303
Milyen mély a nyúl ürege? Vagy:
-
clarck #183 Hali!
Nekem valami nem kerek ebben a dologban. "Na hogyan figyelhetünk meg egy fotont? Ha mit csinálunk vele?
Egyetlen válasz van: Elnyeletjük egy elektronnal. "
Csakhogy, a filmen a prof nem azt mondta hogy nem érkezett meg a foton ,hanem azt hogy igen is meg érkezett de a megfigyelés pillanatától már nem hullám formában terjedt hanem részecskeként. A meg nem figyelt fotonok továbbra is hullám ként viselkedtek.
Nekem Schrödinger macskája jut ez eszembe. -
#182
http://www.vntv.hu/vivanaturavideo.php?vid=2c0fc18da -
Qetanolit #181 :) Ez az. A tudatlanság átka!
Na hogyan figyelhetünk meg egy fotont? Ha mit csinálunk vele?
Egyetlen válasz van: Elnyeletjük egy elektronnal.
Na és ha elnyelettük, akkor helyette egy másik fotont kell küldeni az ernyőre.
A másik foton más forrásból érkezik, mint a megfigyeléssel elnyelt.
Ezért:
1. más lesz a fázisa az ernyő elérésekor
2. nem lesz állandó értékű fázis eltérése a többi fotontól
3. nem lesz állandó törtértékű periódusidő eltérése a többi fotontól
Ezek bármelyike külön-külön is elegendő ahhoz, hogy az interferencia alapfeltétele ne teljesüljön.
A maszlagtól amit a rajzfilmesek megetettek veled, jobb ha megszabadulsz, mert megfekszi a gyomrodat.
"Mikor fogod fel, hogy a hullámmodell bizonyos esetekben hülyeséget ad?"
Nos, ebben sem vagy pontos!
A hullámok energiáját folytonosnak tekintette Maxwell. Így a folytonosság "elvileg" kizárja a fotoelektromos effektus létét.
Pedig:
1. a hullám terjedést sok féleképpen lehet értelmezni, nem csak vízhullámok módjára.
2. A fotonok egyébként sem hullámozhatnak. (Lásd: A relativitási elméleteket! )
3. A kilépést az elektronok végzik amelyeknek egyébként is van "anyaghullám természete" (Lásd: de Broglie)
Így Maxwell hullám elveivel "IS", időben változó sűrűségű fotonsorozatok esetében (longitudinális hullámzást keltő fotonsorozatok) megmagyarázható a fotoelektromos effektus.
Kár volt ezért Nobel díjat adni Einsteinnek. Nem érdemelte meg.
"Nem baj, hogy nem érted, de azért letagadni a létezését má' csak nem illene..."
Azért adtam a Colorádói Egyetemtől származó linket, hogy megtanulhasd.
Jelzem, hogy a nyelv kiválasztásánál rátok otthoni magyarokra is gondoltunk.
Tanulj. És ne írogass több butaságot! -
#180
Ja. Te meg próbáld meg a #161-ben linkelt videó 3:50-től leírt jelenséget megmagyarázni a hullámmodelleddel! Sok sikert!
Mikor fogod fel, hogy a hullámmodell bizonyos esetekben hülyeséget ad?
Vagy tényleg le akarod tagadni a részecsketermészetet? Az úgy kompletten a kvantummechanika, amit most így próbálsz elsumákolni.
Nem baj, hogy nem érted, de azért letagadni a létezését má' csak nem illene... -
#179
Épp csak annyi, hogy nem igaz.
A nyelvtanozást meg csak azért erőszakoltam bele, mert pont arról lenne szó, hogy a fény nem mindig hullám. Igen, amikor hullám, akkor interferál. Amikor meg nem, akkor nem. Ez benne az édi, meg ez magas a kollegának. -
Qetanolit #178 Ismét. Itt a link a Coloradói Egyetemtől: interferencia szimulációk.
Használd egészséggel, szolgáljon segítségül az interferencia megismerésében. -
Qetanolit #177 Egy esetben nem kelt interferenciát a fény.
A világgal semmi bajom. A többség vagy tudja azt, hogy hogyan képződik az interferencia, vagy nem szól bele, nem ír butaságokat.
Te azon kevés kivétel egyike vagy aki nem tudja ÉS beleszól. -
remark #176 "Nem zavar, hogy egy mondatban használod a "mindig" és a "ha" szót? Vagy ha, vagy mindig."
Mi a bajod ezzel a mondattal? Teljesen érthető és magyarul van:
"A fény mindig ad interferencia képet ha két, egymástól eltérő hosszú útszakaszon érkezik az ernyő elektronjaihoz!" -
#175
Te meg azt, hogy mikor és hogyan NEM. Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy mi az az interferencia, te nem fogod fel azt az egyszerű tényt, hogy a fény nem mindig így viselkedik.
Igazából nem velem van vitád, hanem a világgal. -
Qetanolit #174 Írtam, ne kóstolgass! Inkább tanuld meg azt, hogy mi az interferencia és hogyan jöhet létre! -
#173
Nem zavar, hogy egy mondatban használod a "mindig" és a "ha" szót? Vagy ha, vagy mindig.
Megérdemled a kóstolgatást. Próbálod letagadni, vagy nem fogod fel a részecsketermészetet.
Lassan elfogy a türelmem, és nem csak kóstolgatni foglak, hanem ki is mondom a minősítést. -
Qetanolit #172 Egyébként zéró! Ne kóstolgass! Buta vagy te ahhoz, hogy belém köthess. -
Qetanolit #171 A fény mindig ad interferencia képet ha !!!
Ha két, egymástól eltérő hosszú útszakaszon érkezik az ernyő elektronjaihoz!
Lásd: Holográfia!
-
Qetanolit #170 Ez nem analógia. Műszeresen mérhető, erősíthető, megjeleníthető az elektronfelhőbe érkező fotonok hullámzása.
Ezen a hullámzáson alapul a hírközlés, rádió, TV, mobil telefon.
Ha azt állítanád, hogy nem hullámzik az elektronfelhő a fotonoktól, akkor azzal azt állítanád, hogy nem működik a mobil, a TV a rádió.
Ha pedig tetőantenna helyett, szobaantennát használsz, akkor egy fémlemezzel interferáltathatod az antennán a fotonokat, ami a képen meg fog jelenni.
-
#169
Pont ezért érdekes, hogy a fény időnként NEM AD interferenciaképet. Ennél egyszerűbben nem tudom mondani. -
Qetanolit #168 Még mindig nem érted.
Na jó, vízcseppekkel az interferencia csíkok:
![]()
Ha jól beállítod a linken található programot, akkor éppen úgy interferenciát ad két résen (csapon) beérkező golyó sorozat, mint hanghullámoknál vagy a fénynél a hullámok.
-
#167
Az ilyen ráerőltetett és nem pontos analógiák miatt nem fogod soha felfogni a lényegét a dolognak.
Igen, az interferencia így működik. A fény meg nem mindig. -
#166
Te ülsz fordítva a lovon, meg próbálsz valami eszementséget belemagyarázni.
Nem, HA nincs interferenciakép (ez a kiindulási adatunk), AKKOR a golyós modell működik.
Senkit nem érdekel, hogy az ernyő hogyan alakítja képpé az észlelést. Gyakorlatilag a helyfüggvényt konkretizálja minden egyes foton/hullám becsapódásakor.
Ha olyan helyen jelez fotont, ahol az egyik modell szerint 0 a valószínűsége (ez van a golyós modellnél, amikor van interferenciakép), akkor az a modell abban az esetben rossz.
A matek sem megy túlságosan, ahogy nézem...
A négy függvényednek négy különböző megoldása van, mert a megoldás itt azt jelenti, hogy "a=...; b=...", és ez bizony mind a négy esetben más. -
Qetanolit #165 interferencia vízzel, hanggal, fénnyel
Itt van példának az amit írtam. Próbáld ki! A golyókat helyettesítsék egyetlen metszeten a vízcseppek.. -
Qetanolit #164 Miből hiszed, hogy nem fognám fel?
Te nem érted. Ha golyócskaként csapódik be az ernyő elektronfelhőjébe akkor
az elektronok éppen úgy hullám mozgást végeznek, mint a víz a beledobott golyóktól.
Elismerem, sok buta embernek azt verték a fejébe, hogy ha golyó akkor nincs interferencia.. Na de te ne tartozz közéjük!
"Tekintve hogy ugyanabból az adatból indul ki mindkettő, és más-más eredményt hoz ki, a valóság meg csak egyféleképpen szokott megtörténni, így az egyik modell egy adott helyzetben mindenképp rossz."
Ez alaptalan és tetejében rossz feltételezés!
Példák: 3a+8b=11 és 4a+7b=11 és 5a+6b=11 és 2a+9b=11 .. azaz 4 függvény azonos eredménnyel.
-
Qetanolit #163 Egy kis hullámzás..
hullámok
Érdemes egy kicsit ismerkedni a hullámokkal. Interferáltatni, stb. -
#162
Baszki, nem hiszem el, hogy nem fogod fel.
Amikor "mint egy kis golyócska", két csíkos "becsapódásnyomos" a kép az ernyőn, akkor nem jó a hullám-modell, amikor meg interferenciakép van, akkor meg a részecske-modell ad rossz eredményt.
Tekintve hogy ugyanabból az adatból indul ki mindkettő, és más-más eredményt hoz ki, a valóság meg csak egyféleképpen szokott megtörténni, így az egyik modell egy adott helyzetben mindenképp rossz. Olyan helyeken is történik észlelés, ahol a modell szerint 0 a helyfüggvény valószínűsége. -
Qetanolit #161 "hogy persze, leírható, csak nem ad helyes eredményt. Mert nem ad."
Az érdekes lenne! Hol nem ad?
Erre az ovisoknak készült filmecskére utaltál? Ezt ugye viccnek szántad? -
#160
Mondjuk az összes modern fizikával foglalkozó irodalomból, a lent linkelt rajzfilmes videóval együtt.
Az mondjuk most már kezd egyértelműen kiderülni, hogy melyikünk nem érti, a második mondatod konkrétan nem igaz. Eltekintve attól nyelvtani variációtól, hogy persze, leírható, csak nem ad helyes eredményt. Mert nem ad. -
Qetanolit #159 Ugye még mindig nem érted?
A fény mindig, minden kísérletben és kísérleten kívül egyaránt leírható hullám függvénnyel és részecskeként is.
Honnan vetted azt a butaságot, hogy ha nem interferál akkor részecske? -
#158
Nem mellesleg ami kísérletet írtam, ott semmiféle rés letakarásról nincs szó. Jó lenne, ha legalább ugyanarról próbálnánk meg beszélgetni... -
#157
Ja, számolhatsz vele, csak nem fog egyezni a valósággal. A letakart réses kép nem alakul ki a valóságban. Ez az ábra az interferenciakép elvi kialakulása, de a két összeadandó tag külön külön nem létezik, akkor részecskemodelles, egyetlen "csík" látszik csak az ernyőn. -
Qetanolit #156 ![]()
Valójában mindenképpen számolhatunk hullámfüggvénnyel. Akár az egyik, akár a másik rés van nyitva. -
Qetanolit #155 "amibe az összes állapot belefér, " ? Az összeomlás is? -
#154
Az esemény bekövetkezik (két "csík" az interferenciakép helyett), amit matematikailag úgy írsz le, hogy elfelejted a hullámtermészetet leíró függvényt és maradsz a részecske-modellnél. Ugyanaz a dolog, az egyik a valóságon, a másik a modellen értelmezve, semmi nincs összekeverve.
Továbbra sem értem, min rugózol. De látom élvezed, szal csak nyugodtan. -
#153
És ha holnap jön valaki, aki tud egy függvényt, amibe az összes állapot belefér, ad neki egy új nevet, mi lesz? A szokásokhoz görcsösen ragaszkodók továbbra is azt fogják hinni, hogy a Föld lapos. -
Qetanolit #152 A "megszokott szóhasználat" csak kamu. Az amatőrök emlegetik a hullámfüggvény összeomlásaként, de csak akkor ha nem tudnak különbséget tenni az esemény és a leíró függvénye között.
Ha megváltoztatjuk az elrendezést, azzal egy másik hullámfüggvénnyel leírhatóvá tesszük az eredmény kialakulását.
-
#151
Hadd ne a mi problémánk legyen már, hogy nem tetszik neked a megszokott szóhasználat.
Ha nem interferenciakép van az ernyőn, hanem két csík, akkor azt így szokás nevezni, akár tetszik ez neked, akár nem. Felőlem szopózhatsz rajta, lényegen nem változtat. -
Qetanolit #150 "Nem hiszek abban, hogy te ennyire értesz a témához "
Minek hinnél? Van annyi tudásod magadtól is, hogy a függvényeket vagy a gépbe vagy a papírra írjuk. A hullámfüggvényeket szintúgy!
Hagymázos lozung a leíró függvény összeomlását emlegetni. -
#149
Kösz! :)
#145 Én nem merném ezt így kijelenteni. Nem hiszek abban, hogy te ennyire értesz a témához és abban sem, hogy nem változik a tudomány véleménye, ha új eszköz, új módszer, vagy új elképzelés érkezik. Igaz, lassan. Ahhoz is kellett idő míg elfogadták, hogy a Föld nem lapos. -
Qetanolit #148 "Amit nem ír,"
Mert ha írta volna nem engedik megjelenni a cikket:
" de ebből logikusan következik, hogy a detektor is fizikailag megváltoztatja a fotont. Mégpedig úgy, hogy összeomlasztja a hullámfüggvényt."
A hullámfüggvény csak leíró függvény. Nem tud összeomolni. Hacsak nem kőművesek rakták téglából.. mert akkor a földrengésben összeomolhatna.
Így akár fel is dughatják a detektort, a papírra leírt hullámfüggvény nem omlik össze.
-
Qetanolit #147 A foton nem lehet hullám. Hullám függvénnyel leírható. Ne keverd! -
Qetanolit #146 "2. Az IBM egyik illetékese nyilatkozta: az asztali számítógépek teljesen feleslegesek, jó esetben maximum 5 példány kellhet belőle a világon."
Az igazgatója volt. A 8.bitesek sikerét látva rendkívüli ülésén leváltotta az igazgató tanács.
-
7th uwu #145 Ez mind szép és jó, de a kvantummechanika állításainak szándékos félremagyarázása eléggé áltudomány. -
#144
Mert én már öreg vagyok, megéltem néhány áltudomány érdekes sorsát. Ezek voltak pl.:
1. számítástechnika
2. mikrobiológia
Hozzátennék még két adalékot az elsőhöz:
1. A még ma is működő példányokkal rendelkező magyar fejlesztésű TPA gép onnan kapta a nevét, hogy nyilvánvalóan működő számítógépek ellenére tagadták a dolog létezését. Így T(árolt) P(rogramú) A(nalizátor) lett a neve.
2. Az IBM egyik illetékese nyilatkozta: az asztali számítógépek teljesen feleslegesek, jó esetben maximum 5 példány kellhet belőle a világon.
Szóval mielőtt áltudományt kiáltasz valamire, gondolj ezekre is!
Azért még továbbmennék: 1935-ben írta meg Szathmári Sándor a Kazohínia c. könyvet. A könyv 9. fejezetében szó esik egy nyilvánvaló ostobaságról, miszerint egy ház egyik végét éppen építik, míg a másik végét bontják. A miért kérdésre a válasz: "Hogy hajléktalanul ne maradjunk.", mert az építők az építkezés idejére kaptak lakhatási jogot. Ez 2010-ben Magyarországon törvényerejű rendelet lett. Szóval...
