161
-
Deus Ex #38 #15, #16: Lényegében egyet értünk, ezért is mondtam talánra a jövőt. a SkyCat féle játékba pedig beszállt talán az amerikai hadsereg is, volt erről cikk úgy öt-hat éve itt az SG-n, annak idején engem is meglepett a hír.
Node majd hátha a nanotechnológiai eljárások révén a jelenlegihez mérten erősebb és könnyebb anyagok ipari szintű elterjedését, tapasztalatszerzést, stb. követően megnyílik a lehetőség a valóban használható léghajók gyártása előtt.. -
#37
BTW az Apollo program közvetlen célja miben volt hasznos? Mitől le közvetetten bárkinek jobb élete attól, hogy a Holdon leszálltak? Csak, mint egy hasonlatot dobtam be. -
#36
Ugye te nem mérnök vagy? -
#35
Pontosan. A baj az, hogy szar az oktatas. Pl. lehetne HASZNOS is az ottani alkotoi tevekenyseg... -
Merces #34 ...értelmetlen poén de idekivánkozik hogy, afrikában meg é......... 
-
viasz #33 Fantasztikus hír...
-
lapaleves #32 100m síkfutás != maraton. -
#31
Mert nem is ez a cél. Az ilyen feladat során bizonyos képességek elsajátítása a cél a diákok számára. -
#30
Hát gyerekek, ha csinálnak olyan kütyüt, ami engem is felemel kényelmesen, akkor is ha csak úgy tessék-lássék tekerem, akkor sem érdekelne ez a technika. Tökéletesen értelmetlen baromság. Nagy erejű, hordozható energiaforrás kell, vagy nagy kapacitású energiatároló eszköz, nem pedig ilyen nevetséges hókuszpókusz... -
#29
Van valamiféle vázlatrajz erről a szerkezetről, ami ennyi embert képes elszállítani? Igaz, hogy anno fejedelmi luxusuban szállított cirka 60 embert és 30 fős személyzetet, de nem tudom elképzelni, hogy 100-ból hogyan lesz 2 vagy 3 ezer ember. Ez 20-30 szoros eltérés. Ma egy áltagos utas a poggyásszal 70-100 kg között van országtól és évszaktól függően. (Nyaraláskor több a csomag.)
Ez a mimiális átlagos utastömeggel számolva cirka 225 tonna ember és csomag. Erre jönne még kár a kaja, pia és egyéb tisztálkodásra és egyebekre víz + egyéb berendezések. Kapásból ott vagyunk, hogy 300 tonnát kell emelni alsó hangon.
Van olyan léghajó, aminek ekkora emelőképesség tartaléka van? -
MsUser #28 Nem tudom de én azt hiszem hogy egy kis termetű férfi aki sportoló történetesen, biztos jobb izomerő - súly aránnyal rendelkezik. De ezt a szerkezetet irányítani sem fogják soha, és össz. súlyban itt kb. 160kg-os járművet kell lebegtetni, ha még csak haladna akkor több esélye lenne persze nem ezzel a jelenlegi formályával de irányítani akkor sem lenne könnyű és akkor már rotoros sikló lenne nem helikopterszerűség. -
MsUser #27 Persze hogy felemelkedett velük volt a MIKULÁS neki meg nagy a tapasztalata repülés terén! -
#26
Azt tudjatok-e, hogy Zeppelin milyen szabadalmat vasarolt meg amivel elkezdte epiteni a leghajoit?
A magyar Schwarz David szabadalmát. -
Alfa Of NS #25 "Egyszerűen a szerkezetekkel nem lehat megcsinálni azt, hogy óránkén egy kétkifutós reptérhez hasonlóan fogadj mondjuk 60 gépet átlagosan akár 200-300 utassal."
Azért mások a számok, mert egy léghajóval 2-3ezer utast is tudsz szállítani. Más kérdés, hogy utasszállításra nem alkalmas a léghajó, mert az optimális utazósebessége 70-90 km/h. 140km/h-nál már háromszor annyi energiát használ.
Leszállópálya meg nem kell neki, helyben száll és fel, így máshogy használja ki egy reptér területét. Bár valóban a nagy méretek miatt nem tud túl sűrűn elhelyezkedni.
"Megvan a maguk helye, de a merevszárnyú repülővel szemben teljesen versenyképtelenek a fizikai törvényei és a gazdaságosság miatt is."
A léghajó messze a leggazdaságosabb légiszállítási eszköz. Azzal nem lehet versenyezni, hogy a levegőben tartáshoz nem használ semmi energiát. Csak némileg speciális a felhasználási területe. A nagy sebességet pl el kell felejteni. Meg sajnos a nagy számban való alkalmazáshoz a hélium valóban kevés lehet. -
Alfa Of NS #24 "A gond az a merev vázú léghajókkal"
Ezért nem épít senki merev vázú léghajót, hanem félmerev vázút. Kevés súllyal nagy szerkezeti stabilitás. Például Zeppelin NT 8 tonna össztömeggel rendelkezik, ebből 2 tonna a belső váz. Nagyobb méret esetén még javulhat is az arány. -
Alfa Of NS #23 "Az egész Földön nem található talán annyi színtiszta hélium ami egyetlen léghajót képes volna felemelni (!!!)"
Ez így butaság. Sok új léghajót tudnánk évente üzembe állítani, de valóban nem olyan sok a hélium a Földön, hogy nagy számban alkalmazni tudnánk. -
Alfa Of NS #22 "Tudja valaki, hogy a (szabályok szerint) hélium (pl. He-ballonok) használata megengedett-e repülő szerkezet építése közben?"
Igen. Hidrogént nem használhatsz.
"Egyébként azt olvastam valahol, hogy 1 kg-nyi tömeg levegőbe emeléséhez nagyjából 3 köbméter Héliumra van szükség "
Egy köbméter hélium egy kg-ot tud felemelni. Gyakorlatban az amerikai USS Akron léghajó 180ezer köbméter héliumot tartalmazott, amivel 180 tonnát lehet felemelni. 100 tonna volt maga a léghajó és 80 tonna hasznos terhet tudott cipelni. -
gombabácsi #21 Szerintem először is valami etióp futóbajnokot kéne alkalmazni. Azoknál van gondolom a legjobb súly/izomerő arány.
Amúgy érdekes kísérlet. :) -
teddybear #20 ![]()
Követik a második zeppelin példáját... -
7HTH7 #19 Nem lesz több héliumos lufi :( -
#18
amit egyébként a hidrogén gáz berobbanása okozott, próbálkoztak a hélium-hidrogén arányokkal de nagyon drága lett volna sajnos, különben ma már egyértelműen a léghajók lennének a vezető repülési platform, mind költsé
Nem. Ugyanis a légiszállításhoz az kell, hogy a komoly időbali kapacitás is legyen magán a repszerkezeten és fogadó oldaon is. Ezt léghajóval akkor sem tudnád megcsinálni, ha végetlen hélum lenne. Egyszerűen a szerkezetekkel nem lehat megcsinálni azt, hogy óránkén egy kétkifutós reptérhez hasonlóan fogadj mondjuk 60 gépet átlagosan akár 200-300 utassal. A léghajónak ráadásul még több hely is kellene.
Megvan a maguk helye, de a merevszárnyú repülővel szemben teljesen versenyképtelenek a fizikai törvényei és a gazdaságosság miatt is.
BTW mi lesz, ha elfogy a hélium? -
#17
Iszonyatosan nehéz továbbá maga a tömegnek akkora lenne a tehetetlensége, hogy a pörgettyű nyomatékokkal baj lehet, ha a gép forgástengelye változni akar. Márpedig látod, hogy a cucc majd szétesik azalatt, hogy egy lepkesúlyú sportolócsaj pedáloz ezerre. -
teddybear #16 Ezek a tervek gyakorlatilag a fióknak készülnek. A megalkotóik lehet hogy hisznek benne, de a gyakorlati szakemberek néhány fanatikus kivételével nem. -
teddybear #15 A gond az a merev vázú léghajókkal, hogy bár képesek vagyunk olyan vázat építeni, ami kellően merev a légáramlások által keltett mechanikai igénybevételeknek, de ez a váz túl nehéz a léghajónak. Ha ezt építjük be, akkor nem tud a léghajó felszállni. Ha viszont a váz elég könnyű a repüléshez, akkor törik.
Szóval ez van. A német, angol és amerikai zeppelinek túlnyomó többsége a váratlanul lecsapó szelek miatt tört darabokra. Volt olyan baleset is, hogy a kikötött léghajót letépte a szél a kötélről, és aztán fennakadt a közeli erdő fáin.
Az Első Világháború előtt megépült 21 zeppelinből hét leszállás utáni balesetekben(pl. a léghajó-hangárba vontatás közben) semmisült meg. A többi részben repülés közben ütődött földnek, vagy elhasználódott, és szétszerelték. Három léghajót(az utolsókat) a háború kitörése után besoroztak.
A gond leginkább ott van, hogy kezdenek kifogyni a héliumforrásaink. Kimerülőben vannak azok a földgázmezők, amikből a héliumot kivonjuk. És ez a gáz túl értékes az iparnak, hogy ilyen játékokra elpazaroljuk. -
egynyári üröm #14 szuper lehetett megépíteni, bár ugyen nem vagyok a közlekedés expertje, de az a 8-12 centiméter egyelőre egy picit kevésnek tűnik -
Deus Ex #13 A sebessé mellett a mai kereskedelmi repülőkkel összevetve hátrány az azonos teherbíró képesség mellett értett sokszoros méret, a viharérzékenység, a leszállás, földi rögzítés kérdése.
Mindezzel együtt talán van jövője az ilyen jellegű léghajózásnak, látsd SkyCat. -
teddybear #11 Súly. A szerkezet súlyát is fel kell emelni. Így is nehéz, hát még ha beleszerkesztesz mindenféle plusz súlyokat. -
teddybear #10 A hélium sűrűsége 0,1786 g/l, a levegőé 1,293 g/l. Így egy liter hélium emelőereje 1,1144 gramm.
Persze ebből az emelőerőből le kell vonni a ballon, meg a többi szerkezet súlyát.
A ballonos megoldás nem jöhet szóba, mert a kiírás lényege, hogy az egész szerkezet súlyát+a pilóta súlyát kizárólag a pilóta izomereje emelje fel. -
glomgold #9 Sziasztok, nekem 2 kérdésem van a témához kapcsolódóan:
1. Tudja valaki, hogy a (szabályok szerint) hélium (pl. He-ballonok) használata megengedett-e repülő szerkezet építése közben?
(feltételezem nem, pedig kombinált, úgyértem aktív /emberi munka/ és passzív /mint az említett He-ballon/
elemek összeállításával talán javíthatnának a hatékonyságon)
2. Egyébként azt olvastam valahol, hogy 1 kg-nyi tömeg levegőbe emeléséhez nagyjából 3 köbméter Héliumra van szükség /ami persze jól meg is drágítaná a cucc megépítését. Ez igaz?
Ha van az olvasók között szakértő (aki már gyakorlatban is emelt meg dolgokat héiummal kérem csak az írjon és ne számolást, ha lehet
nekem elég egy "igaz" vagy "hamis+egy jó adat 1kg-nyi anyag felemelésére vonatkozóan" )
esetleg alátámaszthatná (vagy kijavíthatná) ismereteimet.
Válaszát előre is köszönöm. -
#8
Miért nem valami lendkerekes módszert használnak? - ami tárolni tudja a kinetikus energiát, úgy nem kell szerencsétlennek annyira kapálóznia, viszont lassabb a felpörgés... Mondjuk akkor kéne bele valami sebváltó is. -
teddybear #7 Ez játéknak, teremsportnak jó, de a szabadban az első szél elviszi, szétcincálja. Semmilyen gyakorlati haszna nincs, és nem is lesz. -
DJviolin #6 Ismerek egy faszit aki egy kis alumíniumból, rongyokból meg Subaru motorból összeüt egy repülőképes dolgot és elfér vele egy disznóólban. Meg vannak repülő szerkezetek, amiket lazán be tudunk hajtogatni egy kombi Wartbourgba vagy egy old-school "terrorista" Transporter-be is.
Persze kísérletnek nagyon hasznos, mint az első emberi hajtású helikopter, de láttunk már hasonlót pedál hajtású légcsavaros csupa szárny UL-ben is. Ami ezerszer biztonságosabbnak tűnt és ráadásul tényleg repült is, nem csak úgy csinált... -
#5
esz gatyi a ukralolapdammal tovabmaratoka levekope mindt eszel esmekcsaka dzsetieromed sekel bevedtni -
endrev #4 És ismét csak egy nagy feketeséget látok a videó helyén. Biztos hogy jó az embed-kód?
Én is kétlem hogy ezzel munkahelyre fogunk menni. De tudományos kísérletnek, egyetemisták tapasztalat- és sikerszerzésének kiváló. -
Hugo Chavez #3 Mondom, légáramlat. -
Hugo Chavez #2 Megkérhettek volna egy fizikust, hogy kiszámítsa mekkora izomerőre lenne szükség 100kg levegőbe emeléséhez szükséges égáramlat keltéséhez.
Azt hiszem sokan nem szponzorálták volna a "kutatásokat".
-
#1
Tudományos kísérletnek fantasztikus, de ebből gyakorlati alkalmazás nem lesz véleményem szerint soha.
