Csillaghajó és hidegfúzió
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#106
Ebbõl a szempontból szinte mindegy hogy a standard modell mennyire helyes-e?
Mint leíró elmélet nagyon jól megállja a helyét. Ha adott esetben a szuperszimmetra igaz, az hogy is segít nekünk új energiaforrás megalkotásában? Nagyjából sehogy.
Olyan körülményeket reprodukálnak az LHC-ben, mint amik kicsivel az õsrobbanás után léteztek. Mennyi az esély, hogy abból lesz valami olyan tudásunk, amit felhasználhatunk arra, hogy az ehhez képest fagyott jelenlegi energianszintjeinken bármit is építsünk??
A 19. században még könnyû volt, mert rengeteg dolgot találtak spontán. Áram mágneses hatásától a radioaktivitásig. De ez majdnem mind véletlen volt.
Aztán a 20. században iparszerûen kezdtük keresni az új jelenségeket és akadt is még jópár: szupravezetés, félvezetõk, magenergia.
De ha már minden követ megmozgattunk akkor kevés felfedezetlen terület marad és a haladás egyre nehezebb.
Nem azt jelenti hogy nincs, csak hogy lelassul, pedig egyre több erõforrást használunk rá.
Épp mint az orvoslásra, mezõgazdaságra, stb.
Ettõl függetlenül vannak idõnként meglepetések, még a klasszikus newtoni fizikából is vannak olyanok, amik meghökkentõek 😊
Mint leíró elmélet nagyon jól megállja a helyét. Ha adott esetben a szuperszimmetra igaz, az hogy is segít nekünk új energiaforrás megalkotásában? Nagyjából sehogy.
Olyan körülményeket reprodukálnak az LHC-ben, mint amik kicsivel az õsrobbanás után léteztek. Mennyi az esély, hogy abból lesz valami olyan tudásunk, amit felhasználhatunk arra, hogy az ehhez képest fagyott jelenlegi energianszintjeinken bármit is építsünk??
A 19. században még könnyû volt, mert rengeteg dolgot találtak spontán. Áram mágneses hatásától a radioaktivitásig. De ez majdnem mind véletlen volt.
Aztán a 20. században iparszerûen kezdtük keresni az új jelenségeket és akadt is még jópár: szupravezetés, félvezetõk, magenergia.
De ha már minden követ megmozgattunk akkor kevés felfedezetlen terület marad és a haladás egyre nehezebb.
Nem azt jelenti hogy nincs, csak hogy lelassul, pedig egyre több erõforrást használunk rá.
Épp mint az orvoslásra, mezõgazdaságra, stb.
Ettõl függetlenül vannak idõnként meglepetések, még a klasszikus newtoni fizikából is vannak olyanok, amik meghökkentõek 😊
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#105
Az más, az a gravitáció miatt van, nem a sebesség miatt.
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#104
Igen, de pl. repülõgépeken már kimérhetõ az eltérés. Pontos óra az kell hozzá 😊
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#103
mit nem lehet ezen erteni?, a ter informacio atadasi sebessege a fenysebessegevel egyenlo , ha fenysebesseggel mesz nem tudja atadni a szervezeted sejtjeinek az oregedesi informaciot , lehagyod oket igy mivel nem kapjak meg nem is oregednek
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
#102
bizony ...
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#101
.....még nem tudja hogy olyan hogy nagybetûs megérteni nem létezik, csak megtanuljuk a dolgokat és elfogadjuk, vagy nem.......
#100
Oké!
Az idõ csak a fénysebesség megközelítésével lassul észlelhetõen, ami 299 ezer 792 kilométer másodpercenként.
Az idõ csak a fénysebesség megközelítésével lassul észlelhetõen, ami 299 ezer 792 kilométer másodpercenként.
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#99
oké', de én azt szeretném, hogy a saját szavaiddal magyarázd (magyarázzátok) el.
http://motionpicture42.freeblog.hu/
#98
Ez már no comment ... mondtam mit nézz meg, hogy megértsd.
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#97
Huh, ezt a tér-idõ dolgot tényleg nehéz megérteni. 😊 Ez azt is jelenti, hogy ha én állok, s nézem az F1-et, akkor a pilóták (mivel "száguldoznak") relatíve lassabban telik az idõ, lassabban öregednek? 😄 Vagy ez itt a Földön nem igaz? Mondjuk N. Amstong, amikor éppen átutazóban volt a Holdra, akkor relatíve idõutazást hajtott végre? 😊
http://motionpicture42.freeblog.hu/
"Nekem - aki sík hülye a fizikához - lenne pár elméleti kérdésem: amennyiben sikerülne elérni a fénysebességet (legalábbis fénysebesség-epszilont), akkor ugye az relatíve idõutazás (ezt se értem miért, valaki igazán elmesélhetné, hogy...), akkor elmennénk a legközelebbi csillaghoz, amihez közel 4 fényévnyire vagyunk, tehát fénysebességgel 4 év mire odaérünk, az földi idõ szerint mennyi volna?"
Ha nem kellene gyorsulni, hanem hopp fénysebességgel menne, akkor 4 fényévet pont négy év alatt tenne meg. Tehát négy év múlva lenne ott földi idõ szerint.
Az ûrhajóban viszont megállna az idõ. Elindulnál, és hopp ott vagy abban a pillanatban. Ha egy picivel lassabban mennél, mint a fény, akkor valamennyi idõ eltelne szerinted is. Attól függ, mennyi az a pici.
De elméletileg, ha odarepülnél, meg vissza, akkor jé csak most indultam el, és már itt is vagyok, ti meg miért öregedtetek lenne a felállás.
Ha nem kellene gyorsulni, hanem hopp fénysebességgel menne, akkor 4 fényévet pont négy év alatt tenne meg. Tehát négy év múlva lenne ott földi idõ szerint.
Az ûrhajóban viszont megállna az idõ. Elindulnál, és hopp ott vagy abban a pillanatban. Ha egy picivel lassabban mennél, mint a fény, akkor valamennyi idõ eltelne szerinted is. Attól függ, mennyi az a pici.
De elméletileg, ha odarepülnél, meg vissza, akkor jé csak most indultam el, és már itt is vagyok, ti meg miért öregedtetek lenne a felállás.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
"akkor a gazdag emberek egy resze meg az osszeomlas elott akarna, ha mashova nem is, de a legkozelebbi ures bolygoig biztos (a Marsra)."
Néhány megjegyzés.
A Föld egy globális összeomlás után is lakhatóbb, mint a Mars.
Egy szupervulkán kitörne a Földön? A Föld lakhatóbb maradna, mint a Mars.
Elfogyna a kõolaj? A Marson eleve nincs.
Globális felmelegedés következtében elolvadna a két sarki jégtakaró?
Máshol lesz a tengerpart, de a Föld lakhatóbb maradna, mint a Mars.
Egyszerûen érthetetlen, hogy ilyen gondolataid vannak. Felsorolhatnám az összes minmeghalunk katasztrófát, bekövetkezhetnének egyszerre, de a Földön akkor is jobbak maradnak az életkörülmények, mint a Marson.
Néhány megjegyzés.
A Föld egy globális összeomlás után is lakhatóbb, mint a Mars.
Egy szupervulkán kitörne a Földön? A Föld lakhatóbb maradna, mint a Mars.
Elfogyna a kõolaj? A Marson eleve nincs.
Globális felmelegedés következtében elolvadna a két sarki jégtakaró?
Máshol lesz a tengerpart, de a Föld lakhatóbb maradna, mint a Mars.
Egyszerûen érthetetlen, hogy ilyen gondolataid vannak. Felsorolhatnám az összes minmeghalunk katasztrófát, bekövetkezhetnének egyszerre, de a Földön akkor is jobbak maradnak az életkörülmények, mint a Marson.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
"Szerintem a technikai "civilizált" világ fiataljai sose fognak szembenézni azzal, hogy az emberiség sose fogja meghódítani az ûrt.
Majd játszanak inkább egyet a massefecttel meg a halóval és mindjárt úgy érzik hogy "úúú már csak egy kicsi kell és mi is ilyen jók leszünk mint a seppard".
😊
Pl. amiket én írok azt a legtöbb fórumról már kimoderálták. Nem szabad kimondani a kemény tényeket..."
Azért leszek vulgáris, hogy könnyebben megértsd.
Téged azért moderálnak ki mindenhonnan, mert egy önmagát ismételgetõ retardált elmebeteg fasz vagy.
A világon szinte mindenki tisztában van azzal, hogy más csillagrendszerekbe eljutni az emberiségnek gyakorlatilag lehetetlen.
Ha esetleg léteznek olyan fizikai jelenségek, amiket jelenleg nem ismerünk, de késõbb hasznosítani tudnánk, akkor esetleg.
Ezt mindenki tudja. A te elmebetegséged abban merûl ki, hogy a mindenki által ismert valóságról azt hiszed, hogy rajtad kívûl senki nem ismerte fel.
Gyakorlatilag a mákostészta receptrõl szóló fórumon is csak ezt tudod hangoztatni.
Te elgondolkodtál azon, hogy miért mindenrõl ez jut eszedbe?
Segítek... azért, mert egy rögeszmés elmebeteg vagy.
Majd játszanak inkább egyet a massefecttel meg a halóval és mindjárt úgy érzik hogy "úúú már csak egy kicsi kell és mi is ilyen jók leszünk mint a seppard".
😊
Pl. amiket én írok azt a legtöbb fórumról már kimoderálták. Nem szabad kimondani a kemény tényeket..."
Azért leszek vulgáris, hogy könnyebben megértsd.
Téged azért moderálnak ki mindenhonnan, mert egy önmagát ismételgetõ retardált elmebeteg fasz vagy.
A világon szinte mindenki tisztában van azzal, hogy más csillagrendszerekbe eljutni az emberiségnek gyakorlatilag lehetetlen.
Ha esetleg léteznek olyan fizikai jelenségek, amiket jelenleg nem ismerünk, de késõbb hasznosítani tudnánk, akkor esetleg.
Ezt mindenki tudja. A te elmebetegséged abban merûl ki, hogy a mindenki által ismert valóságról azt hiszed, hogy rajtad kívûl senki nem ismerte fel.
Gyakorlatilag a mákostészta receptrõl szóló fórumon is csak ezt tudod hangoztatni.
Te elgondolkodtál azon, hogy miért mindenrõl ez jut eszedbe?
Segítek... azért, mert egy rögeszmés elmebeteg vagy.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#93
Csillagközi, mint ma is lehetséges, mi? Jó vicc. A marsra nem akarnak embert küldeni, mert nincs megfelelõ sugárvédelem!
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#92
"jelenlegi eszközeinkkel és ismereteinkkel értelmes idõn belül büdös életben nem lesz ember számára csillagközi utazás"
Mar most is lehetne, csak:
-jelenleg eleg draga, ezert most eppen anyagilag nem eri meg
-kell egy celpont, ezert elob talani kell par Fold tipusu bolygot (ezen ujabban valamiert nagyon dolgoznak)
-technikailag mar most is lehetseges, a hozza szukseges rendszereket mar kifejlesztettek es egy reszuket tesztelik is (pedig nem akarnak ra kolteni, de kezd olcso lenni)
Tehat ha az emberiseg ugy dontene, hogy akar csillagkozi utat, akkor lenne. Ha nagyon nagy lesz a gond, akkor a gazdag emberek egy resze meg az osszeomlas elott akarna, ha mashova nem is, de a legkozelebbi ures bolygoig biztos (a Marsra). Az, hogy akik itt irogatnak a forumon nem tartoznak a gazdagok es a kivalasztott ertelmisegiek kozze nem jelenti azt, hogy a vezeto reteg szamara nem elerheto a dolog ha az eletuk mulik rajta. A technika adott, mar csak az elhatarozas kell a vezetok reszerol. Nem a poltikusok, hanem a valodi vezetok, a nagytokesek reszerol.
Egyebkent meg ha igy fejlodik a tudomany, akkor elofordulhat, hogy a kozeljovoben mar az atlag emberek szamara is elerheto lesz egy bolygokozi ut. Ha maskepp nem, akkor szerzodott szolgakent. Anno az amerikai alapito atyak is eleg sok hasonlo besorolasu cseledet vittek magukkal az ujvilagba es a feluk tul is elte az elso evet.
Mar most is lehetne, csak:
-jelenleg eleg draga, ezert most eppen anyagilag nem eri meg
-kell egy celpont, ezert elob talani kell par Fold tipusu bolygot (ezen ujabban valamiert nagyon dolgoznak)
-technikailag mar most is lehetseges, a hozza szukseges rendszereket mar kifejlesztettek es egy reszuket tesztelik is (pedig nem akarnak ra kolteni, de kezd olcso lenni)
Tehat ha az emberiseg ugy dontene, hogy akar csillagkozi utat, akkor lenne. Ha nagyon nagy lesz a gond, akkor a gazdag emberek egy resze meg az osszeomlas elott akarna, ha mashova nem is, de a legkozelebbi ures bolygoig biztos (a Marsra). Az, hogy akik itt irogatnak a forumon nem tartoznak a gazdagok es a kivalasztott ertelmisegiek kozze nem jelenti azt, hogy a vezeto reteg szamara nem elerheto a dolog ha az eletuk mulik rajta. A technika adott, mar csak az elhatarozas kell a vezetok reszerol. Nem a poltikusok, hanem a valodi vezetok, a nagytokesek reszerol.
Egyebkent meg ha igy fejlodik a tudomany, akkor elofordulhat, hogy a kozeljovoben mar az atlag emberek szamara is elerheto lesz egy bolygokozi ut. Ha maskepp nem, akkor szerzodott szolgakent. Anno az amerikai alapito atyak is eleg sok hasonlo besorolasu cseledet vittek magukkal az ujvilagba es a feluk tul is elte az elso evet.
#91
Valóban semmilyen természettudományos megfigyelésen nem alapult, hanem dogmatikus volt, ahogy ez az idióta standard modell is, ami LHC-nek hála bukni készül a jelenlegi formájában. Ezért nem képes haladni a tudomány, ugyanúgy jelen vannak a dogmák. Tudod hogy a standard modellnek hány alternatívája van? Rengeteg. És tudod azt, hogy miért éppen ezt választották standardnak? Félrefordítást elkerülendõ, idézek eredeti nyelven: "The math of this one was the most convenient."
Ennyi! Kényelmesebb! Stephen Hawking szerint nem létezik Higgs bozon, és az LHC már 95%-ban neki ad igazat. 5% esélye van a Higgs bozonnak, hogy elõbukkanjon. Ha a jövõ év közepéig 126 GeV-t elérve sem találnak semmit, akkor game over!
Ennyi! Kényelmesebb! Stephen Hawking szerint nem létezik Higgs bozon, és az LHC már 95%-ban neki ad igazat. 5% esélye van a Higgs bozonnak, hogy elõbukkanjon. Ha a jövõ év közepéig 126 GeV-t elérve sem találnak semmit, akkor game over!
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#90
Az, hogy a Föld lapos semmiféle termésszetudományos megfigyelésen nem alapult. Ellenben kísérletekkel és matematikai modellekkel tudjuk jelenleg azt, hogy jelenlegi eszközeinkkel és ismereteinkkel értelmes idõn belül büdös életben nem lesz ember számára csillagközi utazás.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#89
Mindig a falra mászok az ilyen szûk látókörû: "jaj, jaj, má soha, semmikor, jaj" írásoktól. Sokáig azt hitték, hogy a Föld lapos, és ha eljutunk a szélére, akkor leesünk. Pedig mégse. A tudomány nagyon gyorsan fejlõdik, mikorra égetõ lesz a 10milliárd ember problémája meglesz ez is. Nem a mai fejeltségbõl kell kiindulni, és a tudományba nincs olyan, hogy "nem lehet" vagy "soha". <#falbav>
#88
"Ha létezne hidegfúzió, akkor sem oldaná meg a csillagközi utazás problémáját..."
A csillagközit nem, a Naprendszeren belül, de fõleg a Föld körüli tevékenységet dobná meg nagyon. Lényegesen olcsóbban tudnánk feljuttatni dolgokat az ûrbe.
"Nem fura, hogyí hidegfúziónak nincs nyoma? Talán mert nincs?"
Talán mert azt sem tudjuk hogy mi az a hidegfúzió, így lehet hogy akkor se látnánk, ha elõttünk lenne. Lehet hogy hõ segítségével indul be a folyamat, pl olvadt kõzet közelében és a keletkezõ hõt így nem látni. Lehet hogy tisztább elemekkel lehet megvalósítani, mint a cikkben szereplõ Rossi esetén is, ami nem biztos hogy a természetben elõfordul. De még azt sem tudjuk mely elemekkel fordulhat elõ pontosan. Kisérletek vannak palládiummal is, nikkellel is.
A csillagközit nem, a Naprendszeren belül, de fõleg a Föld körüli tevékenységet dobná meg nagyon. Lényegesen olcsóbban tudnánk feljuttatni dolgokat az ûrbe.
"Nem fura, hogyí hidegfúziónak nincs nyoma? Talán mert nincs?"
Talán mert azt sem tudjuk hogy mi az a hidegfúzió, így lehet hogy akkor se látnánk, ha elõttünk lenne. Lehet hogy hõ segítségével indul be a folyamat, pl olvadt kõzet közelében és a keletkezõ hõt így nem látni. Lehet hogy tisztább elemekkel lehet megvalósítani, mint a cikkben szereplõ Rossi esetén is, ami nem biztos hogy a természetben elõfordul. De még azt sem tudjuk mely elemekkel fordulhat elõ pontosan. Kisérletek vannak palládiummal is, nikkellel is.
#87
ott a problema a gondolatmenetetekkel hogy belekenyszerititek magatokak a szimulalt vilag fizikajaba, de be lehet torni a ter szerverbe es meg is lehet valtoztatni a parametereket,
jegyezzetek meg hogy barmit lehet, olyan nincs hogy valami akadalyba utkozik, pl ha akarok letrehozok olyan parallel computert a feny felhasznalasaval ami lenyomja a jelenlegi processzorokat, egy gombfeluleten szorodo feny kiszamitasa a ter computeren tobb millio teraflops, az osszeado aramkoroket feldughatja maganak az intel , en isten szamitogepen is jatszadozhatok
jegyezzetek meg hogy barmit lehet, olyan nincs hogy valami akadalyba utkozik, pl ha akarok letrehozok olyan parallel computert a feny felhasznalasaval ami lenyomja a jelenlegi processzorokat, egy gombfeluleten szorodo feny kiszamitasa a ter computeren tobb millio teraflops, az osszeado aramkoroket feldughatja maganak az intel , en isten szamitogepen is jatszadozhatok
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
#86
"A mágneses tükröknél volt olyan, hogy a végeken kilépõ veszteségi részecskéket bevezették egy energiaszelektív MHD-generátorba és 90% fölötti, de lehet volt az 95% is, hatékonysággal tudtak belõle áramot csinálni."
Ha ket linearis gyorsito van egymassal szemben, akkor mibe szaladnak bele a nem fuzionalo, tulszaladt reszecskek az utkozesi pont utan? Egy magneses falba...
"A másik fontos kérdés amit fel kellene tenni a fúzióval kapcsolatban, ha magfúzióról van szó, akkor minek kellenek az elektronok? Sajnos a választ itt is a sûrûség adja meg, mert ha nem semleges a közeg a Coulomb kölcsönhatás miatt sokkal kisebb sûrûséget lehet elérni"
Viszont ionizalt allapotban iranyithato minden magneses terrel. Pont az lenne a cel, hogy minel vekonyabb sugarat hozzunk letre, lehetoleg 1 atommag vastagot, mert akkor nagyobb az esely a talalatra es a sikeres fuziora. Tehat a nagy, lassu, vastag sugar helyett egy nagyon vekony es nagyon gyors sugarat kellene hasznalni. A ket sugar kozepen talalkozik, amik fuzionalnak azoknak a mozgasi energiaja kozel 0, oldalra eltavolithatoak. Amik nem fuzionaltak azok az utkozes miatt elternek az egyenes palyarol, felkenodnek a szemben levo, elleniranyu magnesre, leadjak az energiajukat es oldalra tavoznak. Ami kozepen jott ki, az a helium, a tobbi mehet vissza egy uj korre. A megoldas masik elonye, hogy az egyik sugar lehet sima hidrogen, eleg a masinak deuteriumnak lennie, igy elvileg sikeres fuzio eseten sincs neturon sugarzas (elektronok hianyaban beta sincs), csak gyenge alfa es nagyon eros gamma. Az utobbi gyakorlatilag ho es feny, mindketto eleg jol alakithato at felhasznalhato energiava.
Ha ket linearis gyorsito van egymassal szemben, akkor mibe szaladnak bele a nem fuzionalo, tulszaladt reszecskek az utkozesi pont utan? Egy magneses falba...
"A másik fontos kérdés amit fel kellene tenni a fúzióval kapcsolatban, ha magfúzióról van szó, akkor minek kellenek az elektronok? Sajnos a választ itt is a sûrûség adja meg, mert ha nem semleges a közeg a Coulomb kölcsönhatás miatt sokkal kisebb sûrûséget lehet elérni"
Viszont ionizalt allapotban iranyithato minden magneses terrel. Pont az lenne a cel, hogy minel vekonyabb sugarat hozzunk letre, lehetoleg 1 atommag vastagot, mert akkor nagyobb az esely a talalatra es a sikeres fuziora. Tehat a nagy, lassu, vastag sugar helyett egy nagyon vekony es nagyon gyors sugarat kellene hasznalni. A ket sugar kozepen talalkozik, amik fuzionalnak azoknak a mozgasi energiaja kozel 0, oldalra eltavolithatoak. Amik nem fuzionaltak azok az utkozes miatt elternek az egyenes palyarol, felkenodnek a szemben levo, elleniranyu magnesre, leadjak az energiajukat es oldalra tavoznak. Ami kozepen jott ki, az a helium, a tobbi mehet vissza egy uj korre. A megoldas masik elonye, hogy az egyik sugar lehet sima hidrogen, eleg a masinak deuteriumnak lennie, igy elvileg sikeres fuzio eseten sincs neturon sugarzas (elektronok hianyaban beta sincs), csak gyenge alfa es nagyon eros gamma. Az utobbi gyakorlatilag ho es feny, mindketto eleg jol alakithato at felhasznalhato energiava.
#85
Szerintem meg a 3. és 4. generációs atomerektorokat kellene felpörgetni. Ugyanis arról tudjuk, hogy mûködnek, mert "csak" erõs továbbfejesztése egy alaptechnológiának. A fúzióról nincs bebizonyítva, hogy idelent is lehet tartós és kellõen olcsó. Egy fej/írás technológiára alapozni a jövõt, hogy hátha jó lesz elég botor dolog. A fisszióról tudjuk, hogy mûködik.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#84
Ha létezne hidegfúzió, akkor sem oldaná meg a csillagközi utazás problémáját...
Egyébként a normál fúziósra is van természetes példa, a csillagok. Voltak természetes atomeraktorok a Földön, mai napig látható nyomaik vannak.
Nem fura, hogyí hidegfúziónak nincs nyoma? Talán mert nincs?
Egyébként meg mi garantálja azt, hogy a hidegfúzió - ha létezik is ilyen - akkor ugynaolyan bõséges energiaforrás, mint a meleg...?
Egyébként a normál fúziósra is van természetes példa, a csillagok. Voltak természetes atomeraktorok a Földön, mai napig látható nyomaik vannak.
Nem fura, hogyí hidegfúziónak nincs nyoma? Talán mert nincs?
Egyébként meg mi garantálja azt, hogy a hidegfúzió - ha létezik is ilyen - akkor ugynaolyan bõséges energiaforrás, mint a meleg...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#83
A hidegfúziót akik komolyan gondolják azok nem is az eredeti kísérletbõl indultak ki. A mûegyetemen is végeztek egyébként ilyen irányú kutatásokat.
A trükk az lett volna, hogy egy kristályrácson sokminden megváltozik. Valami olyasmit akartak elérni, hogy a fúzionálandó atommagok egyikének negatív legyen az effektív tömege (egy tisztán elméleti kutatásról beszélek).
Többet sajnos én sem tudok a témáról, de az volt a lényeg hogy ésszel csinálják. 10-20 keV energiát nem lehet összeszedni elektrokémiából vagy kavitációból, amiket itt a cikk említ.
A lineáris módszerekkel az a baj, hogy a Coulomb-szórások miatt a sebességeloszlás az ion-ion ütközési idõskálán maxwellivé válik, tehát igen gyorsan. Nem mondom, hogy nem lehetne ezt is ésszel csinálni, de még nem láttam olyan tervet, amiben ezt meg tudták volna oldani. Egyet kivéve:
A mágneses tükröknél volt olyan, hogy a végeken kilépõ veszteségi részecskéket bevezették egy energiaszelektív MHD-generátorba és 90% fölötti, de lehet volt az 95% is, hatékonysággal tudtak belõle áramot csinálni.
A másik fontos kérdés amit fel kellene tenni a fúzióval kapcsolatban, ha magfúzióról van szó, akkor minek kellenek az elektronok? Sajnos a választ itt is a sûrûség adja meg, mert ha nem semleges a közeg a Coulomb kölcsönhatás miatt sokkal kisebb sûrûséget lehet elérni, de azért ez a gondolat is megérne egy kis számolást. Lásd colliderek....
A trükk az lett volna, hogy egy kristályrácson sokminden megváltozik. Valami olyasmit akartak elérni, hogy a fúzionálandó atommagok egyikének negatív legyen az effektív tömege (egy tisztán elméleti kutatásról beszélek).
Többet sajnos én sem tudok a témáról, de az volt a lényeg hogy ésszel csinálják. 10-20 keV energiát nem lehet összeszedni elektrokémiából vagy kavitációból, amiket itt a cikk említ.
A lineáris módszerekkel az a baj, hogy a Coulomb-szórások miatt a sebességeloszlás az ion-ion ütközési idõskálán maxwellivé válik, tehát igen gyorsan. Nem mondom, hogy nem lehetne ezt is ésszel csinálni, de még nem láttam olyan tervet, amiben ezt meg tudták volna oldani. Egyet kivéve:
A mágneses tükröknél volt olyan, hogy a végeken kilépõ veszteségi részecskéket bevezették egy energiaszelektív MHD-generátorba és 90% fölötti, de lehet volt az 95% is, hatékonysággal tudtak belõle áramot csinálni.
A másik fontos kérdés amit fel kellene tenni a fúzióval kapcsolatban, ha magfúzióról van szó, akkor minek kellenek az elektronok? Sajnos a választ itt is a sûrûség adja meg, mert ha nem semleges a közeg a Coulomb kölcsönhatás miatt sokkal kisebb sûrûséget lehet elérni, de azért ez a gondolat is megérne egy kis számolást. Lásd colliderek....
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#82
A lineáris gyorsítás tudtommal nem gazdaságos mivel a felgyorsított magoknak csak a töredéke okoz fúziót. A felszabaduló energiát aztán alakíthatod át elektromos árammá, hogy újból gyorsítsd a részecskéket.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#81
"Technikaiak vannak, hogy lehetne az egyik atomot beleerõszakolni a másikba, ha taszítják egymást, de ez trükközéssel megoldható."
Az a gond, hogy akkora energia kell hozza, hogy az sokminden, de nem hideg. Egyebkent az altalam irt linearis gyorsitas kinetikai energiat hasznal, tehat a hidrogen izotopokat csak eppen ionizalt allapotba kell hozni (mar ez is eleg meleg), de utanna mozgasi energia formajaban kapja meg a fuziohoz szukseges energiat, tehat gyakorlatilag ket atommagot egymasnak csapunk. Ha eleg atommagot inditunk mindket iranybol akkor kozepen statisztikailag egy reszuk pont jo szogben talalja el a szembe jovoket es ezek fuzionalnak. A szemetet utanna magneses terrel ki kell vonni, atomtomeg szerint szeparalni, a hidrogen megy vissza, a helium mehet ki a hajtomu fele. A keletkezo hot es fenyt pedig felhasznalhato energiava kell konvertalni. Aztan ezt kell ismetelni sokszor, minel nagyobb frekvenciaval es atommag szammal...
A hajtomu pedig barmilyen plazma alapu rendszer lehet, ha eleg nagy teljesitmenyt szeretnenk, akkor jelenleg a vasimr a legjobb. Vasimr-ral elvileg mar a felszini gravitacios lyukbol is ki lehet jonni, bar akkor jobb a legkori levegot hasznal hajto kozegnek. (lasd: nuclear ramjet) Mondjuk ez megoldas az urben is jo, csak ott a csillagkozi szemetet kell osszeszedni, pl. egy Bussard kollektorral. Ez azert is jo, mert a gazok es por amiknek menetkozben nekimegy a jarmu nem rongaljak meg, hanem hajtoanyag lesz beloluk, igy a jarmu nagyobb tomeget tud felhasznalni a hajtasahoz mint az eredeti felszallo tomege.
ps: Fenysebesseg: Minel gyorsabban megyunk, annal lassabban telik az ido a fedelzeten. Fenysebessegnel elmeletileg megall, tehat pl. a fotonok nem oregednek. Urutazasra azert jo, mert ha kozel fenysebesseggel megy egy hajo, akkor a fedelzeten nem nagyon telik az ido, tehat szinte barmekkora tavolsagot megtehet ugy, hogy az utasoknak nem kell kozben ellatmany. Az, hogy a Foldon mennyi ido telik el irrelevans. Amig nem tudunk a fenynel gyorsabban menni vagy kommunikalni, addig minden kolonia az indulas utan egyedul van es fuggetlen civilizacionak szamit. (nekik mindegy mi lesz utanna a Folddel, oket mar nem erinti)
Egyebkent a tulelesre tobb strategia is van. Ha a Fold tonkrevagasat nem tudjuk megakadalyozni, attol meg az emberi faj tuleleset biztosithatjuk ha mashova is at tudunk telepedni. Meg az is lehet, hogy ezek a kutatasok (pl. fuzios energia) megmenthetik a Foldet is. (pl. fuzios energiaval hajtott legkor generatorokkal, amik szendioxidbol csinalnak oxigent es szenport, vagy primitivebb formajukban szendioxidbol es vizbol oxigent es szensemleges fosszilis uzemanyagot)
Az a gond, hogy akkora energia kell hozza, hogy az sokminden, de nem hideg. Egyebkent az altalam irt linearis gyorsitas kinetikai energiat hasznal, tehat a hidrogen izotopokat csak eppen ionizalt allapotba kell hozni (mar ez is eleg meleg), de utanna mozgasi energia formajaban kapja meg a fuziohoz szukseges energiat, tehat gyakorlatilag ket atommagot egymasnak csapunk. Ha eleg atommagot inditunk mindket iranybol akkor kozepen statisztikailag egy reszuk pont jo szogben talalja el a szembe jovoket es ezek fuzionalnak. A szemetet utanna magneses terrel ki kell vonni, atomtomeg szerint szeparalni, a hidrogen megy vissza, a helium mehet ki a hajtomu fele. A keletkezo hot es fenyt pedig felhasznalhato energiava kell konvertalni. Aztan ezt kell ismetelni sokszor, minel nagyobb frekvenciaval es atommag szammal...
A hajtomu pedig barmilyen plazma alapu rendszer lehet, ha eleg nagy teljesitmenyt szeretnenk, akkor jelenleg a vasimr a legjobb. Vasimr-ral elvileg mar a felszini gravitacios lyukbol is ki lehet jonni, bar akkor jobb a legkori levegot hasznal hajto kozegnek. (lasd: nuclear ramjet) Mondjuk ez megoldas az urben is jo, csak ott a csillagkozi szemetet kell osszeszedni, pl. egy Bussard kollektorral. Ez azert is jo, mert a gazok es por amiknek menetkozben nekimegy a jarmu nem rongaljak meg, hanem hajtoanyag lesz beloluk, igy a jarmu nagyobb tomeget tud felhasznalni a hajtasahoz mint az eredeti felszallo tomege.
ps: Fenysebesseg: Minel gyorsabban megyunk, annal lassabban telik az ido a fedelzeten. Fenysebessegnel elmeletileg megall, tehat pl. a fotonok nem oregednek. Urutazasra azert jo, mert ha kozel fenysebesseggel megy egy hajo, akkor a fedelzeten nem nagyon telik az ido, tehat szinte barmekkora tavolsagot megtehet ugy, hogy az utasoknak nem kell kozben ellatmany. Az, hogy a Foldon mennyi ido telik el irrelevans. Amig nem tudunk a fenynel gyorsabban menni vagy kommunikalni, addig minden kolonia az indulas utan egyedul van es fuggetlen civilizacionak szamit. (nekik mindegy mi lesz utanna a Folddel, oket mar nem erinti)
Egyebkent a tulelesre tobb strategia is van. Ha a Fold tonkrevagasat nem tudjuk megakadalyozni, attol meg az emberi faj tuleleset biztosithatjuk ha mashova is at tudunk telepedni. Meg az is lehet, hogy ezek a kutatasok (pl. fuzios energia) megmenthetik a Foldet is. (pl. fuzios energiaval hajtott legkor generatorokkal, amik szendioxidbol csinalnak oxigent es szenport, vagy primitivebb formajukban szendioxidbol es vizbol oxigent es szensemleges fosszilis uzemanyagot)
#80
Van ez a nagyon ócska discovery mûsor ahol egy õsz jappó hippi áltudós kutakodik hogyan lehet ezt meg azt kivitelezni. Arra a konklúzióra jutott az ûrkolonizálós rész, hogy nanotechnológiával önreplikáló rajbotokat küldene a galaxis összes naprendszerébe feltérképezni a lakható bolygókat, majd egy ilyet találva a rajbotok felépítenének egy ûrbázist, majd a földrõl átkommunikálják a tudósok teljes genomját, illetve memóriatérképét, majd gyakorlatilag ezeknek a földi tudósoknak a tökéletes mását növesztenék! 😄
Ez tûnt - neki - a legjobb megoldásnak, ami sok olyan gondot kiküszöbölne ami a hibernációval, az ûr káros sugárzásával stb. járna! 😄
Ez tûnt - neki - a legjobb megoldásnak, ami sok olyan gondot kiküszöbölne ami a hibernációval, az ûr káros sugárzásával stb. járna! 😄
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#79
A fénysebességet annyira nem tudjuk megközelíteni, hogy az idõ problémát okozzon.
Természetesen a rendszeres oda-visszaútról el kellene feledkeznünk. Ami még a realitásba jelenleg belefér az a többgenerációs küldetés, abból is az egyirányú.
Természetesen a rendszeres oda-visszaútról el kellene feledkeznünk. Ami még a realitásba jelenleg belefér az a többgenerációs küldetés, abból is az egyirányú.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#78
Az földi idõ szerint pontosan 4 év. Az utazó szemszögébõl kevesebb.
Ismét, a földön ugyanannyi idõ telik el, az utazó tapasztal kevesebb eltelt idõt.
Ha tudsz angolul, ajánlom a PBS - The Fabric of the Cosmos mûsorának elsõ részét aminek a címe "What is Space?". Torrenten megtalálod ha másképp nem, idegesítõen egyszerûen és szájbarágósan magyarázza, hogy miért is telik másképp az idõ fénysebességet megközelítve.
Ismét, a földön ugyanannyi idõ telik el, az utazó tapasztal kevesebb eltelt idõt.
Ha tudsz angolul, ajánlom a PBS - The Fabric of the Cosmos mûsorának elsõ részét aminek a címe "What is Space?". Torrenten megtalálod ha másképp nem, idegesítõen egyszerûen és szájbarágósan magyarázza, hogy miért is telik másképp az idõ fénysebességet megközelítve.
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#77
Nekem - aki sík hülye a fizikához - lenne pár elméleti kérdésem: amennyiben sikerülne elérni a fénysebességet (legalábbis fénysebesség-epszilont), akkor ugye az relatíve idõutazás (ezt se értem miért, valaki igazán elmesélhetné, hogy...), akkor elmennénk a legközelebbi csillaghoz, amihez közel 4 fényévnyire vagyunk, tehát fénysebességgel 4 év mire odaérünk, az földi idõ szerint mennyi volna?
"Nekem" (biztosan felvetették már kis millióan) itt az volna az elméleti problémám: amennyiben még lehetséges volna fénysebességgel közlekedni, azzal hogyan hódítanánk meg az ûrt annak tükrében, hogy leugrunk a legközelebbi csillaghoz, majd visszajövünk, s addigra a Földön ki tudja, hogy mennyi idõ telt el (de komolyan, ki tudja?)?
Tehát ezzel az ûrutazósdival a legkevesebb gond a sebesség, az idõ - illetve a felfoghatatlan távolság (amennyiben sikerülne elérni a fénysebességet, még az is nevetségesen kevés az ûr meghódításához) - sokkal nagyobb gubancot okoz.
Az ûrutazás halva született gondolat. 😞
"Nekem" (biztosan felvetették már kis millióan) itt az volna az elméleti problémám: amennyiben még lehetséges volna fénysebességgel közlekedni, azzal hogyan hódítanánk meg az ûrt annak tükrében, hogy leugrunk a legközelebbi csillaghoz, majd visszajövünk, s addigra a Földön ki tudja, hogy mennyi idõ telt el (de komolyan, ki tudja?)?
Tehát ezzel az ûrutazósdival a legkevesebb gond a sebesség, az idõ - illetve a felfoghatatlan távolság (amennyiben sikerülne elérni a fénysebességet, még az is nevetségesen kevés az ûr meghódításához) - sokkal nagyobb gubancot okoz.
Az ûrutazás halva született gondolat. 😞
http://motionpicture42.freeblog.hu/
#76
Tehát ha az ûrben nem látsz pl. négyütemû belsõégésû robbanómotort sem, akkor nem is létezik. Brilliáns gondolatmenet!
Kismillió, természetben nem elõforduló folyamatot/anyagot hasznosít/hoz létre az ember, miért pont hidegfúziónál indulsz abból ki, hogy törvényszerûen természetes folyamatot kell utánoznia, illetve rekreálnia?
Ne érts félre, ettõl még egyetértek abban, hogy valszeg sci-fi, csak az érvelésed rossz ... szerintem.
Kismillió, természetben nem elõforduló folyamatot/anyagot hasznosít/hoz létre az ember, miért pont hidegfúziónál indulsz abból ki, hogy törvényszerûen természetes folyamatot kell utánoznia, illetve rekreálnia?
Ne érts félre, ettõl még egyetértek abban, hogy valszeg sci-fi, csak az érvelésed rossz ... szerintem.
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#75
Mond már el milyen trükközésre gondolsz.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Egyébként mit lehet tudni, a Fukushima utáni atompánik hogyan hatott az ITER projekt haladására? Szvsz. nagyon jó okuk volna felpörgetni a munkát, a pár évtized múlva megépítendõ DEMO, és ha az mûködik, az elsõ ilyen technológián alapuló erõmûvek megjelenéséig a jelen ütemterv szerint van vagy 40 év. Addigra itt kõ kövön nem marad, ha az Európába pumpált olaj és gáz mennyisége - mondjuk, némi indokolatlan optimizmussal - nem csökken, csupán nem nõ tovább.
#73
A hidegfúziónak pl pont nincsenek tudományos korlátai. Technikaiak vannak, hogy lehetne az egyik atomot beleerõszakolni a másikba, ha taszítják egymást, de ez trükközéssel megoldható.
Vagy vissza kell vezetni a problémát a nagy Fermat sejtésre, azt már megoldották.
Vagy vissza kell vezetni a problémát a nagy Fermat sejtésre, azt már megoldották.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
Azért az megvan, hogy a post-peakoil világban ezek "az életünket leginkább megváltoztató találmányok" lassan átminõsülnek szájról-szájra terjedõ legendákká? Várj még pár évet, látni fogod a saját szemeddel. Nemhogy csillagközi útra nem megyünk, jó ha páran túléljük...
#71
Nem szeretném a jövõbe tekintõk kedvét elvenni, de eddig a legnagyobb és az életünket leginkább megváltoztató találmányok és felfedezések 30 évvel elõre még nem voltak sejthetõek. (pl. az asztalotokon ketyegõ számítógép, vagy a mobiltelefon tömeges elterjedése)
#70
Nemcsak mi szeretnénk elmenni. A hozzád hasonlókat is áttelepítenénk valami szép tiszta bolygóra, aztán kiderülne, hogy mire mentek.
Ott egymást kényszerítgethetitek a mérhetetlen szegénységre, a nyomorult életre, és mi végre békében (és technikában, jólétben) élhetnénk.
Ott egymást kényszerítgethetitek a mérhetetlen szegénységre, a nyomorult életre, és mi végre békében (és technikában, jólétben) élhetnénk.
#69
Szerintem inkább úgy kéne fogalmazni, hogy többet tudunk a témáról, és már látunk tudományos korlátokat. Viszont egy csomó mindent nem látunk: új felfedezések, jövõbeli technológiák adta lehetõségek stb.
A lényeg a mán van. Ma tudjuk, hogy mi van és sejtjük, hogy mi lehet még. De nem tudhatjuk, hogy a jövõben mi lesz.
A lényeg a mán van. Ma tudjuk, hogy mi van és sejtjük, hogy mi lehet még. De nem tudhatjuk, hogy a jövõben mi lesz.
#68
"Ma pontosan azért mondjuk ezt, mert látjuk a korlátokat."
Nem látjuk. Az atomfizika mai állása szerint nem zárható ki a hidegfúzió, lévén ahhoz ki kéne zárni új részecskék vagy folyamatok létét, amit meg nem tudunk, mivel ahhoz keveset tudunk, sõt kifejezetten vannak sötét foltok.
Nem látjuk. Az atomfizika mai állása szerint nem zárható ki a hidegfúzió, lévén ahhoz ki kéne zárni új részecskék vagy folyamatok létét, amit meg nem tudunk, mivel ahhoz keveset tudunk, sõt kifejezetten vannak sötét foltok.
#67
Én nagy ûrkutatás rajongó vagyok, de a jelenlegi tendenciák alapján szerintem se fogja. Jelenleg öngyilkos módjára bánunk az ökoszférával, az idõ elõrehaladtával egyre több gondunk lesz a puszta fennmaradással, egyszerûen nem lesz erõforrás ûrkutatásra. Hogy ez szûklátókörûségre vall a mindenkori vezetõk részérõl, az más tészta. Ami a Földön jelenleg - és már jó ideje - zajlik, az nem fejlõdés, pláne nem fenntartható.
#66
Egyik oldalról sírok, hogy én nem leszek ennek tanúja, mikor emberi láb fogja érinteni egy idegen galaxis bolygójának felszínét...
A másik dolog, elnézve saját magunkat, talán jobb is hogy még nem tudok kint lépecolni a mély ûrben, mer ugye mindig akad egy erõsebb alapon, de inkább néznek majd barbároknak mint fejlett fajnak....
A másik dolog, elnézve saját magunkat, talán jobb is hogy még nem tudok kint lépecolni a mély ûrben, mer ugye mindig akad egy erõsebb alapon, de inkább néznek majd barbároknak mint fejlett fajnak....
Nincs mindig igazam de sosem tévedek. Legjobb öröm a söröm, meg a káröröm. :)
#65
ui Azt azért leírhatnád, hogy szerinted miért is nem fogja meghódítani az emberiség a világûrt, érdekelne...
#64
Gondolom már építed a bunkert és tanulod a túlélési technikákat. Fallouttal játszol és mad maxet nézel bemelegítésként. Ahogy egy doomerhez illik. 😛
#63
Eltekintve attól, hogy amit te tényként kezelsz az korántsem az, maximum a te fejedben. A "technikai civilizáció" fiataljait (gondolom itt a nyugati országokra utalsz arról megfeledkezve, hogy nem csak õk rendelkeznek ûrprogrammal) korántsem mutat akkora érdeklõdést az ûrkutatás/ûrutazás iránt mint azt te gondolod. Egy átlag fiatalt jobban érdekel, hogy milyen buli lesz a hétvégén és ott miképp igya le magát. Aki pedig érdeklõdik iránta tisztában van a dolog korlátaival (szerintem a korlátokat elsõsorban a szûkös költségvetés, és az akarat hiánya okozza bár a civil ûrutazásban van perspektíva, és ebben lehet a jövõ). A közel jövõben szinte kizárt, hogy a csillagok között utazzunk, de a bolygóközi ûrutazás terén még történhet elõrelépés ehhez pedig egy új ûrverseny kell (kínának elég nagy ambíciói vannak e téren, bár még le vannak maradva) vagy pedig találni kell valamit ami megéri a hatalmas költségekkel járó fellövéseket (legyen az akár a turizmus, vagy nyersanyag)
#62
Csak a középkorban mai szemmel 0 volt a természettudomány. Ma pontosan azért mondjuk ezt, mert látjuk a korlátokat.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61
...szerintem meg objektiv látásmódot feltételez, aki szerint nem lehetett megkerülni a földet az nyilvánvalóan hülye volt és ezt a kortársai relativ egyszerûen bizonyitani is tudták, ugyanez a repüléssel csak még triviálisabb elég volt rámutatni egy madárra , a homo sapiens nem a világûrre termett faj, lassan be kéne látni hogy nem utazni kellene akarni olyan görcsössen benne, elég lenne csak életben maradni, a problémánk az utazással ugyanis nagyon egyszerû, mennyiségi gond, nem pedig nemtudásbol ered........
#60
akár dobod a kavicsot akár teleportálod energiára igyis, ugyis szükség van,ráadásul az utóbbi felvet pár vicces etikai kérdést is...
#59
"Szerintem a technikai "civilizált" világ fiataljai sose fognak szembenézni azzal, hogy az emberiség sose fogja meghódítani az ûrt."
Szerintem akkor is ilyeneket mondtak, amikor elindultak körbeutazni a Földet. A középkorban sem gondolták volna, hogy ember léphet a Holdra (a moonhoaxerek könyörgöm kíméljenek). Ilyen dolgokat felesleges elkiabálni. A kemény tények csak a mai világra igazak. Az egy dolog, hogy annak a valószínûsége, hogy igazi csillagközi ûrutazó faj leszünk a következõ 100-200 évben nagyon csekély. De azt kijelenti, hogy sohasem lehetünk azok elég nagy szûklátókörûségre vall.
Szerintem akkor is ilyeneket mondtak, amikor elindultak körbeutazni a Földet. A középkorban sem gondolták volna, hogy ember léphet a Holdra (a moonhoaxerek könyörgöm kíméljenek). Ilyen dolgokat felesleges elkiabálni. A kemény tények csak a mai világra igazak. Az egy dolog, hogy annak a valószínûsége, hogy igazi csillagközi ûrutazó faj leszünk a következõ 100-200 évben nagyon csekély. De azt kijelenti, hogy sohasem lehetünk azok elég nagy szûklátókörûségre vall.
#58
Ha így van az ki fog derülni...
#57
"Egy liter víz felforralásához 4,18 J energiára van szükség"
??? mi ez a baromság ??? a víz fajhõje tudtommal 4,2 kJ/kgxK, ami azt jelenti, hogy 1 kg víz 1K fokkal történõ melegítéséhez 4,2 kJ energia szükséges... És a felforraláshoz szükséges hõmennyiségnél ismerni kell, hány fokos az a víz, amit fel akarunk forralni... Ha meg a forráshõrõl beszélünk, az pedig további 2260 kJ/kg. Nekem sehogy sem passzol...
A másik az, minek hidegfúzió? van egy saját fuziós erõmûvünk, a mi Napunk, amely másodpercente több energiát állít elõ, mint amennyire az emberiségnek egy évben szüksége lenne. Álmok kergetése helyett inkább ennek egy pici töredékét kellene megfogni pl. napelemekkel, amelyek már léteznek...
??? mi ez a baromság ??? a víz fajhõje tudtommal 4,2 kJ/kgxK, ami azt jelenti, hogy 1 kg víz 1K fokkal történõ melegítéséhez 4,2 kJ energia szükséges... És a felforraláshoz szükséges hõmennyiségnél ismerni kell, hány fokos az a víz, amit fel akarunk forralni... Ha meg a forráshõrõl beszélünk, az pedig további 2260 kJ/kg. Nekem sehogy sem passzol...
A másik az, minek hidegfúzió? van egy saját fuziós erõmûvünk, a mi Napunk, amely másodpercente több energiát állít elõ, mint amennyire az emberiségnek egy évben szüksége lenne. Álmok kergetése helyett inkább ennek egy pici töredékét kellene megfogni pl. napelemekkel, amelyek már léteznek...