303
Milyen mély a nyúl ürege? Vagy:
-
Qetanolit #223 Albertus! Nagyon köszönöm!
A Gézoo barátod megtalálta az elméleti Higgs bozont Newton fizikájában!
Zseni az a pasi! Kérlek add át neki a gratulációmat.
Még egyszer köszönöm! -
#222
skizo e vagy? -
7th uwu #221 Most az egyszer igazat mond.
Az anyag tényleg egy ritka dolog. A levegő meg pláne.
A két kezedet is csak azért nem tudod egymáson keresztültolni mint ahogy a "szellem a falon átmegy", mert a kölcsönhatások miatt keletkező erő nem engedi olyan közel egymáshoz a részecskéket. Hiába van baromi sok darab, ha a kiterjedésük kicsi.
A sűrűség fogalma is többféle képen érthető. Az optikai sűrűség és az anyagsűrűség -ami talán a térfogatsúllyal szemléltethető leginkáb- elég messze áll egymástól.
A levegő esetében ez nem szembetűnő, de az üveg esetén más talán érzed miről van szó. -
Albertus #220 Ha már akkor pontosan n=6e23/22,41/1000=2,67738E+19 [db]
267 738 000 000 000 000 00 db és nem 120 000 000 000 000 000 db
No igen, de a foton csatornájának a térfogata 1 km hosszon kevesebb mint 1e-25 ml
Azaz egy foton kevesebb mint 1:10 000 eséllyel találkozik a levegőben molekulával.
Persze ettől még szokott találkozni.. Sok foton sokszoros térfogatban
néhány molekulával találkozik..
De a többség nem találkozik.. Ezért közel azonos a levegőben a fénysebesség a vákuumbeli fénysebességgel.
Miután a kettő sebesség arányát a találkozások aránya adja. -
clarck #219 Kb egy kocka cukor nagyságú térben 120000000000000000 molekula van
Szerinted mennyi az esélye a "légüres"csatornának, és akkor még csak egy köbcentiről van szó -
Albertus #218 Miért lenne kizárt? A molekulák sebessége kicsi. (Alapból csak a termikus mozgás van.) Még szélsebesség esetében is csak pár méter/sec a fotonok sebessége pedig 3e8 m/s..
-
clarck #217 Szia!
Ezt nem mondod komolyan ugye?
Ha úgy lenne ahogy mondod akkor is kizárt hogy legalább egy molekulával ne találkozzon.
"Az esőn is át lehet látni, pedig az esőcseppek is eléggé sűrűn esnek lefelé."
De közben látod a cseppeket is. -
Albertus #216 Szia!
A levegő eléggé ritkás közeg.. Nem érintkezik folyamatosan minden atom vagy molekula egymással, hanem szabad rés(z)ek vannak köztük.
A fotonok pedig sokan vannak és nagyon gyorsak.
Az esőn is át lehet látni, pedig az esőcseppek is eléggé sűrűn esnek lefelé..
Csak az esőcseppek lassúak és szintén nem érintkezik minden esőcsepp a másikkal.
Így ha csak nagyon rövid időszakokra, de vannak esőcsepp mentes csatornák ahol a fény anélkül haladhat át, hogy közben nem találkozik esőcseppel.
Pontosan ez a helyzet a levegővel is. Csak nem látjuk a molekulákat.. -
clarck #215 Sziasztok!
Én leragadtam a fénynél.
Azt mondjátok illetve mondják, hogy a foton anyaggal érintkezve elveszti foton mivoltját.OK
Csak akkor az a kérdés, hogy érzékelhettek foton becsapódásokat ha a fotonnak át kellet haladni a levegőn? -
Albertus #214 Qetanolit! Van új fejlemény!
Gézoo levezette az összefüggést A tömeg tehetetlenségi állandója
Egyszerű, középiskolai szinten is érthető matematikai levezetéssel igazolta a kísérleti tapasztalatokkal egyező összefüggést.
Javaslom nézd meg te is! Szerintem szenzációs! -
#213
Sokszor mondtam már, hogy amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Itt sem én kezdtem el a fasszopó stílust, csak alkalmazkodtam. -
Albertus #212 
Csak vicceltem Bár ettől még félreértheti.. Nagymestere a félreértésnek 
-
remark #211 A francba! Akkor most dronk* is félre fogja érteni amit írtam? Bleee! 
-
Albertus #210 
Ezt hogyan érted? Én vagyok a fő troll? 
-
remark #209 Nem tudom hogy ennél mélyebbre lehet-e még süllyedni! Te vagy a tudományos szekcióban a csúcs!
-
Albertus #208 Bizony, így van.. Sőt! Nekem még az is feltűnt, hogy ha jól látom három olyan "iszapbirkózó" nick van, "akik" ugyanazokat a mondatokat írják le topic-ról, topic-ra.
Az is feltűnt, hogy mindenkit többnick-űséggel vádolnak és mindenkinek azt írják, hogy a vádolt az egyetlen aki nem veszi észre, hogy "mindenki más" szembe megy velük.
Pedig csak ez a három árva madár az akivel mindenki szembe megy.
Hogy lehet az, hogy nem veszi(k) észre? -
#207
Egyébként onnantól kezdve, hogy valaki elkezd belehazudni a pofámba, én beszüntetem az értelmes társalgást. Nem a kommunikációt, azt nem. Csak az értelmes társalgást.
Hülyékhez nincs türelmem. -
#206
Nyilván szimpatikus neked, mert pontosan ugyanolyan ostoba, semmihez nem értő, de mindenbe beleugató faszkalap ő, mint amilyen te magad is vagy. Szép pár lennétek együtt, csak nehéz lenne eldönteni, hogy melyikőtök a férfi a kapcsolatban... -
remark #205 
Ez igaz!
-
remark #204 Pont ez tetszik benne, hogy valami döbbenet milyen éles a kontraszt a ti kettőtök (Albertus+Qetanolit) párbeszéde és aközött amit uwu+dronkZero művel. Most szigorúan attól teljesen függetlenül, hogy a szakmai kérdésekben kinek van igaza, mert azt én nem tudom megítélni.
Nagyon jó, ahogy sima iszapbirkózást csinálnak a párbeszédből. Tetszik ahogy azzal vádol dronk, hogy saját magaddal beszélgetsz. Érdekes, de ez gyakori tünet, legutóbb itt írtam róla. Tehát akinek más a véleménye, az most már nem szimplán idióta, hazug, stb., hanem már a többszemélyűség is szóba jön. A palettáról minden lekerül, aztán ha semmi nem éri el a kívánt hatást, akkor mennek pihenni. Elképesztő!
-
Albertus #203 És különben is.. Néha tök viccesek a trolljaink. -
#202
Jól elbeszélgetsz saját magaddal azért. Nem tudnád ezt az internet mellőzésével folytatni? Írsz egy levelet, feladod magadnak postán, megvárod, aztán válaszolsz rá. Legalább nem kéne végignéznünk.
Esetleg egy elmeorvost is meglátogathatsz, lehet, hogy hasznos lenne neked egy agyi CT meg egy pszichiátriai kivizsgálás... -
7th uwu #201 Én tudom a hátterét, de az okot sajnos nem.
Ugyan az a kapcsolat ami a 7,2 és a sebesség egyes mértékegységei közt.
De sajnos rád vár a feladat, hogy alaposabban kikutasd, mert valami nagy titok van a háttérben.
A 7,2 fele pont 3,6 ami a m/s és a km/h közti váltószám.
Ez nem lehet véletlen! A 7,2 biztos hogy kulcsfontosságú szám, talán a teleportálás kifejlesztésének az alapszáma. De ezt te biztos jobban tudod, mert a halandzsázás a te szakterületed. -
Albertus #200 Szia! Miért ne lenne jó?
Igaz itt is firkálgat két troll.. De őket minden fórumról ismerjük. Mindenki hülye, senki sem ért semmihez sem. :) Agyhalott zombik.. -
Albertus #199 Úgy tudom, hogy még nincs. Egészen mást akart kiszámítani és úgy kapta az eredményt, hogy lefelejtett tagokat. Aztán az eredményre figyelt fel.
Azóta keresi a miértjét.
Neked van tipped arra, hogy mi lehet a kapcsolat? -
remark #198 Nagyon jó ez a topik! 
-
#197
Neked egy élet nem volt elegendő, hogy rájöjj, hogy a fizikához segghülye vagy és az is maradsz örökre... -
Qetanolit #196 Érdekes véletlen. Az esélye valóban elgondolkoztató.
Nem tudod véletlenül, hogy miért vagy azt, hogy hogyan bukkant rá a Gézoo?
Van mögötte valamilyen elvi-fizikai indok, magyarázat? -
7th uwu #195 Kénytelen vagyok téged idézni.
"k= GYÖK((c+v)/(c-v))-GYÖK((c-v)/(c+v))= 6,6743e-11 értékű-e?
Ugyanis a gravitációs állandó értéke 6,6743e-11 [m³/kg/c²]"
A k mértékegysége a felírtak szerint a sebesség gyöke. A G értékem eg ott van kiírva. Nincs semmi faktor, de ha lenne akkor se lenne jó amit írtál.
Egyébként a hsz hemzseg az ökörségtől, ez csak az egyik... -
Albertus #194 "Na most komolyan Tomikám! A [m³/kg/c²] az szerinted mi?"
Helyesen f= 1 [m³/kg/c²]
És ez az a mértékegység illesztő faktor amit az előbb sem értettél meg..
Ha többen leírják neked akkor megérted? Egyszer miért nem elegendő?
-
7th uwu #193 ...Nézzék emberek! ÉS Fonák Tamás megint nekifut egy számára túl magas akadálynak. Fut, fut, teljes erőbedobással éééés leveri a nyakával a lécet... Hát kedves nézőink, ez megint hanyatt esett...
Na most komolyan Tomikám! A [m³/kg/c²] az szerinted mi?
Kár a gőzért, megint beégtél, az előző egy sokat idézett hsz. lesz úgy érzem. XD -
Albertus #192 Szóval te is olyan okos vagy mint Elmike.. és Gábor és.. még hány nick-en is vagy?
A konstans faktoroknak soha sincs mértékegysége. Azért mert faktorok.
Ez a faktorok definíciójában áll.
A mértékegység illesztő faktor pedig mindig 1 értékű, és az eredményképzéséhez szükséges dimenziójú.
A két faktor szorzata az amit az olyan butuskák mint te az iskolában tanultok.
Ugyanis biztosan nem tudnátok felfogni ésszel, a két funkció külön létét. Ezért meg sem próbáljuk megértetni veletek.
-
7th uwu #191 XD
Számmisztikával is foglalkozol?
Egyáltalán nem zavar, hogy nem egyeznek a mértékegységek?
Nem értem minek kellett visszajönnöd. A múltkor is csúnyán beégeted magad mikor azt játszottad, hogy értesz a fizikához. Vagy ennyire tetszett? :D -
Albertus #190 Üdv Kedves Qetanolit!
Mottó: "Apropó Gézoo"
Kérlek te is nézz utána, hogy 1,00045 cm/s sebesség változás
relativisztikus Doppler értékeinek különbözete,
azaz
k= GYÖK((c+v)/(c-v))-GYÖK((c-v)/(c+v))= 6,6743e-11 értékű-e?
Ugyanis a gravitációs állandó értéke 6,6743e-11 [m³/kg/c²]
Nem hiszek a véletlenekben.. A lottó ötös esélye 1/4,4e7 a
6,6743e-11= 66743e-15 egyezésének az esélye pedig 1/1e15 száz milliószor kisebb.
Ha a lottó "véletlen" sem véletlen, egy száz milliószor kisebb esélyű egyezésnek pedig főleg a cgs mértékegység alapegységét használva..
több mint gyanús, hogy ennek oka van.
Várom visszajelzésedet!
Üdv: Albertus
-
Albertus #189 Egy érdekességet még érdemes említeni a témában, a polarizáció jelenségét.
Sokan úgy gondolják, hogy polarizációs tulajdonságokat csak hullámok mutathatnak, részecskék, kvantumok, így fotonok nem.
![]()
Gézoo kollégától kaptam ezt a kis animációt, amely azt mutatja, ahogyan egy antennában az antennára rákapcsolt feszültség (potenciál) hatására meglendülő, azaz gyorsuló elektronok hatnak a környezetükben lévő elektronokra, ezzel a gyorsulás hullám, az elektronok tömege és Coulomb törvény által leírtan a ható erő,
időben késleltetve halad végig az antenna azaz a vezető hosszán.
Ezzel időben késleltetve gyorsulnak az egyes elektronok, azaz a fotonok kisugárzása szintén időben késleltetett.
Ennek a foton felhőnek a tagjai érik el a vevőantennában lévő elektronokat és a beérkezési hely és sorrend függvényében a kisugárzó potenciál változással azonos irányú hullámzást hoznak létre.
Azaz ami kvantumokkal "nem lehetséges", a valóságban nem csak hogy lehetséges, hanem minden pillanatban lezajlik szerte a világon. -
#188
Hjah, persze, hogy nem ezt mondja. Albertus "vitastílusa", hogy hazudik egy gecinagyot, aztán elkezdi kifejteni.
Nyugodtan figyelmen kívül hagyhatod, amit mond. -
#187
Előbb is felfedhetted volna magad, akkor nem fárasztom magam. Pont te akarsz modern fizikában szakérteni, mikor még a klasszikus fizika terén is kihívásokkal küszködsz? -
Albertus #186 Valóban így tapasztaljuk.
"Vákuumban a Maxwell törvények értelmében az elektromágneses hullámok, így a látható fény is, egyenes vonalban terjednek"(Fénytani alapjelenségek)"
"Ott is lenne interferencia?"
Interferencia mindig, csak és kizárólag anyagon-anyagban képződik.
A vákuumban haladó fotonok ha képesek lennének még a vákuumban, a haladás közben interferálni, akkor például a távoli galaxisokról csak interferencia képek érkezhetnének.
Eddig nem sikerült olyan kísérletet végezni, amelyben a vákuumban képződhetett volna interferencia és csak a "kész interferenciakép" került volna kimutatásra.
[URL=http://mindentudas.hu/elodasok-cikkek/item/46-mire-j%C3%B3-a-kvantumfizika?.html]előadás 4 perc 45"-nél hajszálban létrejövő interferenciát már csak kivetítjük az ernyőre[/URL]
Sajnálatos módon, a "régi vágású" vezetőink megkövetelik, hogy a fényről úgy beszéljünk, mintha maguknak a fotonoknak lenne kettős természete.
Pedig élő példa a rést alkotó anyag, vagy a filmen a hajszál anyaga nélkül, vagy más elrendezésnél az ernyő elektronjai nélkül nem lehetséges interferencia. -
clarck #185 Hali!
Azt nem mondom hogy értem de már valamit világosodott.Hogy a fotonnal kapcsolatban mire képes a tudomány,annak még nem néztem utána. A foton energiája..... ezt úgy is tudjátok.A rácsos kísérletet normál viszonyok között hajtották végre.Azért kíváncsi lennék vákuumban mi lenne az eredmény."Vákuumban a Maxwell törvények értelmében az elektromágneses hullámok, így a látható fény is, egyenes vonalban terjednek"(Fénytani alapjelenségek)Ott is lenne interferencia? -
Albertus #184 Hali Clarck!
Azt írod, hogy "Csakhogy, a filmen a prof nem azt mondta hogy nem érkezett meg a foton ,hanem azt hogy igen is meg érkezett de a megfigyelés pillanatától már nem hullám formában terjedt hanem részecskeként."
Feynman közel 900 különböző gráffal, mint a szerinte lehetséges "összes" lehetőséggel próbálta leírni a foton viselkedését haladás közben.
Feynman abból indult ki, hogy ha megfigyeljük a fotont, azaz befogatjuk (vagy ahogy Qetanolit írta elnyeletjük,) akkor már ezzel a foton jellemzőit változtatjuk meg.
Így ha nem nyeletjük el, hagyjuk, hogy "hagy tegye a dolgát", viszont felvesszük az összes lehetséges és az összes csak logikailag nem kizárható viselkedését, történését haladás közben, akkor abból amit tapasztalunk az útjának végén,
visszakövetkeztethetünk arra, hogy a sok lehetőség közül melyik gráfok teljesülhettek.
A kis film nekem nagyon tetszik. Viszont abban igazat kell adjak Qetanilitnak, hogy egyetlen lehetőségként tálal a közel 900 ismert gráf azaz lehetőség egyikét, ezért inkább fogadható el "óvodai mesefilmnek", mint tudományos tartalmat közlő animációnak.
Hiszen mindannyian tudjuk, hogy foton csak haladó állapotban létezik, haladó foton pedig a jelenlegi ismereteink szerint megfigyelhetetlen.
Ezzel a kis film olyat állít ami a tudomány mai állása szerint nem lehetséges, vagyis finoman szólva hazugságot, tévhitet terjeszt.
