187
-
#107
a vizgozt ki kel pucogatatni mert jönek az ufók és a kolbűaszt beledugdosag betömik a jukat. anyu? -
#106
Pánikot valahogy el kell kerülni. Amit mondanak, mindig szorozd meg vagy oszd el kettővel - attól függően, hogy politikus, vállalkozó, orvos...stb mondja - és meg is van az "igazság". :) -
Lucy in the Sky #105 Ja, mai hír hogy nekiláttak a gerinchálózat javításának, röpke 16 nap és újra lesz energia, kérdés, hogy addigra mit kezdenek vele? Ahogy elnézem, nem nagyon maradt mibe vezetni az áramot...
Amúgy nehezen tudom elképzelni hogy egy távvezeték annyira károsodjon hogy tetszőleges kényszerszülte megoldásokkal néhány nap alatt a szükséges relatíve alacsony teljesítmény átvitelére ne lehessen alkalmassá tenni. Még előzetes felkészülés, tervek nélkül is megoldhatták volna, helikopterrel, kötélen lógó alpinistákkal, rögtönzött kötőelemekkel - na persze ha előre ismerték volna a következményeket (bár abból hogy egy komplett atomerőmű minden létező hűtése leállt, nem olyan nehéz rájönni..) és nem vonja el a figyelmet a természeti katasztrófa, biztosan nem tökörésznek ennyit. Ha a nagymamának kereke lett volna.. -
Lucy in the Sky #104 Tengervizet pumpálnak a reaktorokba a rendelkezésre álló (elégtelen) kapacitással napok óta, ezért olvadozik folyamatosan valamelyik, szvsz. nem sok maradt már az eredeti konfigból, csak izzó göbök a tartály alján.. Ha elfogy a bórsav akkor harangoztak. Ráadásul a tengervíz a reaktor acélötvözet anyagát megeszi (oxigén + klór + nyomás + hő, http://www.tpub.com/content/doe/h1015v1/css/h1015v1_134.htm) - elvileg napok alatt megreped/kilyukad az összes, ha minden igaz 2 már szelel.
A legnagyobb gubanc a pihentetőmedencékkel van (amit ugyan praktikusan, de utólag belegondolva nem túl okosan a reaktorok fölött helyeztek el), ott is elment a hűtés, olvadnak, viszont ott nincs tizencentis acélötvözet ami meggátolná az okosság azonnali kiszökését (felmerült hogy ezek felelnek a robbanásokért is, a hidrogén nem a reaktorokból jött), a 4-es blokk medencéjében ráadásul az elhasználton kívül ott egy teljes garnitúra friss fűtőelem, jópár tonna összesen..
Földrengésre terveztek, bár nem ekkorára de nem az volt a gond, 6m-es hullámra is, ez most 10 lett, valahol olvastam h pánikszerűen magasítják a többi erőmű hullámtörőit - talán ésszerűbb és gyorsabb lenne néhány generátort/hozzá gázolajat elhelyezni magasabb pontokon, reaktorépület tetején, mert mi van ha lesz még pár nagy lökés 20 méteres hullámokkal?
Remélem Halgatyónak igaza van és az igazi gané dolgok nem jutnak ki a levegőbe, akkor "csak" a lefelé távozó drága energiaforrás további sorsa miatt kell aggódni, mert vagy a talajvíz, vagy a partmenti tengeri élővilág odalesz.
Ocsmány egy dolog ez a maghasadás ha elszabadul :( Ugyanakkor továbbra is az a szomorú helyzet hogy szükségünk van rá..
![]()
-
teddybear #103 Most éppen helikopterekkel hordják a vizet a reaktorokra, már amelyik megközelíthető. -
teddybear #102 Mert először nem is volt. Aztán a cunami hazavágta a hűtést, meg a dízelgenerátorokat. A reaktorok meg melegednek. Hűteni meg nincs mivel. Ez van.
Amit meglehet tenni az az, hogy szépen, lassan szétszedik a fűtőelemeket a reaktorból, aztán a fűtőelemeket a fürdetőmedencében hagyják lehűlni. Közben meg rendbe hozzák a meghibásodott részeket. -
opeca #101 Az ilyen atomerőműves dolgoknál mindig jobbnak tüntetik fel a helyzetet. Ez is úgy kezdődött, hogy jaj, nincs probléma. Aztán nincs a fenét nincs.
Valahogy mindig úgy magyarázzák, hogy minden rendben, urai vagyunk a helyzetnek, csak egy kis probléma van. -
#100
Tudom. :) -
morden #99 Nem is neked szólt "viasz" nevű kommentelő hozzászólása... Érdemes megnézni hogy kinek melyik hozzászólására válaszol valaki, mielőtt magadra vennéd és árnyékra vetődnél( viasz doktor kotorász 88-as üzenetére válaszolt) -
#98
Azoknak meg, akik azt írják, hogy más energiaforrással ne is foglalkozzunk, mert csak az atom a tuti, annak csak annyit, hogy eléggé együgyűek.
Akkor élek a te hozzászólásoddal. Ki a tököm állított ilyet? Én biztos nem. Én megam szokatm idézni Aszódit, hogy az energetika nem törekszik monokultúrára. ---> BTW akkor a fúziós miért is lenne áldás? Mert az bizony akkor erősen monokultúra felé vinné el az energetikát, ha mindent azzal váltasz ki...
Bizonyára az atomerőművek sem voltak mindig ilyen hatékonyak, és olcsók, és igen sok pénzzel kellett megtámogatni a kifejlesztésüket.
Tudommal nem igazán. Ellenben az összes "zöld" erőmű támogatással és kötelező átvétellel megy. Eh...
A technikai fejlődés vitte az atomot előre, ahogy a sima fosszilis erőműveket is. A Mátra Erőmű 29%-os hatásfokkal megy. Az új blokkja 42-43%-kal fog a vacak lignittel. Normális szénnel 50% is elérhető. Anny a difi, hogy katonai alkalmazásokból nőtt ki. Eleinte csa Pu termelésre építettek reaktort hőt ami keletkezett szimplán elvitték vízzel. Emlékeim szerint az első nagy reaktoron pl. szimplán keresztül vezették a folyó vízhozamának nagy részét. Aztán leesett, hogy ezzel áramot is lehet termeni. -
waterman #97 itt egy link egy nem ITER féle fúziós erőműről (LIFE - laser internal fusion energy). érdemes megnézni, hogy enyhén sugárzó, elhasznált fűtőelemekkel is működne. valamint képtelen lenne magában akár leolvadni, akár bármi más károsat csinálni, mert olyan gyér fűtőanyagot használ, hogy amint nem pótolják a neutronokat, a fissziós része azonnal leáll, és elkezd kihűlni. -
viasz #96 Én azzal nem vitatkozom, hogy kinek miért van tele a mije a zöldekkel.
Ha a tévében látsz valamit, akkor egyből jössz ide hőbörögni? Akkor is, ha sem a cikk sem a beszélgetés nem arról a témáról szól? Csak mert itt ment az elmélkedés a kínai atomerőmű állapotáról, erre meg jön valaki, aki meg elkezdi leugatni a zöldeket, úgy, mint ha itt zöldek beszélnének az atomenergia ellen, pedig szó nem volt ilyenről, még csak meg sem lett említve.
27-es hozzászólás:
"Akkor mondjon a sok ellenző VALÓS alternatívát és ne sötétzöld handabandát..."
Azt azért megsúgom, hogy nem tegnap kezdett el emelkedni az élelmiszerek ára, és nem hinném, hogy a zöldek rikácsolása miatt lenne ez. Lehet tévedek, akkor viszont tépjük ki a hangszálaikat, és meg van oldva a benzin, és az étel ára...
Azoknak meg, akik azt írják, hogy más energiaforrással ne is foglalkozzunk, mert csak az atom a tuti, annak csak annyit, hogy eléggé együgyűek. Igen, jelen állapotban az atomenergiát kell használni, de fejleszteni kell az ezt kiváltó, kevésbé veszélyes energiaforrást. Ja, hogy egyesek értsék: ezt kiváltó= hasonló vagy jobb hatékonyságú, hasonló, vagy olcsóbb árú.
Bizonyára az atomerőművek sem voltak mindig ilyen hatékonyak, és olcsók, és igen sok pénzzel kellett megtámogatni a kifejlesztésüket.
Egyébként elárulom, hogy nem tartom magam zöldnek, csak próbálok ésszerűen gondolkodni. -
#95
A bármi megtörténhet elvben jelenthetne akkor 10-es erősségű rengést is? Felhívom figyelmedet, hogy ez volt minden idők legerősebb rengése arrafele.
Mintha minden idők legmagasabb vízállásához méreteznéd a dunai gátakat, csak éppen még annál is erősebb jön.
A rengést kibírta az épület Más helyen egy 9-es rengés után ország nem maradna. Ott meg megy tovább az élet. Van áram, van net, van víz az ország nagy részén.
A gond a cunami. Azzel nem lehet mit csinálni. Nem veheted körbe gáttal az egész országot. -
#94
Itt MW-os teljesítményű szivattyúkról beszélünk, nem mobil zsopmszivattyúkról... -
#93
Köszi, éppen akartam volna én is belinkelni :) -
#92
"Amikor a földrengés bekövetkezett, az automatika a Fukushima-Daiichi 1. reaktort is leállította: a (6) fıgızszelep bezárt, a (7) turbina leállt. A keletkezı hıt ilyenkor úgy lehet elszállítani a reaktorból, hogy a névleges üzeminél jóval kisebb mennyiségő gızt a (22) üzemzavari ıcserélıkön keresztül kondenzálják, majd a kondenzátumot a (23) üzemzavari tápszivattyú juttatja vissza a reaktorba.
Mivel a telephely leszakadt a villamos hálózatról, a biztonsági rendszerek mőködtetéséhez rendben elindultak a dízelgenerátorok, a fenti hőtési funkció megindult. A telephelyet elérı extrém cunami azonban egy óra elteltével tönkretette az üzemzavari dízelgenerátorokat.
Forrás: http://www.reak.bme.hu/fileadmin/user_upload/felhasznalok/aszodi/letoltes/Japan/20110312_Aszodi_Japan_v3.pdf (Cat linkeltebe #30 -ban) -
Doktor Kotász #91 Mire odaraknának egy szivattyút, addigra az ott lévő víz elforrt, és nagy a nyomás, hogy többet beletoljanak... -
Doktor Kotász #90 A te skálád nem a földrengés energiáját mutatja, hanem azt, hogy egy adott ponton a takajon keresztül milyen erőhatások fejtődnek ki. Szóval a te skáládnál nagyobb érték is kijöhet a földrengéstül távolabbi ponton, mint a közelében. Azt hiszem mexikóban volt olyan, hogy egy masszív épület összedőlt a város közepén, míg a város többi része érintetlen maradt. Az ok az volt, hogy a rezgések hullámai visszaverődtek egy közetlemezről, és pont egy pontban összegződtek a jövő, meg a visszatérő hullámok. Egy földrengésbiztos épület úgy dőlt össze egy kisebb földrengéstől, hogy a centrumhoz közelebbi tákolmány épületeknek semmi baja nem lett. A z általad favorizált skála semmit nem mond a földrengés erejéről. -
#89
Számomra néhány dolog nem tiszta.
Ott van az egész erőmű a tengerparton/vízparton, de ahogy elnézem a képeket nem hiszem hogy több km-s vonzáskörzetből kellene intézni a hűtővizet. Rendben hogy földrengés volt, de nem maradt Japánban sehol egy működőképes szivattyú? amit egy-két napon belül oda lehet helikopterrel, vagy hajón vagy mittomén mivel szállítani?
Meg kicsit úgy tűnik nekem hogy az atomerőművek tervezésénél bevett " BÁRMI MEGTÖRTÉNHET" címszóba nem vették be a földrengést... pedig Japánban, ill. abban a térségen korántsem olyan ritkák és gyöngék a földrengések mint mondjuk a Kárpát-medencében. Továbbá nem kéne egy "gravitációs" hűtőrendszernek lennie legalább 2 blokkonként? (= víztorony...)
Mindezekre nem tudom a választ, akik jártasabbak ezen a téren megosztanák, mit tudnak ezekről? -
Doktor Kotász #88 "Még mindig nem értem azokat, akik itt rinyálnak a zöldek ellen, mikor senki nem szólt mellettük. Magatokat gerjesztitek ilyenkor? :D"
Mert bekapcsolod a tévét, és az jön belőle, hogy úristen, globális felmelegedés lesz, termeljünk biodízelt. Felmegy az élelmiszer ára, a biodízel meg tök felesleges közben. Megvétóznak minden autópályát, elkerülőutat, körgyűrű szakazt, és helyette mindenki pöfög a belvárosi dugóban.
Baszzák meg az anyjukat. Jómódú hülyegyerekek hobbiból öntudatoskodnak, de a csoró prolik életét korlátozzák a kiharcolt baromságaikkal. Az lenne a dolguk, hogy egy környezetpusztító vegyiüzemet szűrők használatára kényszerítsenek, de helyette betiltatják a wolframszálas villanykörtét, én meg lehúzom a szart a vécén, mire látok is valamit, mert az energiatakarékos lassan indul be.
Na ezért van tele a töke az embernek ezekkel a buzeránsokkal. -
Zolorado #87 Azok a szemét terroristák :( -
#86
Bocs, de attól függ, hogy kinek. A gyorsulából nem igazán jön a rendgés energiatartalma. A Richter skála meg pont ezt mutatja... -
#85
Ahány tanulmány, akkor prognózis. Olvastam már 50 és 500 éves tartalékot is 2. gen reaktorokkal. -
#84
És sokkal kisebb teljesítményű... -
halgatyó #83 Van itt egy igen jó link, most találtam:
Fukusima erőmű
Itt van egy olyan adat, amit sajnos másutt nem közölnek: VÉGRE VALAHÁRA NORMÁLIS SKÁLÁVAL ADJÁK MEG A FÖLDRENGÉS ERŐSSÉGÉT
Én már sokat szitkozódtam különféle fórumokon a teljesen használhatatlan, agyalágyult Richter-skála állandó erőszakolása és az ehhez képest rendkívül informatív és a gyakorlatban hasznos Sieberg-Mercalli skála teljes mellőzése miatt.
A Richter-skála használhatatlanságának ecstelése helyett most hiánypótlóként leírnám az 1975-ben kiadott Technika Kisenciklopédia Sieberg-Mercalli skáláját.
Előrebocsátásul annyit, hogy ez a skála az emberek (és műszaki létesítményeink) számára érzékelhető földfelszíni gyorsulás értékeket adja meg.
A skála 12 fokozatú, a fokozatok között körülbelül 2-2,5-szeres növekmény van.
1.fokozat. Gyorsulás 0,25 cm/s2 Csak műszerekkel érzékelhető.
2.fokozat. Gyorsulás 0,25 - 0,5 cm/s2 Csak egyesek érzik a házon belül, főleg a felső emeleteken.
3.fokozat. 0,5 - 1 cm/s2 A házon belül levőknek csak kisebb része érzékeli.Legtöbbször tocahaladó jármű hatásához hasonló.
4.fokozat. 1 - 2,5 cm/s2 Nappal házon belül sokan, házon kívül kevesen észlelik. Éjszaka egyesek felébrednek rá. Ablakok, ajtók zörögnek, falak recsegnek. Nehezebb teherautók épületrázó hatásához hasonló.
5.fokozat. 2,5 - 5 cm/s2 Csaknem mindenki észreveszi, sokan felébrednek rá. ablak és ajtó üvegek összetörhetnek. Egyes tárgyak felborulnak, függő tárgyak lengésbe jönnek.
6.fokozat. 5 - 10 cm/s2 Erős, mindenki észreveszi. Nehéz bútorok is elcsúszhatnak, kémények ledőlhetnek.
7.fokozat. 10 - 25 cm/s2 (Áttérünk a m/s2 gyorsulásegységre: 0,1 - 0,25 m/s2)
A kevésbé jól megépített épületekben komolyabb károk is keletkezhetnek. Sok kémény ledől. Autóvezetés közben is érzékelhető.
8.fokozat. 0,25 -0,5 m/s2 Ez már eléggé pusztító. A házak 25%-a súlyos károkat szenved (gondolom, nem Japánban, hanem itthon), sok lakhatatlanná válik. A kémények ledőlnek, a nedves földből iszapos víz nyomódik ki. Az autóvezetést zavarja.
9.fokozat. 0,5 - 1 m/s2 A lakóházak 50%-a súlyosan megsérül(gondolom, nem Japánban, hanem itthon), sok lakhatatlanná válik. Tekintélyes repedések keletkezhetnek a földben. A földalatti kábelek elszakadhatnak.
10.fokozat. 1 - 2,5 m/s2 Az épületek 75%-ában súlyos károk keletkeznek, sok összeomlik. Földcsuszamlások, nagy repedések keletkeznek.
11.fokozat. 2,5 - 5 m/s2 (azaz fél "g"-ig, ahol g a nehézségi gyorsulás. Ez tényleg tekintélyes) Minden kőépület összeomlik, hidak leszakadnak, távvezetékek használhatatlanná válnak, sínek elgörbülnek.
12.fokozat. 5 - 10 m/s2 Ez katasztrofális. Minden emberi létesítmény tönkremegy. A rezgéshullámok a felszínen láthatóak. Egyes tárgyak a földről felrepülhetnek.
A fent idézett Wikipédiás cikkbeli adatot az előbbi fokozatokkal összevetve az látható, hogy ez a rengés a 10-es fokozatú lehetett a Sieberg-Mercalli skálán ott, Fukusimában.
Érdekes kérdés, hogy egy épület kb. mekkora gyorsulásokat bír ki? Erre egy kis saccolást csinálhatunk. Képzeljünk el egy 10mx10m alapterületű, egyszintes épületet, 30 cm vastag téglafalakkal. A födém + tető legyen 40cm vastag tömör betonnal egyenértékű. (Ennek a födémnek a tömege ekkor 100m2 * 0,4m * 2,5 tonna/m3 = 100tonna.)
A 10m oldalú négyzetnek az oldalai legyenek ablak és ajtó nélküli téglafalak.
Tegyük fel, hogy a felszíni gyorsulás vízszintes irányú.
Egy téglafal a hosszirányú (elcsúsztató) erőt jól bírja, viszont a síkjára merőleges (eldöntő irányú) erővel szemben nulla ellenállást tételezünk fel. (ez nem jár messze az igazságtól)
A négyzet alaprajzú épületnek tehát két fala fog az erőnek ellenállni: az a kettő (egymással szemközti), amely a gyorsulás erővel párhuzamos. Ekkor a téglák közötti malter nyírószilárdságát 1 kp/cm2 (100ezer N/m2)-ben tételezzük fel. A valóságban a malter ennél szilárdabb, de a földrengés nem egyszeri, hanem sokszori (rezgés) igénybevételt okoz, ezért tételezzük fel ezt az értéket.
A könnyebb magunk elé képzelhetőség érdekében nem ragaszkodnék a szigorú fizikai egységekhez, a 100 ezer N erőt nemes egyszreűséggel mostantól 10 tonnának fogom nevezni.
A két fal alapterülete tehát 2 * 10m * 0,3m = 6m2. Tehát ez a két fal 60 tonna vízszintes irányú erőt bír el.
Mivel a födém (ld fentebb) 100 tonna, ez azt jelenti, hogy az épület 0,6g-t azaz 6m/s gyorsulást tud elviselni.
Természetesen az ajtók és ablakok megjelenése a falakban ezt az adatok jelentősen gyengíteni fogja, főleg az ismétlődő igénybevétel (fárasztás) miatt.
Ami miatt ezt leírtam (egyebek mellett): sok házat terveznek úgy, hogy a világosság és egyéb belsőépítészeti okokból NEM 4 db egymásra meőleges falból áll a ház, hanem van kettő, egymással párhuzamos fal, a rájuk merőleges falak helyett pedig hatalmas ajtóablakok a kert felé.
Egy ilyen ház -- ezt hiába magyaráztam egyszer egy tervezőnek -- már egészen gyenge földrengés hatására is bizonyatlan sorsú, mondhatni félelmetes.
Egy vasbeton falú épület (mint pl. a paksi reaktorépület) károsodás nélkül elviseli a Wikinél említett kb. 1,25m/s2 gyorsulást. Ugyanakkor egy acélvázra ráerősített betonlapokból épített fal (pl. a paksi turbinacsarnok) hát, aziránt lennének kétségek. Bár Fukusimában -- ha jól értelmeztem a híreket -- egy ilyen betonlapokból vasvázra szerelt falat csak a hidrogén vetett szét, és nem a földrengés. -
Inquisitor #82 "Mindnek vannak előnyei és hátrányai."
És a műszaki tanáraim szerint ha valaki bármi megoldást kínál, és azt állítja, hogy NINCS hátránya, akkor HAZUDIK. Ja és ez nem csak műszaki dolgokra igaz ... -
#81
Hmm, nem vagyok a téma avatott szakértője, de az új generációs atomerőművek is csak a tervezőasztalon léteznek nem? Több jelenlegi típusú atomerőmű építése szerintem rossz irány. Még régebben valahol olvastam, hogy a jelenlegi uránfelhasználás mellet, ebből is kifogyunk az évszázad vége felé vagy valahogy így. Tehát elengedhetetlenek hatékonyabb üzemanyag felhasználású erőművek.
Szóval amíg ezek nincsenek érdemes mindennel próbálkozni, pl fúzióval. Mert nem amíg nincsenek megépítve nem 100% hogy megoldják majd az energiaproblémánkat. -
#80
"Hogyan tudtak egy ilyen eseménnyel SZINTE EGYIDEJŰLEG 40-60 EZER(!!!) embert megmozgatni?"
Én valahol azt olvastam, hogy már jóval előtte elkezdték megszervezni és csak véletlen egybeesés, hogy ez a katasztrófa is ekkor volt. Természetesen ennek hatására többen is elmentek. -
halgatyó #79 Kiszámoltad, hogy ez mennyi energiát jelent?
Kiinduló adatok, példaképpen: hőmérsékleti gradiens legyen 1 Cfok/20méter, a föld (kőzet) hővezetési együtthatója 1 W/m/Cfok (ennyi kb. az üvegé)
Házi feladat: kiszámolni, hogy ez mekkora hőteljesítményt jelent négyzetkilométerenként.
(Arról nem is beszélve, hogy ez a hő igen alacsony hőmérsékletű, elektromosság előállítására nem túl jó) -
szlovákiai hun #78 Geotermikus erőmű sokkal biztonságosabb mint az atom és magfúziós reaktor. -
halgatyó #77 Továbbra is probléma a blokkok hűtése. A használt fűtőelemek radioaktivitása ugyanis igen nagymennyiségű hőt termel.
Emlékezetem szerint pár konkrét adat, egy kissé más tipusú erőnűből. A paksi blokkok HŐteljesítménye kb. 1400MW (ebből lesz azután a 450MW-elektromos a kb. 31% hatásfokkal)
Amikor egy blokkot leállítanak, vagyis a láncreakció megszűnik, a radioaktív bomláshő teljesítménye kb. 25MW. Amikor a reaktort (kb. 1 hét műlva) kinyitják, akkor kb. 4 MW hőtermelés van. Ezt kell a hűtőrendszernek eltávolítania.
Az üzem közben (amikor magy a láncreakció) folyamatosan keletkező és elbomló radioaktív anyagok menntisége ARÁNYOS a zóna hőteljesítményével. Vagyis egy 1000MW-elektromos teljesítményű blokk esetében (a hatásfokuk eléggé egyforma, 30% fölött kicsivel) a radioaktív bomláshő kb. arányosan nagyobb, úgy 50-60 MW, közvetlenül a láncreakció leállása után.
A probléma az, hogy itt a hőmérsékletnek nincs lyan felső határa, mint egy vegyi tűz esetében. Ha pl. olaj ég, az soha, semmilyen körülmények között nem tud magasabb hőmérsékletet létrehozni, mint maga a láng.
A radioaktív bomláhő viszont addig emeli a hőmérsékletet, ameddig a keletkező és a távoző hőteljesítmény egyensúlyba nem kerül. Ez igen veszélyes lehet, mert az az acéltartály bizony nincs teljesen biztonságban.
Egyetlen megoldás van: hűteni vízzel, hűtei és hűteni! Amíg a fűtőelemrudak egyben vannak, nagy baj nem történhet. Ha viszont szétesnek, az nagyobb kibocsátást is eredményezhet, ráadásul egy tisztázatlan geometriájú fűtőelem-halmazra vizet (=moderátor) önteni, az eléggé rizikós, ha a láncreakció foltokban beindul, akkor a lötty bizony kiforr (=nagy radioaktív pöffök). De még ez is kisebb baj, mintha a tartály alja átolvadna.
A környeztebe kijutott radioaktív anyag belemosódhat az óceánba (ez viszonylag elhanyagolható rizikó) és kipuffoghat a levegőbe is. Ez utóbbi a kellemetlenebb.
Van azonban két lényeges különbség Csernobil és Fukusioma között:
-- A kiszabaduló radioaktivitás mennyisége és főleg a minősége messze elmarad a csernobilitól. (Szerencsére általában a legkevésbé veszélyes izotópok (H3, jódok) a legillékonyabbak, és a legveszélyesebbek (Sr90, és még sokkal inkább a transzuránok) pedig a legkevésbé illékonyak.) Csernobilban valamennyi izotóp nagy mennyiségben távozott a szétesett blokból, itt a kevésbé illékony, ifgen veszélyes izotópok elszökése nem várható)
-- A most kiszabaduló gázok nem rendelkeznek azzal a hatalmas hőenergiával, amit Csernobilban a több ezer tonna égő grafit okozott. Emiatt ezek a gázok csak nagyon lassan, gyakorlatilag elhanyagolható mértékben szivárognak keresztül az ún. inverziós rétegen, ami a meteorológiai viszonyoktól függően 60-1500 m magasságban (általában valahol középtájt) van. Emiatt a csernobili balesetre jellemző gyors globális terjedés itt nem lép fel. -
#76
Azonknál a tüntető marháknál és lekapcsolnám az áramot. Csak hogy szembesüljenek a hatással... -
#75
Van. Viszont ez hogyan jön ahhoz, hogy a fúziós technológia nem bizonyított, hogy legetséges a már felvázolt kérdésekkel? -
halgatyó #74 Úgy látom, hogy itt 3 különféle téma keveredik:
-- A Fukusima blokkok sorsa,
-- A hasadási atomerőművek jövője a világban
-- az emberiség energiaellátása és egyben jövője.
A fukusimai blokkokról nagyon hiányos és sok esetben egészen blőd infók keringtek eddig a sajtóban. Közben a témáról szinte semmit sem tudó tömegek a -- sajnos szintén majdnem semmit sem tudó -- sajtótól várják a magyarázatokat.
A ma esti TVhíradóban már elhangzott egy-két dózis (mSv, azaz milli-Sievert) adat, de teljesen bizonytalanul és hibásan. Összekeverték a dózis (mSv) és a dózis teljesítmény (mSv/óra) adatokat.
Egyelőre nem tudjuk a legfontosabbakat:
-- miért állt le a hűtés (ja, olvastam, hogy a dieselgenerátorok... node ez nem túl meggyőző magarázat, azt sem tudjuk, hogy mikor álltak le, van aki azt mondja, hogy kezdetben működtek...)
-- Nem világos egészen, hogy MOST honnan veszik az energiát a szivattyúk működtetéséhez, és a kezdetektők fogva miért nem volt energia
-- Nem világos, hogy a szivattyúk egyáltalán múködnek-e, vagy valami ideiglenes csővezetéket építettek-e ki?
-- Nem világos, hogyan, honnan került ANNYI hidrogéngáz a csarnok légterébe! A reaktortartály ugyanis ZÁRT. Ha a túlhevült cirkóniumrudak fejlesztették a hidrogént, akkor annak az acéltartályban kellett volna maradnia, illetve a nyomás növekedése miatt KÖZVETLENÜL A SZABADBA kellett volna engedni.
-- Nem világos, hogy az erőmű személyzete mennyire RÖGTÖNZÖTT, vagy mennyire az előre elkészített üzemzavari-baleseti eljárásrendet követte?
Azzal ugyanis egy előzetes tervezéskor -- amikor van idő latolgatni az esélyeket -- nyilván számoltak, hogy az üzemcsarnokot megtöltő hidrogén-levegő keverék SOKKAL veszélyesebb, mint a szabadba kiengedett kisebb mennyiségű radioaktivitás. Ugyanis a szétrobbantott csarnok csak a látvány! De nem szóltak arról, hogy mi lett a sorsuk a csarnokban elhelyezkedő, nélkülözhetetlen gépeknek!
Lehetne még sorolni, hogy mi mindent nem tudunk, és ilyen, majdnem nulla infók hatására örjöngenek a sötétzöldek Németországban.
csak egy link: Németországban beindultak az ökörszarok
Felhívnám a figyelmet a dátumokra! A cikk márc. 12.-ei, azaz szombati! A robbanás szintén szombaton következett be.
Hogyan tudtak egy ilyen eseménnyel SZINTE EGYIDEJŰLEG 40-60 EZER(!!!) embert megmozgatni? Hogy lehet, HA -- ismétlem -- HA nem tudtak az eseményről előre?!?!?! HA nem készültek rá már jóval előre? Én tapasztalatból tudom (tagja vagyok egy civil szervezetnek) hogy NEM LEHET ilyen gyorsan ekkora tömeget megmozgatni!
A sajtó marghaságait hadd ne részletezzem, csak egypár adalék:
"a környezeti sugárzás 10ezerszeresét mérték ... (benn az erőmű épületében)"
A környezeti háttérsugárzás kb. 100 nSv/h (nanoSievert-per-óra). Ennek a 10ezerszerese 1 milliSv/h. Ebben folyamatosan tartózkodni vészhelyzet esetén, néhány műszak erejéig símán lehet. -
Caro #73 Az atomreaktornál is van egy legkisebb működőképes méret.
Amíg ekkorát nem csinálunk, addig lesz.
Ha csinálunk ekkorát, akkor lesz. Ennyi. Ha a politikai akarat hiányzik, hogy csináljunk ekkorát, azzal a fizika és a technológia nem tud mit kezdeni. -
szlovákiai hun #72 Csak ne találkozzon vizzel, mert elemeire bomolva kész a hidrogén bomba. 
-
#71
Bocs, de ez nem érv. Igény van. Pénz nincs rá.
A biomassza erőmű sokszor szép fedőnév a szemétégetésre, mert az egyik ellen tiltakozik a lakosság a másik ellen nem. A biomassza nagyon sok helyen egyébként 100% fa és mezőgazdasági hulladék. -
#70
Nekem a bizonyíható azt jelenti.
1. Megcsinálták.
2. Beindították és valóban szabályozhatóan energiát ad de többet, mint amit a folyamat eszik.
3. Ezt tetszőlegesen meg tudják ismételni.
4. Legyen gazdaságos és versenyképes alternatíva.
Jelenleg az 1. pont sincs meg... -
#69
"Lehetne élelmet termelni. És ki venné meg?"
szerintem afrikában lenne rá igény ha nagyon olcsón kapnának, európában meg csökkenne a munkanélküliség ezzel indokolják sokszor a biomassza erőműveket is, és ez hasznosabb lenne mint az energia, ami jóval olcsóbb lenne atomból, a sötétzöldeket meg beiratnám valami képzésre. -
Caro #68 A fúzió igenis megvalósítható, csak a tokamak irány egy zsákutca. A nyolcvanas évek elején az amcsik elkezdték építeni az MFTF-et, ami egy tandem tükör berendezés volt, és kb. az ITER-t lehet neki megfeleltetni tokamakokból. Akkoriban a világ legnagyobb szupravezető tekercseit használta (6m volt az átmérője, és mivel tükörről beszélünk, a hossza természetesen ennél sokkal nagyobb). Ezt össze is rakták 1986-ra, elvégezték a kezdeti teszteket, és mielőtt létrehozták volna az első plazmát, úgy gondolták szétszedik.
Az MFTF-et már egy erőmű követte volna. Most nem állok neki bizonygatni, hogy mennyivel jobb egy tükör, mint egy tórusz, de kb. az összes problémát, amivel ma a tokamakokban szívnak, azok vagy nincsenek tükörben, vagy sikerült eltüntetni, holott századannyi forrást sem kapnak a mágneses tükrök, mint a tokamakok. Jelentősnek mondható berendezés csak Japánban és Oroszországban van. Ami japánban van, annak a hossza 6 méter... szemben az MFTF-el.
