Felemelkedett a pedálos helikopter
Oldal 1 / 4Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#161
Biztosítást mindenre lehetett kötni, azonban a nagyobb rizikójú dolgokat természetesen nehéz volt biztosítani. A biztosítók már akkor sem voltak jótékonysági szervezetek, hanem kõkemény kapitalisták. A veszteségeket minden eszközzel kerülték.
#160
Ezért mondom, hogy elbeszéltek egymás mellett.
#159
És az akkori baleseti rátát figyelembevéve egy léghajó elveszetése megfektette az embert. Ahhoz képest -1 gép elvesztése gazaságilag simáb türhetõbb volt.
Egyéblént mondjuk a 30-as években voltak kártérítések repülõgépbalesetbem elhunytaknak, vagy akkor ezt a kor sajátosságának tartották?
Egyéblént mondjuk a 30-as években voltak kártérítések repülõgépbalesetbem elhunytaknak, vagy akkor ezt a kor sajátosságának tartották?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#158
Sehol nem állítottam, hogy nincs rövidebb..
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#157
Illetve egy nagy léghajó ára olyan 200000 birodalmi márka körül járt. Egy négymotoros utasszállító meg olyan 20-30 ezer körül mozgott. Bár az elsõ három-négyszer több utast szállított, de a második kétszer-háromszor fordult ugyanannyi idõ alatt. Hamarabb behozta az árát a tulajnak.
Azonkívül a repülõgép sokkal üzembiztosabbnak bizonyult a végén. És az utasok nem azért ülnek a repülõgépre, hogy az lezuhanjon velük.
Azonkívül a repülõgép sokkal üzembiztosabbnak bizonyult a végén. És az utasok nem azért ülnek a repülõgépre, hogy az lezuhanjon velük.
#156
Szintén pontosan így van.
#155
Pontosan.
#154
Részemrõl befejeztem. Nem érdekel a téma, meg az, hogy egy leírt szöveg értemét nem vagy képes felfogni. Pláne nem érdekel, hogy miért akarod mindenáron megmagyarázni a hibáidat azzal, hogy az én szövegembe belemagyarázol mindenfélét.
Nem tudom, hogy milyen útvonalat repült a gép, csak annyit tudok, hogy 3500 kilométer hosszúnak mondták. Pont.
A New-York-London távolságát egyetlen szóval sem vontam kétségbe.
Azt mondtam, hogy ez a távolság viszont nem egyezik meg az Európa és Amerika között mérhetõ legrövidebb távolsággal!
Nem tudom, hogy milyen útvonalat repült a gép, csak annyit tudok, hogy 3500 kilométer hosszúnak mondták. Pont.
A New-York-London távolságát egyetlen szóval sem vontam kétségbe.
Azt mondtam, hogy ez a távolság viszont nem egyezik meg az Európa és Amerika között mérhetõ legrövidebb távolsággal!
#153
Elbeszéltek egymás mellett. Teddybear nem a NY-London távolságot vonta kétségbe, hanem azt mondta, hogy van annál rövidebb, te meg folyamatosan a NY-Londont bizonygatod.
#152
Ezt mondom.
Nem a nagy hal ette meg a kis halat, hanem a gyors hal a lassúbbat :D
Nem a nagy hal ette meg a kis halat, hanem a gyors hal a lassúbbat :D
#151
Ismered a viccet a medvérõl meg a vadászról? Vadász vadász, te sz*** jársz ifr...
Én a NY - London távot írtam. Pont. Konkrét volt. Pont. A távolság stimmel. Pont. Te ezt vontad kétségbe. Cáfoltam. Meg is teszem lentebb ismét. Mi a pékért kötekedsz...? Igen, van más transzatlanti járat, de én a tipikusat írtam.
Nagyon jól tudom, hogy pl. John Alcock és társa rövidebb távon ment, mert a legkeletibb pontról szállt fel gyakorlatilag. De ez ki a túrót érdekel, ha a transzatlanti forgalom döntõ része NY, Washinton és környéke, + Miamo és Atlanta tájára megy?
Egyébként meg.
http://www.angelfire.com/md2/timewarp/cursortrail.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Non-stop_flight
http://www.distancefromto.net/distance-from/London/to/New+York
http://www.timeanddate.com/worldclock/distanceresult.html?p1=136&p2=179
Biztos ezek a távolságok is véletlenül stimmelnek. Mennyi linket rakjak be?
A GE pontosan mér, az elv helyes. Mutass egy forrást vagy számítást, ami szerint tévedek én vagy a linkjeim, vagy a GE vagy a GM útvonalkeresõje. Kicsit sok emberrel szállsz vitába és kicsit nagy arccal...
Különben ahogy látom, te sohasem akarod beismerni, hogy tévedtél. Inkább nekirohansz még egyszer a falnak.
Szerintem meg ismerd el, hogy tévedsz és hagyd abba a trollkodást. Igen, bárdolatlan a stílusom, de akkor is nekem igazam van basszad már meg. Hány forrást, adjak még neked? Az egész világ, a Google programozói és térképészei, mindenki rosszul számol távolságot csak te nem ugye...
Nem értelek. Eddig tök értelmes voltál...
Én a NY - London távot írtam. Pont. Konkrét volt. Pont. A távolság stimmel. Pont. Te ezt vontad kétségbe. Cáfoltam. Meg is teszem lentebb ismét. Mi a pékért kötekedsz...? Igen, van más transzatlanti járat, de én a tipikusat írtam.
Nagyon jól tudom, hogy pl. John Alcock és társa rövidebb távon ment, mert a legkeletibb pontról szállt fel gyakorlatilag. De ez ki a túrót érdekel, ha a transzatlanti forgalom döntõ része NY, Washinton és környéke, + Miamo és Atlanta tájára megy?
Egyébként meg.
http://www.angelfire.com/md2/timewarp/cursortrail.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Non-stop_flight
http://www.distancefromto.net/distance-from/London/to/New+York
http://www.timeanddate.com/worldclock/distanceresult.html?p1=136&p2=179
Biztos ezek a távolságok is véletlenül stimmelnek. Mennyi linket rakjak be?
A GE pontosan mér, az elv helyes. Mutass egy forrást vagy számítást, ami szerint tévedek én vagy a linkjeim, vagy a GE vagy a GM útvonalkeresõje. Kicsit sok emberrel szállsz vitába és kicsit nagy arccal...
Különben ahogy látom, te sohasem akarod beismerni, hogy tévedtél. Inkább nekirohansz még egyszer a falnak.
Szerintem meg ismerd el, hogy tévedsz és hagyd abba a trollkodást. Igen, bárdolatlan a stílusom, de akkor is nekem igazam van basszad már meg. Hány forrást, adjak még neked? Az egész világ, a Google programozói és térképészei, mindenki rosszul számol távolságot csak te nem ugye...
Nem értelek. Eddig tök értelmes voltál...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#150
"Azt hiszed, hogy mérnök létemre ilyen amatõr hiábt csinálok?"
Igen. Elõször is, Amerika nem csak New-Yorkból áll. Mint ahogy Európa sem csak Londonból. Már itt hibáztál. Én sohasem mondtam, hogy a gép arra repült. A cég oldalán is csak Európát és Amerikát említik, nem pedig név szerint Londont, és New-Yorkot.
Másodsorban, Európa és Amerika partvonala például a második képen is jól láthatóan közelebb esek egymáshoz, mint a London-New-York távolság.
Különben ahogy látom, te sohasem akarod beismerni, hogy tévedtél. Inkább nekirohansz még egyszer a falnak.
Igen. Elõször is, Amerika nem csak New-Yorkból áll. Mint ahogy Európa sem csak Londonból. Már itt hibáztál. Én sohasem mondtam, hogy a gép arra repült. A cég oldalán is csak Európát és Amerikát említik, nem pedig név szerint Londont, és New-Yorkot.
Másodsorban, Európa és Amerika partvonala például a második képen is jól láthatóan közelebb esek egymáshoz, mint a London-New-York távolság.
Különben ahogy látom, te sohasem akarod beismerni, hogy tévedtél. Inkább nekirohansz még egyszer a falnak.
#149
Útvonaltervezõ.
Ez a hibás, a sárga útvonalat mutatja. Csak, hogy lásd a legrövidebb útvonalat méri a GE, hiszen gömbben gondolkozik, ahogy én is, te is.
És végül a legrövidebb.
5592 kilometers = 3 474.70771 miles
Akkor most ki esett pofára...?
Azt csináltam, amit te íesz Mi a pékért akadékoskodsz mikor a jelek szerint ki sem próbáltad egyetlen módszerrel sem? Azt hiszed, hogy mérnök létemre ilyen amatõr hiábt csinálok? Most csak a te kedvedért képen is megmutatattam. Hármoszor a gyengébbek kedvéért...
Komlyan mondom, hogy nem értelek. Általában értelmesen szólsz hozzá, de ez esetben iszonyatosan nagy bakot lõttél...
Ez a hibás, a sárga útvonalat mutatja. Csak, hogy lásd a legrövidebb útvonalat méri a GE, hiszen gömbben gondolkozik, ahogy én is, te is.
És végül a legrövidebb.
5592 kilometers = 3 474.70771 miles
Akkor most ki esett pofára...?
Azt csináltam, amit te íesz Mi a pékért akadékoskodsz mikor a jelek szerint ki sem próbáltad egyetlen módszerrel sem? Azt hiszed, hogy mérnök létemre ilyen amatõr hiábt csinálok? Most csak a te kedvedért képen is megmutatattam. Hármoszor a gyengébbek kedvéért...
Komlyan mondom, hogy nem értelek. Általában értelmesen szólsz hozzá, de ez esetben iszonyatosan nagy bakot lõttél...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#148
He-he. Aztán van pofára esés, mert mégis akad más.
Az a baj, hogy kétdimenzióban gondolkodsz, nem pedig a térben, akár a legtöbb ember. A legjobb lenne, ha vennél egy nagyobb földgömböt, és egy darab fonállal el kezdenél méregetni. Hamar rájönnél, hogy a síktérkép szerinti egyenes út, egyáltalán nem a legrövidebb.
Egyrészt minden térkép torzít, másrészt a programozók többsége tök hülye a térgeometriához, és a hosszútávú navigációhoz. Akárcsak a legtöbb mérnök. Sajnos.
A Földön két pont között a legrövidebb út egy olyan gömbmetszet külsõ kerületére esik, amely áthalad mindkét ponton, és a középpontja megegyezik a föld középpontjával.
Ez a nagytávolságú navigáció elsõ alaptörvénye.
Az a baj, hogy kétdimenzióban gondolkodsz, nem pedig a térben, akár a legtöbb ember. A legjobb lenne, ha vennél egy nagyobb földgömböt, és egy darab fonállal el kezdenél méregetni. Hamar rájönnél, hogy a síktérkép szerinti egyenes út, egyáltalán nem a legrövidebb.
Egyrészt minden térkép torzít, másrészt a programozók többsége tök hülye a térgeometriához, és a hosszútávú navigációhoz. Akárcsak a legtöbb mérnök. Sajnos.
A Földön két pont között a legrövidebb út egy olyan gömbmetszet külsõ kerületére esik, amely áthalad mindkét ponton, és a középpontja megegyezik a föld középpontjával.
Ez a nagytávolságú navigáció elsõ alaptörvénye.
#147
Nincs rövidebb út a légvonalnál. A Google E. távolságmérése ilyen...
A Titanicot ismerem...
A Titanicot ismerem...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#146
Nem. Ha északon repülsz, van rövidebb út is. Egyrészt, nem kell Londonból indulni, Lehet Norvégiából is, vagy éppen Írországból, az is Európa, másrészt van közelebb is város, mint New-York.
Ha már a Titanicot emlegetted, például pont azért süllyedt el, mert a legrövidebb úton próbáltak vele eljutni Amerikába. Ezért kitértek az egyenes útvonalból északnak, hogy rövidítsenek. A nagytávolságú navigáció már csak ilyen fura dolog.
Ha már a Titanicot emlegetted, például pont azért süllyedt el, mert a legrövidebb úton próbáltak vele eljutni Amerikába. Ezért kitértek az egyenes útvonalból északnak, hogy rövidítsenek. A nagytávolságú navigáció már csak ilyen fura dolog.
#145
3500? A London NY táv 5500 km, és ez a legrövidebb ilyenjárat. Met jellemzõen van német, francia és olasz városokból is...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#144
Az összes léghajó az akkori a legmodernebb technikai szinten épült meg, akár a korabeli repülõgépek. Szabad volt a verseny közöttük, a léghajó elbukott.
De mindig akad egy-két fanatikus, aki szembe megy a valósággal. Meghát vannak, akik a méltóságteljesen mozgó (rohadt lassú) léghajót bámulva elbambul.
Egy észak-atlanti repülõút úgy 3500 kilométer. A leggyorsabb léghajó ezt olyan 90km/ó sebességgel repülte le. A DA42-nek erre 12.5 órája ment rá. Egy modern utasszállító ezt olyan 6-7 óra alatt tudja le.
De mindig akad egy-két fanatikus, aki szembe megy a valósággal. Meghát vannak, akik a méltóságteljesen mozgó (rohadt lassú) léghajót bámulva elbambul.
Egy észak-atlanti repülõút úgy 3500 kilométer. A leggyorsabb léghajó ezt olyan 90km/ó sebességgel repülte le. A DA42-nek erre 12.5 órája ment rá. Egy modern utasszállító ezt olyan 6-7 óra alatt tudja le.
#143
Hasonló terhetõség, hasonló fogyasztás. Mindkettõ a legmodernebb a saját kategóriájában.
A DA42 rendelhetõ 150 kW-os motorokkal is, de nem ugyanazzal, mint a Zeppelin NT. A DA42 ugyanis dízelmotort, a Zeppelin repülõbenzinest használ.
De ha nem látod az eltérést, akkor tényleg hiába beszélek.
A DA42 rendelhetõ 150 kW-os motorokkal is, de nem ugyanazzal, mint a Zeppelin NT. A DA42 ugyanis dízelmotort, a Zeppelin repülõbenzinest használ.
De ha nem látod az eltérést, akkor tényleg hiába beszélek.
#142
A léghajó vs repülõgéprõl annyit, hogy ez a társadalmi/politikai hozzáállás eredménye is lehet hogy a repülõ "nyert". Biztosan a régi világban is szerették ha valami pár nap alatt célba ér, pláne a mai világban a mai emberkék többek között jómagam is azt szeretik hogy ha valamire fened a fogad és megszületik a döntés hogy megveszed, akkor akár másnap át is veheted a csomagodat.
Régen bármit is szállítottak, nyerõbb volt ha hamarább célba ért, emiatt hosszútávon a repülõ nyert.
A léghajóval NEM mûködik bár mûködhetne simán az ami ma: megrendeléstõl akár egy nap alatt kiszállítanak valamit több száz kilométerre is. A léghajóhoz ugyanis kellene egy "kritikus" tömeg, hogy megérje szállítani. Például Budapest - Nyíregyháza depó útvonalon. Egy menetben elvisz 100tonna árut mondtam egy számot, tehát a rendeléseknek mindenképpen halmozódnia kellene napokig vagy inkább hetekig. Ma az történik ha van annyi rendelés valamibõl, ami belefér egy tranzitba/kamionba, már szállingózik is Pestrõl vidékre. Több száz jármû is kifuthat a fõ elosztóból egyetlen depóhoz, mire egy léghajónyi rakomány összegyûlne szállításra. A "bajt" tetézte anno a technológia betegségei, tûzesetek, szél általi fizikai igénybevétel, de nyugodt vagyok afelõl, ha nincs repülõgép, akkor kényszer nagyúr alapon, megcsinálták volna úgy a léghajót 100év alatt hogy megbízhatóbb legyen.
Aztán Magyarországon hogy jönne az ki, hogy a drága üzemanyagból fele annyi fogyna, ha költséghatékonyabb megoldással vinnék a dolgokat. Vasút és léghajó a kiforrottabb fajtából. Sokkal nyerõbb az államnak ha azt a 100tonna árut amit egy léghajó simán visz, azt tucatnyi kamionnal, meg több száz tranzittal oldanak meg balesetveszélyes közúton, mert ha véletlen baleset van az is csak pénzt termel az államnak... Jó lezuhanhat a léghajó is, de ha olyan szinten mûvelnék 100éve mint a repülõt ugyanott lenne megbízhatóságban.
SZVSZ a léghajó akkori technikákkal problémásabb volt mint egy repülõ, akármilyen mûveletnél szükség volt a gyors reagálásra adott esetben, ezért felhagytak vele. Ma megtudnák fainul csinálni, de minek mikor van repülõgép. Nagy tömegekben olcsón lehetne sztem szállítani vele.
Régen bármit is szállítottak, nyerõbb volt ha hamarább célba ért, emiatt hosszútávon a repülõ nyert.
A léghajóval NEM mûködik bár mûködhetne simán az ami ma: megrendeléstõl akár egy nap alatt kiszállítanak valamit több száz kilométerre is. A léghajóhoz ugyanis kellene egy "kritikus" tömeg, hogy megérje szállítani. Például Budapest - Nyíregyháza depó útvonalon. Egy menetben elvisz 100tonna árut mondtam egy számot, tehát a rendeléseknek mindenképpen halmozódnia kellene napokig vagy inkább hetekig. Ma az történik ha van annyi rendelés valamibõl, ami belefér egy tranzitba/kamionba, már szállingózik is Pestrõl vidékre. Több száz jármû is kifuthat a fõ elosztóból egyetlen depóhoz, mire egy léghajónyi rakomány összegyûlne szállításra. A "bajt" tetézte anno a technológia betegségei, tûzesetek, szél általi fizikai igénybevétel, de nyugodt vagyok afelõl, ha nincs repülõgép, akkor kényszer nagyúr alapon, megcsinálták volna úgy a léghajót 100év alatt hogy megbízhatóbb legyen.
Aztán Magyarországon hogy jönne az ki, hogy a drága üzemanyagból fele annyi fogyna, ha költséghatékonyabb megoldással vinnék a dolgokat. Vasút és léghajó a kiforrottabb fajtából. Sokkal nyerõbb az államnak ha azt a 100tonna árut amit egy léghajó simán visz, azt tucatnyi kamionnal, meg több száz tranzittal oldanak meg balesetveszélyes közúton, mert ha véletlen baleset van az is csak pénzt termel az államnak... Jó lezuhanhat a léghajó is, de ha olyan szinten mûvelnék 100éve mint a repülõt ugyanott lenne megbízhatóságban.
SZVSZ a léghajó akkori technikákkal problémásabb volt mint egy repülõ, akármilyen mûveletnél szükség volt a gyors reagálásra adott esetben, ezért felhagytak vele. Ma megtudnák fainul csinálni, de minek mikor van repülõgép. Nagy tömegekben olcsón lehetne sztem szállítani vele.
#141
Ezek az adatok kicsit megtévesztõek. A DA42 fogyasztása 60-75%-on érvényes, míg a Z NT-nél három hajtómûnél, holott egy hajtómû üzemel cirkáláskor. A DA42 rendelhetõ ugyanazzal a hajtómûvel, mint a Z NT, korántsem olyan nagy a különbség.
Amúgy léhajóknál a méret a lényeg, nem a Zeppelin NT-t kell nézni.
Amúgy léhajóknál a méret a lényeg, nem a Zeppelin NT-t kell nézni.
#140
Kérlek homályosíts fel, hogy a 3. világ országainak mibõl telne ilyenre és mire kellene léghajó...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#139
Csak a fejlett nyugati világnak van felesleges pénze egy ilyen játékszerre. Egy fejlõdõ országban olyan megoldás kell, ami azonnal, és fõleg olcsón mûködik.
#138
Mikor szakadsz végre el a fejlett nyugati világban történõ felhasználástól? Rajtad kívül szerintem senki nem beszélt még arról, hogy VÁROSBAN mi haszna lenne... Ez szalmabáb-érvelés így.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#137
Jó.
1. szereplõ
DA42 Twin Star.
Két dízelmotoros, 4 személyes(1 pilóta+3 utas) üzleti repülõgép.
Motorteljesítmény 2x101 kW,
fogyasztás 5.74 gallon/ óra. (21,73 liter)
Hatótáv kb. 1700 km. Póttartállyal, egy személlyel 3500 km.
Max. sebesség: 356 km/ó
utazósebesség: 280-300 km/ó
Felhasználása: személyszállítás, túra és üzleti utak.
2. szereplõ
Zeppelin NT
három motoros, irányítható, félmerev szerkezetû léghajó, a térfogata 8225 m³
4 db épült, egy szélroham miatt leszakadt a kikötõoszlopról és megsemmisült, egyet gazdasági csõd miatt szétszereltek.
Hatósugár 900 km.
motor telj. 3x150 kW
kapacitás 2+12 fõ (+ legalább három fõ kell a kikötéshez)
Max. sebesség 125 km/ó
Utazósebesség 60-70 km/ó
Fogyasztás: ~50-60 liter/ó
Max. a repülés idõtartama: Körülbelül 24 óra, de menetben mindössze 6 óra.
Felhasználása: Mozgó reklámtábla, városnézõ repülések
1. szereplõ
DA42 Twin Star.
Két dízelmotoros, 4 személyes(1 pilóta+3 utas) üzleti repülõgép.
Motorteljesítmény 2x101 kW,
fogyasztás 5.74 gallon/ óra. (21,73 liter)
Hatótáv kb. 1700 km. Póttartállyal, egy személlyel 3500 km.
Max. sebesség: 356 km/ó
utazósebesség: 280-300 km/ó
Felhasználása: személyszállítás, túra és üzleti utak.
2. szereplõ
Zeppelin NT
három motoros, irányítható, félmerev szerkezetû léghajó, a térfogata 8225 m³
4 db épült, egy szélroham miatt leszakadt a kikötõoszlopról és megsemmisült, egyet gazdasági csõd miatt szétszereltek.
Hatósugár 900 km.
motor telj. 3x150 kW
kapacitás 2+12 fõ (+ legalább három fõ kell a kikötéshez)
Max. sebesség 125 km/ó
Utazósebesség 60-70 km/ó
Fogyasztás: ~50-60 liter/ó
Max. a repülés idõtartama: Körülbelül 24 óra, de menetben mindössze 6 óra.
Felhasználása: Mozgó reklámtábla, városnézõ repülések
#136
Hiába 50-60 éves a gép, ha egyszer egy 80 éves gép teljesítményével vetem össze.
Nem, nem gondolom, hogy a repülõgép maxon nyomja utazósebességen, de abból indultam ki, hogy a leghatékonyabb esetben se fog fele vagy harmad "gázzal" menni. De ha másképp tudod szívesen fogadom az érveket.
Nem, nem gondolom, hogy a repülõgép maxon nyomja utazósebességen, de abból indultam ki, hogy a leghatékonyabb esetben se fog fele vagy harmad "gázzal" menni. De ha másképp tudod szívesen fogadom az érveket.
#135
Most a végzettségeddel mit csináljak? Érveket várok, de te 80 évvel ezelõtti érveket hozol. Jelentõsen megváltozott ahhoz képest a helyzet.
Ha a te adataid a pontosak az An-22-rõl, akkor még rosszabbul szerepel az összehasonlításban, mit én gondoltam. Nagyobb sebességgel és terhelhetõséggel számoltam.
"Összehasonlítod a telivér versenylovat az igás ökörrel, és nem látod a különbséget..."
Arról van szó, hogy a léghajó gazdaságosabb-e a repülõnél. Szerintem igen és érveket is hoztam. Elméletben azért, mert a repülõgépnek arra is energiát kell fordítania, hogy a levegõben maradjon. A gyakorlatban a B52 bombázó két és félszer annyi üzemanyagot használ el ugyanakkora távon, mint az Akron.
Ha a te adataid a pontosak az An-22-rõl, akkor még rosszabbul szerepel az összehasonlításban, mit én gondoltam. Nagyobb sebességgel és terhelhetõséggel számoltam.
"Összehasonlítod a telivér versenylovat az igás ökörrel, és nem látod a különbséget..."
Arról van szó, hogy a léghajó gazdaságosabb-e a repülõnél. Szerintem igen és érveket is hoztam. Elméletben azért, mert a repülõgépnek arra is energiát kell fordítania, hogy a levegõben maradjon. A gyakorlatban a B52 bombázó két és félszer annyi üzemanyagot használ el ugyanakkora távon, mint az Akron.
#134
Na jó, de piszok ritka. Természetfilmnél meg inkább hõlégballont, vagy helikoptert használnak. A hõlégballon csendesebb, a helikopter meg mozgékonyabb.
Sportközvetítésnél is inkább helikoptert használnak. Sokkal hamarabb ott van az eseményeknél.
Léghajót inkább mozgó kijelzõnek, vagy hirdetõtáblának szoktak használni. Vagy felvágásból, érdekességnek.
Sportközvetítésnél is inkább helikoptert használnak. Sokkal hamarabb ott van az eseményeknél.
Léghajót inkább mozgó kijelzõnek, vagy hirdetõtáblának szoktak használni. Vagy felvágásból, érdekességnek.
#133
Nagyon speciális esetekben van. Pl. természetfilm készítéséhez jó, mert csendes és nem félnek tõle annyira az állatok.
Sportközvetítéseknél szoktak ilyenekrõl filmezni. Ezeknél úgymond a hozzáadott érték a nagy, szó sincs szállításról idõre. Áttételesen kell valami, amit tud a lgéhajó, de semmi köze szállításhoz. Szimplán platformok.
Sportközvetítéseknél szoktak ilyenekrõl filmezni. Ezeknél úgymond a hozzáadott érték a nagy, szó sincs szállításról idõre. Áttételesen kell valami, amit tud a lgéhajó, de semmi köze szállításhoz. Szimplán platformok.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#132
Ja és a példákat te hoztad fel. A versenyló-igásökör hasonlattal azt próbáltam elmondani, hogy a két példád nem éppen összehasonlítható. Egy hadiléghajót és egy korszerûtlen teherszállítógépet nem érdemes összehasonlítani.
Mondhattam volna a tojás-alma hasonlatot is.
Mondhattam volna a tojás-alma hasonlatot is.
#131
Nincs olyan eset, ahol ne lenne olyan megoldás, ami kikövetelné a léghajó alkalmazását. A léghajó egyszerûen túlhaladott technika, akár a gõzhajó vagy a telex. Van jobb, olcsóbb, és gyorsabb.
#130
"Összehasonlítod a telivér versenylovat az igás ökörrel, és nem látod a különbséget..."
Nem, valójában az a gond, hogy szerinted a telivér versenyló minden téren jobb, mint az igás ökör, és hogy szerinted az igás ökörnek ezért nincs is létjogosultsága.
Igen, vannak problémák a léghajókkal, ezzel senki nem vitatkozik. De vannak esetek, ahol esetleg lenne haszna a léghajóknak is. Ha létezne biztonságos léghajózás a repülõk mellett, senkinek sem lenne rosszabb.
Nem, valójában az a gond, hogy szerinted a telivér versenyló minden téren jobb, mint az igás ökör, és hogy szerinted az igás ökörnek ezért nincs is létjogosultsága.
Igen, vannak problémák a léghajókkal, ezzel senki nem vitatkozik. De vannak esetek, ahol esetleg lenne haszna a léghajóknak is. Ha létezne biztonságos léghajózás a repülõk mellett, senkinek sem lenne rosszabb.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#129
Facepalmos az, hogy egy cirka 50-60 (!) éves gép teljesítményét írod le, az meg még nagyobb, hogy szerinted az utazósebességen max. teljesítményen mennek...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#128
Akkor elmondom neked, hogy a Kossuthban érettségiztem, Csepelen. Az eredeti szakmám repülõgép-mûszerész. Neked mi a szakmád?
Szóval alaposan beégtél...
A példádhoz meg add hozzá, hogy az Akron hadiléghajó volt, sohasem használták üzletszerû szállításokra, és az utazósebessége olyan 90 kilométer/óra körüli volt, a csúcssebessége 140 kilométer.
Az AN-22 terhelhetõsége max. 60 tonna, utazósebessége 580 km/ó, Csúcssebessége 650 km/ó motorteljesítménye 4×11 190 kW (össz. 44 760 kW).
Egyszóval, egy interkontinentális utat az AN-22 kevesebb, mint hetedannyi idõ alatt letud, mint az Akron, elég hozzá 6 fõ személyzet(de már kettõ is elvezeti, ha kell), míg az Akronnak ehhez 75 fõs legénység kellett.
Összehasonlítod a telivér versenylovat az igás ökörrel, és nem látod a különbséget...
Szóval alaposan beégtél...
A példádhoz meg add hozzá, hogy az Akron hadiléghajó volt, sohasem használták üzletszerû szállításokra, és az utazósebessége olyan 90 kilométer/óra körüli volt, a csúcssebessége 140 kilométer.
Az AN-22 terhelhetõsége max. 60 tonna, utazósebessége 580 km/ó, Csúcssebessége 650 km/ó motorteljesítménye 4×11 190 kW (össz. 44 760 kW).
Egyszóval, egy interkontinentális utat az AN-22 kevesebb, mint hetedannyi idõ alatt letud, mint az Akron, elég hozzá 6 fõ személyzet(de már kettõ is elvezeti, ha kell), míg az Akronnak ehhez 75 fõs legénység kellett.
Összehasonlítod a telivér versenylovat az igás ökörrel, és nem látod a különbséget...
#127
Az a baj, hogy fogalmad sincs a léghajókról és tele van a fejed téves elképzelésekkel. Ilyen volt az hogy merev vázasak vagy hogy a gondola a ballonhoz van rögzítve. Ugyanezért veszel alapul egy kis méretû léghajót, holott a méret növekedésével a használt gáz térfogata, és vele együtt a léghajó terhelhetõsége köbösen növekszik, miközben a légellenállásnál számító felülete, és ezzel együtt az igényelt motor teljesítménye négyzetesen növekszik csak. Nagy léghajóknál ez brutális eltérést okoz. Legyen itt konkrét példa is:
USS Akron léghajó - 81 tonna hasznos teher - 8 x 420 kW = 3.360 kW motor
Antonov An-22 repülõgép - 80 tonna teher - 4 x 11.030 kW = 44.120 kW motor
Ráadásul a léghajó alacsony sebességnél (70km/h) a motorteljesítmény mondjuk a harmadát, esetleg felét használja terheléstõl függetlenül. Ezzel szemben ha az An-22-est megterheled, hát ennél jobban fogja használni a motorjait.
USS Akron léghajó - 81 tonna hasznos teher - 8 x 420 kW = 3.360 kW motor
Antonov An-22 repülõgép - 80 tonna teher - 4 x 11.030 kW = 44.120 kW motor
Ráadásul a léghajó alacsony sebességnél (70km/h) a motorteljesítmény mondjuk a harmadát, esetleg felét használja terheléstõl függetlenül. Ezzel szemben ha az An-22-est megterheled, hát ennél jobban fogja használni a motorjait.
#126
"Az hogy kis területen lenne piaca az nem számít"
Dehogynem. Ha nincs elég megrendelés, nincs üzlet.
A hozzászólásod többi része meg az üzleti és mûszaki hozzá nem értés példája lehetne.
Dehogynem. Ha nincs elég megrendelés, nincs üzlet.
A hozzászólásod többi része meg az üzleti és mûszaki hozzá nem értés példája lehetne.
#125
Az hogy kis területen lenne piaca az nem számít, elég speciális ahhoz, hogy csak adott területeken legyen elõnye. Viszont új piacok nyílhatnának vele, hiszen a léghajó lényege a többi szállítóeszköztõl jelentõsen eltérõ jellemzõi. Akárhol helyben fel/leszáll, óriás kapacitású, alacsony fogyasztású. Ezt sehogy nem lehet kompenzálni. Olyan dolog ez, hogy amíg nem csinálja meg valaki addig nem látja a piac, hogy használható. De amint megcsinálnák, helyet csinálna magának.
#124
De jó, hogy úgy érvelsz, hogy utána se nézel a valóságnak!
Az a léghajó, amelyik az egyik James Bond filmben szerepelt(Roger Moore fõszereplésében verõdött neki a Golden Gate hídnak), két 125 le teljesítményû motorral van felszerelve, és hat ülõhelyes. Ekkora motorteljesítmény a szokásos a hasonló kategóriájú kisgépeknél is.
Az a léghajó, amelyik az egyik James Bond filmben szerepelt(Roger Moore fõszereplésében verõdött neki a Golden Gate hídnak), két 125 le teljesítményû motorral van felszerelve, és hat ülõhelyes. Ekkora motorteljesítmény a szokásos a hasonló kategóriájú kisgépeknél is.
#123
"A léghajós szállítás még a rajongók szerint is legalább 100, de reálisan megegyezik a repülõgépessel."
Ez szinte kizárt. A léghajókban a repülõgépekhez képest alig van motor. Nagyságrendi eltérés van a teljesítmények között. Például lehet hogy ha akarna se tudna annyi üzemanyagot fogyasztani.
Ez szinte kizárt. A léghajókban a repülõgépekhez képest alig van motor. Nagyságrendi eltérés van a teljesítmények között. Például lehet hogy ha akarna se tudna annyi üzemanyagot fogyasztani.
#122
""Amit a legevõben visznek tényleg azért viszik, mert sürgõés és / vagy nagy értékû. "
Ez részben igaz, de vannak a szállításnak is olyan helyei, amikor se víz, se infrastruktúra nincs ott ahová szállítani kéne és ha kicsit is nagyobb ez a tömeg, akkor már nem jöhet szóba semmi. Lenne piaci rés a léghajónak, de tény, hogy az alapokról kéne fejleszteni drágán, nem nagy a piac és emiatt egyáltalán nem vonzó üzletileg."
Ez a szállítmányozási üzlet legkisebb területe. Ráadásul a legtöbbször kiderül, hogy a hagyományos repülõgépek pont el tudják végezni az ilyesmit, vagy elég a földi szállítóeszköz is. Szibériában és Alaszkában például télen szállítanak mindenféle súlyos rakományt, teherautóval(kamionnal) a befagyott folyók jegén.
Ez részben igaz, de vannak a szállításnak is olyan helyei, amikor se víz, se infrastruktúra nincs ott ahová szállítani kéne és ha kicsit is nagyobb ez a tömeg, akkor már nem jöhet szóba semmi. Lenne piaci rés a léghajónak, de tény, hogy az alapokról kéne fejleszteni drágán, nem nagy a piac és emiatt egyáltalán nem vonzó üzletileg."
Ez a szállítmányozási üzlet legkisebb területe. Ráadásul a legtöbbször kiderül, hogy a hagyományos repülõgépek pont el tudják végezni az ilyesmit, vagy elég a földi szállítóeszköz is. Szibériában és Alaszkában például télen szállítanak mindenféle súlyos rakományt, teherautóval(kamionnal) a befagyott folyók jegén.
#121
Csernobil leállította a '80-as évek erõmûépítésit. Ennek volt köszönhetõ a japán bibi. Ha az nincs, akkor már mindenhol 3. gen. reaktor lenne. Csak a sok toboló sötétzöld és populista politikának köszönhetõen nincs. Danke...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#120
"Amit a legevõben visznek tényleg azért viszik, mert sürgõés és / vagy nagy értékû. "
Ez részben igaz, de vannak a szállításnak is olyan helyei, amikor se víz, se infrastruktúra nincs ott ahová szállítani kéne és ha kicsit is nagyobb ez a tömeg, akkor már nem jöhet szóba semmi. Lenne piaci rés a léghajónak, de tény, hogy az alapokról kéne fejleszteni drágán, nem nagy a piac és emiatt egyáltalán nem vonzó üzletileg.
Ez részben igaz, de vannak a szállításnak is olyan helyei, amikor se víz, se infrastruktúra nincs ott ahová szállítani kéne és ha kicsit is nagyobb ez a tömeg, akkor már nem jöhet szóba semmi. Lenne piaci rés a léghajónak, de tény, hogy az alapokról kéne fejleszteni drágán, nem nagy a piac és emiatt egyáltalán nem vonzó üzletileg.
#119
Ha a hajós teherszállítást egységsúlyonként 1-nek veszem, akkor a vasúti szállítás kb. 8, a kamionos úgy 50, és a repülõgépes legalább 150.
A léghajós szállítás még a rajongók szerint is legalább 100, de reálisan megegyezik a repülõgépessel.
A léghajós szállítás még a rajongók szerint is legalább 100, de reálisan megegyezik a repülõgépessel.
#118
"És miért csak annyival? Mert annyit bír el."
Nem, hanem azért, mert annál nagyobb nyomás nem kell. Valójában minél kisebb a nyomás annál jobb, de kell egy kis plusz azért, hogy a ballont kifeszítse.
"BTW a hõtágulás hatása elég fincsi lehet egy ilyen szerkezetben..."
Pontosan, régebben léghajóbalesetek és emberhalálok történtek amiatt, mert a nap rásütött a hatalmas felületre, mire az felmelegedett és a léghajó vagy elkezdett felszállni, vagy esetleg kilyukadt a gáztároló. Ezt ma már lehet kompenzálni. Pl a gázt tartályba pumpálod, hogy csökkentsd a nyomást, vagy egy levegõvel telt "lufit" tartasz a gázban és ilyenkor levegõt eresztesz ki belõle, hogy legyen hely a gáznak. Ezek a módszerek egy része igazán mai technológiával lehet csak hatékonyan használni. Szénszálas, nagynyomású tartályok, automatizálás stb. Régebben ilyen nem volt, ezért nem érdemes nyolcvan évvel ezelõtti technológiával számolni.
Nem, hanem azért, mert annál nagyobb nyomás nem kell. Valójában minél kisebb a nyomás annál jobb, de kell egy kis plusz azért, hogy a ballont kifeszítse.
"BTW a hõtágulás hatása elég fincsi lehet egy ilyen szerkezetben..."
Pontosan, régebben léghajóbalesetek és emberhalálok történtek amiatt, mert a nap rásütött a hatalmas felületre, mire az felmelegedett és a léghajó vagy elkezdett felszállni, vagy esetleg kilyukadt a gáztároló. Ezt ma már lehet kompenzálni. Pl a gázt tartályba pumpálod, hogy csökkentsd a nyomást, vagy egy levegõvel telt "lufit" tartasz a gázban és ilyenkor levegõt eresztesz ki belõle, hogy legyen hely a gáznak. Ezek a módszerek egy része igazán mai technológiával lehet csak hatékonyan használni. Szénszálas, nagynyomású tartályok, automatizálás stb. Régebben ilyen nem volt, ezért nem érdemes nyolcvan évvel ezelõtti technológiával számolni.
#117
Nem. Amikor a Hindenburgot megépítették, már rendszeres repülõjárat volt például London és a nyugat-indiai angol gyarmatok között. Az akkori utasszállító hidroplánok kb. 30 óra alatt tudták le az egyik irányban az utat, szemben a Hindenburg négy napos menetidejével.
#116
Mert annak megvan az a bosszantó tulajdonsága, hogy nehezen úszik a szárazföldön. Kell hozzá vasúti vagy közúti szállítás is.
De pl egy Hong-Kong - Szentpétervár út már lehet, hogy jobban megérné légvonalban, mint körbehajózva három komplett kontinenst, vagy 50 retúr úttal, repülõvel.
Az eredeti elképzelés, a transzatlanti személyszállítás tényleg elvetélt ötlet. De lennének alkalmazási területei.
De pl egy Hong-Kong - Szentpétervár út már lehet, hogy jobban megérné légvonalban, mint körbehajózva három komplett kontinenst, vagy 50 retúr úttal, repülõvel.
Az eredeti elképzelés, a transzatlanti személyszállítás tényleg elvetélt ötlet. De lennének alkalmazási területei.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#115
Na pont ez az, hogy nem "nem bírta a versenyt", hanem csak mindenki összeszarta a nadrágszárát. A Hindenburg elvette a kedvét a léghajóktól az egész nyugati világnak, aztán az oroszok is néhány baleset után döntöttek úgy, hogy inkább akkor mégse.
De ez nem kapitalista versenyben alulmaradás, hanem pánikreakció. Kb mint egy tõzsdekrach, annyi különbséggel, hogy itt nemcsak brókerek, hanem úgy en bloc mindenki ráparázott.
Vagy képzeld el, hogy a csernobili baleset 30 évvel korábban történik meg... Ma nem lenne atomerõmû sehol.
Az tény, hogy 100 éves lemaradást nehéz behozni, de azért van, aki próbálkozik.
De ez nem kapitalista versenyben alulmaradás, hanem pánikreakció. Kb mint egy tõzsdekrach, annyi különbséggel, hogy itt nemcsak brókerek, hanem úgy en bloc mindenki ráparázott.
Vagy képzeld el, hogy a csernobili baleset 30 évvel korábban történik meg... Ma nem lenne atomerõmû sehol.
Az tény, hogy 100 éves lemaradást nehéz behozni, de azért van, aki próbálkozik.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#114
Pontosan ezt írtam én is lentebb.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#113
A Titanic után sem állt le a óceáni személyszállítás és hajózás, pedig korának legfejlettebb hajója volt...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#112
A DARPA ezen a téren lényegében koncepcióterveket csinált. No offense, de azt én is tudok...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Oldal 1 / 4Következő →