Felemelkedett a pedálos helikopter
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#111
A gond az, hogy tehetszállításra is. Amit a legevõben visznek tényleg azért viszik, mert sürgõés és / vagy nagy értékû. Ha már nagy a tömeg és nem sürgõs, akkor minek léghajó? Ott a hajó...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#110
És miért csak annyival? Mert annyit bír el. Viszon számold már ki, hogy az mekkora erõt jelent. Iszonyatosan nagy a felület amit terhel, ezért az erõ is iszonyatosan nagy. Ha nagy nyomás lenne benne, akkor hogyan is emelkedne? Hiszen akkor a fajlagos sûrûsége a gáznak nagyobb lenne, ergo a felhajtóerõ is kisebb lenne. Van egy optimuma a gáznyomásnak odabent.
BTW a hõtágulás hatása elég fincsi lehet egy ilyen szerkezetben...
BTW a hõtágulás hatása elég fincsi lehet egy ilyen szerkezetben...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#109
"Olyan helyekre lenne alkalmas, ahová nem lehet csak úgy odahajózni, vasút nincs, a repülõ meg kevés."
Sokkal olcsóbb gyártani pár repülõgépet, a bevált fajtából, mint évekig fejleszteni egy tök ismeretlen repülõeszközt.
Sokkal olcsóbb gyártani pár repülõgépet, a bevált fajtából, mint évekig fejleszteni egy tök ismeretlen repülõeszközt.
#108
Utoljára.
Amikor a fénykorát élte a zeppelin, akkor a kor csúcsanyagait és építési eljárásait használták a megépítésükhöz. Védõgázban hegesztett alumínium rácstartók, a legkorszerûbb motortechnika. A léghajóipar mégsem bírta a versenyt az olcsóbb, gyorsabb, egyszerûbben kiszolgálható repülõgépekkel. Most sem bírná.
A mostani csúcsanyagokból ugyan jobb léghajót lehetne építeni, de az megint nem bírná a versenyt a hasonló anyagokból felépített repülõgépekkel. Ráadásul sem a szükséges gyártó, de a kiszolgáló struktúra sincs meg. Azt is fel kéne építeni a semmibõl, az is sokba kerülne.
Ábrándnak persze nem rossz egy léghajó, de csak ennyi. Fel kéne végre ébredni.
Amikor a fénykorát élte a zeppelin, akkor a kor csúcsanyagait és építési eljárásait használták a megépítésükhöz. Védõgázban hegesztett alumínium rácstartók, a legkorszerûbb motortechnika. A léghajóipar mégsem bírta a versenyt az olcsóbb, gyorsabb, egyszerûbben kiszolgálható repülõgépekkel. Most sem bírná.
A mostani csúcsanyagokból ugyan jobb léghajót lehetne építeni, de az megint nem bírná a versenyt a hasonló anyagokból felépített repülõgépekkel. Ráadásul sem a szükséges gyártó, de a kiszolgáló struktúra sincs meg. Azt is fel kéne építeni a semmibõl, az is sokba kerülne.
Ábrándnak persze nem rossz egy léghajó, de csak ennyi. Fel kéne végre ébredni.
#107
Általában ül ez az érv, de ebben az esetben nem feltétlen. Ugyanis a bizalmatlanság és a Hindenburg utáni pánik az egyik fõ oka, ami miatt nem éri meg. Mert senki nem akar léghajózni, ha az csak úgy, egyik pillanatról a másikra a kénköves pokol tüzévé tud változni. És ez nem múlt el 100 év alatt sem, és mivel nincsenek pozitív ellenpéldák, ez így is fog maradni.
Pedig a többi jármû hagy neki életteret, pl nagy távolságra, szárazföldön, ahol nincs infrastruktúra kiépítve, ott hasznos lehetne. Afrika szerintem tudná hasznát venni, vagy épp Szibéria... Olyan helyekre lenne alkalmas, ahová nem lehet csak úgy odahajózni, vasút nincs, a repülõ meg kevés.
Pedig a többi jármû hagy neki életteret, pl nagy távolságra, szárazföldön, ahol nincs infrastruktúra kiépítve, ott hasznos lehetne. Afrika szerintem tudná hasznát venni, vagy épp Szibéria... Olyan helyekre lenne alkalmas, ahová nem lehet csak úgy odahajózni, vasút nincs, a repülõ meg kevés.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#106
Ezt én sem értem. Ráadásul olyanok erõltetik a témát, akik nem repülõs szakemberek. A megjegyzéseik igen gyakran teljes tájékozatlanságról tanúskodnak, mint mûszaki, mint pedig gazdasági oldalon.
#105
"Okkal nincs léghajó. Ha megérné, akkor régen csinálnák."
Ennyi...mit nem lehet ezen erteni? Jopofa nezni, ahogy eroltetik, hogy de megeri..nem, nem eri meg semmilyen szempontbol..
Ennyi...mit nem lehet ezen erteni? Jopofa nezni, ahogy eroltetik, hogy de megeri..nem, nem eri meg semmilyen szempontbol..
#104
Én ehhez azért hozzátennék annyit, hogy amikor menõ volt a léghajóépítés, a ma repülõgép- és ûrhajógyártásban használt anyagok közül kb még semmi nem létezett.
Pl a szénszál-erõsítésû mûanyagok (mint amibõl ez a helikopter is készült) eléggé jó teherbírású és könnyû anyagok. De a titánium is alkalmas lehet.
Szal oké, hogy vannak tapasztalatok a léghajóépítésben, de azok olyanok, amiket elsõ körben ki kell vágni az ablakon, mert ma már semmit nem érnek. Egy modern léghajót kb nulláról kellene elkezdeni tervezni.
Pl a szénszál-erõsítésû mûanyagok (mint amibõl ez a helikopter is készült) eléggé jó teherbírású és könnyû anyagok. De a titánium is alkalmas lehet.
Szal oké, hogy vannak tapasztalatok a léghajóépítésben, de azok olyanok, amiket elsõ körben ki kell vágni az ablakon, mert ma már semmit nem érnek. Egy modern léghajót kb nulláról kellene elkezdeni tervezni.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#103
"Szóval nem kell fûteni a mûszereket, nem fújja el a szél, stb...? A B-2 meg nem felderítõ repülõgép."
Tudom, hogy nem az.
Fûteni kell. És? Hol a gond? azt írtam, hogy ahhoz nem kell energia, hogy fentmaradjon.Fûteni kell és? Attól még energia mentesen lebeg.
"Itt végképp buka. Fûteni ki fog? Hát vízet melegen tartni? Az emberi szükségletek miatt végképp nem 0 enrgia."
bukta öcsém ott van, hogy nem tudsz olvasni: azt írtam, hogy ahhoz nem kell energia, hogy ott maradjon.
Többszõr nem írom le. Amiket te írtál azokat válaszold meg te, én nem írtam semmi olyat amit számon kérsz rajtam
De tudod mit: simán megoldható ez is. Napelemek a tetején. Vagy a motorok álltal termelt hõ felhasználása. De ahhoz, hogy maradjon (pl. 30km magasan) nem kell energia.
"Hogyan lehet ilyen dolgokat elfelejteni és leírni olyan nettó hülyeséget, hogy 0 energia...?"
mert én nem ezt írtam, viszont a szõrnyû az, hogy vitába szálsz bárkivel csak nem volasod el azt amit írt, holott beidézted azt amit írtam és arra válaszoltál elvileg.
Egyékbént a repûlát is kell fûteni, csak neki ahhoz is energie kell, hogy fentmaradjon: már nagyságrendekkel több energiáról van szó.
B2: kb. pont úgy ahhogy te felépítetted a párhuzamott a bombázok és a léghajók közt.
"Már a 4-5 km magasan repülõ gép is teljesen zajtalan, hát még a +10 km feletti, hacsak nem hangsebesség feletti. +30km táján talán már azt sem hallani..."
Melyik repülõ megy 30km magasan? Talán 1-2... megfigyelõ hely meg egyáltalán nincs ilyen magasan.
Ha te mondod, akkor biztos az én fülem a rossz amikor hallom a gépet ami NEM 4km magasan megy, hanem cska egy apró csík formájában látható. Igaz baromi halkan,de halható meg már rég elment a gép mire a hang a földre ér, továbbá mûszerekkel is kimutatható. Míg a léghajó lebegés közbe csöndben van. Nincs hangaj.
Anyaga 100%-ban olyan anyagból lehet ami nem veri vissza a radar jelet ui. ellentétben a repülõvel neki nem kell olyan nagy erõket kibírnia, gy.k. mûanyagból is lehetne (most ebbe kössél bele 😊 )
"Most akkor 0 energia vagy sem?"
30km-en tartásához öcsém!
Kár, hogy minden mondatba beleteszed de a kedvedért beidézem ide azt ímre hivatkozol:
"Egy megfigyelõ léghajó kár 25-30km magasságba is fel tud menni és 0 energia mellett ott tud maradni hónapogik."
látsz te itt olyat amirõl hadoválsz? nem írtam, hogy mozog. Nulla energia kell, hogy ott maradjon. Ne repekdjen meg ilyesmi.
"A jelek szerint erre se szándék, se igény. A második An-225-öt sem fejezték be.."
jelek szerint a DARPA-nál csupa iditóa van akik több száz millió dollárt költenek marhaságokra... Bezzeg mi okosok mi? :o
(egész pontosan több mint 400millát...)
Tudom, hogy nem az.
Fûteni kell. És? Hol a gond? azt írtam, hogy ahhoz nem kell energia, hogy fentmaradjon.Fûteni kell és? Attól még energia mentesen lebeg.
"Itt végképp buka. Fûteni ki fog? Hát vízet melegen tartni? Az emberi szükségletek miatt végképp nem 0 enrgia."
bukta öcsém ott van, hogy nem tudsz olvasni: azt írtam, hogy ahhoz nem kell energia, hogy ott maradjon.
Többszõr nem írom le. Amiket te írtál azokat válaszold meg te, én nem írtam semmi olyat amit számon kérsz rajtam
De tudod mit: simán megoldható ez is. Napelemek a tetején. Vagy a motorok álltal termelt hõ felhasználása. De ahhoz, hogy maradjon (pl. 30km magasan) nem kell energia.
"Hogyan lehet ilyen dolgokat elfelejteni és leírni olyan nettó hülyeséget, hogy 0 energia...?"
mert én nem ezt írtam, viszont a szõrnyû az, hogy vitába szálsz bárkivel csak nem volasod el azt amit írt, holott beidézted azt amit írtam és arra válaszoltál elvileg.
Egyékbént a repûlát is kell fûteni, csak neki ahhoz is energie kell, hogy fentmaradjon: már nagyságrendekkel több energiáról van szó.
B2: kb. pont úgy ahhogy te felépítetted a párhuzamott a bombázok és a léghajók közt.
"Már a 4-5 km magasan repülõ gép is teljesen zajtalan, hát még a +10 km feletti, hacsak nem hangsebesség feletti. +30km táján talán már azt sem hallani..."
Melyik repülõ megy 30km magasan? Talán 1-2... megfigyelõ hely meg egyáltalán nincs ilyen magasan.
Ha te mondod, akkor biztos az én fülem a rossz amikor hallom a gépet ami NEM 4km magasan megy, hanem cska egy apró csík formájában látható. Igaz baromi halkan,de halható meg már rég elment a gép mire a hang a földre ér, továbbá mûszerekkel is kimutatható. Míg a léghajó lebegés közbe csöndben van. Nincs hangaj.
Anyaga 100%-ban olyan anyagból lehet ami nem veri vissza a radar jelet ui. ellentétben a repülõvel neki nem kell olyan nagy erõket kibírnia, gy.k. mûanyagból is lehetne (most ebbe kössél bele 😊 )
"Most akkor 0 energia vagy sem?"
30km-en tartásához öcsém!
Kár, hogy minden mondatba beleteszed de a kedvedért beidézem ide azt ímre hivatkozol:
"Egy megfigyelõ léghajó kár 25-30km magasságba is fel tud menni és 0 energia mellett ott tud maradni hónapogik."
látsz te itt olyat amirõl hadoválsz? nem írtam, hogy mozog. Nulla energia kell, hogy ott maradjon. Ne repekdjen meg ilyesmi.
"A jelek szerint erre se szándék, se igény. A második An-225-öt sem fejezték be.."
jelek szerint a DARPA-nál csupa iditóa van akik több száz millió dollárt költenek marhaságokra... Bezzeg mi okosok mi? :o
(egész pontosan több mint 400millát...)
#102
"Az a baj, hogy azt nem veszed figyelembe, hogy senki nem hajlandó azért fizetni, hogy ne 8 óra, hanem 8 nap alatt érjen célba..."
Ne nekem mond, nem én jövök a személyszállítással. Mindig is mondtam, hogy a léghajó személyszállításra nem alkalmas mert egyszerûen lassú.
Ne nekem mond, nem én jövök a személyszállítással. Mindig is mondtam, hogy a léghajó személyszállításra nem alkalmas mert egyszerûen lassú.
#101
"A léghajó ugyan lebeg, és ehhez nem kell energia, de sokkal nagyobb légellenállással rendelkezik, mert sokkal nagyobb a homlokfelülete."
Persze, de ez alacsony sebességnél még nem olyan jelentõs, ezért repülnek hatékonyan a léghajók 70-90 km/h-s tartományban.
"Sokkal lassabb, ezért hogy ugyanazt a távot lerepülje, a motorjai sokkal tovább mennek. Üzemanyagot nem takarít meg."
A repülõgép tízszer akkora táv megtételéhez 20-30-szor annyi üzemanyagot használ. Konkrétan a B52 bombázó 2,5-szer annyi üzemanyagot cipel magával mint a USS Akron tette ugyanakkora távolsághoz. Csak míg a léghajónál a terhelés nem befolyásolja a távot, addig a repülõgépnél jelentõsen csökkenti.
"A legnagyobb léghajók max. 8 ezer, esetleg 10 ezer kilométer átrepülési távot értek el, ezt egy nagyhatótávú repülõgép messze túlhaladja. Például a B-2. Az Öböl-háborúban az USA területérõl szálltak fel Irakot bombázni, és aztán hazarepültek. Az orosz Bearok meg a Kola-félszigetrõl felszállva járõröztek, és most is járõröznek az Atlanti-óceán felett."
Légi utántöltés...
Persze, de ez alacsony sebességnél még nem olyan jelentõs, ezért repülnek hatékonyan a léghajók 70-90 km/h-s tartományban.
"Sokkal lassabb, ezért hogy ugyanazt a távot lerepülje, a motorjai sokkal tovább mennek. Üzemanyagot nem takarít meg."
A repülõgép tízszer akkora táv megtételéhez 20-30-szor annyi üzemanyagot használ. Konkrétan a B52 bombázó 2,5-szer annyi üzemanyagot cipel magával mint a USS Akron tette ugyanakkora távolsághoz. Csak míg a léghajónál a terhelés nem befolyásolja a távot, addig a repülõgépnél jelentõsen csökkenti.
"A legnagyobb léghajók max. 8 ezer, esetleg 10 ezer kilométer átrepülési távot értek el, ezt egy nagyhatótávú repülõgép messze túlhaladja. Például a B-2. Az Öböl-háborúban az USA területérõl szálltak fel Irakot bombázni, és aztán hazarepültek. Az orosz Bearok meg a Kola-félszigetrõl felszállva járõröztek, és most is járõröznek az Atlanti-óceán felett."
Légi utántöltés...
#100
"Mert ugye a félmerev vázú léghajó utasgondolája gyakorlatilag a gázballon alján csüng."
Nem, a belsõ vázhoz kapcsolódik, azt terheli.
"A felfújt léghajótest egy darabig jól elviseli a terhelést, de elõbb-utóbb kidurran. Pont mint a lufi, mert hát az is."
A léghajó gázának belsõ nyomása maximum 1-2%-kal haladja meg a külsõ légnyomást, sérülés esetén nem durran. Ha meg belsõ falakkal is el van választva, akkor a gáz csak egy részét veszti el.
Nem, a belsõ vázhoz kapcsolódik, azt terheli.
"A felfújt léghajótest egy darabig jól elviseli a terhelést, de elõbb-utóbb kidurran. Pont mint a lufi, mert hát az is."
A léghajó gázának belsõ nyomása maximum 1-2%-kal haladja meg a külsõ légnyomást, sérülés esetén nem durran. Ha meg belsõ falakkal is el van választva, akkor a gáz csak egy részét veszti el.
#99
"Ennél többet is elvisz az An–225 Mrija. 200 tonnát is. A 120 tonnát meg az AN-124 is elcipeli."
Az An-225 maximális teherbíróképessége 250 tonna, az An-124-nek pedig 150 tonna. Csak nézd meg a hatótávolságukat és hogy mekkora teljesítményû hajtúmûveket használnak. 4ezer kilométerre tudják ezt elvinni 15-20-25-ször akkor teljesítményû hajtómûvekkel, miközben a léghajó a motorjai harmadát használja csak. Egyszerüen a repülõgépek óriási energiát fektetnek abba, hogy a levegõben maradjanak, miközben a léghajó erre semmi energiát nem fordít.
"Ráadásul le tudnak szállni a mostani reptereken is, nem kell újakat építeni a kiszolgálásukhoz."
A léghajóknak nem feltétlenül kell repülõtér. Futómûvel felszerelve meg kiszolgáló személyzet is elhagyható akár.
Az An-225 maximális teherbíróképessége 250 tonna, az An-124-nek pedig 150 tonna. Csak nézd meg a hatótávolságukat és hogy mekkora teljesítményû hajtúmûveket használnak. 4ezer kilométerre tudják ezt elvinni 15-20-25-ször akkor teljesítményû hajtómûvekkel, miközben a léghajó a motorjai harmadát használja csak. Egyszerüen a repülõgépek óriási energiát fektetnek abba, hogy a levegõben maradjanak, miközben a léghajó erre semmi energiát nem fordít.
"Ráadásul le tudnak szállni a mostani reptereken is, nem kell újakat építeni a kiszolgálásukhoz."
A léghajóknak nem feltétlenül kell repülõtér. Futómûvel felszerelve meg kiszolgáló személyzet is elhagyható akár.
#98
egy léghajó lebegéséhez nem kell energia. Egy B2-es meg nem tud lebegni.
Egy megfigyelõ léghajó kár 25-30km magasságba is fel tud menni és 0 energia mellett ott tud maradni hónapogik.
Szóval nem kell fûteni a mûszereket, nem fújja el a szél, stb...? A B-2 meg nem felderítõ repülõgép.
Akár komplet személyzettel együtt.
Itt végképp buka. Fûteni ki fog? Hát vízet melegen tartni? Az emberi szükségletek miatt végképp nem 0 enrgia.
Hogyan lehet ilyen dolgokat elfelejteni és leírni olyan nettó hülyeséget, hogy 0 energia...?
Egy B2-es bevetési ideje órákban mérhetõ. 25-30km magasból meg be sem kell repûlni a célterület fölé, ezt használja (ta) ki az SR71 is meg az U2-es (bár ez utóbbit a ruszkik leszedték)
Nem igazán értam a B-2-es emlegetését. Az egy csapmásmérõ / bombázó gép, nem felderítõ. BTW mennyi idõ alatt ér a célterület közelébe egy ballon? Hetek kérdése. '73-ben a döntéstõl számítva néhány óra alatt megvoltak a felvételek a Yom Kippúr háború aznapi helyzetérõl...
Ráadásúl ellentében a repülõkkel mint wezt nulla zaj mellett teheti.
Már a 4-5 km magasan repülõ gép is teljesen zajtalan, hát még a +10 km feletti, hacsak nem hangsebesség feletti. +30km táján talán már azt sem hallani...
BTW ki érdekel az zaj, ha 30 km felett csak hagsebesség felett lehet fennmaradni merevszárnyú géppel normális sebesség és hasznos tehet mellett?
Lállítja a mtoorjait amik amúgy is villannyal mennek.
Most akkor 0 energia vagy sem?
Továbbá: 2-3 léghajó összekapcsolsával már is überetlem az összes létezõ légijármû szállítási kapacítását...
A jelek szerint erre se szándék, se igény. A második An-225-öt sem fejezték be...
Egy megfigyelõ léghajó kár 25-30km magasságba is fel tud menni és 0 energia mellett ott tud maradni hónapogik.
Szóval nem kell fûteni a mûszereket, nem fújja el a szél, stb...? A B-2 meg nem felderítõ repülõgép.
Akár komplet személyzettel együtt.
Itt végképp buka. Fûteni ki fog? Hát vízet melegen tartni? Az emberi szükségletek miatt végképp nem 0 enrgia.
Hogyan lehet ilyen dolgokat elfelejteni és leírni olyan nettó hülyeséget, hogy 0 energia...?
Egy B2-es bevetési ideje órákban mérhetõ. 25-30km magasból meg be sem kell repûlni a célterület fölé, ezt használja (ta) ki az SR71 is meg az U2-es (bár ez utóbbit a ruszkik leszedték)
Nem igazán értam a B-2-es emlegetését. Az egy csapmásmérõ / bombázó gép, nem felderítõ. BTW mennyi idõ alatt ér a célterület közelébe egy ballon? Hetek kérdése. '73-ben a döntéstõl számítva néhány óra alatt megvoltak a felvételek a Yom Kippúr háború aznapi helyzetérõl...
Ráadásúl ellentében a repülõkkel mint wezt nulla zaj mellett teheti.
Már a 4-5 km magasan repülõ gép is teljesen zajtalan, hát még a +10 km feletti, hacsak nem hangsebesség feletti. +30km táján talán már azt sem hallani...
BTW ki érdekel az zaj, ha 30 km felett csak hagsebesség felett lehet fennmaradni merevszárnyú géppel normális sebesség és hasznos tehet mellett?
Lállítja a mtoorjait amik amúgy is villannyal mennek.
Most akkor 0 energia vagy sem?
Továbbá: 2-3 léghajó összekapcsolsával már is überetlem az összes létezõ légijármû szállítási kapacítását...
A jelek szerint erre se szándék, se igény. A második An-225-öt sem fejezték be...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#97
Egyébként ez a mi a jobb, partalan vita: jelenleg is nagyon sok cuccot hajóval szállítanak holott még a kamion is gyorsabb nála.
Nagyon elbaszott példa. És melyik kamion megy át az óceán túloldalára? A Föld 70%-a víz. A nemetközi kereskedelem 90%-a vagy még magasabb aránya hajó bevonását igényli. Fajlagosan a legolcsóbb szállítás szinte mindenre, csak lassú és nem tud árut teríteni.
A kérdés az, hogy hány repülõ/kaimon kell pl. 100ezer tonna áru elszállításához... Hajóból 1. Replõbõl???
Egyetlen repülõeszköz sem filléres dolgok kell, hogy szállítson normál esetben.
Na ez a léghajó elõnye is. Ahhogy olvasgattam egy mostani technológiával épülõ lághajó simán képes akár 1000tonnát is elvinni. Másképpen 2 komplet An224-es gépet szállít teljes rakománnyal, olcsóbban mint a repülõ, és gy.k. bárhol le tud szállni, ui nem kell neki leszálló pálya...
Báehol? Mutass egy helyet a Deák-téren, ahol le tud parkolni egy ekkora dög és kirakodod. Pont akkora hely kell neki, mint egy fél reptér...
És nagy viharban nem tud repûlni, mint ahhogy a repülõket sem engedik felszálni egy bizonyos szélerõsség felett.
Csak a repülõgépeknél ez az év mondjuk 0,01%-a, a léghajónál meg a világ egy részei szó szerint tiltott zónák. Pl. a sarkvidéki területek felett soha a bödüs életbe be nem zavarnak egy ilyet, mert iszonyatosan veszélyes.
Csak ismételni tudom magam, mem értem, hogy egyesek miért erõltetik azt, ami nem megy. Okkal nincs léghajó. Ha megérné, akkor régen csinálnák.
Tisztára olyan ez a vita, mint NEXUS + szuperszonikus repülés. A valóságot tagadjátok.
Nagyon elbaszott példa. És melyik kamion megy át az óceán túloldalára? A Föld 70%-a víz. A nemetközi kereskedelem 90%-a vagy még magasabb aránya hajó bevonását igényli. Fajlagosan a legolcsóbb szállítás szinte mindenre, csak lassú és nem tud árut teríteni.
A kérdés az, hogy hány repülõ/kaimon kell pl. 100ezer tonna áru elszállításához... Hajóból 1. Replõbõl???
Egyetlen repülõeszköz sem filléres dolgok kell, hogy szállítson normál esetben.
Na ez a léghajó elõnye is. Ahhogy olvasgattam egy mostani technológiával épülõ lághajó simán képes akár 1000tonnát is elvinni. Másképpen 2 komplet An224-es gépet szállít teljes rakománnyal, olcsóbban mint a repülõ, és gy.k. bárhol le tud szállni, ui nem kell neki leszálló pálya...
Báehol? Mutass egy helyet a Deák-téren, ahol le tud parkolni egy ekkora dög és kirakodod. Pont akkora hely kell neki, mint egy fél reptér...
És nagy viharban nem tud repûlni, mint ahhogy a repülõket sem engedik felszálni egy bizonyos szélerõsség felett.
Csak a repülõgépeknél ez az év mondjuk 0,01%-a, a léghajónál meg a világ egy részei szó szerint tiltott zónák. Pl. a sarkvidéki területek felett soha a bödüs életbe be nem zavarnak egy ilyet, mert iszonyatosan veszélyes.
Csak ismételni tudom magam, mem értem, hogy egyesek miért erõltetik azt, ami nem megy. Okkal nincs léghajó. Ha megérné, akkor régen csinálnák.
Tisztára olyan ez a vita, mint NEXUS + szuperszonikus repülés. A valóságot tagadjátok.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#96
Ööö, elsõ levegõnél könnyebb szerkezet Montgolfier testvérek 1783. Az 1938-as léghajó mögött elég hosszú múlt volt, még ha ipari háttér nem volt mögötte. A Writgh fivérek gépe akkor alig 30 éve szállt fel. Ahogy az erõforrások fejlõdtek a repcsik csípõbõl lenyomták a léghajókat és a fizika törvényei miatt tejesen kiszorultak.
Nem érem, hogy egyesek miért erõltetik azt, ami nem megy...
Nem érem, hogy egyesek miért erõltetik azt, ami nem megy...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#95
Repcsivel fõleg nyaralni megy az ember, vagy üzleti utakra. Namármost ki fog kapni 2x4 + ottartozkódásra szabadságot azért, hogy meglátogassa rokonait a nagy víz túloldalán...? És ez még csak picsányi tágvolság, egy NY-Párzsi. Hol van ez egy London - Tokio, London - Syndey, stb. távtól. Sehol.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
egy léghajó lebegéséhez nem kell energia. Egy B2-es meg nem tud lebegni.
Egy megfigyelõ léghajó kár 25-30km magasságba is fel tud menni és 0 energia mellett ott tud maradni hónapogik. Akár komplet személyzettel együtt.
Egy B2-es bevetési ideje órákban mérhetõ. 25-30km magasból meg be sem kell repûlni a célterület fölé, ezt használja (ta) ki az SR71 is meg az U2-es (bár ez utóbbit a ruszkik leszedték)
Ráadásúl ellentében a repülõkkel mint wezt nulla zaj mellett teheti. Lállítja a mtoorjait amik amúgy is villannyal mennek. ÉS csönd van. Annyi van, hogy néha korrigálni kell a magasságot, mert ezek a cuccok nem súlytalanok. Alapból nagyon lassan ereszkednek. Különben hiba esetén fentmaradnak az emberek a rosszabb az ha folyamatosan emelné a cuccot.
Továbbá: 2-3 léghajó összekapcsolsával már is überetlem az összes létezõ légijármû szállítási kapacítását...
Sztem minden jármûnek meg van a maga területe. Nagy nehéz terhek szállítására (amennyiben az idõ nem számottevõ tényezõ) lehet a léghajó lesz hosszú távon a nyerõ.
Egy megfigyelõ léghajó kár 25-30km magasságba is fel tud menni és 0 energia mellett ott tud maradni hónapogik. Akár komplet személyzettel együtt.
Egy B2-es bevetési ideje órákban mérhetõ. 25-30km magasból meg be sem kell repûlni a célterület fölé, ezt használja (ta) ki az SR71 is meg az U2-es (bár ez utóbbit a ruszkik leszedték)
Ráadásúl ellentében a repülõkkel mint wezt nulla zaj mellett teheti. Lállítja a mtoorjait amik amúgy is villannyal mennek. ÉS csönd van. Annyi van, hogy néha korrigálni kell a magasságot, mert ezek a cuccok nem súlytalanok. Alapból nagyon lassan ereszkednek. Különben hiba esetén fentmaradnak az emberek a rosszabb az ha folyamatosan emelné a cuccot.
Továbbá: 2-3 léghajó összekapcsolsával már is überetlem az összes létezõ légijármû szállítási kapacítását...
Sztem minden jármûnek meg van a maga területe. Nagy nehéz terhek szállítására (amennyiben az idõ nem számottevõ tényezõ) lehet a léghajó lesz hosszú távon a nyerõ.
nos nincs összehasonlítási alap... a 30-as években a Hindenburg átrepûlte az óceánt. Ez akkor nagyon nagy áttörés.
Azóta nagyon nem fejlesztgetik. Egy 1930-as évekbe gyártott repülõ sem arról volt híres, hogy 10etzer km-t tesz meg leszállás nélkûl.
Jelneleg a technológia adott arra, hogy a léghajó minden marhaság nélkûl 20-25ezer km-t repüljön. Tehát ne a 80 éves technológiát hasonlítgasd a maihoz. Egyébként ha utánna olvasol akkor találhatsz olyan léghajót is ami 130-150mph-val megy. IGaz ez sem gyors, de közben akár 500tonnát is tud szállítani.
Egyébként ez a mi a jobb, partalan vita: jelenleg is nagyon sok cuccot hajóval szállítanak holott még a kamion is gyorsabb nála. A kérdés az, hogy hány repülõ/kaimon kell pl. 100ezer tonna áru elszállításához... Hajóból 1. Replõbõl???
Na ez a léghajó elõnye is. Ahhogy olvasgattam egy mostani technológiával épülõ lághajó simán képes akár 1000tonnát is elvinni. Másképpen 2 komplet An224-es gépet szállít teljes rakománnyal, olcsóbban mint a repülõ, és gy.k. bárhol le tud szállni, ui nem kell neki leszálló pálya... Akár a vítz felett lebegve is át lehet pakolni, akár úgy is kiköthet mint egy hajó és aztán átrakják a cuccokat a kamionokra, stb...
Nagyságrendekkel mobilisabb mint a repülõ. És nagy viharban nem tud repûlni, mint ahhogy a repülõket sem engedik felszálni egy bizonyos szélerõsség felett.
Sztem a luxus utak netovábbja a léghajó. Akárcsak régen a repülõ v. az autó még régebben a sima lovaskocsi volt
Azóta nagyon nem fejlesztgetik. Egy 1930-as évekbe gyártott repülõ sem arról volt híres, hogy 10etzer km-t tesz meg leszállás nélkûl.
Jelneleg a technológia adott arra, hogy a léghajó minden marhaság nélkûl 20-25ezer km-t repüljön. Tehát ne a 80 éves technológiát hasonlítgasd a maihoz. Egyébként ha utánna olvasol akkor találhatsz olyan léghajót is ami 130-150mph-val megy. IGaz ez sem gyors, de közben akár 500tonnát is tud szállítani.
Egyébként ez a mi a jobb, partalan vita: jelenleg is nagyon sok cuccot hajóval szállítanak holott még a kamion is gyorsabb nála. A kérdés az, hogy hány repülõ/kaimon kell pl. 100ezer tonna áru elszállításához... Hajóból 1. Replõbõl???
Na ez a léghajó elõnye is. Ahhogy olvasgattam egy mostani technológiával épülõ lághajó simán képes akár 1000tonnát is elvinni. Másképpen 2 komplet An224-es gépet szállít teljes rakománnyal, olcsóbban mint a repülõ, és gy.k. bárhol le tud szállni, ui nem kell neki leszálló pálya... Akár a vítz felett lebegve is át lehet pakolni, akár úgy is kiköthet mint egy hajó és aztán átrakják a cuccokat a kamionokra, stb...
Nagyságrendekkel mobilisabb mint a repülõ. És nagy viharban nem tud repûlni, mint ahhogy a repülõket sem engedik felszálni egy bizonyos szélerõsség felett.
Sztem a luxus utak netovábbja a léghajó. Akárcsak régen a repülõ v. az autó még régebben a sima lovaskocsi volt
egy picit emelkednek az üzemanyagárak és bárki képes lesz fizetni azért, hogy olcsóbban utazhasson 😊 kár 8 órát is...
Akinek meg fontos, az úgy is meg fogja venni (lásd Concorde 1millióHUF/db jegyárát... )
Akinek meg fontos, az úgy is meg fogja venni (lásd Concorde 1millióHUF/db jegyárát... )
#90
Az a baj, hogy azt nem veszed figyelembe, hogy senki nem hajlandó azért fizetni, hogy ne 8 óra, hanem 8 nap alatt érjen célba...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#89
Mondjuk ebben igazad van. Egy hajó elvihet akár félmillió tonna kõolajat is egyszerre. Ezt a szállítási kapacitást egy léghajó sohasem fogja tudni.
#88
"Ugyan. A repülõgép energiájának nagy részét arra fordítja, hogy levegõben maradjon. A léghajó erre semmi energiát nem használ. Ezzel lehetetlen versenyezni. Jó példázza, hogy a nagyobb léghajók hatótávolsága 20-22ezer km, azaz a gyakorlatban a Föld bármely két pontja között leszállás nélkül tudnak közlekedni. Repülõgépek sehol nincsennek ehhez."
Szokásos hozzá nem értésbõl adódó tucatérvek. A léghajó ugyan lebeg, és ehhez nem kell energia, de sokkal nagyobb légellenállással rendelkezik, mert sokkal nagyobb a homlokfelülete.
Sokkal lassabb, ezért hogy ugyanazt a távot lerepülje, a motorjai sokkal tovább mennek. Üzemanyagot nem takarít meg.
A legnagyobb léghajók max. 8 ezer, esetleg 10 ezer kilométer átrepülési távot értek el, ezt egy nagyhatótávú repülõgép messze túlhaladja. Például a B-2. Az Öböl-háborúban az USA területérõl szálltak fel Irakot bombázni, és aztán hazarepültek. Az orosz Bearok meg a Kola-félszigetrõl felszállva járõröztek, és most is járõröznek az Atlanti-óceán felett.
Szokásos hozzá nem értésbõl adódó tucatérvek. A léghajó ugyan lebeg, és ehhez nem kell energia, de sokkal nagyobb légellenállással rendelkezik, mert sokkal nagyobb a homlokfelülete.
Sokkal lassabb, ezért hogy ugyanazt a távot lerepülje, a motorjai sokkal tovább mennek. Üzemanyagot nem takarít meg.
A legnagyobb léghajók max. 8 ezer, esetleg 10 ezer kilométer átrepülési távot értek el, ezt egy nagyhatótávú repülõgép messze túlhaladja. Például a B-2. Az Öböl-háborúban az USA területérõl szálltak fel Irakot bombázni, és aztán hazarepültek. Az orosz Bearok meg a Kola-félszigetrõl felszállva járõröztek, és most is járõröznek az Atlanti-óceán felett.
#87
"Akkorát építesz, amekkorát nem szégyelsz."
"Nem. A merev vázúaknál a légköri jelenségek magát a vázat terhelik. Félmerev vázúnál a léghajó teste valamennyire rugalmas, a merev gerincvázra nem kerül közvetlenül akkora teher."
Meg amekkorát a felhasznált anyagok engednek. Mert ugye a félmerev vázú léghajó utasgondolája gyakorlatilag a gázballon alján csüng. És ha túl súlyos, akkor a ballon falát a szerkezet súlya fogja széttépni. Szakítószilárdság is van a világon. A felfújt léghajótest egy darabig jól elviseli a terhelést, de elõbb-utóbb kidurran. Pont mint a lufi, mert hát az is.
"Nem. A merev vázúaknál a légköri jelenségek magát a vázat terhelik. Félmerev vázúnál a léghajó teste valamennyire rugalmas, a merev gerincvázra nem kerül közvetlenül akkora teher."
Meg amekkorát a felhasznált anyagok engednek. Mert ugye a félmerev vázú léghajó utasgondolája gyakorlatilag a gázballon alján csüng. És ha túl súlyos, akkor a ballon falát a szerkezet súlya fogja széttépni. Szakítószilárdság is van a világon. A felfújt léghajótest egy darabig jól elviseli a terhelést, de elõbb-utóbb kidurran. Pont mint a lufi, mert hát az is.
#86
Ennél többet is elvisz az An–225 Mrija. 200 tonnát is. A 120 tonnát meg az AN-124 is elcipeli.
Ráadásul le tudnak szállni a mostani reptereken is, nem kell újakat építeni a kiszolgálásukhoz.
Ráadásul le tudnak szállni a mostani reptereken is, nem kell újakat építeni a kiszolgálásukhoz.
#85
Röviden.
Ez ugyanolyan baromság, mint a Gróf-féle vízzel hajtott autó, megfejelve egy jókora mikróval. A vegyi ide-oda alakítgatások lenullázzák a reakciók energiamérlegét, nem kapsz több hõenergiát, mint amennyit betápláltál.
Jobban jársz, ha a mikró tápjával meghajtasz egy villanymotort, és hagyod ezt az ide-oda reagáltatást a fenébe.
Ez ugyanolyan baromság, mint a Gróf-féle vízzel hajtott autó, megfejelve egy jókora mikróval. A vegyi ide-oda alakítgatások lenullázzák a reakciók energiamérlegét, nem kapsz több hõenergiát, mint amennyit betápláltál.
Jobban jársz, ha a mikró tápjával meghajtasz egy villanymotort, és hagyod ezt az ide-oda reagáltatást a fenébe.
#84
Amcsiban az állam(hadsereg) a II.VH. körül kivonult a léghajós témából, azóta állandóan "napirenden van a legújabb fejlesztésû merevvázas szuperléghajó".
Megépülni viszont csak pár félmerev szerkezetû, kisebb(4-12 személyes) léghajón kívül semmisem épült meg. Szóval én a helyedben nem igyekeznék léghajórészvényt venni.
Megépülni viszont csak pár félmerev szerkezetû, kisebb(4-12 személyes) léghajón kívül semmisem épült meg. Szóval én a helyedben nem igyekeznék léghajórészvényt venni.
#83
Akadt pár amelyik széttört repülés közben, de azokat vagy felrobbantották, vagy lelõtték, vagy mûszaki hibából berobbant az üzemanyagtartályuk.
Nagyon nehezen tudok hozzájutni a balesetek leírásaihoz, mert nem nagyon hozzák nyilvánosságra.
Nagyon nehezen tudok hozzájutni a balesetek leírásaihoz, mert nem nagyon hozzák nyilvánosságra.
#82
"A léghajók inkább a normál hajókkal tudnának versenyezni."
Sajnos nem. Mindkettõ ugyanazon elv alapján mûködik, de a hajó nagyságrendekkel hatékonyabb. A léghajó a kamion konkurenciája. Azonos sebességgel és üzemanyagfogyasztással mûködnek.
Sajnos nem. Mindkettõ ugyanazon elv alapján mûködik, de a hajó nagyságrendekkel hatékonyabb. A léghajó a kamion konkurenciája. Azonos sebességgel és üzemanyagfogyasztással mûködnek.
#81
"Összességében a léghajó gazdaságtalanabb, mint egy mai utasszállító gép."
Ugyan. A repülõgép energiájának nagy részét arra fordítja, hogy levegõben maradjon. A léghajó erre semmi energiát nem használ. Ezzel lehetetlen versenyezni. Jó példázza, hogy a nagyobb léghajók hatótávolsága 20-22ezer km, azaz a gyakorlatban a Föld bármely két pontja között leszállás nélkül tudnak közlekedni. Repülõgépek sehol nincsennek ehhez.
"Az utóbbi sokkal gyorsabb, hamarabb fordul, kevésbé zavarja az idõjárás, sokkal kevesebb ember kell a kiszolgálásához. Ráadásul, bár talán drágább megépíteni egy repülõgépet, de a kiszolgáló létesítmények(repterek) a mostani gépekhez épültek, a léghajókhoz vadonatúj repterek kellenek."
Ezek így nem igazok. A repülõgépnek sokkal nagyobb a mûszaki igénye. Ha valami mûszaki hiba van a repülõgép lezuhan, a léghajó nem.
Ugyan. A repülõgép energiájának nagy részét arra fordítja, hogy levegõben maradjon. A léghajó erre semmi energiát nem használ. Ezzel lehetetlen versenyezni. Jó példázza, hogy a nagyobb léghajók hatótávolsága 20-22ezer km, azaz a gyakorlatban a Föld bármely két pontja között leszállás nélkül tudnak közlekedni. Repülõgépek sehol nincsennek ehhez.
"Az utóbbi sokkal gyorsabb, hamarabb fordul, kevésbé zavarja az idõjárás, sokkal kevesebb ember kell a kiszolgálásához. Ráadásul, bár talán drágább megépíteni egy repülõgépet, de a kiszolgáló létesítmények(repterek) a mostani gépekhez épültek, a léghajókhoz vadonatúj repterek kellenek."
Ezek így nem igazok. A repülõgépnek sokkal nagyobb a mûszaki igénye. Ha valami mûszaki hiba van a repülõgép lezuhan, a léghajó nem.
#80
"A félmerev vázú léghajók csak néhány utast bírnak el,"
Akkorát építesz, amekkorát nem szégyelsz.
"és ugyanúgy sebezhetõk mindennek aminek a merev vázas léghajók."
Nem. A merev vázúaknál a légköri jelenségek magát a vázat terhelik. Félmerev vázúnál a léghajó teste valamennyire rugalmas, a merev gerincvázra nem kerül közvetlenül akkora teher.
Akkorát építesz, amekkorát nem szégyelsz.
"és ugyanúgy sebezhetõk mindennek aminek a merev vázas léghajók."
Nem. A merev vázúaknál a légköri jelenségek magát a vázat terhelik. Félmerev vázúnál a léghajó teste valamennyire rugalmas, a merev gerincvázra nem kerül közvetlenül akkora teher.
#79
A Graf Zeppelin/Hindenburg/USS Akron körüli nagyságú léghajók tudtak vagy 80 tonnát felemelni. Ha ugyanezt megépíted félmerev vázúra és mai anyagokkal kijöhet a 100-120 tonna is. Kicsit nagyobbra építed, hármat egymás mellé raksz és kb a fizikailag kezelhetõ felsõ méretnél vagy. Így 50-500 tonna hasznos teher tartományban mozoghatsz. Ennél kisebbet nem érdemes építeni, nagyobb meg nem valószínû hogy kezelhetõ.
#77
Akkor szénbõl lesz keró.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#76
Errõl mindrõl tudok. Azért írtam, hogy meg van a maga helye. Az nem a kereskedelmi utasszállítás vagy luxuségép.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#75
A másik meg, hogy amikor az elfogyó kõolaj miatt a repülõgépek jegyárai csillagászatiakká válnak majd, könnyen elõfordulhat, hogy a léghajó megjelenik majd, mint alternatíva.
#74
Azért annyira ne írd le a léghajókat. Amcsiék nagyjából húsz éve folyamatosan napirenden tartják õket, néhány modell pedig már az implementálás fázisában van.
Nagy magasságú automatizált megfigyelõ laborként nagyon is sok fantázia van benne (megy napelemmel, tetszõleges ideig helyben maradhat, nem gond neki a nagyon nagy magasság tartása, USA-ból is felengedhetõ, elfér rá egy bazi nagy radar, pontosabban maga a léghajó törzse funkcionál radarként). Pl.:
http://en.wikipedia.org/wiki/Integrated_Sensor_is_Structure
http://www.hightech-edge.com/lemv-lockheed-martin-blimp-surveillance-aircraft-250-ft-long/5121/
Teherszállításra is látnak benne fantáziát. Volt egy koncepcióterv is, pár évig futott, 500-1000 tonna (!) hasznos teherrõl szólt:
http://en.wikipedia.org/wiki/Walrus_HULA
http://www.gizmag.com/go/4538/
Ez válaszol is a kérdésedre.
Nagy magasságú automatizált megfigyelõ laborként nagyon is sok fantázia van benne (megy napelemmel, tetszõleges ideig helyben maradhat, nem gond neki a nagyon nagy magasság tartása, USA-ból is felengedhetõ, elfér rá egy bazi nagy radar, pontosabban maga a léghajó törzse funkcionál radarként). Pl.:
http://en.wikipedia.org/wiki/Integrated_Sensor_is_Structure
http://www.hightech-edge.com/lemv-lockheed-martin-blimp-surveillance-aircraft-250-ft-long/5121/
Teherszállításra is látnak benne fantáziát. Volt egy koncepcióterv is, pár évig futott, 500-1000 tonna (!) hasznos teherrõl szólt:
http://en.wikipedia.org/wiki/Walrus_HULA
http://www.gizmag.com/go/4538/
Ez válaszol is a kérdésedre.
#73
És ebbõl melyik gép tört szét az igénybevétel alatt.? Egyik sem a leírások alapján. Az, hogy egy rögzítetlen TV lessik annak semmi köze a gép repbiztonságához.
Egyedül a kormányozhatalan gépnél jöhet szóba strukturális sérülés, de mivel a körülmények ismeretlenek számomra, meg kell nézem, hogy mi történt.
Egyedül a kormányozhatalan gépnél jöhet szóba strukturális sérülés, de mivel a körülmények ismeretlenek számomra, meg kell nézem, hogy mi történt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#72
1996.IX.5. Burkina Faso felett egy az Air France tulajdonába tartozó B-747-es légörvénybe került. Le nem zuhant, de a hánykolódás következtében három uitas megsérült, az egyik utas olyan súlyosan sebezte meg a leszakadó fedélzeti TV, hogy késõbb belehalt.
1997.X.10. Az uruguayi Arroyo Szanchez város mellett az Austral Airlines Uruguay légitársaság gépe kormányozhatatlanná vált, és lezuhant. A körzetben heves vihar volt a lezuhanás idõpontjában.
1997. XII.16. Az United Airlines B-747-ese Tokió és Honolulu között a Csendes-óceán nyugati része felett szokatlanul erõs "tiszta égbolti turbulenciával" találkozott. Kb. 100 személy sérült meg, egy a fedélzeten halt meg.
1999.VIII. 22. A China Airlines(Tajvan) MD-11-ese Hongkongban leszállás közben légörvénybe került és a földnek ütõdött. A balesetben a jobb szárny vége a kifutónak ütközött, és a futómûaknánál letört. 3 utas halt meg.
2010. IV. 25. Légörvénybe kerül és 4600 métert zuhan az Emirates légitársaság egyik Boeing 777-es típusú gépe. A gépen 361 utas és 14 fõnyi személyzet tartózkodik, 17 személy könnyebben megsérül. A gép végigrepülte a távját, és a célrepülõtéren(India, Kochi) landolt.
2010.X.20. Felszállása után 2,5 órával erõs légörvénybe kerül a Vietnam Airlines VN-535-ös Hanoi–Párizs járatán közlekedõ Boeing 777–200 típusú gépe. A gépen 33 utas sérül, többen kórházba kerülnek a leszállás után.
Hamarjában ezeket találtam. De biztos van még.
1997.X.10. Az uruguayi Arroyo Szanchez város mellett az Austral Airlines Uruguay légitársaság gépe kormányozhatatlanná vált, és lezuhant. A körzetben heves vihar volt a lezuhanás idõpontjában.
1997. XII.16. Az United Airlines B-747-ese Tokió és Honolulu között a Csendes-óceán nyugati része felett szokatlanul erõs "tiszta égbolti turbulenciával" találkozott. Kb. 100 személy sérült meg, egy a fedélzeten halt meg.
1999.VIII. 22. A China Airlines(Tajvan) MD-11-ese Hongkongban leszállás közben légörvénybe került és a földnek ütõdött. A balesetben a jobb szárny vége a kifutónak ütközött, és a futómûaknánál letört. 3 utas halt meg.
2010. IV. 25. Légörvénybe kerül és 4600 métert zuhan az Emirates légitársaság egyik Boeing 777-es típusú gépe. A gépen 361 utas és 14 fõnyi személyzet tartózkodik, 17 személy könnyebben megsérül. A gép végigrepülte a távját, és a célrepülõtéren(India, Kochi) landolt.
2010.X.20. Felszállása után 2,5 órával erõs légörvénybe kerül a Vietnam Airlines VN-535-ös Hanoi–Párizs járatán közlekedõ Boeing 777–200 típusú gépe. A gépen 33 utas sérül, többen kórházba kerülnek a leszállás után.
Hamarjában ezeket találtam. De biztos van még.
#71
A szélnyírásnak semmi köze a mechanikai igénybevételekhez...
A szélnyírás a talajt elérve szétfúj. Mivel ezek nagyon gyorsan alakulnak ki, a globális szembeszélbõl pillanatok alatt hátszelet csinál. A felhajtóerõ eltûnik és ettõl esik le a gép.
A szélnyírás a talajt elérve szétfúj. Mivel ezek nagyon gyorsan alakulnak ki, a globális szembeszélbõl pillanatok alatt hátszelet csinál. A felhajtóerõ eltûnik és ettõl esik le a gép.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#70
"Ja. Úgy szeretném megtudni, hogy milyen légörvény tép szét egy olyan gépet, ami 900 km/h felett repül... 😊"
Zuhant már le nem egy gép szélnyírás miatt. De sokkal kisebb a veszély egy utasszállítónál, mint egy gyengécske szerkezetû léghajónál.
Zuhant már le nem egy gép szélnyírás miatt. De sokkal kisebb a veszély egy utasszállítónál, mint egy gyengécske szerkezetû léghajónál.
#69
Ha ugrok egyet és csapkodok a kezeimmel az kb ilyen hatékonyságú mint ez a gép amit építettek. Arra biztos jó, hogy legyen mivel kísérletezni és tapasztalódni, de gyakorlatilag ez egy 0.
#68
Nem. Egy jól megépített repülõgép még a hurrikánt is át tudja repülni, a léghajó meg egy közepes erejû széltõl összetörik. Mint már írtam, a repülõgép szerkezete sokkal erõsebb, mert kevésbé fontos a súlykorlát.
Ja. Úgy szeretném megtudni, hogy milyen légörvény tép szét egy olyan gépet, ami 900 km/h felett repül... 😊
A DC-3-as gépek közel fele még a gyártásuk beszüntetése után három évtizeddel is repült, és még most, több mint fél évszázaddal késõbb is sok repül belõle.
Pedig akkoriban a gépek erõsen a fogyóeszköz kategóriában voltak és nem tervezék ekkora élettartamra õket. Ez mutatja azt, hogy mennyire iszonytosan túl voltak tervezve itt-ott az akkori gépek. Ahol nem ismerték pontosan az igénybevételt, ott jó sok anyagot raktak be.
Azt meg tényleg nem értem, hogy ki akarna 1 hetet a levegõbe tölteni egy konzervdozban. Lehet akármilyen luxus, egy léghajó akkor is kicsi és mindenkitõl elzárt. Az utazás lényege távoli helyekra az, hogy olyan környezetben és közösségben legyél, amire normál esetben nincs mód. A léghajó pont ebbõl zár ki és rádásul jó hosszú idõre..
Ja. Úgy szeretném megtudni, hogy milyen légörvény tép szét egy olyan gépet, ami 900 km/h felett repül... 😊
A DC-3-as gépek közel fele még a gyártásuk beszüntetése után három évtizeddel is repült, és még most, több mint fél évszázaddal késõbb is sok repül belõle.
Pedig akkoriban a gépek erõsen a fogyóeszköz kategóriában voltak és nem tervezék ekkora élettartamra õket. Ez mutatja azt, hogy mennyire iszonytosan túl voltak tervezve itt-ott az akkori gépek. Ahol nem ismerték pontosan az igénybevételt, ott jó sok anyagot raktak be.
Azt meg tényleg nem értem, hogy ki akarna 1 hetet a levegõbe tölteni egy konzervdozban. Lehet akármilyen luxus, egy léghajó akkor is kicsi és mindenkitõl elzárt. Az utazás lényege távoli helyekra az, hogy olyan környezetben és közösségben legyél, amire normál esetben nincs mód. A léghajó pont ebbõl zár ki és rádásul jó hosszú idõre..
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#67
repülõ kb. pontosan annyira ki van szolgáltatva az idõjárásnak mint a léghajó.
80-100 km/h órás szélben a léghajó már a halálán van. Egy utasszálítónak meg sem kottyan. Még 50-60 km/h oldalszélben is képesek leszállni.
Szélnyírás, légörvény, stb... ezek mind odavághatják a gépet és teszik is a mai napig. A léghajót dettó.
A légörvény egy jól hangzó szó, de 0 jelentéstartalma van. A szélnyírás a léghajót sokkal durvábban odavágja, mert a göpzik 60-100 tonnás max. tolóerõéjvel szemben 0 erõforrásuk van viszont gigantikus felületük. Ha felülrõl jön a szél semmivel sem tud emelkedni...
Könnyû sérülés: madár a sugárhajtómûbe, madár a rotorba, stb.. kép már lent is van. Léghajó max. süllyedni kezd.
Annak is bekaphat madarat a hajtómûve, de kisebb eséllyel. Egyébként mi történik, ha mondjuk egy madárfaj merõ passzíóból elkezdni bontai a léghajó burkolátát, mert valami elbaszott ösztöne erre vezérli? 😊
Miért van repülõ: ennek viszont sok köze nincs a valós okohoz. Akkor azért megy mindenki belsõégésû motorral hajtott jármûvel mert ez a legjobb? Neeeem. Ennek volt erõs a lobija. Ennyi.
Nem. Azért mertt már akkor is biztonságosabb és olcsóbb volt utaskilométterre nézve. A léghajó a felsõ 10 ezer eszköze volt. Ehhez képest nézd meg, hogy kik repültek mondjuk már a szerencsésebb sorsú országoban a '60-as években.
Hajó vs. léghajó: miért lenne hosszabb az élettartalma? Vagy van most a világon 50 éves léghajó ami mûködik? Tudommal nincs. Tehát nincs összehasonlítási alapunk errõl a kérdésrõl.
Nem véletlenül nincs...
A fentartásuk, az elöbb vázoltak miatt szintén összehasonlítási alap nélküliek. Hangár kell a léghajónak, a hajónak kikötõ,. üzemanyag/krabantartás mind a kettõnek kell stb...
Csak jelenleg több tízezer hajónak és repcsinek már megvan az infrastuktúra. Pont. Léghajó kikötõ nulla darab van.
Amiben király lenne: a luxus utak. Aki luxus utazásra megy az NEM megy repülõvel. Megy hajóval meg ilyenek. Ui. egy repülõn egyszerûen nem lehet kényelemben utazni.
Javaslom megnézni az A380 luxuskatagórájú gépének a belsejét. Egy léghajó alá tett gondola sem lehet nagyobb, mint az.
Személyszállítás terén nem verenyképes semmilyen téren a léghajó.
Ez kicsit olyan vita, mint amit NEXUS-sal folytattam le. Folyamatosan álomképeket kergetett a szuperszonikus utazásról szembemenve a tényekkel és természettudományos és gazdasági törvényszerûségekkel.
80-100 km/h órás szélben a léghajó már a halálán van. Egy utasszálítónak meg sem kottyan. Még 50-60 km/h oldalszélben is képesek leszállni.
Szélnyírás, légörvény, stb... ezek mind odavághatják a gépet és teszik is a mai napig. A léghajót dettó.
A légörvény egy jól hangzó szó, de 0 jelentéstartalma van. A szélnyírás a léghajót sokkal durvábban odavágja, mert a göpzik 60-100 tonnás max. tolóerõéjvel szemben 0 erõforrásuk van viszont gigantikus felületük. Ha felülrõl jön a szél semmivel sem tud emelkedni...
Könnyû sérülés: madár a sugárhajtómûbe, madár a rotorba, stb.. kép már lent is van. Léghajó max. süllyedni kezd.
Annak is bekaphat madarat a hajtómûve, de kisebb eséllyel. Egyébként mi történik, ha mondjuk egy madárfaj merõ passzíóból elkezdni bontai a léghajó burkolátát, mert valami elbaszott ösztöne erre vezérli? 😊
Miért van repülõ: ennek viszont sok köze nincs a valós okohoz. Akkor azért megy mindenki belsõégésû motorral hajtott jármûvel mert ez a legjobb? Neeeem. Ennek volt erõs a lobija. Ennyi.
Nem. Azért mertt már akkor is biztonságosabb és olcsóbb volt utaskilométterre nézve. A léghajó a felsõ 10 ezer eszköze volt. Ehhez képest nézd meg, hogy kik repültek mondjuk már a szerencsésebb sorsú országoban a '60-as években.
Hajó vs. léghajó: miért lenne hosszabb az élettartalma? Vagy van most a világon 50 éves léghajó ami mûködik? Tudommal nincs. Tehát nincs összehasonlítási alapunk errõl a kérdésrõl.
Nem véletlenül nincs...
A fentartásuk, az elöbb vázoltak miatt szintén összehasonlítási alap nélküliek. Hangár kell a léghajónak, a hajónak kikötõ,. üzemanyag/krabantartás mind a kettõnek kell stb...
Csak jelenleg több tízezer hajónak és repcsinek már megvan az infrastuktúra. Pont. Léghajó kikötõ nulla darab van.
Amiben király lenne: a luxus utak. Aki luxus utazásra megy az NEM megy repülõvel. Megy hajóval meg ilyenek. Ui. egy repülõn egyszerûen nem lehet kényelemben utazni.
Javaslom megnézni az A380 luxuskatagórájú gépének a belsejét. Egy léghajó alá tett gondola sem lehet nagyobb, mint az.
Személyszállítás terén nem verenyképes semmilyen téren a léghajó.
Ez kicsit olyan vita, mint amit NEXUS-sal folytattam le. Folyamatosan álomképeket kergetett a szuperszonikus utazásról szembemenve a tényekkel és természettudományos és gazdasági törvényszerûségekkel.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#66
Én nem így látom. Utasszálítás terén semmire sem jó. Viszont különlegesen nagy terhek szállítása esetén szóva jöhet batárnagy léghajó. Apró bibi, hogy hogyan garantálod, hogy mindig jó idõ legyen? Elég szar elvesztszi dollármiiliós / százmlliókat érõ rakományt egy balesteben. A léghajó üzembizotsságát képtelen vagyok olyan magas szintre tenni, mint egy repülõt. Tény, hogy nem zuhan le magától, ha mondjuk leáll a motor, de lényegébe semmi komolyabban nem bír ki.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#65
A Wright fivérek elsõ repülése alig néhány méter volt. Ha jól emlékszem az elsõ, amire azt mondták, hogy igazi repülés az is 59 másodpercig tarott és néhány méter magasságban ment a gép.
Ennek a szerkezetnek soha nem volt a célja, hogy bármiféle hasznos dolgot teremtes. Egy érdekes kérdés bizonyítása volt a feladat és jó oktatási anyagot jelentett. Az ember hajtású repülõnek van bármi gyakorlati haszna? Nem. Azzal is csak egy erõsen hipotetiks kérdésre válaszoltak. Igen, lehet emberi erõvel mûködtetett levegõnél nehezebb szerkezettel hosszabb távot is megtenni. Piaca van? Értelme van? Nincs.
Félelmetesen buta emberek járnak egy elvben tudományos fórumra. Elképesztõ, hogy milyen mélységekbe zuhant sajnos az sg és javarészt fiatalok miatt. Ennyire volt képes a mai oktatás...? OMG...
Ennek a szerkezetnek soha nem volt a célja, hogy bármiféle hasznos dolgot teremtes. Egy érdekes kérdés bizonyítása volt a feladat és jó oktatási anyagot jelentett. Az ember hajtású repülõnek van bármi gyakorlati haszna? Nem. Azzal is csak egy erõsen hipotetiks kérdésre válaszoltak. Igen, lehet emberi erõvel mûködtetett levegõnél nehezebb szerkezettel hosszabb távot is megtenni. Piaca van? Értelme van? Nincs.
Félelmetesen buta emberek járnak egy elvben tudományos fórumra. Elképesztõ, hogy milyen mélységekbe zuhant sajnos az sg és javarészt fiatalok miatt. Ennyire volt képes a mai oktatás...? OMG...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#64
A mérnökképzés során mindenhol olyan feladatokat csinálnaka palántál, amit már más megcsinált legalább egyszer. Egy kitaposott ösévny szerint mennek. Aztán eljön egy pont, ahol már valamiféle önálló munkát vagy fejlesztést kell felmutatni. Ez olyan. Egy ilyen pengeélen táncoló szerkezetet nem hasraütéssel építenek. Ez egy terezési feladat, amit oktatás keretében ki lehet adni ilyen feladatokat, mert ebbõl tanul a mérnökpalánta.
Te tényleg ennyire nehéz felfogású / gyökér vagy? A világ legjobb mérnökképezdéi pont ilyen nagyon magas szintû kreativitást és mérnöki tudást elváró intézményekbõl kerülnek ki.
Te tényleg ennyire nehéz felfogású / gyökér vagy? A világ legjobb mérnökképezdéi pont ilyen nagyon magas szintû kreativitást és mérnöki tudást elváró intézményekbõl kerülnek ki.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#63
"a repülõ kb. pontosan annyira ki van szolgáltatva az idõjárásnak mint a léghajó."
Nem. Egy jól megépített repülõgép még a hurrikánt is át tudja repülni, a léghajó meg egy közepes erejû széltõl összetörik. Mint már írtam, a repülõgép szerkezete sokkal erõsebb, mert kevésbé fontos a súlykorlát.
"Miért van repülõ: ennek viszont sok köze nincs a valós okohoz. Akkor azért megy mindenki belsõégésû motorral hajtott jármûvel mert ez a legjobb? Neeeem. Ennek volt erõs a lobija. Ennyi."
Az erõs lobbi gazdasági alapon nyugodott. A repülõgép egyszerûen hamarabb megtérül, hamarabb behozza az árát. A Hindenburg repülései ráfizetéses presztízs-repülések voltak. A bevételei még az üzemeltetési költségeket sem hozták be.
"Hajó vs. léghajó: miért lenne hosszabb az élettartalma? Vagy van most a világon 50 éves léghajó ami mûködik? Tudommal nincs. Tehát nincs összehasonlítási alapunk errõl a kérdésrõl. A fentartásuk, az elöbb vázoltak miatt szintén összehasonlítási alap nélküliek. Hangár kell a léghajónak, a hajónak kikötõ,. üzemanyag/krabantartás mind a kettõnek kell stb..."
A hajók többsége évtizedeken át szolgál. Az átlag olyan 40-50 év, de nem ritka a 100 évnél is idõsebb. Egy léghajó néhány év múltán elhasználódik, ha addig baleset nem éri. Ez egyszerûen a gyenge szerkezetébõl adódik, az anyagfáradásból. Éppen az erõsebb szerkezetük miatt hosszabb élettartamúak a repülõgépek is. A DC-3-as gépek közel fele még a gyártásuk beszüntetése után három évtizeddel is repült, és még most, több mint fél évszázaddal késõbb is sok repül belõle.
"Tehát nincs összehasonlítási alapunk errõl a kérdésrõl. A fentartásuk, az elöbb vázoltak miatt szintén összehasonlítási alap nélküliek. Hangár kell a léghajónak, a hajónak kikötõ,. üzemanyag/krabantartás mind a kettõnek kell stb..."
Éppenséggel van. Csak nem veszed figyelembe. Az üzemeltetési infrastruktúrát meg a repülõgépek esetében már több évtizede, a hajóknál több évszázada fejlesztik. A léghajónál nulláról kéne indulni, ami olyan pénz, amit végképp nem tudnának kigazdálkodni.
"Amiben király lenne: a luxus utak. Aki luxus utazásra megy az NEM megy repülõvel. Megy hajóval meg ilyenek. Ui. egy repülõn egyszerûen nem lehet kényelemben utazni."
Kivéve, ha az üdülõben akar pihenni. Mi a fenéért repülnének évente milliók a kimondottan turista-központoknak tekinthetõ helyekre?
A mostani utasszállítóhajók inkább mozgó üdülõkomplexumok, mint embereket onnan, ide szállító jármûvek. Ezekkel konkurálhatna, de az elsõ katasztrófa után az egész iparág becsukhatná a kaput, ahogy a Hindenburg esete után tették.
És tudod, nem az a lényeg, hogy te mit hiszel, hanem hogy azok mit néznek, akik a pénzt adják hozzá. És a léghajó-építés rossz befektetés.
Nem. Egy jól megépített repülõgép még a hurrikánt is át tudja repülni, a léghajó meg egy közepes erejû széltõl összetörik. Mint már írtam, a repülõgép szerkezete sokkal erõsebb, mert kevésbé fontos a súlykorlát.
"Miért van repülõ: ennek viszont sok köze nincs a valós okohoz. Akkor azért megy mindenki belsõégésû motorral hajtott jármûvel mert ez a legjobb? Neeeem. Ennek volt erõs a lobija. Ennyi."
Az erõs lobbi gazdasági alapon nyugodott. A repülõgép egyszerûen hamarabb megtérül, hamarabb behozza az árát. A Hindenburg repülései ráfizetéses presztízs-repülések voltak. A bevételei még az üzemeltetési költségeket sem hozták be.
"Hajó vs. léghajó: miért lenne hosszabb az élettartalma? Vagy van most a világon 50 éves léghajó ami mûködik? Tudommal nincs. Tehát nincs összehasonlítási alapunk errõl a kérdésrõl. A fentartásuk, az elöbb vázoltak miatt szintén összehasonlítási alap nélküliek. Hangár kell a léghajónak, a hajónak kikötõ,. üzemanyag/krabantartás mind a kettõnek kell stb..."
A hajók többsége évtizedeken át szolgál. Az átlag olyan 40-50 év, de nem ritka a 100 évnél is idõsebb. Egy léghajó néhány év múltán elhasználódik, ha addig baleset nem éri. Ez egyszerûen a gyenge szerkezetébõl adódik, az anyagfáradásból. Éppen az erõsebb szerkezetük miatt hosszabb élettartamúak a repülõgépek is. A DC-3-as gépek közel fele még a gyártásuk beszüntetése után három évtizeddel is repült, és még most, több mint fél évszázaddal késõbb is sok repül belõle.
"Tehát nincs összehasonlítási alapunk errõl a kérdésrõl. A fentartásuk, az elöbb vázoltak miatt szintén összehasonlítási alap nélküliek. Hangár kell a léghajónak, a hajónak kikötõ,. üzemanyag/krabantartás mind a kettõnek kell stb..."
Éppenséggel van. Csak nem veszed figyelembe. Az üzemeltetési infrastruktúrát meg a repülõgépek esetében már több évtizede, a hajóknál több évszázada fejlesztik. A léghajónál nulláról kéne indulni, ami olyan pénz, amit végképp nem tudnának kigazdálkodni.
"Amiben király lenne: a luxus utak. Aki luxus utazásra megy az NEM megy repülõvel. Megy hajóval meg ilyenek. Ui. egy repülõn egyszerûen nem lehet kényelemben utazni."
Kivéve, ha az üdülõben akar pihenni. Mi a fenéért repülnének évente milliók a kimondottan turista-központoknak tekinthetõ helyekre?
A mostani utasszállítóhajók inkább mozgó üdülõkomplexumok, mint embereket onnan, ide szállító jármûvek. Ezekkel konkurálhatna, de az elsõ katasztrófa után az egész iparág becsukhatná a kaput, ahogy a Hindenburg esete után tették.
És tudod, nem az a lényeg, hogy te mit hiszel, hanem hogy azok mit néznek, akik a pénzt adják hozzá. És a léghajó-építés rossz befektetés.
ezzel vitába szálnák 😊
a repülõ kb. pontosan annyira ki van szolgáltatva az idõjárásnak mint a léghajó. Szélnyírás, légörvény, stb... ezek mind odavághatják a gépet és teszik is a mai napig. A léghajót dettó.
Könnyû sérülés: madár a sugárhajtómûbe, madár a rotorba, stb.. kép már lent is van. Léghajó max. süllyedni kezd.
Gyorsaság: hát igen, a gép gyorsabb. Kérdés az, hogy mire akarom haszálni. Sztem a gyorsaság nem minden esetben számottevõ tényezõ.
Miért van repülõ: ennek viszont sok köze nincs a valós okohoz. Akkor azért megy mindenki belsõégésû motorral hajtott jármûvel mert ez a legjobb? Neeeem. Ennek volt erõs a lobija. Ennyi.
Hajó vs. léghajó: miért lenne hosszabb az élettartalma? Vagy van most a világon 50 éves léghajó ami mûködik? Tudommal nincs. Tehát nincs összehasonlítási alapunk errõl a kérdésrõl. A fentartásuk, az elöbb vázoltak miatt szintén összehasonlítási alap nélküliek. Hangár kell a léghajónak, a hajónak kikötõ,. üzemanyag/krabantartás mind a kettõnek kell stb...
Amiben király lenne: a luxus utak. Aki luxus utazásra megy az NEM megy repülõvel. Megy hajóval meg ilyenek. Ui. egy repülõn egyszerûen nem lehet kényelemben utazni.
a repülõ kb. pontosan annyira ki van szolgáltatva az idõjárásnak mint a léghajó. Szélnyírás, légörvény, stb... ezek mind odavághatják a gépet és teszik is a mai napig. A léghajót dettó.
Könnyû sérülés: madár a sugárhajtómûbe, madár a rotorba, stb.. kép már lent is van. Léghajó max. süllyedni kezd.
Gyorsaság: hát igen, a gép gyorsabb. Kérdés az, hogy mire akarom haszálni. Sztem a gyorsaság nem minden esetben számottevõ tényezõ.
Miért van repülõ: ennek viszont sok köze nincs a valós okohoz. Akkor azért megy mindenki belsõégésû motorral hajtott jármûvel mert ez a legjobb? Neeeem. Ennek volt erõs a lobija. Ennyi.
Hajó vs. léghajó: miért lenne hosszabb az élettartalma? Vagy van most a világon 50 éves léghajó ami mûködik? Tudommal nincs. Tehát nincs összehasonlítási alapunk errõl a kérdésrõl. A fentartásuk, az elöbb vázoltak miatt szintén összehasonlítási alap nélküliek. Hangár kell a léghajónak, a hajónak kikötõ,. üzemanyag/krabantartás mind a kettõnek kell stb...
Amiben király lenne: a luxus utak. Aki luxus utazásra megy az NEM megy repülõvel. Megy hajóval meg ilyenek. Ui. egy repülõn egyszerûen nem lehet kényelemben utazni.
#61
Sokkal nagyobb energiát ad a fluor+hidrogén reakció. Szerencsére viszont a fluor nincs a légkörben.