161
-
Alfa Of NS #81 "Összességében a léghajó gazdaságtalanabb, mint egy mai utasszállító gép."
Ugyan. A repülőgép energiájának nagy részét arra fordítja, hogy levegőben maradjon. A léghajó erre semmi energiát nem használ. Ezzel lehetetlen versenyezni. Jó példázza, hogy a nagyobb léghajók hatótávolsága 20-22ezer km, azaz a gyakorlatban a Föld bármely két pontja között leszállás nélkül tudnak közlekedni. Repülőgépek sehol nincsennek ehhez.
"Az utóbbi sokkal gyorsabb, hamarabb fordul, kevésbé zavarja az időjárás, sokkal kevesebb ember kell a kiszolgálásához. Ráadásul, bár talán drágább megépíteni egy repülőgépet, de a kiszolgáló létesítmények(repterek) a mostani gépekhez épültek, a léghajókhoz vadonatúj repterek kellenek."
Ezek így nem igazok. A repülőgépnek sokkal nagyobb a műszaki igénye. Ha valami műszaki hiba van a repülőgép lezuhan, a léghajó nem. -
Alfa Of NS #80 "A félmerev vázú léghajók csak néhány utast bírnak el,"
Akkorát építesz, amekkorát nem szégyelsz.
"és ugyanúgy sebezhetők mindennek aminek a merev vázas léghajók."
Nem. A merev vázúaknál a légköri jelenségek magát a vázat terhelik. Félmerev vázúnál a léghajó teste valamennyire rugalmas, a merev gerincvázra nem kerül közvetlenül akkora teher. -
Alfa Of NS #79 A Graf Zeppelin/Hindenburg/USS Akron körüli nagyságú léghajók tudtak vagy 80 tonnát felemelni. Ha ugyanezt megépíted félmerev vázúra és mai anyagokkal kijöhet a 100-120 tonna is. Kicsit nagyobbra építed, hármat egymás mellé raksz és kb a fizikailag kezelhető felső méretnél vagy. Így 50-500 tonna hasznos teher tartományban mozoghatsz. Ennél kisebbet nem érdemes építeni, nagyobb meg nem valószínű hogy kezelhető. -
#77
Akkor szénből lesz keró. -
#76
Erről mindről tudok. Azért írtam, hogy meg van a maga helye. Az nem a kereskedelmi utasszállítás vagy luxuségép. -
kukacos #75 A másik meg, hogy amikor az elfogyó kőolaj miatt a repülőgépek jegyárai csillagászatiakká válnak majd, könnyen előfordulhat, hogy a léghajó megjelenik majd, mint alternatíva. -
kukacos #74 Azért annyira ne írd le a léghajókat. Amcsiék nagyjából húsz éve folyamatosan napirenden tartják őket, néhány modell pedig már az implementálás fázisában van.
Nagy magasságú automatizált megfigyelő laborként nagyon is sok fantázia van benne (megy napelemmel, tetszőleges ideig helyben maradhat, nem gond neki a nagyon nagy magasság tartása, USA-ból is felengedhető, elfér rá egy bazi nagy radar, pontosabban maga a léghajó törzse funkcionál radarként). Pl.:
http://en.wikipedia.org/wiki/Integrated_Sensor_is_Structure
http://www.hightech-edge.com/lemv-lockheed-martin-blimp-surveillance-aircraft-250-ft-long/5121/
Teherszállításra is látnak benne fantáziát. Volt egy koncepcióterv is, pár évig futott, 500-1000 tonna (!) hasznos teherről szólt:
http://en.wikipedia.org/wiki/Walrus_HULA
http://www.gizmag.com/go/4538/
Ez válaszol is a kérdésedre. -
#73
És ebből melyik gép tört szét az igénybevétel alatt.? Egyik sem a leírások alapján. Az, hogy egy rögzítetlen TV lessik annak semmi köze a gép repbiztonságához.
Egyedül a kormányozhatalan gépnél jöhet szóba strukturális sérülés, de mivel a körülmények ismeretlenek számomra, meg kell nézem, hogy mi történt. -
teddybear #72 1996.IX.5. Burkina Faso felett egy az Air France tulajdonába tartozó B-747-es légörvénybe került. Le nem zuhant, de a hánykolódás következtében három uitas megsérült, az egyik utas olyan súlyosan sebezte meg a leszakadó fedélzeti TV, hogy később belehalt.
1997.X.10. Az uruguayi Arroyo Szanchez város mellett az Austral Airlines Uruguay légitársaság gépe kormányozhatatlanná vált, és lezuhant. A körzetben heves vihar volt a lezuhanás időpontjában.
1997. XII.16. Az United Airlines B-747-ese Tokió és Honolulu között a Csendes-óceán nyugati része felett szokatlanul erős "tiszta égbolti turbulenciával" találkozott. Kb. 100 személy sérült meg, egy a fedélzeten halt meg.
1999.VIII. 22. A China Airlines(Tajvan) MD-11-ese Hongkongban leszállás közben légörvénybe került és a földnek ütődött. A balesetben a jobb szárny vége a kifutónak ütközött, és a futóműaknánál letört. 3 utas halt meg.
2010. IV. 25. Légörvénybe kerül és 4600 métert zuhan az Emirates légitársaság egyik Boeing 777-es típusú gépe. A gépen 361 utas és 14 főnyi személyzet tartózkodik, 17 személy könnyebben megsérül. A gép végigrepülte a távját, és a célrepülőtéren(India, Kochi) landolt.
2010.X.20. Felszállása után 2,5 órával erős légörvénybe kerül a Vietnam Airlines VN-535-ös Hanoi–Párizs járatán közlekedő Boeing 777–200 típusú gépe. A gépen 33 utas sérül, többen kórházba kerülnek a leszállás után.
Hamarjában ezeket találtam. De biztos van még. -
#71
A szélnyírásnak semmi köze a mechanikai igénybevételekhez...
A szélnyírás a talajt elérve szétfúj. Mivel ezek nagyon gyorsan alakulnak ki, a globális szembeszélből pillanatok alatt hátszelet csinál. A felhajtóerő eltűnik és ettől esik le a gép. -
teddybear #70 "Ja. Úgy szeretném megtudni, hogy milyen légörvény tép szét egy olyan gépet, ami 900 km/h felett repül... :)"
Zuhant már le nem egy gép szélnyírás miatt. De sokkal kisebb a veszély egy utasszállítónál, mint egy gyengécske szerkezetű léghajónál. -
thsanyi5 #69 Ha ugrok egyet és csapkodok a kezeimmel az kb ilyen hatékonyságú mint ez a gép amit építettek. Arra biztos jó, hogy legyen mivel kísérletezni és tapasztalódni, de gyakorlatilag ez egy 0. -
#68
Nem. Egy jól megépített repülőgép még a hurrikánt is át tudja repülni, a léghajó meg egy közepes erejű széltől összetörik. Mint már írtam, a repülőgép szerkezete sokkal erősebb, mert kevésbé fontos a súlykorlát.
Ja. Úgy szeretném megtudni, hogy milyen légörvény tép szét egy olyan gépet, ami 900 km/h felett repül... :)
A DC-3-as gépek közel fele még a gyártásuk beszüntetése után három évtizeddel is repült, és még most, több mint fél évszázaddal később is sok repül belőle.
Pedig akkoriban a gépek erősen a fogyóeszköz kategóriában voltak és nem tervezék ekkora élettartamra őket. Ez mutatja azt, hogy mennyire iszonytosan túl voltak tervezve itt-ott az akkori gépek. Ahol nem ismerték pontosan az igénybevételt, ott jó sok anyagot raktak be.
Azt meg tényleg nem értem, hogy ki akarna 1 hetet a levegőbe tölteni egy konzervdozban. Lehet akármilyen luxus, egy léghajó akkor is kicsi és mindenkitől elzárt. Az utazás lényege távoli helyekra az, hogy olyan környezetben és közösségben legyél, amire normál esetben nincs mód. A léghajó pont ebből zár ki és rádásul jó hosszú időre.. -
#67
repülő kb. pontosan annyira ki van szolgáltatva az időjárásnak mint a léghajó.
80-100 km/h órás szélben a léghajó már a halálán van. Egy utasszálítónak meg sem kottyan. Még 50-60 km/h oldalszélben is képesek leszállni.
Szélnyírás, légörvény, stb... ezek mind odavághatják a gépet és teszik is a mai napig. A léghajót dettó.
A légörvény egy jól hangzó szó, de 0 jelentéstartalma van. A szélnyírás a léghajót sokkal durvábban odavágja, mert a göpzik 60-100 tonnás max. tolóerőéjvel szemben 0 erőforrásuk van viszont gigantikus felületük. Ha felülről jön a szél semmivel sem tud emelkedni...
Könnyű sérülés: madár a sugárhajtóműbe, madár a rotorba, stb.. kép már lent is van. Léghajó max. süllyedni kezd.
Annak is bekaphat madarat a hajtóműve, de kisebb eséllyel. Egyébként mi történik, ha mondjuk egy madárfaj merő passzíóból elkezdni bontai a léghajó burkolátát, mert valami elbaszott ösztöne erre vezérli? :)
Miért van repülő: ennek viszont sok köze nincs a valós okohoz. Akkor azért megy mindenki belsőégésű motorral hajtott járművel mert ez a legjobb? Neeeem. Ennek volt erős a lobija. Ennyi.
Nem. Azért mertt már akkor is biztonságosabb és olcsóbb volt utaskilométterre nézve. A léghajó a felső 10 ezer eszköze volt. Ehhez képest nézd meg, hogy kik repültek mondjuk már a szerencsésebb sorsú országoban a '60-as években.
Hajó vs. léghajó: miért lenne hosszabb az élettartalma? Vagy van most a világon 50 éves léghajó ami működik? Tudommal nincs. Tehát nincs összehasonlítási alapunk erről a kérdésről.
Nem véletlenül nincs...
A fentartásuk, az elöbb vázoltak miatt szintén összehasonlítási alap nélküliek. Hangár kell a léghajónak, a hajónak kikötő,. üzemanyag/krabantartás mind a kettőnek kell stb...
Csak jelenleg több tízezer hajónak és repcsinek már megvan az infrastuktúra. Pont. Léghajó kikötő nulla darab van.
Amiben király lenne: a luxus utak. Aki luxus utazásra megy az NEM megy repülővel. Megy hajóval meg ilyenek. Ui. egy repülőn egyszerűen nem lehet kényelemben utazni.
Javaslom megnézni az A380 luxuskatagórájú gépének a belsejét. Egy léghajó alá tett gondola sem lehet nagyobb, mint az.
Személyszállítás terén nem verenyképes semmilyen téren a léghajó.
Ez kicsit olyan vita, mint amit NEXUS-sal folytattam le. Folyamatosan álomképeket kergetett a szuperszonikus utazásról szembemenve a tényekkel és természettudományos és gazdasági törvényszerűségekkel. -
#66
Én nem így látom. Utasszálítás terén semmire sem jó. Viszont különlegesen nagy terhek szállítása esetén szóva jöhet batárnagy léghajó. Apró bibi, hogy hogyan garantálod, hogy mindig jó idő legyen? Elég szar elvesztszi dollármiiliós / százmlliókat érő rakományt egy balesteben. A léghajó üzembizotsságát képtelen vagyok olyan magas szintre tenni, mint egy repülőt. Tény, hogy nem zuhan le magától, ha mondjuk leáll a motor, de lényegébe semmi komolyabban nem bír ki. -
#65
A Wright fivérek első repülése alig néhány méter volt. Ha jól emlékszem az első, amire azt mondták, hogy igazi repülés az is 59 másodpercig tarott és néhány méter magasságban ment a gép.
Ennek a szerkezetnek soha nem volt a célja, hogy bármiféle hasznos dolgot teremtes. Egy érdekes kérdés bizonyítása volt a feladat és jó oktatási anyagot jelentett. Az ember hajtású repülőnek van bármi gyakorlati haszna? Nem. Azzal is csak egy erősen hipotetiks kérdésre válaszoltak. Igen, lehet emberi erővel működtetett levegőnél nehezebb szerkezettel hosszabb távot is megtenni. Piaca van? Értelme van? Nincs.
Félelmetesen buta emberek járnak egy elvben tudományos fórumra. Elképesztő, hogy milyen mélységekbe zuhant sajnos az sg és javarészt fiatalok miatt. Ennyire volt képes a mai oktatás...? OMG... -
#64
A mérnökképzés során mindenhol olyan feladatokat csinálnaka palántál, amit már más megcsinált legalább egyszer. Egy kitaposott ösévny szerint mennek. Aztán eljön egy pont, ahol már valamiféle önálló munkát vagy fejlesztést kell felmutatni. Ez olyan. Egy ilyen pengeélen táncoló szerkezetet nem hasraütéssel építenek. Ez egy terezési feladat, amit oktatás keretében ki lehet adni ilyen feladatokat, mert ebből tanul a mérnökpalánta.
Te tényleg ennyire nehéz felfogású / gyökér vagy? A világ legjobb mérnökképezdéi pont ilyen nagyon magas szintű kreativitást és mérnöki tudást elváró intézményekből kerülnek ki. -
teddybear #63 "a repülő kb. pontosan annyira ki van szolgáltatva az időjárásnak mint a léghajó."
Nem. Egy jól megépített repülőgép még a hurrikánt is át tudja repülni, a léghajó meg egy közepes erejű széltől összetörik. Mint már írtam, a repülőgép szerkezete sokkal erősebb, mert kevésbé fontos a súlykorlát.
"Miért van repülő: ennek viszont sok köze nincs a valós okohoz. Akkor azért megy mindenki belsőégésű motorral hajtott járművel mert ez a legjobb? Neeeem. Ennek volt erős a lobija. Ennyi."
Az erős lobbi gazdasági alapon nyugodott. A repülőgép egyszerűen hamarabb megtérül, hamarabb behozza az árát. A Hindenburg repülései ráfizetéses presztízs-repülések voltak. A bevételei még az üzemeltetési költségeket sem hozták be.
"Hajó vs. léghajó: miért lenne hosszabb az élettartalma? Vagy van most a világon 50 éves léghajó ami működik? Tudommal nincs. Tehát nincs összehasonlítási alapunk erről a kérdésről. A fentartásuk, az elöbb vázoltak miatt szintén összehasonlítási alap nélküliek. Hangár kell a léghajónak, a hajónak kikötő,. üzemanyag/krabantartás mind a kettőnek kell stb..."
A hajók többsége évtizedeken át szolgál. Az átlag olyan 40-50 év, de nem ritka a 100 évnél is idősebb. Egy léghajó néhány év múltán elhasználódik, ha addig baleset nem éri. Ez egyszerűen a gyenge szerkezetéből adódik, az anyagfáradásból. Éppen az erősebb szerkezetük miatt hosszabb élettartamúak a repülőgépek is. A DC-3-as gépek közel fele még a gyártásuk beszüntetése után három évtizeddel is repült, és még most, több mint fél évszázaddal később is sok repül belőle.
"Tehát nincs összehasonlítási alapunk erről a kérdésről. A fentartásuk, az elöbb vázoltak miatt szintén összehasonlítási alap nélküliek. Hangár kell a léghajónak, a hajónak kikötő,. üzemanyag/krabantartás mind a kettőnek kell stb..."
Éppenséggel van. Csak nem veszed figyelembe. Az üzemeltetési infrastruktúrát meg a repülőgépek esetében már több évtizede, a hajóknál több évszázada fejlesztik. A léghajónál nulláról kéne indulni, ami olyan pénz, amit végképp nem tudnának kigazdálkodni.
"Amiben király lenne: a luxus utak. Aki luxus utazásra megy az NEM megy repülővel. Megy hajóval meg ilyenek. Ui. egy repülőn egyszerűen nem lehet kényelemben utazni."
Kivéve, ha az üdülőben akar pihenni. Mi a fenéért repülnének évente milliók a kimondottan turista-központoknak tekinthető helyekre?
A mostani utasszállítóhajók inkább mozgó üdülőkomplexumok, mint embereket onnan, ide szállító járművek. Ezekkel konkurálhatna, de az első katasztrófa után az egész iparág becsukhatná a kaput, ahogy a Hindenburg esete után tették.
És tudod, nem az a lényeg, hogy te mit hiszel, hanem hogy azok mit néznek, akik a pénzt adják hozzá. És a léghajó-építés rossz befektetés. -
MacropusRufus #62 ezzel vitába szálnák :)
a repülő kb. pontosan annyira ki van szolgáltatva az időjárásnak mint a léghajó. Szélnyírás, légörvény, stb... ezek mind odavághatják a gépet és teszik is a mai napig. A léghajót dettó.
Könnyű sérülés: madár a sugárhajtóműbe, madár a rotorba, stb.. kép már lent is van. Léghajó max. süllyedni kezd.
Gyorsaság: hát igen, a gép gyorsabb. Kérdés az, hogy mire akarom haszálni. Sztem a gyorsaság nem minden esetben számottevő tényező.
Miért van repülő: ennek viszont sok köze nincs a valós okohoz. Akkor azért megy mindenki belsőégésű motorral hajtott járművel mert ez a legjobb? Neeeem. Ennek volt erős a lobija. Ennyi.
Hajó vs. léghajó: miért lenne hosszabb az élettartalma? Vagy van most a világon 50 éves léghajó ami működik? Tudommal nincs. Tehát nincs összehasonlítási alapunk erről a kérdésről. A fentartásuk, az elöbb vázoltak miatt szintén összehasonlítási alap nélküliek. Hangár kell a léghajónak, a hajónak kikötő,. üzemanyag/krabantartás mind a kettőnek kell stb...
Amiben király lenne: a luxus utak. Aki luxus utazásra megy az NEM megy repülővel. Megy hajóval meg ilyenek. Ui. egy repülőn egyszerűen nem lehet kényelemben utazni.
-
teddybear #61 Sokkal nagyobb energiát ad a fluor+hidrogén reakció. Szerencsére viszont a fluor nincs a légkörben. -
teddybear #60 Pedig de. A léghajó egyszerűen sokkal lassabb, könnyebben sérül, és teljesen ki van szolgáltatva az időjárásnak. Mivel a jelenlegi földi kiszolgálórendszerek nem jók a léghajókhoz, azokat is át kéne építeni. Egy repülőgépnek egy transzatlanti út 7-8 óra, felszállástól, leszállásig, egy léghajónak 3-4 nap. Ezalatt egy repülőgép többször is lerepüli ezt a távot oda-vissza. Nem véletlenül viszik az utasok túlnyomórészét repülőgépek a világon a nagyobb távokon.
A hajókhoz képest valamivel gyorsabbak, de sokkal kisebb az élettartamuk. Sokkal drágább a fenntartásuk. Utasszállításra a hajók sokkal biztonságosabbak. -
MacropusRufus #58 ezen gondolkodtam én is. Valahogy biztos megoldják. Vagy nem :)
De gondolom a technológia adott arra, hogy 230tonnás lághajót épéítsenek, csak hát a felhajtó erőt biztosító gázzal van némi gebasz :)
De azért szép nagy dög lenne ha elkészűlne :) -
MacropusRufus #56 :)
na és itt egy magyar is. :)) vitzes -
MacropusRufus #55 van egy terv (lásd videómat) ami 230tonnás léghajót vízionál... -
MacropusRufus #54 "Összességében a léghajó gazdaságtalanabb, mint egy mai utasszállító gép. "
hát mondjuk nem egészen. A léghajók inkább a normál hajókkal tudnának versenyezni. Repülővel nem de CSAK sebessgében. Minden másban a léghajó verhetetlen :)
Milve a felhajtó erőt a gáz termeli ezért csak a haladásra kell motor. Igaz, nem meg 900-al, csak 80-al de ennyivel nem megy hajó sem. Tehát inkább a hajónak lenne a konkurenciája. Egy repülő ráadásúl sokkal több szennyező anyagot nyom a levegőbe mint egy léghajó.
A nagyon megertőltetem a fantáziámat: a léghajó tetejére napelemeket biggyesztünk és a haladásért villanymotorok lesznek a felelősek. pl.
Esetleg hibrid hajtás.
Mindenesetre én kipróbálnám :)
plussz: Luxus léghajó
-
MacropusRufus #53 "A Zeppelin tragédiája után, amit egyébként a hidrogén gáz berobbanása okozott, "
nem ez okozta, hanem a burkolaton használta festék és a burkolat anyaga közt fellépő kémiai folyamat. A hidrogén már csak a hab volt a tortán.
(egyik Mítoszírókban is foglalkoztak vele. Youtube-on fent van) -
MacropusRufus #52 "Tetsuo ma 04:54 | válasz erre | #26
Azt tudjatok-e, hogy Zeppelin milyen szabadalmat vasarolt meg amivel elkezdte epiteni a leghajoit?
A magyar Schwarz David szabadalmát."
jaja. Pontosabban az ipse halála után az özvegye adta el A Zeppelinnek.
-
teddybear #51 "Innentől kezdve az egésznek semmi gyakorlati értelme nincsen. Egy rakás pénzt és energiát beleölni azért, hogy építs egy hatalmas szerkezetet, amivel képes vagy lebegni egy zárt teremben... háát... Nem arról van szó, hogy nem nagy dolog, csupán nem látni az értelmét és a jövőjét."
Játék és oktatási gyakorlat, épp úgy, mint a tésztahidak építése. A diákok a versengés keretében tesznek szert olyan ismeretekre, amik aztán jól jönnek a valós életben. -
Dany007 #50 Nézd, én se ájultam el tőle túlzottan.
És itt most nem arról van szó, hogy csúnya a csaj, vagy hogy én megtudnám-e építeni, mert nyilván nem egyszerű egy ilyen elkészíteni és működésbe hozni.
Sőt, gyakorlatilag bizonyították, hogy simán ember erővel is lehet repülni, akár tartósan is...
Az igazi gond az utolsó bekezdésben van. Idézem.
"A kültéri tesztek nem kivitelezhetők, mivel egy kisebb fuvallat is kibillentheti a helikoptert. "
Innentől kezdve az egésznek semmi gyakorlati értelme nincsen. Egy rakás pénzt és energiát beleölni azért, hogy építs egy hatalmas szerkezetet, amivel képes vagy lebegni egy zárt teremben... háát... Nem arról van szó, hogy nem nagy dolog, csupán nem látni az értelmét és a jövőjét. -
lyozsi #49 A szokásos: sok a fikázás, de próbálj meg otthon összeácsolni valami ilyesmit.
Az ugye nem menne. Könnyebb más munkáját leugatni.
"Én sokkal jobbat tudok..." Akkor rajta! Ne csak a szád járjon.
Ez a szokásos ebben az országban. Ezért (is) tart itt.
A tekerős csaj meg NEM ronda, csak a feje. -
#48
Az egy dolog, hogy az ötlet egy baromság, de hogy mégcsak meg sem valósították és úgy hájpolják az fantasztikus. Majd ha legalább 100 méter magasra felmegy, akkor esetleg mondhatjuk, hogy a levegőbe emelkedett.
Egyébként meg jól látjátok. Ez kb csak azért készült, hogy pár unatkozó pancser is örülhessen a fejének. Emberi szokás. -
#47
Koze sincs ehhez, mert arra epult rengeteg mas kutatas, de ez mar egy jart ut, itt nincs mit felfedezni, csupan szorjak a penzt ertelmetlenul. -
who am I 7 #46 ez azonkívűl, h rángatózik, csinál valami mást?jó ronda a tekerő csaj -
#45
Akkor ugyanazokkal az anyagokkal jobb repülőgépet építenek, mint léghajót. :) -
teddybear #44 Összességében a léghajó gazdaságtalanabb, mint egy mai utasszállító gép.
Az utóbbi sokkal gyorsabb, hamarabb fordul, kevésbé zavarja az időjárás, sokkal kevesebb ember kell a kiszolgálásához. Ráadásul, bár talán drágább megépíteni egy repülőgépet, de a kiszolgáló létesítmények(repterek) a mostani gépekhez épültek, a léghajókhoz vadonatúj repterek kellenek. -
teddybear #43 A félmerev vázú léghajók csak néhány utast bírnak el, és ugyanúgy sebezhetők mindennek aminek a merev vázas léghajók. -
teddybear #42 Emlékszem, de már akkor is az volt a véleményem, hogy nem lesz belőle semmi. -
teddybear #41 A Sikorsy-díj lényege az, hogy a pilóta kizárólag a saját izomerejéből emelje fel a szerkezetet+saját magát. Ballonok, emelőszerkezetek kizárva.
Olyan ez, mint a tésztából készült, többszáz kilós teherbírású modellhidak versenye. -
#40
Sry az elírásokért... mini laptopról tolom és összevissza nyomom le a billentyűket. :$ -
#39
Itt a tömeggel azért van gond csak, mert egy 65 kilós csajszi próbálja meg felemelni az egészet valós idejű energiabefektetéssel. A szerkezet azért esik majdnem szét, mert baromi nagy területre lett széthúzva (kis tömeg mellett), hogy minél nagyobb lehessen a 4 rotor felülete. A négy rotor mondjuk nem hülyeség, mert talán így a legnagyobb a vertikális felhajtóerő amellett, hogy elviekben baromi egyszerűen lehetne majd kormányozni is... A rácsostartós kivitel megint nem hülyeség, mert elnyeli a pilóta "vergődési energiáinak" egy részét, így stabillabb lehet a rotoroknál az egész - viszont ez pocséklás.
A ledkerék nyomatéki egyensúlyt kiköszöbölheted azzal, hogy giroszkópot raksz köré. De rakhatunk rá héliumos lufit is, meg lehet mágneses a lendkerék és már egybpl áramot is termelünk... A lehetőségek korlátlanoks. :O :)