303
Milyen mély a nyúl ürege? Vagy:
-
7th uwu #143 Ide vágó idézet:
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” -
7th uwu #142 A szándék semmiféle szerepet nem játszik a kísérletben.
Ne hagyd magad megtéveszteni, és főleg ne állj a megtévesztők közé. A tudománytagadók és áltudósok mindent megtesznek azért hogy ezt a témát a saját szájuk íze szerint tálalják. Vagy azért mert ez a hobbijuk, vagy csak egy újabb ezós könyv kiadása érdekében, ez tök lényegtelen.
Ilyen témában van a legkönnyebb dolguk. Ez ugyanis kurva bonyolult, nehéz felfogni. Egy átlagosan művelt ember nem is képes rá. Igazából csak fizikusokkal lehet érdemben olyan szinten beszélni a dologról, hogy lehessen ötletelni.
Sajnos a parasztvakítás nagy divat manapság. Mindenkiben van egy kis igény arra, hogy ne érezze magát tök hülyének, és ezek az áltudományos magyarázatok, elhitetik az emberekkel, hogy számít valamit a véleményük. Azt sugallják, hogy nem is vagy olyan hülye, nyugodtam magyarázhatod a fizikusoknak a fizikát. Na most ez nem így van, csak az igazság számít, semmi más.
Attól hogy az áltudósok halandzsáztak, nem lettek új tranzisztorok, vagy bármi kézzelfogható haladás. Egy igazi tudós eredményt is tud felmutatni, amíg csak a fantáziálás megy, meg az elegáns, de felesleges véleménynyilvánítás, abból sose lesz semmi. -
Rotcsa #141 A cikk ide vágó részébőlm DrunkZeronak, csak itt, csak most...:))
"Kényes kérdések
Számos - kísérletileg is alátámasztott - vélemény szerint ugyanis mi magunk, a kísérlet megfigyelői okozzuk a hullámfüggvény - vagyis a részecske szabadságának - összeomlását. Ha bármilyen módon tudomást szerzünk arról, hogy merre járt a részecske, akkor éppen miattunk veszíti el azt a szabadságát, hogy egyszerre lehessen mindkét helyen vagy éppen egyiken sem; enélkül ugyanis nem interferálhat "önmagával".
Másképp fogalmazva - ha kíváncsiságunkkal "kikényszerítjük" az útvonal-információt, akkor abban a pillanatban a részecske elveszíti hullámtermészetét, és egy unalmas, jól meghatározott pályán repül tovább. Ha viszont nincs lehetőségünk erre, akkor a részecske ismét "szabaddá" válik, és vidáman, figyelmen kívül hagyva az általunk ismert világ fizikai korlátait, egyszerre lehet mindkét helyen amikor áthalad a kétrés-kísérlet akadálypályáján.
Ez azt jelentené, hogy egy tudatos megfigyelő szükséges a hullámfüggvény összeomlásához? Például egy ember? Vagy elég az is, ha a műszereink megmérik az útvonal-információt, anélkül, hogy bárki kiértékelné az eredményeket? Összeomlana-e a hullámfüggvény, vagy érintetlenül interferálna tovább önmagával? A fizika tudománya nem ismeri az "öntudat" fogalmát, sőt, nem is tud mit kezdeni vele, ezért a tudósok nagy része olyan megoldást keres, amelyben nincs jelentősége annak, hogy a kísérlet megfigyelőjének van-e az általunk ismert értelemben "öntudata". Ám lehetséges, hogy a fizika téved ebben. Vagy a fizikának igaza van, ebben az esetben viszont az "öntudat" fogalma nem, vagy nem feltétlenül szűkíthető le az emberi faj képviselőinek szűk csoportjára. Sőt, még az élőlények szintjére sem. Lehetséges - mint ahogy azt már korábban is írtuk - hogy a megfigyelő bármilyen struktúra lehet. Egy molekula, egy vírus, egy kődarab, egy bolygó vagy éppen a Nap; egy erdő és egy sivatag, de éppúgy a tengervíz egy molekulája és a sivatag egy homokszeme együttesen is.
Mielőtt beleszédülnénk ezen lehetőségek végtelenjébe, meg kell ismernünk néhány nagyon fontos fizikai vagy éppen gondolat-kísérletet, amely szorosan kapcsolódik témánkhoz - és amelyek nem kevésbé különleges értelmezésekre adhatnak okot."
Utána jön a macska, majd a törlés kísérletek.
Majd a végén a következtetés:
"Tegyük fel, hogy a nem túl távoli jövőben - akár 10-15 év múlva - képesek leszünk megépíteni ezt a kommunikációs kísérleti eszközt, de nem járunk sikerrel. Alíz hiába méri meg a foton-ikerpárok paramétereit, ezzel valamiért mégsem omlasztja össze Bob oldalán az interferencia-képet.
Nos, a negatív eredmény ezt jelenti, hogy nem tudunk fénysebességnél gyorsabban kommunikálni. Helyette viszont kísérleti bizonyítékot kapunk egy legalább ilyen furcsa és ijesztő felvetésre - hogy a világegyetem nem objektív valóság.
Ha a hullámfüggvény nem omlik össze Alíz megfigyeléseitől Bob oldalán, ez azt jelenti, hogy a hullámfüggvény összeomlása nem egy objektív, fizikai folyamat. Ilyen esetben azt kell, hogy feltételezzük, hogy maga a megfigyelő képes csak összeomlasztani a hullámfüggvényt, vagyis a megfigyelő szubjektív világegyeteme független a másik megfigyelőétől.
Ebből az következne (kísérletileg igazoltan!), hogy nincs objektív valóság.
Másképp - minden szemlélő a saját szubjektív világegyetemében él, amelyet saját maga, saját magának alakít ki, vagy él meg - és csak a saját megfigyeléseitől (esetleg hitétől) függ, hogy abban összeomlik-e egy hullámfüggvény, visszapattan-e egy labda a sarokról, leesik-e egy váza, lezuhan-e egy repülő, és hogy léteznek-e valójában tündérek, boszorkányok, szörnyek, lidércek és sárkányok.
Ez nyilván sokkólóan nagy ugrásnak és hirtelen váltásnak tűnik az elektronok, fotonok és egyéb, felfoghatatlanul kicsiny részecskék és a számunkra lényeges "megfoghatónak tűnő" világegyetem tárgyai és élőlényei között, de ha valaki jobban végiggondolja, nem az.
Ha a kvantumok szintjén szubjektív a világegyetem, akkor magasabb szinteken is az. Ilyen egyszerű, bármilyen döbbenetesen hangzik is mindez.
Ha viszont a hullámfüggvény összeomlik, amint Alíz elkezdi megfigyelni a "melyik-út" információt, akkor az objektív realitás értelmében "csupán" az Einsteini relativitáselmélet dől meg, és egyben képesek kell, hogy legyünk egy nagyon különleges távérzékelési eszköz létrehozására, amelyet "kvantum-radarnak" neveztünk el."
-
Rotcsa #140 Én eddig mindenhol úgy olvastam, h nem is a megfigyelés, hanem az változtatta meg, ha ki akarták nyerni az információt. Az erre irányuló szándékok.
Ha ezt is érted a megfigyelésen, akkor lényegében ugyan úgy tudod, mint én. :))
Olvastam egy cikket, amelyben több törlés kísérletről is írtak és a vége az lett, hogy az eredmény ugyan megvan, hogy melyik úton ment a részecske, viszont nem tudhatjuk meg az információt, mert a kísérlet érdekes módon a saját jövőjébe látott.
A következtetés amit levontak az az, hogy a jövőből épp úgy következhet a múlt, mint a jelenből a jövő. Sokszor megismételték és mindig erre jutottak.
kb 20 éven belül megépülhet a kvantumradar, amely választ adhat arra, hogy létezik-e objektív, fizikai valóság,avagy minden csak kvantumállapotok szuperpozíciója csupán és az a valóság, amelyet mi elképzeljük magunknak...
-
Spheriot #139 Azt hogyan magyarázod hogy a detektorokat nem a rés elé rakták, hanem a rés mögé, mikor elvileg már át kellett haladnia a fotonnak az egyik résen, ennek ellenére ha megfigyelték UTÓLAG a fotont akkor részecskeként viselkedett, ha nem figyelték meg akkor maradt hullám. Mondom a rés mögött volt a detektor ami nem változtathatta volna meg azt a tényt hogy melyik résen megy át a foton.
vagyis maga a megfigyelés és nem a mérések által okozott kölcsönhatások váltják ki a kvantum effectusokat.
-
#138
Oké, oké tudom, tudom. A foton az tök más, se töltése, se tömege, se semmije. A foton az semmi, jól tudsz hivatkozni a semmire:-)
Komolyabban:
polarizációról
A legkomolyabban:
Jó kis trükk gratula... -
#137
Persze, mert elvetni csak akkor lehet valamit, ha egyértelműen cáfolódik.
Mindenesetre elég valószínűtlen, a kísérletet figyelembe véve. Egészen addig, míg megnézed, hogy van-e interferenciakép, vagy nincs, nincs emberi interakció a kísérletben, a kép meg kialakul. Embertől függetlenül.
Ha elolvasod a kísérlet leírását, akkor láthatod, hogy még direkte egy mechanikus, időzített motor is van benne, hogy váltson a hullám és részecske kép közt, szal szerintem maradhatunk annyiban, hogy ez egy elég szélsőséges és valószínűtlen értelmezése a kísérletnek.
Hozzátenném, hogy ERRŐL a kísérletről nem tudhatott Neumann, mert ez egy 1982-es dolog, Neumann meg 1957-ben meghalt. Wignerre ez persze nem áll. -
commissioner #136 "Az egészből egyértelműen látszik, hogy emberi interakció SEHOL nincs, nem az számít, hogy te, mint ember megtudtad-e az információt, hanem hogy fizikailag kinyerhető-e ELVILEG az információ, vagy nem. Nem a gondolataidtól függ a dolog, hanem a detektorok, polarizáló kristályok, egyebek elhelyezéséről."
A legtöbb interpretáció szerint ez így van. De pont két híres magyart kell megemlítsek, akik ezt másképp gondolták: Neumann és Wigner
"von Neumann/Wigner interpretation: consciousness causes the collapse
In his treatise The Mathematical Foundations of Quantum Mechanics, John von Neumann deeply analyzed the so-called measurement problem. He concluded that the entire physical universe could be made subject to the Schrödinger equation (the universal wave function). Since something "outside the calculation" was needed to collapse the wave function, von Neumann concluded that the collapse was caused by the consciousness of the experimenter. This point of view was later more prominently expanded on by Eugene Wigner, but remains a view held by very few physicists."
forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Interpretation_of_quantum_mechanics
"Eugene Wigner reformulated the "Schrödinger's cat" thought experiment as "Wigner's friend" and proposed that the consciousness of an observer is the demarcation line which precipitates collapse of the wave function, independent of any realist interpretation. Commonly known as "consciousness causes collapse", this interpretation of quantum mechanics states that observation by a conscious observer is what makes the wave function collapse."
forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Quantum_mind–body_problem
Minden interpretációnak megvan a maga kritikája - ennek is, de a mai napig nincs teljesen elvetve. -
#135
A magyar nyelvű wikipédiával kitörölheted a segged, úgy nagyjából. Használd az angolt. A magyart kevesen szerkesztik, így az adott szócikket nem feltétlen olyan ember írja, aki ért is a dologhoz(és nincs, aki kijavítsa), másrészt kevés az infó nagyon.
Kétrés-kísérlet angol wiki
Szemelvények, fordítom, ahogy tudom:
"Placing a detector even in just one of the slits will result in the disappearance of the interference pattern. The detection of a photon involves a physical interaction between the photon and the detector of the sort that physically changes the detector. (If nothing changed in the detector, it would not detect anything.)"
"Detektort helyezve az egyik résbe eltűnik az interferencia-minta. A foton észlelése fizikai interakcióval jár a foton és a detektor közt, ami fizikailag megváltoztatja a detektort (ha nem okozna fizikai változást, akkor a detektor nem detektálna semmit)"
Amit nem ír, de ebből logikusan következik, hogy a detektor is fizikailag megváltoztatja a fotont. Mégpedig úgy, hogy összeomlasztja a hullámfüggvényt.
"One cannot speak of the location of any particle such as a photon between the time it is emitted and the time it is detected simply because in order to say that something is located somewhere at a certain time one has to detect it"
Nem beszélhetünk egy részecske helyéről a kibocsájtás és a detektálás közt, egyszerűen azért, mert ahhoz, hogy a helyéről bármit mondjunk, ahhoz detektálni kell először.
Ebből láthatod, hogy DE IGEN, arról van szó, hogy maga a mérés változtatja meg a kimenetelt.
Aztán itt van a cikk erről az információ-törlésről:
Kvantum-törlés kísérlet
Nincs kedvem lefordítani az egészet, szal csak a lényegét foglalom össze.
Összefonódott fotonpárokat vizsgál. Ennek az a lényege, hogy ha két foton összefonódik, akkor ha az egyik valamelyik tulajdonságát megváltoztatod, akkor a másiknak is megváltozik az a tulajdonsága.
1. lépésben az összefonódott fotonok közül az egyik közvetlenül egy detektorba megy, a másik át a kétrésen, aztán a detektorba. Ebben az elrendezésben a második foton interferál önmagával, tehát hullámként viselkedik.
2. lépésben a két rés elé polarizáló kristályt tesznek, ami azt csinálja, hogy ha az egyik résen megy át a foton, akkor az egyik irányban polarizálja, ha a másik résen, akkor a másikba. Így megtudjuk a fény polarizációjából, hogy melyik résen ment át. Így a detektoron már nem alakul ki az interferenciaminta, a foton részecskeként viselkedik, a hullámfüggvény összeomlott.
3. lépésben betesznek egy polarizálót az első foton útjába (tehát nem ahhoz, amelyik a két rés felé mégy, hanem a másikhoz), így megváltoztatva a "réses" foton polarizációját is. Ezzel azt érjük el, hogy a réseken lévő polarizáló kristályok bármelyikén is megy keresztül a vizsgált "előpolarizált" fotonunk, a végeredmény ugyanaz lesz, a kijövő foton polarizációja azonos lesz. Tehát az az információ, hogy melyik résen ment át a foton, elveszett, a polarizációjából ezt nem tudjuk megállapítani.
És akkor a detektoron visszatér az interferenciakép, a hullámfüggvény nem omlik össze, a foton interferál önmagával.
Az egészből egyértelműen látszik, hogy emberi interakció SEHOL nincs, nem az számít, hogy te, mint ember megtudtad-e az információt, hanem hogy fizikailag kinyerhető-e ELVILEG az információ, vagy nem. Nem a gondolataidtól függ a dolog, hanem a detektorok, polarizáló kristályok, egyebek elhelyezéséről.
Ez tisztán fizika. Semmi olyan misztikus faszságról nincs szó, amit pedzegetsz. Totálisan teljesen félreértetted az egészet. (Vagy elhitted valakinek, aki totálisan félreértette/pofádba hazudott.)
Ha valamit nem értesz az irományomban, kérdezz.
Vagy még jobb, inkább állj neki a modern fizika tanulmányozásának, DE AZ ELEJÉN. Ne a balfasz félreértelmezett analógiáknál kezdd, meg a cicánál. Elismerem, hogy ez a legaranyosabb része a kvantumfizikának, de nem ártana az alapokkal tisztában lenni. Akkor kevesebb idióta félreértelmezést nyalnál be ilyen csúnyán. -
uwu hun #134 Ez a megfogalmazás nem egészen pontos. Mondjuk nem tudom hogy kéne érthetőbben leírni.
Ha olvasgatsz még a témáról kicsit talán megérted.
Csak ne azt próbáld meg ráerőltetni a szövegre amit hallani szeretnél, hanem derítsd ki, mit mondanak ezek a fizikusok.
Egyébként jól belenyúltál. Ezt a témát elég nehéz ép ésszel követni:)
Nem akarsz egyszerűbb dolgokat tanulni első nekifutásra?
Bőven van mit ahogy elnézem. -
uwu hun #133 Egyébként elméletbe létezik tökéletes mérőműszer, csak megcsinálni nem lehet.
Ezt most baromira leegyszerűsítve mondom el az érthetőség érdekében.
Igazából nem lesz korrekt a megfogalmazás, mert az elemi részecskéknek nem mindig van egyértelmű helye.
Ha egy tökéletes gömb felületén egyenletesen eloszló töltések helyezkednek el, a belsejében haladó töltéssel rendelkező részecskére ható eredő erők összege 0 minden pontban.
Ilyen körülmények közt, nincs zavarva a megfigyelt részecske mozgása, viszont a helyzetétől függően, minden kívül elhelyezkedő töltésre más-más erővel hat. Ezt az erőhatást kéne mérni ahhoz hogy nyomon követhessük a részecskét. Azt most nem részletezném, hogy miért nem lehet ilyen detektort építeni, túl sok ponton válik gyakorlatilag lehetetlenné. De az talán látszik belőle, hogy nem kőbe védett dolog ez, hogy a megfigyelés befolyásol, csak épp a valóságban másképp nem lehet csinálni:) Tetszik érteni?
-
Rotcsa #132 Schrödinger macskája
Idézet a cikkből:
"Fontos megjegyezni, hogy a szuperpozíció (akár a hullám-függvény) csakis abban az esetben omlik össze, amint tudomást szerzünk az anyag (elektron, atom, molekula) állapotáról. Közvetlenül maga a mérés nem omlasztja össze a szuperpozíciót (hullámfüggvényt), csakis az, ha a mérés eredményét megtudjuk; tehát ha a mérés eredményét azelőtt eldobjuk, hogy megtudnánk, a szuperpozíció megmarad! Ez kényszerűen valamelyik állapotba taszítja az anyagot, ami Schrödinernél döglött, vagy élő macskát eredményez, de sosem egyszerre a kettőt."
Tessék. Nem a mérés omlasztja össze, hanem az, ha megtudjuk, hogy hol van. Ha nem tudjuk meg nyugton marad.
Szóval pont, hogy de! :D -
uwu hun #131 Úgy van, hogy a fizikában vannak ilyen ok-okozati összefüggések.
Az hogy mit gondolsz, azt az elektron nem tudja, de ha mondjuk eltéríted a pályájáról csak azért hogy meg tudd, hogy hol van, vagy megmérd a sebességét, az más kérdés.
Csak mert a műszerek belebarmolnak szegénykém életébe. És annyira kis érzékeny, hogy bármivel akarod vizsgálni, arra ő reagálni fog valahogy, nem bírja ki nyugtalanul ha méregeted. -
Rotcsa #130 Na, akkor hogy van? :D
-
#129
Nem, pont erről van szó, hogy nem. -
Rotcsa #128 3. pont:
Nem a mérés befolyásolja az eredményt, hanem az, hogy ki akarom-e nyerni az információt, vagy nem. AZaz a szándék! Megmérhetjük, de ha nem tudjuk meg az eredményt, attól az még eredmény. Ha megtudjuk, akkor meg összeomlik a hullámfüggvény. -
#127
Nem, tudod én csak annyit várnék el, hogy legalább évek alatt az alapokat, a lényeget értsétek meg. De a lófaszt, elkezdesz már megint olyan részletkérdéseken faszkodni, ami kurvára semmit nem befolyásol.
Fotonnal is ugyanígy zajlik le a kísérlet, annak meg nincs töltése. Fogd már fel, légyszíves. -
#126
Mit nem értesz azon, hogy a kísérletet nem befolyásolja? -
#125
És hogy tudják megszűntetni a föld elektromágneses terét, nem odatenni azt az elektromágneses teret?
Egy cikkben azt olvastam, hogy nem tudnak "tökéletes vákumot" létrehozni (azt is tudósok írták). Akkor most igen, vagy nem? Ezt pofázzuk ÉVEK óta, hogy bizonyos dolgokról még a tudósok között sincs egyetértés, akkor hogy várhatod el tőlünk "nem tudósoktól", hogy "legalább értsünk mindent"?
:-):-) Nem vársz te el kicsit dokat tőlünk? Pedig azt állítottad pár éve, hogy okosnak tartasz..., szal, akkor kéne, hogy értsem, ha érthetően elsorolják. Legalább magaddal érts egyet, csak ennyi konzekvenciát légyszííííí! -
#124
Nem olvastam, amit linkeltél, csak az eredetijét, amit most szúrtál be.
Megint a szarhabosítás megy, meg a téma túlmisztifikálása.
A tested termel enzimeket. Mindig. Ezekre a testi, elviekben nem tudatos folyamatokra némi befolyással tudsz lenni tudatosan. Ha stresszes vagy, akkor több adrenalint termel a tested, ha nyugis, akkor meg több telomerázt. A nyugis állapothoz (meg úgy általában a testi folyamatok némi befolyásolásához) meg jó módszer a meditáció.
Kb ennyit lehet tényszerűen megállapítani.
Ettől még mindig nem fogsz tudni varázsolni, csak szólok. Nem sok újdonság van ebben, annyi, hogy most a telomeráz enzimet vizsgálták. -
#123
1. A kísérlet során. Vákuumban lődözzük az elektronokat. Nem lenne túl hatékony a kísérlet, ha a kilőtt elektronunk az első oxigén vagy nitrogénatomon elcsattanna.
2. Ja, hatással lehet, ezért nem rakunk oda elektromágneses teret. Most te tényleg azt hiszed, hogy ezek a fizikusok olyan hülyék, hogy szándékosan tönkrekúrják a kísérletet?
3. Pont ezt pofázzuk amióta feljött a téma, többen is, több hete, hogy nem a megfigyelés ténye, hanem maga a mérés befolyásolja a kísérletet. Ez nem olyan, hogy ránézel, azt' látod. A látás ugye fotonok visszaverődéséről szól. Ha egy elektront megküldesz egy fotonnal, akkor az drasztikusan más energiaállapotba kerül, mint előtte volt. Persze nem így észlelik az elektront, de ebből azért már látod, hogy olyan kis méretekről és energiaszintekről van szó, hogy már maga a mérés is befolyásolja a kimenetelt. -
#122
Hamár válaszoltál nekem. Pár további kérdés:
1. Hol nincs más részecske, ami hatással lehetne az elektron töltésére?
2. Az elektronra minimum vonzás-taszítás szinten bármilyen elektromos, elektromágneses tér hatással lehet.
3. Szimpla elektromos vezetékek esetében is mértek elektromágneses térerősségben ambivalenciát, akkor miért biztos, hogy műszerek (megfigyelő műszer, ha siscsirivel működik meg főleg) nem változtatnak dolgokon?
Egy szuszra egyenlőre ennyi. És hálásan megköszönöm ó hatalmas fizikaguruk, ha válaszra méltatjátok szerény kérdéseimet:-) -
patiang #121 Én is 
-
Rotcsa #120 Elolvstad amit mutattam?:D
MEDITÁCIÓ HATÁSÁRA A TELOMERÁZ AKTIVITÁSA NŐ!DE itt az eredeti Jéé, kinek a neve van ott? :D -
#119
Igen, tényleg, látom, hogy volt egy ilyen kutatás. Mondjuk a tekintélyelvre hivatkozás így is egy kicsit szánalmas próbálkozás, nem ezért kapta a Nobel-díjat.
Másrészt az eredeti cikk egy picit azért mást mond.
Gyakorlatilag arról van szó, hogy amit eddig is tudtunk, hogy a stressz egészségügyi problémákat okoz, most már tudjuk (részben), hogy HOGYAN. Ennyi. Semmi gondolat világformáló ereje, meg semmi hullámos kamuzás, és gyógyulásról sincs szó. Ezeket csak te képzeled bele, vagy elhitted valakinek, aki beleképzelte. -
Rotcsa #118 Elizabeth Blackburnnel kapcs:
Nem csak mikrobiológia és kémia az..... -
Rotcsa #117 Köszönöm!
-
remark #116 Végre valami tartalom! Gratulálok!
-
#115
Jól van, te akartad.
1. Mert semmilyen hatással nincs a kísérletre, nem foglalkozunk vele. Kb mintha a "kiskocsi megy v sebességgel" feladatban azt kérdeznéd, hogy a kiskocsi piros vagy kék. Tökmindegy. Nincs másik töltéssel rendelkező részecske, ami bármit tudna csinálni az elektron töltésével, úgyhogy teljesen lényegtelen.
2. Te nem vagy rádióhullám, az. Ez kb ugyanaz, mint a kémia. Alapvetően minden protonokból, elektronokból, neutronokból áll, a "kész" atomok, molekulák tulajdonságai gyökeresen különböznek.
Na, ezt vidd "lejjebb egy szinttel", hiába épül fel minden bozonokból, attól függően, hogy milyen bozonok milyen kombinációban állnak össze, lesz belőle anyagi részecske, elektromágneses sugárzás, egyebek.
De ez nem jelenti azt, hogy agyatlanul összemoshatsz mindent mindennel, a kémiában sem mondhatod, hogy "á, ez mind ugyanaz, há' protonból, elektronból meg neutronból áll mind".
Evolúció témában látom benyaltad a kreacionista faszságot.
Egyrészt az evolúciós elmélet nem foglalkozik az élet kialakulásával, az azzal foglalkozó tudományágat abiogenezisnek nevezik.
A tovább nem egyszerűsíthető érv az egy faszság, tömören.
http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2009/07/21/Nem_ertik_4_-_Egyszerusithetetlen_osszetettseg/
Ezt olvasd el. Ilyen, amikor valaki olyan dologról beszél, amihez TÉNYLEG ért is.
Ami a dologból kiderül, hogy kreacionistáék úgy köpködik a biológiát, hogy gyakorlatilag fingjuk nincs, miről beszélnek. Innentől kezdve nem hiszem, hogy nagyon komolyan kéne venni a dolgot.
Szintén orbitális faszság a 747-es példád, bár mondjuk érthető, ha abból a hülyeségből indulsz ki, hogy van olyan, hogy egyszerűsíthetetlen. Nem, nincs. Minden szépen, lépésről lépésre alakult ki, a megfigyeléseink szerint.
Egysejtű előállítása témában nem vagy kicsit türelmetlen? A Földnek volt mondjuk 1 milliárd éve, meg a teljes földfelülete, hogy kialakuljon az első egysejtű. Te ugyanezt várod el emberektől, egy laborban? Ne legyél már hülye, légy oly kedves!
Mármint ez a "véletlenszerű" kialakulásra vonatkozik, mesterségesen előállított sejtek léteznek.
Nem tudom, hogy Elizabeth Blackburnnel kapcsolatban téged basztak át ennyire, vagy te akarsz most engem átbaszni, de nem tart túl sokáig kideríteni, hogy semmi ilyesmiről nincs szó, nem azért kapta a Nobel-díjat, amit írsz, hanem
The Nobel Prize in Physiology or Medicine 2009 was awarded jointly to Elizabeth H. Blackburn, Carol W. Greider and Jack W. Szostak "for the discovery of how chromosomes are protected by telomeres and the enzyme telomerase".
Azaz "mert felfedezték, hogy a kromoszómákat hogyan védik a telomerek és a telomeráz enzim".
Semmiféle meditációról, gyógyulásról, vagy ilyesmiről nincs szó, ez mikrobiológia és biokémia.
Egyébként ismerem a kreacionista faszságokat, ahelyett, hogy ennyit írogattál, inkább olvastál volna... -
Rotcsa #114 Inkább a kérdésekre válaszolj.
1. Anaidnak:
Arra, hogy miért nem fontos figyelembe venni az elektron töltését a kétrés kíséretnél?
2. Nekem:
Mi a kifogásod Balogh azon világképével, miszerint a környezetünkben tapasztalunk az csupán azonos hullámtulajdonságokat mutató állóhullámok interferenciája.
Az elektronnak van hullámtermészete és ha ide vesszük a pauli elvet, akkor érthető, hogy miért van anyagérzetünk. Magasabb energiaszintű rádióhullámnak a betonfal, a fém, a fa nem anyag, simán átmegy rajta, de ha én akarok átmenni a betonfalon, akkor annak súlyos következményei lesznek, mivel én a környezetemből szinte ugyan azokat az anyagokat viszem be a szervezetembe, amiből az felépül. Vagy önmagukban, vagy vegyületekben. Van bennem vas, szén, magnézium, és sok minden, ami a periódusos rendszerben is. Érvényesül a pauli-elv, és anyagérzet keletkezik.
Evolúció:
E-szerint volt itt az őskáosz, egyfajta ősleves, amibe csapkodtak a villámok, majd kialakult az élő egysejtű. Az egyik ilyen a zöld szemes ostoros. Balogh megmutatja, hogy ez gyakorlatilag felépítésében egy mikrobiológiai villanymotor. Olyan tovább nem egyszerűsíthető szerkezethez hasonlítható, amiből ha bármit kiveszel, nem fog működni. Mint az egérfogó.
Kiszámítható, hogy az élettelen anyagból a véletlen feltételezésével kialakult ilyen összetett élő egysejtű kialakulásának az esélye ugyan annyi, minthogy végigsöpör egy tornádó a roncstelepen és összerak egy Boeing 747-es utasszállítót.
MInden tudományos eredmény hitelesítésekor kérik a megismételhetőséget és a matematikai magyarázatot. Az egysejtűt SOHA nem tudták még előállítani, azaz az evolúciót EL KELL HINNI.
Tovább: Kialakult az egysejtű, majd a törzsfejlődéssel a Homo Sapiens Sapiens, aminek kialakult a tudata, majd ez a tudat képes lett sejt-szintű változásokat okozni abban a testben, amiből kifejlődött.
2009-ben orvosi Nobel díjat adtak Elisabeth Blackburn-nek, mert bizonyította, hogy a meditáció, a relaxáció, a megváltoztatott táplálkozási mód sejtszinten pozitívan visszahat az emberi szervezetre és gyorsítja a gyógyulást. Ez egy logikai bukfenc, amely az evolúció elméletét - annak jelenleg elképzelt formájában - lehetetlenné teszi.A Nobel díjas felfedezés lényege, hogy a testet működtetheti, és genetikai szinten átalakíthatja, megfiatalíthatja a gondolat, a meditáció. De ha igaz volna az, hogy a gondolat anyagból jött létre, és gondolataink forrása az agy, akkor hatalmas logikai bukfencet volnánk kénytelenek lenyelni, hiszen így az anyag által létrehozott gondolat visszahat az anyagra és megváltoztatja, átalakítja, átrendezi, átépíti azt, amiből ő maga létrejött. Ez Münchausen báró esete, aki kihúzta magát a saját hajánál fogva a mocsárból, mégpedig lovastól.
Na, ezekre kérnék szépen választ kapni! :) -
#113
Jól van, lovagolj csak a szavakon, ahhoz értesz legalább, ha máshoz nem is... -
uwu hun #112 Üldöz engem ez a megszállott. 
-
remark #111 "Tudod egyszerűbb leírni két sorban, hogy nincs igazad, mint két napon és tízezer karakteren keresztül győzködni téged."
Senki se kér arra, hogy győzködj. Sajnálom, ha még ezt se érted. -
#110
Tudod egyszerűbb leírni két sorban, hogy nincs igazad, mint két napon és tízezer karakteren keresztül győzködni téged. Én tudom, hogy nincs igazad, és megtanultam leszarni magasról, hogy meggyőzzelek róla, mert úgy ragaszkodsz a faszságaidhoz, mintha az életed múlna rajta.
Legyél hülye, én megengedem. Vitát nem nyitok róla, de időnként azért közlöm, csak hogy tudd, hogy hol a helyed.
Ehhez tartsd magad. Vagy ne, őszintén nem érdekel. -
remark #109 Egyébként az "anyagi halmazállapotot" valóban furán hangzott, de attól még uwu-nak nem kell bedőlni: amikor látszólag normális dolgot ír (mint most), valójában akkor is csak trollkodik. Ez a második-harmadik hsz-váltásnál mindig kiderül. -
remark #108 Annyira azért nem kár "belénk" az energia, hogy ne trollkodjatok folyamatosan, de annyira kár belénk, hogy a konkrét felvetésekről beszélgessünk? Kit akarsz te ezzel megetetni?
Nincs egy olyan topik se, amit ne akkor hagynátok el, mikor az ember elkezdi kötni az ebet a karóhoz, és kizárólag a konkrétumokkal kapcsolatban hajlandó folytatni a vitát.
Teljesen véletlenül te is csak trollkodni jöttél vissza, és a konkrét, témához tartozó kérdések elől meg messzire menekülsz. -
#107
Én mondjuk tökéletesen megértem ezt, hozzád hasonló fejlődésképtelen, szavakon lovagló, légvárépítő szakmunkásokkal van tele ez a "tudományos" fórum, kár belétek az energia. Ha 5 év alatt is pontosan ugyanolyan faszságokat beszélsz folyton, akkor minek fárassza magát az ember? -
Rotcsa #106 Látom ahhol Uwu, ott vagy Te! :D
Már pár hsz-el leljebb is figyelmeztettél, csak most jut eszembe és néztem meg..:D
Köszi! :) -
Rotcsa #105 Egy kicsit valóban kusza lett, hogy hullám-jelenséggel kezdtem, aztán meg az anyag eredetére tértem rá, de azt hiszem a lényeg érthető. -
remark #104 uwu kizárólag trollkodni jár a fórumra. Még akkor is trollkodik, amikor látszólag épp a témához szól hozzá. (Büszke is ezért arra, hogy mekkora egy troll-mester.) uwu ennek megfelelően kezelendő.