Csillaghajó és hidegfúzió
Oldal 1 / 4Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#156
Ajánlok figyelmedbe egy könyvet: "fizika középiskolásnak" (változó címben). 😉 Akkor talán értenéd miért hülyeség ez a videó.
#155
Ajánlom figyelmetekbe a "porfúziót"
#154
Természettudományos szöveget nem fordítok! 😛
Gazdasági, társadalomtudományi szöveg fordul meg nálam. By the way, in a purely english conversation i could take you on any time, even in my current, sleep deprived state! 😛
Gazdasági, társadalomtudományi szöveg fordul meg nálam. By the way, in a purely english conversation i could take you on any time, even in my current, sleep deprived state! 😛
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#153
Ha valamit fordítasz akkor talán a témában kicsit körül kellene nézned, fõleg ha olyannal találkozol, hogy a tudósok szimpla kényelmi okokból választják a standard modellt. Neked ez nem volt kicsit sem gyanús? A korrekt fordítás nem úgy megy, hogy ilyenkor utánanézel, hogy mi is a problémájuk a tudós bácsiknak (és néniknek)? Mert szinte mindenhol megjegyzik, hogy az egyenletek megoldása jelenti a problémát és azt is hogy a standard modell mit ír le helyesen. Ezek után pedig egyértelmû a kérdéses szó jelentése.
Tudod mennyi mindent jelent a "Who's your daddy?" attól függõen, hogy hol és kinek mondod? Próbáld ki, aztán számolj be a tapasztalataidról. 😊
Mentségedre legyen, hogy ez egy egyszerû fórum, de remélem a VendingOutlet Kft-nek, ami gondolom pénzt is ad érte, kicsit nagyobb utánajárással fordítasz.
Tudod mennyi mindent jelent a "Who's your daddy?" attól függõen, hogy hol és kinek mondod? Próbáld ki, aztán számolj be a tapasztalataidról. 😊
Mentségedre legyen, hogy ez egy egyszerû fórum, de remélem a VendingOutlet Kft-nek, ami gondolom pénzt is ad érte, kicsit nagyobb utánajárással fordítasz.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#152
Taníts mester! Egy mondatból kikövetkezteted a szövegkörnyezetet! Én nem tudok angolul (aminek a VendingOutlet Kft legalább egy dolgozója nagyon nem fog örülni, éppen neki fordítok éjnek idején ... lol)!
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#151
"Ez hülyeség. Nem csak erõvel lehet. Sok mindent lehet ám csinálni egy atommal."
Egy atommal tényleg nagyon sok mindent meg lehet csinálni, de itt az atommagról van szó.
"Pl le lehet szedni róla az elektronjait. Vagy még többet ráerõszakolni. Plazmásítani, vagy éppenséggel rácsba szervezni."
Meg lehet csinálni, de ezzel semmit nem érsz el. A probléma az, hogy az atommag sokkal, kb négy nagyságrenddel, "kisebb" mint az elektron! Pontosabban fogalmazva az elektron atommag átlagos távolság a legkisebb energiájú állapotban is kb négy nagyságrenddel nagyobb mint az a távolság aminél a vonzó magerõk legyõzik a Coulomb taszítást, tehát ami a fúzióhoz szükséges. Ebbõl adódik, hogy az elektron semmiféle árnyékoló hatást nem tud kifejteni.
"Másfajta leptonokat és nukleonokat beletenni proton és elektron helyett."
Az elektront valami nagyobb tömegû, negatív töltésû részecskével helyettesítve az árnyékoló hatás megnõ, viszont a természetben ilyen részecskével nem találkozol, mert ezek rövid idõn belül elbomlanak. Ettõl függetlenül állítanak elõ ilyen egzotikus atomokat, de ez sokkal problematikusabb mint a sima "meleg" fúzió.
"Másfajta atomokat használni katalizátornak (hoppá, kémia, katalizátor, aktiválási energia, stb. Itt is el lehet képzelni valami hasonlót, a szitu kb ugyanaz)."
A katalizátorok a kémiában ugye egy alternatív reakcióutat jelentenek. Ez elvileg mûködhet a magreakcióknál is (gyakorlatilag bármely vasnál nehezebb atommaggal meg lehetne oldani). De ez csak elvileg mûködik, mivel minden más reakcióhoz nagyobb aktiválási energia kell. Tehát más atommagokkal nem létezik alacsonyabb energiájú alternatív reakcióút.
"A lehetõségek tárháza körülbelül végtelen, ráadásul egyre több spéci cuccunk van, amikkel egyre alacsonyabb szinten tudjuk manipulálni az atomokat."
Igen, az atomokat. Viszont az atommagokat még mindig csak ütköztetni tudjuk, más manipuláció még nincs.
Egy atommal tényleg nagyon sok mindent meg lehet csinálni, de itt az atommagról van szó.
"Pl le lehet szedni róla az elektronjait. Vagy még többet ráerõszakolni. Plazmásítani, vagy éppenséggel rácsba szervezni."
Meg lehet csinálni, de ezzel semmit nem érsz el. A probléma az, hogy az atommag sokkal, kb négy nagyságrenddel, "kisebb" mint az elektron! Pontosabban fogalmazva az elektron atommag átlagos távolság a legkisebb energiájú állapotban is kb négy nagyságrenddel nagyobb mint az a távolság aminél a vonzó magerõk legyõzik a Coulomb taszítást, tehát ami a fúzióhoz szükséges. Ebbõl adódik, hogy az elektron semmiféle árnyékoló hatást nem tud kifejteni.
"Másfajta leptonokat és nukleonokat beletenni proton és elektron helyett."
Az elektront valami nagyobb tömegû, negatív töltésû részecskével helyettesítve az árnyékoló hatás megnõ, viszont a természetben ilyen részecskével nem találkozol, mert ezek rövid idõn belül elbomlanak. Ettõl függetlenül állítanak elõ ilyen egzotikus atomokat, de ez sokkal problematikusabb mint a sima "meleg" fúzió.
"Másfajta atomokat használni katalizátornak (hoppá, kémia, katalizátor, aktiválási energia, stb. Itt is el lehet képzelni valami hasonlót, a szitu kb ugyanaz)."
A katalizátorok a kémiában ugye egy alternatív reakcióutat jelentenek. Ez elvileg mûködhet a magreakcióknál is (gyakorlatilag bármely vasnál nehezebb atommaggal meg lehetne oldani). De ez csak elvileg mûködik, mivel minden más reakcióhoz nagyobb aktiválási energia kell. Tehát más atommagokkal nem létezik alacsonyabb energiájú alternatív reakcióút.
"A lehetõségek tárháza körülbelül végtelen, ráadásul egyre több spéci cuccunk van, amikkel egyre alacsonyabb szinten tudjuk manipulálni az atomokat."
Igen, az atomokat. Viszont az atommagokat még mindig csak ütköztetni tudjuk, más manipuláció még nincs.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#150
Igen a szövegkörnyezet a fontos. És képzeld el itt megfelelõt jelent.
Azért ez a jelentése, mert itt a könnyûség az egyenletek könnyû kezelhetõségét jelenti. A nehezen kezelhetõ egyenletek pedig azok amiket nem tudunk megoldani. Tehát itt a könnyûség a gyakorlatban való használhatósággal ekvivalens. És mivel a tudományban a gyakorlatban való használhatóság alapján válogatják a módszereket, a legmegfelelõbb az amit tudunk használni és a lehetõ legpontosabb eredményeket adja. A standard modell pedig a tapasztalatok szerint pontos eredményeket ad. A jelenlegi kutatás pont arra megy, hogy olyan eseteket találjunk ahol a standard modell biztosan rossz eredményt ad.
Azért ez a jelentése, mert itt a könnyûség az egyenletek könnyû kezelhetõségét jelenti. A nehezen kezelhetõ egyenletek pedig azok amiket nem tudunk megoldani. Tehát itt a könnyûség a gyakorlatban való használhatósággal ekvivalens. És mivel a tudományban a gyakorlatban való használhatóság alapján válogatják a módszereket, a legmegfelelõbb az amit tudunk használni és a lehetõ legpontosabb eredményeket adja. A standard modell pedig a tapasztalatok szerint pontos eredményeket ad. A jelenlegi kutatás pont arra megy, hogy olyan eseteket találjunk ahol a standard modell biztosan rossz eredményt ad.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#149
Hûha! lol
"Ennek a jelentése távolról sem az amit te ki akartál hozni belõle, hogy a tudósok lustaságból a legegyszerûbb modellt használják függetlenül attól, hogy az mennyire jó."
Szóval ha fellapozol BÁRMILYEN angol szótárt, a convenient az nem kényelmes! Értem! 😄
Nem muszáj átesni a ló túloldalára, hogy bebizonyítsd mennyire igazad van! 😛
Mellesleg, szövegkörnyezetrõl hallottál? Az ott mindenképpen kényelmest, maximum(!!!) kézenfekvõt, de SEMMIKÉPPEN sem megfelelõt jelentett!
Amúgy az angol nyelvtudásomról csak ennyit:
http://www.cambridgeesol.org/exams/cpe/index.html
Szóval rohadtul nem érzem igényét annak, hogy ezsgén bizonygassam bármilyen nyelvtudásomat, legyen az angol, német vagy bármi más! Nem egyszer fordítottam már professzoroknak, publikációkban szerepel a nevem, ahol fordítóként vagyok megjelölve (Manfred Wieninger az egyik ilyen professzor neve, google a barátod, talán a publikációit is megtalálod), folytathatnám.
130-at keresnék nettóban, ha ebben a kurva elmaradott országban hajlandó lenne fordítóiroda mozgáskorlátozottat állandó jelleggel foglalkoztatni, így csak alkalmi munkáim vannak, de azok is rendszerint olyanok, hogy a drágalátos TIT fordítóiroda dobta vissza, hogy ezt nem tudják lefordítani az adott határidõre!
Most már pedig elég az offolásból, faszom már erõsen ki van azzal a divattal itt, hogy nem tényekrõl vitatkoznak a fórumozók, hanem egymásba kötnek bele, hogy kinek nagyobb az internetpénisze!
"Ennek a jelentése távolról sem az amit te ki akartál hozni belõle, hogy a tudósok lustaságból a legegyszerûbb modellt használják függetlenül attól, hogy az mennyire jó."
Szóval ha fellapozol BÁRMILYEN angol szótárt, a convenient az nem kényelmes! Értem! 😄
Nem muszáj átesni a ló túloldalára, hogy bebizonyítsd mennyire igazad van! 😛
Mellesleg, szövegkörnyezetrõl hallottál? Az ott mindenképpen kényelmest, maximum(!!!) kézenfekvõt, de SEMMIKÉPPEN sem megfelelõt jelentett!
Amúgy az angol nyelvtudásomról csak ennyit:
http://www.cambridgeesol.org/exams/cpe/index.html
Szóval rohadtul nem érzem igényét annak, hogy ezsgén bizonygassam bármilyen nyelvtudásomat, legyen az angol, német vagy bármi más! Nem egyszer fordítottam már professzoroknak, publikációkban szerepel a nevem, ahol fordítóként vagyok megjelölve (Manfred Wieninger az egyik ilyen professzor neve, google a barátod, talán a publikációit is megtalálod), folytathatnám.
130-at keresnék nettóban, ha ebben a kurva elmaradott országban hajlandó lenne fordítóiroda mozgáskorlátozottat állandó jelleggel foglalkoztatni, így csak alkalmi munkáim vannak, de azok is rendszerint olyanok, hogy a drágalátos TIT fordítóiroda dobta vissza, hogy ezt nem tudják lefordítani az adott határidõre!
Most már pedig elég az offolásból, faszom már erõsen ki van azzal a divattal itt, hogy nem tényekrõl vitatkoznak a fórumozók, hanem egymásba kötnek bele, hogy kinek nagyobb az internetpénisze!
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#148
Mind a két oldal a "convenient" szó jelentésérõl ír. Ott van a legtetején, aztán ott van szótagolva, fonetikusan és ha megkéred akár fel is olvassa neked. De a lap címében is ott van és az url címben is.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#147
És ebben hol volt a "convenient" szó? Mert azt idéztem! 😄
Hülye! 😄
Hülye! 😄
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#146
Te tudsz angolul? Mert ha tudnál akkor nem beszélnél hülyeségeket!
"suitable or agreeable to the needs" = "a céljainknak vagy igényinknek megfelelõ"
"well-suited with respect to facility or ease in use" = "tulajdonságára vagy könnyû használhatóságára tekintettel az igényinknek megfelelõ"
De még ha ezeket nem is érted ott a harmadik rész:
"3. Obsolete. fitting; suitable." = A régi jelentése: "fitting", "suitable"
Kicsit lentebb a szinonimák:
adapted, serviceable, useful, helpful, advantageous, handy
De itt egy másik egynyelvû szótár:
Cambridge Dictionary
"suitable for your purposes and needs and causing the least difficulty" = Céljaidnak és igényeidnek megfelelõ és a legkevesebb problémával jár.
Ennek a jelentése távolról sem az amit te ki akartál hozni belõle, hogy a tudósok lustaságból a legegyszerûbb modellt használják függetlenül attól, hogy az mennyire jó.
"suitable or agreeable to the needs" = "a céljainknak vagy igényinknek megfelelõ"
"well-suited with respect to facility or ease in use" = "tulajdonságára vagy könnyû használhatóságára tekintettel az igényinknek megfelelõ"
De még ha ezeket nem is érted ott a harmadik rész:
"3. Obsolete. fitting; suitable." = A régi jelentése: "fitting", "suitable"
Kicsit lentebb a szinonimák:
adapted, serviceable, useful, helpful, advantageous, handy
De itt egy másik egynyelvû szótár:
Cambridge Dictionary
"suitable for your purposes and needs and causing the least difficulty" = Céljaidnak és igényeidnek megfelelõ és a legkevesebb problémával jár.
Ennek a jelentése távolról sem az amit te ki akartál hozni belõle, hogy a tudósok lustaságból a legegyszerûbb modellt használják függetlenül attól, hogy az mennyire jó.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#145
A vasmir magyar wiki lapja szerint nem száll fel bolygóról. Van referencia arra, hogy mégis?
#144
"A hajo vedelmevel kapcsolatban pedig mar parszor leirtam a Bussard ramjet-et. Ennek az elejen a Bussard kollektor nem csak az uzemanyagszerzesre szolgal, hanem ez vedi a hajot a szembejovo reszecskektol, megpedig azzal, hogy osszegyujti es betomi oket a hajtomube"
Ionok, meg kósza hidrogénmolekulák ellen jó is az, de porszemek, kõzetdarabok ellen nem véd. Gondolj bele, mekkorát ütne egy homokszem fénysebesség közelében. Szerintem egy 85 mm-es páncélelhárító löveg alulmaradna tûzerõben egy fénysebességgel becsapódó homokszemnyi kõzet ellenében. A csillagközi ûr is tele lehet velük. Mindenféle õstökös teleszemetelte velük a galaxist, és ha abból indulna ki valaki, hogy csak csillagok közelében alakulhattak ki, és nem létezik olyan, hogy az anyag olyan helyeken is összecsomósodott, ahol nem alakulhattak ki csillagok, hát volt pármilliárd év arra, hogy szupernóvák sodorjanak ki a robbanásaikkal rengetek ilyen kõzetdarabkát a robbanásaikkal a csillagközi térbe. Még az is lehet, hogy két csillag között ezernyi exobolygó képzõdött, és csak azért nem lett belõlük csillag, mert nem volt annyi anyag. Mondjuk ekkor nem is kell keresni a sötét anyagot, mert ott van az mindenhol, csak nem látjuk, mert amit láthatunk, az a csillagok fénye.
Csillag nélküli "bolygók"...
Nem is olyan lehetetlen felvetés...
Ionok, meg kósza hidrogénmolekulák ellen jó is az, de porszemek, kõzetdarabok ellen nem véd. Gondolj bele, mekkorát ütne egy homokszem fénysebesség közelében. Szerintem egy 85 mm-es páncélelhárító löveg alulmaradna tûzerõben egy fénysebességgel becsapódó homokszemnyi kõzet ellenében. A csillagközi ûr is tele lehet velük. Mindenféle õstökös teleszemetelte velük a galaxist, és ha abból indulna ki valaki, hogy csak csillagok közelében alakulhattak ki, és nem létezik olyan, hogy az anyag olyan helyeken is összecsomósodott, ahol nem alakulhattak ki csillagok, hát volt pármilliárd év arra, hogy szupernóvák sodorjanak ki a robbanásaikkal rengetek ilyen kõzetdarabkát a robbanásaikkal a csillagközi térbe. Még az is lehet, hogy két csillag között ezernyi exobolygó képzõdött, és csak azért nem lett belõlük csillag, mert nem volt annyi anyag. Mondjuk ekkor nem is kell keresni a sötét anyagot, mert ott van az mindenhol, csak nem látjuk, mert amit láthatunk, az a csillagok fénye.
Csillag nélküli "bolygók"...
Nem is olyan lehetetlen felvetés...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#143
Vagy az, igen. Viszont bármennyire is egyszerûbb lenne, nagyobb lenne a pazarlás a megépítésekor, mert tegyük fel a több hajó ötlete miatt kevesebb rendundanciával épített egyik hajó menthetetlenül meghibásodik, át kell menekíteni a teljes legénységet, a másik hajó(k)nak rendelkeznie kell minden téren akkora befogadóképességgel, hogy ez ne okozzon gondot.
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#142
Vagy tobb, egyforma hajo kell. Nem egy nagy, hanem tobb kisebb, egyforma hajobol allna a kolonia, igy meglenne a kivant szintu redundancia es meg megepiteni is konnyebb.
#141
Ezért szvsz felesleges a generációhajó témáját is felvetni. Vagy iszonyat nagyfokú modularitás kell, hogy gyakorlatilag ötvenszer meg kell lennie a hajón mindennek, vagy meg kell valósítani az anyagszintézist, hogy bármit elõ tudjanak állítani szubatomi szintû "építõkövekbõl".
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#140
Csak a tengón senki sem marad életben évekig, ha kettétörik..
A hajó, ha tûzben vizet és levegõt veszít, vagy a biokertet, akkor pápá...
A hajó, ha tûzben vizet és levegõt veszít, vagy a biokertet, akkor pápá...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#139
Egy hajón a kettõ egy és ugyanaz. Nem lesz semmirekellõ politikus utas, aki a pofázáson kívül máshoz nem ért. Azok hozzák a döntéseket, akik a legfontosabb munkakört látják el a hajó mûködéséhez.
Viszont ha abba gondolunk bele, hogy letelepedéskor már más lenne a helyzet, akkor meg neked van igazad, de teljesen más berendezkedés szükségeltetik útközben, mint letelepedve.
Viszont ha abba gondolunk bele, hogy letelepedéskor már más lenne a helyzet, akkor meg neked van igazad, de teljesen más berendezkedés szükségeltetik útközben, mint letelepedve.
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#138
„És ilyet ma nen tudsz megcsinálni. A legkisebb tûz / baleset a hajón gyakorlatilag a hajó fennmaradását kinyírja. Vannak mindenféle elképzelések biokertekrõl csak éppen nincs bizonyítva, hogy ez lehetséges... ”
Ha egy hajó akkora mondjuk mint egy 8 emeletes társasház, akkor annak kb biztosnsággal lerobbanhat a fele, mégsem lesz semmi. Lásd pl tengeralattjárók. Te értesz ezekhez, én kevésbé. De a tengeralattjárók elég rendesen modulokra vannak osztva, és normális légcseréjük van, tudnak oxigént fejleszteni, stbstb.
Ha egy hajó akkora mondjuk mint egy 8 emeletes társasház, akkor annak kb biztosnsággal lerobbanhat a fele, mégsem lesz semmi. Lásd pl tengeralattjárók. Te értesz ezekhez, én kevésbé. De a tengeralattjárók elég rendesen modulokra vannak osztva, és normális légcseréjük van, tudnak oxigént fejleszteni, stbstb.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#137
A kérdés nem a gazdaságra, hanem, az államberendezkesdésre vonatkozott. Azaz arra, hogy kik hozzák a döntéseket. A gazdaság valószínûleg tényleg kommunizmus lesz, az államforma pedig szerintem arisztoikratikus köztársaság, azaz azok hozzák a dontéseket, akik a legjobban értenek hozzá.
Vagy az anarchia még ami nagyon valószínû.
Vagy az anarchia még ami nagyon valószínû.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#136
Akkor nem, ha 3d nyomtatóval csinálsz minden egynemû eszközt, a harapófogó tipikusan ilyen.
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#135
Számomra igen optimista becslés ez a pár ezer fõ. A mindenható nyersanyag megléte még nem jelent automatikus fennmaradást (az adott színvonalon) Ahhoz hogy a nyersanyagból pl harapófogó legyen mi minden kell, nem is beszélve a bonyolultabb berendezésekrõl.
Tehát szerintem kellene minimum egy kisebb városnyi ember, meg vagy tízvárosnyi hajó.
Tehát szerintem kellene minimum egy kisebb városnyi ember, meg vagy tízvárosnyi hajó.
#134
És ilyet ma nen tudsz megcsinálni. A legkisebb tûz / baleset a hajón gyakorlatilag a hajó fennmaradását kinyírja. Vannak mindenféle elképzelések biokertekrõl csak éppen nincs bizonyítva, hogy ez lehetséges...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#133
"A leghosszabb tengeri expedíciók anno több évesek voltak és nagyon komoly megterhelés volt a résztvevõk számára. Szóval úgy szeretném látni azt a technológiát, amivel te 5 fényévnyi távolságba küldesz 2-3 év alatt embert és ott nem fognak meghalni és képesek felépíteni egy civilizációt..."
Ehhez eloszor jo lenne mondjuk a Marsra kuldeni egy par kolonistat, hogy tanuljunk az esetleges hibakbol. Egyebkent a megoldas az, hogy egyreszt onellatasra alkalmas urhajo kell, masreszt olyan cel, ahol a nyersanyagok elerhetoek. Tehat egy egesz urallomast, a fennmaradashoz szukseges minimalis letszammal (tobb ezer fo) kell kuldeni, gyakorlatilag ez a hajo kepes lenne a naprendszer szelen is megelni a Foldtol fuggetlenul. Egy ilyen jarmuvet kell eljuttatni a cel naprendszerbe, ami nem art ha tartlamaz mindent ami az allomasnak kell. Azutan tudnak a kivalasztott bolygo felszinere koncentralni, miutan mar kenyelmesen berendezkedtek az adott naprendszerben az urbeli eletre.
Persze ha van egy lakhato (Mars szeru) bolygo, akkor kapasbol le is szallhatnak, mert a felszinen is biztosan megtalalhato minden. Ekkor az urhajo jo reszebol felszini kolonia lesz, a maradekabol urallomas. Mivel a hajo a Fold nelkul is alkalmas volt a civilizacio fenntartasara, ezert ha egy bolygon leszallnak vele, akkor alkalmas lesz az uj civilizacio fenntartasara. Fontos, hogy kepes legyen az uj kozosseg (ha nem is teszik) onerobol hasonlo hajokat epiteni, ez biztositja, hogy ne csokkenjen a technikai szinvonal a foldihez kepest. Nagy vallalkozas de minden tudasunk megvan hozza, bar a politikai es a penzugyi akarat kevesbe.
A Mars egyebkent ehhez kepest konnyu, a nasa is ezen dolgozik, a legutobb inditott robot pl. nem eletet keres es nem is geologus mint a ket elodje, hanem egy allando bazis letrehozasanak felteteleit vizsgalja. A jelenlegi legjobb megoldas a klasszikus island hopping technikara epulhet. Eloszor kell egy urallomas Fold koruli palyan megfelelo legkori repulesre alkalmas szallito jarmuvekkel, kell egy urhajo ami el tud menni a celbolygoig (Marsig) es visza. Aztan kell egy allando allomas a celbolygo korul, majd johet egy felszini bazis, megfelelo helyi szallito jarmuvekkel.
A Hold meg konnyebb, ott a melyuri komp (ami a Fold koruli allomasrol indul) kozvetlenul le/fel tud szallni egy magneses palyaval, mert nincs legkor. Igy egy lepessel kevesebbel elerheto a holdi bazis es onnan nyersanyagot visszahozni is olcsobb.
Ha megvan az allando marsi bazis, akkor pedig lehetoseg van az onellatasra berendezkedni, mert a Holddal ellentetben a Marson erre minden feltetel adott.
Jelentkezo lenne, anno a Google aprilisi trefajara rengetegen jelentkeztek, tehat ok hajlandoak lennenek az eletuket is kockaztatni egy ilyen kolonia letrehozasaert.
Ehhez eloszor jo lenne mondjuk a Marsra kuldeni egy par kolonistat, hogy tanuljunk az esetleges hibakbol. Egyebkent a megoldas az, hogy egyreszt onellatasra alkalmas urhajo kell, masreszt olyan cel, ahol a nyersanyagok elerhetoek. Tehat egy egesz urallomast, a fennmaradashoz szukseges minimalis letszammal (tobb ezer fo) kell kuldeni, gyakorlatilag ez a hajo kepes lenne a naprendszer szelen is megelni a Foldtol fuggetlenul. Egy ilyen jarmuvet kell eljuttatni a cel naprendszerbe, ami nem art ha tartlamaz mindent ami az allomasnak kell. Azutan tudnak a kivalasztott bolygo felszinere koncentralni, miutan mar kenyelmesen berendezkedtek az adott naprendszerben az urbeli eletre.
Persze ha van egy lakhato (Mars szeru) bolygo, akkor kapasbol le is szallhatnak, mert a felszinen is biztosan megtalalhato minden. Ekkor az urhajo jo reszebol felszini kolonia lesz, a maradekabol urallomas. Mivel a hajo a Fold nelkul is alkalmas volt a civilizacio fenntartasara, ezert ha egy bolygon leszallnak vele, akkor alkalmas lesz az uj civilizacio fenntartasara. Fontos, hogy kepes legyen az uj kozosseg (ha nem is teszik) onerobol hasonlo hajokat epiteni, ez biztositja, hogy ne csokkenjen a technikai szinvonal a foldihez kepest. Nagy vallalkozas de minden tudasunk megvan hozza, bar a politikai es a penzugyi akarat kevesbe.
A Mars egyebkent ehhez kepest konnyu, a nasa is ezen dolgozik, a legutobb inditott robot pl. nem eletet keres es nem is geologus mint a ket elodje, hanem egy allando bazis letrehozasanak felteteleit vizsgalja. A jelenlegi legjobb megoldas a klasszikus island hopping technikara epulhet. Eloszor kell egy urallomas Fold koruli palyan megfelelo legkori repulesre alkalmas szallito jarmuvekkel, kell egy urhajo ami el tud menni a celbolygoig (Marsig) es visza. Aztan kell egy allando allomas a celbolygo korul, majd johet egy felszini bazis, megfelelo helyi szallito jarmuvekkel.
A Hold meg konnyebb, ott a melyuri komp (ami a Fold koruli allomasrol indul) kozvetlenul le/fel tud szallni egy magneses palyaval, mert nincs legkor. Igy egy lepessel kevesebbel elerheto a holdi bazis es onnan nyersanyagot visszahozni is olcsobb.
Ha megvan az allando marsi bazis, akkor pedig lehetoseg van az onellatasra berendezkedni, mert a Holddal ellentetben a Marson erre minden feltetel adott.
Jelentkezo lenne, anno a Google aprilisi trefajara rengetegen jelentkeztek, tehat ok hajlandoak lennenek az eletuket is kockaztatni egy ilyen kolonia letrehozasaert.
#132
Te el is olvasod mit linkelsz? Mert engem igazol. Segítek, a suitable nem rokon értelmû szóként szerepel, és kétszer szerepel a meghatározásban az easy, és egyszer a comfortable. Na?
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#131
Pedig de... 😊http://dictionary.reference.com/browse/convenient+
http://motionpicture42.freeblog.hu/
#130
Szerintem a technikai "civilizált" világ fiataljai sose fognak szembenézni azzal, hogy az emberiség sose fogja meghódítani az ûrt.
A "civilizált" világ fiataljainak 99,99%-át sanszosan ez nem is érdekli. Most komolyan, amkor az sg-n az egyik legnépszerûbb topik a való világ topik...
A "civilizált" világ fiataljainak 99,99%-át sanszosan ez nem is érdekli. Most komolyan, amkor az sg-n az egyik legnépszerûbb topik a való világ topik...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#129
Perpill nyolc szó ugrott be a megfelelõre - többek között az elsõdleges szótári alakja az appropriate, de mivel elméletrõl van szó, az applicable jobban passzol, de volna itt még a fitting(!!!), suitable, adequate, corresponding, opportune -, convenient messzirõl nem jelent megfelelõt, és nincs az a szövegkörnyezet amiben rá tudnád tuszkolni a "megfelelõ" jelentést. Kivéve ha thesaurusból kukáztad, ami olyan dolgokat köt össze, hogy a Webster Dictionary szerkesztõinek a haja szála égnek áll!
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#128
A leghosszabb tengeri expedíciók anno több évesek voltak és nagyon komoly megterhelés volt a résztvevõk számára. Szóval úgy szeretném látni azt a technológiát, amivel te 5 fényévnyi távolságba küldesz 2-3 év alatt embert és ott nem fognak meghalni és képesek felépíteni egy civilizációt...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#127
Talán, ha nem a neked tetszõ jelentést választanád, akkor az jönne le az idézetbõl, hogy a LEGMEGFELELÕBB...
A természettudományos matematikai modellek amiket használ is az ember, azok nem SEJTÉSEN és olyan hipotézikseken alapulnak, amiket semmilyen úton nem lehet bizonyítani.
Szóvel lehet mindenféle bozon és húrelméletet gyártani, de amíg a matekkal szembemegy, addig erõlködés az egész.
A természettudományos matematikai modellek amiket használ is az ember, azok nem SEJTÉSEN és olyan hipotézikseken alapulnak, amiket semmilyen úton nem lehet bizonyítani.
Szóvel lehet mindenféle bozon és húrelméletet gyártani, de amíg a matekkal szembemegy, addig erõlködés az egész.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#126
Kevés hát, mert mindenkinek meglenne a saját feladata ami az ûrhajó funkcióinak az ellátásához szükséges, amire specializálva vannak. Emiatt már alapból lesz egy hierarchia a dolgozók között, az ellátott feladat fontossága szerint. Még ha elõfordulna az, hogy ennél sokkal több a Kaszás Pista földmûvelõ és egyéb munkásember, akiknek az égvilágon semmi funkciója nincs érkezésig, még akkor sem fognak tudni demokratikusan dönteni arról, hogy na most kézfeltevéssel 70%-os töblettel eldöntöttük, hogy nem a missön kontrol, hanem dr. Vég Béla, mûtrágyakeverõ szaktechnikus lesz az új góré.
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#125
Mondjuk (számomra) egy picit meredek, hogy egy csillagközi ûrhajón elkezdenek kapitalizmusdit játszani. 😊) Ehhez a játékhoz elengedhetetlen a választási lehetõség, ami egy ûrhajón igen kevés lenne.
http://motionpicture42.freeblog.hu/
#124
"Ez hülyeség. Nem csak erõvel lehet. Sok mindent lehet ám csinálni egy atommal. Pl le lehet szedni róla az elektronjait."
Ezt hivjak ionizalt allapotnak. Masneven plazmanak. Mivel energiat kell befektetni, hogy ez letrejojjon, ezert ez eleg nagy energiaszintet jelent, az meg nem eppen 'hideg'. Fuzio utan pedig ho es feny keletkezik, meg forrobb lesz az egesz. A kemia es az atomfizika kozott pont ott a kulonbseg, hogy a kemiai folyamatokkal nem lehet az atommagokat modositani, csak az elektronokat es az elektron alapu koteseket pakolgatni.
A hajo vedelmevel kapcsolatban pedig mar parszor leirtam a Bussard ramjet-et. Ennek az elejen a Bussard kollektor nem csak az uzemanyagszerzesre szolgal, hanem ez vedi a hajot a szembejovo reszecskektol, megpedig azzal, hogy osszegyujti es betomi oket a hajtomube. Meg a startrek-ben is neven nevezik, egyebkent ez hozza letre azt amit navigacios pajzsnak hivnak. Ilyen pajzsot egyebkent akkor is erdemes hasznalni, ha csak a Holdig megyunk kemiai raketakkal es nem is akarjuk felhasznalni a begyujtott reszecskeket. Csak igy a sugarzas nem jon be a hajoba es olcsobb mint a vastag burkolat.
Rengeteg mu foglalkozik a kolonizacioval es a tarsadalmi hatasaival. A vegeredmeny az, hogy barmilyen tarsadalmi es gazdasagi rend elkepzelheto, mert azt csak es kizarolag a kolonia tagjai dontik el, hogy akarnak elni. Ezt csak kis mertekben befolyasolja, hogy indulaskor milyen sturkturaban voltak. Ha nagyon messzire mennek, akkor idoben is tavol lesznek amire odaernek, ezert fuggetlen civilizaciokent kell tekintenunk rajuk. Ha realis idon belul (par foldi ev) megoldhato az oda vissza utazas, akkor pedig a koloniak szabalyai es fejlodesi lehetosegei ervenyesek rajuk, last egyesult allamok.
Ezt hivjak ionizalt allapotnak. Masneven plazmanak. Mivel energiat kell befektetni, hogy ez letrejojjon, ezert ez eleg nagy energiaszintet jelent, az meg nem eppen 'hideg'. Fuzio utan pedig ho es feny keletkezik, meg forrobb lesz az egesz. A kemia es az atomfizika kozott pont ott a kulonbseg, hogy a kemiai folyamatokkal nem lehet az atommagokat modositani, csak az elektronokat es az elektron alapu koteseket pakolgatni.
A hajo vedelmevel kapcsolatban pedig mar parszor leirtam a Bussard ramjet-et. Ennek az elejen a Bussard kollektor nem csak az uzemanyagszerzesre szolgal, hanem ez vedi a hajot a szembejovo reszecskektol, megpedig azzal, hogy osszegyujti es betomi oket a hajtomube. Meg a startrek-ben is neven nevezik, egyebkent ez hozza letre azt amit navigacios pajzsnak hivnak. Ilyen pajzsot egyebkent akkor is erdemes hasznalni, ha csak a Holdig megyunk kemiai raketakkal es nem is akarjuk felhasznalni a begyujtott reszecskeket. Csak igy a sugarzas nem jon be a hajoba es olcsobb mint a vastag burkolat.
Rengeteg mu foglalkozik a kolonizacioval es a tarsadalmi hatasaival. A vegeredmeny az, hogy barmilyen tarsadalmi es gazdasagi rend elkepzelheto, mert azt csak es kizarolag a kolonia tagjai dontik el, hogy akarnak elni. Ezt csak kis mertekben befolyasolja, hogy indulaskor milyen sturkturaban voltak. Ha nagyon messzire mennek, akkor idoben is tavol lesznek amire odaernek, ezert fuggetlen civilizaciokent kell tekintenunk rajuk. Ha realis idon belul (par foldi ev) megoldhato az oda vissza utazas, akkor pedig a koloniak szabalyai es fejlodesi lehetosegei ervenyesek rajuk, last egyesult allamok.
#123
Hát, hogy kérnéd a minimálbért sokévre az utazásnál, az is sok lenne, 7 millió évre, ami neked csak 10 év.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#122
Generáció hajóról van szó, semmiféle földi pénznek nem lesz az égvilágon semmilyen értéke.
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#121
Arisztokratikus köztársaság.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#120
„Az a gond, hogy akkora energia kell hozza, hogy az sokminden, de nem hideg.”
Ez hülyeség. Nem csak erõvel lehet. Sok mindent lehet ám csinálni egy atommal. Pl le lehet szedni róla az elektronjait. Vagy még többet ráerõszakolni. Plazmásítani, vagy éppenséggel rácsba szervezni. Másfajta leptonokat és nukleonokat beletenni proton és elektron helyett. Másfajta atomokat használni katalizátornak (hoppá, kémia, katalizátor, aktiválási energia, stb. Itt is el lehet képzelni valami hasonlót, a szitu kb ugyanaz). A lehetõségek tárháza körülbelül végtelen, ráadásul egyre több spéci cuccunk van, amikkel egyre alacsonyabb szinten tudjuk manipulálni az atomokat.
Ez hülyeség. Nem csak erõvel lehet. Sok mindent lehet ám csinálni egy atommal. Pl le lehet szedni róla az elektronjait. Vagy még többet ráerõszakolni. Plazmásítani, vagy éppenséggel rácsba szervezni. Másfajta leptonokat és nukleonokat beletenni proton és elektron helyett. Másfajta atomokat használni katalizátornak (hoppá, kémia, katalizátor, aktiválási energia, stb. Itt is el lehet képzelni valami hasonlót, a szitu kb ugyanaz). A lehetõségek tárháza körülbelül végtelen, ráadásul egyre több spéci cuccunk van, amikkel egyre alacsonyabb szinten tudjuk manipulálni az atomokat.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#119
Nem értem, hogy ez mire volt válasz! 😄
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#118
De egyébként igen.
Viszont szerintem nem a 7 millió évet fizetnék ki bérben, hanem csak a tíz évet, azt viszont elosztanák 84 millió havi részletre. :-)
Viszont szerintem nem a 7 millió évet fizetnék ki bérben, hanem csak a tíz évet, azt viszont elosztanák 84 millió havi részletre. :-)
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#117
Csak egy probléma van. A fénysebességhez közelítve nem csak az idõ lesz relatív, hanem a tömeg is, tehát a hajtómû teljesítménye, egyre elenyészõbbé válik. Közelítenéd a fénysebességet, az ûrhajó meg egyre böszmébb tömegileg, így egyre kevésbé gyorsítana a hajtómû. Mondjuk nem csak az idõváltozás lesz 700 ezerszeres, hanem az ûrhajó tömege is.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#116
Sajnálom, de tényleg furcsa, hogy gyakorlatilag mindenki azt valószínûsíti, hogy ennek a naprendszernek a rabjai vagyunk, de szerinted mindenki mást hisz, és egy nemzetközi összeesküvésben titkolják a valóságot, amit csak te látsz a világon. Rögeszmés tévképzetes vagy. Jobb, ha látod, mint benne vergõdsz. Ha belátnád, nem szenvednél el annyi megvetést.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#115
Ez valójában csak egy dologra lesz jó. Ha valóban nem lehet gyorsabban közlekedni a fény sebességénél, akkor legalább azt a sebességet kellõen megközelítve, egyetlen legénység évezredekig teljesíthet szolgálatot ... kéremszépen érte - nagy szerényen, csak - a minimálbért havonta! 😄
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#114
Ha a fénysebességet 10 tizedesjegyig megközelíted, mondjuk azonnal annyival tudna menni az ûrhajó, akkor 700 ezerszeres idõlassulást szenvedsz el. Ez annyit jelentene, hogy a tíz évet öregednél, miközben 7 millió fényévet megteszel, és 7 millió év tellik el a Földön.
Persze ez csak elmélet, mert ilyen szerkezetet megépíteni lehetetlennek tûnik a mai tudásunk szerint. Egy nap múlva meggondolnád magad, hogy menjünk vissza a fogkeféért, visszafordulsz, és neked csak két nap volt, de már 40 ezer év telt el, mire visszaérsz.
Kicsit durva. Ha mondjuk a fénysebességnek csak a 10%-val haladnál, akkor ilyen nem lenne, csak ezredmásodperces eltérések. A 113-as hsz-ben ott a képlet, kiszámíthatod.
Persze ez csak elmélet, mert ilyen szerkezetet megépíteni lehetetlennek tûnik a mai tudásunk szerint. Egy nap múlva meggondolnád magad, hogy menjünk vissza a fogkeféért, visszafordulsz, és neked csak két nap volt, de már 40 ezer év telt el, mire visszaérsz.
Kicsit durva. Ha mondjuk a fénysebességnek csak a 10%-val haladnál, akkor ilyen nem lenne, csak ezredmásodperces eltérések. A 113-as hsz-ben ott a képlet, kiszámíthatod.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#113
"Huh, ezt a tér-idõ dolgot tényleg nehéz megérteni. 😊 Ez azt is jelenti, hogy ha én állok, s nézem az F1-et, akkor a pilóták (mivel "száguldoznak") relatíve lassabban telik az idõ, lassabban öregednek? 😄 Vagy ez itt a Földön nem igaz? Mondjuk N. Amstong, amikor éppen átutazóban volt a Holdra, akkor relatíve idõutazást hajtott végre? 😊"
Valójában igen, az autoversenyzõ versenyzés közben lasabban öregszik. De mondjuk csak egy nanosecundummal.
A képlet, amivel kiszámítható, miként tellik másként az idõ:
1/gyök(1-(v·2/c·2))
A nyugalmi szemlélõ szempontjából.
Tehát, ha a fénysebesség 99%-val haladsz, akkor
1/gyök(1-0,99·2), ami 1/gyök(1-0,981) ami 1/gyök(0,199) ami 1/0,14 ami 7,09.
Ez annyit jelent, hogy a fénysebesség 99%-val haladva hétszer lasabban tellik az idõ az úrhajóban, mint itt a Földön. Pontosabban nem is a földön, hanem az ûrben egyhelyben állva (na de mihez képest). Mert a Földnek is van egy sebessége.
Ha a fénysebesség 99,9%val haladnál, akkor az idõdiletáció sokkal nagyobb lesz.
1/gyök(1-0,999·2) ami 1/gyök(1-0,998001) ami 1/gyök(0,001999) ami 1/0,044710177812216314199613423002048 ami közel 22.
99,999%-nál, nem vezetem le, de 223.
Tehát, ha 223 évig utazna a fénysebesség 99,999 %-val, akkor csak egy évet öregedne.
Tíz tizedesjegynél már hétszázezerszeres az idõ lassulása, ha jól számoltam. Tíz nap egy másodpercnek tûnne.
Valójában igen, az autoversenyzõ versenyzés közben lasabban öregszik. De mondjuk csak egy nanosecundummal.
A képlet, amivel kiszámítható, miként tellik másként az idõ:
1/gyök(1-(v·2/c·2))
A nyugalmi szemlélõ szempontjából.
Tehát, ha a fénysebesség 99%-val haladsz, akkor
1/gyök(1-0,99·2), ami 1/gyök(1-0,981) ami 1/gyök(0,199) ami 1/0,14 ami 7,09.
Ez annyit jelent, hogy a fénysebesség 99%-val haladva hétszer lasabban tellik az idõ az úrhajóban, mint itt a Földön. Pontosabban nem is a földön, hanem az ûrben egyhelyben állva (na de mihez képest). Mert a Földnek is van egy sebessége.
Ha a fénysebesség 99,9%val haladnál, akkor az idõdiletáció sokkal nagyobb lesz.
1/gyök(1-0,999·2) ami 1/gyök(1-0,998001) ami 1/gyök(0,001999) ami 1/0,044710177812216314199613423002048 ami közel 22.
99,999%-nál, nem vezetem le, de 223.
Tehát, ha 223 évig utazna a fénysebesség 99,999 %-val, akkor csak egy évet öregedne.
Tíz tizedesjegynél már hétszázezerszeres az idõ lassulása, ha jól számoltam. Tíz nap egy másodpercnek tûnne.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#112
retardált elmebeteg vagy ám te, mocskolódó szenny ember
#111
a fenysebeseg elerese nem gond mar ma sem, egy cyklotronon a korpalyan felgyorsitott protonok kepesek az urhajot ugy felgyorsitani
csak amit emlitettel problemak vannak az utkozesekkel, kellene egy pajzs is,na ez az ami nem megy meg
csak amit emlitettel problemak vannak az utkozesekkel, kellene egy pajzs is,na ez az ami nem megy meg
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
#110
Egyszeregy okos ember azt mondta korai még azon aggódni hogy érjük el a fénysebességet mert nem csak az a probléma. Történetesen ha holnap bemutatna valaki egy vénysebesség elérésére képes hajtómûvet azt akkor sem tudná ember használni mert ahhoz hogy életben maradj egy fénysebességgel haladó ûrhajón a jelenlegi technikai ismereteink szerint kb 60 méter vastagnak kéne lenni az ûrhajó falának hogy ne öljenek meg az ûrhajónak fénysebességgel nekicsapódó részecskék.
Mert ugye tök mindegy hogy beléd csapódik valami fény sebességgel és abba halsz bele vagy te mész neki fénysebességgel és úgy halsz meg.
Az idõ változása nekem is magas de az biztos ha az ember valaha képes lesz a fénysebesség elérésére akkor sem lesznek több 100 éves emberek mert a belsõ biológiai órád soha nem fog változni. Számodra akkor is csak kb 100 év áll rendelkezésdere ha esetleg körülötted másképpen alakul az idõ
Mert ugye tök mindegy hogy beléd csapódik valami fény sebességgel és abba halsz bele vagy te mész neki fénysebességgel és úgy halsz meg.
Az idõ változása nekem is magas de az biztos ha az ember valaha képes lesz a fénysebesség elérésére akkor sem lesznek több 100 éves emberek mert a belsõ biológiai órád soha nem fog változni. Számodra akkor is csak kb 100 év áll rendelkezésdere ha esetleg körülötted másképpen alakul az idõ
#109
Ûrhajón szerintem magántulajdon fogalma totálisan irreleváns, és szerintem csak egyetlen személyzet lesz - max mûszakokra bontva - aki el tudja látni a feladatát, így arra is felesleges szavazni, hogy ki legyen az irányítója az egésznek, tehát tuti hogy kommunista.
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#108
Ha megérkezik valahova egy (sokadik generéciós) utazó telepesekkel teli ûrhajó akkor ott vajon milyen lesz a társadalom? Kapitalista, tekintélyuralmi, kommunista vagy valami más?
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
#107
is-is 😊
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
Oldal 1 / 4Következő →