161
-
#121
Csernobil leállította a '80-as évek erőműépítésit. Ennek volt köszönhető a japán bibi. Ha az nincs, akkor már mindenhol 3. gen. reaktor lenne. Csak a sok toboló sötétzöld és populista politikának köszönhetően nincs. Danke... -
Alfa Of NS #120 "Amit a legevőben visznek tényleg azért viszik, mert sürgőés és / vagy nagy értékű. "
Ez részben igaz, de vannak a szállításnak is olyan helyei, amikor se víz, se infrastruktúra nincs ott ahová szállítani kéne és ha kicsit is nagyobb ez a tömeg, akkor már nem jöhet szóba semmi. Lenne piaci rés a léghajónak, de tény, hogy az alapokról kéne fejleszteni drágán, nem nagy a piac és emiatt egyáltalán nem vonzó üzletileg. -
teddybear #119 Ha a hajós teherszállítást egységsúlyonként 1-nek veszem, akkor a vasúti szállítás kb. 8, a kamionos úgy 50, és a repülőgépes legalább 150.
A léghajós szállítás még a rajongók szerint is legalább 100, de reálisan megegyezik a repülőgépessel. -
Alfa Of NS #118 "És miért csak annyival? Mert annyit bír el."
Nem, hanem azért, mert annál nagyobb nyomás nem kell. Valójában minél kisebb a nyomás annál jobb, de kell egy kis plusz azért, hogy a ballont kifeszítse.
"BTW a hőtágulás hatása elég fincsi lehet egy ilyen szerkezetben..."
Pontosan, régebben léghajóbalesetek és emberhalálok történtek amiatt, mert a nap rásütött a hatalmas felületre, mire az felmelegedett és a léghajó vagy elkezdett felszállni, vagy esetleg kilyukadt a gáztároló. Ezt ma már lehet kompenzálni. Pl a gázt tartályba pumpálod, hogy csökkentsd a nyomást, vagy egy levegővel telt "lufit" tartasz a gázban és ilyenkor levegőt eresztesz ki belőle, hogy legyen hely a gáznak. Ezek a módszerek egy része igazán mai technológiával lehet csak hatékonyan használni. Szénszálas, nagynyomású tartályok, automatizálás stb. Régebben ilyen nem volt, ezért nem érdemes nyolcvan évvel ezelőtti technológiával számolni. -
teddybear #117 Nem. Amikor a Hindenburgot megépítették, már rendszeres repülőjárat volt például London és a nyugat-indiai angol gyarmatok között. Az akkori utasszállító hidroplánok kb. 30 óra alatt tudták le az egyik irányban az utat, szemben a Hindenburg négy napos menetidejével. -
#116
Mert annak megvan az a bosszantó tulajdonsága, hogy nehezen úszik a szárazföldön. Kell hozzá vasúti vagy közúti szállítás is.
De pl egy Hong-Kong - Szentpétervár út már lehet, hogy jobban megérné légvonalban, mint körbehajózva három komplett kontinenst, vagy 50 retúr úttal, repülővel.
Az eredeti elképzelés, a transzatlanti személyszállítás tényleg elvetélt ötlet. De lennének alkalmazási területei. -
#115
Na pont ez az, hogy nem "nem bírta a versenyt", hanem csak mindenki összeszarta a nadrágszárát. A Hindenburg elvette a kedvét a léghajóktól az egész nyugati világnak, aztán az oroszok is néhány baleset után döntöttek úgy, hogy inkább akkor mégse.
De ez nem kapitalista versenyben alulmaradás, hanem pánikreakció. Kb mint egy tőzsdekrach, annyi különbséggel, hogy itt nemcsak brókerek, hanem úgy en bloc mindenki ráparázott.
Vagy képzeld el, hogy a csernobili baleset 30 évvel korábban történik meg... Ma nem lenne atomerőmű sehol.
Az tény, hogy 100 éves lemaradást nehéz behozni, de azért van, aki próbálkozik. -
#114
Pontosan ezt írtam én is lentebb. -
#113
A Titanic után sem állt le a óceáni személyszállítás és hajózás, pedig korának legfejlettebb hajója volt... -
#112
A DARPA ezen a téren lényegében koncepcióterveket csinált. No offense, de azt én is tudok... -
#111
A gond az, hogy tehetszállításra is. Amit a legevőben visznek tényleg azért viszik, mert sürgőés és / vagy nagy értékű. Ha már nagy a tömeg és nem sürgős, akkor minek léghajó? Ott a hajó... -
#110
És miért csak annyival? Mert annyit bír el. Viszon számold már ki, hogy az mekkora erőt jelent. Iszonyatosan nagy a felület amit terhel, ezért az erő is iszonyatosan nagy. Ha nagy nyomás lenne benne, akkor hogyan is emelkedne? Hiszen akkor a fajlagos sűrűsége a gáznak nagyobb lenne, ergo a felhajtóerő is kisebb lenne. Van egy optimuma a gáznyomásnak odabent.
BTW a hőtágulás hatása elég fincsi lehet egy ilyen szerkezetben... -
teddybear #109 "Olyan helyekre lenne alkalmas, ahová nem lehet csak úgy odahajózni, vasút nincs, a repülő meg kevés."
Sokkal olcsóbb gyártani pár repülőgépet, a bevált fajtából, mint évekig fejleszteni egy tök ismeretlen repülőeszközt. -
teddybear #108 Utoljára.
Amikor a fénykorát élte a zeppelin, akkor a kor csúcsanyagait és építési eljárásait használták a megépítésükhöz. Védőgázban hegesztett alumínium rácstartók, a legkorszerűbb motortechnika. A léghajóipar mégsem bírta a versenyt az olcsóbb, gyorsabb, egyszerűbben kiszolgálható repülőgépekkel. Most sem bírná.
A mostani csúcsanyagokból ugyan jobb léghajót lehetne építeni, de az megint nem bírná a versenyt a hasonló anyagokból felépített repülőgépekkel. Ráadásul sem a szükséges gyártó, de a kiszolgáló struktúra sincs meg. Azt is fel kéne építeni a semmiből, az is sokba kerülne.
Ábrándnak persze nem rossz egy léghajó, de csak ennyi. Fel kéne végre ébredni. -
#107
Általában ül ez az érv, de ebben az esetben nem feltétlen. Ugyanis a bizalmatlanság és a Hindenburg utáni pánik az egyik fő oka, ami miatt nem éri meg. Mert senki nem akar léghajózni, ha az csak úgy, egyik pillanatról a másikra a kénköves pokol tüzévé tud változni. És ez nem múlt el 100 év alatt sem, és mivel nincsenek pozitív ellenpéldák, ez így is fog maradni.
Pedig a többi jármű hagy neki életteret, pl nagy távolságra, szárazföldön, ahol nincs infrastruktúra kiépítve, ott hasznos lehetne. Afrika szerintem tudná hasznát venni, vagy épp Szibéria... Olyan helyekre lenne alkalmas, ahová nem lehet csak úgy odahajózni, vasút nincs, a repülő meg kevés. -
teddybear #106 Ezt én sem értem. Ráadásul olyanok erőltetik a témát, akik nem repülős szakemberek. A megjegyzéseik igen gyakran teljes tájékozatlanságról tanúskodnak, mint műszaki, mint pedig gazdasági oldalon. -
cateran #105 "Okkal nincs léghajó. Ha megérné, akkor régen csinálnák."
Ennyi...mit nem lehet ezen erteni? Jopofa nezni, ahogy eroltetik, hogy de megeri..nem, nem eri meg semmilyen szempontbol.. -
#104
Én ehhez azért hozzátennék annyit, hogy amikor menő volt a léghajóépítés, a ma repülőgép- és űrhajógyártásban használt anyagok közül kb még semmi nem létezett.
Pl a szénszál-erősítésű műanyagok (mint amiből ez a helikopter is készült) eléggé jó teherbírású és könnyű anyagok. De a titánium is alkalmas lehet.
Szal oké, hogy vannak tapasztalatok a léghajóépítésben, de azok olyanok, amiket első körben ki kell vágni az ablakon, mert ma már semmit nem érnek. Egy modern léghajót kb nulláról kellene elkezdeni tervezni. -
MacropusRufus #103 "Szóval nem kell fűteni a műszereket, nem fújja el a szél, stb...? A B-2 meg nem felderítő repülőgép."
Tudom, hogy nem az.
Fűteni kell. És? Hol a gond? azt írtam, hogy ahhoz nem kell energia, hogy fentmaradjon.Fűteni kell és? Attól még energia mentesen lebeg.
"Itt végképp buka. Fűteni ki fog? Hát vízet melegen tartni? Az emberi szükségletek miatt végképp nem 0 enrgia."
bukta öcsém ott van, hogy nem tudsz olvasni: azt írtam, hogy ahhoz nem kell energia, hogy ott maradjon.
Többszőr nem írom le. Amiket te írtál azokat válaszold meg te, én nem írtam semmi olyat amit számon kérsz rajtam
De tudod mit: simán megoldható ez is. Napelemek a tetején. Vagy a motorok álltal termelt hő felhasználása. De ahhoz, hogy maradjon (pl. 30km magasan) nem kell energia.
"Hogyan lehet ilyen dolgokat elfelejteni és leírni olyan nettó hülyeséget, hogy 0 energia...?"
mert én nem ezt írtam, viszont a szőrnyű az, hogy vitába szálsz bárkivel csak nem volasod el azt amit írt, holott beidézted azt amit írtam és arra válaszoltál elvileg.
Egyékbént a repűlát is kell fűteni, csak neki ahhoz is energie kell, hogy fentmaradjon: már nagyságrendekkel több energiáról van szó.
B2: kb. pont úgy ahhogy te felépítetted a párhuzamott a bombázok és a léghajók közt.
"Már a 4-5 km magasan repülő gép is teljesen zajtalan, hát még a +10 km feletti, hacsak nem hangsebesség feletti. +30km táján talán már azt sem hallani..."
Melyik repülő megy 30km magasan? Talán 1-2... megfigyelő hely meg egyáltalán nincs ilyen magasan.
Ha te mondod, akkor biztos az én fülem a rossz amikor hallom a gépet ami NEM 4km magasan megy, hanem cska egy apró csík formájában látható. Igaz baromi halkan,de halható meg már rég elment a gép mire a hang a földre ér, továbbá műszerekkel is kimutatható. Míg a léghajó lebegés közbe csöndben van. Nincs hangaj.
Anyaga 100%-ban olyan anyagból lehet ami nem veri vissza a radar jelet ui. ellentétben a repülővel neki nem kell olyan nagy erőket kibírnia, gy.k. műanyagból is lehetne (most ebbe kössél bele :) )
"Most akkor 0 energia vagy sem?"
30km-en tartásához öcsém!
Kár, hogy minden mondatba beleteszed de a kedvedért beidézem ide azt ímre hivatkozol:
"Egy megfigyelő léghajó kár 25-30km magasságba is fel tud menni és 0 energia mellett ott tud maradni hónapogik."
látsz te itt olyat amiről hadoválsz? nem írtam, hogy mozog. Nulla energia kell, hogy ott maradjon. Ne repekdjen meg ilyesmi.
"A jelek szerint erre se szándék, se igény. A második An-225-öt sem fejezték be.."
jelek szerint a DARPA-nál csupa iditóa van akik több száz millió dollárt költenek marhaságokra... Bezzeg mi okosok mi? :o
(egész pontosan több mint 400millát...)
-
Alfa Of NS #102 "Az a baj, hogy azt nem veszed figyelembe, hogy senki nem hajlandó azért fizetni, hogy ne 8 óra, hanem 8 nap alatt érjen célba..."
Ne nekem mond, nem én jövök a személyszállítással. Mindig is mondtam, hogy a léghajó személyszállításra nem alkalmas mert egyszerűen lassú. -
Alfa Of NS #101 "A léghajó ugyan lebeg, és ehhez nem kell energia, de sokkal nagyobb légellenállással rendelkezik, mert sokkal nagyobb a homlokfelülete."
Persze, de ez alacsony sebességnél még nem olyan jelentős, ezért repülnek hatékonyan a léghajók 70-90 km/h-s tartományban.
"Sokkal lassabb, ezért hogy ugyanazt a távot lerepülje, a motorjai sokkal tovább mennek. Üzemanyagot nem takarít meg."
A repülőgép tízszer akkora táv megtételéhez 20-30-szor annyi üzemanyagot használ. Konkrétan a B52 bombázó 2,5-szer annyi üzemanyagot cipel magával mint a USS Akron tette ugyanakkora távolsághoz. Csak míg a léghajónál a terhelés nem befolyásolja a távot, addig a repülőgépnél jelentősen csökkenti.
"A legnagyobb léghajók max. 8 ezer, esetleg 10 ezer kilométer átrepülési távot értek el, ezt egy nagyhatótávú repülőgép messze túlhaladja. Például a B-2. Az Öböl-háborúban az USA területéről szálltak fel Irakot bombázni, és aztán hazarepültek. Az orosz Bearok meg a Kola-félszigetről felszállva járőröztek, és most is járőröznek az Atlanti-óceán felett."
Légi utántöltés... -
Alfa Of NS #100 "Mert ugye a félmerev vázú léghajó utasgondolája gyakorlatilag a gázballon alján csüng."
Nem, a belső vázhoz kapcsolódik, azt terheli.
"A felfújt léghajótest egy darabig jól elviseli a terhelést, de előbb-utóbb kidurran. Pont mint a lufi, mert hát az is."
A léghajó gázának belső nyomása maximum 1-2%-kal haladja meg a külső légnyomást, sérülés esetén nem durran. Ha meg belső falakkal is el van választva, akkor a gáz csak egy részét veszti el. -
Alfa Of NS #99 "Ennél többet is elvisz az An–225 Mrija. 200 tonnát is. A 120 tonnát meg az AN-124 is elcipeli."
Az An-225 maximális teherbíróképessége 250 tonna, az An-124-nek pedig 150 tonna. Csak nézd meg a hatótávolságukat és hogy mekkora teljesítményű hajtúműveket használnak. 4ezer kilométerre tudják ezt elvinni 15-20-25-ször akkor teljesítményű hajtóművekkel, miközben a léghajó a motorjai harmadát használja csak. Egyszerüen a repülőgépek óriási energiát fektetnek abba, hogy a levegőben maradjanak, miközben a léghajó erre semmi energiát nem fordít.
"Ráadásul le tudnak szállni a mostani reptereken is, nem kell újakat építeni a kiszolgálásukhoz."
A léghajóknak nem feltétlenül kell repülőtér. Futóművel felszerelve meg kiszolgáló személyzet is elhagyható akár. -
#98
egy léghajó lebegéséhez nem kell energia. Egy B2-es meg nem tud lebegni.
Egy megfigyelő léghajó kár 25-30km magasságba is fel tud menni és 0 energia mellett ott tud maradni hónapogik.
Szóval nem kell fűteni a műszereket, nem fújja el a szél, stb...? A B-2 meg nem felderítő repülőgép.
Akár komplet személyzettel együtt.
Itt végképp buka. Fűteni ki fog? Hát vízet melegen tartni? Az emberi szükségletek miatt végképp nem 0 enrgia.
Hogyan lehet ilyen dolgokat elfelejteni és leírni olyan nettó hülyeséget, hogy 0 energia...?
Egy B2-es bevetési ideje órákban mérhető. 25-30km magasból meg be sem kell repűlni a célterület fölé, ezt használja (ta) ki az SR71 is meg az U2-es (bár ez utóbbit a ruszkik leszedték)
Nem igazán értam a B-2-es emlegetését. Az egy csapmásmérő / bombázó gép, nem felderítő. BTW mennyi idő alatt ér a célterület közelébe egy ballon? Hetek kérdése. '73-ben a döntéstől számítva néhány óra alatt megvoltak a felvételek a Yom Kippúr háború aznapi helyzetéről...
Ráadásúl ellentében a repülőkkel mint wezt nulla zaj mellett teheti.
Már a 4-5 km magasan repülő gép is teljesen zajtalan, hát még a +10 km feletti, hacsak nem hangsebesség feletti. +30km táján talán már azt sem hallani...
BTW ki érdekel az zaj, ha 30 km felett csak hagsebesség felett lehet fennmaradni merevszárnyú géppel normális sebesség és hasznos tehet mellett?
Lállítja a mtoorjait amik amúgy is villannyal mennek.
Most akkor 0 energia vagy sem?
Továbbá: 2-3 léghajó összekapcsolsával már is überetlem az összes létező légijármű szállítási kapacítását...
A jelek szerint erre se szándék, se igény. A második An-225-öt sem fejezték be... -
#97
Egyébként ez a mi a jobb, partalan vita: jelenleg is nagyon sok cuccot hajóval szállítanak holott még a kamion is gyorsabb nála.
Nagyon elbaszott példa. És melyik kamion megy át az óceán túloldalára? A Föld 70%-a víz. A nemetközi kereskedelem 90%-a vagy még magasabb aránya hajó bevonását igényli. Fajlagosan a legolcsóbb szállítás szinte mindenre, csak lassú és nem tud árut teríteni.
A kérdés az, hogy hány repülő/kaimon kell pl. 100ezer tonna áru elszállításához... Hajóból 1. Replőből???
Egyetlen repülőeszköz sem filléres dolgok kell, hogy szállítson normál esetben.
Na ez a léghajó előnye is. Ahhogy olvasgattam egy mostani technológiával épülő lághajó simán képes akár 1000tonnát is elvinni. Másképpen 2 komplet An224-es gépet szállít teljes rakománnyal, olcsóbban mint a repülő, és gy.k. bárhol le tud szállni, ui nem kell neki leszálló pálya...
Báehol? Mutass egy helyet a Deák-téren, ahol le tud parkolni egy ekkora dög és kirakodod. Pont akkora hely kell neki, mint egy fél reptér...
És nagy viharban nem tud repűlni, mint ahhogy a repülőket sem engedik felszálni egy bizonyos szélerősség felett.
Csak a repülőgépeknél ez az év mondjuk 0,01%-a, a léghajónál meg a világ egy részei szó szerint tiltott zónák. Pl. a sarkvidéki területek felett soha a bödüs életbe be nem zavarnak egy ilyet, mert iszonyatosan veszélyes.
Csak ismételni tudom magam, mem értem, hogy egyesek miért erőltetik azt, ami nem megy. Okkal nincs léghajó. Ha megérné, akkor régen csinálnák.
Tisztára olyan ez a vita, mint NEXUS + szuperszonikus repülés. A valóságot tagadjátok. -
#96
Ööö, első levegőnél könnyebb szerkezet Montgolfier testvérek 1783. Az 1938-as léghajó mögött elég hosszú múlt volt, még ha ipari háttér nem volt mögötte. A Writgh fivérek gépe akkor alig 30 éve szállt fel. Ahogy az erőforrások fejlődtek a repcsik csípőből lenyomták a léghajókat és a fizika törvényei miatt tejesen kiszorultak.
Nem érem, hogy egyesek miért erőltetik azt, ami nem megy... -
#95
Repcsivel főleg nyaralni megy az ember, vagy üzleti utakra. Namármost ki fog kapni 2x4 + ottartozkódásra szabadságot azért, hogy meglátogassa rokonait a nagy víz túloldalán...? És ez még csak picsányi tágvolság, egy NY-Párzsi. Hol van ez egy London - Tokio, London - Syndey, stb. távtól. Sehol. -
MacropusRufus #94 egy léghajó lebegéséhez nem kell energia. Egy B2-es meg nem tud lebegni.
Egy megfigyelő léghajó kár 25-30km magasságba is fel tud menni és 0 energia mellett ott tud maradni hónapogik. Akár komplet személyzettel együtt.
Egy B2-es bevetési ideje órákban mérhető. 25-30km magasból meg be sem kell repűlni a célterület fölé, ezt használja (ta) ki az SR71 is meg az U2-es (bár ez utóbbit a ruszkik leszedték)
Ráadásúl ellentében a repülőkkel mint wezt nulla zaj mellett teheti. Lállítja a mtoorjait amik amúgy is villannyal mennek. ÉS csönd van. Annyi van, hogy néha korrigálni kell a magasságot, mert ezek a cuccok nem súlytalanok. Alapból nagyon lassan ereszkednek. Különben hiba esetén fentmaradnak az emberek a rosszabb az ha folyamatosan emelné a cuccot.
Továbbá: 2-3 léghajó összekapcsolsával már is überetlem az összes létező légijármű szállítási kapacítását...
Sztem minden járműnek meg van a maga területe. Nagy nehéz terhek szállítására (amennyiben az idő nem számottevő tényező) lehet a léghajó lesz hosszú távon a nyerő. -
MacropusRufus #93 nos nincs összehasonlítási alap... a 30-as években a Hindenburg átrepűlte az óceánt. Ez akkor nagyon nagy áttörés.
Azóta nagyon nem fejlesztgetik. Egy 1930-as évekbe gyártott repülő sem arról volt híres, hogy 10etzer km-t tesz meg leszállás nélkűl.
Jelneleg a technológia adott arra, hogy a léghajó minden marhaság nélkűl 20-25ezer km-t repüljön. Tehát ne a 80 éves technológiát hasonlítgasd a maihoz. Egyébként ha utánna olvasol akkor találhatsz olyan léghajót is ami 130-150mph-val megy. IGaz ez sem gyors, de közben akár 500tonnát is tud szállítani.
Egyébként ez a mi a jobb, partalan vita: jelenleg is nagyon sok cuccot hajóval szállítanak holott még a kamion is gyorsabb nála. A kérdés az, hogy hány repülő/kaimon kell pl. 100ezer tonna áru elszállításához... Hajóból 1. Replőből???
Na ez a léghajó előnye is. Ahhogy olvasgattam egy mostani technológiával épülő lághajó simán képes akár 1000tonnát is elvinni. Másképpen 2 komplet An224-es gépet szállít teljes rakománnyal, olcsóbban mint a repülő, és gy.k. bárhol le tud szállni, ui nem kell neki leszálló pálya... Akár a vítz felett lebegve is át lehet pakolni, akár úgy is kiköthet mint egy hajó és aztán átrakják a cuccokat a kamionokra, stb...
Nagyságrendekkel mobilisabb mint a repülő. És nagy viharban nem tud repűlni, mint ahhogy a repülőket sem engedik felszálni egy bizonyos szélerősség felett.
Sztem a luxus utak netovábbja a léghajó. Akárcsak régen a repülő v. az autó még régebben a sima lovaskocsi volt -
MacropusRufus #92 Ez a DARPA agymenése...
bazinagy léghajó
-
MacropusRufus #91 egy picit emelkednek az üzemanyagárak és bárki képes lesz fizetni azért, hogy olcsóbban utazhasson :) kár 8 órát is...
Akinek meg fontos, az úgy is meg fogja venni (lásd Concorde 1millióHUF/db jegyárát... )
-
#90
Az a baj, hogy azt nem veszed figyelembe, hogy senki nem hajlandó azért fizetni, hogy ne 8 óra, hanem 8 nap alatt érjen célba... -
teddybear #89 Mondjuk ebben igazad van. Egy hajó elvihet akár félmillió tonna kőolajat is egyszerre. Ezt a szállítási kapacitást egy léghajó sohasem fogja tudni. -
teddybear #88 "Ugyan. A repülőgép energiájának nagy részét arra fordítja, hogy levegőben maradjon. A léghajó erre semmi energiát nem használ. Ezzel lehetetlen versenyezni. Jó példázza, hogy a nagyobb léghajók hatótávolsága 20-22ezer km, azaz a gyakorlatban a Föld bármely két pontja között leszállás nélkül tudnak közlekedni. Repülőgépek sehol nincsennek ehhez."
Szokásos hozzá nem értésből adódó tucatérvek. A léghajó ugyan lebeg, és ehhez nem kell energia, de sokkal nagyobb légellenállással rendelkezik, mert sokkal nagyobb a homlokfelülete.
Sokkal lassabb, ezért hogy ugyanazt a távot lerepülje, a motorjai sokkal tovább mennek. Üzemanyagot nem takarít meg.
A legnagyobb léghajók max. 8 ezer, esetleg 10 ezer kilométer átrepülési távot értek el, ezt egy nagyhatótávú repülőgép messze túlhaladja. Például a B-2. Az Öböl-háborúban az USA területéről szálltak fel Irakot bombázni, és aztán hazarepültek. Az orosz Bearok meg a Kola-félszigetről felszállva járőröztek, és most is járőröznek az Atlanti-óceán felett. -
teddybear #87 "Akkorát építesz, amekkorát nem szégyelsz."
"Nem. A merev vázúaknál a légköri jelenségek magát a vázat terhelik. Félmerev vázúnál a léghajó teste valamennyire rugalmas, a merev gerincvázra nem kerül közvetlenül akkora teher."
Meg amekkorát a felhasznált anyagok engednek. Mert ugye a félmerev vázú léghajó utasgondolája gyakorlatilag a gázballon alján csüng. És ha túl súlyos, akkor a ballon falát a szerkezet súlya fogja széttépni. Szakítószilárdság is van a világon. A felfújt léghajótest egy darabig jól elviseli a terhelést, de előbb-utóbb kidurran. Pont mint a lufi, mert hát az is. -
teddybear #86 Ennél többet is elvisz az An–225 Mrija. 200 tonnát is. A 120 tonnát meg az AN-124 is elcipeli.
Ráadásul le tudnak szállni a mostani reptereken is, nem kell újakat építeni a kiszolgálásukhoz. -
teddybear #85 Röviden.
Ez ugyanolyan baromság, mint a Gróf-féle vízzel hajtott autó, megfejelve egy jókora mikróval. A vegyi ide-oda alakítgatások lenullázzák a reakciók energiamérlegét, nem kapsz több hőenergiát, mint amennyit betápláltál.
Jobban jársz, ha a mikró tápjával meghajtasz egy villanymotort, és hagyod ezt az ide-oda reagáltatást a fenébe. -
teddybear #84 Amcsiban az állam(hadsereg) a II.VH. körül kivonult a léghajós témából, azóta állandóan "napirenden van a legújabb fejlesztésű merevvázas szuperléghajó".
Megépülni viszont csak pár félmerev szerkezetű, kisebb(4-12 személyes) léghajón kívül semmisem épült meg. Szóval én a helyedben nem igyekeznék léghajórészvényt venni. -
teddybear #83 Akadt pár amelyik széttört repülés közben, de azokat vagy felrobbantották, vagy lelőtték, vagy műszaki hibából berobbant az üzemanyagtartályuk.
Nagyon nehezen tudok hozzájutni a balesetek leírásaihoz, mert nem nagyon hozzák nyilvánosságra. -
Alfa Of NS #82 "A léghajók inkább a normál hajókkal tudnának versenyezni."
Sajnos nem. Mindkettő ugyanazon elv alapján működik, de a hajó nagyságrendekkel hatékonyabb. A léghajó a kamion konkurenciája. Azonos sebességgel és üzemanyagfogyasztással működnek.