• kvp
    #133
    "A leghosszabb tengeri expedíciók anno több évesek voltak és nagyon komoly megterhelés volt a résztvevők számára. Szóval úgy szeretném látni azt a technológiát, amivel te 5 fényévnyi távolságba küldesz 2-3 év alatt embert és ott nem fognak meghalni és képesek felépíteni egy civilizációt..."

    Ehhez eloszor jo lenne mondjuk a Marsra kuldeni egy par kolonistat, hogy tanuljunk az esetleges hibakbol. Egyebkent a megoldas az, hogy egyreszt onellatasra alkalmas urhajo kell, masreszt olyan cel, ahol a nyersanyagok elerhetoek. Tehat egy egesz urallomast, a fennmaradashoz szukseges minimalis letszammal (tobb ezer fo) kell kuldeni, gyakorlatilag ez a hajo kepes lenne a naprendszer szelen is megelni a Foldtol fuggetlenul. Egy ilyen jarmuvet kell eljuttatni a cel naprendszerbe, ami nem art ha tartlamaz mindent ami az allomasnak kell. Azutan tudnak a kivalasztott bolygo felszinere koncentralni, miutan mar kenyelmesen berendezkedtek az adott naprendszerben az urbeli eletre.

    Persze ha van egy lakhato (Mars szeru) bolygo, akkor kapasbol le is szallhatnak, mert a felszinen is biztosan megtalalhato minden. Ekkor az urhajo jo reszebol felszini kolonia lesz, a maradekabol urallomas. Mivel a hajo a Fold nelkul is alkalmas volt a civilizacio fenntartasara, ezert ha egy bolygon leszallnak vele, akkor alkalmas lesz az uj civilizacio fenntartasara. Fontos, hogy kepes legyen az uj kozosseg (ha nem is teszik) onerobol hasonlo hajokat epiteni, ez biztositja, hogy ne csokkenjen a technikai szinvonal a foldihez kepest. Nagy vallalkozas de minden tudasunk megvan hozza, bar a politikai es a penzugyi akarat kevesbe.

    A Mars egyebkent ehhez kepest konnyu, a nasa is ezen dolgozik, a legutobb inditott robot pl. nem eletet keres es nem is geologus mint a ket elodje, hanem egy allando bazis letrehozasanak felteteleit vizsgalja. A jelenlegi legjobb megoldas a klasszikus island hopping technikara epulhet. Eloszor kell egy urallomas Fold koruli palyan megfelelo legkori repulesre alkalmas szallito jarmuvekkel, kell egy urhajo ami el tud menni a celbolygoig (Marsig) es visza. Aztan kell egy allando allomas a celbolygo korul, majd johet egy felszini bazis, megfelelo helyi szallito jarmuvekkel.

    A Hold meg konnyebb, ott a melyuri komp (ami a Fold koruli allomasrol indul) kozvetlenul le/fel tud szallni egy magneses palyaval, mert nincs legkor. Igy egy lepessel kevesebbel elerheto a holdi bazis es onnan nyersanyagot visszahozni is olcsobb.

    Ha megvan az allando marsi bazis, akkor pedig lehetoseg van az onellatasra berendezkedni, mert a Holddal ellentetben a Marson erre minden feltetel adott.

    Jelentkezo lenne, anno a Google aprilisi trefajara rengetegen jelentkeztek, tehat ok hajlandoak lennenek az eletuket is kockaztatni egy ilyen kolonia letrehozasaert.