Csillaghajó és hidegfúzió

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#56
"melynek során a hidrogénatom magja bekerül a nikkelatom magjába. Nem csak réz keletkezik, hanem más új elem is."

Es a rez ami keletkezik veletlenul pont a termeszetben is elofordulo izotop eloszlassal egyezik meg. (ez alapjan meg a banyat is meg lehet mondani ahonnan jon) Meg keletkezik vas is. Igy elsore szerintem termit van a futoelemekben (vas es a kevesbe ismert rez termit kevereke), ezert is tudjak csak rovid ideig fenntartani a reakciot, mert kifogy az anyag. Ha jol hoszigetelt a rendszer es jol allitjak be a reakcio homersekletet, akar egy egesz napig is kitart a termelt homennyiseg, mint a hotarolos naperomuvekben. Nem eppen hidegfuzio, de legalabb mukodik...
#55
Amúgy az ûrkutatással kapcsolatban szerintem egyre több lesz az ilyen féltudományos cikk, amelyet még el is viccelnek ilyen "elnyomott és eltitkolt" találmányokkal. Szerintem a technikai "civilizált" világ fiataljai sose fognak szembenézni azzal, hogy az emberiség sose fogja meghódítani az ûrt.
Majd játszanak inkább egyet a massefecttel meg a halóval és mindjárt úgy érzik hogy "úúú már csak egy kicsi kell és mi is ilyen jók leszünk mint a seppard".
😊
Pl. amiket én írok azt a legtöbb fórumról már kimoderálták. Nem szabad kimondani a kemény tényeket...

#54
miért, te szerényen, keveset fogyasztva, nem pazarolva élsz?

Garou
#53
Igazándiból pont nem érdekelt miben hiszel, csakis a szabadalmazással kapcsolatos hozzászólásodra reagáltam. Semmiféle olyan mondatot nem írtam, amelynek tartalma az lenne, hogy te hiszel egy ilyen technológia létezésében. Ha ennek ellenére beleláttál olyasmit, ami téged irritál, akkor a hiba nálad van.

486SX 100MHz, kislemez meghajtó, 2 MBRAM, 160MB HDD

#52
anyatok picsaja ala kell urhajo azt, nem eleg hogy a foldet szetbasztatok, meg a universum is kene

Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)

#51
Valójában nem hidegfúzióról van szó, hanem "hivatalosan" kémiailag elõsegített nukleáris reakcióról írnak. Többlépcsõs folyamat, melynek során a hidrogénatom magja bekerül a nikkelatom magjába. Nem csak réz keletkezik, hanem más új elem is. Hivatalosan sem ismerik a jelenség pontos okát még a gyártók sem, amennyire én kivettem. Valami olyasmit ötletelgettek egyesek, hogy a hidrogén atommagja neutronnak álcázza magát elektron segítségével és így kerüli ki azt, hogy a nikkel atommagja eltaszítsa magától. E miatt kéne amúgy az óriási hõmérséklet. Bár a jelenlegi fizikai modellek alapján hiányozna pár dolog a jelenséghez, mindenesetre fundamentális okai nincsen annak, hogy ne mûködhessen a dolog. Nem örökmozgót akarnak csinálni. Az ember alapból szkeptikus az ilyen dolgokkal kapcsolatban, de elzárkózni sem érdemes tõle. Fõleg amíg nem kérnek pénzt a dologhoz <#kacsint>
#50
Bocs, a 33-hoz akartam írni...

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

#49
Elég világosan kifejtettem, hogy a hidegfúziót szélhámosságnak tartom, akkor meg miért íryz úgy, mintha hinnék benne?
Nem érzed, hogy mennyire irritáló, amit csinálsz?

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

#48
A megoldás: ultrarelativisztikus kilépési sebesség használata, ahol az impulzus nem az energia gyökével arányos, hanem lineárisan vele 😊 Kvázi foton-meghajtás.
Amúgy a konstans gyorsulást nem szabad lebecsülni, 10 fényév messze van, de 0.001 m/s^2 gyorsulással már csak 400 év (fékezést nem számolva).

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#47
Kedves Balázs Richárd! Az 1. bekezdés végén a "zsurnaliszta" szót "újságíró"-ra, a 10. bekezdés közepén a "felfedezett"-et "feltalált"-ra javaslom kijavítani.
mad mind
#46
Ha ez ilyen egyszerû volna. Nem annyi a szabadalmaztatás, egy ilyen szintû eszköznél, hogy bemész a hivatalba reggel és délben kijössz a szabadalmi lappal a zsebedben. Hetekig sõt hónapokig tartanak a szabadalmi vizsgálatok. Ráadásul pont ennél a technológiánál, prototípus nélkül senki sem fog neked hinni, mindenki Egely-nek fog tartani.
Egyébként, meg Keanu Reeves már feltalálta.<#wave>

globint
#45
Hát igen, ez is egy évek óta tartó "jövõre" piacra dobjuk dolog.
Azt hiszem, B.Gates bácsi is felült nekik. Habár vannak mini atomreaktorok, hiszen a 30éve úton lévõ ûrszondák sem kerozinnal mûködnek...., csak hát más dolog a földtõl sok millió km-re haladó ûrszonda, meg megint más a lakóházad alatt, amikor esetleg a részeg háziúr is tehet valami marhaságot.
De az viszont biztos: amit az SG-n olvasunk, az max figyelemfelkeltõnek jó, és nem készpénznek.
2001: jövõben a lakóházak alatt mûködve
2007: Japánban már jövõre üzembe állhat
2009: Toshiba és Bill Gates

Szóval ezek után csak nyugodtan gyûjtsük a pénzt a hidegfúziós reaktorra, na meg a Toshiba mikroreaktorára.......

http://www.tradeximp.com/

Mr Csé
#44
és a teleportáció?

A félelem az elme gyilkosa Szembenézek félelmemel Hagyom hogy áthaladjonrajtam

#43
Ilyet nem láttam, de pár éve keresés közben mint ha láttam volna ilyen agregátor ház méretû Toshiba mini reaktort, ami egy méretes tömbház ellátására alkalmas lehetett volna.

#42
Nem vagyok sem hívõ, sem nagyon szkeptikus, de pár mondat a Rossi féle megoldásról.
1. Õ hívja hideg fúziósnak, amit eddig tudni a berendezésérõl ha egyáltalán mûködik, akkor sem valószínû, hogy ott fúzió van.
2. Lehet, hogy az e-Cat átverés, de mire véljük a Görögöknél direkt e-Cat gyártására felhúzott gyárát a Defkalionnak? teszem fel el kezdik gyártani és akár egy élõ embernek eladják, azonnal kiderül megy vagy nem. nem igaz?
3. A Defkalion gyárát egy 1MW-os konténer "erõmû" fogja ellátni energiával állítólag, amit e-Cat dobozokból raktak össze. Mert ugye már kész van, adatai fent vannak Rossiék oldalán, képekkel, árával, stb. Ha nem mûködik, akkor a gyár a büdös életben nem fog ugye üzemelni, így még azt sem kell megvárni, hogy valaki vegyen eCat készüléket, mert kiderül elöbb ha nem megy. Na most a gyár elvileg februártól fog gyártana évi több százezer darab 5-10KW-os eCat-et. Magyarul február-márciusban kiderül a dolog.

Egyébként Rossi-t olyasmiért csukták le, hogy az ipari olaj után nem fizettek jövedéki adót. Gyakorlatilag mint ha sima olajszõkítõ lett volna ... aztán most tényleg direktben csalt vagy ennyire szúrta valaki szemét?

#41
"Alig múlt tíz éve egy klassz kis cikknek a japán mini atomreaktornak
Azóta sincs semmi!"

A gyorsreaktoroknak nem tul jo a hiruk, meg a japanok sem mernek veluk nagyon jatszani. Az orosz elso reaktor a natrium/viz hocserelo serulese miatt felrobbant, az amerikaiak azt hittek kiserleti atomrobbantas volt, pedig csak a natrium egett. Az amerikai rendszer leolvadt, meg mindig ott van betonba ontve Detroit mellett az egesz, futoelemekkel es a hutokozeggel egyutt. A orosz tengeralattjaron hasznalt kiserleti rendszer (a japanhoz hasonlo elvu) felrobbant, de szerencsere eleg melyre sullyedt a roncs. Akartak epiteni itthon is egy ilyen reaktort a kfki-ban Budan, de vegul soha nem mertek hasznalni... (a hozza valo felrerakott fegyverminosegu plutoniumot meg az elozo kormany alatt loptak ki az orszagbol orosz/amerikai egyuttmukodessel)

Szoval a japan reaktornak most nem igazan van nagy keletje sehol a vilagon, foleg, hogy atombombakba valo (vagy onnan kiszedett) futoanyag kell bele, amibol igaz, hogy sok van, de nem szeretnek az emberek a sajat pincejukben latni. Egyebkent meg Moldova irt az otletrol eloszor a Magyar atomban, de o poennak szanta.
globint
#40
Ezek a cikkek....!!!
Alig múlt tíz éve egy klassz kis cikknek a japán mini atomreaktornak
Azóta sincs semmi!
Pedig az még hihetõ is volt....

http://www.tradeximp.com/

#39
Bocs, nem vettem észre a másodpercet.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#38
"De talán addig lesz pár uj star trek sorozat, és ott lesznek "normális" ürhajok"

A startrek urhajoi teljesen normalisok, gyakorlatilag Bussard ramjet-ek... Annyit csaltak, hogy a technologianak elvileg warp 1 (c) az elmeleti maximalis sebessege. Na most Bussard ramjet-et tudunk epiteni, aki nem hiszi nezze meg egy vasimr hajtomu tesztjet. (igen ez is kek hatul) A tortenetben normal esetben impulzusuzemu fuzios rendszert hasznalnak, a hajtogaz (plazma) pedig a fuzios mellektermek. Az osszes hajo tele van plazma vezeto csovekkel. A fenysebesseg (warp 1) folott jon a science helyett a fiction resz, antianyag hajtassal, az most meg nem aktualis...

Egyebkent a Bussard fele fusor tipikus sufni tuning rendszer, csak a valoban hatekony supravezetos magnesu energiatermelo valtozatot nem olyan egyszeru hazilag osszehozni. Egy egy dupla linearis gyorsitos Farnsworth-Bussad fuzios rendszert mar akar otthon is ossze lehet hozni. (a Hirsch fele valtozat csod, az eredeti Farnsworth fele viszont jo, csak a Bussard fele magnetic confinement-et kell alkalmazni, gyors digitalis visszacsatolassal, egyebkent lefullad vagy felrobban)
#37
A rez és a hidrogén átlagos kötési energiáját kellene összevetni a vaséval. Ez elvileg lehet alacsonyabb.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#36
Tudom: a háromféle karácsonyi bejgli, a túrós palacsinta meg az "eddzés" az újévi bulira <#eplus2><#eplus2><#eplus2><#eplus2><#eplus2>
#35
Kulcsszó: impulzus. I = F * t valamint I = M * v
(Rólad nem tételezem fel, hogy gondot okoz)
#34
Most jön a bukta. Tegyük fel, hogy a rakétából másodpercenként 1 kg anyag lövell ki hátrafelé 3000 m/s sebességgel (ekkor a tolóerõ 3000 N, vagyis kb. 300 kg-os tárgy súlya
Ebbõl te nem tudsz tudsz tolóerõt szamolni.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

Garou
#33
Ha ez a technológia megvalósítható (fogalmam sincs róla), biztosra veszem, hogy nem Mr. hobbimérnök lesz az elsõ, aki ezt felfedezi otthon a sufniban. Akkor ezt már megtették nagy cégek tudósai x éve, és le is van már védve a szabadalom. Szerintem.

486SX 100MHz, kislemez meghajtó, 2 MBRAM, 160MB HDD

#32
A hidegfúziós kutatásokat a remény élteti. Meg az, hogy nem kellenek hozzá hatalmas berendezések, és -- az eddigi kutatásokról szóló híreket látván -- túl nagy felkészültség sem.<#vigyor4>
Szinte a konyhaasztalon összerakható néhány berendezéssel világraszóló eredményt elérni....
Valljuk be, ez igencsak csábító.
Kb. mint a lottó. Sok sikert nekik!

Megjegyzem, ha mégis találnának valami keletkezõ energiát, én éppen meg tudnám magyarázni. De így, kisérleti eredmények nélkül, nem szeretnék a hiszékeny emberek áthintázásához segédkezet nyújtani.
#31
Mármint ha szó szerint hideg fúzióra gondolsz. Az nem kizárható hogy speciális körülmények között apró forró pontok jöjjenek létre a fúzióhoz szükséges feltételeket biztosítva. Mint az a (z egyébként kudarcba fulladt) kutatás ahol a kavitáció során összeomló buborékokban feltételeztek ilyesmit.
De korai volna temetni a témát, szerintem.
#30
majd az ITER

#29
A cikkben keveredik egy csomó téma, ezek egyike az energiakérdés megoldása, azonbelül is -- nem túl szerencsés módon -- a hidegfúzió.

Nehéz lenne tételesen felsorolni az ezirányú tévedéseket, csak párat:

-- nikkel+proton fúzió : ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!!!
1.) A vasnál nehezebb elemek atommagjaiban a kötési energia CSÖKKEN a rendszám növekedésekor. Vagyis a nikkel+proton fúzió NEM termel energiát, a vasnál (kb. a nikkelnél) nehezebb magok felé haladva a fúzió egyre inkább ENDOTERM.
2.) A könnyû elemek atommagjai is olyan erõs taszítást fejtenek ki egymásra, hogy egyesülésre igen nehezen bírhatók rá. Még a deuteronokat sem sikerült fúzionáltatni BIZONYÍTHATÓAN a hideglaborban ... akkor pont a nikkellel sikerülne? ááááá

-- Következõ probléma a hidegfúzióval, hogy a deuteronoknak ezred Angtrsöm körüli távolságra kellene egymást megközelíteniük.... a hidegfúziót pedig a fémek (pl. palladium) ELEKTRONHÉJAI által beszívott, egymástól több Angströmnyi távolságra levõ deuteronok csinálnák? Hmm.... Ezt valahogyan bizonyítani kellene!
Pl. nem ártana egy röntgendiffrakciós kép (kiértékelve!) a telítési mennyiságû hidrogént tartalmazó palladium kristályról. Ha nem is bizonyíték, de azért valamit mutatna.... (leginkább azt, hogy a "hidegfúzió" -- ha keletkezik valahonan energia -- biztosan nem fúzió)

Más kérdés, hogy sokak türelmetlensége érthetõ azt a vakaródzást látván, amit a fúziós kutatások ürügye alatt, gyakorlatilag támogatások nélkül (ez nem fontos a sz***f***sz poliotikusoknak!!!)
#28
A hidegfúzióról csak annyit mondanék, hogy az egész világegyetemben a csillagok igen forró hõmérsékleten indítják be a fúziót. Ahol ez a hõmérséklet meg nincs meg, ott nincs fúzió sem. Kölünben nem lennének gázóriások, csak csillagok.

Meg ugye a fúziókban rádioaktív izotópok is termelõdnek, amirõl tudnánk, ha a természetben spontán fúziók jönnének létre. A kémiai reakciók nagyságrendekkel alacsonyabb energiaszinten mûködnek. Ha ez nem így lenne, egy kézigránát robbanása is beindítana egy láncreakciót, és megsemmisülne a Föld.

Ha létezne hidegfózió, akkor az általunk ismert világ sem létezne. Minden vasból lenne.

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

#27
"Szerintem meg már évek óta,ha nem évtizedek óta létezik a hideg fúziós technológia,csak éppen nem publikus,illetve titkos katonai programokban használják fel. A sok szkeptikus "tudós" meg a jelenlegi energiacégek bábjai,még jó,hogy folyamatosan kételkednek,ebbõl töltik meg a zsebüket, mindenben a hibát és a megvalósíthatatlant látják. És ezt mind egy sokak által hitelesnek mondott vagy nyilvánított szaklapban vagy konferencián is megerõsítik."

Ez van, ha buta emberek okoskodnak.
Az olajlobbi nem képes elsikálni a szélerõmûveket, a naperõmûveket, és úgy nagyjából semmit. Ha valaki tudná a módját egy ilyen hidegfúziós erõmûnek, akkor egy nap alatt leszabadalmaztatná, utána meg mehetne a faszba mindenki, aki elakarná sikálni. Bõven kapna máshonnan dollármilliárdokat egy erõmû építésére. Az olajlobbi pont lelenne szarva. Tülekednének a részvényesek, hogy eladják az oaljrészvényeket, és beszállhassanak egy fúziós erõmûveket építõ vállalatba. Mondjuk Kína nem termeli, hanem veszi az olajat. Bármit megadnának, hogy ne függjenek a kecskebaszó arab olajsejkektõl.

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

#26
Nem értem miért kell a csillagközi ûrutazást belekeverni a cikkbe, ami egyébként az egyre súlyosbodó energiagondjainkról szólna 😊

Ha rendelkezésre állna egy kimeríthetetlen, könnyen hozzáférhetõ energiaforrás, azt emberi mivoltunkból fakadóan a józan ész határain messze túl, a végletekig menõen kihasználnánk. Továbbá bármilyen "felhasznált" energia hõ formájában végzi, így távozik a környezetbe, az elõzõekben kifejtett okokból a mai globális felmelegedés-para csupán apró malõrnek tûnne amellett, ami a free-energy korszakot jellemezné. Mert ne legyünk kishitûek, a mai energiafelszabadítást nagyságrendekkel meghaladó tevékenységekre is sor kerülne, ha a feltételek adottak lennének. Vagy elég egy ilyen eszközökkel vívott háborúra gondolni.

Elõáll az az abszurd helyzet, hogy értelmes embernek nem lehet érdeke egy olcsó (mindenki által egyszerûen hozzáférhetõ, konyhában csiholható hidegfúzió-szerû) energiaforrás felfedezése, mert az egyúttal a pusztulásunkat is jelentené. Ahogyan persze az is, ha ehelyett tovább megy a CO2 pumpa, vagy tetszõleges más szennyezés árán vesszük fel a nekünk "járó" teljesítményt.

Ezt mérlegelve ti megosztanátok a világgal, ha felfedeznétek egy ilyen jelenséget? 😊
#25
Az ûrhajó meghajtásával is van egy kis gond: a hajtómû teljesítménye (Wattban, azaz Joule-per-másodpercben kifejezve)

Ahhoz, hogy egy rakéta a hátrafelé kiáramló gázok sebességére gyorsuljon fel, az indulási tömegének kb. 64%-ának kell üzemanyagnak lennie. Például, ha a rakéta gázainak kiáramlási sebessége 3000 m/s, és az üzemanyag tömege a rakéta induló tömegének 64%-a, akkor (légellenállástól és gravitációtól mentes térben) a rakéta megmaradó részének sebessége az eredeti sebességhez képest 3000 m/s-al változik meg.
Ha a tömegarány olyan, hogy az üzemanyag a teljes tömeg kb. 88%-a, akkor 6000 m/s lesz a sebességváltozás. Ennél jobb üzemanyag/maradvány tömegarány reálisan nem várható.

Most jön a bukta. Tegyük fel, hogy a rakétából másodpercenként 1 kg anyag lövell ki hátrafelé 3000 m/s sebességgel (ekkor a tolóerõ 3000 N, vagyis kb. 300 kg-os tárgy súlya)
Mekkora teljesítményt fejt ki ekkor a hajtómû? Könnyen kiszámolható:
1/2*1kg*(3000m/s)^2 = 4,5MW (kiírva: négy és fél megawatt)

Mi történik, ha fokozzuk a kiáramlási sebességet? A tolóerõ ezzel lineárisan, míg a hajtómû teljesítmény-szükséglete négyzetesen növekszik.

Például 300 km/s kiáramlási sebesség esetén (ami még mindig csak bolygóközi utazásra jó, igaz ahhoz már remek lenne):
1 kg/s kiáralás esetén a tolóerõ 30 tonna, a teljesítmény 45 ezer MW!

Ha valami elektromágneses meghajtással próbáljuk megcsinálni, akkor jó vastag rézkábelek kellenek abba a hajtómûbe... vagy nem megy ki a likon 1 kg/s.
Ez utóbbi eset a gyakorlat. Azaz a tolóerõ lesz igen kicsiny.

Egy csillagközi utazást nehéz lesz megcsinálni 0,0000001 m/s^2 gyorsulással
#24
Hõmérsékletben bõven az optimális 25 keV fölé tudnak menni most is, csak a nyomás nem elég. A reakcióráta a sûrûség négyzetével skálázódik, így ez az ami inkább fontos lenne. A fúzió viszont küszöbenergiás reakció, ezért természetesen a megfelelõ hõmérséklet elérése is fontos, viszont utána a hõmérséklet növelése már "nem hoz sokat a konyhára", inkább nagyobb sûrûség kellene.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#23
A cikk egy jó bulváros, a nagyon fiatalok érdeklõdésének a felkeltésére való írásmunka.
A benne található számadatok többségének a valósághoz sok köze nincs. Erre nagyon fontos felhívni az érdeklõdõ fiatalok figyelmét!

Az 1 liter víz felforralásához szükséges döbbenetes bakira már ráirányították a figyelmet az elõttem szólók.

Az emberiség energiafogyasztásának sincs sok köze a cikkbeli értékhez.
Pl. ebben a cikkben szereplõ kb. 15TW teljesítményt az egy évben lévõ kb. 30 millió (3*10^7) másodperccel megszorozzuk, akkor 4,5*10^20J energiát kapunk)

Egy csillagközi ûrhajó tömege feltehetõleg igen nagy kell hogy legyen, pláne 500 ember esetén. Itt megint óriási eltérés van a hibernált legénység és a nemhibernált legénység között, az elõbbihes sokkal kisebb ûrhajó elegendõ, csakhát ugye a hibernálás még nincs megoldva.

Szóval ez egy szép fantasztikus cikk.
#22
trollkodni nem, csak leírtam a tényeket, a száraz, kemény tényeket
7-es és 8-as hozzászólás

trollkodni meg a civilizált technikai világ fiataljai szoktak. eltrollkodták (elbulizták) a világot, az olajat és azt a jövõt ami szerintük az egyetlen út az emberiség számára. óh, micsoda szívás...

#21
20 éves vagyok, egy emberi mars utazást talán még megélek.
De talán addig lesz pár uj star trek sorozat, és ott lesznek "normális" ürhajok 😄



OFF:

Meglepödtem hogy ürhajos cikk, és gombabácsi vagy ki, nem jött trollkodni. 😄

"I am the man who surpasses God!" "Kill me and become a hero, or die by my hand and become one of my victims."" "See you space cowboy..." "Roger, roger."

Loose
#20
Ez sem az igazi mert 4,18 J kell 1 gramm víz egy fokkal való emeléséhez.
4,18 KJ/kg*K vagy 4,18 J/g*K.
(plusz a hõmérséklet és nyomás változással változik a fajhõ mértéke is)

#19
Ezt még egy ezressel meg kell szorozni, mert az a 4,18 J valójában 4180 J
#18
ja, a 4,18 joule is legfeljebb langyosfúzió. javítsa már ki valaki.

#17
4,18J 1 liter víz elforralása?! Na nézzük: Tfh.: 30 fokos a víz 100 fokra kell melegíteni hogy egyáltalán elkezdjen forrni: ez 4,18J/kg/fok*1kg*70fok=292,6J, ennyi kellet a felmelegítéshez, és ezen kívülmég kell a 1kg*forráshõ.. Ez picit több mint a 4,18 😄 Attól függetlenül a cikk érdekes volt köszi 😊
Molnibalage
#16
Gyerünk konteóhívõk, mindent bele...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Chocho
#15
"1987-ben azonban a történet 180 fokos fordulatot vett, a Petroldragon által felhasznált, addig is szigorúan ellenõrzött nyersanyagokat és a korábban jelentõs adóbevételeket termelõ ipari üzemanyagnak minõsített végterméket is toxikusnak minõsítették, a céget felszámolták, Rossi pedig még a börtönt is megjárta."

Nahát, ki gondolta volna!

Gaming is believing.

Tetsuo
#14
Na igen, csak ott a legnagyobb energiat az eroterek es a plazmaallapot fenntartasa igenyelne. Eloszor az is jol hangozna, ha egyaltalan nem igenyelne kulso energiaforrast, de sajna egy fejlettebb allapotaban sem nyerheto ki rengeteg energia..

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

#13
Én hidegfúzióra emlékszem, persze a tévedés jogát fenntartva <#nemtudom>
#12
Biztos, hogy hidegfúzióról volt szó? Mert másutt 2050-re sima fúziós erõmûveket jósolnak.
#11
Ha most akarunk jo es mukodo urhajot epiteni, akkor a meglevo rendszereket erdemes megnezni. Ez pedig a vasimr hajtomu es egy sima fisszios reaktor. Ezzel mar most lehetne bolygokozi urhajokat kesziteni. A hajtomubol es a reaktorbol is van urjarmure szerelheto valtozat, sot ha minden jol megy, a hajtomuvet teszteni is fogjak az iss-en, egyelore napelemekkel taplalva.

A tavolabbi jovoben pedig nem a hideg hanem a normal fuzios rendszereket erdemes megnezni, tehat peldaul a Bussard fele fuzios reaktort vagy egy ahhoz hasonlo linearis gyorsitasu, magneses iranyitast hasznalo, impulzusuzemu rekatort. Ezek nem hidegek, hiszen plazma allapotu hidrogen izotopokat igenyelnek es nagy mennyisegu hot es fenyt adnak le, viszont cserebe mukodnek. Ha ezt sikerul hasznalhato formaba hozni, akkor egy Bussard kollektorral mar nagyjabol meg is van egy kozel fenysebessegre kepes urhajo meghajtasi resze.
#10
Folyamatos reakciót nem tudnak fenntartani mert vagy nem önnfenntartó, vagy túl magas hõmérséklet/nyomás kell hozzá, vagy a reakció által keltett neutronsugárzás radioaktívvá teszi a reaktor falát.
#9
Az egyik ismeretterjesztõ csatornán láttam pár hete, hogy a tudósok 2050-re saccolják az elsõ hidegfúziós erõmûveket, 2100 környékére pedig olyan hidegfúziós hajtómûvet, amivel a fénysebesség 10%-át el lehet majd érni.
#8
"Mindig amikor felnézünk az égre, minden egyes fénypont arra emlékeztet, hogy a fúziós energia kivonható hidrogénbõl és más könnyû elemekbõl, és mindez egy mindennapos valóság Tejút-szerte" - jegyezte meg egykor Carl Sagan, ami valóban egyszerûen hangzik, csupán egy bökkenõje van."

Ilyen nyilatkozatokkal növelik ezek a tudósok a népszerûségüket meg a könyveik eladási számát.

#7
"Ahhoz, hogy egy ûrhajó számára ekkora energiamennyiség generálására képessé váljunk évszázadokra lenne szükség, egy személyszállító ûrhajó 2200, a robot küldetés 2500 környékén valósulhatna meg."

Pár évtized és marha drága lesz az olaj, még pár és kb elfogy. Ezután a többi fosszilis energiát még nagyobb ütemben fogjuk használni. De a pár évtized múlva bekövetkezõ drágulás miatt teljesen megváltozik szerintem a világ, ami magával hozza hogy a tudományos fejlõdés kb. leáll. És ez a jobbik eset, a rosszabbik hogy óriási világháborúk lesznek.

Szóval ezeket a dátumokat hogyan számolták ki?