A Végsõ Valóság
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
http://fenyuzer.hu http://www.antistressz.co.cc http://www.netanyu.info
Ha megváltoztatjuk az elrendezést, azzal egy másik hullámfüggvénnyel leírhatóvá tesszük az eredmény kialakulását.
Ha nem interferenciakép van az ernyõn, hanem két csík, akkor azt így szokás nevezni, akár tetszik ez neked, akár nem. Felõlem szopózhatsz rajta, lényegen nem változtat.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
Minek hinnél? Van annyi tudásod magadtól is, hogy a függvényeket vagy a gépbe vagy a papírra írjuk. A hullámfüggvényeket szintúgy!
Hagymázos lozung a leíró függvény összeomlását emlegetni.
#145 Én nem merném ezt így kijelenteni. Nem hiszek abban, hogy te ennyire értesz a témához és abban sem, hogy nem változik a tudomány véleménye, ha új eszköz, új módszer, vagy új elképzelés érkezik. Igaz, lassan. Ahhoz is kellett idõ míg elfogadták, hogy a Föld nem lapos.
http://fenyuzer.hu http://www.antistressz.co.cc http://www.netanyu.info
Mert ha írta volna nem engedik megjelenni a cikket:
" de ebbõl logikusan következik, hogy a detektor is fizikailag megváltoztatja a fotont. Mégpedig úgy, hogy összeomlasztja a hullámfüggvényt."
A hullámfüggvény csak leíró függvény. Nem tud összeomolni. Hacsak nem kõmûvesek rakták téglából.. mert akkor a földrengésben összeomolhatna.
Így akár fel is dughatják a detektort, a papírra leírt hullámfüggvény nem omlik össze.
Az igazgatója volt. A 8.bitesek sikerét látva rendkívüli ülésén leváltotta az igazgató tanács.
Nem árt tudni: A feszültség alatt lévõ vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
1. számítástechnika
2. mikrobiológia
Hozzátennék még két adalékot az elsõhöz:
1. A még ma is mûködõ példányokkal rendelkezõ magyar fejlesztésû TPA gép onnan kapta a nevét, hogy nyilvánvalóan mûködõ számítógépek ellenére tagadták a dolog létezését. Így T(árolt) P(rogramú) A(nalizátor) lett a neve.
2. Az IBM egyik illetékese nyilatkozta: az asztali számítógépek teljesen feleslegesek, jó esetben maximum 5 példány kellhet belõle a világon.
Szóval mielõtt áltudományt kiáltasz valamire, gondolj ezekre is!
Azért még továbbmennék: 1935-ben írta meg Szathmári Sándor a Kazohínia c. könyvet. A könyv 9. fejezetében szó esik egy nyilvánvaló ostobaságról, miszerint egy ház egyik végét éppen építik, míg a másik végét bontják. A miért kérdésre a válasz: "Hogy hajléktalanul ne maradjunk.", mert az építõk az építkezés idejére kaptak lakhatási jogot. Ez 2010-ben Magyarországon törvényerejû rendelet lett. Szóval...
http://fenyuzer.hu http://www.antistressz.co.cc http://www.netanyu.info
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Nem árt tudni: A feszültség alatt lévõ vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
Ne hagyd magad megtéveszteni, és fõleg ne állj a megtévesztõk közé. A tudománytagadók és áltudósok mindent megtesznek azért hogy ezt a témát a saját szájuk íze szerint tálalják. Vagy azért mert ez a hobbijuk, vagy csak egy újabb ezós könyv kiadása érdekében, ez tök lényegtelen.
Ilyen témában van a legkönnyebb dolguk. Ez ugyanis kurva bonyolult, nehéz felfogni. Egy átlagosan mûvelt ember nem is képes rá. Igazából csak fizikusokkal lehet érdemben olyan szinten beszélni a dologról, hogy lehessen ötletelni.
Sajnos a parasztvakítás nagy divat manapság. Mindenkiben van egy kis igény arra, hogy ne érezze magát tök hülyének, és ezek az áltudományos magyarázatok, elhitetik az emberekkel, hogy számít valamit a véleményük. Azt sugallják, hogy nem is vagy olyan hülye, nyugodtam magyarázhatod a fizikusoknak a fizikát. Na most ez nem így van, csak az igazság számít, semmi más.
Attól hogy az áltudósok halandzsáztak, nem lettek új tranzisztorok, vagy bármi kézzelfogható haladás. Egy igazi tudós eredményt is tud felmutatni, amíg csak a fantáziálás megy, meg az elegáns, de felesleges véleménynyilvánítás, abból sose lesz semmi.
Nem árt tudni: A feszültség alatt lévõ vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
"Kényes kérdések
Számos - kísérletileg is alátámasztott - vélemény szerint ugyanis mi magunk, a kísérlet megfigyelõi okozzuk a hullámfüggvény - vagyis a részecske szabadságának - összeomlását. Ha bármilyen módon tudomást szerzünk arról, hogy merre járt a részecske, akkor éppen miattunk veszíti el azt a szabadságát, hogy egyszerre lehessen mindkét helyen vagy éppen egyiken sem; enélkül ugyanis nem interferálhat "önmagával".
Másképp fogalmazva - ha kíváncsiságunkkal "kikényszerítjük" az útvonal-információt, akkor abban a pillanatban a részecske elveszíti hullámtermészetét, és egy unalmas, jól meghatározott pályán repül tovább. Ha viszont nincs lehetõségünk erre, akkor a részecske ismét "szabaddá" válik, és vidáman, figyelmen kívül hagyva az általunk ismert világ fizikai korlátait, egyszerre lehet mindkét helyen amikor áthalad a kétrés-kísérlet akadálypályáján.
Ez azt jelentené, hogy egy tudatos megfigyelõ szükséges a hullámfüggvény összeomlásához? Például egy ember? Vagy elég az is, ha a mûszereink megmérik az útvonal-információt, anélkül, hogy bárki kiértékelné az eredményeket? Összeomlana-e a hullámfüggvény, vagy érintetlenül interferálna tovább önmagával? A fizika tudománya nem ismeri az "öntudat" fogalmát, sõt, nem is tud mit kezdeni vele, ezért a tudósok nagy része olyan megoldást keres, amelyben nincs jelentõsége annak, hogy a kísérlet megfigyelõjének van-e az általunk ismert értelemben "öntudata". Ám lehetséges, hogy a fizika téved ebben. Vagy a fizikának igaza van, ebben az esetben viszont az "öntudat" fogalma nem, vagy nem feltétlenül szûkíthetõ le az emberi faj képviselõinek szûk csoportjára. Sõt, még az élõlények szintjére sem. Lehetséges - mint ahogy azt már korábban is írtuk - hogy a megfigyelõ bármilyen struktúra lehet. Egy molekula, egy vírus, egy kõdarab, egy bolygó vagy éppen a Nap; egy erdõ és egy sivatag, de éppúgy a tengervíz egy molekulája és a sivatag egy homokszeme együttesen is.
Mielõtt beleszédülnénk ezen lehetõségek végtelenjébe, meg kell ismernünk néhány nagyon fontos fizikai vagy éppen gondolat-kísérletet, amely szorosan kapcsolódik témánkhoz - és amelyek nem kevésbé különleges értelmezésekre adhatnak okot."
Utána jön a macska, majd a törlés kísérletek.
Majd a végén a következtetés:
"Tegyük fel, hogy a nem túl távoli jövõben - akár 10-15 év múlva - képesek leszünk megépíteni ezt a kommunikációs kísérleti eszközt, de nem járunk sikerrel. Alíz hiába méri meg a foton-ikerpárok paramétereit, ezzel valamiért mégsem omlasztja össze Bob oldalán az interferencia-képet.
Nos, a negatív eredmény ezt jelenti, hogy nem tudunk fénysebességnél gyorsabban kommunikálni. Helyette viszont kísérleti bizonyítékot kapunk egy legalább ilyen furcsa és ijesztõ felvetésre - hogy a világegyetem nem objektív valóság.
Ha a hullámfüggvény nem omlik össze Alíz megfigyeléseitõl Bob oldalán, ez azt jelenti, hogy a hullámfüggvény összeomlása nem egy objektív, fizikai folyamat. Ilyen esetben azt kell, hogy feltételezzük, hogy maga a megfigyelõ képes csak összeomlasztani a hullámfüggvényt, vagyis a megfigyelõ szubjektív világegyeteme független a másik megfigyelõétõl.
Ebbõl az következne (kísérletileg igazoltan!), hogy nincs objektív valóság.
Másképp - minden szemlélõ a saját szubjektív világegyetemében él, amelyet saját maga, saját magának alakít ki, vagy él meg - és csak a saját megfigyeléseitõl (esetleg hitétõl) függ, hogy abban összeomlik-e egy hullámfüggvény, visszapattan-e egy labda a sarokról, leesik-e egy váza, lezuhan-e egy repülõ, és hogy léteznek-e valójában tündérek, boszorkányok, szörnyek, lidércek és sárkányok.
Ez nyilván sokkólóan nagy ugrásnak és hirtelen váltásnak tûnik az elektronok, fotonok és egyéb, felfoghatatlanul kicsiny részecskék és a számunkra lényeges "megfoghatónak tûnõ" világegyetem tárgyai és élõlényei között, de ha valaki jobban végiggondolja, nem az.
Ha a kvantumok szintjén szubjektív a világegyetem, akkor magasabb szinteken is az. Ilyen egyszerû, bármilyen döbbenetesen hangzik is mindez.
Ha viszont a hullámfüggvény összeomlik, amint Alíz elkezdi megfigyelni a "melyik-út" információt, akkor az objektív realitás értelmében "csupán" az Einsteini relativitáselmélet dõl meg, és egyben képesek kell, hogy legyünk egy nagyon különleges távérzékelési eszköz létrehozására, amelyet "kvantum-radarnak" neveztünk el."
Ha ezt is érted a megfigyelésen, akkor lényegében ugyan úgy tudod, mint én. :))
Olvastam egy cikket, amelyben több törlés kísérletrõl is írtak és a vége az lett, hogy az eredmény ugyan megvan, hogy melyik úton ment a részecske, viszont nem tudhatjuk meg az információt, mert a kísérlet érdekes módon a saját jövõjébe látott.
A következtetés amit levontak az az, hogy a jövõbõl épp úgy következhet a múlt, mint a jelenbõl a jövõ. Sokszor megismételték és mindig erre jutottak.
kb 20 éven belül megépülhet a kvantumradar, amely választ adhat arra, hogy létezik-e objektív, fizikai valóság,avagy minden csak kvantumállapotok szuperpozíciója csupán és az a valóság, amelyet mi elképzeljük magunknak...
vagyis maga a megfigyelés és nem a mérések által okozott kölcsönhatások váltják ki a kvantum effectusokat.
Komolyabban:
polarizációról
A legkomolyabban:
Jó kis trükk gratula...
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
Mindenesetre elég valószínûtlen, a kísérletet figyelembe véve. Egészen addig, míg megnézed, hogy van-e interferenciakép, vagy nincs, nincs emberi interakció a kísérletben, a kép meg kialakul. Embertõl függetlenül.
Ha elolvasod a kísérlet leírását, akkor láthatod, hogy még direkte egy mechanikus, idõzített motor is van benne, hogy váltson a hullám és részecske kép közt, szal szerintem maradhatunk annyiban, hogy ez egy elég szélsõséges és valószínûtlen értelmezése a kísérletnek.
Hozzátenném, hogy ERRÕL a kísérletrõl nem tudhatott Neumann, mert ez egy 1982-es dolog, Neumann meg 1957-ben meghalt. Wignerre ez persze nem áll.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
A legtöbb interpretáció szerint ez így van. De pont két híres magyart kell megemlítsek, akik ezt másképp gondolták: Neumann és Wigner
"von Neumann/Wigner interpretation: consciousness causes the collapse
In his treatise The Mathematical Foundations of Quantum Mechanics, John von Neumann deeply analyzed the so-called measurement problem. He concluded that the entire physical universe could be made subject to the Schrödinger equation (the universal wave function). Since something "outside the calculation" was needed to collapse the wave function, von Neumann concluded that the collapse was caused by the consciousness of the experimenter. This point of view was later more prominently expanded on by Eugene Wigner, but remains a view held by very few physicists."
forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Interpretation_of_quantum_mechanics
"Eugene Wigner reformulated the "Schrödinger's cat" thought experiment as "Wigner's friend" and proposed that the consciousness of an observer is the demarcation line which precipitates collapse of the wave function, independent of any realist interpretation. Commonly known as "consciousness causes collapse", this interpretation of quantum mechanics states that observation by a conscious observer is what makes the wave function collapse."
forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Quantum_mind–body_problem
Minden interpretációnak megvan a maga kritikája - ennek is, de a mai napig nincs teljesen elvetve.
Kétrés-kísérlet angol wiki
Szemelvények, fordítom, ahogy tudom:
"Placing a detector even in just one of the slits will result in the disappearance of the interference pattern. The detection of a photon involves a physical interaction between the photon and the detector of the sort that physically changes the detector. (If nothing changed in the detector, it would not detect anything.)"
"Detektort helyezve az egyik résbe eltûnik az interferencia-minta. A foton észlelése fizikai interakcióval jár a foton és a detektor közt, ami fizikailag megváltoztatja a detektort (ha nem okozna fizikai változást, akkor a detektor nem detektálna semmit)"
Amit nem ír, de ebbõl logikusan következik, hogy a detektor is fizikailag megváltoztatja a fotont. Mégpedig úgy, hogy összeomlasztja a hullámfüggvényt.
"One cannot speak of the location of any particle such as a photon between the time it is emitted and the time it is detected simply because in order to say that something is located somewhere at a certain time one has to detect it"
Nem beszélhetünk egy részecske helyérõl a kibocsájtás és a detektálás közt, egyszerûen azért, mert ahhoz, hogy a helyérõl bármit mondjunk, ahhoz detektálni kell elõször.
Ebbõl láthatod, hogy DE IGEN, arról van szó, hogy maga a mérés változtatja meg a kimenetelt.
Aztán itt van a cikk errõl az információ-törlésrõl:
Kvantum-törlés kísérlet
Nincs kedvem lefordítani az egészet, szal csak a lényegét foglalom össze.
Összefonódott fotonpárokat vizsgál. Ennek az a lényege, hogy ha két foton összefonódik, akkor ha az egyik valamelyik tulajdonságát megváltoztatod, akkor a másiknak is megváltozik az a tulajdonsága.
1. lépésben az összefonódott fotonok közül az egyik közvetlenül egy detektorba megy, a másik át a kétrésen, aztán a detektorba. Ebben az elrendezésben a második foton interferál önmagával, tehát hullámként viselkedik.
2. lépésben a két rés elé polarizáló kristályt tesznek, ami azt csinálja, hogy ha az egyik résen megy át a foton, akkor az egyik irányban polarizálja, ha a másik résen, akkor a másikba. Így megtudjuk a fény polarizációjából, hogy melyik résen ment át. Így a detektoron már nem alakul ki az interferenciaminta, a foton részecskeként viselkedik, a hullámfüggvény összeomlott.
3. lépésben betesznek egy polarizálót az elsõ foton útjába (tehát nem ahhoz, amelyik a két rés felé mégy, hanem a másikhoz), így megváltoztatva a "réses" foton polarizációját is. Ezzel azt érjük el, hogy a réseken lévõ polarizáló kristályok bármelyikén is megy keresztül a vizsgált "elõpolarizált" fotonunk, a végeredmény ugyanaz lesz, a kijövõ foton polarizációja azonos lesz. Tehát az az információ, hogy melyik résen ment át a foton, elveszett, a polarizációjából ezt nem tudjuk megállapítani.
És akkor a detektoron visszatér az interferenciakép, a hullámfüggvény nem omlik össze, a foton interferál önmagával.
Az egészbõl egyértelmûen látszik, hogy emberi interakció SEHOL nincs, nem az számít, hogy te, mint ember megtudtad-e az információt, hanem hogy fizikailag kinyerhetõ-e ELVILEG az információ, vagy nem. Nem a gondolataidtól függ a dolog, hanem a detektorok, polarizáló kristályok, egyebek elhelyezésérõl.
Ez tisztán fizika. Semmi olyan misztikus faszságról nincs szó, amit pedzegetsz. Totálisan teljesen félreértetted az egészet. (Vagy elhitted valakinek, aki totálisan félreértette/pofádba hazudott.)
Ha valamit nem értesz az irományomban, kérdezz.
Vagy még jobb, inkább állj neki a modern fizika tanulmányozásának, DE AZ ELEJÉN. Ne a balfasz félreértelmezett analógiáknál kezdd, meg a cicánál. Elismerem, hogy ez a legaranyosabb része a kvantumfizikának, de nem ártana az alapokkal tisztában lenni. Akkor kevesebb idióta félreértelmezést nyalnál be ilyen csúnyán.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
Ha olvasgatsz még a témáról kicsit talán megérted.
Csak ne azt próbáld meg ráerõltetni a szövegre amit hallani szeretnél, hanem derítsd ki, mit mondanak ezek a fizikusok.
Egyébként jól belenyúltál. Ezt a témát elég nehéz ép ésszel követni:)
Nem akarsz egyszerûbb dolgokat tanulni elsõ nekifutásra?
Bõven van mit ahogy elnézem.
Árpád népe hej!
Ezt most baromira leegyszerûsítve mondom el az érthetõség érdekében.
Igazából nem lesz korrekt a megfogalmazás, mert az elemi részecskéknek nem mindig van egyértelmû helye.
Ha egy tökéletes gömb felületén egyenletesen eloszló töltések helyezkednek el, a belsejében haladó töltéssel rendelkezõ részecskére ható eredõ erõk összege 0 minden pontban.
Ilyen körülmények közt, nincs zavarva a megfigyelt részecske mozgása, viszont a helyzetétõl függõen, minden kívül elhelyezkedõ töltésre más-más erõvel hat. Ezt az erõhatást kéne mérni ahhoz hogy nyomon követhessük a részecskét. Azt most nem részletezném, hogy miért nem lehet ilyen detektort építeni, túl sok ponton válik gyakorlatilag lehetetlenné. De az talán látszik belõle, hogy nem kõbe védett dolog ez, hogy a megfigyelés befolyásol, csak épp a valóságban másképp nem lehet csinálni:) Tetszik érteni?
Árpád népe hej!
Idézet a cikkbõl:
"Fontos megjegyezni, hogy a szuperpozíció (akár a hullám-függvény) csakis abban az esetben omlik össze, amint tudomást szerzünk az anyag (elektron, atom, molekula) állapotáról. Közvetlenül maga a mérés nem omlasztja össze a szuperpozíciót (hullámfüggvényt), csakis az, ha a mérés eredményét megtudjuk; tehát ha a mérés eredményét azelõtt eldobjuk, hogy megtudnánk, a szuperpozíció megmarad! Ez kényszerûen valamelyik állapotba taszítja az anyagot, ami Schrödinernél döglött, vagy élõ macskát eredményez, de sosem egyszerre a kettõt."
Tessék. Nem a mérés omlasztja össze, hanem az, ha megtudjuk, hogy hol van. Ha nem tudjuk meg nyugton marad.
Szóval pont, hogy de! :D
Az hogy mit gondolsz, azt az elektron nem tudja, de ha mondjuk eltéríted a pályájáról csak azért hogy meg tudd, hogy hol van, vagy megmérd a sebességét, az más kérdés.
Csak mert a mûszerek belebarmolnak szegénykém életébe. És annyira kis érzékeny, hogy bármivel akarod vizsgálni, arra õ reagálni fog valahogy, nem bírja ki nyugtalanul ha méregeted.
Árpád népe hej!
Nem a mérés befolyásolja az eredményt, hanem az, hogy ki akarom-e nyerni az információt, vagy nem. AZaz a szándék! Megmérhetjük, de ha nem tudjuk meg az eredményt, attól az még eredmény. Ha megtudjuk, akkor meg összeomlik a hullámfüggvény.
Fotonnal is ugyanígy zajlik le a kísérlet, annak meg nincs töltése. Fogd már fel, légyszíves.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
Egy cikkben azt olvastam, hogy nem tudnak "tökéletes vákumot" létrehozni (azt is tudósok írták). Akkor most igen, vagy nem? Ezt pofázzuk ÉVEK óta, hogy bizonyos dolgokról még a tudósok között sincs egyetértés, akkor hogy várhatod el tõlünk "nem tudósoktól", hogy "legalább értsünk mindent"?
:-):-) Nem vársz te el kicsit dokat tõlünk? Pedig azt állítottad pár éve, hogy okosnak tartasz..., szal, akkor kéne, hogy értsem, ha érthetõen elsorolják. Legalább magaddal érts egyet, csak ennyi konzekvenciát légyszííííí!
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
Megint a szarhabosítás megy, meg a téma túlmisztifikálása.
A tested termel enzimeket. Mindig. Ezekre a testi, elviekben nem tudatos folyamatokra némi befolyással tudsz lenni tudatosan. Ha stresszes vagy, akkor több adrenalint termel a tested, ha nyugis, akkor meg több telomerázt. A nyugis állapothoz (meg úgy általában a testi folyamatok némi befolyásolásához) meg jó módszer a meditáció.
Kb ennyit lehet tényszerûen megállapítani.
Ettõl még mindig nem fogsz tudni varázsolni, csak szólok. Nem sok újdonság van ebben, annyi, hogy most a telomeráz enzimet vizsgálták.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
2. Ja, hatással lehet, ezért nem rakunk oda elektromágneses teret. Most te tényleg azt hiszed, hogy ezek a fizikusok olyan hülyék, hogy szándékosan tönkrekúrják a kísérletet?
3. Pont ezt pofázzuk amióta feljött a téma, többen is, több hete, hogy nem a megfigyelés ténye, hanem maga a mérés befolyásolja a kísérletet. Ez nem olyan, hogy ránézel, azt' látod. A látás ugye fotonok visszaverõdésérõl szól. Ha egy elektront megküldesz egy fotonnal, akkor az drasztikusan más energiaállapotba kerül, mint elõtte volt. Persze nem így észlelik az elektront, de ebbõl azért már látod, hogy olyan kis méretekrõl és energiaszintekrõl van szó, hogy már maga a mérés is befolyásolja a kimenetelt.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
1. Hol nincs más részecske, ami hatással lehetne az elektron töltésére?
2. Az elektronra minimum vonzás-taszítás szinten bármilyen elektromos, elektromágneses tér hatással lehet.
3. Szimpla elektromos vezetékek esetében is mértek elektromágneses térerõsségben ambivalenciát, akkor miért biztos, hogy mûszerek (megfigyelõ mûszer, ha siscsirivel mûködik meg fõleg) nem változtatnak dolgokon?
Egy szuszra egyenlõre ennyi. És hálásan megköszönöm ó hatalmas fizikaguruk, ha válaszra méltatjátok szerény kérdéseimet:-)
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
Walk the Talk.
MEDITÁCIÓ HATÁSÁRA A TELOMERÁZ AKTIVITÁSA NÕ!DE itt az eredeti Jéé, kinek a neve van ott? :D
Másrészt az eredeti cikk egy picit azért mást mond.
Gyakorlatilag arról van szó, hogy amit eddig is tudtunk, hogy a stressz egészségügyi problémákat okoz, most már tudjuk (részben), hogy HOGYAN. Ennyi. Semmi gondolat világformáló ereje, meg semmi hullámos kamuzás, és gyógyulásról sincs szó. Ezeket csak te képzeled bele, vagy elhitted valakinek, aki beleképzelte.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
1. Mert semmilyen hatással nincs a kísérletre, nem foglalkozunk vele. Kb mintha a "kiskocsi megy v sebességgel" feladatban azt kérdeznéd, hogy a kiskocsi piros vagy kék. Tökmindegy. Nincs másik töltéssel rendelkezõ részecske, ami bármit tudna csinálni az elektron töltésével, úgyhogy teljesen lényegtelen.
2. Te nem vagy rádióhullám, az. Ez kb ugyanaz, mint a kémia. Alapvetõen minden protonokból, elektronokból, neutronokból áll, a "kész" atomok, molekulák tulajdonságai gyökeresen különböznek.
Na, ezt vidd "lejjebb egy szinttel", hiába épül fel minden bozonokból, attól függõen, hogy milyen bozonok milyen kombinációban állnak össze, lesz belõle anyagi részecske, elektromágneses sugárzás, egyebek.
De ez nem jelenti azt, hogy agyatlanul összemoshatsz mindent mindennel, a kémiában sem mondhatod, hogy "á, ez mind ugyanaz, há' protonból, elektronból meg neutronból áll mind".
Evolúció témában látom benyaltad a kreacionista faszságot.
Egyrészt az evolúciós elmélet nem foglalkozik az élet kialakulásával, az azzal foglalkozó tudományágat abiogenezisnek nevezik.
A tovább nem egyszerûsíthetõ érv az egy faszság, tömören.
http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2009/07/21/Nem_ertik_4_-_Egyszerusithetetlen_osszetettseg/
Ezt olvasd el. Ilyen, amikor valaki olyan dologról beszél, amihez TÉNYLEG ért is.
Ami a dologból kiderül, hogy kreacionistáék úgy köpködik a biológiát, hogy gyakorlatilag fingjuk nincs, mirõl beszélnek. Innentõl kezdve nem hiszem, hogy nagyon komolyan kéne venni a dolgot.
Szintén orbitális faszság a 747-es példád, bár mondjuk érthetõ, ha abból a hülyeségbõl indulsz ki, hogy van olyan, hogy egyszerûsíthetetlen. Nem, nincs. Minden szépen, lépésrõl lépésre alakult ki, a megfigyeléseink szerint.
Egysejtû elõállítása témában nem vagy kicsit türelmetlen? A Földnek volt mondjuk 1 milliárd éve, meg a teljes földfelülete, hogy kialakuljon az elsõ egysejtû. Te ugyanezt várod el emberektõl, egy laborban? Ne legyél már hülye, légy oly kedves!
Mármint ez a "véletlenszerû" kialakulásra vonatkozik, mesterségesen elõállított sejtek léteznek.
Nem tudom, hogy Elizabeth Blackburnnel kapcsolatban téged basztak át ennyire, vagy te akarsz most engem átbaszni, de nem tart túl sokáig kideríteni, hogy semmi ilyesmirõl nincs szó, nem azért kapta a Nobel-díjat, amit írsz, hanem
The Nobel Prize in Physiology or Medicine 2009 was awarded jointly to Elizabeth H. Blackburn, Carol W. Greider and Jack W. Szostak "for the discovery of how chromosomes are protected by telomeres and the enzyme telomerase".
Azaz "mert felfedezték, hogy a kromoszómákat hogyan védik a telomerek és a telomeráz enzim".
Semmiféle meditációról, gyógyulásról, vagy ilyesmirõl nincs szó, ez mikrobiológia és biokémia.
Egyébként ismerem a kreacionista faszságokat, ahelyett, hogy ennyit írogattál, inkább olvastál volna...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
1. Anaidnak:
Arra, hogy miért nem fontos figyelembe venni az elektron töltését a kétrés kíséretnél?
2. Nekem:
Mi a kifogásod Balogh azon világképével, miszerint a környezetünkben tapasztalunk az csupán azonos hullámtulajdonságokat mutató állóhullámok interferenciája.
Az elektronnak van hullámtermészete és ha ide vesszük a pauli elvet, akkor érthetõ, hogy miért van anyagérzetünk. Magasabb energiaszintû rádióhullámnak a betonfal, a fém, a fa nem anyag, simán átmegy rajta, de ha én akarok átmenni a betonfalon, akkor annak súlyos következményei lesznek, mivel én a környezetembõl szinte ugyan azokat az anyagokat viszem be a szervezetembe, amibõl az felépül. Vagy önmagukban, vagy vegyületekben. Van bennem vas, szén, magnézium, és sok minden, ami a periódusos rendszerben is. Érvényesül a pauli-elv, és anyagérzet keletkezik.
Evolúció:
E-szerint volt itt az õskáosz, egyfajta õsleves, amibe csapkodtak a villámok, majd kialakult az élõ egysejtû. Az egyik ilyen a zöld szemes ostoros. Balogh megmutatja, hogy ez gyakorlatilag felépítésében egy mikrobiológiai villanymotor. Olyan tovább nem egyszerûsíthetõ szerkezethez hasonlítható, amibõl ha bármit kiveszel, nem fog mûködni. Mint az egérfogó.
Kiszámítható, hogy az élettelen anyagból a véletlen feltételezésével kialakult ilyen összetett élõ egysejtû kialakulásának az esélye ugyan annyi, minthogy végigsöpör egy tornádó a roncstelepen és összerak egy Boeing 747-es utasszállítót.
MInden tudományos eredmény hitelesítésekor kérik a megismételhetõséget és a matematikai magyarázatot. Az egysejtût SOHA nem tudták még elõállítani, azaz az evolúciót EL KELL HINNI.
Tovább: Kialakult az egysejtû, majd a törzsfejlõdéssel a Homo Sapiens Sapiens, aminek kialakult a tudata, majd ez a tudat képes lett sejt-szintû változásokat okozni abban a testben, amibõl kifejlõdött.
2009-ben orvosi Nobel díjat adtak Elisabeth Blackburn-nek, mert bizonyította, hogy a meditáció, a relaxáció, a megváltoztatott táplálkozási mód sejtszinten pozitívan visszahat az emberi szervezetre és gyorsítja a gyógyulást. Ez egy logikai bukfenc, amely az evolúció elméletét - annak jelenleg elképzelt formájában - lehetetlenné teszi.A Nobel díjas felfedezés lényege, hogy a testet mûködtetheti, és genetikai szinten átalakíthatja, megfiatalíthatja a gondolat, a meditáció. De ha igaz volna az, hogy a gondolat anyagból jött létre, és gondolataink forrása az agy, akkor hatalmas logikai bukfencet volnánk kénytelenek lenyelni, hiszen így az anyag által létrehozott gondolat visszahat az anyagra és megváltoztatja, átalakítja, átrendezi, átépíti azt, amibõl õ maga létrejött. Ez Münchausen báró esete, aki kihúzta magát a saját hajánál fogva a mocsárból, mégpedig lovastól.
Na, ezekre kérnék szépen választ kapni! :)
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
Árpád népe hej!
Senki se kér arra, hogy gyõzködj. Sajnálom, ha még ezt se érted.
Legyél hülye, én megengedem. Vitát nem nyitok róla, de idõnként azért közlöm, csak hogy tudd, hogy hol a helyed.
Ehhez tartsd magad. Vagy ne, õszintén nem érdekel.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
Nincs egy olyan topik se, amit ne akkor hagynátok el, mikor az ember elkezdi kötni az ebet a karóhoz, és kizárólag a konkrétumokkal kapcsolatban hajlandó folytatni a vitát.
Teljesen véletlenül te is csak trollkodni jöttél vissza, és a konkrét, témához tartozó kérdések elõl meg messzire menekülsz.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
Már pár hsz-el leljebb is figyelmeztettél, csak most jut eszembe és néztem meg..:D
Köszi! :)