458
  • Molnibalage
    #378
    Egy ember mindkét atomtámadást átélte. 93 évesen halt nem nem rég.
    Parancsolj.

    http://news.bbc.co.uk/2/hi/7963581.stm
  • Molnibalage
    #377
    Ezzel a szemlélettel semmit nem tudunk a világról. Ne is csináljnuk semmit. Javaslom áss egy gödört ülj bele és rettegj a fel nem derített veszélyforrásoktól, ami egy ilyen helyen érhet.
  • dez
    #376
    A vége lemaradt: a pánik elkerülése viszont nemzetközi érdek. Annyira nem nagy dolog végülis egy ilyen robbanásocska, világszerte volt már amúgy is többszáz belőle. :)
  • dez
    #375
    :D

    Nem lehet pontosan tudni, honnan jönnek a gőzök-gázok, de a gammasugárzás elvileg nagyrészt az 1-3. reaktorból jön.

    A reaktortatrtályok állapota ismeretlen, bár a 3. blokk containmentje "talán nem sérült" státuszú. Azonban lehet, hogy nem is itt történhetett esetleg a dolog, hanem a pihentetőmedencében, ahol több napra szintén szárazra kerültek a rudak. Aztán ugye nekiálltak a nagymennyiségű tengervizzel való locsolásnak, akkor esett vissza a gammasugárzás (a még mindig nem túl kevés ~200 uSv/h-ra, a kapuknál mérve).

    http://en.wikipedia.org/wiki/Fukushima_I_nuclear_accidents
  • dez
    #374
    "Amugy meg lehet neked 120kg bomba tisztaságú U235 is egybe, ha csak nem adsz hozzá kellő számú indító neutront nem fog történi semmi"

    Ezt most nem értem, a kritikus tömeg megléte esetén magától indul be a láncreakció...
  • dez
    #373
    Arról ő nem tehet. :) Mindegy, hagyjuk. :)
  • dez
    #372
    Valami azért van:
    "Japan's Nuclear and Industrial Safety Agency indicated that "The level of radiation is greater than 1,000 millisieverts. It is certain that it comes from atomic fission [...] But we are not sure how it came from the reactor." link

  • temp
    #371
    "Ami azt illeti, már más is írta a YouTube-on. :)"

    Ja, az más, a YouTube tipikusan az atomreaktorok szakértőinek találkahelye :)

    "Nem tudom, egy kimondottan "kicsi" atomrobbanás következtében mekkora közvetlen és hátramaradó sugárzásnak kellett volna megjelennie, de megjegyezném, hogy nem sokkal a robbanás után úgy 2 órára 100x-ra növekedett (1 mSv/h) az erőmű területén az amúgy sem alacsony szugárzás, majd kb. egy nappal később több napra maga az átlag állt be erre az 1 mSv/h-ra, időnkéti 10 mSv/h-val. Bár az utóbbiakért elvileg a 2. és 4. blokk volt a felelős."

    Ezért ha jól tudom főleg a pihentetőmedencék a felelősek, onnan jött a közvetlen környezeti kibocsátás. El kell mondjam, hogy én sem vagyok szakértője a reaktoroknak, de szerintem ez a történet már alapból ott sántít (többek között), hogy ha egy ilyen robbanás bekövetkezett volna, akkor az teljesen evidens módon a reaktortartály és a konténment épület nagyon komoly sérülését okozta volna. Ebben az esetben viszont reakormag tartalmának párolgása szerintem folyamatos és igen intenzív kibocsátással járna. Legalábbis szerintem így logikus, bár hogy ez milyen mértékű kibocsátást jelentene napi szinten, azt én megbecsülni sem tudom. Viszont a helyzet ezzel szemben az, hogy a dózisértékek stabilizálódtak az erőmű közelében és tőle távolabb is, sot, a távolabbi területeken szerencsére ha kis mértékben is, de az utóbbi napokban csökkentek.

    "Annak tekintjük, de ugye a Japánok és az Amerikaiak sosem hazudtak még? :)"

    De ez sok nemzetet érint, nem csak az amerikaiakat. Pl. japán ázsiai szomszédai is gondolom erőteljesen figyelemmel kísérik a helyzetet, igaz, a szél többnyire az amerikai partvidék felé vitte a szennyeződést. De a IAEA is kiadott összesített adatokat, amelyek részben a japán mérések eredményeit fogadják el, de mivel a sugárzó anyag útja elég könnyen kiszámítható, ezért szerintem feltűnne ha ellentmondás lépne fel az adatok között.

    Egyébként szerintem ha az enyémnél korrektebb cáfolatot akarsz kapni (én ugyanis mint írtam nem vagyok szakértő), akkor szerintem írj a nukleraj.blog.hu-ra, ott talán több hozzáértő hozzászóló van.
  • A1274815
    #370
    "Talán nem egy biztonságos módszer, vagy más baj van vele..."

    Vagy mert mondjuk nem működik, tudod, a szét választáshoz, UF6 gázt difundálnak át grafiton, nagy sebességgel, kaszkád rendszerben vagy szintén kaszkád rendszerben cemtrifugálják, illetvek kaszkád rendszerben ion nyaláb mágneses eltérítéssel választják szét. És így is vért kell izzadni még a 5%-ra való feldúsításhoz is, nem hogy a 80+%-hoz. Ha ez egy rotyogó tócsában magától össze jönne, szerintem azt használnák. Amugy meg lehet neked 120kg bomba tisztaságú U235 is egybe, ha csak nem adsz hozzá kellő számú indító neutront nem fog történi semmi, illtve ha sokat adsz a de a robbanáshoz nem elehet szépen folyni fog, illetve párologni/forrni fog.
  • A1274815
    #369
    Az hogy a téves hasonlatban szerepel.
  • A1274815
    #368
    Figyelj, ha 100kg-1t-nás robbanás következik be a reaktor tartájba, az megsemmisül, már pedig ami így szétvitte az épületett kb. 500kg TNT ekvivalens lehett. Ha meg láncreakciót akarsz ennyi uránnal grafit moderátorral is nagyon soknak kell lennie (100kg-mos nagyságrend, csak hogy világos legyen 100% U235 neutron reflektor és moderátor nélkül 60kg a kritikus tömege és az még csak láncreakciót se csinál, abba már bele se megyek, hogy a moderátor jelenléte megakadályozza a robbanást, mivel az is nyel el neutronokat, az üzem anyag rudak, meg 4-5% U235-öt tartalmaznak csak és a reaktorban neutron reflektor sincs). És azért melegedne az egész, mivel eleve azért kicsi a koncentráció, hogy nagy legyen a kritikus tömeg, és így szép egyenletesen melegítse a vízet.
  • dez
    #367
    Azt nem értem, hogy a fukusimásban mi lehet rossz?
  • dez
    #366
    "A kohászatban, azt nem ötvözhető anyagoknál tudják csak alkalmazni. Ha ilyen egyszerű, szerintem, nem tököltek volna évegik a kellő mennyiségű 85% U235 előállításán a Little Boyhoz."

    Talán nem egy biztonságos módszer, vagy más baj van vele...

    "Mert a kritikus tömeged elosztott. Azaz nagy térfogatban van csak jelen."

    Ja oké, de ugye arról beszéltünk, hogy talán valami módon különválhatnak a különféle izotópok az olvadékban.

    "1. Igaz, hevül, de nem a láncreakciótól, mivel azt már a földrengéskor leállították, hanem a több évi üzem alatt felhalmozódott hasdványok miatt."

    Természetesen ezt tudom. Csak ugye ez a leállítás nem egy a neutronoknak szóló üzenet, hanem a moderátor rudak kihúzása és/vagy noutonelnyelő rudak betolása, amik addig hatékonyak, amíg nem folyik le közülük az üzemanyag pl. a tartány aljára.

    "2. Stroncium az egy hasadvány, és mivel MOX az üzem anyag, eleve stroncium-oxidod van, ami nem fog hidrogént fejleszteni. Hidrogént a 2000K-ra hevült cirkónium (az üzemanyag rudak külselye) fejleszti, ha vízzel érintkezik."

    Bocs, cirkóniumot akartam írni.
  • dez
    #365
    Nem azt mondtam, hogy attól olvadt meg, pont fordítva!
    Egy kisebb robbanás nem feltétlenül vitte volna ki az egészet. És nem is csak a reaktorban történhetett volna meg a dolog, hanem a pihentetőmedencében is.
  • dez
    #364
    Ami azt illeti, már más is írta a YouTube-on. :)
    Nyilván nem ezt akarta sugallni a hír, csak érdekes egybeesés...
    Nem tudom, egy kimondottan "kicsi" atomrobbanás következtében mekkora közvetlen és hátramaradó sugárzásnak kellett volna megjelennie, de megjegyezném, hogy nem sokkal a robbanás után úgy 2 órára 100x-ra növekedett (1 mSv/h) az erőmű területén az amúgy sem alacsony szugárzás, majd kb. egy nappal később több napra maga az átlag állt be erre az 1 mSv/h-ra, időnkéti 10 mSv/h-val. Bár az utóbbiakért elvileg a 2. és 4. blokk volt a felelős.

    "A mért dózisértékeket pedig megbízhetó adatnak tekinthetjük, mivel nem csak a japánok, de pl. az amerikai hadsereg is monitorozza a sugárzási helyzetet."

    Annak tekintjük, de ugye a Japánok és az Amerikaiak sosem hazudtak még? :) (A MOX használatát is titokban próbálták tartani, csak kiderült. Szintén nemrég derült ki, hogy 60 évig hagadták mindketten egy olyan titkos megállapodás létét is, hogy az amerikai légierő a japánok - amúgy előírt - külön beleegyezése nélkül is használhatják atomfegyvereket szállító repülőgépek feltankolására a japán katonai reptereket.)
  • A1274815
    #363
    A Fukushimas és az atombombás, de ezt te nagyon is jól tudtad, csak ebbe olyan jó belekötni, igaz?!
  • A1274815
    #362
    "A kohászatban is alkalmazzák ezt a megolvasztós-magától különválós módszert."

    A kohászatban, azt nem ötvözhető anyagoknál tudják csak alkalmazni. Ha ilyen egyszerű, szerintem, nem tököltek volna évegik a kellő mennyiségű 85% U235 előállításán a Little Boyhoz.

    "Nem egészen értem, miért kellene majdnem az összes üzemanyagnak felhevülnie."

    Mert a kritikus tömeged elosztott. Azaz nagy térfogatban van csak jelen.

    "Másrészről, hevül az szépen! Eleve ahhoz is magas (1000-3000 fok) hőmérséklet kell, hogy a stroncium köpeny oxidálódása által nagy mennyiségű hidrogén keletkezhessen."

    1. Igaz, hevül, de nem a láncreakciótól, mivel azt már a földrengéskor leállították, hanem a több évi üzem alatt felhalmozódott hasdványok miatt.
    2. Stroncium az egy hasadvány, és mivel MOX az üzem anyag, eleve stroncium-oxidod van, ami nem fog hidrogént fejleszteni. Hidrogént a 2000K-ra hevült cirkónium (az üzemanyag rudak külselye) fejleszti, ha vízzel érintkezik.
  • dez
    #361
    No de milyen mindkettő? :)
  • dez
    #360
    A kohászatban is alkalmazzák ezt a megolvasztós-magától különválós módszert.

    Nem egészen értem, miért kellene majdnem az összes üzemanyagnak felhevülnie. Másrészről, hevül az szépen! Eleve ahhoz is magas (1000-3000 fok) hőmérséklet kell, hogy a stroncium köpeny oxidálódása által nagy mennyiségű hidrogén keletkezhessen.
  • dez
    #359
    Nem a légkör miatt látszik kékesnek a második?
  • A1274815
    #358
    Na! Ez a helyzet. Ne gyártsuk hozzá mesterségesen, hogy atomrobbanástól olvadtak meg, főleg, hogy már akkor se élt a láncreakció benne, csak a hasadványok fűtöttek(fűtenek).
    Ráadásul, ha tényleg atomrobbanás történt volna, akkor kérem szépen majdnem az egész reaktor tartam kint lenne, a nagy tömegben bekövetkezett elosztott robbanás miatt.
  • dez
    #357
    Senki sem tudja pontosan, milyen állapotban vannak. Azt lehet tudni, hogy jó időre részben vagy teljes egészében levegőre kerültek, ami rövid úton leolvadáshoz vezet, ami feltételezések szerint meg is történt.
  • temp
    #356
    "- Nyugodtan történhetett egy kisebb, néhánytíz- vagy száz tonnás atomrobbanás.
    - Ha így is volt, a japánok nem fogják bevallani. Legalábbis egyelőre."

    Jó tudni, hogy bár a világ tudományos elitjét sikerült átverniük, a szuperintelligens SG fórumozók átlátnak a rajtuk :)

    Egyébként szerintem egyszerűen félreértetted a hírt amit olvastál. Az ugyanis egyáltelán nem akarja sugallni, hogy ilyen robbanás történhetett, nem ezzel a célzattal hasonlította a plutónium koncentrációját a légköri robbantásokat követő szinthez. Ha olvastad volna az eredeti, japán forrást (amely szeretném kiemelni, hogy szintén megemlíti ezt az egyezést), akkor szerintem világos lenne számodra, hogy ezzel arra akartak utalni, hogy elméletileg nem 100%-ig biztos, hogy ez plutónium a mostani baleset során jutott a környezetbe, de erősen valószínűsíthető.

    Nem is értem hogy képes ilyesmire gondolni, ezt ugyanis nem lehetne titokban tartani. Egy ilyen robbanás a jelenleg kijutott mennyiségnél sokkal nagyobb menyiségű hasadó anyagot juttatna a környezetbe. A mért dózisértékeket pedig megbízhetó adatnak tekinthetjük, mivel nem csak a japánok, de pl. az amerikai hadsereg is monitorozza a sugárzási helyzetet.
  • A1274815
    #355
    Igazából az összehosnlítás miatt rossz mindkettő.
  • dez
    #354
    De abból csak egy lehet "rossz". :)
  • dez
    #353
    Itt közelebbi tervekről írnak. Idén már állítólag működni is fog egy hibrid (uránium+tórium) reaktor és tervezés alatt van egy pusztán tórium alapú is. Máshol meg azt olvastam, az USA-ban is kezdenek mozgolódni ezügyben. Bár ezek még nem a Rubbia féle biztonságosabb, gyorsítós megoldást alkalmazzák, azért így is van pár előnyük a hagyományosakkal szemben.
  • A1274815
    #352
    Ami igaz lenne, ha a megolvadt massza a hőmennyíség miatt nem kavarogna, mint a meleg víz, ráadásul, amikor megolvad, megnő a neutron vesztési felület, ami szépen limitálja a neutronok számát (lásd Csernobil). Egyébként ha kellően nagynak számít az 1-2 tonna, akkor igazad van, mivel a Davy Crockett is berobbantást használt. Ráadásul ha most el is fogadjuk, hogy egy atomreaktor nukleáris bombaként képes felrobbanni, akkor is meg kell érteni, hogy a robbanási pontig majdnem az össze fűtő elemnek kell felhevülnie, azaz nem egy-két kg robban, hanem több tonna, csak kicsit.
  • A1274815
    #351
    Helyben vagyunk:
    Hidrogén: infravörös, de 3000+K
    Nucleáris: első villanás röntgen, de a nagy nyomás miatt van benne látható fény is, majd a nyomás csökkentével eltünik (10+MK), majd ahogy hül a spectrumban megjelennek a látható fények, amikor a tűzgömb kb. 30000K akkor jön a második villanás, általában fehér ezt szokták atom villanásnak hívni, de magaslati robantásnál, ha nincs körülötte egyéb szennyező anyag, akkor igen csak kékes.

    És mindkettő füstnélküli. Ha van szennyező anyag, bármelyiknél, akkor az befesti a lángjukat, illetve a nagy hőmennyiség miatt, egydarabig a szennyező anyag illetve akár a levegő is izzani fog.

    TNT, lőpor, hagy magaután igazi füstöt is. Maga a nagy erejű robbanások felhőjét: a hírtelen nyomásváltozástól kicsapodott víz pára és jégkristályok, felkavart por (szennyezőanyagok, korom) és ha olyan volt a robbanószer, akkor füst is alkotja.
  • dez
    #350
    Kicsit utánaolvasva, a robbanáshoz (legalábbis kellően nagyhoz) valóban ez kell. De volt már néhány olyan baleset, ahol sikerült véletlenül összehozni a kritikus tömeget, be is indult a láncreakció, de azonnal le is állították a kritikusság megszűntetésével. Az "elkövetők" persze napokon belül meghaltak. Azt nem tudom, mi lett volna, ha folytatódhat a folyamat... Egy kisebb robbanás-félésre talán elég lett volna az a kis mennyiség, ami részt tudott volna venni a folyamatban, mielőtt szétszóródik az egész.

    De vannak még alternatívák a 3.-as reaktorra. A különféle urániumizotópokat tudomásom szerint a tömegük alapján tudják szétválogatni. Nos, ha megolvadnak a rudak, a különféle összetevők ennek megfelelően rétegződhetnek....
  • Penge4
    #349
    "Normálisan működő atomerőmű okozott-e hasonló dolgokat: szmog, ózonlyuk, üvegházhatás, légúti megbetegedések?"

    Mutass egy olyan sugárfertőzött embert, aki megélte a 80-90 éves kort és 20 éves korában vagy az előtt érte a sugárzás.

    Én mutatok helyette 10 olyan embert, aki fiatal korától dohányzott, faluban lakott, szénnel tüzelt, koleszterindús kaját zabált és éhgyomorra itta a butykost és úgy élt meg ennyi évet.
  • sanyicks
    #348
    "De most komolyan azt hiszed az aki zöldnek nevezhető azt támogatja hogy mindent szénnel oldjunk meg? Olvass vissza szerintem."

    Látom még most sem érted...

    Aki atom ELLEN van, az tudtán kívül a fossziliset támogatja, mert jelenleg MÁS NINCS. És amikor a sötétzöldek atomerőművet állíttatnak le, akkor szén, földgáz, vagy olaj erőművet fognak elindítani... sokat mert egy atomerőmű többet termel sokkal mint egy fosszilis, így több kell a kiváltásához.
  • dez
    #347
    Hmm, és vajon mitől függ, hogy milyen színnel ég/robban?
  • A1274815
    #346
    Ú! Bocsánat elgépeltem 2 videó.
  • A1274815
    #345
    Egy atom robbanás, de a példádban 3 videó szerepel.
  • halgatyó
    #344
    Hát eltartott fél napig, mire mindent el tudtam olvasni...
    Néhány évvel ezelőtt még én (is) propagáltam a Carlo Rubbia féle gyorsítós (szubkritikus) reaktort (asszem, hogy nem a mostani nick alatt)
    Most is maximálisan támogatom, mert tóriumból rengeteg van, és nagyon hosszú ideig el tudná látni az emberiséget energiával.
    (Sajnos, a fúzió kiváltására a dolgok MOSTANI állása mellett nem lesz alkalmas, mert kifejlesztésének stádiuma kb. azon a szinten áll, mint a fúzióé. Vagyis ha most elkezdik a kutatásokat, akkor még legalább 15 év, mire elkezdhetik tervezni az első reaktort)

    A jelen probléma --a hűtési szükséglet ill annak híján a nagy olvadozás-- a gyorsítós reaktorral is fennáll: egy X teljesítményű, T ideje működő láncreakció Z mennyiségű hasadási terméket hoz létre, köztük a jód és cézium izotópokkal. (Plutónium nem lenne, ez előny)

    A reaktorok biztonságát növelni kell, ez világos, az ellenkezőjét senki sem állította. De az az örjöngés, ami mostanában -- leginkább Németországban -- zajlik, az senkinek sem jó.

    A történelem már sokszor bebizonyította, hogy a kisemberek (köztük az "élőláncos" félkegyelműek kiváltképp) csak utólag szokták észrevenni, hogy a saját érdekeik ellen használták fel őket.

    Asszem az itt folyó vitára is rányomja a bélyegét erősen az a vita, ami a "külvilágban" zajlik, és amelytől a jövőnk függ, bizony.
  • A1274815
    #343
    Más helyen is robbant a kettő, de mindegy.

    Amúgy szívesen, ha keresel egy beton épületet, aminek egy belső termét megtöltünk több tonna hidrogénnal.
  • dez
    #342
    Olvastam. A többeszsámra kérdeztem rá, mert a #282-esben én csak egyet linkeltem.
  • A1274815
    #341
    Hmmm....
    Különböznek az angol meg a japán jelentések, legalább is a vizsgált anyagok tekintetében.

    Ahogy láttam a kobalthoz sehol se szerepel érték.
  • xrt
    #340
    "Ennyi erővel állíthatnád azt is, hogy a tiszta víz mérgező. Nincs végtelen számú mérés, ami cáfolná..."

    Magyarán mondva nem tudja még senki. Remélem azért az atomerőműveket más mentalitással tervezik, mint az általad vázolt...
  • dez
    #339
    Úgy vélem, a hirdogén máshogy robbant volna (hasonlóan, mint az 1. blokk). Más robbanékony anyag meg nem volt ott. De ha mutatsz egy másik hidrogénrobbanást, ami narancssárga tűzgömmel kezdődik és sűrű, 1km magasba törő fekete füstöt képez...