök teljesítményt áldoznak fel a hordozhatóság kedvéért, míg a windows teljesítményt áldoz fel a kompatibilitás kedvéért.
Na ezen fog elbukni az MS tábla koncepciója: a tablet vásárlóknak olcsó, kis fogyasztású eszközök kellenek, a teljesítmény másodlagos, a kompatibilitási igény meg kb. kimerül a "megy-e rajta a flash" dilemmában.
Akiknek fontos a maximális windows kompatibilitás, az max. a céges felhasználók, itt rúghat egyedül labdába az MS, kérdés hogy elég lesz-e ennyi a sikerhez.

Ez jó is lenne, csak nem ezzel a kezelõfelülettel ... sem a Metroval, sem az új desktoppal 😊
Azt sem értem mi a fenének behozni ezt az app buzulást a PC-kre. Ennek az egész Metronak csak az a lényege, hogy egy zárt iPhone vagy Androidhoz hasonló zárt rendszert próbáljon meg létrehozni. Mondjuk tuti hamar meg fogják zúzni.

Egyébként ez is jó:
"A Windows 8 iránt elsõsorban az innovatív termékekre fogékony ügyfelek érdeklõdhetnek majd."

Jah, hogy innovatív .. ok 😊

Remélem semmi közöd a számítástechnikához 😊

lol ezzel a 2 bites felülettel állítólag natív programokkal még mindig gyorsabb egy javas android az nem semmi. De hát az m$-nél mindig értettek az erõforráspazarláshoz.

Táblapc-hez meg kurvára nem kell 64 bit, ebbõl látszik a legjobban mekkora bullshit ez az egész. 64bit kb csak a több ram miatt jó, semmi más miatt. Márpedig még messze vagyunk a 4 giga ramtól, másrészt a winen kívüli összes os rendesen tud PAE-t, szóval 32 biten akár 64 gigáig elmehetnek...

Ezzel mit akartál nekem mondani?

Mekkora szarok már ezek a managerek, biztosan volt az a pénz, amiért ezt nyilatkozták.
Magyarázzák már meg, hogy 2-4 magos arm 9 processzorok miért nem elegendõek az átlagembereknek? Lassan fut rajta a passziánsz?
Új az ARM architektúra? Akkor az Android mi a f*szom, bétateszt? Az Android is "csak" egy virtualizált, nem túlságosan optimalizált új környezet, és még így is tizedannyi rammal és CPU kapacitással képesek gyors szoftvereket írni rá...

Tabletet nem azért vesz az ember, mert szüksége lenne rá, hanem mert trendi, menõ cucc. Nem fér be a zsebedbe, mint egy okostelefon és nincs akkora kijelzõje, mint egy laptopnak, ha számítógépre van szükséged. Valójában nem való semmire, csakegy kényelmetlen teher. Ezért valószínû, hogy ugyan annyi létjogusáltsaga van az Inteles változatnak is, mint a többinek.

Akkor az MS magával tolt ki. Ugyanis az Intel rohadt drágán adja a cuccait emiatt akinek minõség kell az iPad akinek meg olcsó tábla az meg Android. Ugyan ki fog fizetni 150 000 - 200 000 egy Wines tábláért miközben a böngészõ a levelezõ és a tartalomfogyasztó alkalmazások teljesen partiban lesznek egymással.

Mekkora égés, hogy ennyi reklám után a mostani ARM-os procikon a hatalmas erõforrásigénye miatt mégsem bír futnia Windows 8! Gondolom, az Intel-nél most nagy buli van... 😊

Akkor javaslom, próbáld ki a Win 7 után a Win8-at.

Meglepõen jót alkottak, mikor feltettem tesztelésképpen, meglepve tapasztaltam, hogy körülbelül feleannyi erõforrást használ csak, mint az elõdje.

Vegul is igy fog eldolni, hogy melyik proci lesz uralkodo a jovoben. ARM-nek szamitasi teljesitmenyt kell novelni, x86-nal meg fogyasztast csokkenteni. Akinek elobb osszejon az jo esellyel komoly teret hodithat. Persze csak akkor, ha Win8 sikeres lesz.

@asdefge: azért, ez szerintem egy rettentõ erõs sarkítás. A legtöbb esetben nem a program operatív része zabálja a processzorteljesítményt, hanem a megjelenítés. Az pedig, jobb esetben, már a bétában is optimalizált (köszönhetõen a gyártók által szolgáltatott könyvtáraknak).

Apa, folytatódik! Mármint részemrõl...
Úúúgy megnéznék egy olyat, hogy az XYZ-11.0 oprendszer után kiadnák az XYZ-11.5-öt. Ami mindent ugyanúgy tudna, de mondjuk csak fele annyi prociteljesítmény, memória, etcetera kéne hozzá. Jaaa, hogy ahhoz programozó kéne, nem szakmunkás? Bocsi azoktól, akiket ez lelkileg mélyen érint.

"Apa, kezdõdik!"

Poént félretéve, kíváncsi voltam, ki és mikor fog végre rájönni, hogy bár az ARM piacvezetõ a fogyasztásban, de ennek az az ára, hogy teljesítményben viszont igen jelentõsen le vannak maradva. Elég csak azt megnézni, hogy mekkora cache memória van egy Intel vagy egy AMD prociban, aztán összehasonlítani egy ARM procival, máris elõjön, hogy notikba, netbookokba neméppen ideális még a termék.

Az ARM-nek most nagyon össze kell kapnia magát, mivel az Intel már a tablet piacra is igyekszik betörni új i szériás termékeivel, Jó példa erre az új Toshiba tablet, ami i3 - i5 CPU-kkal lesz szerelve, elég komoly belsõvel (Tegra 3 GPU 1GB rammal, 80GB SSD, 8GB RAM, 6600mAh aksi) és a jelek szerint sok tekintetben lesz komoly ellenbfele az ARM-es tableteknek. A mûködési idõ még elég képlékeny, a jelenlegi felállás szerint a 6600mAh-s aksival akár 6-7 óra üzemidõ érhetõ el a típussal Win8 rendszer mellett. Még nincs a típus a piacon, tehát csak bemutatókra lehet támaszkodni, de azokon jól teljesít, Kérdéses persze, hogy milyen áron fogják kihozni a készüléket (a Toshiba 400-500 dollár közé szeretné becélozni az árat, de mivel a megjelenésig még van majdnem fél év, ez természetesen még változat), szóval a jelenlegi felállás szerint az ára is versenyképes lesz az ARM-es gépekkel szemben.

Tehát mint már írtam, az ARM-nek gyorsan össze kell kapnia magát, különben kiszorulhat a tablet piacról is, ezzel pedig egy igen komoly húzóágazatot veszítene el. A mobil piacon jelenleg még nincs vetélytársa, ahogy az egyéb informatikai eszközök (pl. hálózati eszközök) terén sem. De ugye tavaly bejelentették, hogy szeretnének harmadik félként részt venni a PC és szerver piacon, ehhez pedig igen gyorsan igen komoly eredményeket kell felmutatniuk (nem csak a 64bites architecturát, hanem ezzel párhuzamosan az egyéb tulajdonságokat is ki kell fejleszteniük és piacra kell dobniuk).