156
-
Doktor Kotász #116 Sajnálom, de tényleg furcsa, hogy gyakorlatilag mindenki azt valószínűsíti, hogy ennek a naprendszernek a rabjai vagyunk, de szerinted mindenki mást hisz, és egy nemzetközi összeesküvésben titkolják a valóságot, amit csak te látsz a világon. Rögeszmés tévképzetes vagy. Jobb, ha látod, mint benne vergődsz. Ha belátnád, nem szenvednél el annyi megvetést. -
#115
Ez valójában csak egy dologra lesz jó. Ha valóban nem lehet gyorsabban közlekedni a fény sebességénél, akkor legalább azt a sebességet kellően megközelítve, egyetlen legénység évezredekig teljesíthet szolgálatot ... kéremszépen érte - nagy szerényen, csak - a minimálbért havonta! :D -
Doktor Kotász #114 Ha a fénysebességet 10 tizedesjegyig megközelíted, mondjuk azonnal annyival tudna menni az űrhajó, akkor 700 ezerszeres időlassulást szenvedsz el. Ez annyit jelentene, hogy a tíz évet öregednél, miközben 7 millió fényévet megteszel, és 7 millió év tellik el a Földön.
Persze ez csak elmélet, mert ilyen szerkezetet megépíteni lehetetlennek tűnik a mai tudásunk szerint. Egy nap múlva meggondolnád magad, hogy menjünk vissza a fogkeféért, visszafordulsz, és neked csak két nap volt, de már 40 ezer év telt el, mire visszaérsz.
Kicsit durva. Ha mondjuk a fénysebességnek csak a 10%-val haladnál, akkor ilyen nem lenne, csak ezredmásodperces eltérések. A 113-as hsz-ben ott a képlet, kiszámíthatod. -
Doktor Kotász #113 "Huh, ezt a tér-idő dolgot tényleg nehéz megérteni. :) Ez azt is jelenti, hogy ha én állok, s nézem az F1-et, akkor a pilóták (mivel "száguldoznak") relatíve lassabban telik az idő, lassabban öregednek? :D Vagy ez itt a Földön nem igaz? Mondjuk N. Amstong, amikor éppen átutazóban volt a Holdra, akkor relatíve időutazást hajtott végre? :)"
Valójában igen, az autoversenyző versenyzés közben lasabban öregszik. De mondjuk csak egy nanosecundummal.
A képlet, amivel kiszámítható, miként tellik másként az idő:
1/gyök(1-(v·2/c·2))
A nyugalmi szemlélő szempontjából.
Tehát, ha a fénysebesség 99%-val haladsz, akkor
1/gyök(1-0,99·2), ami 1/gyök(1-0,981) ami 1/gyök(0,199) ami 1/0,14 ami 7,09.
Ez annyit jelent, hogy a fénysebesség 99%-val haladva hétszer lasabban tellik az idő az úrhajóban, mint itt a Földön. Pontosabban nem is a földön, hanem az űrben egyhelyben állva (na de mihez képest). Mert a Földnek is van egy sebessége.
Ha a fénysebesség 99,9%val haladnál, akkor az idődiletáció sokkal nagyobb lesz.
1/gyök(1-0,999·2) ami 1/gyök(1-0,998001) ami 1/gyök(0,001999) ami 1/0,044710177812216314199613423002048 ami közel 22.
99,999%-nál, nem vezetem le, de 223.
Tehát, ha 223 évig utazna a fénysebesség 99,999 %-val, akkor csak egy évet öregedne.
Tíz tizedesjegynél már hétszázezerszeres az idő lassulása, ha jól számoltam. Tíz nap egy másodpercnek tűnne. -
gombabácsi #112 retardált elmebeteg vagy ám te, mocskolódó szenny ember -
Vers #111 a fenysebeseg elerese nem gond mar ma sem, egy cyklotronon a korpalyan felgyorsitott protonok kepesek az urhajot ugy felgyorsitani
csak amit emlitettel problemak vannak az utkozesekkel, kellene egy pajzs is,na ez az ami nem megy meg -
Magyar Betyár #110 Egyszeregy okos ember azt mondta korai még azon aggódni hogy érjük el a fénysebességet mert nem csak az a probléma. Történetesen ha holnap bemutatna valaki egy vénysebesség elérésére képes hajtóművet azt akkor sem tudná ember használni mert ahhoz hogy életben maradj egy fénysebességgel haladó űrhajón a jelenlegi technikai ismereteink szerint kb 60 méter vastagnak kéne lenni az űrhajó falának hogy ne öljenek meg az űrhajónak fénysebességgel nekicsapódó részecskék.
Mert ugye tök mindegy hogy beléd csapódik valami fény sebességgel és abba halsz bele vagy te mész neki fénysebességgel és úgy halsz meg.
Az idő változása nekem is magas de az biztos ha az ember valaha képes lesz a fénysebesség elérésére akkor sem lesznek több 100 éves emberek mert a belső biológiai órád soha nem fog változni. Számodra akkor is csak kb 100 év áll rendelkezésdere ha esetleg körülötted másképpen alakul az idő -
#109
Űrhajón szerintem magántulajdon fogalma totálisan irreleváns, és szerintem csak egyetlen személyzet lesz - max műszakokra bontva - aki el tudja látni a feladatát, így arra is felesleges szavazni, hogy ki legyen az irányítója az egésznek, tehát tuti hogy kommunista. -
pasi29uk #108 Ha megérkezik valahova egy (sokadik generéciós) utazó telepesekkel teli űrhajó akkor ott vajon milyen lesz a társadalom? Kapitalista, tekintélyuralmi, kommunista vagy valami más? -
Caro #107 is-is :) -
Caro #106 Ebből a szempontból szinte mindegy hogy a standard modell mennyire helyes-e?
Mint leíró elmélet nagyon jól megállja a helyét. Ha adott esetben a szuperszimmetra igaz, az hogy is segít nekünk új energiaforrás megalkotásában? Nagyjából sehogy.
Olyan körülményeket reprodukálnak az LHC-ben, mint amik kicsivel az ősrobbanás után léteztek. Mennyi az esély, hogy abból lesz valami olyan tudásunk, amit felhasználhatunk arra, hogy az ehhez képest fagyott jelenlegi energianszintjeinken bármit is építsünk??
A 19. században még könnyű volt, mert rengeteg dolgot találtak spontán. Áram mágneses hatásától a radioaktivitásig. De ez majdnem mind véletlen volt.
Aztán a 20. században iparszerűen kezdtük keresni az új jelenségeket és akadt is még jópár: szupravezetés, félvezetők, magenergia.
De ha már minden követ megmozgattunk akkor kevés felfedezetlen terület marad és a haladás egyre nehezebb.
Nem azt jelenti hogy nincs, csak hogy lelassul, pedig egyre több erőforrást használunk rá.
Épp mint az orvoslásra, mezőgazdaságra, stb.
Ettől függetlenül vannak időnként meglepetések, még a klasszikus newtoni fizikából is vannak olyanok, amik meghökkentőek :) -
#105
Az más, az a gravitáció miatt van, nem a sebesség miatt. -
Caro #104 Igen, de pl. repülőgépeken már kimérhető az eltérés. Pontos óra az kell hozzá :) -
Vers #103 mit nem lehet ezen erteni?, a ter informacio atadasi sebessege a fenysebessegevel egyenlo , ha fenysebesseggel mesz nem tudja atadni a szervezeted sejtjeinek az oregedesi informaciot , lehagyod oket igy mivel nem kapjak meg nem is oregednek -
#102
bizony ... -
Merces #101 .....még nem tudja hogy olyan hogy nagybetűs megérteni nem létezik, csak megtanuljuk a dolgokat és elfogadjuk, vagy nem....... -
#100
Oké!
Az idő csak a fénysebesség megközelítésével lassul észlelhetően, ami 299 ezer 792 kilométer másodpercenként. -
#99
oké', de én azt szeretném, hogy a saját szavaiddal magyarázd (magyarázzátok) el. -
#98
Ez már no comment ... mondtam mit nézz meg, hogy megértsd. -
Huh, ezt a tér-idő dolgot tényleg nehéz megérteni. :) Ez azt is jelenti, hogy ha én állok, s nézem az F1-et, akkor a pilóták (mivel "száguldoznak") relatíve lassabban telik az idő, lassabban öregednek? :D Vagy ez itt a Földön nem igaz? Mondjuk N. Amstong, amikor éppen átutazóban volt a Holdra, akkor relatíve időutazást hajtott végre? :) -
Doktor Kotász #96 "Nekem - aki sík hülye a fizikához - lenne pár elméleti kérdésem: amennyiben sikerülne elérni a fénysebességet (legalábbis fénysebesség-epszilont), akkor ugye az relatíve időutazás (ezt se értem miért, valaki igazán elmesélhetné, hogy...), akkor elmennénk a legközelebbi csillaghoz, amihez közel 4 fényévnyire vagyunk, tehát fénysebességgel 4 év mire odaérünk, az földi idő szerint mennyi volna?"
Ha nem kellene gyorsulni, hanem hopp fénysebességgel menne, akkor 4 fényévet pont négy év alatt tenne meg. Tehát négy év múlva lenne ott földi idő szerint.
Az űrhajóban viszont megállna az idő. Elindulnál, és hopp ott vagy abban a pillanatban. Ha egy picivel lassabban mennél, mint a fény, akkor valamennyi idő eltelne szerinted is. Attól függ, mennyi az a pici.
De elméletileg, ha odarepülnél, meg vissza, akkor jé csak most indultam el, és már itt is vagyok, ti meg miért öregedtetek lenne a felállás. -
Doktor Kotász #95 "akkor a gazdag emberek egy resze meg az osszeomlas elott akarna, ha mashova nem is, de a legkozelebbi ures bolygoig biztos (a Marsra)."
Néhány megjegyzés.
A Föld egy globális összeomlás után is lakhatóbb, mint a Mars.
Egy szupervulkán kitörne a Földön? A Föld lakhatóbb maradna, mint a Mars.
Elfogyna a kőolaj? A Marson eleve nincs.
Globális felmelegedés következtében elolvadna a két sarki jégtakaró?
Máshol lesz a tengerpart, de a Föld lakhatóbb maradna, mint a Mars.
Egyszerűen érthetetlen, hogy ilyen gondolataid vannak. Felsorolhatnám az összes minmeghalunk katasztrófát, bekövetkezhetnének egyszerre, de a Földön akkor is jobbak maradnak az életkörülmények, mint a Marson. -
Doktor Kotász #94 "Szerintem a technikai "civilizált" világ fiataljai sose fognak szembenézni azzal, hogy az emberiség sose fogja meghódítani az űrt.
Majd játszanak inkább egyet a massefecttel meg a halóval és mindjárt úgy érzik hogy "úúú már csak egy kicsi kell és mi is ilyen jók leszünk mint a seppard".
:)
Pl. amiket én írok azt a legtöbb fórumról már kimoderálták. Nem szabad kimondani a kemény tényeket..."
Azért leszek vulgáris, hogy könnyebben megértsd.
Téged azért moderálnak ki mindenhonnan, mert egy önmagát ismételgető retardált elmebeteg fasz vagy.
A világon szinte mindenki tisztában van azzal, hogy más csillagrendszerekbe eljutni az emberiségnek gyakorlatilag lehetetlen.
Ha esetleg léteznek olyan fizikai jelenségek, amiket jelenleg nem ismerünk, de később hasznosítani tudnánk, akkor esetleg.
Ezt mindenki tudja. A te elmebetegséged abban merűl ki, hogy a mindenki által ismert valóságról azt hiszed, hogy rajtad kívűl senki nem ismerte fel.
Gyakorlatilag a mákostészta receptről szóló fórumon is csak ezt tudod hangoztatni.
Te elgondolkodtál azon, hogy miért mindenről ez jut eszedbe?
Segítek... azért, mert egy rögeszmés elmebeteg vagy. -
#93
Csillagközi, mint ma is lehetséges, mi? Jó vicc. A marsra nem akarnak embert küldeni, mert nincs megfelelő sugárvédelem! -
kvp #92 "jelenlegi eszközeinkkel és ismereteinkkel értelmes időn belül büdös életben nem lesz ember számára csillagközi utazás"
Mar most is lehetne, csak:
-jelenleg eleg draga, ezert most eppen anyagilag nem eri meg
-kell egy celpont, ezert elob talani kell par Fold tipusu bolygot (ezen ujabban valamiert nagyon dolgoznak)
-technikailag mar most is lehetseges, a hozza szukseges rendszereket mar kifejlesztettek es egy reszuket tesztelik is (pedig nem akarnak ra kolteni, de kezd olcso lenni)
Tehat ha az emberiseg ugy dontene, hogy akar csillagkozi utat, akkor lenne. Ha nagyon nagy lesz a gond, akkor a gazdag emberek egy resze meg az osszeomlas elott akarna, ha mashova nem is, de a legkozelebbi ures bolygoig biztos (a Marsra). Az, hogy akik itt irogatnak a forumon nem tartoznak a gazdagok es a kivalasztott ertelmisegiek kozze nem jelenti azt, hogy a vezeto reteg szamara nem elerheto a dolog ha az eletuk mulik rajta. A technika adott, mar csak az elhatarozas kell a vezetok reszerol. Nem a poltikusok, hanem a valodi vezetok, a nagytokesek reszerol.
Egyebkent meg ha igy fejlodik a tudomany, akkor elofordulhat, hogy a kozeljovoben mar az atlag emberek szamara is elerheto lesz egy bolygokozi ut. Ha maskepp nem, akkor szerzodott szolgakent. Anno az amerikai alapito atyak is eleg sok hasonlo besorolasu cseledet vittek magukkal az ujvilagba es a feluk tul is elte az elso evet. -
#91
Valóban semmilyen természettudományos megfigyelésen nem alapult, hanem dogmatikus volt, ahogy ez az idióta standard modell is, ami LHC-nek hála bukni készül a jelenlegi formájában. Ezért nem képes haladni a tudomány, ugyanúgy jelen vannak a dogmák. Tudod hogy a standard modellnek hány alternatívája van? Rengeteg. És tudod azt, hogy miért éppen ezt választották standardnak? Félrefordítást elkerülendő, idézek eredeti nyelven: "The math of this one was the most convenient."
Ennyi! Kényelmesebb! Stephen Hawking szerint nem létezik Higgs bozon, és az LHC már 95%-ban neki ad igazat. 5% esélye van a Higgs bozonnak, hogy előbukkanjon. Ha a jövő év közepéig 126 GeV-t elérve sem találnak semmit, akkor game over! -
#90
Az, hogy a Föld lapos semmiféle termésszetudományos megfigyelésen nem alapult. Ellenben kísérletekkel és matematikai modellekkel tudjuk jelenleg azt, hogy jelenlegi eszközeinkkel és ismereteinkkel értelmes időn belül büdös életben nem lesz ember számára csillagközi utazás. -
Darth Dave #89 Mindig a falra mászok az ilyen szűk látókörű: "jaj, jaj, má soha, semmikor, jaj" írásoktól. Sokáig azt hitték, hogy a Föld lapos, és ha eljutunk a szélére, akkor leesünk. Pedig mégse. A tudomány nagyon gyorsan fejlődik, mikorra égető lesz a 10milliárd ember problémája meglesz ez is. Nem a mai fejeltségből kell kiindulni, és a tudományba nincs olyan, hogy "nem lehet" vagy "soha". 
-
Alfa Of NS #88 "Ha létezne hidegfúzió, akkor sem oldaná meg a csillagközi utazás problémáját..."
A csillagközit nem, a Naprendszeren belül, de főleg a Föld körüli tevékenységet dobná meg nagyon. Lényegesen olcsóbban tudnánk feljuttatni dolgokat az űrbe.
"Nem fura, hogyí hidegfúziónak nincs nyoma? Talán mert nincs?"
Talán mert azt sem tudjuk hogy mi az a hidegfúzió, így lehet hogy akkor se látnánk, ha előttünk lenne. Lehet hogy hő segítségével indul be a folyamat, pl olvadt kőzet közelében és a keletkező hőt így nem látni. Lehet hogy tisztább elemekkel lehet megvalósítani, mint a cikkben szereplő Rossi esetén is, ami nem biztos hogy a természetben előfordul. De még azt sem tudjuk mely elemekkel fordulhat elő pontosan. Kisérletek vannak palládiummal is, nikkellel is. -
Vers #87 ott a problema a gondolatmenetetekkel hogy belekenyszerititek magatokak a szimulalt vilag fizikajaba, de be lehet torni a ter szerverbe es meg is lehet valtoztatni a parametereket,
jegyezzetek meg hogy barmit lehet, olyan nincs hogy valami akadalyba utkozik, pl ha akarok letrehozok olyan parallel computert a feny felhasznalasaval ami lenyomja a jelenlegi processzorokat, egy gombfeluleten szorodo feny kiszamitasa a ter computeren tobb millio teraflops, az osszeado aramkoroket feldughatja maganak az intel , en isten szamitogepen is jatszadozhatok -
kvp #86 "A mágneses tükröknél volt olyan, hogy a végeken kilépő veszteségi részecskéket bevezették egy energiaszelektív MHD-generátorba és 90% fölötti, de lehet volt az 95% is, hatékonysággal tudtak belőle áramot csinálni."
Ha ket linearis gyorsito van egymassal szemben, akkor mibe szaladnak bele a nem fuzionalo, tulszaladt reszecskek az utkozesi pont utan? Egy magneses falba...
"A másik fontos kérdés amit fel kellene tenni a fúzióval kapcsolatban, ha magfúzióról van szó, akkor minek kellenek az elektronok? Sajnos a választ itt is a sűrűség adja meg, mert ha nem semleges a közeg a Coulomb kölcsönhatás miatt sokkal kisebb sűrűséget lehet elérni"
Viszont ionizalt allapotban iranyithato minden magneses terrel. Pont az lenne a cel, hogy minel vekonyabb sugarat hozzunk letre, lehetoleg 1 atommag vastagot, mert akkor nagyobb az esely a talalatra es a sikeres fuziora. Tehat a nagy, lassu, vastag sugar helyett egy nagyon vekony es nagyon gyors sugarat kellene hasznalni. A ket sugar kozepen talalkozik, amik fuzionalnak azoknak a mozgasi energiaja kozel 0, oldalra eltavolithatoak. Amik nem fuzionaltak azok az utkozes miatt elternek az egyenes palyarol, felkenodnek a szemben levo, elleniranyu magnesre, leadjak az energiajukat es oldalra tavoznak. Ami kozepen jott ki, az a helium, a tobbi mehet vissza egy uj korre. A megoldas masik elonye, hogy az egyik sugar lehet sima hidrogen, eleg a masinak deuteriumnak lennie, igy elvileg sikeres fuzio eseten sincs neturon sugarzas (elektronok hianyaban beta sincs), csak gyenge alfa es nagyon eros gamma. Az utobbi gyakorlatilag ho es feny, mindketto eleg jol alakithato at felhasznalhato energiava. -
#85
Szerintem meg a 3. és 4. generációs atomerektorokat kellene felpörgetni. Ugyanis arról tudjuk, hogy működnek, mert "csak" erős továbbfejesztése egy alaptechnológiának. A fúzióról nincs bebizonyítva, hogy idelent is lehet tartós és kellően olcsó. Egy fej/írás technológiára alapozni a jövőt, hogy hátha jó lesz elég botor dolog. A fisszióról tudjuk, hogy működik. -
#84
Ha létezne hidegfúzió, akkor sem oldaná meg a csillagközi utazás problémáját...
Egyébként a normál fúziósra is van természetes példa, a csillagok. Voltak természetes atomeraktorok a Földön, mai napig látható nyomaik vannak.
Nem fura, hogyí hidegfúziónak nincs nyoma? Talán mert nincs?
Egyébként meg mi garantálja azt, hogy a hidegfúzió - ha létezik is ilyen - akkor ugynaolyan bőséges energiaforrás, mint a meleg...? -
Caro #83 A hidegfúziót akik komolyan gondolják azok nem is az eredeti kísérletből indultak ki. A műegyetemen is végeztek egyébként ilyen irányú kutatásokat.
A trükk az lett volna, hogy egy kristályrácson sokminden megváltozik. Valami olyasmit akartak elérni, hogy a fúzionálandó atommagok egyikének negatív legyen az effektív tömege (egy tisztán elméleti kutatásról beszélek).
Többet sajnos én sem tudok a témáról, de az volt a lényeg hogy ésszel csinálják. 10-20 keV energiát nem lehet összeszedni elektrokémiából vagy kavitációból, amiket itt a cikk említ.
A lineáris módszerekkel az a baj, hogy a Coulomb-szórások miatt a sebességeloszlás az ion-ion ütközési időskálán maxwellivé válik, tehát igen gyorsan. Nem mondom, hogy nem lehetne ezt is ésszel csinálni, de még nem láttam olyan tervet, amiben ezt meg tudták volna oldani. Egyet kivéve:
A mágneses tükröknél volt olyan, hogy a végeken kilépő veszteségi részecskéket bevezették egy energiaszelektív MHD-generátorba és 90% fölötti, de lehet volt az 95% is, hatékonysággal tudtak belőle áramot csinálni.
A másik fontos kérdés amit fel kellene tenni a fúzióval kapcsolatban, ha magfúzióról van szó, akkor minek kellenek az elektronok? Sajnos a választ itt is a sűrűség adja meg, mert ha nem semleges a közeg a Coulomb kölcsönhatás miatt sokkal kisebb sűrűséget lehet elérni, de azért ez a gondolat is megérne egy kis számolást. Lásd colliderek.... -
philcsy #82 A lineáris gyorsítás tudtommal nem gazdaságos mivel a felgyorsított magoknak csak a töredéke okoz fúziót. A felszabaduló energiát aztán alakíthatod át elektromos árammá, hogy újból gyorsítsd a részecskéket. -
kvp #81 "Technikaiak vannak, hogy lehetne az egyik atomot beleerőszakolni a másikba, ha taszítják egymást, de ez trükközéssel megoldható."
Az a gond, hogy akkora energia kell hozza, hogy az sokminden, de nem hideg. Egyebkent az altalam irt linearis gyorsitas kinetikai energiat hasznal, tehat a hidrogen izotopokat csak eppen ionizalt allapotba kell hozni (mar ez is eleg meleg), de utanna mozgasi energia formajaban kapja meg a fuziohoz szukseges energiat, tehat gyakorlatilag ket atommagot egymasnak csapunk. Ha eleg atommagot inditunk mindket iranybol akkor kozepen statisztikailag egy reszuk pont jo szogben talalja el a szembe jovoket es ezek fuzionalnak. A szemetet utanna magneses terrel ki kell vonni, atomtomeg szerint szeparalni, a hidrogen megy vissza, a helium mehet ki a hajtomu fele. A keletkezo hot es fenyt pedig felhasznalhato energiava kell konvertalni. Aztan ezt kell ismetelni sokszor, minel nagyobb frekvenciaval es atommag szammal...
A hajtomu pedig barmilyen plazma alapu rendszer lehet, ha eleg nagy teljesitmenyt szeretnenk, akkor jelenleg a vasimr a legjobb. Vasimr-ral elvileg mar a felszini gravitacios lyukbol is ki lehet jonni, bar akkor jobb a legkori levegot hasznal hajto kozegnek. (lasd: nuclear ramjet) Mondjuk ez megoldas az urben is jo, csak ott a csillagkozi szemetet kell osszeszedni, pl. egy Bussard kollektorral. Ez azert is jo, mert a gazok es por amiknek menetkozben nekimegy a jarmu nem rongaljak meg, hanem hajtoanyag lesz beloluk, igy a jarmu nagyobb tomeget tud felhasznalni a hajtasahoz mint az eredeti felszallo tomege.
ps: Fenysebesseg: Minel gyorsabban megyunk, annal lassabban telik az ido a fedelzeten. Fenysebessegnel elmeletileg megall, tehat pl. a fotonok nem oregednek. Urutazasra azert jo, mert ha kozel fenysebesseggel megy egy hajo, akkor a fedelzeten nem nagyon telik az ido, tehat szinte barmekkora tavolsagot megtehet ugy, hogy az utasoknak nem kell kozben ellatmany. Az, hogy a Foldon mennyi ido telik el irrelevans. Amig nem tudunk a fenynel gyorsabban menni vagy kommunikalni, addig minden kolonia az indulas utan egyedul van es fuggetlen civilizacionak szamit. (nekik mindegy mi lesz utanna a Folddel, oket mar nem erinti)
Egyebkent a tulelesre tobb strategia is van. Ha a Fold tonkrevagasat nem tudjuk megakadalyozni, attol meg az emberi faj tuleleset biztosithatjuk ha mashova is at tudunk telepedni. Meg az is lehet, hogy ezek a kutatasok (pl. fuzios energia) megmenthetik a Foldet is. (pl. fuzios energiaval hajtott legkor generatorokkal, amik szendioxidbol csinalnak oxigent es szenport, vagy primitivebb formajukban szendioxidbol es vizbol oxigent es szensemleges fosszilis uzemanyagot) -
#80
Van ez a nagyon ócska discovery műsor ahol egy ősz jappó hippi áltudós kutakodik hogyan lehet ezt meg azt kivitelezni. Arra a konklúzióra jutott az űrkolonizálós rész, hogy nanotechnológiával önreplikáló rajbotokat küldene a galaxis összes naprendszerébe feltérképezni a lakható bolygókat, majd egy ilyet találva a rajbotok felépítenének egy űrbázist, majd a földről átkommunikálják a tudósok teljes genomját, illetve memóriatérképét, majd gyakorlatilag ezeknek a földi tudósoknak a tökéletes mását növesztenék! :D
Ez tűnt - neki - a legjobb megoldásnak, ami sok olyan gondot kiküszöbölne ami a hibernációval, az űr káros sugárzásával stb. járna! :D -
philcsy #79 A fénysebességet annyira nem tudjuk megközelíteni, hogy az idő problémát okozzon.
Természetesen a rendszeres oda-visszaútról el kellene feledkeznünk. Ami még a realitásba jelenleg belefér az a többgenerációs küldetés, abból is az egyirányú. -
#78
Az földi idő szerint pontosan 4 év. Az utazó szemszögéből kevesebb.
Ismét, a földön ugyanannyi idő telik el, az utazó tapasztal kevesebb eltelt időt.
Ha tudsz angolul, ajánlom a PBS - The Fabric of the Cosmos műsorának első részét aminek a címe "What is Space?". Torrenten megtalálod ha másképp nem, idegesítően egyszerűen és szájbarágósan magyarázza, hogy miért is telik másképp az idő fénysebességet megközelítve. -
Nekem - aki sík hülye a fizikához - lenne pár elméleti kérdésem: amennyiben sikerülne elérni a fénysebességet (legalábbis fénysebesség-epszilont), akkor ugye az relatíve időutazás (ezt se értem miért, valaki igazán elmesélhetné, hogy...), akkor elmennénk a legközelebbi csillaghoz, amihez közel 4 fényévnyire vagyunk, tehát fénysebességgel 4 év mire odaérünk, az földi idő szerint mennyi volna?
"Nekem" (biztosan felvetették már kis millióan) itt az volna az elméleti problémám: amennyiben még lehetséges volna fénysebességgel közlekedni, azzal hogyan hódítanánk meg az űrt annak tükrében, hogy leugrunk a legközelebbi csillaghoz, majd visszajövünk, s addigra a Földön ki tudja, hogy mennyi idő telt el (de komolyan, ki tudja?)?
Tehát ezzel az űrutazósdival a legkevesebb gond a sebesség, az idő - illetve a felfoghatatlan távolság (amennyiben sikerülne elérni a fénysebességet, még az is nevetségesen kevés az űr meghódításához) - sokkal nagyobb gubancot okoz.
Az űrutazás halva született gondolat. :(