Felemelkedett a pedálos helikopter
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#60
Pedig de. A léghajó egyszerûen sokkal lassabb, könnyebben sérül, és teljesen ki van szolgáltatva az idõjárásnak. Mivel a jelenlegi földi kiszolgálórendszerek nem jók a léghajókhoz, azokat is át kéne építeni. Egy repülõgépnek egy transzatlanti út 7-8 óra, felszállástól, leszállásig, egy léghajónak 3-4 nap. Ezalatt egy repülõgép többször is lerepüli ezt a távot oda-vissza. Nem véletlenül viszik az utasok túlnyomórészét repülõgépek a világon a nagyobb távokon.
A hajókhoz képest valamivel gyorsabbak, de sokkal kisebb az élettartamuk. Sokkal drágább a fenntartásuk. Utasszállításra a hajók sokkal biztonságosabbak.
A hajókhoz képest valamivel gyorsabbak, de sokkal kisebb az élettartamuk. Sokkal drágább a fenntartásuk. Utasszállításra a hajók sokkal biztonságosabbak.
ezen gondolkodtam én is. Valahogy biztos megoldják. Vagy nem 😊
De gondolom a technológia adott arra, hogy 230tonnás lághajót épéítsenek, csak hát a felhajtó erõt biztosító gázzal van némi gebasz 😊
De azért szép nagy dög lenne ha elkészûlne 😊
De gondolom a technológia adott arra, hogy 230tonnás lághajót épéítsenek, csak hát a felhajtó erõt biztosító gázzal van némi gebasz 😊
De azért szép nagy dög lenne ha elkészûlne 😊
van egy terv (lásd videómat) ami 230tonnás léghajót vízionál...
"Összességében a léghajó gazdaságtalanabb, mint egy mai utasszállító gép. "
hát mondjuk nem egészen. A léghajók inkább a normál hajókkal tudnának versenyezni. Repülõvel nem de CSAK sebessgében. Minden másban a léghajó verhetetlen 😊
Milve a felhajtó erõt a gáz termeli ezért csak a haladásra kell motor. Igaz, nem meg 900-al, csak 80-al de ennyivel nem megy hajó sem. Tehát inkább a hajónak lenne a konkurenciája. Egy repülõ ráadásúl sokkal több szennyezõ anyagot nyom a levegõbe mint egy léghajó.
A nagyon megertõltetem a fantáziámat: a léghajó tetejére napelemeket biggyesztünk és a haladásért villanymotorok lesznek a felelõsek. pl.
Esetleg hibrid hajtás.
Mindenesetre én kipróbálnám 😊
plussz: Luxus léghajó
hát mondjuk nem egészen. A léghajók inkább a normál hajókkal tudnának versenyezni. Repülõvel nem de CSAK sebessgében. Minden másban a léghajó verhetetlen 😊
Milve a felhajtó erõt a gáz termeli ezért csak a haladásra kell motor. Igaz, nem meg 900-al, csak 80-al de ennyivel nem megy hajó sem. Tehát inkább a hajónak lenne a konkurenciája. Egy repülõ ráadásúl sokkal több szennyezõ anyagot nyom a levegõbe mint egy léghajó.
A nagyon megertõltetem a fantáziámat: a léghajó tetejére napelemeket biggyesztünk és a haladásért villanymotorok lesznek a felelõsek. pl.
Esetleg hibrid hajtás.
Mindenesetre én kipróbálnám 😊
plussz: Luxus léghajó
"A Zeppelin tragédiája után, amit egyébként a hidrogén gáz berobbanása okozott, "
nem ez okozta, hanem a burkolaton használta festék és a burkolat anyaga közt fellépõ kémiai folyamat. A hidrogén már csak a hab volt a tortán.
(egyik Mítoszírókban is foglalkoztak vele. Youtube-on fent van)
nem ez okozta, hanem a burkolaton használta festék és a burkolat anyaga közt fellépõ kémiai folyamat. A hidrogén már csak a hab volt a tortán.
(egyik Mítoszírókban is foglalkoztak vele. Youtube-on fent van)
"Tetsuo ma 04:54 | válasz erre | #26
Azt tudjatok-e, hogy Zeppelin milyen szabadalmat vasarolt meg amivel elkezdte epiteni a leghajoit?
A magyar Schwarz David szabadalmát."
jaja. Pontosabban az ipse halála után az özvegye adta el A Zeppelinnek.
Azt tudjatok-e, hogy Zeppelin milyen szabadalmat vasarolt meg amivel elkezdte epiteni a leghajoit?
A magyar Schwarz David szabadalmát."
jaja. Pontosabban az ipse halála után az özvegye adta el A Zeppelinnek.
#51
"Innentõl kezdve az egésznek semmi gyakorlati értelme nincsen. Egy rakás pénzt és energiát beleölni azért, hogy építs egy hatalmas szerkezetet, amivel képes vagy lebegni egy zárt teremben... háát... Nem arról van szó, hogy nem nagy dolog, csupán nem látni az értelmét és a jövõjét."
Játék és oktatási gyakorlat, épp úgy, mint a tésztahidak építése. A diákok a versengés keretében tesznek szert olyan ismeretekre, amik aztán jól jönnek a valós életben.
Játék és oktatási gyakorlat, épp úgy, mint a tésztahidak építése. A diákok a versengés keretében tesznek szert olyan ismeretekre, amik aztán jól jönnek a valós életben.
#50
Nézd, én se ájultam el tõle túlzottan.
És itt most nem arról van szó, hogy csúnya a csaj, vagy hogy én megtudnám-e építeni, mert nyilván nem egyszerû egy ilyen elkészíteni és mûködésbe hozni.
Sõt, gyakorlatilag bizonyították, hogy simán ember erõvel is lehet repülni, akár tartósan is...
Az igazi gond az utolsó bekezdésben van. Idézem.
"A kültéri tesztek nem kivitelezhetõk, mivel egy kisebb fuvallat is kibillentheti a helikoptert. "
Innentõl kezdve az egésznek semmi gyakorlati értelme nincsen. Egy rakás pénzt és energiát beleölni azért, hogy építs egy hatalmas szerkezetet, amivel képes vagy lebegni egy zárt teremben... háát... Nem arról van szó, hogy nem nagy dolog, csupán nem látni az értelmét és a jövõjét.
És itt most nem arról van szó, hogy csúnya a csaj, vagy hogy én megtudnám-e építeni, mert nyilván nem egyszerû egy ilyen elkészíteni és mûködésbe hozni.
Sõt, gyakorlatilag bizonyították, hogy simán ember erõvel is lehet repülni, akár tartósan is...
Az igazi gond az utolsó bekezdésben van. Idézem.
"A kültéri tesztek nem kivitelezhetõk, mivel egy kisebb fuvallat is kibillentheti a helikoptert. "
Innentõl kezdve az egésznek semmi gyakorlati értelme nincsen. Egy rakás pénzt és energiát beleölni azért, hogy építs egy hatalmas szerkezetet, amivel képes vagy lebegni egy zárt teremben... háát... Nem arról van szó, hogy nem nagy dolog, csupán nem látni az értelmét és a jövõjét.
#49
A szokásos: sok a fikázás, de próbálj meg otthon összeácsolni valami ilyesmit.
Az ugye nem menne. Könnyebb más munkáját leugatni.
"Én sokkal jobbat tudok..." Akkor rajta! Ne csak a szád járjon.
Ez a szokásos ebben az országban. Ezért (is) tart itt.
A tekerõs csaj meg NEM ronda, csak a feje.
Az ugye nem menne. Könnyebb más munkáját leugatni.
"Én sokkal jobbat tudok..." Akkor rajta! Ne csak a szád járjon.
Ez a szokásos ebben az országban. Ezért (is) tart itt.
A tekerõs csaj meg NEM ronda, csak a feje.
#48
Az egy dolog, hogy az ötlet egy baromság, de hogy mégcsak meg sem valósították és úgy hájpolják az fantasztikus. Majd ha legalább 100 méter magasra felmegy, akkor esetleg mondhatjuk, hogy a levegõbe emelkedett.
Egyébként meg jól látjátok. Ez kb csak azért készült, hogy pár unatkozó pancser is örülhessen a fejének. Emberi szokás.
Egyébként meg jól látjátok. Ez kb csak azért készült, hogy pár unatkozó pancser is örülhessen a fejének. Emberi szokás.
#47
Koze sincs ehhez, mert arra epult rengeteg mas kutatas, de ez mar egy jart ut, itt nincs mit felfedezni, csupan szorjak a penzt ertelmetlenul.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#46
ez azonkívûl, h rángatózik, csinál valami mást?jó ronda a tekerõ csaj
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#45
Akkor ugyanazokkal az anyagokkal jobb repülõgépet építenek, mint léghajót. 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#44
Összességében a léghajó gazdaságtalanabb, mint egy mai utasszállító gép.
Az utóbbi sokkal gyorsabb, hamarabb fordul, kevésbé zavarja az idõjárás, sokkal kevesebb ember kell a kiszolgálásához. Ráadásul, bár talán drágább megépíteni egy repülõgépet, de a kiszolgáló létesítmények(repterek) a mostani gépekhez épültek, a léghajókhoz vadonatúj repterek kellenek.
Az utóbbi sokkal gyorsabb, hamarabb fordul, kevésbé zavarja az idõjárás, sokkal kevesebb ember kell a kiszolgálásához. Ráadásul, bár talán drágább megépíteni egy repülõgépet, de a kiszolgáló létesítmények(repterek) a mostani gépekhez épültek, a léghajókhoz vadonatúj repterek kellenek.
#43
A félmerev vázú léghajók csak néhány utast bírnak el, és ugyanúgy sebezhetõk mindennek aminek a merev vázas léghajók.
#42
Emlékszem, de már akkor is az volt a véleményem, hogy nem lesz belõle semmi.
#41
A Sikorsy-díj lényege az, hogy a pilóta kizárólag a saját izomerejébõl emelje fel a szerkezetet+saját magát. Ballonok, emelõszerkezetek kizárva.
Olyan ez, mint a tésztából készült, többszáz kilós teherbírású modellhidak versenye.
Olyan ez, mint a tésztából készült, többszáz kilós teherbírású modellhidak versenye.
#40
Sry az elírásokért... mini laptopról tolom és összevissza nyomom le a billentyûket. :$
#39
Itt a tömeggel azért van gond csak, mert egy 65 kilós csajszi próbálja meg felemelni az egészet valós idejû energiabefektetéssel. A szerkezet azért esik majdnem szét, mert baromi nagy területre lett széthúzva (kis tömeg mellett), hogy minél nagyobb lehessen a 4 rotor felülete. A négy rotor mondjuk nem hülyeség, mert talán így a legnagyobb a vertikális felhajtóerõ amellett, hogy elviekben baromi egyszerûen lehetne majd kormányozni is... A rácsostartós kivitel megint nem hülyeség, mert elnyeli a pilóta "vergõdési energiáinak" egy részét, így stabillabb lehet a rotoroknál az egész - viszont ez pocséklás.
A ledkerék nyomatéki egyensúlyt kiköszöbölheted azzal, hogy giroszkópot raksz köré. De rakhatunk rá héliumos lufit is, meg lehet mágneses a lendkerék és már egybpl áramot is termelünk... A lehetõségek korlátlanoks. 😮 😊
A ledkerék nyomatéki egyensúlyt kiköszöbölheted azzal, hogy giroszkópot raksz köré. De rakhatunk rá héliumos lufit is, meg lehet mágneses a lendkerék és már egybpl áramot is termelünk... A lehetõségek korlátlanoks. 😮 😊
#38
#15, #16: Lényegében egyet értünk, ezért is mondtam talánra a jövõt. a SkyCat féle játékba pedig beszállt talán az amerikai hadsereg is, volt errõl cikk úgy öt-hat éve itt az SG-n, annak idején engem is meglepett a hír.
Node majd hátha a nanotechnológiai eljárások révén a jelenlegihez mérten erõsebb és könnyebb anyagok ipari szintû elterjedését, tapasztalatszerzést, stb. követõen megnyílik a lehetõség a valóban használható léghajók gyártása elõtt..
Node majd hátha a nanotechnológiai eljárások révén a jelenlegihez mérten erõsebb és könnyebb anyagok ipari szintû elterjedését, tapasztalatszerzést, stb. követõen megnyílik a lehetõség a valóban használható léghajók gyártása elõtt..
#37
BTW az Apollo program közvetlen célja miben volt hasznos? Mitõl le közvetetten bárkinek jobb élete attól, hogy a Holdon leszálltak? Csak, mint egy hasonlatot dobtam be.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#36
Ugye te nem mérnök vagy?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#35
Pontosan. A baj az, hogy szar az oktatas. Pl. lehetne HASZNOS is az ottani alkotoi tevekenyseg...
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#34
...értelmetlen poén de idekivánkozik hogy, afrikában meg é.........<#idiota>
#33
Fantasztikus hír...
#32
100m síkfutás != maraton.
#31
Mert nem is ez a cél. Az ilyen feladat során bizonyos képességek elsajátítása a cél a diákok számára.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#30
Hát gyerekek, ha csinálnak olyan kütyüt, ami engem is felemel kényelmesen, akkor is ha csak úgy tessék-lássék tekerem, akkor sem érdekelne ez a technika. Tökéletesen értelmetlen baromság. Nagy erejû, hordozható energiaforrás kell, vagy nagy kapacitású energiatároló eszköz, nem pedig ilyen nevetséges hókuszpókusz...
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#29
Van valamiféle vázlatrajz errõl a szerkezetrõl, ami ennyi embert képes elszállítani? Igaz, hogy anno fejedelmi luxusuban szállított cirka 60 embert és 30 fõs személyzetet, de nem tudom elképzelni, hogy 100-ból hogyan lesz 2 vagy 3 ezer ember. Ez 20-30 szoros eltérés. Ma egy áltagos utas a poggyásszal 70-100 kg között van országtól és évszaktól függõen. (Nyaraláskor több a csomag.)
Ez a mimiális átlagos utastömeggel számolva cirka 225 tonna ember és csomag. Erre jönne még kár a kaja, pia és egyéb tisztálkodásra és egyebekre víz + egyéb berendezések. Kapásból ott vagyunk, hogy 300 tonnát kell emelni alsó hangon.
Van olyan léghajó, aminek ekkora emelõképesség tartaléka van?
Ez a mimiális átlagos utastömeggel számolva cirka 225 tonna ember és csomag. Erre jönne még kár a kaja, pia és egyéb tisztálkodásra és egyebekre víz + egyéb berendezések. Kapásból ott vagyunk, hogy 300 tonnát kell emelni alsó hangon.
Van olyan léghajó, aminek ekkora emelõképesség tartaléka van?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#28
Nem tudom de én azt hiszem hogy egy kis termetû férfi aki sportoló történetesen, biztos jobb izomerõ - súly aránnyal rendelkezik. De ezt a szerkezetet irányítani sem fogják soha, és össz. súlyban itt kb. 160kg-os jármûvet kell lebegtetni, ha még csak haladna akkor több esélye lenne persze nem ezzel a jelenlegi formályával de irányítani akkor sem lenne könnyû és akkor már rotoros sikló lenne nem helikopterszerûség.
#27
Persze hogy felemelkedett velük volt a MIKULÁS neki meg nagy a tapasztalata repülés terén!
#26
Azt tudjatok-e, hogy Zeppelin milyen szabadalmat vasarolt meg amivel elkezdte epiteni a leghajoit?
A magyar Schwarz David szabadalmát.
A magyar Schwarz David szabadalmát.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#25
"Egyszerûen a szerkezetekkel nem lehat megcsinálni azt, hogy óránkén egy kétkifutós reptérhez hasonlóan fogadj mondjuk 60 gépet átlagosan akár 200-300 utassal."
Azért mások a számok, mert egy léghajóval 2-3ezer utast is tudsz szállítani. Más kérdés, hogy utasszállításra nem alkalmas a léghajó, mert az optimális utazósebessége 70-90 km/h. 140km/h-nál már háromszor annyi energiát használ.
Leszállópálya meg nem kell neki, helyben száll és fel, így máshogy használja ki egy reptér területét. Bár valóban a nagy méretek miatt nem tud túl sûrûn elhelyezkedni.
"Megvan a maguk helye, de a merevszárnyú repülõvel szemben teljesen versenyképtelenek a fizikai törvényei és a gazdaságosság miatt is."
A léghajó messze a leggazdaságosabb légiszállítási eszköz. Azzal nem lehet versenyezni, hogy a levegõben tartáshoz nem használ semmi energiát. Csak némileg speciális a felhasználási területe. A nagy sebességet pl el kell felejteni. Meg sajnos a nagy számban való alkalmazáshoz a hélium valóban kevés lehet.
Azért mások a számok, mert egy léghajóval 2-3ezer utast is tudsz szállítani. Más kérdés, hogy utasszállításra nem alkalmas a léghajó, mert az optimális utazósebessége 70-90 km/h. 140km/h-nál már háromszor annyi energiát használ.
Leszállópálya meg nem kell neki, helyben száll és fel, így máshogy használja ki egy reptér területét. Bár valóban a nagy méretek miatt nem tud túl sûrûn elhelyezkedni.
"Megvan a maguk helye, de a merevszárnyú repülõvel szemben teljesen versenyképtelenek a fizikai törvényei és a gazdaságosság miatt is."
A léghajó messze a leggazdaságosabb légiszállítási eszköz. Azzal nem lehet versenyezni, hogy a levegõben tartáshoz nem használ semmi energiát. Csak némileg speciális a felhasználási területe. A nagy sebességet pl el kell felejteni. Meg sajnos a nagy számban való alkalmazáshoz a hélium valóban kevés lehet.
#24
"A gond az a merev vázú léghajókkal"
Ezért nem épít senki merev vázú léghajót, hanem félmerev vázút. Kevés súllyal nagy szerkezeti stabilitás. Például Zeppelin NT 8 tonna össztömeggel rendelkezik, ebbõl 2 tonna a belsõ váz. Nagyobb méret esetén még javulhat is az arány.
Ezért nem épít senki merev vázú léghajót, hanem félmerev vázút. Kevés súllyal nagy szerkezeti stabilitás. Például Zeppelin NT 8 tonna össztömeggel rendelkezik, ebbõl 2 tonna a belsõ váz. Nagyobb méret esetén még javulhat is az arány.
#23
"Az egész Földön nem található talán annyi színtiszta hélium ami egyetlen léghajót képes volna felemelni (!!!)"
Ez így butaság. Sok új léghajót tudnánk évente üzembe állítani, de valóban nem olyan sok a hélium a Földön, hogy nagy számban alkalmazni tudnánk.
Ez így butaság. Sok új léghajót tudnánk évente üzembe állítani, de valóban nem olyan sok a hélium a Földön, hogy nagy számban alkalmazni tudnánk.
#22
"Tudja valaki, hogy a (szabályok szerint) hélium (pl. He-ballonok) használata megengedett-e repülõ szerkezet építése közben?"
Igen. Hidrogént nem használhatsz.
"Egyébként azt olvastam valahol, hogy 1 kg-nyi tömeg levegõbe emeléséhez nagyjából 3 köbméter Héliumra van szükség "
Egy köbméter hélium egy kg-ot tud felemelni. Gyakorlatban az amerikai USS Akron léghajó 180ezer köbméter héliumot tartalmazott, amivel 180 tonnát lehet felemelni. 100 tonna volt maga a léghajó és 80 tonna hasznos terhet tudott cipelni.
Igen. Hidrogént nem használhatsz.
"Egyébként azt olvastam valahol, hogy 1 kg-nyi tömeg levegõbe emeléséhez nagyjából 3 köbméter Héliumra van szükség "
Egy köbméter hélium egy kg-ot tud felemelni. Gyakorlatban az amerikai USS Akron léghajó 180ezer köbméter héliumot tartalmazott, amivel 180 tonnát lehet felemelni. 100 tonna volt maga a léghajó és 80 tonna hasznos terhet tudott cipelni.
#21
Szerintem elõször is valami etióp futóbajnokot kéne alkalmazni. Azoknál van gondolom a legjobb súly/izomerõ arány.
Amúgy érdekes kísérlet. 😊
Amúgy érdekes kísérlet. 😊
#20
Követik a második zeppelin példáját...
#19
Nem lesz több héliumos lufi 😞
]-[7]-[
#18
amit egyébként a hidrogén gáz berobbanása okozott, próbálkoztak a hélium-hidrogén arányokkal de nagyon drága lett volna sajnos, különben ma már egyértelmûen a léghajók lennének a vezetõ repülési platform, mind költsé
Nem. Ugyanis a légiszállításhoz az kell, hogy a komoly idõbali kapacitás is legyen magán a repszerkezeten és fogadó oldaon is. Ezt léghajóval akkor sem tudnád megcsinálni, ha végetlen hélum lenne. Egyszerûen a szerkezetekkel nem lehat megcsinálni azt, hogy óránkén egy kétkifutós reptérhez hasonlóan fogadj mondjuk 60 gépet átlagosan akár 200-300 utassal. A léghajónak ráadásul még több hely is kellene.
Megvan a maguk helye, de a merevszárnyú repülõvel szemben teljesen versenyképtelenek a fizikai törvényei és a gazdaságosság miatt is.
BTW mi lesz, ha elfogy a hélium?
Nem. Ugyanis a légiszállításhoz az kell, hogy a komoly idõbali kapacitás is legyen magán a repszerkezeten és fogadó oldaon is. Ezt léghajóval akkor sem tudnád megcsinálni, ha végetlen hélum lenne. Egyszerûen a szerkezetekkel nem lehat megcsinálni azt, hogy óránkén egy kétkifutós reptérhez hasonlóan fogadj mondjuk 60 gépet átlagosan akár 200-300 utassal. A léghajónak ráadásul még több hely is kellene.
Megvan a maguk helye, de a merevszárnyú repülõvel szemben teljesen versenyképtelenek a fizikai törvényei és a gazdaságosság miatt is.
BTW mi lesz, ha elfogy a hélium?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#17
Iszonyatosan nehéz továbbá maga a tömegnek akkora lenne a tehetetlensége, hogy a pörgettyû nyomatékokkal baj lehet, ha a gép forgástengelye változni akar. Márpedig látod, hogy a cucc majd szétesik azalatt, hogy egy lepkesúlyú sportolócsaj pedáloz ezerre.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#16
Ezek a tervek gyakorlatilag a fióknak készülnek. A megalkotóik lehet hogy hisznek benne, de a gyakorlati szakemberek néhány fanatikus kivételével nem.
#15
A gond az a merev vázú léghajókkal, hogy bár képesek vagyunk olyan vázat építeni, ami kellõen merev a légáramlások által keltett mechanikai igénybevételeknek, de ez a váz túl nehéz a léghajónak. Ha ezt építjük be, akkor nem tud a léghajó felszállni. Ha viszont a váz elég könnyû a repüléshez, akkor törik.
Szóval ez van. A német, angol és amerikai zeppelinek túlnyomó többsége a váratlanul lecsapó szelek miatt tört darabokra. Volt olyan baleset is, hogy a kikötött léghajót letépte a szél a kötélrõl, és aztán fennakadt a közeli erdõ fáin.
Az Elsõ Világháború elõtt megépült 21 zeppelinbõl hét leszállás utáni balesetekben(pl. a léghajó-hangárba vontatás közben) semmisült meg. A többi részben repülés közben ütõdött földnek, vagy elhasználódott, és szétszerelték. Három léghajót(az utolsókat) a háború kitörése után besoroztak.
A gond leginkább ott van, hogy kezdenek kifogyni a héliumforrásaink. Kimerülõben vannak azok a földgázmezõk, amikbõl a héliumot kivonjuk. És ez a gáz túl értékes az iparnak, hogy ilyen játékokra elpazaroljuk.
Szóval ez van. A német, angol és amerikai zeppelinek túlnyomó többsége a váratlanul lecsapó szelek miatt tört darabokra. Volt olyan baleset is, hogy a kikötött léghajót letépte a szél a kötélrõl, és aztán fennakadt a közeli erdõ fáin.
Az Elsõ Világháború elõtt megépült 21 zeppelinbõl hét leszállás utáni balesetekben(pl. a léghajó-hangárba vontatás közben) semmisült meg. A többi részben repülés közben ütõdött földnek, vagy elhasználódott, és szétszerelték. Három léghajót(az utolsókat) a háború kitörése után besoroztak.
A gond leginkább ott van, hogy kezdenek kifogyni a héliumforrásaink. Kimerülõben vannak azok a földgázmezõk, amikbõl a héliumot kivonjuk. És ez a gáz túl értékes az iparnak, hogy ilyen játékokra elpazaroljuk.
szuper lehetett megépíteni, bár ugyen nem vagyok a közlekedés expertje, de az a 8-12 centiméter egyelõre egy picit kevésnek tûnik
#13
A sebessé mellett a mai kereskedelmi repülõkkel összevetve hátrány az azonos teherbíró képesség mellett értett sokszoros méret, a viharérzékenység, a leszállás, földi rögzítés kérdése.
Mindezzel együtt talán van jövõje az ilyen jellegû léghajózásnak, látsd SkyCat.
Mindezzel együtt talán van jövõje az ilyen jellegû léghajózásnak, látsd SkyCat.
#11
Súly. A szerkezet súlyát is fel kell emelni. Így is nehéz, hát még ha beleszerkesztesz mindenféle plusz súlyokat.
#10
A hélium sûrûsége 0,1786 g/l, a levegõé 1,293 g/l. Így egy liter hélium emelõereje 1,1144 gramm.
Persze ebbõl az emelõerõbõl le kell vonni a ballon, meg a többi szerkezet súlyát.
A ballonos megoldás nem jöhet szóba, mert a kiírás lényege, hogy az egész szerkezet súlyát+a pilóta súlyát kizárólag a pilóta izomereje emelje fel.
Persze ebbõl az emelõerõbõl le kell vonni a ballon, meg a többi szerkezet súlyát.
A ballonos megoldás nem jöhet szóba, mert a kiírás lényege, hogy az egész szerkezet súlyát+a pilóta súlyát kizárólag a pilóta izomereje emelje fel.
#9
Sziasztok, nekem 2 kérdésem van a témához kapcsolódóan:
1. Tudja valaki, hogy a (szabályok szerint) hélium (pl. He-ballonok) használata megengedett-e repülõ szerkezet építése közben?
(feltételezem nem, pedig kombinált, úgyértem aktív /emberi munka/ és passzív /mint az említett He-ballon/
elemek összeállításával talán javíthatnának a hatékonyságon)
2. Egyébként azt olvastam valahol, hogy 1 kg-nyi tömeg levegõbe emeléséhez nagyjából 3 köbméter Héliumra van szükség /ami persze jól meg is drágítaná a cucc megépítését. Ez igaz?
Ha van az olvasók között szakértõ (aki már gyakorlatban is emelt meg dolgokat héiummal kérem csak az írjon és ne számolást, ha lehet
nekem elég egy "igaz" vagy "hamis+egy jó adat 1kg-nyi anyag felemelésére vonatkozóan" )
esetleg alátámaszthatná (vagy kijavíthatná) ismereteimet.
Válaszát elõre is köszönöm.
1. Tudja valaki, hogy a (szabályok szerint) hélium (pl. He-ballonok) használata megengedett-e repülõ szerkezet építése közben?
(feltételezem nem, pedig kombinált, úgyértem aktív /emberi munka/ és passzív /mint az említett He-ballon/
elemek összeállításával talán javíthatnának a hatékonyságon)
2. Egyébként azt olvastam valahol, hogy 1 kg-nyi tömeg levegõbe emeléséhez nagyjából 3 köbméter Héliumra van szükség /ami persze jól meg is drágítaná a cucc megépítését. Ez igaz?
Ha van az olvasók között szakértõ (aki már gyakorlatban is emelt meg dolgokat héiummal kérem csak az írjon és ne számolást, ha lehet
nekem elég egy "igaz" vagy "hamis+egy jó adat 1kg-nyi anyag felemelésére vonatkozóan" )
esetleg alátámaszthatná (vagy kijavíthatná) ismereteimet.
Válaszát elõre is köszönöm.
#8
Miért nem valami lendkerekes módszert használnak? - ami tárolni tudja a kinetikus energiát, úgy nem kell szerencsétlennek annyira kapálóznia, viszont lassabb a felpörgés... Mondjuk akkor kéne bele valami sebváltó is.