65
-
JMáté #65 Hány lába van a lónak?
8: elől kettő, hátul kettő, jobbról kettő és balról kettő.
Ezért kell mident tudományosan vizsgálni, mert máskülönben esetleg hülyeség mondunk. -
Moondom #64 philcsy 2011. feb. 07. 20:42
Tudod-e, hogy mitől zakatol a vonat?
Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk,
meg kell vizsgálnunk a vonatot.
Miből is áll a vonat?
Van egy mozdony, és van sok (vagy csak egy) kocsi.
Namármost a mozdony ugyanúgy zakatol, mint a vagonok,
így elég csak a vagonokat vizsgálnunk, a mozdonyt el is hanyagolhatjuk.
Ha megnézzük a kocsikat, akkor ugye mindegyik egyforma zakatolás szempontjából, így elég egy kocsit megnézni, a többit elhanyagolhatjuk.
De miből áll egy vagon?
Van egy felső (utas, vagy rakodó) rész, és van az alsó rész, azaz az alváz.
A felső rész ugye nem zakatol, tehát ezt el is feledhetjük, elegendő az alsó részt vizsgálni.
Az alsó rész felépítését tekintve áll egy alvázból, és a kerekekből.
Innen az alváz ugye megint nem zakatol, tehát azzal sem kell foglalkoznunk, elég megnézni a kerekeket.
Kerékből is van azonban egy vagon alatt 4, vagy több pár, amelyek mindegyike
egyformán viselkedik zakatolás szempontjából, tehát elegendő egy párt megnéznünk, a többivel nem foglalkozunk.
Egy pár kerék felépítését nézzük meg!
Áll magából a két kerékből, és van a tengely.
A tengely viszont nem zakatol, tehát elhanyagolható.
Marad két darab kerék, ami viszont megint teljesen egyforma, így az egyiket elhagyhatjuk.
A továbbiakhoz kell egy kis matematika, hiszen nézzük meg a kereket!
Az kör alakú!
A kör területét úgy számítjuk ki, hogy (r a négyzeten szorozva Pí-vel).
A képletből a Pí=3,14, ami nem zakatol, tehát nem foglalkozunk vele tovább.
Az r az a sugár, ami mivel állandó, így megint csak nem zakatol.
Mi maradt meg?
Hát a NÉGYZET!
És ahogy ez a négyzet billen egyik oldaláról a másikra,
na
ATTÓL
zakatol a vonat kereke!
-
johnsmitheger #63 Az atomkorban még a harkálytól kell lopnunk?? Gratula! Csak ne erőltessük már ezt a felgyorsult világ sz@rt! Köszi! :DD -
Meridian #62 A méreghasználat az állatoknál nem a kígyónál kezdődött... hanem jóval alacsonyabb szinten.
Már szinte az egysejtűeknél.
De ha nehéz ezt elképzelni, a világ egyik legmérgezőbb állatai közt a medúzák vannak... ők nem méregfogat használnak, hanem csak csalánzó-sejteket. -
#61
Javítsatok ki ha tévedek, de a fekete doboz azért nagyrészt ellenálló az ilyen különböző ütéseknek, aminek már nem az nyilván pl. egy repülőlezuhanás, ami általában nem háttal vagy oldalasan szokott történni :D Másrészt meg átlehet ezt szerintem úgy alakítani ill. felhasználni, hogy ne csak egy irányból fogja fel a becsapódást ilyen mértékben. -
#60
A harkály természetes jegyeinek átültetése az ütközési energiát elnyelő rendszerbe a fekete doboz esetén egy kérdést azért nálam felvet: a harkály mindíg egy irányban ütögeti a fejét, míg a fekete doboz nem feltétlenül egy irányból fogja kapni az ütést baleset esetén.
Nem igazán tűnik védettnek ez a fekete doboz mondjuk egy oldalirányú ütés esetén.....
-
#59 Világos, hogy csak a gondolatod igazolására hoztad fel, de kiragadnám az Ősrobbanásról szóló okfejtésed, és azzal kötném össze a hozzászólásomat téma híján. 
Ha az időt elhelyezzük a téridő continuumban, láthatjuk, hogy minden egyes eltelt másodperchez esemény kapcsolható a téridő szövetén. Ezt használják ki a tudósok az Ősrobbanást kutatva. Vagyis visszafelé látunk, de előre még nem. A világegyetem tágulása határozza meg az utolsó másodpercet. Tehát ezen intervallumon belülre korlátozódik a mai mindenség léte.
Ha megtaláljuk azt a sugárzást, ami 16milliárd éve száguld a világűrben, az lesz az Ősrobbanás, és ezzel a technológiával nem fogunk mögé látni, de talán nem is az a cél.
-
kukacos #58 Valóban, de kár lejmolnod, nem fog menni a VIP jegy. 
-
philcsy #57 kukacos, te jóba vagy a harkályokkal -
kukacos #56 Pedig eccerű. A Ferrari jövőre harkályt fog indítani. Eleve nagy drukkerek, mind piros-feketében alszik. Egy kopp a kormányon: kiállok depóba, két kopp a szélvédőn: dobjatok kukacot. -
#55
LOL es tenyleg igy van! -
halgatyó #54 A cikkből szépen megtudhatjuk, hogyan védi a harkály agyát a folyadék és hogyan osztja szét a csőr hegyén koncentrálódó erőt a koponya.
Van azonban egy erőbehatás, amitől NEM véd ez a folyadékos rendszer: a hirtelen elfordulás. Vagyis egy szilárd tárgynak előre NEM betervezhetp, véletlenszerű ferde szögben nekicsapódó készülék, amely a becsapódáskor hirtelen nagy szögsebességgel forogni kezd, nos ezt megvédeni nem olyan egyszerű, mintha harkályokat pakolnánk bele -
halgatyó #53 Megint egy zavaros fa**ság, megöntözve az ájult természetbuzulás szószával.
Egymással össze nem illeszthető dolgokat mosnak össze.
HENGERES acélcső.... ja.. ha nem hengeres, akkor nem is véd? Mert nem hasonlít a harkály csőréhez? És ha nem a hossztengelye felől éri az ütés (mert a harkály esetében az erőhatás mindig egyirányú, egy repülőgép potyogó alkatrészére ez aligha igaz)
A harkály agyát védő folyadék azonos sűrűségű az agysejtekkel. Ennek következménye, hogy bármilyen lineáris gyorsulás esetén ezek a sejtek súlytalanul lebegnek a folyadékban, mindaaig, amíg a koponyacsont nem deformálódik, illetve a folyadék nem tud hirtelen megmozdulni (kifröccsenni)
Ugyanígy a mi agyunkat is védi egy hasonló folyadék, csak a nagyméretű és ehhez KÉPEST vékony emberi koponya kisebb gyorsulást visel el.
Képzeljünk el egy kísérletet.
Egy erős acélfalú tartályba helyezzünk egy kisebb, szintén erős acélfalú tartályt. A két tartályfal közé pontosan olyan sűrűségű folyadékot töltsünk, mint a belső tartály átlagos sűrűsége (annak tartalmaát is beleszámítva, erről mindjárt)
Ha a nagyobbik acéltartályt erősen egy betonfalhoz csapjuk, akkor a belső acéltartály nem fog elmozdulni, mert a folyadékban súlytalanul úszik.
De: azt jelenti-e ez, hogy a belső acéltartályon belúl is súlytalanság van????
NEM!
Ha a belső acéltartályban közönséges elektronika van (támasztó folyadék nélkül) akkor az úgyanúgy fog porrá zúzódni, mintha nem lenne semmiféle külső acéltartály meg folyadék.
Ahhoz, hogy az elektronika súlytalanságot érzékeljen, nos ahhoz magának az összes alkatrésznek kell a saját sűrűségével azonos sűrűségű folyadékban úsznia.
Csakhogy: a tranzisztorok, az ellenállások, kondérok, induktivitások sűrűsége meg maga a nyák-lap sűrűsége erősen különbözik!
Vagis nincs olyan folyadék, amely mindegyikre jó lenne.
Aztán lehet fokozni is ezt az ájult természetimádatot: tegyünk bele egy versenyautót is.... mert az elv... az ELV ... elvtársak
na ne, ennyi elég volt. -
idebudanemoda #52 isten nem létezik, csak van, meg csak norisz. -
idebudanemoda #51 bocsi, de tényleg nem off topic!
wazzze, de ha ez a technológia a terrroristák kezébe kerül? mindddmeghalunk és afrikában a harkájok is éhezni fognak, mert eleszik a terrroristák a kukacokat előlük!!!
-
bino512 #50 már n azért de ezt kocsiknál miért n lehet alkalmazni? mennyivel kevesebb baleset lehetne... kit érdekel egyenlőre az űrutazás ha tök lassan jutunk el bárhova -
#49
Miért kéne bármelyiknek is bármit nyújtania? Kinek van szüksége fantasy vagy sc-fi jellegű támaszokra? (a kérdés költői volt) :)
Az írásaitokban kisebb-nagyobb erősségű platonizmust vélek felfedezni. Szerintem én nem is kellek ide, magatokkal is szépen el tudtok vitatkozgatni. :) -
#48
Isten nem létezik! -
rx324 #47 Az a lehetőség, hogy az ismert világegyetemen kívül van valami és az ősrobbanás nem a világegyetem keletkezése, nem zárja ki azt, hogy az ősrobbanás oka/folyamata megismerhető legyen. 
-
blessyou #46 Ha feltételezzük, hogy létezik az okság, akkor abból szükségszerűen következik az Első Ok létezése, ez logikailag levezethető. Hogy ez az anyag, vagy Isten, az már hit kérdése. -
toto66 #45 Kb. -
philcsy #44 Igen tudjuk hogy valami létezik, amiben mi is létezünk. De ennél többet nem lehet biztosan tudni.
A realitások talaján maradva, nagyon valószínű hogy az a világ amit hétköznap tapasztalunk létezik. (Elbúcsúztunk a mátrixtól.)
Ha tovább megyünk eljuthatunk a közvetetten érzékelt dolgokhoz, amelyek létezését szintén elfogadjuk. Aztán eljutunk a fizika jelenlegi határát képező dolgokhoz amelyek már erősen spekulatív ízűek, mégis elfogadjuk őket. A határvonalon viszont olyan dolgokat nagyon érdekes dolgokat kapunk. Pl.: Végtelen mennyiségű negatív tömegű anyagot, amely elméletileg bizonyíthatóan kimutathatatlan, viszont megmagyarázza az antianyag létét. (Dirac lyukelmélet)
Ezek után mi a probléma egy bizonyíthatatlan őrökké létező teremtővel?
Csak annyi hogy a teológia lelki támasznál többet nem nyújt. De mivel nyújt többet a Nagy bumm elmélete? A gyakorlatban semmivel. Ezt is megmagyaráztuk, éjjen! -
toto66 #43 Nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar esete.
Tehát nyugodtan lehet azt mondani, hogy nem lehet (elvileg), meg azt is hogy nem tudjuk. De ezt csak erre az esetre mondom. Persze sok olyan van amit nem tudunk, de megtudhatunk. Ha volt ősrobbanás, akkor annak az okára nem fogunk rájönni, mert vagy az ősrobbanás nem a világegyetem keletkezése (tehát volt előtte valami, csak az nem a ma ismert kinézetű világegyetem), vagy kívül esik a létezőn (a létezetten is). Ami a létezőn kívül esik az pedig egyszerűen fogalmazva nincs. A nincs-et nem lehet megismerni.
Tehát helyes a megfogalmazásom. -
toto66 #42 
Szépen bizonyítottad, hogy a tudatlanságból merítenek érveket a teremtéshívők.
Ugyanis nem tudta hogyan fejlődhet ki egy mérges kígyó faj és rögtön teremtéssel magyarázta. Ez fel sem merült volna benne, ha mondjuk tanulta volna. -
#41
A "nem lehet", kb. egyenértékű a "nem tudjukkal". :)
Egyebet nem akarok hozzáfűzni, mert sajnos sokkal több dolog van, amit MÉG nem tudunk, mint amit tudunk. :) -
philcsy #40 "Akkor azt mond már el nekem, hogy egy mérgeskígyó hogy a pék faszába volt képes csak úgy mérget előállítani magának és honnan tudta a szerencsétlen hogy az az anyag egyáltalán mérgező lesz a többi állatra akikbe belelövi?"
A kérdésedet több lépésben kell megválaszolnom. Kicsit hosszú lesz, de nem félrebeszélés.
Először is tisztázni kell mi is az a méreg.
"Minden dolog méreg, ha önmagában nem is az; csupán a mennyiség teszi hogy egy anyag nem méreg." (Paracelsus)
Ennek egy egyszerűbb megfogalmazása: A dózis teszi a mérget.
A víz is méreg, ha túl sokat iszol meg belőle akkor a véred annyira felhígul hogy az a szervezetre káros.
Az állati eredetű mérgek egyik nagy csoportját a fehérjebontó enzimek alkotják (proteináz enzimek). Gondolom nem lepődsz meg amikor azt írom hogy ezek minden élőlényben megtalálhatóak. A gyomrodban a pepszin is ilyen, de a sejtjeiden belül is találhatóak fehérjebontó enzimek. Természetesen ezek az enzimek CSAK funkciójukban azonosak a mérgekben lévőekkel, a pontos szerkezetük különböző. Viszont ha valamilyen állat véráramába megfelelő koncentrációban fehérjebontó enzimet juttatsz akkor az méregként funkcionál.
A mérgek egy másik csoportja az idegrendszerre ható mérgek. Ezek olyan molekulák amelyek képesek az idegsejt receptoraihoz kapcsolódni. Ezek megint olyan anyagok amelyek minden idegrendszerrel rendelkező élőlényben megtalálhatóak.
A mérgek harmadik csoportja a mérgező anyagcseretermékek, amelyeknek nem kell kialakulnia mert adottak. Ezekkel lefedtük a mérgek nagy részét.
(Csak zárójelben: ha egy állatba egy másik állatból származó fehérjéket juttatsz akkor az a legtöbb esetben immunválaszt okoz. Ez már gyakorlatilag mérgezést jelent. Ha megfelelő mennyiséget juttatsz be, az egyed megbetegszik.)
A potenciális mérgek tehát mindenhol ott vannak. Csak a megfelelő helyre kell őket, a megfelelő mennyiségbe juttatni.
Hogy alakulhatott ki, az állatok méreghasználata?
Egy mutáció során a száj/karom/bőr felületén található sejtek elkezdtek ilyen fehérjebontó enzimeket termelni, nagy mennyiségben. Ha egy másik állat megette őt, vagy ő sebesített meg úgy egy másik állatot, hogy annak a véráramába került a méreg, akkor a másik megmérgeződött. Amennyiben ez előnyös volt az új méregtermelő faj számára, az előbbi esetben a ragadozók elkezdték kerülni az adott faj fogyasztását, utóbbi esetben meg tudta védeni magát vagy sikeresebben tudott vadászni. És már készen is van a mérgező faj. A kígyóknál ez a szájon belül történt meg. Ehhez egy egyszerű genetikai rendellenesség kellet semmi más.
A továbbiakban viszont a méreg összetétele kezdett el változni, szintén spontán mutációk során. Ami a hatásosabb volt az terjedt el.
Ezzel együtt a méregtermelés is egy helyre összpontosult, és ez a hely a fogak környéke, hiszen így jut a legtöbb méreg és a legmélyebbre az áldozatba. Ez szintén egy kis lépés.
Újabb előny ha a méreg nem a felszínen termelődik hanem egy kis betüremkedésben, ami a harapásnál összenyomódik. Így egyszerre nagy mennyiségű méreg áll rendelkezésre. Egy újabb kis lépés.
Ha a fog tartalmaz egy kis vájatot akkor az mentén a méreg könnyen bejut az áldozat szervezetébe. (+1) Ha ez az árok mélyül az megint jó. (barázdás méregfog) (+1) Ha pedig összezáródik akkor még jobb. (+1) (csatornás méregfog)
Tehát megint, nem úgy történt hogy volt egy méreg nélküli kígyó és az utódja már kobramérget termelő kígyó volt. Sok apró lépés történt és ezek közül néhánynak a képviselőjét meg is találjuk a természetben, főleg elszigetelt helyeken ahol a sikeresebb mutánsok nem szorították ki őket. (Nagy részük természetesen már kihalt vagy továbbfejlődött.) -
toto66 #39 Sajnos ez nem olyan egyszerű, mert igaz, hogy létezik a világegyetem, de rögtön két lehetséges változat van rá.
1 létezik, mert mindig is létezett. Ekkor nem lehet megállapítani hogyan keletkezett. Belátható, hogy miért.
2 Létezik mert keletkezett. Mivel a keletkezése előtt nem létezett, ezért nincs mód megtalálni a keletkezés okát, ugyanis ha lenne ok, akkor már előbb is léteznie kellett valaminek, akkor pedig volt világegyetem, csak nem olyan amilyennek most ismerjük.
Ha jól megvizsgáljuk a második felvetés egyenértékű az elsővel, tehát nem lehet megállapítani, megismerni a világegyetem keletkezését.
-
#38
Amíg istenről soha nem fog kiderülni (nem tudjuk bizonyítani), hogy van-e vagy nincs, addig a világegyetemről ki lehet deríteni, hogy hogyan jött létre, mert létezik.
De szerintem a 30-as kommentnél már leírtam kb. mindent, ami ehhez kapcsolódik. -
toto66 #37 "Arra próbáltam rávilagitani, hogy sokszor amikor Istennel kapcsolatos kérdéseket teszünk fel tudományos szemszögből, akkor olyanokat kérdezünk, amiket valójában a saját világegyetemünkről sem tudunk."
Ezzel elismerted, hogy az Istennel való magyarázás a tudatlanságból fakad. Hiszen akkor tudjuk csak felhozni, amikor valamit nem ismerünk. Ahogy az ismeretünk bővül, úgy szűkül az Isten, mint lehetséges valami. Mivel pedig minden képtelenség megismerni, mindig maradhat hívő. Aki ezek szerint a "nem tudjuk"-ban hisz.
Az Istenhit a tudatlanságból fakad, sajnos! -
torreadorz #36 Azt tudjuk.
Arra próbáltam rávilagitani, hogy sokszor amikor Istennel kapcsolatos kérdéseket teszünk fel tudományos szemszögből, akkor olyanokat kérdezünk, amiket valójában a saját világegyetemünkről sem tudunk. -
#35
Ja, azt kifelejtettem, hogy meglepődtem. 
-
#34
De azt tudjuk, hogy van... :) -
torreadorz #33 És akkor most a kérdéseidben az isten szó helyébe helyettesisd be az a világegyetem szócskát, és meglepő dolgokat fogsz tapasztalni.
Senkisem tudja hogy a világegyetem, hogyan, miből és miért keletkezett. -
#32
"Komolyabb kérdés, hogy minek/mi célból jött létre?" Ez talán egy kicsit hülyeség. Inkább úgy kérdezem, hogy hogyan, ha gyakorlatilag nincs semmi. -
#31
Nem csodák történtek, hanem nem tudták megmagyarázni a történtet...
Most meg ha egy tudós kiejt valamit a száján, 30 tudós azonnal meg(akarja)cáfolja. És máris lesz rá elfogadható magyarázat. ;) -
#30
Persze, és akkor istent ki/mi teremtette? Ezzel csak tovább nyújtuk és bonyolítjuk (feleslegesen) az élet/univerzum kialakulásának kérdését.
Ha egy egysejtűt/szubatomikus részecskét "úgy kell teremteni", mert magától (sokak szerint) nem tudna létrejönni, akkor evidens, hogy egy embernél "jóval magasabb rendű", totipotens, mindenható létforma csak úgy spontán létrejön... (Külön kérdés, hogy mi az a mindenható, mert az égvilágon semmi értelme.)
A lényeg: akkor isten hogy jött létre? Komolyabb kérdés, hogy minek/mi célból jött létre? Csak úgy van, mert van és kész, és soha nem foghatjuk fel stb-stb.?
Ezek szerint nem sok közöd van a biológiához/kémiához, ha azt hiszed, hogy az evolúció a teremtéselméletet akarja cáfolni... :) (Ha ,mégis, elnézést...) -
#29
őőőő miért is?
Amugy azt nem értem hog miért Istennel van szembeállítva az evolúció. Most szerintem az evolúció csak a biblia teremtést cáfolja. A bibliát meg nem ezzel kell cáfolni hanem el kell olvasni és cáfolja az önmagát. Aki elhiszi hogy Isten teremtett egy férfit majd a bordájából egy nőt aki evett egy mágikus erővel bíró fárol egy almát amit egy kigyó örzött és ezért most itt élünk nem pedig az édenben, hát az tudjon magára.
Viszont az evolúció nem cáfolja hogy Isten teremtett mindent. Én nem vagyok hívő de Isten simán teremthette úgy a váliágot hogy egy ősrobbanással létrehozott hogy komplex rendszert amiben kifejlődhetett az ember.
Fura, hogy régen mindenhol csodák történtek, most meg semmi sincs. Ha most visszaküldenéd a bűvészeket az időben meg a mentálisan gyógyítókat 20000 évvel akkor nem 1 Jézus lenne hanem egy egész faj. Elmész dzsungelbe és az ottani benszülötteket bármikor beteted hogy te vagy az Isten fia. Az szörnyű, hogy ez még most is működik. Csak azért elhiszik az egészet mert mondják.
-
blessyou #28 hát éppen erre világított rá, hogy nem így történt, hogy egyszer csak puff, és kész a méreg. -
#27
pl lehet hogy kezdetben csak valami sima testnedv volt ami allergén hatással volt más állatokara. Ő erről nem tudott semmit, de azaz egyed akinek ez erősebb volt az több tápláléot szerzett, és hát biztos hogy volt akinek erősebb volt volt akinek nem. Egyáltalán nem kellett neki egyből szuperhalálos mérget előállítania. -
#26
Régen én is problémáztam rajta, hogy bizonyos dolgok egyszerűen nem fejlődhettek ki evolúcióval mert addig a pontig amig el nem érték a mai szintet nem lett volna semmi értelme. AZtán láttam egy filmet ahol bemutattak pár összetett szerv lehetséges evolócióját (pl az emberi szem), hogy hogyan fejlődött ki, és akkor rájöttem, hogy itt csak a saját korlátaimról szólnak a dolgok. Nem vagyok (és sokan közületek sem) elég okos, hogy megmagyarázd, hogyan történehetett, de úgy történt. Ilyen pl a bebábozódás (lepkék) ami fingom nincs hogyan fejlődhetett ki. Gyakorlatilag a hernyó teljesen lebontja magát és újraépit egy másik testet. Ez sem valószinű hogy hipp hopp alakult ki mert egy db lepke nem sok mindent kezdett volna magával. :)
Az egyedek nagyon sok funkcióját a szaporodási és párválasztási mód határozza meg. Sok olyan dolgok kifejleszetenek aminek semmi haszna, de a párválasztásnál fontos. Főleg a madaraknál. Ők nagyon gakran azzal nyerik el a nőstény kegyét hogy milyen sok extrát képesek fentartani. pl: a hím madarak szinesek és feltönőek mig a nőstény általában beleolvad a környezetébe. Ennek ugy semmi értelme, de párválasztásnál ez azt jelenti hogy a him oylan jó génekkel rendelkezik hogy képes fentartani ezt a szines tollazatot és elkerülni a ragadozókat.
Lehet a harkály sem élelemszerzés céljából fejlesztette ki ezt a képességet hanem kezdetben csak valami udvarlási vagy párviadalban volt szerepe