Leolvadás fenyegeti Fukusimát
Oldal 1 / 4Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#187
"Az összes atomellenessel az a baj, hogy NEM AZ ATOMERÕMÛVEK BIZTONSÁGOSABBÁ TÉTELÉÉRT tüntetnek és ordítoznak, hanem az atomerõmûvek teljes megszüntetéséért."
Meg azzal kapcsolatban is ordítoznak, amirõl itt írtam. És ez pedig az, hogy a kormányok és a gazdasági szereplõk süketelnek.
Ha egy doboz gyufával kapcsolatban süketelnének, az nem érdekelne. De itt nem egy doboz gyufáról van szó hanem atomerõmûvekrõl. És ebbõl a szempontból az teljesen mindegy, hogy konkrétan hány ember halt meg a doboz gyufa vagy az atomerõmûvek miatt, mert halálozási statisztika az egy üres mennyiségi adat. Minden minõségtõl mentes. És a minõség az, amivel a materialista elme nem tud mit kezdeni.
Most, miközben ezeket a sorokat olvassa a materialista elme, már lázadozik, és a visszavágáson töpreng. Nem lázadozni kell, hanem felidézni a saját életünkkel kapcsolatban azt, hogy mi számít minõségnek. Elõbb utóbb a legelvetemültebb elmének is eszébe jut valami, amit nem tud majd pusztán számossággal leírni. És akkor majd megáll egy pillanatra, és elgondolkodik azon, hogy én valójában mire is utaltam akkor, mikor minõségrõl írtam.
Meg azzal kapcsolatban is ordítoznak, amirõl itt írtam. És ez pedig az, hogy a kormányok és a gazdasági szereplõk süketelnek.
Ha egy doboz gyufával kapcsolatban süketelnének, az nem érdekelne. De itt nem egy doboz gyufáról van szó hanem atomerõmûvekrõl. És ebbõl a szempontból az teljesen mindegy, hogy konkrétan hány ember halt meg a doboz gyufa vagy az atomerõmûvek miatt, mert halálozási statisztika az egy üres mennyiségi adat. Minden minõségtõl mentes. És a minõség az, amivel a materialista elme nem tud mit kezdeni.
Most, miközben ezeket a sorokat olvassa a materialista elme, már lázadozik, és a visszavágáson töpreng. Nem lázadozni kell, hanem felidézni a saját életünkkel kapcsolatban azt, hogy mi számít minõségnek. Elõbb utóbb a legelvetemültebb elmének is eszébe jut valami, amit nem tud majd pusztán számossággal leírni. És akkor majd megáll egy pillanatra, és elgondolkodik azon, hogy én valójában mire is utaltam akkor, mikor minõségrõl írtam.
#186
"Azt vajon mibõl godoljátok, hogy az emberek -- HA TUDNÁK -- a ti világotokat szívesebben bevállalnák, mint mondjuk évente 1 atomerõmûvi blokk kipuffadását? Én ebben nem vagyok biztos."
Úgy hangzik, mintha az ellenkezõjében biztos lennél, igaz? Ha igaz, akkor ez véleményem szerint a politikusok, bankárok és az üzleti-spekulációs világ döglesõ hiénái kitartó munkájának az eredménye. Nos, szerintem a probléma itt kezdõdik.
Valamint felhívnám a figyelmet arra, hogy a hsz-em lényege az volt, amit szépen ki is emeltem, hogy ezek a bizonyos paraziták, akikrõl beszélünk, ezek bevállalnak olyan kockázatot HELYETTÜNK, aminek bevállalására NINCSENEK FELHATALMAZVA. Tehát nem arról szól a vita, hogy a Józsi bácsi mit vállalna be, hanem arról szól, hogy mit vállalnak be HELYETTE az õ nevében bizonyos körök, akiket te is megnevezel.
"Egyelõre egyetlen komoly kérdésre sem válaszoltak a zöldek, csak ordítoznak és ordítoznak. Az általuk megálmodott világ "szépségeirõl" óóóriási hallgatás folyik!"
Egy konkrét problémát vetettem fel. Mi arra a konkrét reakciód? Nem értesz egyet azzal hogy a probléma probléma? Nem értesz egyet azzal, hogy valaki azt hangoztatja, hogy a problémára megoldást kell találni?
Mintha az egyetlen dolog amit leszögeznél, az az, hogy amit a zöldek akarnak, az hülyeség. De most mirõl beszélgetünk? A zöldek programjának tarthatatlanságáról, vagy a jelenlegi helyzet tarthatatlanságáról? Miért "válasz" a jelenlegi tarthatatlan rendszerrel kapcsolatos kritikára az, hogy ennek az alternatívája az szintén tarthatatlan lenne? Egyrészt miért te döntesz, vagy miért a politikusok, bankárok és üzleti-spekulációs világ képviselõi döntenek abban, hogy melyik alternatíva jobb a világnak, másrészt miért fogalmazol úgy, amibõl az tûnik ki, hogy csak 1 alternatíva van, az pedig a "sötétzöldeké"?
"Félreértés ne essék: NEM akarom a politikusokat és a bankárokat meg az üzleti-spekulációs világ egyetlen képviselõjét sem védeni."
Tehát akkor azt elismered, hogy az általam felvetett probléma fennáll? (Csak hogy legyen valami kiindulóalapja a vitának.)
"A kisemberek jövõbeni sorsa fölött aggódok."
Én is. Nem vagyunk egymás ellenségei. Bármilyen problémáról is legyen szó, megoldást közösen tudunk csak találni.
Úgy hangzik, mintha az ellenkezõjében biztos lennél, igaz? Ha igaz, akkor ez véleményem szerint a politikusok, bankárok és az üzleti-spekulációs világ döglesõ hiénái kitartó munkájának az eredménye. Nos, szerintem a probléma itt kezdõdik.
Valamint felhívnám a figyelmet arra, hogy a hsz-em lényege az volt, amit szépen ki is emeltem, hogy ezek a bizonyos paraziták, akikrõl beszélünk, ezek bevállalnak olyan kockázatot HELYETTÜNK, aminek bevállalására NINCSENEK FELHATALMAZVA. Tehát nem arról szól a vita, hogy a Józsi bácsi mit vállalna be, hanem arról szól, hogy mit vállalnak be HELYETTE az õ nevében bizonyos körök, akiket te is megnevezel.
"Egyelõre egyetlen komoly kérdésre sem válaszoltak a zöldek, csak ordítoznak és ordítoznak. Az általuk megálmodott világ "szépségeirõl" óóóriási hallgatás folyik!"
Egy konkrét problémát vetettem fel. Mi arra a konkrét reakciód? Nem értesz egyet azzal hogy a probléma probléma? Nem értesz egyet azzal, hogy valaki azt hangoztatja, hogy a problémára megoldást kell találni?
Mintha az egyetlen dolog amit leszögeznél, az az, hogy amit a zöldek akarnak, az hülyeség. De most mirõl beszélgetünk? A zöldek programjának tarthatatlanságáról, vagy a jelenlegi helyzet tarthatatlanságáról? Miért "válasz" a jelenlegi tarthatatlan rendszerrel kapcsolatos kritikára az, hogy ennek az alternatívája az szintén tarthatatlan lenne? Egyrészt miért te döntesz, vagy miért a politikusok, bankárok és üzleti-spekulációs világ képviselõi döntenek abban, hogy melyik alternatíva jobb a világnak, másrészt miért fogalmazol úgy, amibõl az tûnik ki, hogy csak 1 alternatíva van, az pedig a "sötétzöldeké"?
"Félreértés ne essék: NEM akarom a politikusokat és a bankárokat meg az üzleti-spekulációs világ egyetlen képviselõjét sem védeni."
Tehát akkor azt elismered, hogy az általam felvetett probléma fennáll? (Csak hogy legyen valami kiindulóalapja a vitának.)
"A kisemberek jövõbeni sorsa fölött aggódok."
Én is. Nem vagyunk egymás ellenségei. Bármilyen problémáról is legyen szó, megoldást közösen tudunk csak találni.
#185
Látom nehezen fogod fel, hogy hõenergia tárolsásán kívül nem igazán létezik olya, hogy energiatárolás ipari szinten. A tározós erõmá a jelenleg egyetlen olyan, ami tényleg az.
Kérlek vázold fel, hogy milyen úton kellene elindulni. Ha az akkumlátorok 4-5 nagyságrenddel több energiát tárolnánk 10-szer olcsóbban és 0 szennyezéssel, akkor sem tárolnál benne annyit kraftot, ami egy nagyerõmû pár órás tartalékát jelentené.
Nem igaz, hogy ennyire lövésed sincsa arról, hogy mik a léptékek és korlátok. Ne hagymázas elveket és sci-fi álmokat dédelgess. Vázold fel az technológiai alapkat, hogy hogyan kellene. Ja, hogy gõzöd sincs...?
Kérlek vázold fel, hogy milyen úton kellene elindulni. Ha az akkumlátorok 4-5 nagyságrenddel több energiát tárolnánk 10-szer olcsóbban és 0 szennyezéssel, akkor sem tárolnál benne annyit kraftot, ami egy nagyerõmû pár órás tartalékát jelentené.
Nem igaz, hogy ennyire lövésed sincsa arról, hogy mik a léptékek és korlátok. Ne hagymázas elveket és sci-fi álmokat dédelgess. Vázold fel az technológiai alapkat, hogy hogyan kellene. Ja, hogy gõzöd sincs...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#184
Hova érveljek halgatyó kisregényei után még...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#183
Ja és még valami az egész energia helyzettel kapcsolatban ami nagyon piszkálja a csõröm. Ha annyi anyagi és emberi erõforrást ölnének az energia bármilyen formában való tárolásának javítására mint a környezetet romboló energiatermelõ üzemek hatékonyabbá tételére akkor már egy sokkalta jobb világban élhetnénk. Ja, hogy abban nincs akkora üzlet? :S
Részemrõl vita lezárva, szerintem nincs értelme csõlátásban szenvedõkkel vitatkozni.
Részemrõl vita lezárva, szerintem nincs értelme csõlátásban szenvedõkkel vitatkozni.
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amiről hisszük hogy igaz de mégsem az.”
#182
Végigolvastam a hozzászólásokat. Nem akarok senkit elkeseríteni, és még mélyzöld eszméket sem vallok, bár már ideje lenne. T. halgatyó, figyeld meg mindig csak a gazdaságosságra meg fenntartható életszínvonalra hivatkozol. Az élet nem ilyen primitív. Némileg komplexebb minthogy az atomerõmûvek mindent meg tudjanak oldani...
A kérdés még mindig ott van: a mostani Japán eseményeket tényleg tudták kontrollálni? Még mindig nem. Áram van, viszont hûtés még mindig nincs.
A másik kardinális kérdés amire továbbra sem válaszolsz; ha élhetetlenné tesszük a Földet akkor minek az atomerõmû?
Szerintem nem csak egy irányból lehet megközelíteni egy problémát. Márpedig te is ezt erõlteted. Tartsuk fenn a jelenlegi életszínvonalat. Lévén az a legfontosabb. A minket eltartó Föld meg nem érdekel. 😞
Molnibalage:
"Szerintem egy természettudományos analfabéta balfasznak felesleges magyarázni, ha nem akar tanulni és nem akarja megérteni a fizikai és gazdasági összefüggéseket."
Az ilyen és hasonló hozzászólások pedig meggyõztek. Már tudom neked talán a 8 általánost sikerült befejezned, igazán meggyõzõen tudsz érvelni...
A kérdés még mindig ott van: a mostani Japán eseményeket tényleg tudták kontrollálni? Még mindig nem. Áram van, viszont hûtés még mindig nincs.
A másik kardinális kérdés amire továbbra sem válaszolsz; ha élhetetlenné tesszük a Földet akkor minek az atomerõmû?
Szerintem nem csak egy irányból lehet megközelíteni egy problémát. Márpedig te is ezt erõlteted. Tartsuk fenn a jelenlegi életszínvonalat. Lévén az a legfontosabb. A minket eltartó Föld meg nem érdekel. 😞
Molnibalage:
"Szerintem egy természettudományos analfabéta balfasznak felesleges magyarázni, ha nem akar tanulni és nem akarja megérteni a fizikai és gazdasági összefüggéseket."
Az ilyen és hasonló hozzászólások pedig meggyõztek. Már tudom neked talán a 8 általánost sikerült befejezned, igazán meggyõzõen tudsz érvelni...
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amiről hisszük hogy igaz de mégsem az.”
#181
Bocs, elb**tam (egy használt levélborítékon számoltam ki kutyafuttában)
Nem 125 Bq, hanem 12,5 kBq. (egy 10^2 faktor)
Nem 125 Bq, hanem 12,5 kBq. (egy 10^2 faktor)
#180
Azért a párnád alá ne tedd, mert akkor ki fog hozzászólásokat írni?<#wink>
A plutónium nem csupán radioaktív, de igen erõsen vonzódik a szervezethez, elsõsorban a csontba (de más szervekbe is) beépül.
Külsõ sugárterhelés szempontjából a spontán hasadás miatt kijövõ neutronok is gondot okoznak.
Továbbá kémiailag is erõs méreg, a ciánnál mérgezõbb.
Amikor a kiégett fûtõelemek veszélyességérõl beszélnek, akkor mindig a bennük lévõ izotópoknak a szervezetünkbe történõ bejutásáról van szó (belégzés, lenyelés).
Bármely izotóp veszélyességét -- belsõ sugárterhelés szempontjából -- egy sor fontos tulajdonság határoz meg:
-- A szervezetünke való beépülés hajlama
Ilyen szempontból a radioaktív nemesgázok állnak a másik végen (pl. Pakson a Xe131 , Xe133, Kr85, Ar41), amelyeket belélegzünk aztán ki.
Kémiailag a radon (Rn222) is nemesgáz, mégis bajosabb az elõbbieknél, mert alfa bomló, és bomlásterméke a Po218, ami igen gyorsan tovább bomlik, az átlagosnál nagyobb energiájú alfa kibocsátásával (majd még tovább...)
Pl. nagy a beépülési hajlama a jódnak, szerencsére nem túl nagy energiájú béta sugárzó, és gyorsan lebomlik (sajnos fizikailag és nem ürül)
-- Az izotóp által kibocsátott sugárzás fajtája
Messze a legveszélyesebbek az alfa-bomló izotópok, és a spontán hasadók, a Pu-ra mindkettõ jellemzõ.
-- A felezési idõk aránya
A szervezetünkbe beépült radioaktív anyagokra jellemzõ kétféle felezési idõ van: fizikai (az atommagok elbomlása) és biológiai (kiürülés az exkrétumokkal, igen kis mennyiségben kiizadás és kilégzés)
A két felezési idõbõl származik az effektív felezési idõ:
1/Teff = 1/Tfiz + 1/Tbiol
(azért van így, mert a kiürülési sebesség arányos az 1/T -vel, és a kiürülési sebességek összeadódnak)
Itt meg kell jegyezni, hogy egy radioaktív izotóp mennyiségét kétféle módon lehet megadni: vagy az aktivitását (Bq) vagy a fizikai mennyiségét (kg, mol).
A nem túl hosszú felezési idejû izotópokat MINDIG az aktivitásukkal adják meg, de pont a hasadóanyagokat többnyire a tömegükkel (így: 1 kg plutónium, 1 kg urán)
Amikor arról van szó, hogy a rövid vagy a hosszú felezési idejû izotópok veszélyesebbek-e akkor nagyon lényeges, hogy melyik módon vannak megadva.
Ha az aktivitás adott, akkor a hosszabb (effektív) felezési idejû a veszélyesebb, egyszerûen azért, mert azonos aktivitással hosszabb ideig sugároz.
Ha viszont az a kérdés, hogy mi a veszélyesebb: 1 kg urán vagy 1 kg Cs137, akkor nem is vitás, hogy a Cs137 miliószor (nem pontosan, csak érzékeltetésül) nagyobb dózisteljesítményt produkál.
Egy izotóp aktivitását úgy lehet kiszámolni:
A = ln2 * M(gramm)* 6*10^23 / (T * atomsúly)
ahol T a felezési idõ (másodpercekben!)
A Pu239 --ha jó az emlékezetem-- 24ezer év felezési idejû, ami 7,2*10^12 sec.
1 gramm Pu239 aktivitása tehát 2,3*10^8 Bq (230 MBq) Ez eléggé sok, mégha az alfát le is árnyékoljuk, tekintve hogy neutronok is jönnek belõle kifelé.
1 gramm U238 már jóval kisebb aktivitású: 125Bq ezt már be lehet tenni a párnánk alá.
A plutónium nem csupán radioaktív, de igen erõsen vonzódik a szervezethez, elsõsorban a csontba (de más szervekbe is) beépül.
Külsõ sugárterhelés szempontjából a spontán hasadás miatt kijövõ neutronok is gondot okoznak.
Továbbá kémiailag is erõs méreg, a ciánnál mérgezõbb.
Amikor a kiégett fûtõelemek veszélyességérõl beszélnek, akkor mindig a bennük lévõ izotópoknak a szervezetünkbe történõ bejutásáról van szó (belégzés, lenyelés).
Bármely izotóp veszélyességét -- belsõ sugárterhelés szempontjából -- egy sor fontos tulajdonság határoz meg:
-- A szervezetünke való beépülés hajlama
Ilyen szempontból a radioaktív nemesgázok állnak a másik végen (pl. Pakson a Xe131 , Xe133, Kr85, Ar41), amelyeket belélegzünk aztán ki.
Kémiailag a radon (Rn222) is nemesgáz, mégis bajosabb az elõbbieknél, mert alfa bomló, és bomlásterméke a Po218, ami igen gyorsan tovább bomlik, az átlagosnál nagyobb energiájú alfa kibocsátásával (majd még tovább...)
Pl. nagy a beépülési hajlama a jódnak, szerencsére nem túl nagy energiájú béta sugárzó, és gyorsan lebomlik (sajnos fizikailag és nem ürül)
-- Az izotóp által kibocsátott sugárzás fajtája
Messze a legveszélyesebbek az alfa-bomló izotópok, és a spontán hasadók, a Pu-ra mindkettõ jellemzõ.
-- A felezési idõk aránya
A szervezetünkbe beépült radioaktív anyagokra jellemzõ kétféle felezési idõ van: fizikai (az atommagok elbomlása) és biológiai (kiürülés az exkrétumokkal, igen kis mennyiségben kiizadás és kilégzés)
A két felezési idõbõl származik az effektív felezési idõ:
1/Teff = 1/Tfiz + 1/Tbiol
(azért van így, mert a kiürülési sebesség arányos az 1/T -vel, és a kiürülési sebességek összeadódnak)
Itt meg kell jegyezni, hogy egy radioaktív izotóp mennyiségét kétféle módon lehet megadni: vagy az aktivitását (Bq) vagy a fizikai mennyiségét (kg, mol).
A nem túl hosszú felezési idejû izotópokat MINDIG az aktivitásukkal adják meg, de pont a hasadóanyagokat többnyire a tömegükkel (így: 1 kg plutónium, 1 kg urán)
Amikor arról van szó, hogy a rövid vagy a hosszú felezési idejû izotópok veszélyesebbek-e akkor nagyon lényeges, hogy melyik módon vannak megadva.
Ha az aktivitás adott, akkor a hosszabb (effektív) felezési idejû a veszélyesebb, egyszerûen azért, mert azonos aktivitással hosszabb ideig sugároz.
Ha viszont az a kérdés, hogy mi a veszélyesebb: 1 kg urán vagy 1 kg Cs137, akkor nem is vitás, hogy a Cs137 miliószor (nem pontosan, csak érzékeltetésül) nagyobb dózisteljesítményt produkál.
Egy izotóp aktivitását úgy lehet kiszámolni:
A = ln2 * M(gramm)* 6*10^23 / (T * atomsúly)
ahol T a felezési idõ (másodpercekben!)
A Pu239 --ha jó az emlékezetem-- 24ezer év felezési idejû, ami 7,2*10^12 sec.
1 gramm Pu239 aktivitása tehát 2,3*10^8 Bq (230 MBq) Ez eléggé sok, mégha az alfát le is árnyékoljuk, tekintve hogy neutronok is jönnek belõle kifelé.
1 gramm U238 már jóval kisebb aktivitású: 125Bq ezt már be lehet tenni a párnánk alá.
#179
Konkrétan még a tengervízbõl is megéri kinyerni az uránt, amit már megcsináltak a '80-as években... 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#178
Meg azt nem értik meg a marhák, hogy ami 2 millió éves felezési idõvel bír annak akkora az akitvitása, hogy a párnád alá rakhatod akkor sem lesz tõle semmi bajod...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#177
További nagy elõnyük a szaporító gyorsreaktoroknak, hogy elhasználják a kiégett fûtõelemekben található, igazán veszélyes transzuránokat (Pu239-Pu241, Am241, stb.)
Ezek (a Pu izotópok) igen hosszú felezési idejûek, a kiégett fûtõelemet az emberiség belátható jövõjében tárolni kellene, ha nem építenek FBR-t.
A szaporító gyorsreaktorok jelentõs neutronfeleslegük miatt különösen alkalmasak a kiégett fûtõelemekben levõ, NEM hasadó izotópok elbontására is (transzmutáció).
Ez lehetõvé tenné, hogy az erõmûvekbõl kikerülõ radioaktív hulladék max. 30 év felezési idejû izotópot tartalmazzon, és azokból is jóval kevesebbet, mint ma.
Itt nem ártana lerántani a leplet a zöldek egyik kedbenc riogatásáról: arról, hogy a millió éven át tárolt "nuki" hulladékot majd egy földrengés kiszabadítja, és szépen behozza az asztalunkra...
Az a helyzet, hogy a Föld felszínén vannak ún. õsmasszívumok, azaz igen vastag, egyben mozgó közetlemezek. A legöregebb közetek a Földön 2+ milliárd évesek.
Ha ilyen területen tárolják el véglegesen a kiégett fûtõelemeket, akkor nem kell az elkövetkezõ újabb 2 milliárd évben attól tartani, hogy majd utánunk jön.
De mindez csak elméleti eszmefuttatás AKKOR, HA megépülnek a FBR-ek, mert akkor nem marad ilyen hosszú idõre eltárolni való.
Ezek (a Pu izotópok) igen hosszú felezési idejûek, a kiégett fûtõelemet az emberiség belátható jövõjében tárolni kellene, ha nem építenek FBR-t.
A szaporító gyorsreaktorok jelentõs neutronfeleslegük miatt különösen alkalmasak a kiégett fûtõelemekben levõ, NEM hasadó izotópok elbontására is (transzmutáció).
Ez lehetõvé tenné, hogy az erõmûvekbõl kikerülõ radioaktív hulladék max. 30 év felezési idejû izotópot tartalmazzon, és azokból is jóval kevesebbet, mint ma.
Itt nem ártana lerántani a leplet a zöldek egyik kedbenc riogatásáról: arról, hogy a millió éven át tárolt "nuki" hulladékot majd egy földrengés kiszabadítja, és szépen behozza az asztalunkra...
Az a helyzet, hogy a Föld felszínén vannak ún. õsmasszívumok, azaz igen vastag, egyben mozgó közetlemezek. A legöregebb közetek a Földön 2+ milliárd évesek.
Ha ilyen területen tárolják el véglegesen a kiégett fûtõelemeket, akkor nem kell az elkövetkezõ újabb 2 milliárd évben attól tartani, hogy majd utánunk jön.
De mindez csak elméleti eszmefuttatás AKKOR, HA megépülnek a FBR-ek, mert akkor nem marad ilyen hosszú idõre eltárolni való.
#176
"Vannak kutatási eredmények arra, hogy durván 30 éven belül elfogy a gazdaságosan kitermelhetõ hasadó anyag"
Igen, tudjuk, én is így olvastam. Errõl már sokszor és sokan írtunk, de nem lehet elégszer leírni. (Nagyon jól tetted, hogy felvetetted a kérdést, mert így lehetõségem van újra leírni:-))
Ma az az uránérc termelhetõ ki gazdaságosan, amelynek az U3O8 ("yellow cake") tartalma legalább 0,25%. (Úgy hallottam, hogy a mecseki urántartalmú kõzet max. 0,2%-os)
Gondolkodjunk el azon, hogy mitõl gazdaságos az egyik, és mitõl nem gazdaságos a másik érc.
A gazdaságosság kérdése MINDIG egy mérleg két serpenyõjét jelenti. Egyik serpenyõben van a nyereségünk (itt és most a kapott energiamennyiség), a másikban pedig a ráfordítások
(ez a ráfordítás-lista igen hosszú: benne van az érc tonna-millióinak a kibányászása valamilyen X mélységbõl, mozgatása, fizikai majd kémiai feldolgozása, a keletkezõ enyhén radioaktív meddõ és hulladék deponálása, aztán ide tartozik a nagyon költséges és energiaigényes dúsítás, a fûtõelemek legyártása, de ide tartozik a kiégett fûtõelemek további kezelése is.)
Ez a mérleg különleges: a két serpenyõje nincs egyensúlyban. A "nyereség" serpenyõ mindig nehezebb egy kicsivel, mint a "veszteség" serpenyõ. Így gazdaságos a világ.
Ha egy mérleg "nyereség" serpenyõjébe helyezett súlyt --mondjuk-- megduplázzuk, akkor a másik --veszteség-- serpenyõbe helyezett súlyt is meg lehet duplázni.
Itt jön a következõ kérdés: hogyan lehet a "nyereség" serpenyõt megduplázni? Sõt: meg-500-szorozni.
Tudjuk, hogy a mai konstrukciójú hasadási atomerõmûvek az uránnak csak egyik izotópját, a 235-ös tömegszámút tudják hasznosítani, a többi megy a hulladékba.
A 235-ös urán csupán 0,7%-a a teljes uránnak, a többi (99,3%) 238-as tömegszámú, ami lassú neutronokkal nem hasítható. (gyors neutronok is túl kicsi hatáskeresztmetszettel hasítják ahhoz, hogy önfenntartó láncreakció létre tudjon jönni)
Az U238 mag elnyeli a lassú neutront és Np239-cé alakul, ami azután béta bomlással viszonyag gyorsan (kb. 2 nap felezési idõvel) Pu239-cé alapul.
(van az uránnak még egy izotópja, ami hasadóanyagként szóba jöhet: az U233, ám ez a természetben nem fordul elõ, mert a felezési ideje 150 ezer év, így a Föld keletkezése óta már teljesen elbomlott)
A Plutónium 239 már hasadóanyag, lassú neutronokkal is hasítható (gyorsakkal is) és önfenntartó láncreakcióra képes (sõt e szempontból az U235-nél is egy kicsivel jobb)
A nyomottvizes reaktorokban olyan sokáig van benn az üzemanyag, hogy ott a Pu239-bõl a további neutronbombázás hatására végül Pu241 is keletkezik. (a plutónium egy része folyamatosan hasad is az üzemanyagciklus alatt, ezáltal hozzájárul az energiatermeléshez is)
Amikor a használ üzemanyag kikerül egy nyomottvizes reaktorból, tartalmaz valamennyi Pu izotópot is. Van egy adat, amit sokszorozási tényezõnek neveznek, ez a keletkezõ Pu és az "elégetett" U235 aránya. Sajnos, a nyomottvizes reaktorokban ez az arány jóval 1 alatt van a zóna túl nagy neutroelnyelõ képessége miatt (ha a bóros szabályozást elhagyják, akkor is jóval 1 alatt marad a sokszorozási tényezõ)
Úgy hallottam, hogy van olyan reaktor, amiben elvileg elérheti az 1-et ez a tényezõ: a CANDU nehézvízes reaktor. Nem sok mûködik belõle a világban, mert nagyon drága.
Van azonban egy márt mûködõ olyan reaktortipus, amelyben a sokszorozási tényezõ jóval 1 fölött is lehet: ez a folyékony nátriumhûtésû gyorsreaktor (nem lassítják le a neutronokat).
Érdemes elolvasni:
Superfénix
szaporító gyorsreaktor (FBR)
Gázhûtésû magas hõmérsékletû FBR
Ezek a reaktorok fel tudnák használni a plutónium izotópokat és az U233-at is (ami a természetben nagy mennyiségben lévõ Th232 (tórium) -ból keletkezik egy ilyen szaporító reaktorban.)
Ha egy reaktor az eddigi, kis mennyiségû U235-ön kívül a kb 500-szor nagyobb mennyiségben meglévõ U238 + Th232 -t is fel tudná használni, akkor:
1.) Ha csak a ma kiaknázható érckészleteket vesszük alapul, akkor is kb. 500-szorosára nõne a megtermelhetõ energia
2.) Viszont ne feledjük a fentemlített mérleget. Ha egy uránércbõl kinyerhetõ energia hirtelen 140-szeresére növekszik (U238), akkor a gazdaságosan kitermelhetrõ érc U3O8 koncentrációja kb. 140-ed részére csökken!
Ez viszont (fõleg ha a tóriumot is ideveszzük) szinte hatûrtalan mértékben megnöveli a kiaknázható készletek mennyiségét.
Igen, tudjuk, én is így olvastam. Errõl már sokszor és sokan írtunk, de nem lehet elégszer leírni. (Nagyon jól tetted, hogy felvetetted a kérdést, mert így lehetõségem van újra leírni:-))
Ma az az uránérc termelhetõ ki gazdaságosan, amelynek az U3O8 ("yellow cake") tartalma legalább 0,25%. (Úgy hallottam, hogy a mecseki urántartalmú kõzet max. 0,2%-os)
Gondolkodjunk el azon, hogy mitõl gazdaságos az egyik, és mitõl nem gazdaságos a másik érc.
A gazdaságosság kérdése MINDIG egy mérleg két serpenyõjét jelenti. Egyik serpenyõben van a nyereségünk (itt és most a kapott energiamennyiség), a másikban pedig a ráfordítások
(ez a ráfordítás-lista igen hosszú: benne van az érc tonna-millióinak a kibányászása valamilyen X mélységbõl, mozgatása, fizikai majd kémiai feldolgozása, a keletkezõ enyhén radioaktív meddõ és hulladék deponálása, aztán ide tartozik a nagyon költséges és energiaigényes dúsítás, a fûtõelemek legyártása, de ide tartozik a kiégett fûtõelemek további kezelése is.)
Ez a mérleg különleges: a két serpenyõje nincs egyensúlyban. A "nyereség" serpenyõ mindig nehezebb egy kicsivel, mint a "veszteség" serpenyõ. Így gazdaságos a világ.
Ha egy mérleg "nyereség" serpenyõjébe helyezett súlyt --mondjuk-- megduplázzuk, akkor a másik --veszteség-- serpenyõbe helyezett súlyt is meg lehet duplázni.
Itt jön a következõ kérdés: hogyan lehet a "nyereség" serpenyõt megduplázni? Sõt: meg-500-szorozni.
Tudjuk, hogy a mai konstrukciójú hasadási atomerõmûvek az uránnak csak egyik izotópját, a 235-ös tömegszámút tudják hasznosítani, a többi megy a hulladékba.
A 235-ös urán csupán 0,7%-a a teljes uránnak, a többi (99,3%) 238-as tömegszámú, ami lassú neutronokkal nem hasítható. (gyors neutronok is túl kicsi hatáskeresztmetszettel hasítják ahhoz, hogy önfenntartó láncreakció létre tudjon jönni)
Az U238 mag elnyeli a lassú neutront és Np239-cé alakul, ami azután béta bomlással viszonyag gyorsan (kb. 2 nap felezési idõvel) Pu239-cé alapul.
(van az uránnak még egy izotópja, ami hasadóanyagként szóba jöhet: az U233, ám ez a természetben nem fordul elõ, mert a felezési ideje 150 ezer év, így a Föld keletkezése óta már teljesen elbomlott)
A Plutónium 239 már hasadóanyag, lassú neutronokkal is hasítható (gyorsakkal is) és önfenntartó láncreakcióra képes (sõt e szempontból az U235-nél is egy kicsivel jobb)
A nyomottvizes reaktorokban olyan sokáig van benn az üzemanyag, hogy ott a Pu239-bõl a további neutronbombázás hatására végül Pu241 is keletkezik. (a plutónium egy része folyamatosan hasad is az üzemanyagciklus alatt, ezáltal hozzájárul az energiatermeléshez is)
Amikor a használ üzemanyag kikerül egy nyomottvizes reaktorból, tartalmaz valamennyi Pu izotópot is. Van egy adat, amit sokszorozási tényezõnek neveznek, ez a keletkezõ Pu és az "elégetett" U235 aránya. Sajnos, a nyomottvizes reaktorokban ez az arány jóval 1 alatt van a zóna túl nagy neutroelnyelõ képessége miatt (ha a bóros szabályozást elhagyják, akkor is jóval 1 alatt marad a sokszorozási tényezõ)
Úgy hallottam, hogy van olyan reaktor, amiben elvileg elérheti az 1-et ez a tényezõ: a CANDU nehézvízes reaktor. Nem sok mûködik belõle a világban, mert nagyon drága.
Van azonban egy márt mûködõ olyan reaktortipus, amelyben a sokszorozási tényezõ jóval 1 fölött is lehet: ez a folyékony nátriumhûtésû gyorsreaktor (nem lassítják le a neutronokat).
Érdemes elolvasni:
Superfénix
szaporító gyorsreaktor (FBR)
Gázhûtésû magas hõmérsékletû FBR
Ezek a reaktorok fel tudnák használni a plutónium izotópokat és az U233-at is (ami a természetben nagy mennyiségben lévõ Th232 (tórium) -ból keletkezik egy ilyen szaporító reaktorban.)
Ha egy reaktor az eddigi, kis mennyiségû U235-ön kívül a kb 500-szor nagyobb mennyiségben meglévõ U238 + Th232 -t is fel tudná használni, akkor:
1.) Ha csak a ma kiaknázható érckészleteket vesszük alapul, akkor is kb. 500-szorosára nõne a megtermelhetõ energia
2.) Viszont ne feledjük a fentemlített mérleget. Ha egy uránércbõl kinyerhetõ energia hirtelen 140-szeresére növekszik (U238), akkor a gazdaságosan kitermelhetrõ érc U3O8 koncentrációja kb. 140-ed részére csökken!
Ez viszont (fõleg ha a tóriumot is ideveszzük) szinte hatûrtalan mértékben megnöveli a kiaknázható készletek mennyiségét.
#175
Szerintem egy természettudományos analfabéta balfasznak felesleges magyarázni, ha nem akar tanulni és nem akarja megérteni a fizikai és gazdasági összefüggéseket.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#174
Gyakorlatilag nem válaszoltál Te sem arra, amit a zöldek akkora lendülettel hallgatnak el. Szépen megkerülted a kérdéseket.
1.) Nos, a földfelszín globális folyamatait valóban senki sem tudja megjósolni.
1.a.) Ehhez képest óriási lendülettel megy az ész osztása a globális felmelegedésrõl, az emberiség elpusztulásáról, nomeg folyik a valakiknek jól jövedelmezõ CO2 kvóták adása-vétele-tartalékolgatása.
1.b.) Az idõjárás globális hosszútávú változûásait valóban nem lehet megkósolni.
Azt viszont, hogy mivé lesz az emberiség, ha a zöldek tengernyi önellentmondásos és nyilvánvalóan mûködésképtelen ötletét megvalósítjuk,
nos azt nagyonis meg lehet jósolni.
2.) "egyszerûen le kellene mondaniuk a hatalmon levõknek a központosított és ezáltal könnyen kontrollálható energiatermelésrõl"
2.a.) Akkor újra megkérdezem: ha lemond az emberiség a "központilag ellenõrzött energiatermelésrõl" akkor hogyan fogunk élni?
A népi kohóval már megpróbálkoztak, hatalmas csõd lett a vége. Sajnos, valakik nem tanulnak.... vagy úgy gondolják, hogy nem az õ bõrükre megy a játék... meglehet, nekik tényleg csak játék az egész. Nekünk meg nagyon nem az.
2.b.) A központi elenõrzésrõl történõ lemondásnak mostanában pont az ellenkezõje zajlik a világban. Pl. a bankrendszer területén, de pl. a CO2 kvóták esetében is egyre központosítottabb állapot felé halad a világ.
Akkor miért mondjunk le a "központilag ellenõrzött" (vagyis gazdaságos teljesítményû egységekbõl álló) rendszerrõl?
2.c.) A "központilag ellenõrzött" ellentéte a "központilag NEM ellenõrzött".
Vajon mibõl gondolják a zöldek, hogy a sok millió kicsiny, háztartási energiatermelõ egység NEM IGÉNYEL valamiféle szervezettséget?!?!?!?!?
Ugyanis, mint tudjuk, a Nap nem süt egyfolytában, és a szél meg pláne nagyon változékony valami.
Tehát a sok kis háztartási energiagyár által megtermelt energiát el kell osztani egy óóriási területen (amekkorán már igaz, hogy valahol mindig fúj a szél, de ez leginkább egy egész Európát jelent, sõt még az is kevés)
Továbbá, az ilyen hektikus energiatermelés erõs évszakos ingadozásait is ki kell valahogy küszöbölni! Vagyis az ENERGIA ELTÁROLÁSÁT vagy a háztartásokban kellene megoldani (ahogyan az energiatermelést), vagy központilag,
node akkor már megint annál a csúúúnya központosított izénél tartunk.
Megj.: az éves energiaszükséglet jalentõs részének (legyen 1/3-ada) eltárolása fél évre, nos ez ólomakkumulátorokkal (háztartásonként) nem túl szerencsés (részletezzem?)
ENNYI energia eltárolását TALÁN, ESETLEG víztározós erõmûvekkel lehetne megoldani, de ez csak központosított formában megy.
1.) Nos, a földfelszín globális folyamatait valóban senki sem tudja megjósolni.
1.a.) Ehhez képest óriási lendülettel megy az ész osztása a globális felmelegedésrõl, az emberiség elpusztulásáról, nomeg folyik a valakiknek jól jövedelmezõ CO2 kvóták adása-vétele-tartalékolgatása.
1.b.) Az idõjárás globális hosszútávú változûásait valóban nem lehet megkósolni.
Azt viszont, hogy mivé lesz az emberiség, ha a zöldek tengernyi önellentmondásos és nyilvánvalóan mûködésképtelen ötletét megvalósítjuk,
nos azt nagyonis meg lehet jósolni.
2.) "egyszerûen le kellene mondaniuk a hatalmon levõknek a központosított és ezáltal könnyen kontrollálható energiatermelésrõl"
2.a.) Akkor újra megkérdezem: ha lemond az emberiség a "központilag ellenõrzött energiatermelésrõl" akkor hogyan fogunk élni?
A népi kohóval már megpróbálkoztak, hatalmas csõd lett a vége. Sajnos, valakik nem tanulnak.... vagy úgy gondolják, hogy nem az õ bõrükre megy a játék... meglehet, nekik tényleg csak játék az egész. Nekünk meg nagyon nem az.
2.b.) A központi elenõrzésrõl történõ lemondásnak mostanában pont az ellenkezõje zajlik a világban. Pl. a bankrendszer területén, de pl. a CO2 kvóták esetében is egyre központosítottabb állapot felé halad a világ.
Akkor miért mondjunk le a "központilag ellenõrzött" (vagyis gazdaságos teljesítményû egységekbõl álló) rendszerrõl?
2.c.) A "központilag ellenõrzött" ellentéte a "központilag NEM ellenõrzött".
Vajon mibõl gondolják a zöldek, hogy a sok millió kicsiny, háztartási energiatermelõ egység NEM IGÉNYEL valamiféle szervezettséget?!?!?!?!?
Ugyanis, mint tudjuk, a Nap nem süt egyfolytában, és a szél meg pláne nagyon változékony valami.
Tehát a sok kis háztartási energiagyár által megtermelt energiát el kell osztani egy óóriási területen (amekkorán már igaz, hogy valahol mindig fúj a szél, de ez leginkább egy egész Európát jelent, sõt még az is kevés)
Továbbá, az ilyen hektikus energiatermelés erõs évszakos ingadozásait is ki kell valahogy küszöbölni! Vagyis az ENERGIA ELTÁROLÁSÁT vagy a háztartásokban kellene megoldani (ahogyan az energiatermelést), vagy központilag,
node akkor már megint annál a csúúúnya központosított izénél tartunk.
Megj.: az éves energiaszükséglet jalentõs részének (legyen 1/3-ada) eltárolása fél évre, nos ez ólomakkumulátorokkal (háztartásonként) nem túl szerencsés (részletezzem?)
ENNYI energia eltárolását TALÁN, ESETLEG víztározós erõmûvekkel lehetne megoldani, de ez csak központosított formában megy.
#173
Sehol nem írtam, hogy hasznos a plusz dózis. Ne hazudozz.
Miért õrült az érvrendszerem? Gyakorlati példa támasztja alá, hogy még ilyen kibaszottul földrengésveszélyes helyen is lehet olyan erõmûveket építeni ami nemcsakhogy nem okoz katasztrófát, de üzemszerûen üzemelnek a meglevõk.
Ez neked a fekte fehér? Barom...
Miért õrült az érvrendszerem? Gyakorlati példa támasztja alá, hogy még ilyen kibaszottul földrengésveszélyes helyen is lehet olyan erõmûveket építeni ami nemcsakhogy nem okoz katasztrófát, de üzemszerûen üzemelnek a meglevõk.
Ez neked a fekte fehér? Barom...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#172
"Kicsit unom már a hozzád hasonló konteós / NWO-s balfaszokat.."
Hasonlóképpen én meg utálom a fekete-fehér-ben látó embereket. Jó-rossz. Nincs más a szótárában. Te bekattantál mindenféle tudás nélkül abba, hogy az atomenergia teljesen tiszta, sõt egy kis plussz sugárzás szinte még hasznos is. :|
Õrület az érvrendszered. Már ha még lenne, mert utóbbi kommentjeidben csak sértegetést láttam.
Hasonlóképpen én meg utálom a fekete-fehér-ben látó embereket. Jó-rossz. Nincs más a szótárában. Te bekattantál mindenféle tudás nélkül abba, hogy az atomenergia teljesen tiszta, sõt egy kis plussz sugárzás szinte még hasznos is. :|
Õrület az érvrendszered. Már ha még lenne, mert utóbbi kommentjeidben csak sértegetést láttam.
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amiről hisszük hogy igaz de mégsem az.”
#171
Kicsit unom már a hozzád hasonló konteós / NWO-s balfaszokat..
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#170
"Mit jelent az, hogy pontos? A mûholdas hozamprognózis meg ugye nem is létezik ugye? Meglepõen pontos tud lenni."
Hozz pár linket légyszives a Föld pontos mûködésérõl. Vagy például azzal is megelégednék, ha mutatsz egy olyan idõjárást elõre jelzõ weblapot ahol mindig pontosak a jóslások és nem módosítgatnak két naponta.
Attól hogy valami elõrejelzés jól mûködik, nem jelenti, hogy minden más is annyira pontos. (Persze te sem tekinted 100%-nak, lévén ezt írod: "Meglepõen pontos tud lenni.")
"Az energatika szerkezete nem véletlen olyan, amilyen. "
Természetesen, mert így nagyobb a nyereség rajta, és könnyebben kontrollálható.
"Azt sem tudom, hogy hol kezdjem cáfolni ezt a tömény hülyeséget. Igazság szerint már belefárdatam az n+1-dik ilyen begépelésébe. Tényleg olyan nehéz használni a keresõt és tanulni...?"
Itt is írom; olvass híreket és az alapján cáfolj. Japán sikeresen kontrollálta a jelenlegi helyzetet? :S
Hozz pár linket légyszives a Föld pontos mûködésérõl. Vagy például azzal is megelégednék, ha mutatsz egy olyan idõjárást elõre jelzõ weblapot ahol mindig pontosak a jóslások és nem módosítgatnak két naponta.
Attól hogy valami elõrejelzés jól mûködik, nem jelenti, hogy minden más is annyira pontos. (Persze te sem tekinted 100%-nak, lévén ezt írod: "Meglepõen pontos tud lenni.")
"Az energatika szerkezete nem véletlen olyan, amilyen. "
Természetesen, mert így nagyobb a nyereség rajta, és könnyebben kontrollálható.
"Azt sem tudom, hogy hol kezdjem cáfolni ezt a tömény hülyeséget. Igazság szerint már belefárdatam az n+1-dik ilyen begépelésébe. Tényleg olyan nehéz használni a keresõt és tanulni...?"
Itt is írom; olvass híreket és az alapján cáfolj. Japán sikeresen kontrollálta a jelenlegi helyzetet? :S
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amiről hisszük hogy igaz de mégsem az.”
#169
Nos azért, mert mint gondolom te is tudod, sõt nem is véletlenül hozod ezt fel mint érvet: Senki nem tudja a globális folyamatokat még megsaccolni sem. Pl. olyan apróságokat sem mint pl. idõjárás, vagy a termõföldekben végbemenõ pontos folyamatok, stb stb.
Mit jelent az, hogy pontos? A mûholdas hozamprognózis meg ugye nem is létezik ugye? Meglepõen pontos tud lenni.
Ez nem igazán jelent problémát, egyszerûen le kellene mondaniuk a hatalmon levõknek a központosított és ezáltal könnyen kontrollálható energiatermelésrõl.
Az energatika szerkezete nem véletlen olyan, amilyen. A természettudományokat és a mûszaki alkalmazást képes befolyásolni a politika, de azér mindnnak van határa.
Ráadásul nem mondtam hogy nem kell atomenergiával foglalkozni (megjegyzendõ ordítozni sem szoktam :S), viszont jelenleg az a nagy helyzet, hogy nem tudjuk megfelelõképpen kontrollálni a nem várt eseményeket és a normális mûködés közben keletkezõ hulladékot sem.
Azt sem tudom, hogy hol kezdjem cáfolni ezt a tömény hülyeséget. Igazság szerint már belefárdatam az n+1-dik ilyen begépelésébe. Tényleg olyan nehéz használni a keresõt és tanulni...?
Mit jelent az, hogy pontos? A mûholdas hozamprognózis meg ugye nem is létezik ugye? Meglepõen pontos tud lenni.
Ez nem igazán jelent problémát, egyszerûen le kellene mondaniuk a hatalmon levõknek a központosított és ezáltal könnyen kontrollálható energiatermelésrõl.
Az energatika szerkezete nem véletlen olyan, amilyen. A természettudományokat és a mûszaki alkalmazást képes befolyásolni a politika, de azér mindnnak van határa.
Ráadásul nem mondtam hogy nem kell atomenergiával foglalkozni (megjegyzendõ ordítozni sem szoktam :S), viszont jelenleg az a nagy helyzet, hogy nem tudjuk megfelelõképpen kontrollálni a nem várt eseményeket és a normális mûködés közben keletkezõ hulladékot sem.
Azt sem tudom, hogy hol kezdjem cáfolni ezt a tömény hülyeséget. Igazság szerint már belefárdatam az n+1-dik ilyen begépelésébe. Tényleg olyan nehéz használni a keresõt és tanulni...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#168
"A németek is jobban tennék, ha a szélerõmûvek erõltetése helyett inkább a fúziós kutatásokba fektetnének több pénzt és tudományos-technikai kapacitást.
Arra nagyon-nagyon kíváncsi vagyok, hogy ha mondjuk 40 év múlva kiderül a mostani "zöld" energetikai megoldások totális csõdje, ..."
Vannak kutatási eredmények arra, hogy durván 30 éven belül elfogy a gazdaságosan kitermelhetõ hasadó anyag. Éppúgy mint pl. a fosszilis energiahordozók. Nem tudom mennyire igaz, de ha megtörténik ténylegesen, akkor mit csinálunk a tervekkel?
"... és az emberiség "zöld" utat választó része 30-szor súlyosabb válságba kerül, mint a 2009. körüli pénzügyi válság volt,
és ha az emberek éheznek és járványok és hideg pusztítja õket,
akoor vajon FELELÕSSÉGRE VONJÁK-E azokat, akik odáig juttatták õket?"
És ha egy lepusztult Föld lesz a gazdaságot és az új Istent, a pénzt No. 1-nek tekintõ emberek miatt, akkor õket vonjuk felelõsségre? Valahogy egy kompromisszumot kellene kötni. A világ nem fekete-fehér...
Arra nagyon-nagyon kíváncsi vagyok, hogy ha mondjuk 40 év múlva kiderül a mostani "zöld" energetikai megoldások totális csõdje, ..."
Vannak kutatási eredmények arra, hogy durván 30 éven belül elfogy a gazdaságosan kitermelhetõ hasadó anyag. Éppúgy mint pl. a fosszilis energiahordozók. Nem tudom mennyire igaz, de ha megtörténik ténylegesen, akkor mit csinálunk a tervekkel?
"... és az emberiség "zöld" utat választó része 30-szor súlyosabb válságba kerül, mint a 2009. körüli pénzügyi válság volt,
és ha az emberek éheznek és járványok és hideg pusztítja õket,
akoor vajon FELELÕSSÉGRE VONJÁK-E azokat, akik odáig juttatták õket?"
És ha egy lepusztult Föld lesz a gazdaságot és az új Istent, a pénzt No. 1-nek tekintõ emberek miatt, akkor õket vonjuk felelõsségre? Valahogy egy kompromisszumot kellene kötni. A világ nem fekete-fehér...
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amiről hisszük hogy igaz de mégsem az.”
#167
"A Föld regenerálódó képessége -- KONKRÉTUMOK NÉLKÜL -- egy tipikus zöld duma."
Nos azért, mert mint gondolom te is tudod, sõt nem is véletlenül hozod ezt fel mint érvet: Senki nem tudja a globális folyamatokat még megsaccolni sem. Pl. olyan apróságokat sem mint pl. idõjárás, vagy a termõföldekben végbemenõ pontos folyamatok, stb stb.
Viszont bármekkora, vagy bármilyen komplex is a Földön kialakult rendszer, itt is létezik egy kritikus pont, még ha senki sem tudja mikor érjük el azt. Lehet hogy már rég túl vagyunk rajta.
"Másik baj az atomellenesekkel az, hogy nem adnak igazi alternatívát.
Döbbenetes HALLGATÁS ÉS LAPÍTÁS folyik a részükrõl, ha azt firtatjuk, hogy ugyanmár adjanak valami jövõképet konkrétan, számokkal, az emberek életének NAPI apróságaival egy olyan világban amit õk képzelnek el a mi számunkra."
Ez nem igazán jelent problémát, egyszerûen le kellene mondaniuk a hatalmon levõknek a központosított és ezáltal könnyen kontrollálható energiatermelésrõl. Az egyetlen ország Németország ahol nem elegendõ mértékben, de már némi elmozdulás van efelé.
Ráadásul nem mondtam hogy nem kell atomenergiával foglalkozni (megjegyzendõ ordítozni sem szoktam :S), viszont jelenleg az a nagy helyzet, hogy nem tudjuk megfelelõképpen kontrollálni a nem várt eseményeket és a normális mûködés közben keletkezõ hulladékot sem.
De ha már itt tartunk, legalább ekkora probléma a globalizáció által megkövetelt szállítás szennyezése is pl. Ugyanaz a probléma, pl. Mo. tekintetében amikor nemhogy élelmiszerbõl önellátóak, de még exportra is tudnánk termelni, de nem! Inkább hozzuk a kínai fokhagymát, a holland paradicsomot, lehetne végtelenségig sorolni. Mindez a központosítási, tehát a globalizáció hatása. Ja hogy ez is szennyez? Nem számít a hatalmon lévõknek.
Nos azért, mert mint gondolom te is tudod, sõt nem is véletlenül hozod ezt fel mint érvet: Senki nem tudja a globális folyamatokat még megsaccolni sem. Pl. olyan apróságokat sem mint pl. idõjárás, vagy a termõföldekben végbemenõ pontos folyamatok, stb stb.
Viszont bármekkora, vagy bármilyen komplex is a Földön kialakult rendszer, itt is létezik egy kritikus pont, még ha senki sem tudja mikor érjük el azt. Lehet hogy már rég túl vagyunk rajta.
"Másik baj az atomellenesekkel az, hogy nem adnak igazi alternatívát.
Döbbenetes HALLGATÁS ÉS LAPÍTÁS folyik a részükrõl, ha azt firtatjuk, hogy ugyanmár adjanak valami jövõképet konkrétan, számokkal, az emberek életének NAPI apróságaival egy olyan világban amit õk képzelnek el a mi számunkra."
Ez nem igazán jelent problémát, egyszerûen le kellene mondaniuk a hatalmon levõknek a központosított és ezáltal könnyen kontrollálható energiatermelésrõl. Az egyetlen ország Németország ahol nem elegendõ mértékben, de már némi elmozdulás van efelé.
Ráadásul nem mondtam hogy nem kell atomenergiával foglalkozni (megjegyzendõ ordítozni sem szoktam :S), viszont jelenleg az a nagy helyzet, hogy nem tudjuk megfelelõképpen kontrollálni a nem várt eseményeket és a normális mûködés közben keletkezõ hulladékot sem.
De ha már itt tartunk, legalább ekkora probléma a globalizáció által megkövetelt szállítás szennyezése is pl. Ugyanaz a probléma, pl. Mo. tekintetében amikor nemhogy élelmiszerbõl önellátóak, de még exportra is tudnánk termelni, de nem! Inkább hozzuk a kínai fokhagymát, a holland paradicsomot, lehetne végtelenségig sorolni. Mindez a központosítási, tehát a globalizáció hatása. Ja hogy ez is szennyez? Nem számít a hatalmon lévõknek.
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amiről hisszük hogy igaz de mégsem az.”
#166
A németek is jobban tennék, ha a szélerõmûvek erõltetése helyett inkább a fúziós kutatásokba fektetnének több pénzt és tudományos-technikai kapacitást.
Arra nagyon-nagyon kíváncsi vagyok, hogy ha mondjuk 40 év múlva kiderül a mostani "zöld" energetikai megoldások totális csõdje,
és az emberiség "zöld" utat választó része 30-szor súlyosabb válságba kerül, mint a 2009. körüli pénzügyi válság volt,
és ha az emberek éheznek és járványok és hideg pusztítja õket,
akoor vajon FELELÕSSÉGRE VONJÁK-E azokat, akik odáig juttatták õket?
Arra nagyon-nagyon kíváncsi vagyok, hogy ha mondjuk 40 év múlva kiderül a mostani "zöld" energetikai megoldások totális csõdje,
és az emberiség "zöld" utat választó része 30-szor súlyosabb válságba kerül, mint a 2009. körüli pénzügyi válság volt,
és ha az emberek éheznek és járványok és hideg pusztítja õket,
akoor vajon FELELÕSSÉGRE VONJÁK-E azokat, akik odáig juttatták õket?
#165
Azt vajon mibõl godoljátok, hogy az emberek -- HA TUDNÁK -- a ti világotokat szívesebben bevállalnák, mint mondjuk évente 1 atomerõmûvi blokk kipuffadását?
Én ebben nem vagyok biztos.
Egyelõre egyetlen komoly kérdésre sem válaszoltak a zöldek, csak ordítoznak és ordítoznak. Az általuk megálmodott világ "szépségeirõl" óóóriási hallgatás folyik!
Félreértés ne essék: NEM akarom a politikusokat és a bankárokat meg az üzleti-spekulációs világ egyetlen képviselõjét sem védeni.
A kisemberek jövõbeni sorsa fölött aggódok.
Én ebben nem vagyok biztos.
Egyelõre egyetlen komoly kérdésre sem válaszoltak a zöldek, csak ordítoznak és ordítoznak. Az általuk megálmodott világ "szépségeirõl" óóóriási hallgatás folyik!
Félreértés ne essék: NEM akarom a politikusokat és a bankárokat meg az üzleti-spekulációs világ egyetlen képviselõjét sem védeni.
A kisemberek jövõbeni sorsa fölött aggódok.
#164
A Föld regenerálódó képessége -- KONKRÉTUMOK NÉLKÜL -- egy tipikus zöld duma.
Így a Föld meg úgy a Föld.... de arról nem sok szó esik KONKRÉTAN, hogy az atomenergia mennyiben befolyásolja a Föld felszínének sorsát.
Az összes atomellenessel az a baj, hogy NEM AZ ATOMERÕMÛVEK BIZTONSÁGOSABBÁ TÉTELÉÉRT tüntetnek és ordítoznak, hanem az atomerõmûvek teljes megszüntetéséért.
Ez nem mindegy!
Közben a technológia fejlõdik, és az atomerõmûvek egyre biztonságosabbak lesznek. És talán egyszer a Föld hasadóanyag készletét is a jelenleginél kb. 500-szor nagyobb hatékonysággal tudják majd felhasználni, hosszú felezési idejû hulladékok termelése nélkül.
Másik baj az atomellenesekkel az, hogy nem adnak igazi alternatívát.
Döbbenetes HALLGATÁS ÉS LAPÍTÁS folyik a részükrõl, ha azt firtatjuk, hogy ugyanmár adjanak valami jövõképet konkrétan, számokkal, az emberek életének NAPI apróságaival egy olyan világban amit õk képzelnek el a mi számunkra.
Pl. Mivel fogunk foglalkozni? Milyen lesz a társadalmi-gazdasági szerkezet, pl. mekkora fokú lesz a munkamegosztás-specializáció? (amely utóbbi ugye szállítási és közlekedési igényt jelent)
Lesz-e munkahelyünk, és milyen messze lesz a lakóheéyünktõl, és mivel fogjuk megközelíteni, ha gyalog több mint egy óra?
Az általatok megálmodott új világban milyen energiaforrásokat fog használni az emberiség, és milyen nyersanyagokat? Mekkora százalék lesz az újrafeldolgozás?
Hogy fog kinézni a családok szerkezete? Hány ember fog élni a Földön?
Mivel fogunk mosni? Mivel fogjuk a fenekünket kitörölni?
És még ezernyi kérdés a leendõ mindennapjainkból.
MIELÕTT RÁNK KÉNYSZERÍTENEK EGY "ZÖLD" VILÁGOT, AZ ELÕTT TISZTÁZNI KELLENE EZEKET A KÉRDÉSEKET!
Így a Föld meg úgy a Föld.... de arról nem sok szó esik KONKRÉTAN, hogy az atomenergia mennyiben befolyásolja a Föld felszínének sorsát.
Az összes atomellenessel az a baj, hogy NEM AZ ATOMERÕMÛVEK BIZTONSÁGOSABBÁ TÉTELÉÉRT tüntetnek és ordítoznak, hanem az atomerõmûvek teljes megszüntetéséért.
Ez nem mindegy!
Közben a technológia fejlõdik, és az atomerõmûvek egyre biztonságosabbak lesznek. És talán egyszer a Föld hasadóanyag készletét is a jelenleginél kb. 500-szor nagyobb hatékonysággal tudják majd felhasználni, hosszú felezési idejû hulladékok termelése nélkül.
Másik baj az atomellenesekkel az, hogy nem adnak igazi alternatívát.
Döbbenetes HALLGATÁS ÉS LAPÍTÁS folyik a részükrõl, ha azt firtatjuk, hogy ugyanmár adjanak valami jövõképet konkrétan, számokkal, az emberek életének NAPI apróságaival egy olyan világban amit õk képzelnek el a mi számunkra.
Pl. Mivel fogunk foglalkozni? Milyen lesz a társadalmi-gazdasági szerkezet, pl. mekkora fokú lesz a munkamegosztás-specializáció? (amely utóbbi ugye szállítási és közlekedési igényt jelent)
Lesz-e munkahelyünk, és milyen messze lesz a lakóheéyünktõl, és mivel fogjuk megközelíteni, ha gyalog több mint egy óra?
Az általatok megálmodott új világban milyen energiaforrásokat fog használni az emberiség, és milyen nyersanyagokat? Mekkora százalék lesz az újrafeldolgozás?
Hogy fog kinézni a családok szerkezete? Hány ember fog élni a Földön?
Mivel fogunk mosni? Mivel fogjuk a fenekünket kitörölni?
És még ezernyi kérdés a leendõ mindennapjainkból.
MIELÕTT RÁNK KÉNYSZERÍTENEK EGY "ZÖLD" VILÁGOT, AZ ELÕTT TISZTÁZNI KELLENE EZEKET A KÉRDÉSEKET!
#163
"A most eljövõ 20-40 évben fog eldõlni az mberiség sorsa, és a jövõ irányát DÖNTÕEN határozza meg a "zöld" azaz technikai civilizációt durván vagy ravaszul, trükkösen ellenzõ csoportok sikere vagy kudarca.
Az õ sikerük az emberiség vége, és az õ kudarcuk az emberiség jövõje."
Nagyon szép az okfejtésed, de egy apróságot kifelejtesz. A Föld regenerálódó képességét. Ha elérjük a kritikus szennyezési szintet, mindegy milyen technológiánk lesz, egyszerûen nem lesz hol élni. Atomerõmûvek nélkül van élet, de ha a Föld egy kaviccsá válik akkor lehet szinte akármilyen technológia, az emberiségnek vége mint ahogy mondtad.
Az õ sikerük az emberiség vége, és az õ kudarcuk az emberiség jövõje."
Nagyon szép az okfejtésed, de egy apróságot kifelejtesz. A Föld regenerálódó képességét. Ha elérjük a kritikus szennyezési szintet, mindegy milyen technológiánk lesz, egyszerûen nem lesz hol élni. Atomerõmûvek nélkül van élet, de ha a Föld egy kaviccsá válik akkor lehet szinte akármilyen technológia, az emberiségnek vége mint ahogy mondtad.
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amiről hisszük hogy igaz de mégsem az.”
#162
"Pont nem kérdeztem, hogy kinek mi baja a zöldekkel.
Még egy próbát teszek, hogy elmondjam: Nekem avval volt bajom, hogy szó sem volt a zöldekrõl, senki nem szólt az atomenergia ellen, erre idejött 1-2 ember, aki úgy rázendített a fikázásukra, mint ha ez egy zöld fórum lenne... "
Te úgy játszod az eszed, hogy beakasztod a lemezt.
Tökéletesen értem, hogy mit írsz.
Neked bajod van valamivel, én meg leírtam, hogy az a valami miért van.
Hogy miért vannak fikázva a méregzöldek.
Hogy téged ez zavar, az pont nem érdekel.
Igen, tisztában vagyok vele, mert leírtad. Csak nem érdekel.
Az sem, ha megint összeszeded magad, mégegyszer elmondod a monológod.
Igen, mindenki értette, csak senkit nem érdekel.
Amúgy mellékesen megjegyzem, hogy nem én voltam, aki kritizálta a méregzöldeket. Felháborodtál, hogy mások miért kritizálják, én elmondtam, hogy teljesen érthetõ, miért csinálják, erre nekem kezdesz el puffogni, meg mellédumálni.
Még egy próbát teszek, hogy elmondjam: Nekem avval volt bajom, hogy szó sem volt a zöldekrõl, senki nem szólt az atomenergia ellen, erre idejött 1-2 ember, aki úgy rázendített a fikázásukra, mint ha ez egy zöld fórum lenne... "
Te úgy játszod az eszed, hogy beakasztod a lemezt.
Tökéletesen értem, hogy mit írsz.
Neked bajod van valamivel, én meg leírtam, hogy az a valami miért van.
Hogy miért vannak fikázva a méregzöldek.
Hogy téged ez zavar, az pont nem érdekel.
Igen, tisztában vagyok vele, mert leírtad. Csak nem érdekel.
Az sem, ha megint összeszeded magad, mégegyszer elmondod a monológod.
Igen, mindenki értette, csak senkit nem érdekel.
Amúgy mellékesen megjegyzem, hogy nem én voltam, aki kritizálta a méregzöldeket. Felháborodtál, hogy mások miért kritizálják, én elmondtam, hogy teljesen érthetõ, miért csinálják, erre nekem kezdesz el puffogni, meg mellédumálni.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#161
Nem, a gépjármûhasználat életszínvonalfüggõ.
Ahol nagyobb, ott több az autó, ha az egyébb tényezõk azonosak.
Ahol nagyobb, ott több az autó, ha az egyébb tényezõk azonosak.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#160
"Normális nyugati országnak ne az usát vedd... Igen lehet hogy máshol is van több autó csak hogy nem arra használják mint mi (munkába araszolás), hanem hobbinak, elmenni a nagyihoz 343 km-re hétvégén, kirándulni."
Hogy te ezt így kitalálod a magad igazolására, az még nem jelenti azt, hogy így is van. Nyugati országokban nagyobb az egy fõre jutó gépkocsik száma, gyorsabban is cserélik, többet is vesznek, nagyobb is a piac, és többet is használják.
Hogy te ezt így kitalálod a magad igazolására, az még nem jelenti azt, hogy így is van. Nyugati országokban nagyobb az egy fõre jutó gépkocsik száma, gyorsabban is cserélik, többet is vesznek, nagyobb is a piac, és többet is használják.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#158
Nem az a lényeg, hogy hány erõmû maradt épen, hanem hogy hány erõmû nem maradt épen, és az mekkora problémákat okozott.
Tehát a kérdés az, hogy egy tetszés szerint kiválasztott pillanatban épp hány terrorista tartózkodik egy repülõgépen. És nem az a kérdés, hogy hányat kapcsoltak le még a repülõtéren. (Érthetõ a párhuzam?) Tetézi a bajt az, hogy ott van a terrorista a fedélzete, és ezek után az üzleti érdekeltségek mégis süketelnek, hogy á, ugyan, nincs is terrorista a fedélzeten, tehát pánikra semmi ok, tessék menni aludni, aki meg nem álmos annak mindjárt felszolgáljuk az italokat és vetítünk egy jó kis katasztrófafilmet, ahol a fõhõs úgyis megment mindenkit.
Tehát nem az atomenergiával magával van bajom nekem sem, hanem ezzel a hozzáállással, hogy hiába rohan 100 buszból mondjuk kettõ 200-zal a betonfal felé, mindenki úgy csinál, mintha semmi se történne, és aki tudja hogy mi történik, az lapít és abban bízik, hogy majd a 2 is valahogy elkerüli a betonfalat. És általában el is kerüli, és sose derül fény arra, hogy mennyire közel is voltunk a katasztrófákhoz. És emellett a kormány is süketel, elõre is süketel, közben is süketel és utólag is süketelni fog. A céges érdekeltségekkel karöltve.
Ezért ha én "sötétzöld" lennék, akkor ismerve a cégvilág és a politika hajlandóságát arra, hogy bevállaljon olyan kockázatokat, amikre NINCS FELJOGOSÍTVA HOGY BEVÁLLALJON, akkor én is folyamatosan tüntetnék azon tevékenységek ellen, ahol a nagy kockázatvállalásnak katasztrófa lehet az oka. Az egyik ilyen terület az az atomenergia. Nem kell csodálkozni, ha az embernek az atomerõmûvekkel kapcsolatban alacsonyabb az ingerküszöbe mint mondjuk azzal kapcsolatban, hogy mennyire megbízhatóak a liftek. Mert ha egy lift szar, akkor páran halnak csak meg. De ha egy atomerõmû szar, akkor többen. Ezt gondolom még te is el tudod fogadni, nem?
Tehát a kérdés az, hogy egy tetszés szerint kiválasztott pillanatban épp hány terrorista tartózkodik egy repülõgépen. És nem az a kérdés, hogy hányat kapcsoltak le még a repülõtéren. (Érthetõ a párhuzam?) Tetézi a bajt az, hogy ott van a terrorista a fedélzete, és ezek után az üzleti érdekeltségek mégis süketelnek, hogy á, ugyan, nincs is terrorista a fedélzeten, tehát pánikra semmi ok, tessék menni aludni, aki meg nem álmos annak mindjárt felszolgáljuk az italokat és vetítünk egy jó kis katasztrófafilmet, ahol a fõhõs úgyis megment mindenkit.
Tehát nem az atomenergiával magával van bajom nekem sem, hanem ezzel a hozzáállással, hogy hiába rohan 100 buszból mondjuk kettõ 200-zal a betonfal felé, mindenki úgy csinál, mintha semmi se történne, és aki tudja hogy mi történik, az lapít és abban bízik, hogy majd a 2 is valahogy elkerüli a betonfalat. És általában el is kerüli, és sose derül fény arra, hogy mennyire közel is voltunk a katasztrófákhoz. És emellett a kormány is süketel, elõre is süketel, közben is süketel és utólag is süketelni fog. A céges érdekeltségekkel karöltve.
Ezért ha én "sötétzöld" lennék, akkor ismerve a cégvilág és a politika hajlandóságát arra, hogy bevállaljon olyan kockázatokat, amikre NINCS FELJOGOSÍTVA HOGY BEVÁLLALJON, akkor én is folyamatosan tüntetnék azon tevékenységek ellen, ahol a nagy kockázatvállalásnak katasztrófa lehet az oka. Az egyik ilyen terület az az atomenergia. Nem kell csodálkozni, ha az embernek az atomerõmûvekkel kapcsolatban alacsonyabb az ingerküszöbe mint mondjuk azzal kapcsolatban, hogy mennyire megbízhatóak a liftek. Mert ha egy lift szar, akkor páran halnak csak meg. De ha egy atomerõmû szar, akkor többen. Ezt gondolom még te is el tudod fogadni, nem?
#157
Na jó, akkor megadom magam. <#circling>
Én jót röhögtem azon a beszóláson amit idéztem, és nem tudtam hova tenni az említettek miatt. Ezek szerint lehet én értelmeztem rosszul.
Ettõl persze kb. úgy érzem magam, mint mikor te a zöldeknek próbálod elmondani, hogy miért gondolkoznak rosszul. <#nevetes1>
Én jót röhögtem azon a beszóláson amit idéztem, és nem tudtam hova tenni az említettek miatt. Ezek szerint lehet én értelmeztem rosszul.
Ettõl persze kb. úgy érzem magam, mint mikor te a zöldeknek próbálod elmondani, hogy miért gondolkoznak rosszul. <#nevetes1>
#156
Vettem a fáradságot és elolvastam újra az elsõ kb. 40 hozzászólást.
Bocsi, talán a fáradtság teszi, de nem értem a problémádat. Senki sem cseszegetett másokat, pár súlyos tévedés (mindenki tévedhet) és pár tárgyilagos helyreigazítás. Ennyi.
Az elõzõ hozzászólásom elsõ mondata végérõl lemaradt a smiley, ilyen: <#eplus2>
Bocsi, talán a fáradtság teszi, de nem értem a problémádat. Senki sem cseszegetett másokat, pár súlyos tévedés (mindenki tévedhet) és pár tárgyilagos helyreigazítás. Ennyi.
Az elõzõ hozzászólásom elsõ mondata végérõl lemaradt a smiley, ilyen: <#eplus2>
#155
Ez azért lehetett, mert a zöldeknek nem árt egy kis "visszajelzés", hogy mennyire szeretjük õket...
Ha már a sajtó nem adja meg nekik ezt a visszajelzést
Lassan már az a látszat, mintha minden ember epekedve várna arra a mérhetetlen nyomorra és pusztulásra, amit szépen lassan, évtizedek alatt itt nekünk megcsinálnak VALAKIK...
A zöldek sajnos nem látják át, hogy milyen csúnya játszmában szerpelnek gyalogként és majd késõbb amolyan "pofozógépként", majd késõbb, amikor egyre többen szembesülnek azzal, hogy valójában mekkora vesztesek
Ha már a sajtó nem adja meg nekik ezt a visszajelzést
Lassan már az a látszat, mintha minden ember epekedve várna arra a mérhetetlen nyomorra és pusztulásra, amit szépen lassan, évtizedek alatt itt nekünk megcsinálnak VALAKIK...
A zöldek sajnos nem látják át, hogy milyen csúnya játszmában szerpelnek gyalogként és majd késõbb amolyan "pofozógépként", majd késõbb, amikor egyre többen szembesülnek azzal, hogy valójában mekkora vesztesek
#154
Látom téged sem az eszedért szeretnek....(Már nem tudok finomabban fogalmazni.)
Nem az volt a bajom, hogy a témához periférikusan kapcsolódó hozzászólást írt valaki, hanem mint már leírtam párszor:
Az elsõ 26 hozzászólás úgy le lett teremtve, mint ha azt írták volna bennük, hogy le az atomenergiával, éljenek a zöldek! Pedig ilyen még csak említve sem volt.
Konkrétan evvel a mondattal:
"Akkor mondjon a sok ellenzõ VALÓS alternatívát és ne sötétzöld handabandát..."
Hogy a témához is szóljak:
Nekem is az volt az érzésem rögtön az elejétõl fogva (ahogy jöttek az elsõ hírek, hogy problémák adódtak a hûtõrendszerrel), hogy komoly katasztrófa helyzet lesz az erõmûnél(Fukusima).
Nem az volt a bajom, hogy a témához periférikusan kapcsolódó hozzászólást írt valaki, hanem mint már leírtam párszor:
Az elsõ 26 hozzászólás úgy le lett teremtve, mint ha azt írták volna bennük, hogy le az atomenergiával, éljenek a zöldek! Pedig ilyen még csak említve sem volt.
Konkrétan evvel a mondattal:
"Akkor mondjon a sok ellenzõ VALÓS alternatívát és ne sötétzöld handabandát..."
Hogy a témához is szóljak:
Nekem is az volt az érzésem rögtön az elejétõl fogva (ahogy jöttek az elsõ hírek, hogy problémák adódtak a hûtõrendszerrel), hogy komoly katasztrófa helyzet lesz az erõmûnél(Fukusima).
#153
Pedig pont meg kellene hogy erõsítse a baleset. Egy mai szemmel kõkorszaki erõmû - ami bezárás elõtt állt - élt túl egy olyan rengést, amire rohadtul nem méretezék. A nem méretezett cunami tudta csak megfektetni. Ergo azok az erõmûvek, amik újabbak és még erõsebbek, azokkal gond sincs.
Szomorú, hogy a birka többségnek nem tûnik fel, hogy a többi erõmû üzemel. Legalábbis tudtommal. Tetszik érteni? Minden idõk 3. legerõsebb rengése után úgy, hogy a cunmaira esély sem volt reagálni, mert percek alatt ott volt. Ha egyik atomerõmû sem menne, akkor nem 3 órás rotációban lenne egyes tartományokban áramszünet a terveszerû lakapcsolások miatt...
Szomorú, hogy a birka többségnek nem tûnik fel, hogy a többi erõmû üzemel. Legalábbis tudtommal. Tetszik érteni? Minden idõk 3. legerõsebb rengése után úgy, hogy a cunmaira esély sem volt reagálni, mert percek alatt ott volt. Ha egyik atomerõmû sem menne, akkor nem 3 órás rotációban lenne egyes tartományokban áramszünet a terveszerû lakapcsolások miatt...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#152
Meg a szén, meg a vasérc, meg xy alapanyag. A Mátrai erõmû költséghatékonyabb az import szénnel, mint lignittal. Druva mi?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#151
Az elõzõ hozzászólás is látszólag offtopic, de egy lényeges ponton kapcsolódik a cikk témájához: megrendült az atomerõmûvek helyzete a világban, és ennek igen messzire kiható és igen-igen súlyos következményei lehetnek az utódaink jövõjére.
Szinte mindenütt lehet olvasni ezzel kapcsolatos híreket nem csak Németországból (amelynek az atomellenes politikájának és a korábról jól ismert, ma pedig rejtõzködõ antant-politikának a kapcsolata megérne néhány eszmefuttatást)
Még az sem túl mérvadó, hogy az olajtenger tetjén csücsülõ, de nem túl fejlett Venezuela eláll atomerõmû-építési terveitõl.
A gond Kínával van. Itt olvastam: a 2011. márc. 17. 8óra 49p és 8óra 54perces hír
Ez pedig igen lényeges, 3 fõ ok miatt:
-- A kínai atomerõmû fejlesztésben reménykedtem leginkább. Nem a mostani tipusokban, hanem a ma még nem létezõ FBR gázhûtésû magashõmérsékletû, hosszú felezési idejû transzuránokat tartalmazó radioaktív hulladékot NEM termelõ tipusok esetleges megjelenésére.
Kínán kívül csak az USA-ban lehetne reménykedni, de az az ország -- világelsõ technikai és gadzsági fejlettsége ellenére -- valahogy nem erõlködik ebben az irányban.
-- Ha Kína lemond az atomenergiáról, akkor már most is hatalmas és gyorsan növekvõ iparát-gazdaságát hagyományos fosszilis energiahordozókkal fogja megoldani (a "megújulókat" nyugodtan el lehet felejteni, az csak parasztvakítás, hogy az emberek reménykedjenek és ne lázongjanak)
Márpedig ha Kína átáll olajra, akkor itt világháborús helyzet is kialakulhat.
-- Amirõl nem ovastam még, de egy kis fantáziával könnyû elképzelni: a másik óriás, India is hasonló lépéseket fontolgathat, mégha nem is vált hírré.
Ha Kína mellett még India is belép az olajpiacra teljes erejébõl, akkor 15 éven belül háború lesz.
Egyelõre reménykedhetünk, hogy a mostani hatalmas sajtófelbuzdulás és a nyomában hatalmasra duzzadt "érdeklõdés" és atomenergia ellenes felzúdulás lecseng, és visszatér minden a normális, ép ésszel felvállalható fejlõdési útra. Néhány régi atomerõmûvet persze be fognak zárni, feláldozzák a valahonnan gerjesztett közhangulatnak, a többi atomerõmûben meg néhány hónapos baszogatás.... akarommondani stressz-teszt meg felülvizsgálat után elköltenek majd egy rakás pénzt biztonsági megerõsítésekre meg hasonlókra.
Reménykedjünk, hogy így lesz.
Szinte mindenütt lehet olvasni ezzel kapcsolatos híreket nem csak Németországból (amelynek az atomellenes politikájának és a korábról jól ismert, ma pedig rejtõzködõ antant-politikának a kapcsolata megérne néhány eszmefuttatást)
Még az sem túl mérvadó, hogy az olajtenger tetjén csücsülõ, de nem túl fejlett Venezuela eláll atomerõmû-építési terveitõl.
A gond Kínával van. Itt olvastam: a 2011. márc. 17. 8óra 49p és 8óra 54perces hír
Ez pedig igen lényeges, 3 fõ ok miatt:
-- A kínai atomerõmû fejlesztésben reménykedtem leginkább. Nem a mostani tipusokban, hanem a ma még nem létezõ FBR gázhûtésû magashõmérsékletû, hosszú felezési idejû transzuránokat tartalmazó radioaktív hulladékot NEM termelõ tipusok esetleges megjelenésére.
Kínán kívül csak az USA-ban lehetne reménykedni, de az az ország -- világelsõ technikai és gadzsági fejlettsége ellenére -- valahogy nem erõlködik ebben az irányban.
-- Ha Kína lemond az atomenergiáról, akkor már most is hatalmas és gyorsan növekvõ iparát-gazdaságát hagyományos fosszilis energiahordozókkal fogja megoldani (a "megújulókat" nyugodtan el lehet felejteni, az csak parasztvakítás, hogy az emberek reménykedjenek és ne lázongjanak)
Márpedig ha Kína átáll olajra, akkor itt világháborús helyzet is kialakulhat.
-- Amirõl nem ovastam még, de egy kis fantáziával könnyû elképzelni: a másik óriás, India is hasonló lépéseket fontolgathat, mégha nem is vált hírré.
Ha Kína mellett még India is belép az olajpiacra teljes erejébõl, akkor 15 éven belül háború lesz.
Egyelõre reménykedhetünk, hogy a mostani hatalmas sajtófelbuzdulás és a nyomában hatalmasra duzzadt "érdeklõdés" és atomenergia ellenes felzúdulás lecseng, és visszatér minden a normális, ép ésszel felvállalható fejlõdési útra. Néhány régi atomerõmûvet persze be fognak zárni, feláldozzák a valahonnan gerjesztett közhangulatnak, a többi atomerõmûben meg néhány hónapos baszogatás.... akarommondani stressz-teszt meg felülvizsgálat után elköltenek majd egy rakás pénzt biztonsági megerõsítésekre meg hasonlókra.
Reménykedjünk, hogy így lesz.
#150
A lokális gazdaság bizonyos területeken igen jól mûködne, más területeken meg nyilván nem. Számítógép-processzort vagy harddisk-csapágyat nem biztos hogy minden kis ország gyártani fog. Viszont a mezõgazdasági termelésben a jelenleginél sokkal nagyobb szerepe kellene hogy legyen. (És ne feledjük, hogy a mezõgazdasági termékek nagy tömegû, nagy szállítási kapacitást igénybevevõ termékek)
Elrettentõ példa az, amit az EU mûvel a gyarmatokkal a mezõgazdasági kvóták ügyében. Hadd ne minõsítsem, mert nem akarok nagyon csúnyán beszélni.
A cukorgyáraink és a konzervgyáraink gyakorlatilag felszámolva, az állattenyésztés és a tejtermelés lerohasztva, az EU most épp ketrecharcosi babérokra tör (úgy értem tyúkketrecharcosi<#nyes>)
Lehetne hosszasan sorolni (autóbusz-gyártásunk, hajógyártásunk, vasúti vagon és mozdony gyártásunk, háztartási gépgyártásunk, stb...), de itt témán kívüli.
Ami miatt mindezt leírtam: a szállítás jelentõs megdrágulásával mindenképpen nõni fog a lokális gazdaság szerepe. Reménykedjünk abban, hogy nem a kora-középkori önellátó kisparaszti gazdaságok szintjére fogunk visszasüllyedni.
A szállítási költségek emelkedésén túl a technikai fejlõdés is változtathat a ma érvényes gazdaságossági adatokon (a lokális gazdaság lehetõségeirõl). A robotizálás lehetõvé teheti (hogy tényleg teszi-e, abban nem lehetünk biztosak, de a tendenciák elõrevetítésébõl ez remélhetõ) szóval a robotizálás gazdaságossá teheti olyan termékek elõállítását, amelyeket ma csak hatalmas üzemcsarnokokban lehet megfelelõ minõségben gyártani (pl. pont az elõbb említett harddisk-csapágyakat, de ide tartozhat még sok modern preciziós termék).
Az nyilvánvaló, hogy a krómbányászat és kohászat (és társai) soha nem lesz lokalizálható.
Elrettentõ példa az, amit az EU mûvel a gyarmatokkal a mezõgazdasági kvóták ügyében. Hadd ne minõsítsem, mert nem akarok nagyon csúnyán beszélni.
A cukorgyáraink és a konzervgyáraink gyakorlatilag felszámolva, az állattenyésztés és a tejtermelés lerohasztva, az EU most épp ketrecharcosi babérokra tör (úgy értem tyúkketrecharcosi<#nyes>)
Lehetne hosszasan sorolni (autóbusz-gyártásunk, hajógyártásunk, vasúti vagon és mozdony gyártásunk, háztartási gépgyártásunk, stb...), de itt témán kívüli.
Ami miatt mindezt leírtam: a szállítás jelentõs megdrágulásával mindenképpen nõni fog a lokális gazdaság szerepe. Reménykedjünk abban, hogy nem a kora-középkori önellátó kisparaszti gazdaságok szintjére fogunk visszasüllyedni.
A szállítási költségek emelkedésén túl a technikai fejlõdés is változtathat a ma érvényes gazdaságossági adatokon (a lokális gazdaság lehetõségeirõl). A robotizálás lehetõvé teheti (hogy tényleg teszi-e, abban nem lehetünk biztosak, de a tendenciák elõrevetítésébõl ez remélhetõ) szóval a robotizálás gazdaságossá teheti olyan termékek elõállítását, amelyeket ma csak hatalmas üzemcsarnokokban lehet megfelelõ minõségben gyártani (pl. pont az elõbb említett harddisk-csapágyakat, de ide tartozhat még sok modern preciziós termék).
Az nyilvánvaló, hogy a krómbányászat és kohászat (és társai) soha nem lesz lokalizálható.
#149
Jaja. Egy apokalipszis után is hegyekben állna a nyersanyag.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#148
A jövõ bányái a szeméttelepek lesznek.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#147
A lokális gazdálkodás nem mûködõképes, ráadásul sokkal erõforráspazarlóbb.
Egy országgal sem mûködik, nemhogy városokkal, falvakkal. Lásd Észak-Korea, Mao népi kohói. A szakosodott régiók sokkal hatékonyabbak.
Egy országgal sem mûködik, nemhogy városokkal, falvakkal. Lásd Észak-Korea, Mao népi kohói. A szakosodott régiók sokkal hatékonyabbak.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#146
Ja, de szemét lesz akkor is, földfelszínen. A szemétbõl nagyon sok fémet lehet kivonni. Nem tudom hogy melyik nehezebb, a földszíni bányászat, vagy a szemétbõl kinyerni a sok konzerves dobozt, de mégse km mély ásás.
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
#145
Szerintem sok embernek eszébe jut. De mikor pénz jön az államtól, akkor magasról tesz a legtöbb cég a környezet-tudatosságra.
Háború a nemzet ellen: http://docler.hu/video/160355 - http://docler.hu/video/160384 - http://docler.hu/video/160291 - http://docler.hu/video/160315
#144
Például eszembe jutott az is, hogy Franciaországban annyira tönkre van téve a termõföld a mûtrágyáktól, hogy nagymennyiségben kell búzát behozniuk Brazíliából, hogy legyen mibõl kenyeret meg bagettet sütni a francia péknek. Ebbõl nem kérek, de én ezt megváltoztatni nem tudom, a tudatos vásárlás pedig nem segít, mert nincs már tiszta élelmiszer (vigyázat, a tiszta élelmiszer nem összetévesztendõ a "bio"-nak nevezett méregdrága hazugsággal).
Háború a nemzet ellen: http://docler.hu/video/160355 - http://docler.hu/video/160384 - http://docler.hu/video/160291 - http://docler.hu/video/160315
#143
Alapvetõen hibás elképzelés. Máris megnyugodna a környezet, ha csak a paprikát nem kéne Argentinából meg a fokhagymát Kínából szállíttatni. Nem beszélve a többi élelmiszerrõl, amibõl a hazai tájakon megtermelt (és nem agyonmûtrágyázott, mint a kínai meg az argentin is, sajnos) sokkal jobb ízû mint a behozott, még éretlenül leszedett "zöldség"-nek mondott katyvasz.
Háború a nemzet ellen: http://docler.hu/video/160355 - http://docler.hu/video/160384 - http://docler.hu/video/160291 - http://docler.hu/video/160315
#142
Látod, látod. Az olcsó energia az, ami ide vezetett. Ez nem tart örökké.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#141
"Csak úgy minden drágább lenne"
Hát ez ilyen felemás dolog. Az embereknek alig van itt munkája, mert a cégek kinában költöztettek mindent mert ott olcsóbb az elõállítás. Ezért csak az olcsó cuccokat tudják megvenni, ezért a cégek még több mindent kinába visznek hogy még olcsóbban tudják elõállítani az áruikat, viszont igy itt még kevesebb munkahely lesz az, igy még olcsóbbért tudnak csak vásárolni és igy tovább, elméletben az egész addig tart, amig már mindent kinában gyártanak viszont itt meg már nulla munkahely van, ergó senki nem vesz semmit olcsóért sem.
Ezzel szemben ha itthon termelnének valamit, akkor az biztosan drágább lenne mint a kinai, de mivel ezért az itthoni emberek fizetést kapnának és nem munkanélküli segélybõl tengõdnének, lenne rá pénzük hogy azt megvegyék.
És hát persze az ideális megoldás féluton kéne hogy legyen. Az nem állapot, hogy brazilliából vesszük a cukrot, miközben valaha cukornagyhatalom voltunk. Vagy hogy európa éléstára mára már importálja az élelmiszereket... És persze ez amúgy egész európára igaz, ott is egyre nagyobb probléma hogy a gyártás/termelés már mind kinában van, viszont a munkanélküliek száma meg négyzetesen õ.
Bár úgy néz ki, beindult a természetesen szabályozás, hamarosan olyan drága lesz az üzemanyag, hogy nem éri meg kinában gyártani és 8-10 ezer km-ert utaztani vissza europába vagy amerikába az árut.
Hát ez ilyen felemás dolog. Az embereknek alig van itt munkája, mert a cégek kinában költöztettek mindent mert ott olcsóbb az elõállítás. Ezért csak az olcsó cuccokat tudják megvenni, ezért a cégek még több mindent kinába visznek hogy még olcsóbban tudják elõállítani az áruikat, viszont igy itt még kevesebb munkahely lesz az, igy még olcsóbbért tudnak csak vásárolni és igy tovább, elméletben az egész addig tart, amig már mindent kinában gyártanak viszont itt meg már nulla munkahely van, ergó senki nem vesz semmit olcsóért sem.
Ezzel szemben ha itthon termelnének valamit, akkor az biztosan drágább lenne mint a kinai, de mivel ezért az itthoni emberek fizetést kapnának és nem munkanélküli segélybõl tengõdnének, lenne rá pénzük hogy azt megvegyék.
És hát persze az ideális megoldás féluton kéne hogy legyen. Az nem állapot, hogy brazilliából vesszük a cukrot, miközben valaha cukornagyhatalom voltunk. Vagy hogy európa éléstára mára már importálja az élelmiszereket... És persze ez amúgy egész európára igaz, ott is egyre nagyobb probléma hogy a gyártás/termelés már mind kinában van, viszont a munkanélküliek száma meg négyzetesen õ.
Bár úgy néz ki, beindult a természetesen szabályozás, hamarosan olyan drága lesz az üzemanyag, hogy nem éri meg kinában gyártani és 8-10 ezer km-ert utaztani vissza europába vagy amerikába az árut.
#140
Csak úgy minden drágább lenne. Nem passzióból utaztatnak dolgokat...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#139
Nem értelek. A tömegközlekedés nem feltétlen tömegnyomor. Idióta sztereotípia...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#138
A soha vissza nem kapaszkodással nem értek egyet. Az összeomlással sem. Az, hogy egyes dolgok korlátozva lesznek lehetséges. A mai emernek nehéz elképzelni, hogy a II.Vh alatt minden alapvetõ dolgot sok országba jegyre adtak. Attól, mert ez 70 éve volt nem jelenti azt, hogy soha nem lesz korlátozva az utazás és fogasztás...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Oldal 1 / 4Következő →