80
-
gforce9 #40 Igen az a rengeteg olajfúrótorony, finomítók, tartályhajók, tartálykocsik és a vég nélküli üzemanyagszállítmányozás, na az aztán nem szennyez. Sőt kifejezetten használ a környezetnek. -
torreadorz #39 Meg persze le kéne gyártani néhány milliárd akkumlátort, ami teli van környezetkárosító anyagokkal, meg olyan ritka anyagokkal amikből már szinte ma sem tudnak eleget előállítani. -
gforce9 #38 Egyrészt, ha meg tudtak egyezni, hogy mindegyik ugyanazzal a benzinnel tud menni, ebben is meg lehet, csak akarat kell hozzá, ha kell kényszerítő erő a kormányzatok részéről. Legalább csinálnának valami értelmeset is. Másrész az autó emissziója zéró, de mi ezzel a gond? Az hogy az elektromos áram előállítása környezetszennyező? Egyrészt az 1 helyen történik így a kezelése is egyszerűbb, másrészt az akksik töltése, ha van elég tartalék belőle, nem kötött a folyamatos áramellátáshoz, bőven jó neki a szél vagy napenergia is, csak kisegítésnek kell a normál elektromos hálózat. Csak elégséges számú pufferaksi kérdése az egész. Semmiféle technológiai akadálya nincs egy ilyen rendszernek. -
#37
Nem. Ha lesz ilyenre kereslet, akkor lesz kínálat is. Nem úgy fog kezdődni, hogy "olyan autót veszek, amit menet közben tölthetek, mert vannak az út alatt tekercsek", hanem úgy, hogy "vettem egy autót, amit lehetne menet közben tölteni, ki szolgáltat nekem áramot". Nem értem, hogy mi a problémád az utakkal. A benzinkútra sem daruval kell átemelned a kocsidat, egyből rá van úttal kötve az autópályára, főútra, bármire, és nem az állam intézte. A víz, csatorna, gáz, távközlés, áram egyik sem állami kézben van már, mégis az út alatt viszik kilométerek százain meg ezrein át az infrastruktúrájukat. Miért kéne ehhez az állam? Fogyasztó kell aki fizet az erőforrásért. -
sanyicks #36 "Egy versenypályán nem mozog annyit a gátló, hogy komoly energiát termlejen."
Akkor egy-két forma1-es közvetítésnél nézd majd meg hogy rázkódik meg ugrál a pilóta... és nem azért mert éppen idegbeteg... (és az már a csillapított rezgés). -
#35
Az utakat azonban az önkormányzatok és az állam építi, meg a négyesmetrót, meg MÁV-ot, meg a BKV-t az tartja fenn, méghozzá az emberek adójából!
Csak ennyi köze van az államnak hozzá. Ha az országban van összesen 10 km ilyen útszakasz a 800 000-ből (hasraütés), akkor ki fog olyan kocsit veni, amit ezen a 10 km-en tud használni?
Ezért kell az állam. -
#34
A helyesírási szabályok ismerete meg legyen előfeltétele a hozzászólás írásának 
-
#33
Az egymással versenyző autógyártók a büdös életben nem fognak megegyezni abban, hogy mindegyik ugyanolyan aksit használjon és ugyanúgy lehessen cserélni az autóikban. De ha mégis, akkor majd a töltőállomások tiltanak ki, mert neked x autód van, és az rongálja az aksit, ami így az övék, az ő nyakukon marad ha rossz. Nehezen tudom elképzelni hogy ez működhet. A benzin sokkal egyszerűbb (a benzinkútnak): kitöltheted, fizess, onnantól égeted ahogy akarod.
Külön vicces a videoban, hogy még mindig ezzel a zéró emissziós bullshittel etetik a népet. -
#32
Miért fizetné az állam? A benzinkutakat sem az állam építette, mégis ott vannak az út szélén, és mehetsz tankolni. Ki tartja fenn? Ki építette? Kié a haszon? Mindre tudod a választ, egy útba épített töltőrendszernél sem lenne másként. Kicsit futurisztikus, és a cikk amúgy is versenyautóról szól, versenypályával.
Azt meg, hogy mi lesz megvalósítva a kereslet diktálja. Hűtött kupolás műhegy műhóval nyári síelésre nem valószínű, hogy lesz Magyarországon, mert nincs rá akkora igény, hogy behozza az árát. -
Doktor Kotász #31 "Céljuk a számtalan új elektronikus jármű technológia tökéletesítése, és egy autóban való optimális egyesítése."
Az elektronikus és az elektromos fogalmak keverése durva hiba. Gyakorlatilag alkalmassági kritériumnak kellene lennie a hejes használatuk egy tech-tud rovatban. -
Doktor Kotász #30 Ez az ötlet olyan, mintha mindenkinek trolibuszt csinálnának az autójából. Hogyan oldanák meg a fizetési rendszert, illetve azt, hogy a nem fizetők ne használhassák. Értelmetlen. -
#29
Vasat raknak az úttestbe? Király, akkor a szinesfémtolvajok már az utakat is bontani fogják :) -
Madve #28 A garázsodban értelemszerűen a te költséged, a parkolóház, és fizetős parkolók általában magánkézben vannak, és pl. magyarország esetében az autópályák sincsenek az ország kezében. Szóval pont ezeken a helyeken fog megjelenni várhatóan először, és állambácsinak egy fillért sem kell ezekben az esetekben kiadnia, persze egy fillért sem keres rajta. -
Crane #27 Bocs! Itt én lettem lehülyézve? -
#26
Óké.
Ezexerint akkor az utak kb. 1-10%-át gondolod így lefedni.
Mo-n ez gyak még mindig ugyan az a kategória.
Valakinek ezt az egész dolgot ki kell majd fizetni. Kinek?
Az államnak nincs pénze. Az áramszolgáltató csinálja meg saját költségen a beruházást?
Ki fogja rendben tartani, szervizelni?
Az az informatikai kiegészítés, amit itt leírsz és mondjuk jogosan feltétele az egésznek, mondjuk duplájára felemeli a költségeket (szenzor, adathálózat, központok, stb)
Továbbra sem azt kérdőjelezem meg, hogy technikailag lehetséges, vagy akár üzletileg a világ szerencsésebb felén lehetséges-e, hanem, hogy nálunk az lenne-e? -
Madve #25 "Na megnézem mikor lesznek ilyen töltő elemek a magyar közutakon, lassan már közutak se lesznek, csak kátyuk. Ha kátyuzni nincs pénz, akkor miből lenne, hogy tonnaszám építsék a nemesfímet be az úttestbe"
Rosszul gondolkodsz. Miután a közút nem olyan zárt közeg, mint egy versenypálya, és nem is olyan véges, szinte lehetetlen lenne végre hajtani, na meg annyi rezet is nehéz lenne ezen a bolygón találni. De pl. a garázs padlójába símán beépíthető lenne, vagy éppen a fizetős parkolóhelyeken is megoldható lenne. Nem is kellene a teljes felületet leborítani vele, csak a parkolóhely közepére kellene pl. egy 100X50-es csík, amin csak kis eséllyel hajtanál keresztül. Ezen felül kell a kocsi aljára vagy orrára (esetleg rendszámra) helyezett nfc chip, ami sugározza a kocsid alváz számát, meg annyit, hogy töltés be vagy ki. Innentől leparkolsz, a kocsi műszerfalán belövöd, hogy akarsz-e tölteni, és ha igen hány százalékos töltöttséget akarsz maximum, a kocsi meg aktiválja a kocsi alján a "töltőlapot" meg kiadja nfc-n keresztül a parkoló padlójának a töltésre az utasítást az alvázszámmal megfűszerezve, ha meg elérte a beállított százalékot leállítja azt. Amikor meg odahajtasz a parkoló fizetőkapujához az meg megmondja megint csak a kocsid nfc-jén kapott infón keresztül, hogy te pl. a 27-es helyen parkoltál, ennyi áramot vettél fel, aminek ennyi az ára+parkolás, és már tolhatod is oda a fizetésre használt másik nfc-s kütyüdet, hogy nyiljon a sorompó. Ha meg minden áron útba akarod építeni, akkor pl. autópályák hosszú egyenes szakaszain megoldható lenne egy kapaszkodósáv szerű szélső töltősáv kiépítése, ahol a sáv közepén x távolságra egymástól lennének ugyanilyen töltő lapok felhelyezve, amik felett megadott maximális sebességgel hajthatsz át, és laponként regisztrálja az nfc infódat, te addig hajtanál abban a sávban, amíg el nem éred a kívánt töltöttséget, ők meg az alapján számláznának utólag, hogy hány ilyen felett haladtál át, persze ezt a kocsid is tudná számolni közben, csak hogy te is tudjad, hogy mennyi lesz a vége miközben menet közben "tankolsz". Ha a saját házadnál a garázsba telepítesz ilyet, azzal csak azt éred el, hogy parkolás után nem kell semmilyen töltőt csatlakoztatni, ugyanúgy csak kiugrasz a kocsiból, mint ahogy manapság is, esetleg egy okostelefonos app-al a wc-n szarás közben állítod be, hogy a hány mennyi energiát engedsz maximum aznap a garázs padlójába... -
gforce9 #24 http://www.youtube.com/watch?v=xu9PST7oXls
pl ez -
gforce9 #23 Működőképes a technológia már, csak valahogy nem hallani róla. Városi használatban éjjel otthon tölteni lehet az akksit, ha messzire mégy akkor pedig lehet cserélgetni egy "benzinkúton" A városokban ezzel jórészt feleslegessé válnának a töltőállomások, töredékük elég lenne, másrészt nem kéne megdögleni a füsttől. De hát az olaj nagy úr :) -
thsanyi5 #22 Akkumulátort nem csak úgy lehet tölteni, hogy megvárjuk a töltési időt. Hanem úgy is hogy kicseréljük egy olyanra ami már tele van. Nem tudom erre gondolt-e már valaki. Nekem furcsán esik, hogy folyton azon problémáznak mennyi idő alatt tölt fel. Hát fél perc alatt míg kicserélik. Egy versenyautóban ha töltés kéne menet közben egyértelmű, hogy nem várnak 1 órát míg tele lesz. Úgy kell tervezni, hogy másodpercek alatt cserélhető legyen az aksi mint ahogy a kerekekkel csinálják. -
okosan gyerekek #21 "Ne az alapján ítéljék meg az elektromos autókat, amit jelenleg az utcákon látnak"
Milyen tisztes cél kitűzés, majd a reklámtáblákra is a versenyautók teljesítményét írják már ki! -
#20
Lehetne szupravezetős mágneses levitációs lengő/rugó és a bemozdulások adnák az áramot, a kéménységet/magasságot pedig a mágnesek helyzetével lehetne állítani.
Élien teknolódzsi rúlez!
-
Adamyno #19 Macropus! Nem tölti fel 10 perc alatt az akkumulátort! Ez igen nagy tévedés, de ahogy elnézem a többi általad tényként kezelt dolog sem teljesen úgy van... az akkumulátort 10 perc alatt ugyan 100% közeli állapotra lehet tölteni, de egy hosszabb lezáró töltési fázis még erősen ajánlott, mivel a gyors töltögetések erősen károsítják a cellákat. Ezt már régóta tudják, azért nem is használják, pedig bármilyen új eszközben elérhető lenne. Minden Li alapú akkumulátor ajánlott töltőárama 1C. A körülményekhez képest ez a legoptimálisabb, de minél lassabban töltöd, annál több töltési ciklust elvisel a cella, annál jobb a töltés hatásfoka, és kevésbé annyira veszít a kapacitásából. Ez minden jelenleg használt akkumulátor technológiára vonatkozik, de gyanítom, hogy abban a kocsiban is Li-Po akksit használnak, mivel a hatékonysága adott esetben 99,9%.
A mértékegységeid is elég érdekesek... azt írtad, hogy a 2kg-os készülékből 2.99 volt az akksi. Az hogyan? 2.99kilogramm? A 80g-os példánál gondolom a 10gb csak elütés és g akart lenni.
A Lengéscsillapítót meg ne becsüld le, mert az nem csak akkor mozog ha off-roadozol. Egy lágy csillapító mindig mozog. Minden egyes irányváltáskor megmozdul felfele az egyik oldalon és lefelé a másik oldalon. Gyorsításkor és lassításkor is, amikor a pálya megdől... de ezek csak kísérleti jellegű próbálkozások. Később, a hétköznapokban már nem ilyen körülmények között fogják használni, ha beválik, de így sokkal egyszerűbb a mérés, illetve nem kizárólag innen várják a töltést. Ez csak egy kiegészítő energiaforrás. De nem is akármilyen, mert ennek a kihasználása nem akadályozza a haladást, úgy nyerhető belőle (még ha csak minimális is) energia, hogy nem lassítja az autót, mint a fékezéskori vagy a mágnes-tekercses. Tehát ez által, ha úgy vesszük emelkedik az autó hatásfoka. Később, ha kifejlesztik tömeges használatra, akkor meg még több előnnyel járhat, mivel elektronikusan szabályozható lenne a lengők csillapítása egyszerűen úgy, hogy nagyobb töltési ellenállást tolunk rá, és akkor keményebb lesz a rugó, de többet termel ha nagyobb akadályokra megyünk, illetve nem szakad ki a kerék. Ha meg viszonylag simább az útfelület, de inkább kavicsos, akkor lehet kicsit puhábbra állítani egyszerűen azzal, hogy csökkentjük az ellenállást. Persze ezzel kevesebb áramot is termel, de jobban elnyeli a kisebb akadályok miatti rázkódásokat, viszont lapos úttesten, sportkocsiknál megint keményebb rugózás kell, mert általában ültetve vannak. De ez mind-mind elektronikusan szabályozható lenne, sőt akkor elvileg hidraulikus emelésre sem lenne szükség, mert az is megoldható lenne elektromágnesekkel, csak annak a hatékonysága/haszna szerintem megkérdőjelezhető, de egy alaposabb számítással és mérésekkel könnyen utána lehet nézni.. -
MacropusRufus #18 ami meg pl. a lengéscsillapításból származó energiát illeti: elenyésző. Egy versenypályán nem mozog annyit a gátló, hogy komoly energiát termlejen. Ez már csak a pályák adotságából is következik, nincsenek rajta nagy huplik amik megmozgatnák a lengéscsillapítót. Mint ahhogy a mostani hibrideknek is baszhatják a visszatőltést, ha nem megy egy bizonyos sebességnél gyorsabban az autó, akkor nem hatásos a visszatermelés, ui. kigyorsításkor többet eszik, ua. egy bizonyos minimum sebesség felet közel 70-80%-át vissza nyomatja a visszatőltéssel.
Viszont innováció szempontájból nem rossz a vas. -
MacropusRufus #17 Tesla Roadster. Ennyi. Nem mindefajta kinetikusból villamost előállító szerkezet kell.
Amúgy: 300Km/h eléggé lassú a villany vasak terén.
Ultima Aero EV. 1000LE-ös villany sportautó (ugyan olyan 1db-os széria mint a cikkben lévő, tehát same) 0-100km/h 2.5sec. Max. seb 330 felett.
Nullára merűlt aksit 10 perc alatt tőlti (vesd őssze a Tesla 3 órájával)
Ja: egy feltőltés 200 mérföld (320km)... Szóval igazság szerint teljesítményben van már erősebb is nála. Max. az innováció a lényeg a cikkben szereplő autóban. Véleményem szerint viszont az aksi technológia le fogja nyomni ezeket, és a végén még arra sem lesz szükség, hogy a fékezéskor visszatermeljen.
Emlékezzetek a régi mobil aksikra! Akkor a 2kg-os készülékből 2.99 volt az aksi, most a 80g-os telóból kb. 10gb az aksi és nagyságrendekkel tovább bírja mint anno az elsők. Na itt is valami ilyen lesz, szerintem.
-
#16
Na megnézem mikor lesznek ilyen töltő elemek a magyar közutakon, lassan már közutak se lesznek, csak kátyuk. Ha kátyuzni nincs pénz, akkor miből lenne, hogy tonnaszám építsék a nemesfímet be az úttestbe. Bár én a tesók miatt drukkolok ám, hogy a projekt sikerüljön, mert akkor elérkezik a hatalmas nagy kanna ám!
:DDD
Amúgy a lengéscsillapító, meg a fék ma hővé alakítja a felesleges mozgási energiát, ez elég rendesen termelné vissza az áramot, főleg városban, ahol másból sem áll a dolog, mint hogy felgyosít lelassít a jármű.
A karosszériában tárolt áram meg jó ötletnek tűnik, csak nem az olyan országokban, ahol egy sima parkolás gyak több száz ezer forintos szerencsejáték ma is. Múlt héten kétszer törték meg az első lökösömet a nagy batár egyterűs tukók, akik azt hiszik, hogy ha egyedül ülnek a kocsiban, akkor az a dög már is kispolszkivá változik. De lehet, hogy csak azért van, mert annyi eszük van mint egy struccnak, a nagy batár miatt nem látnak dolgokat, akkor az nincs is ott.
Faxom!
Az összeset a Duna jegére kéne hajtani és megválasztani közülük a királyt, a többi meg csak sűlyedjen el! -
sanyicks #15 első probléma az, hogy nincs hatótáv probléma... az olajlobbi veri magát erre, az emberek 90%-a pedig naponta max 40km-t autózik... egy olcsóbb elektromos autó hatótávja ennek két és félszerese. -
EnxTheOne #14 Asszem' a tesla model s már 480 km-t meg tud tenni egy feltöltésel.
Max speed meg: 200 km/h
1-100 km/h: 5,6 sec
Mondjuk ezek gyári adatok, :D
Leszbi pornó -
#13
Komolyabb versenyekben már nem is engedik, hogy a verseny közben üzemanyagot vételezzenek: robbanómotoroknál veszélyes a gyúlékony üzemanyag gyors töltése a meleg alkatrészek körül, elektromosnál meg nem lenne nagy taktikázás, leállna a verseny fél napra, mert most bedugták őket a 230-ba. Nyilván nem fordítanak minden erőforrást akkumulátorfejlesztésre, ami marad, abból ilyen ötleteket próbálgatnak ki.
A napenergia nem csak akkor bajos, ha este van. Ha csak felhős az ég már nem ér semmit, a hatásfok alacsony, és amúgy is túl nagy felület kéne egy versenyautó meghajtásához. 320-al megy ez a szörny, nem elég az a technológia hozzá, ami egy bólogatós virághoz.
A tekerés viccnek jó. Én ha 25-el tekerek bringával fél órán át, akkor ugye 12.5 km-t teszek meg, és rendesen le is izzadok. Egyrészt ha 25-el mennék autóval forgalomban, akkor rövid úton gyilkosság áldozata lennék, másrészt a biciklim mondjuk 15 kilós, az autó - még az elektromos is - egy kicsit nehezebb, mondjuk tippre legalább 300 kg, és akkor még nem is arra használtam, amire autót szokás (nem ülünk benne 4-en amiből kettő gyerek, meg a babakocsi meg a 20 kiló cucc a tesco-ból csak hogy egy gyors példát mondjak). Gyanítom, hogy a hatásfok sem egyezik a bringáéval.
Sok okosnak tűnő hülyeséget ki lehet találni, de attól még hülyeség marad. Attól még érdemes megosztani a nagyközönséggel, max jót nevetünk, de ha nem akarja magát égetni az ember, akkor kell utána egy
-
vumbi #12 "A hulyenel csak a szorglamas hulye artalmasabb..." -
Crane #11 Biztos nem mondanék nekik újat azzal, hogy a gumiabroncs folyamatos forgási alakváltozásából piezoelektromos elven energiát lehetne kinyerni. ;) -
thsanyi5 #10 Ha már autóversenyről van szó, ott tudtommal az is része lehet a taktikának, hogy ki mikor megy tölteni és fontos az is, hogy milyen gyorsak a boxban a csere/töltési folyamatokkal. Bár nem nézek versenyeket, de abból a kevésből amit tudok róluk én így gondoltam.
Az útba ilyet tenni értelmetlennek tűnik. Magyarországi viszonylatokat nézve legalábbis. Arra nem telik, hogy értelmes út minőség legyen, nemhogy még ilyet is nyomjanak rá. Aztán majd ha mégis, akkor jöhetnek a 'fémipari munkások' és egy új nyersanyagforrást aknázhatnak ki. Ahelyett, hogy az egész világ minden kilométer útját beborítanánk ilyennel és minden kocsi alját is, inkább hatékony akkumulátorokat kéne kifejleszteni. Már csak azért is mert az más területeken is jó lenne.
Vagy ha már mindenképp menet közbeni töltést akarnak akkor vonják be a karosszériát napelemmel. Nem tudok róla, hogy este is lenne autóverseny. Szóval ez éppoly jó lehet mint akkumulátort csinálni minden egyes alkatrészéből. -
#9
Lengéscsillapítóról beszélünk. A bucka által felfelé megdobott kerék veszít a felfelé irányuló mozgási energiájából (ami amúgy sem kívánatos, senkinek nem kell). Ennek csökkentése az autó előrehaladását nem befolyásolja negatívan. -
#8
"Te nem érted azt amit leírtam. Nehéz a felfogásod?" - Én nem személyeskedtem, nem tettem megjegyzést a szellemi képességedre, csak közöltem, hogy szerintem nem értetted. Elvárnék egy hasonlóan kulturált hozzáállást.
"Ennyire nem értesz a gépészethez? Az áramszedő is fékezi a vonatot, mert súrlódik az áramszedő a dróthoz." - Ja, tényleg fékezi, mint ahogy a szélvédőre kenődő szúnyogok is fékezik, mégsem panaszkodik senki rajzás közben a megnövekedett fogyasztás miatt, mert gyakorlatilag nincs. Értsd meg, hogy a cikkben leírtaknál nincs érintkezés, így nincs szó közegellenállásról, és akkor hadd ne értsem, hogy minek pörögsz rajta.
A rugó vagy sűrített levegő azért van a lengéscsillapítóban, hogy elnyelje a rá ható mozgási energiát, és utána - mint ahogy írod is - visszatérjen a kerék az alapállapotba. A kulcs az "elnyelje a rá ható mozgási energiát" résznél van (értsd: azt lehetne hasznosítani). Ettől függetlenül az eredeti szöveged itt is érthetetlen dolgokról szól, göröngyös, rázó utakról.
"Az úttesten keresztül történő feltöltésnek meg az a hátránya, hogy nehéz a fogyasztott energiát mérni és kiszámlázni." - Örülök, hogy értelmezni tudtad amit leírtam, csak nem értem miért ismétled meg. -
#7
Tökmindegy, hogy milyen példát mondunk, a lényeg, hogy az elektromos energia nem csak úgy a semmiből jön, hanem valamilyen más jellegű energiát alaktítunk át elektromos energiává. Ebben az esetben mozgási energiát. Amiből az következik, hogy az autó veszít a mozgási energiájából... (és több elektromos energia kell, hogy ugyanolyan gyorsan menjen... de ez már egy másik történet... :)) -
Trb100 #6 "NINCS INGYEN EBÉD! Ha valahonnan energiát veszünk el, az fékezi az adott közeget."
Egy lengéscsillapító esetében pont ez a cél: fékezni a kirugózást. Amennyiben a lengéscsillapító szerepét egy "generátor" veszi át, abban az esetben a jelenleg csupán hővé alakuló mozgási energiát hasznosítanák áram fejlesztésre. -
Szefmester #5 Jobb példa arra amit mondasz, hátha még ez is kevés volt. Kerékpár és a dinamó használata. Hozzávetőlegesen egy váltófokozatnyival kell keményebben tekerni ugyanahhoz a sebességhez mint nélküle.. ellenben a sötétben nem látsz. :P
Szereljenek pedálokat a kocsiba, és addig is lehet pedálozni lelkesen a dugóban, meg az anyósülésen, meg hátul.. a gyerekeket lehetne versenyeztetni is így! Tudom hogy ez is karcsú lenne energiabevitel szintjén, de azért pár biztos segítene, és ha elfogy a kraft a kocsiból egy mellékúton és sehol egy töltő akkor lehet pedálozni és egyszer csak oda ér ahova akar.. :D -
teddybear #4 Te nem érted azt amit leírtam. Nehéz a felfogásod?
"NINCS INGYEN EBÉD! Ha valahonnan energiát veszünk el, az fékezi az adott közeget." - Ahogy a vonatot is fékezi az áramszedő. Előbb gondolkozz, aztán caps lock -.-'
Ennyire nem értesz a gépészethez? Az áramszedő is fékezi a vonatot, mert súrlódik az áramszedő a dróthoz. Azonban ez nem igazán számít a megmozgatott tömeg(a szerelvény) mellett. De az áramot nem ebből fejleszti! Azt külső forrásból kapja a mozdony.
Ha a felfüggesztés mozgását áramfejlesztésre használod fel, akkor egy zárt rendszerből vonsz el energiát! Azt, amit arra használnak fel a normál futóműben, hogy a kerék visszatérjen az eredeti helyzetébe. Ha viszont elvonod ezt az energiát, akkor nincs ami kirugóztassa a kereket.
Szokták ezt a módszer használni, ezt hívják visszatáplálásos fékezésnek.
Az úttesten keresztül történő feltöltésnek meg az a hátránya, hogy nehéz a fogyasztott energiát mérni és kiszámlázni. Ráadásul a töltő nem csak az elektromos autókban indukál áramot, hanem minden fém kocsiszekrényben. Akkor is, ha nem kell. -
#3
"Ja. De a piros lámpa előtt állva nem mozog a kocsi. Mit alakítasz át?" - Látszólag nem értetted a cikk utolsó részét. Ajánlom figyelmedbe az oral-b elektromos fogkeféket: ráteszed a műanyag talpra (sehol egy csatlakozás), és töltődik. Erről van itt is szó.
"Aztán. A felfüggesztés mozgása. Ez azt jelenti, hogy göröngyös, hullámos az út. Azaz pokolian ráz" - Rossz irányba próbálsz konvertálni :D Nem teszik rázóssá az utakat, azok már most is azok, csak kihasználják ezt. Magyarországon jó sok energia kinyerhető így :D
"NINCS INGYEN EBÉD! Ha valahonnan energiát veszünk el, az fékezi az adott közeget." - Ahogy a vonatot is fékezi az áramszedő. Előbb gondolkozz, aztán caps lock -.-'
Abban igazad van, hogy nyilván fizetni kell az energiáért meg az infrastruktúráért, amire hirtelen átgondolva nem látok lehetőséget (kivéve egy az autóba szerelt mérőt, amit meg ugye sejtünk, hogy mennyire nem trükköznének meg). -
teddybear #2 Ja. De a piros lámpa előtt állva nem mozog a kocsi. Mit alakítasz át?
Aztán. A felfüggesztés mozgása. Ez azt jelenti, hogy göröngyös, hullámos az út. Azaz pokolian ráz. Pedig a mostani felfogás szerint minél simább az úttest, annál jobb. Különben ezek elfelejtkeztek az alapvető dologról: NINCS INGYEN EBÉD! Ha valahonnan energiát veszünk el, az fékezi az adott közeget.
És persze ott van még a pénz is. Kérdés, hogy mennyibe kerül? Persze egy versenyautó esetében ez nem túl fontos szempont, de az átlagvevőnek nem mindegy. -
orbano #1 mondjuk nem lenne rossz, ha a dugóban, vagy akármelyik piros lámpánál várakozva töltődne a kocsi. Bár ez a valódi hatótáv problémát nem oldja meg, egy autópályát meg nem biztos, hogy felszerelnek annyi ilyen cuccal, hogy az jelentősen befolyásolna bármit is.