156
  • Irasidus
    #156
    Ajánlok figyelmedbe egy könyvet: "fizika középiskolásnak" (változó címben). ;) Akkor talán értenéd miért hülyeség ez a videó.
  • FlashMaster
    #155
    Ajánlom figyelmetekbe a "porfúziót"
  • hdo
    #154
    Természettudományos szöveget nem fordítok! :P

    Gazdasági, társadalomtudományi szöveg fordul meg nálam. By the way, in a purely english conversation i could take you on any time, even in my current, sleep deprived state! :P
  • philcsy
    #153
    Ha valamit fordítasz akkor talán a témában kicsit körül kellene nézned, főleg ha olyannal találkozol, hogy a tudósok szimpla kényelmi okokból választják a standard modellt. Neked ez nem volt kicsit sem gyanús? A korrekt fordítás nem úgy megy, hogy ilyenkor utánanézel, hogy mi is a problémájuk a tudós bácsiknak (és néniknek)? Mert szinte mindenhol megjegyzik, hogy az egyenletek megoldása jelenti a problémát és azt is hogy a standard modell mit ír le helyesen. Ezek után pedig egyértelmű a kérdéses szó jelentése.

    Tudod mennyi mindent jelent a "Who's your daddy?" attól függően, hogy hol és kinek mondod? Próbáld ki, aztán számolj be a tapasztalataidról. :)

    Mentségedre legyen, hogy ez egy egyszerű fórum, de remélem a VendingOutlet Kft-nek, ami gondolom pénzt is ad érte, kicsit nagyobb utánajárással fordítasz.
  • hdo
    #152
    Taníts mester! Egy mondatból kikövetkezteted a szövegkörnyezetet! Én nem tudok angolul (aminek a VendingOutlet Kft legalább egy dolgozója nagyon nem fog örülni, éppen neki fordítok éjnek idején ... lol)!
  • philcsy
    #151
    "Ez hülyeség. Nem csak erővel lehet. Sok mindent lehet ám csinálni egy atommal."
    Egy atommal tényleg nagyon sok mindent meg lehet csinálni, de itt az atommagról van szó.

    "Pl le lehet szedni róla az elektronjait. Vagy még többet ráerőszakolni. Plazmásítani, vagy éppenséggel rácsba szervezni."
    Meg lehet csinálni, de ezzel semmit nem érsz el. A probléma az, hogy az atommag sokkal, kb négy nagyságrenddel, "kisebb" mint az elektron! Pontosabban fogalmazva az elektron atommag átlagos távolság a legkisebb energiájú állapotban is kb négy nagyságrenddel nagyobb mint az a távolság aminél a vonzó magerők legyőzik a Coulomb taszítást, tehát ami a fúzióhoz szükséges. Ebből adódik, hogy az elektron semmiféle árnyékoló hatást nem tud kifejteni.

    "Másfajta leptonokat és nukleonokat beletenni proton és elektron helyett."
    Az elektront valami nagyobb tömegű, negatív töltésű részecskével helyettesítve az árnyékoló hatás megnő, viszont a természetben ilyen részecskével nem találkozol, mert ezek rövid időn belül elbomlanak. Ettől függetlenül állítanak elő ilyen egzotikus atomokat, de ez sokkal problematikusabb mint a sima "meleg" fúzió.

    "Másfajta atomokat használni katalizátornak (hoppá, kémia, katalizátor, aktiválási energia, stb. Itt is el lehet képzelni valami hasonlót, a szitu kb ugyanaz)."
    A katalizátorok a kémiában ugye egy alternatív reakcióutat jelentenek. Ez elvileg működhet a magreakcióknál is (gyakorlatilag bármely vasnál nehezebb atommaggal meg lehetne oldani). De ez csak elvileg működik, mivel minden más reakcióhoz nagyobb aktiválási energia kell. Tehát más atommagokkal nem létezik alacsonyabb energiájú alternatív reakcióút.

    "A lehetőségek tárháza körülbelül végtelen, ráadásul egyre több spéci cuccunk van, amikkel egyre alacsonyabb szinten tudjuk manipulálni az atomokat."
    Igen, az atomokat. Viszont az atommagokat még mindig csak ütköztetni tudjuk, más manipuláció még nincs.
  • philcsy
    #150
    Igen a szövegkörnyezet a fontos. És képzeld el itt megfelelőt jelent.

    Azért ez a jelentése, mert itt a könnyűség az egyenletek könnyű kezelhetőségét jelenti. A nehezen kezelhető egyenletek pedig azok amiket nem tudunk megoldani. Tehát itt a könnyűség a gyakorlatban való használhatósággal ekvivalens. És mivel a tudományban a gyakorlatban való használhatóság alapján válogatják a módszereket, a legmegfelelőbb az amit tudunk használni és a lehető legpontosabb eredményeket adja. A standard modell pedig a tapasztalatok szerint pontos eredményeket ad. A jelenlegi kutatás pont arra megy, hogy olyan eseteket találjunk ahol a standard modell biztosan rossz eredményt ad.
  • hdo
    #149
    Hűha! lol

    "Ennek a jelentése távolról sem az amit te ki akartál hozni belőle, hogy a tudósok lustaságból a legegyszerűbb modellt használják függetlenül attól, hogy az mennyire jó."

    Szóval ha fellapozol BÁRMILYEN angol szótárt, a convenient az nem kényelmes! Értem! :D

    Nem muszáj átesni a ló túloldalára, hogy bebizonyítsd mennyire igazad van! :P
    Mellesleg, szövegkörnyezetről hallottál? Az ott mindenképpen kényelmest, maximum(!!!) kézenfekvőt, de SEMMIKÉPPEN sem megfelelőt jelentett!

    Amúgy az angol nyelvtudásomról csak ennyit:
    http://www.cambridgeesol.org/exams/cpe/index.html

    Szóval rohadtul nem érzem igényét annak, hogy ezsgén bizonygassam bármilyen nyelvtudásomat, legyen az angol, német vagy bármi más! Nem egyszer fordítottam már professzoroknak, publikációkban szerepel a nevem, ahol fordítóként vagyok megjelölve (Manfred Wieninger az egyik ilyen professzor neve, google a barátod, talán a publikációit is megtalálod), folytathatnám.

    130-at keresnék nettóban, ha ebben a kurva elmaradott országban hajlandó lenne fordítóiroda mozgáskorlátozottat állandó jelleggel foglalkoztatni, így csak alkalmi munkáim vannak, de azok is rendszerint olyanok, hogy a drágalátos TIT fordítóiroda dobta vissza, hogy ezt nem tudják lefordítani az adott határidőre!

    Most már pedig elég az offolásból, faszom már erősen ki van azzal a divattal itt, hogy nem tényekről vitatkoznak a fórumozók, hanem egymásba kötnek bele, hogy kinek nagyobb az internetpénisze!
  • philcsy
    #148
    Mind a két oldal a "convenient" szó jelentéséről ír. Ott van a legtetején, aztán ott van szótagolva, fonetikusan és ha megkéred akár fel is olvassa neked. De a lap címében is ott van és az url címben is.
  • hdo
    #147
    És ebben hol volt a "convenient" szó? Mert azt idéztem! :D
    Hülye! :D
  • philcsy
    #146
    Te tudsz angolul? Mert ha tudnál akkor nem beszélnél hülyeségeket!
    "suitable or agreeable to the needs" = "a céljainknak vagy igényinknek megfelelő"
    "well-suited with respect to facility or ease in use" = "tulajdonságára vagy könnyű használhatóságára tekintettel az igényinknek megfelelő"
    De még ha ezeket nem is érted ott a harmadik rész:
    "3. Obsolete. fitting; suitable." = A régi jelentése: "fitting", "suitable"

    Kicsit lentebb a szinonimák:
    adapted, serviceable, useful, helpful, advantageous, handy

    De itt egy másik egynyelvű szótár:
    Cambridge Dictionary
    "suitable for your purposes and needs and causing the least difficulty" = Céljaidnak és igényeidnek megfelelő és a legkevesebb problémával jár.

    Ennek a jelentése távolról sem az amit te ki akartál hozni belőle, hogy a tudósok lustaságból a legegyszerűbb modellt használják függetlenül attól, hogy az mennyire jó.
  • Deus Ex
    #145
    A vasmir magyar wiki lapja szerint nem száll fel bolygóról. Van referencia arra, hogy mégis?
  • Doktor Kotász
    #144
    "A hajo vedelmevel kapcsolatban pedig mar parszor leirtam a Bussard ramjet-et. Ennek az elejen a Bussard kollektor nem csak az uzemanyagszerzesre szolgal, hanem ez vedi a hajot a szembejovo reszecskektol, megpedig azzal, hogy osszegyujti es betomi oket a hajtomube"

    Ionok, meg kósza hidrogénmolekulák ellen jó is az, de porszemek, kőzetdarabok ellen nem véd. Gondolj bele, mekkorát ütne egy homokszem fénysebesség közelében. Szerintem egy 85 mm-es páncélelhárító löveg alulmaradna tűzerőben egy fénysebességgel becsapódó homokszemnyi kőzet ellenében. A csillagközi űr is tele lehet velük. Mindenféle őstökös teleszemetelte velük a galaxist, és ha abból indulna ki valaki, hogy csak csillagok közelében alakulhattak ki, és nem létezik olyan, hogy az anyag olyan helyeken is összecsomósodott, ahol nem alakulhattak ki csillagok, hát volt pármilliárd év arra, hogy szupernóvák sodorjanak ki a robbanásaikkal rengetek ilyen kőzetdarabkát a robbanásaikkal a csillagközi térbe. Még az is lehet, hogy két csillag között ezernyi exobolygó képződött, és csak azért nem lett belőlük csillag, mert nem volt annyi anyag. Mondjuk ekkor nem is kell keresni a sötét anyagot, mert ott van az mindenhol, csak nem látjuk, mert amit láthatunk, az a csillagok fénye.

    Csillag nélküli "bolygók"...
    Nem is olyan lehetetlen felvetés...
  • hdo
    #143
    Vagy az, igen. Viszont bármennyire is egyszerűbb lenne, nagyobb lenne a pazarlás a megépítésekor, mert tegyük fel a több hajó ötlete miatt kevesebb rendundanciával épített egyik hajó menthetetlenül meghibásodik, át kell menekíteni a teljes legénységet, a másik hajó(k)nak rendelkeznie kell minden téren akkora befogadóképességgel, hogy ez ne okozzon gondot.
  • kvp
    #142
    Vagy tobb, egyforma hajo kell. Nem egy nagy, hanem tobb kisebb, egyforma hajobol allna a kolonia, igy meglenne a kivant szintu redundancia es meg megepiteni is konnyebb.
  • hdo
    #141
    Ezért szvsz felesleges a generációhajó témáját is felvetni. Vagy iszonyat nagyfokú modularitás kell, hogy gyakorlatilag ötvenszer meg kell lennie a hajón mindennek, vagy meg kell valósítani az anyagszintézist, hogy bármit elő tudjanak állítani szubatomi szintű "építőkövekből".
  • Molnibalage
    #140
    Csak a tengón senki sem marad életben évekig, ha kettétörik..

    A hajó, ha tűzben vizet és levegőt veszít, vagy a biokertet, akkor pápá...
  • hdo
    #139
    Egy hajón a kettő egy és ugyanaz. Nem lesz semmirekellő politikus utas, aki a pofázáson kívül máshoz nem ért. Azok hozzák a döntéseket, akik a legfontosabb munkakört látják el a hajó működéséhez.

    Viszont ha abba gondolunk bele, hogy letelepedéskor már más lenne a helyzet, akkor meg neked van igazad, de teljesen más berendezkedés szükségeltetik útközben, mint letelepedve.
  • Sir Ny
    #138
    „És ilyet ma nen tudsz megcsinálni. A legkisebb tűz / baleset a hajón gyakorlatilag a hajó fennmaradását kinyírja. Vannak mindenféle elképzelések biokertekről csak éppen nincs bizonyítva, hogy ez lehetséges... ”

    Ha egy hajó akkora mondjuk mint egy 8 emeletes társasház, akkor annak kb biztosnsággal lerobbanhat a fele, mégsem lesz semmi. Lásd pl tengeralattjárók. Te értesz ezekhez, én kevésbé. De a tengeralattjárók elég rendesen modulokra vannak osztva, és normális légcseréjük van, tudnak oxigént fejleszteni, stbstb.
  • Sir Ny
    #137
    A kérdés nem a gazdaságra, hanem, az államberendezkesdésre vonatkozott. Azaz arra, hogy kik hozzák a döntéseket. A gazdaság valószínűleg tényleg kommunizmus lesz, az államforma pedig szerintem arisztoikratikus köztársaság, azaz azok hozzák a dontéseket, akik a legjobban értenek hozzá.
    Vagy az anarchia még ami nagyon valószínű.
  • hdo
    #136
    Akkor nem, ha 3d nyomtatóval csinálsz minden egynemű eszközt, a harapófogó tipikusan ilyen.
  • Oliwaw
    #135
    Számomra igen optimista becslés ez a pár ezer fő. A mindenható nyersanyag megléte még nem jelent automatikus fennmaradást (az adott színvonalon) Ahhoz hogy a nyersanyagból pl harapófogó legyen mi minden kell, nem is beszélve a bonyolultabb berendezésekről.
    Tehát szerintem kellene minimum egy kisebb városnyi ember, meg vagy tízvárosnyi hajó.
  • Molnibalage
    #134
    És ilyet ma nen tudsz megcsinálni. A legkisebb tűz / baleset a hajón gyakorlatilag a hajó fennmaradását kinyírja. Vannak mindenféle elképzelések biokertekről csak éppen nincs bizonyítva, hogy ez lehetséges...
  • kvp
    #133
    "A leghosszabb tengeri expedíciók anno több évesek voltak és nagyon komoly megterhelés volt a résztvevők számára. Szóval úgy szeretném látni azt a technológiát, amivel te 5 fényévnyi távolságba küldesz 2-3 év alatt embert és ott nem fognak meghalni és képesek felépíteni egy civilizációt..."

    Ehhez eloszor jo lenne mondjuk a Marsra kuldeni egy par kolonistat, hogy tanuljunk az esetleges hibakbol. Egyebkent a megoldas az, hogy egyreszt onellatasra alkalmas urhajo kell, masreszt olyan cel, ahol a nyersanyagok elerhetoek. Tehat egy egesz urallomast, a fennmaradashoz szukseges minimalis letszammal (tobb ezer fo) kell kuldeni, gyakorlatilag ez a hajo kepes lenne a naprendszer szelen is megelni a Foldtol fuggetlenul. Egy ilyen jarmuvet kell eljuttatni a cel naprendszerbe, ami nem art ha tartlamaz mindent ami az allomasnak kell. Azutan tudnak a kivalasztott bolygo felszinere koncentralni, miutan mar kenyelmesen berendezkedtek az adott naprendszerben az urbeli eletre.

    Persze ha van egy lakhato (Mars szeru) bolygo, akkor kapasbol le is szallhatnak, mert a felszinen is biztosan megtalalhato minden. Ekkor az urhajo jo reszebol felszini kolonia lesz, a maradekabol urallomas. Mivel a hajo a Fold nelkul is alkalmas volt a civilizacio fenntartasara, ezert ha egy bolygon leszallnak vele, akkor alkalmas lesz az uj civilizacio fenntartasara. Fontos, hogy kepes legyen az uj kozosseg (ha nem is teszik) onerobol hasonlo hajokat epiteni, ez biztositja, hogy ne csokkenjen a technikai szinvonal a foldihez kepest. Nagy vallalkozas de minden tudasunk megvan hozza, bar a politikai es a penzugyi akarat kevesbe.

    A Mars egyebkent ehhez kepest konnyu, a nasa is ezen dolgozik, a legutobb inditott robot pl. nem eletet keres es nem is geologus mint a ket elodje, hanem egy allando bazis letrehozasanak felteteleit vizsgalja. A jelenlegi legjobb megoldas a klasszikus island hopping technikara epulhet. Eloszor kell egy urallomas Fold koruli palyan megfelelo legkori repulesre alkalmas szallito jarmuvekkel, kell egy urhajo ami el tud menni a celbolygoig (Marsig) es visza. Aztan kell egy allando allomas a celbolygo korul, majd johet egy felszini bazis, megfelelo helyi szallito jarmuvekkel.

    A Hold meg konnyebb, ott a melyuri komp (ami a Fold koruli allomasrol indul) kozvetlenul le/fel tud szallni egy magneses palyaval, mert nincs legkor. Igy egy lepessel kevesebbel elerheto a holdi bazis es onnan nyersanyagot visszahozni is olcsobb.

    Ha megvan az allando marsi bazis, akkor pedig lehetoseg van az onellatasra berendezkedni, mert a Holddal ellentetben a Marson erre minden feltetel adott.

    Jelentkezo lenne, anno a Google aprilisi trefajara rengetegen jelentkeztek, tehat ok hajlandoak lennenek az eletuket is kockaztatni egy ilyen kolonia letrehozasaert.
  • hdo
    #132
    Te el is olvasod mit linkelsz? Mert engem igazol. Segítek, a suitable nem rokon értelmű szóként szerepel, és kétszer szerepel a meghatározásban az easy, és egyszer a comfortable. Na?
  • nando42
    #131
    Pedig de... :)http://dictionary.reference.com/browse/convenient+
  • Molnibalage
    #130
    Szerintem a technikai "civilizált" világ fiataljai sose fognak szembenézni azzal, hogy az emberiség sose fogja meghódítani az űrt.

    A "civilizált" világ fiataljainak 99,99%-át sanszosan ez nem is érdekli. Most komolyan, amkor az sg-n az egyik legnépszerűbb topik a való világ topik...
  • hdo
    #129
    Perpill nyolc szó ugrott be a megfelelőre - többek között az elsődleges szótári alakja az appropriate, de mivel elméletről van szó, az applicable jobban passzol, de volna itt még a fitting(!!!), suitable, adequate, corresponding, opportune -, convenient messziről nem jelent megfelelőt, és nincs az a szövegkörnyezet amiben rá tudnád tuszkolni a "megfelelő" jelentést. Kivéve ha thesaurusból kukáztad, ami olyan dolgokat köt össze, hogy a Webster Dictionary szerkesztőinek a haja szála égnek áll!

  • Molnibalage
    #128
    A leghosszabb tengeri expedíciók anno több évesek voltak és nagyon komoly megterhelés volt a résztvevők számára. Szóval úgy szeretném látni azt a technológiát, amivel te 5 fényévnyi távolságba küldesz 2-3 év alatt embert és ott nem fognak meghalni és képesek felépíteni egy civilizációt...
  • Molnibalage
    #127
    Talán, ha nem a neked tetsző jelentést választanád, akkor az jönne le az idézetből, hogy a LEGMEGFELELŐBB...

    A természettudományos matematikai modellek amiket használ is az ember, azok nem SEJTÉSEN és olyan hipotézikseken alapulnak, amiket semmilyen úton nem lehet bizonyítani.


    Szóvel lehet mindenféle bozon és húrelméletet gyártani, de amíg a matekkal szembemegy, addig erőlködés az egész.
  • hdo
    #126
    Kevés hát, mert mindenkinek meglenne a saját feladata ami az űrhajó funkcióinak az ellátásához szükséges, amire specializálva vannak. Emiatt már alapból lesz egy hierarchia a dolgozók között, az ellátott feladat fontossága szerint. Még ha előfordulna az, hogy ennél sokkal több a Kaszás Pista földművelő és egyéb munkásember, akiknek az égvilágon semmi funkciója nincs érkezésig, még akkor sem fognak tudni demokratikusan dönteni arról, hogy na most kézfeltevéssel 70%-os töblettel eldöntöttük, hogy nem a missön kontrol, hanem dr. Vég Béla, műtrágyakeverő szaktechnikus lesz az új góré.
  • nando42
    #125
    Mondjuk (számomra) egy picit meredek, hogy egy csillagközi űrhajón elkezdenek kapitalizmusdit játszani. :)) Ehhez a játékhoz elengedhetetlen a választási lehetőség, ami egy űrhajón igen kevés lenne.
  • kvp
    #124
    "Ez hülyeség. Nem csak erővel lehet. Sok mindent lehet ám csinálni egy atommal. Pl le lehet szedni róla az elektronjait."

    Ezt hivjak ionizalt allapotnak. Masneven plazmanak. Mivel energiat kell befektetni, hogy ez letrejojjon, ezert ez eleg nagy energiaszintet jelent, az meg nem eppen 'hideg'. Fuzio utan pedig ho es feny keletkezik, meg forrobb lesz az egesz. A kemia es az atomfizika kozott pont ott a kulonbseg, hogy a kemiai folyamatokkal nem lehet az atommagokat modositani, csak az elektronokat es az elektron alapu koteseket pakolgatni.

    A hajo vedelmevel kapcsolatban pedig mar parszor leirtam a Bussard ramjet-et. Ennek az elejen a Bussard kollektor nem csak az uzemanyagszerzesre szolgal, hanem ez vedi a hajot a szembejovo reszecskektol, megpedig azzal, hogy osszegyujti es betomi oket a hajtomube. Meg a startrek-ben is neven nevezik, egyebkent ez hozza letre azt amit navigacios pajzsnak hivnak. Ilyen pajzsot egyebkent akkor is erdemes hasznalni, ha csak a Holdig megyunk kemiai raketakkal es nem is akarjuk felhasznalni a begyujtott reszecskeket. Csak igy a sugarzas nem jon be a hajoba es olcsobb mint a vastag burkolat.

    Rengeteg mu foglalkozik a kolonizacioval es a tarsadalmi hatasaival. A vegeredmeny az, hogy barmilyen tarsadalmi es gazdasagi rend elkepzelheto, mert azt csak es kizarolag a kolonia tagjai dontik el, hogy akarnak elni. Ezt csak kis mertekben befolyasolja, hogy indulaskor milyen sturkturaban voltak. Ha nagyon messzire mennek, akkor idoben is tavol lesznek amire odaernek, ezert fuggetlen civilizaciokent kell tekintenunk rajuk. Ha realis idon belul (par foldi ev) megoldhato az oda vissza utazas, akkor pedig a koloniak szabalyai es fejlodesi lehetosegei ervenyesek rajuk, last egyesult allamok.
  • Doktor Kotász
    #123
    Hát, hogy kérnéd a minimálbért sokévre az utazásnál, az is sok lenne, 7 millió évre, ami neked csak 10 év.
  • hdo
    #122
    Generáció hajóról van szó, semmiféle földi pénznek nem lesz az égvilágon semmilyen értéke.
  • Sir Ny
    #121
    Arisztokratikus köztársaság.
  • Sir Ny
    #120
    „Az a gond, hogy akkora energia kell hozza, hogy az sokminden, de nem hideg.”

    Ez hülyeség. Nem csak erővel lehet. Sok mindent lehet ám csinálni egy atommal. Pl le lehet szedni róla az elektronjait. Vagy még többet ráerőszakolni. Plazmásítani, vagy éppenséggel rácsba szervezni. Másfajta leptonokat és nukleonokat beletenni proton és elektron helyett. Másfajta atomokat használni katalizátornak (hoppá, kémia, katalizátor, aktiválási energia, stb. Itt is el lehet képzelni valami hasonlót, a szitu kb ugyanaz). A lehetőségek tárháza körülbelül végtelen, ráadásul egyre több spéci cuccunk van, amikkel egyre alacsonyabb szinten tudjuk manipulálni az atomokat.
  • hdo
    #119
    Nem értem, hogy ez mire volt válasz! :D
  • Doktor Kotász
    #118
    De egyébként igen.
    Viszont szerintem nem a 7 millió évet fizetnék ki bérben, hanem csak a tíz évet, azt viszont elosztanák 84 millió havi részletre. :-)
  • Doktor Kotász
    #117
    Csak egy probléma van. A fénysebességhez közelítve nem csak az idő lesz relatív, hanem a tömeg is, tehát a hajtómű teljesítménye, egyre elenyészőbbé válik. Közelítenéd a fénysebességet, az űrhajó meg egyre böszmébb tömegileg, így egyre kevésbé gyorsítana a hajtómű. Mondjuk nem csak az időváltozás lesz 700 ezerszeres, hanem az űrhajó tömege is.