273
  • Alfa Of NS
    #233
    Az ilyen fegyverek inkább igazolják a tankok létjogosultságát, mivel azok ellen gyenge, elsősorban kisebb páncélzatú járművek ellen használható.
  • Molnibalage
    #232
    Egy atomtengóra a legveszélyesebb a merőlőszonaros heli. :)
  • Molnibalage
    #231
    Márpedig a gyakorló légiharcok és a szimulátorok modellezése szerint az A-10 és Szu-25 üresen a MiG-21 korszak vadászai ellen sanszosan jók nagyon közeli manőverező légiharcban. Tudod a légiharc rakéták nagyon sokat számítanak, nem a II. vh-s korszak van.
  • philcsy
    #230
    "Légifölény nélkül mi nem koporsó...?"
    Az atom-tengeralattjárók! :)
  • teddybear
    #229
    Ne lovagolj az elnevezésen. Egy az egyben egy csatarepülőnek nincs sok esélye egy vadászgép ellen. Még ha egyeseknek sikerül is, mint Hans-Ulrich Rudelnek.
  • Molnibalage
    #228
    Nofene, megkapták a limát?
  • Molnibalage
    #227
    Az európai országok kiherélték magukat. A világ vezető katonai hatalmai meg nem. Sem az USA, sem az oroszok és a távol-keleti országok nagy része sem mond le róluk.
  • Molnibalage
    #226
    Végig hipotetikusan beszéltünk. Egy NATO vs. VSZ meccsen lett volna gép. Sok. Nagyon sok. Géppuska az '50-es évek óta nincs harci gépen legfeljebb gépágyú.
  • teddybear
    #225
    1988. augusztus 4. F–16A Pakisztáni Légierő Athar Bokhari őrnagy szdpk. AIM–9L Sidewinder Szu–25 Szovjet Légierő (VVSZ) Alekszander Ruckoj ezredes sikeresen katapultált.
  • philcsy
    #224
    Ráadásul jelenleg a kazettás bombák kivonása felé fújnak a nemzetközi szelek...
    Bár ez a téma még képlékeny. Pozitív jel, hogy az egyezmény alig egy éve alatt már száz fölött van a ratifikáló országok száma. Negatív, hogy pont a legnagyobbak nem írták alá.
  • teddybear
    #223
    Nem rakétafegyverekre gondoltam, hanem a géppuskákra.

    Nem értem minek erőlködsz, az A-10 csak Irakban és Afganisztánban vetették be, és sehol sem volt az ellenfélnek kellő vadászkapacitása az ilyen gépek ellen.
  • teddybear
    #222
    Akkor talán meg kéne értened, hogy egy vadászgépnél a sebességfölény sokkal fontosabb, mint a fordulékonyság. Az oroszok is rájöttek a spanyol polgárháború alatt, illetve a II.VH. alatt.
  • Molnibalage
    #221
    Mit értesz későbbi alatt? Nem értelek. MiG-23MLD, MiG-29 és Szu-27 kapott R-73-at, semmi más. Szu-27-nek 1987-ig nem volt R-73-a, a 23-as sisakcélzó nélküli.

    A Szu-25 gépet az F-16-osok égháttérben szedték le, mert a pakik nem hiszem, hogy megkapták az L 'windert.
  • teddybear
    #220
    Ezeknek a bombáknak szabályozható a szórási területe, a legnagyobb méretnél persze a korlátozott számú elemi bomba miatt nem minden egységet érne találat. Ez így van, nem mondtál semmi újdonságot.
  • Molnibalage
    #219
    Ma nagyon nehéz olyan esetet elképzeli, ahol kellő célsűrűség van egy ilyen intelligens kazattás bombának. A GPS vezérlésű fegyverek elterjedése előtt közel levő pontcélok támadására más nem volt. Egy ilyen bomba ára ~ 1 milla. Egy JDAM kit ára 25k, egy SDB ára sem lesz elvben ennél sokkal több. A technikai fejlődés részben túllépet rajta, de igen hatásos elrettentő eszköz a puszta léte arra, hogy ne koncentráld túl az erődet.

    A Grúzok a legsúlyosabb veszteségüket elvileg egy kazettás fejjek bíró Iszkandertől szenvedték el. Elkapott egy jármű csoportosulást. (Asszem.)
  • teddybear
    #218
    De a későbbi típusok viszont igen. És az oroszok szokásos fedélzeti fegyverek azért képesek voltak elbánni a csatarepülőkkel. Afganisztánban is akadt Szu-25-ös, amit egy pakisztáni F-16-os szedett le.
  • Massari
    #217
    Mindennek két oldala van
    Nem tudom most mennyi egy Bmp, T-72 , de abból az önrávezetős bombából jelenleg akár 10 is kijöhet. Nemrég vásárolt vki ilyet NaGy tételben, ha muszály megnézem.. Szóval Millió USD/db az is. És nem is igen integrálható mérete miatt kukacbombázókra, T-50 talán az üdítő kivétel
  • Molnibalage
    #216
    Az akkoriban használt CBU-87, CBU-71 vagy a kisebb Mk-20 Roceye estén még egy futballpálya esetén is vannak bőven túlélhető zónák.
  • teddybear
    #215
    Nem értettél meg. Akármivel mehettek volna, egy ilyen harckocsik elleni kazettás bomba lazán képes egy kb. három futballpálya nagyságú területet lenullázni. Egy gyalogos ezredet épp úgy hazavág, mint egy tevés osztagot, vagy egy gépesített egységet. Az ilyen bombák hatását egy atombombáéhoz hasonlította az egy katonatiszt, annak hátrányai nélkül.
  • Molnibalage
    #214
    A második ok az valid, de az első aligha. A földháttérben repülő célt hogyan vett volna érszre egy 21-es? Max. a két szép szemével, mert egyetlen szovjet 21-es variáns radarja sem látott földháttérben, ~150 méter vagy alatta repülő A-10-et meg a távolfelderítő radarok a telepítési helyükről rohadtul nem látták volna egy elképzelt hagyományos fegyverekkel vívott totális háborúban.

    Másik gond a fegyverzet. Az R-3Sz földháttérben elég gyengus, az R-60 picivel jobb, de az csak bisz változaton volt.
  • Molnibalage
    #213
    Semmit nem írtál ami ellentmodana nekem, vagy ne lenne ismert számomra.
  • Molnibalage
    #212
    Légifölény nélkül mi nem koporsó...? Egy könnyeb jármű is az, csak a tömeg miatt még aktív védelmet sem bír el. A harckocsi hajtásláncának édesmindegy, hogy mondjuk 55 helyett 57 vagy 61 helyett 63 tonnát kell vinni. Nem nagy relatív difi. Egy 10 tonnás cuccra rárakni még két tonnát az +20%. Az már azért érezhető.

    Vannak olyan kazettás bombák, amik a becsapódás előtt kivetnek magukból 30-40 automata robbanófejet, amik önállóan rávezetik magukat a páncélozott járművekre.

    A többes szám használatát nem értem. Van. Egy típus.
    Ez. Semmi köze a hamburgerárú sima kazettás bombákhoz. Az ára 20-30-szoros egy hagyományos 1000 fontoshoz képest.

    A többszörös találat mázlis lehetett. Az egész ODS-re vetíve egy VBU alig több, mint egy járművel végzett. 10 ezres nagyságrenben hajigáltak le kölönféle kazettás bombákat.
  • Doktor Kotász
    #211
    Pont ezt mondom, hogy a tank csak akkor nyerő, ha a légtér barátságos.
  • teddybear
    #210
    Bocs, de a Sivatagi Vihar alatt az iraki csapatok nem épp a hozzáértésükről híresültek el. Egy akármilyen haderő légifedezet és kellő csapatlégvédelem nélkül pont ennyire kiszolgáltatott az ellenségnek. Akármivel is nyomul éppen a sivatagban.
  • teddybear
    #209
    Az A-10 a repülési profilja miatt sebezhető. Lassan és alacsonyan repül, ugye. Ami a MIG-21-et illeti, azért képes volt leszedni, bár a saját csapatok légvédelmi tűzébe azért senki sem merészkedik.
  • teddybear
    #208
    Rosszul tudod. A normál légiharcban az a közel kétszáz kilométeres sebességfölénye akkora előnyt adott a Me-262-nek, amivel nem tudtak mit kezdeni a szövetséges gépek. A szövetséges gépek fordulékonysága egy nagysebességű rácsapás esetén nem számított, mert ha elmenekült, akkor nem tudott visszatámadni, a Me-262 már régen messzi járt, nem érték utol.
    Később azonban kiismerték a repülési profilját, és találtak gyenge pontot. Ezek közül az egyik a leszállás volt, a szárny nagy felületi terhelése és a hajtóműveinek nehézkes szabályozhatósága miatt a gépnek hosszadalmas besiklásra volt szüksége, és nagyon nehezen tudott átstartolni.
    A másik támadási profil jelentős magassági fölényt követelt meg, az úgy nézett ki, hogy amint észrevették a támadó gépeket, azok útirányába a zuhanórepüléssel ideiglenesen megnövelték a gépük sebességét a lehetséges maximumra, amivel rövid ideig támadhatóvá váltak.
  • Doktor Kotász
    #207
    Olyan szempontból elavult, hogy légifölény nélkül a tankok koporsók. Vannak olyan kazettás bombák, amik a becsapódás előtt kivetnek magukból 30-40 automata robbanófejet, amik önállóan rávezetik magukat a páncélozott járművekre. Az iraki invázió elején egy páncélozott iraki egység megkergetett egy amerikai rajt vagy szakaszt, akik egy dombocska fedezékébe menekültek, de éppen arra járt két amerikai vadászgép, meg egy B52-es bombázó is (persze az magasan).
    Az egyik vadászgép ledobott egy ilyen bombát, és az irakiak első szárnyát lemészárolta. Harckocsik, BMP-k, teherautók, dzsippek. Egy bombától. Irakiak százai másztak ki felemelt kézzel a tankokból, dzsippekből, BMP-ből, és adták meg magukat 8-10 amerikai katonának, annyira ledöbbentek. Egy másodperc alatt egy repülő egy bombával megsemmisített több tucat járművet a tanktól a dzsippig.
    Tudták, hogy a vadászoknak egy forduló, és mindannyian halottak. Totálisan ledöbbentette őket, mert korábban nem is tudták, hogy létezik ilyen fegyver.
  • Molnibalage
    #206
    Az A-10 a MiG-21-nek meglepően kemény ellenfél, ha már minden lehajtított. Mivel szemből nem igazán tud rá indítani, mögé kellene kerülnie. A-10 viszony olyan alacsony szárnyterhelésű, hogy a 1:1-ben egy MiG-21bisz sem nagyon ül be. Maradnak a függőleges manőverek, de ahhoz meg illene jól kilátni a MiG-ből. A 4. generációs vadászokig az A-10-re a veszélyt a MANPAD, SHORAD és a radaros AAA jelentette.
  • teddybear
    #205
    Én pont erre gondoltam. Viszont egy csatarepülőgép akkor sem volt, és most sem alkalmas vadászgépek elleni bevetésre. Sem az A-10, sem a SZU-25, sem pedig a többi földi célok elleni gép nem bírna el egy, akár másodrendű vadászgéppel sem.
  • philcsy
    #204
    Attól függ mit akarsz.
    Megszállni a másik országot, vagy csak térdre kényszeríteni, hogy pitizve nyalogassa a zacskódat. Előbbihez kell tank, utóbbihoz elég a légierő.
  • Balintos
    #203
    Nekem van egy olyan érzésem, hogy maga a tank elavult dolog már. Sokkal fontosabb a légierő.
  • Doktor Kotász
    #202
    "Én millió dollárokat inkább a nasa-nak adnám, hogy találjunk egy új lakható bolygót, mert a mostanit már bizony telefüstölték a 80 tonnás, 100kmen 100 litert fogyasztó agyament gépszarok...."

    Mondjuk képzelj el olyan féltucat kataklizmát egyszerre, amire első gondolatként az jut az eszedbe, hogy nincs tovább, itt a világvége, és akkor ezt szorozd be öttel, hogy még a képzeletednél is durvább legyen. Na az a lepusztult Föld még mindig lakhatóbb lesz, mint a többi bolygó.

    Egyszerűen nem értem, hogy egy ember ezt hogyan nem érti meg...

    Mondjuk a Mars... A gravitáció az a harmada a Földinek, a légköri nyomás 1% a földinek, de az is mérgező. Hideg van, viszont mivel se számottevő légkör, se mágneses mező, a sugárzás az gyilkos, és a kisebb meteorokat sem fogja meg semmi. Víz az nincs, csak a talajba fagyva zuzmaraként, ami soha sem lesz folyékony, mert ha fagypont fölé megy, akkor azonnal elpárolog a vákuumhoz közeli alacsony nyomáson.
  • [NST]Cifu
    #201
    Több okból kifolyólag.

    1.: Az 57mm-es lövedék effektív hatótávja nagyobb, a 20mm-es CIWS 2-3 km-jével szemben 5-8 km (elvben a BAe 15km-et propagál, de az egy kissé túlzásnak tűnik nekem). Ez CIWS feladatkörben azt jelenti, hogy sokkal nagyobb a megsemmisítési zóna, vagyis sokkal távolabb meg tudják semmisíteni a beérkező hajó elleni rakétákat.
    2.: Egyetlen 57mm-es programozott lövedék képes lehet a beérkező rakéták / bombák semlegesítésére a nagy repeszhatása miatt.
    3.: A programozható lövedék miatt elég egyetlen lőszertípus különféle feladatokra (egen, más kérdés, hogy 100x annyiba kerül, mint egy "hagyományos" lőszer).
  • philcsy
    #200
    "Vagy nézd meg az amerikai haditengerészetet, ahol a 20mm-es Vulcan gépágyúra épülő Phalanx közellégvédelmi rendszer utódja egy 57mm-es, egy ágyúcsövű Mk.110 ágyú..."
    Itt konkrétan miért jobb a nagyobb tűzerő? Ezeknek a célpontjai nem kifejezetten páncélozottak.
  • Molnibalage
    #199
    Nem, nem ritka.
  • [NST]Cifu
    #198
    Őszintén? Fogalmam sincs. :)

    Ez a cikk eredetileg onnan indult, hogy nem nagyon olvastam mostanság sehol a harckocsikról komolyabb hírt. Leszámítva azt, hogy a DoDBuzz-on még tavasszal írtak arról, hogy az Abrams javítósorát Limában államilag megdotálták, mert a hadsereg be akarta zárni három évre, amitől az üzemeltető General konszern közepes méretű földrengéssel egyenértékű Lobby-hadjáratot indított, így végül megszavazták a politikusok azt a pár száz millió dollárt, amit amúgy megspórolt volna a hadsereg a javítóbázis ideiglenes bezárásával.

    Plusz a HT topicban felmerült pár hete (hónapja) megint, hogy hát a harckocsik fejlesztésével nem is foglalkoznak manapság, látszólag. Hát innen indult.

    Most az űrsikló sorozat következő részét hegesztem, aztán utána megint (feltehetően) egy katonai cikk érkezik majd.
  • philcsy
    #197
    Fordulékonyságra gondoltam, de szerintem te is tudod.

    "Téves. A gyermekbetegségekkel küzdő első generációs F-15/F-16 hajtóművei is megbízhatóbbak voltak, mint az akkori F-4E Phantom II hajtóműve..."
    Ez csak azt bizonyítja, hogy van fejlődés. Ettől a tény még tény marad. Az éppen aktuális HI-TECH-nek mindig lesznek a megbízhatósági problémái. A kivétel, ritka mint a fehér holló.
  • EnxTheOne
    #196
    Egyébként a következö cikk miröl fog szolni? :D:D
  • [NST]Cifu
    #195
    jókat mondasz - nem tudom , nem olvastam végig , de ebben mintha még nem mondtak volna le róla:

    Őőőőő... Idézek onnan:

    "This page will contain the articles i've written about my own vision for the British Army structure in 2020."

    Szóval a fószer a saját vízióját vetette papírra (internetre) a 2020-ban vegzáló brit hadseregről...

    de egy biztos veled nem jó vitatkozni :)

    Rossz megközelítés. Tévedtem már jóóóó szokszor én is. :)))
  • [NST]Cifu
    #194
    A bioüzemanyagok lassan haladnak előre, de sajátos korlátaik vannak (élelmiszergyártás vs. üzemanyagyártás kiszolgálása a mezőgazdaság álltal), plusz jelenleg még mindig olcsóbb a kőolaj, mint a bioüzemanyag (nem, nem a kúton, de ott csak azért, mert a kőolajon több adó van, ill. a bioüzemanyag államilag támogatott...).

    A hibird hajtással a fő gond, hogy plusz tömeget jelent, és ezáltal nem mindig (ie.: szinte sose) mutatható ki üzemanyag-megtakarítás, viszont bonyolultabbá teszi a meghajtást.