303
Milyen mély a nyúl ürege? Vagy:
-
Rotcsa #103 Jelen esetben szilárd halmazállapotról van szó, mivel a videó is ezt sugallja.
Nyilván nem fognak tudni gázokat alkotó elektronokat, kilőni, a folyékony közeget alkotó részecskékkel való kísérletezés értelmetlen lenne, mert folyadékban már elvégezték-meg amúgy is hogyan lehetne az kivitelezhető?, pont mint a gázoknál-, tehát jelen esetben amit anyaginak ért a tudós bácsika a videón, az a szilárd halmazállapot.
Te meg nézd meg a videót, mielőtt oktatni akarsz! -
uwu hun #102 Egy kis segítség mielőtt nagyon belebonyolódsz. -
Rotcsa #101 Nem tudom! :)
Én ugyan nem tartom magam "okos"-nak, de a részecskével kapcsolatos kérdésedre a válasz szerintem kezdődik, hogy a Földön a természetes közegek állapotváltozásai között ott a hullám-jelenség is.
Mivel az anyagok kémiából ismerten az elektronok elveszítésével, vagy leadásával keletkeznek, azaz az elektron mindenképp kell, hogy anyagi halmazállapotot kapjunk, ezért anyaginak feltételezték. Látni nem látták még soha, megfogni sem tudták még soha, de számolni tudtak vele bizonyos esetekben, akkor gondolták miért ne is lenne anyagi?
Max Planck már úgy fogalmazott, hogy valami "Isteni erőnek" kell léteznie ahhoz, h az elektron mozoghasson.
Jelenleg azt hiszem azt mondják, hogy az elektron nem anyagi részecske, de hajlandóságot mutat arra, hogy anyagi legyen.
Na,tovább: Később meg a fizikusok a hajukat kezdték tépni, amikor ennek kiderítésére tett kétrés-kísérleteik rendre olyan eredményekre vezettek,ami nem igazolja teljesen az anyagi jellemzőit. Új fizika született, a kvantum-mechanika, ami ugyan az anyagi részecskék fizikája, de már szó sincs anyagról, csak hullámokról és rezgésekről. Nekem ez az, ami érdekes..... megváltozott a világképünk úgy, hogy szinte el sem gondolkozunk rajta. -
#100
Mikor lesz az, hogy ha az ember kérdez az "okosok" értelmesen válaszolnak?
:-) -
Rotcsa #99 Na, hol a hiba? Hol, Hol? 
-
#98
Hol van a hiba? -
#97
Még mindig nem értem, miért lenne lényegtelen, hogy az elektronnak van töltése.
Hogy figyelték meg a jelenséget? Egy elektromossággal működő készülékkel?
Ha igen, hogy a fenébe ne lenne lényeges, hogy az elektronnak van töltése?
Tuti megint én vagyok a hülye, de akkor sem értem, hogy lehet lényegtelen, hogy elektronról van szó, aminek töltése van... -
uwu hun #96 Valamilyen szinten sajnos jártasnak kell lenni a fizikában ahhoz hogy az ilyen szélhámosok ne verhessenek át. Megtévesztő lehet, hogy néha igazat mond, de ettől még hazudik is, nem keveset. Ha folyamatosan hazudna nem tudna átverni senkit. Ennyi a trükk.
De igazából nagyon sok iylen van ám, csak téged most épp ő palizott be. Ez van.
-
#95
"AMit a fickó elmond, ahhoz nem kell fizikusnak lenni, hogy az ember megértse, logikus és így van...."
Nem, ahhoz kellene fizikusnak lenni, hogy rájöhess, hol van a hiba. -
Rotcsa #94 Nem értem, ezen mit nem lehet érteni....
A gondolat az egyetlen olyan tényező, amibe beavatkozhat az ember és a kísérlet kimenetelére is hatással van.
Nem is értem, hogy nem esik ez le a fizikusoknak.
Bár egyeseknek már dereng valami, de mások, mint pl Hawkins, görcsösen ragaszkodnak az egszakt, kiszámítható univerzum világmodelljéhez és lehülyéznek mindenkit, aki nem abban a rendszerben gondolkozik, mint Ők, holott a kapott kísérletek is egyre különösebbek! Régen még az absolute anyagi részecske megtalálása volt a cél, de ma már a húrelméletnél tartunk, ahol csak hullámokról beszélünk, viszont senki nem tette még fel azt a kérdést, hogy oké, hogy hullám, de hol a forrása? Ha az elektron állandó mozgásban van és hullám-természetű, akkor valaminek mozgatnia kéne nem?
Ha nincs hulllámforrás, akkor meg kéne tudnunk állítani az elektron mozgását.
AMit a fickó elmond, ahhoz nem kell fizikusnak lenni, hogy az ember megértse, logikus és így van.... -
#93
"A mérés eredményét tekintve pedig az egyetlen dolog ami számít, az az emberi elme, vagy ha tetszik, akkor gondolat.(szándék) "
Mármint te ezt hiszed, de ennek kurvára semmi köze a valósághoz, sajnos. Persze, szép lenne, meg minden, én is szívesen lennék herripotter vagy dzsedi, de ez nem következik a fizikából, bármennyire is görcsösen kapaszkodsz is ebbe a gondolatba. -
Rotcsa #92 A mérés eredményét tekintve pedig az egyetlen dolog ami számít, az az emberi elme, vagy ha tetszik, akkor gondolat.(szándék)
Azaz tudni akarom-e az eredményt, vagy nem akarom tudni. AZ univerzum így is, úgy is alakul valahogy, ha erre nem jöttél volna rá, ez az, ami alakítja. Ha úgy hagyom, ahogy volt, az is egy állapot!
Köszöntem!
-
Rotcsa #91 Nem azt mondtam, hogy nem kell mást keresnünk, hanem azt, hogy nem kell öreguras módra nyugodtan hátradőlni a hintaszékben, hogy "Mindent tudunk a világról" Olvasd el még egyszer,de ezúttal ne azt akard látni a válaszban, amit belegondolsz! Vakhangya! 
-
#90
nagyon örülök, hogy ezt beláttad, és mivel x a legjobb magyarázat, ezért addig nem is kell mást kerestünk. tehát ezzel azt is beláttad h a geocentrikus magyarázat is helyes volt addig, amíg meg nem cáfolták, meg az ultrahangok sem léteztek, amíg rá nem jöttek, h léteznek, meg a hullámfüggvény sem a gondolattól omlik össze, hanem attól, h megfigyeljük a mérés eredményét. köszöntem, thxbye 
-
#89
Vagy nem jön. Ezt nem tudhatod. -
Rotcsa #88 Ahogy telik az idő, úgy fog jönni egy újabb jelenség, ami megcáfolja x-et.
Ennyi. Nem mindíg elég párévtized arra, hogy minden jelenséget meg tudjunk vizsgálni.
EZért mondják azt, hogy a jelenleg felmerült problémákra x a legjobb magyarázat. -
Rotcsa #87 A fizika épp ezért sosem állítja(állíthatja) azt, hogy a világ így működik és kész, hanem azt mondja,"jelenleg nem tudunk rá jobb magyarázatot". -
#86
akkor fogalmad sincs mi az h megfigyelni vmit és modellt alkotni rá, de várj elmagyarázom:
adott egy jelenség, nevezzük A-nak. erre a jelenségre felállítunk egy modellt, nevezzük X-nek. X most egy helyes modell, mert megmagyarázza A-t. ha a későbbiekben megfigyelünk egy új jelenséget, mondjuk B-t, amit X nem magyaráz meg, akkor X rossz, és alkotni kell egy új modellt, Y-t, ami megmagyarázza A-t és B-t. ekkor Y-t tartjuk helyesnek. (figyeld meg, h X-et is helyesnek tartottuk anno, B ismeretének hiányában). VISZONT! (most jön, ami neked problémát okoz)
tételezzük fel, hogy telik múlik az idő, és nem találunk olyan jelenséget, ami megcáfolná X-t. ebben az esetben semmi okunk azt hinni, hogy X helytelen modell annak ellenére, hogy tudatában vagyunk annak, hogy akár a későbbiekben ez is kiderülhet (occam borotvája elv). tehát igenis X helyes modell. -
Rotcsa #85 Épp ezért kéne tanulva a korábbi hibákból bölcsebbnek lenni kicsit és nem azt feltételezni, hogy úgy működnek a dolgok a világban, ahogyan mi gondoljuk. -
remark #84 uwu provokálni jár az sg-re, ne foglalkozz vele. -
#83
persze , már tudjuk, h léteznek, de amíg nem tudtunk a létezésükről, addig nem létezőnek hittük őket. u.e. vonatkozik a geocentrikus világképre. a geocentrikus világkép is helyes volt addig (de csak pont addig), amíg rá nem jöttünk arra, hogy helytelen. nem tudom mi ezen a meglepő. -
Rotcsa #82 A Geocentrikus világkép tanításai jutottak eszembe a hsz-ed olvasva. :)) -
Rotcsa #81 
EZ igen! :) Én is ezt akartam írni neki.
-
#80
Az ultrahangok akkor is vannak, ha nem mérjük meg őket. Azóta tudjuk biztosan, hogy vannak és azóta van nevük, amióta megmértük. A létezésüknek nem feltétele, hogy mérjük őket.
Pontatlan volt a megfogalmazás.
Lehet, hogy újdonság, de a világ akkor is működik, ha nem méricsgéljük.
:-):-)
Csak humorizáltam, ne vedd zokon.... -
#79
pedig nem, nincsen. a méréshez hozzá tartozik, hogy megnézem ez eredményt. ha nem nézem meg, mintha nem is mértem volna, semmi információ nem jut el hozzám, tehát nem befolyásoltam a hullámfüggvényt.
az ultrahangok is csak azután vannak, hogy megmértük őket, ergo információt kaptunk az ultrahangoktól. ha soha nem mértük volna meg őket, akkor azok se lennének, hisz honnan tudnánk h léteznek, ha nem onnan, hogy megmértük. -
Rotcsa #78 Mi nem?
A cinizmusoddal meg húzz a fenébe, ha nem tudsz magyarázatot írni, csak provokálni! -
Rotcsa #77 Attól, ha valamit megmérsz, de nem nézed meg az eredményét, attól az még van.
Az ultrahangokat sem hallod, pedig vannak és mérhetőek. -
#76
jó, attól függ mit nevezel mérésnek, ha kvázi lemérsz valamit, de aztán mégis kitörlöd a mérés eredményét, az olyan intha nem is mértél volna semmit. én azt nevezem mérésnek, ha eredményt is kapsz. -
#75
dehát épp te mondod, hogy ha "eldobjuk" az információt, akkor !nem! történt mérés, hiszen az információt eldobtuk. a mérés akkor történik meg, ha meg is nézzük az eredményt. szvsz -
polarka #74 Én csak egy érdekességre hívtam fel a figyelmet, h mások (most néztem csak meg az előzményeket) mit halandzsáznak/filozofálgatnak belőle össze, az engem nem nagyon érdekel.
Majd, ha egyszer kellőképpen beleástam magam a kvantumfizikába...
Feynman írta, h amikor a relativitás elmélet friss volt, akkor lecsaptak rá az önjelölt ("szalon") filozófusok is. Kihozták belőle, h azt, h minden relatív és a nézőponttól függ, azt már ők is régen megmondták. Nah, ilyenkor okosabbnak tűntek volna, ha inkább meg sem szólalnak. Itt is könnyen belecsúszhatnak ilyenbe. -
polarka #73 És nem is pusztán a mérés, hanem az információ maga. Ezen mérési elrendezés direkt úgy lett összeállítva, h ne zavarja meg a jelenséget.
"Scully and Drühl found that there is no interference pattern when which-path information is obtained, even if this information was obtained without directly observing the original photon, but that if you somehow "erase" the which-path information, an interference pattern is observed." -
7th uwu #72 Nem. Olvass kicsit a témában. -
Rotcsa #71 Igen, ha csak gondolunk rá, hogy ki kellene nyerni a "melyik résen ment a részecske" információt,de nem élünk a lehetőséggel és eldobjuk azt, mielőtt megtudnánk, akkor még nem omlik össze a hullámfüggvény.
Viszont ha megtudjuk, akkor összeomlik. De kétség kívül itt is a szándék volt a háttérben.(meg akarom-e tudni, vagy nem).
A szándékot hogyan definiálnád? Mi az?
Tök mindegy mit cselekszünk, az univerzum a-szerint alakul tovább, hogy mit gondolunk.
Ez a tényező nem zárható ki és kerülhet meg:
Próbálták kizárni a megfigyelő szerepét, de arra az eredményre jutottak, hogy a kísérlet a saját jövőjébe lát és a a jövőből épp úgy következik a múlt és a jelen, mint a múltból a jelen és a jelenből a jövő.
Olvass kicsit a témában -
#70
:D :D :D -
#69
a megfigyelő cselekedete, igen, de nem a gondolata. a cselekedet a mérés, de attól ha csak rágondolok, még nem lesz mérés belőle. -
#68
igen, és? ebben a kísérletben is a mérés befolyásolja a hulámfüggvényt, nem a gondolat. -
polarka #67 Delayed choice quantum eraser -
#66
Tipikusan az az eset, amikor két témában a féltudásodat összemixeled, aztán olyan következtetésekre jutsz, amik a valóságtól távolabb nem is lehetnének. -
#65
ezt kérdeztem én. -
Rotcsa #64 Nem a mérés befolyásolja a hullámfüggvényt, hanem az, hogy megtudod-e az információt, vagy nem. Lsd: Schrödinger macskája
Vagyis a megfigyelő cselekedete (szándéka) alakítja tovább hullámfüggvényt.